Százhalombattai Hírtükör, 1996 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1996-10-02 / 20. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - IX. ÉVF. 20. SZ. IDEGENFORGALOM BATTÁN Bár idén az igazi nyár - most már nyugodtan kimondhatjuk - „elmaradt”, szép számmal keres­ték fel hazai és külföldi turisták városunkat. Elég, ha csak a Sum­­merfest-et említjük, hiszen 8 na­pon át közel 70 battai család látott vendégül külföldi táncoso­kat, és az alakuló testvérvárosi kapcsolatról is beszélhetnénk, számtalan család fogadott szová­­tai vendégeket városunkban. Ezt a szerteágazó kapcsolatrendszert szinte lehetetlen áttekinteni, ezért az „intézményesített” turiz­mus fogódzkodóit kerestük a Ho­tel Oktánnál és a MOL Szabadidő Központnál (ismer­tebb nevén a Csónakháznál). És ne feledkezzünk meg a Stran­dunkról sem, mivel a vendégek mintegy 70%-a más településről érkezik. - Igazán az egyedi vagy cso­portos, saját szervezésű vendégek a meghatározóak - mondta Kútfer Krisztina, a Hotel Oktán vezetője - és belőlük sem volt hiány idén a nyári hónapokban. Még hadd mondjam el, hogy július hónapban felújítási munkálatokat végeztet­tünk a szállodánk két szintjén, így a kapacitásunk felére csökkent eb­ben a hónapban. Júniusban 130 külföldi kért el­szállásolást az Oktánban és 181 belföldi vendég, ami összesen 1088 ún. vendégéjszakát jelentett. A következő hónapban csak 92 külföldi és 116 belföldi vendég érkezett (az említett okok miatt), a vendégéjszakák száma 871 volt. Augusztusban már ugrássze­rűen növekedett a szálloda for­galma, 210 külföldi és 178 hazai turista kereste fel az Oktánt, ami összesen 1577 vendégéjszakát jelentett. - Az őszi-téli hónapok tekinte­tében sem vagyunk borúlátóak - mondta Kútfer Krisztina -, mert szállodánkban igen jól felszerelt tár­gyalók és konferencia termek állnak rendelkezésre, és számos cég jelez­te, hogy igénybe fogja venni ezen szolgáltatásainkat. Ezek a konfe­renciák általában elszállásolást is je­lentenek, és azt is, hogy egyéb szolgáltatásainkat is (étterem, bár, hitelkártya elfogadó hely, pénzvál­tás, széf, business center stb.) igény­be fogják venni vendégeink. A Battai Napokra a Polgár­­mesteri Hivatal 65 vendég érke­zett, szeptember utolsó napjaiban pedig 200 rézfúvós érkezett váro­sunkba, de említhetném az októ­ber 3-8. között megrendezendő Nemzetközi Régészeti Konfe­renciát is, amely a Matrica Múze­um jelzése szerint 80 külföldi és számos hazai vendéget fog jelen­teni.* A Csónakházat nem kell be­mutatnunk olvasóinknak, és az ott rendelkezésre álló sportlehe­tőségeket sem. Kútfer Krisztina tájékoztatása szerint (mindkét egység az ő irá­nyítása alatt áll), májustól késő őszig „teltházas" a Csónakház. Az SZVSE szervezésében számtalan sporttábor színhelye volt a vendég­váró Csónakház, és az angol ko­sárlabda szövetség itt tartotta nemzetközi edzőtáborát, 9 nem­zet sportolói tartózkodtak itt két héten át. Említésre méltó még egy francia kézilabda tábor, amit augusztusban rendeztek. Ugyancsak a Csónakházban üdültek több héten át a MOL-os szülők gyerekei, és akkor még nem is beszéltem a nemzetközi bridzs versenyről, és arról sem, hogy a fúvószenekarok találkozójának résztvevőit is nagyobb részt itt fog­ják elszállásolni. Ugyanis az egy­ség hatalmas vendéglője igen alkalmas nagyobb létszámú cso­portok étkeztetésére. * A borús, szeles, csapadékos nyár miatt viszonylag kevés vendég kereste fel városunk Strandját. Má­jus 1-től augusztus végéig 23- mal volt kevesebb a meleg napok szá­ma, mint tavaly. 30424 egésznapos belépőjegyet adtak el májustól au­gusztus végéig, nyugdíjas, illetve diákjegyet valamivel többet, 35.197-et. Délutáni, ún. félnapos jegy igen kevés kelt el májustól au­gusztus végéig, felnőttjegyet 2109- et, nyugdíjas, illetve diákjegyet pedig 2534-et, 51,3%-kal keveseb­bet, mint tavaly. A belépőjegy el­adásból származó bevétel alig valamivel kevesebb, mint tavaly. Ám, ha tekintetbe vesszük, hogy a Strand vezetése az év elején átlagosan 25%-kal emelte a belé­pőjegyek árát, úgy megállapít­hatjuk, hogy 2-3 millió forintban mérhető a Strand vesztesége. A különféle bérletekből minimális mennyiség kelt el, összesen 183- at vásároltak a városlakók. Szaniszló József Gyógyítanak-e újra a sugarak? A közelmúltban panaszos le­velet hozott részemre a Posta. Egy kedves olvasónk megírta, hogy mindkét térdének reumás betegsége miatt rendszeres orvo­si kezelésre szorul. A gyógysze­rek mellett röntgen-sugaras kezelést is kapott, melynek ered­ményeként „nyugdíjazhatta” sé­tabotját. Február óta azonban a Rókus Kórház géphiba miatt nem tudja kezelni, most újra cso­szog, betegállományban van. Megkért nézzek utána van-e re­mény, hogy egyszer újra kezel­jék. Mivel a kérdés többeket érinthet, a panaszos levéllel a na­pokban felkerestem a Rókus Kórház röntgen osztályának ve­zetőjét, dr. Patkó András főor­vost. - Főorvos úr! Milyen kezelésről van itt szó? - A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja az úgynevezett ortovoltos röntgen terápia. Ez egy viszonylag alacsony energiaértékű ionizációs sugárzás, mely a közhi­edelemmel ellentétben nem jelent veszélyt a betegre, annál is inkább, mert megfelelő előírások alkalma­zásával azt kizárólag a beteg testtá­jékra bocsájtjuk. Tény az is, hogy régi kezelési módszer, melyet ha­zánkban ma már kevesebb helyen alkalmaznak, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ennek kettős oka van. Az egyik, hogy sok helyen nincsenek meg a technikai feltételek, a másik, hogy sok orvos nem szívesen alkal­mazza, mert régi módszer. Visszatérve a betegségre, tulaj­donképpen a mozgásszervi beteg­ség gyakran egy állapot, melyet a betegek többségénél véglegesen megszüntetni nem lehet, ezért az orvos kötelessége, hogy minden olyan gyógymódot igénybe ve­gyen, amely mérsékli vagy meg­szünteti a beteg szubjektív panaszait hosszabb vagy rövidebb időre. Mi a Rókus Kórházban évti­zedek óta alkalmazzuk a módszert és az a tapasztalatunk az esetek nagy részében, gyógyszeres keze­lés mellett nagyon hatékony (70- 80%-ban). Általában 4-5 kezelés után csökkennek a panaszok, majd a teljes kezelés után meg is szűn­nek, természetesen a beteg állapo­tától függően. Ennek a gyógyuláson túl anyagi haszna is van, a beteg előbb munkába állít­ható, nem kell részére táppénzt fi­zetni. Ma már ez is fontos szempont. - Hány beteget kezelnek? - A megyénkben a Váci Kór­házban és nálunk van csak ilyen kezelés. Általában a megye déli te­lepüléseiről (így Százhalombattá­ról is) hozzánk küldik a szakorvosok betegeiket. Éves vi­szonylatban 6- 7000 beteget látunk el, a kezelések száma termé­szetesen ennek többszöröse. - Milyenek a technikai adottsá­gok? - Mivel az általános szemlélet szerint ez egy régi kezelési mód, a berendezések behozatala, gyártása (nálunk is készítették) háttérbe szorult, ettől függetlenül az alkat­részek beszerezhetők. A mi intéze­tünkben a sugárcső ez év februárjában tönkrement, azóta szünetel az ortovoltos terápia. Mi­vel ennek ára 1 millió forint körül van, intézetünknek nincs pénze a vásárlás megfinanszírozására, pe­dig mi munkatársaimmal örömmel folytatnánk újra a kezeléseket. Következő utam a battai Egész­ségügyi Intézménybe, dr. Németh Endre reumatológus szakorvos úr­hoz, levélíróm kezelőorvosához vezetett. -Százhalombattáról mi is jó né­hány beteget a Rókus Kórházba küldtünk ortovoltos kezelésre. Igaz csak akkor, ha a rendelőintéze­tünkben megoldható legkülönbö­zőbb kezelések pl. fizikoterápia nem segítenek. Függetlenül attól, hogy ez egy régi módszer, mi is szívesen alkalmazzuk, mert való­ban hatékony, fájdalommentes ke­zelés. Nagyon sajnálnánk, ha a gyógyítási lehetőségek közül a jel­zett műszaki és anyagi okok miatt nélkülöznünk kellene. - Mégis, milyen megoldást lát­na a jelenlegi probléma megoldá­sára? - A legcélszerűbbnek látnám, ha a Rókus Kórház létrehozna egy közérdekű alapítványt, melynek célja a központi pénzekből nem fi­nanszírozható gyógyítási módsze­rek támogatása lenne. A szakterületek részére pályázati úton ítélhetné oda az alapítvány kuratóriuma a szükséges támoga­­gatást (esetünkben a sugárcső árát). Megfelelő propaganda mellett ta­lán akadnának területileg érintett önkormányzatok, esetleg szerve­zetek, magánszemélyek, akik szí­vesen adnának pénzt ilyen nemes célokra. Zárszó: Mit is mondhatnék ked­ves levélírómnak? Reményked­jünk, hogy e sorok eljutnak azokhoz is, akik hajlandók és tud­nak is tenni az ügy érdekében, és ekkor azt a 6000 beteget talán újra gyógyítják a sugarak. Kiing KALENDÁRIUM Október Az október hónap nevét a régi rómaiak a szeptemberhez hasonló­an „számozási sonendje” alapján nevezték el: ez a hónap a nyolcadik volt a régi római naptárban (oc­­to=nyolc). Az „octo" latin számnév az „ogkosz” görög tőre megy vissza. Furcsa, bizarr e görög szó jelentése, ugyanis ,kampót" jelent. Ha a szeptember szó eredetét vesszük alapul, akkor e szó jelen­tését is a kézen kell keresnünk: a jobb kéz középső ujja enyhén hajlí­tott állapotban hasonlatos egy gör­be kampósbothoz, így talán hihetünk ennek az ősi magyarázat­nak, csupán kényszerűsége miatt is. A magyar népetimológia en­nél egyszerűbb, de semmivel sem logikátlanabb elnevezést tulajdo­nít a tizedik hónapnak: „Őszhó"­­nak vagy „Mindszent” havának hívták. A csillagjegyek közül a szeptember 21.-október 20. kö­zött születetteket a Mérleg csil­lagkép, az október 21.-november 20. között születetteket pedig a Skorpió csillagkép jellemzi. Az október a termés betakarí­tásának, a szőlő-, alma-, diószüret hava. Az emberek e tevékenysé­geket régen úgynevezett kaláká­ban végezték, hiszen ezek az „összesegítések” könnyebbé is, gyorsabbá is tették ezeket a ke­mény, nehéz munkákat. Különö­sen gyakran hívták kalákába a családtagokat a kukoricaszedés­re, illetve f­osztásra. A népi gazdálkodás nyári és őszi kemény munkáit a végzés utáni pár óra vagy nap oldhatta fel: vacsora, kalákatánc, de innen eredeztethető a szüreti bál is. Ennek korai elődje a hordókat a szőlőhegyre szállító ökrös­vagy tehenesfogatok lassú vonu­lása, mely a későbbiekben díszesen felöltözött szüretelők színes kavalkádjává változott. Ezt a szokást évszázadokig meg­őrizte a magyar­ néphagyomány, és igen örvendetes, hogy hosszú ideig tartó „csendes pihenője” után az utóbbi évtizedben ismét gyökeret ver közösségi szokásainkban. OKTÓBER 2., LEODE­­GÁR vagy PETRA NAPJA. A néphit és megfigyelés alapján az őszi lombhullás megkezdődésé­nek napja, az első igazi őszi nap. OKTÓBER 4., FERENC NAPJA. Assisi Szent Ferenc ün­nepe, aki 1182- ben született. Atyja gazdag kereskedő volt, aki lehetővé tette gyermeke számára a gondtalan, szabados ifjúkort. A lovagi életre vágyó ifjú húszéves korában fogságba esett, majd megbetegedett. Gyógyulása után életmódját gyökeresen megvál­toztatta: remete életet kezdett, koldusruhába öltözött és prédi­kálva járt a nép között. Csakha­mar számos követője és társa akadt, majd testvéri közösséget alakít, amelynek tagjai tökéletes szegénységben, bűnbánatot hir­detve, a szegénységet magasztal­va élnek. Assisi Szent Ferenc három rendet alapított: az első rendet a férfiak számára (ference­sek), a második rendet Szent Klá­ra vezetése alatt a nők számára (klarissza apácák rendje) és a har­madik rendet a világban élő háza­sok számára (harmadrend). Assisi Ferenc 1226-ban halt meg, s IX. Gergely pápa két évvel ha­lála után szentté avatta, s ezt kö­vetően ő lett a legnagyobb szentek egyike. ______________________________ OKTÓBER 10., FERENC NAPJA. Borgia Szent Ferenc ün­nepe, aki Gandia (Kelet-Spanyol­­ország) hercege és alkirálya volt, majd jezsuita szerzetes, végül a rend egyetemes főnöke. 1572- ben halt meg és még e században szentté is avatták. A népi hagyományok szerint október 10-e és a hete kiválóan alkalmas az őszi vetésre. OKTÓBER 15., TERÉZ NAPJA. Avilai (Nagy) Szent Te­­resia ünnepe, aki a XVI. század­ban élt. Egyházdoktor, karmelita, keresztülvitte a rend reformját; az első ilyen kolostort Avilában (Spanyolország) alapította, utána több mint harmincat. Páratlanul sokoldalú és tökéletes egyéniség, a misztika legnagyobb mestere, a spanyol irodalom klasszikusa, 1582-ben halt meg. A magyar népi kultúrában e napot szüretkezdőnapnak tartják. OKTÓBER 16., GÁL NAP­JA. A halászat befejező napja, ekkorra estek a hálós halászatok. Azokon a területeken, ahol mak­­koltató sertéstartással foglalkoz­tak, a makk érése kezdeti napjának tartották. OKTÓBER 18., LUKÁCS NAPJA. Lukács evangélista ün­nepe, aki pogány születésű volt, hivatása orvos, irodalmi művelt­séggel rendelkezett. Szent Pál kí­sérője és munkatársa volt, ő a harmadik Evangélium és az Apostolok cselekedeteinek szer­zője, ő a kórházak, fürdők védő­­szentje. A Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, ekkor tart­ják a pécsváradi leányvásárt. OKTÓBER 20., VENDEL NAPJA. Szent Vendel névnapja, akit a pásztorok védőszentjeként tiszteltek, így sok helyen ezen a napon tartották a pásztorünnepet. OKTÓBER 21., ORSOLYA NAPJA. Szent Ursula (Orsolya) ünnepe, aki 304-ben Kölnben vértanúságot szenvedett a római Diocletianus császár idején zajló keresztényü­ldözéskor. A néphagyomány szerint ez a nap a káposzta és a kerti vetemé­­nyek betakarításának napja. OKTÓBER 23., NEMZETI ÜNNEP. Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik év­fordulójára való emlékezés napja. JÁNOS NAPJA: egyrészről Kapisztrán Szent János ferences szerzetes ünnepe (Hunyadi János társa 1456-ban a nándorfehérvári diadalkor), másrészről ez hagyo­mányosan a régi falvak gyertya­gyújtó napja, amikor az est korai leszállta miatt a munkához lám­pát kellett gyújtani. OKTÓBER 26., DÖMÖ­TÖR NAPJA. Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország északkeleti részében főként a juhászok köré­ben volt kedvelt a „dömötörö­­zés”, a juhászbál. OKTÓBER 28., SIMON, JÚDÁS NAPJA. Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepe. Ezt a na­pot a néphit hagyományosan a tél kezdetének tartja. OKTÓBER 31., FARKAS NAPJA. A népi megfigyelések szerint a faültetésre az egyik leg­kedvezőbb nap. Ez a nap a reformáció kezdeté­nek napja, amikor Luther Márton 1517. október 31-én meghirdette té­teleit, a református egyház ünnepe. Mitták Ferenc 3. oldal

Next