Százhalombattai Hírtükör, 2013 (26. évfolyam, 1-26. szám)

2013-04-04 / 7. szám

4. oldal Hangulatos foldóra a főteren Több mint százan vettek részt az első száz­halombattai Föld Órája rendezvényen a Szent István téren március 23-án. A prog­ramot a Hulladékkommandó szervezte Szabó Attila környezetvédelmi tanácsnok támogatásával és Vezér Mihály polgár­­mester fővédnöksége mellett. Este fél kilenctől fél tízig lekapcsolódott a világítás a téren, és a kezdetben mintegy nyolcvan résztevő­­ gyerekektől az idősekig minden korosztály­­ gyertyákkal, mécsesek­kel, lámpákkal világított. Csatlakozott a kezdeményezéshez a főtéri kávézó is, ahol szintén mécsesek mellett zajlott a rendez­vény, valamint a Barátság Kulturális Köz­pont, ahol csak a ruhatárban égtek a villa­nyok. Amikor kilenc órakor véget ért az épületben a színházi előadás, és a nézők egy része csatlakozott a Föld Órája programhoz, velük már száz fölé emelkedett a létszám. Az esemény biztosításában a polgárőrség is részt vett. A beszélgetések javarészt a környezettu­datosságról folytak, és bár a csillagokat a fel­hős idő miatt senki sem láthatta, hangulato­san és gyorsan eltelt a kijelölt egy óra. Tápai Mónika, a Hulladékkommandó vezetője el­mondta, örömmel látták, hogy sok lakóépü­letben szintén elsötétültek az ablakok és gyertyák világítottak. Bízik abban, hogy jö­vőre még többen csatlakoznak a világméretű mozgalomhoz, amely a klímaváltozás hatá­saira kívánja felhívni a figyelmet, és még több elektromos forrást sikerül átmenetileg lekapcsolni a városban. Hangsúlyozta, a Föld Órájának nem a megtakarítás, hanem a gondolatébresztés az elsődleges célja. A Hulladékkommandó legközelebbi ren­dezvényét a Föld Világnapja alkalmából tartja április 19-én a Hamvas Béla Városi Könyvtárban. A szervezet kihirdeti földnapi rajzpályázata nyerteseit, és a beérkező raj­zokból kiállítást nyitnak, amely május 5-ig lesz látható. Szokás szerint műsort is adnak a résztvevőknek, amelyben egyebek mellett tánccsoport mutatja be a négy őselemet. Április 22-én, a Föld Világnapján a Ma­gyar Közút Zrt. felhívásához csatlakozva a Csenterics és az Olajmunkás út mentén vé­geznek szemétszedést, amelyhez további ön­kéntesek jelentkezését várják, a május 26-i városi gyereknapra pedig szintén pályázati kiírással, valamint újrahasznosított játszó­házzal készülnek. (Fotó: Gréger Szabolcs) DK Hogy tetszenek a köztéri alkotások? Százhalombattán leginkább a Szent István térre és környékére korlátozódnak a köztéri alkotások, de találhatunk néhány rejtett kincset szétszórva a városban, ha jól figyelünk. A hetvenes évek óta hirdeti az olajmunkások rendíthetetlenségét Varga Imre szobra a Gesztenyés úton, vagy az anyák finomságát Stöckert Károly műve a Hága László utcai parkban. A ’48-as forradalom előtt tiszteleg György Csaba Borgó kardhegye a református templom mögött, és a Kodály sétányon áll élőfákkal körülölelve László Bandy Világfa című alkotása. Györgyfalvay Gábor, blokk-kezelő -Amelyiket lá­tom, tetszik, de nem nagyon ve­szem észre őket. A főtéren a Szent István szobrot én nem szeretem, de a barátnőm igen, ahogy az egész teret. Az egyébként ne­kem is tetszik. A díszkút jó ötlet volt sze­rintem. Szabó Gábor, gyógyszerész - 2009- ben, amikor a városban dolgoz­tam, még nem így nézett ki a Szent István tér, és nekem így na­gyon tetszik. Modern és har­monikus, beleil­lik a Makovecz­­templom. Na­gyon szimpatikus, hogy Százhalombatta modern város, de őrzi a hagyományokat. A tér harmóniája tükrözi a város össz­hangját. Nagy Mónika, tanuló — Mindig bánt, hogy felmászkál­nak a Gesztenyés úton, a fák alatt található ma­romra, mert ne­kem az jut eszem­be róla, hogy ott egy kút volt, amibe beleful­ladt egy gyerek. Örülök, hogy a Petőfi szobor visszakerült a főtérre, mert nekem mindig odatartozott. Szeretem a szobrokat, támogatnám, hogy még több legyen. Kiskoromban sokat jártunk Budapestre a tüdőkórházba, ahol nagyon sok szobor áll a kertben, mert a kommu­nista időszakban azzal segítette az állam a szobrászokat, hogy rendszeresen rendeltek tőlük alkotásokat. Somogyi Ágnes, háromgyerekes anyuka, nyugdíjas­­ Szerintem, aki ezt a Szent István szobrot alkotta, életében nem látott még vallási témájú képet ró­la. Lehet, hogy újítani akart, de mi, katolikusok soha nem láttuk így ábrázolva, so­ha nem tárja szét a karját, inkább összeteszi a kezét, így olyan, mint­ha repülne valahova. Szerintem, egyszerű­en ronda. A díszkút helyén régen az olaj­láng állt, ami a város jelképe. Azok előtt tiszteleg, akik felépítették ezt a várost, a vállalatokat, ami a kenyeret adta nekünk, és most a gyerekeinknek. Nem tudom, miért nem maradhatott, miért kellett ki­tenni a város szélére. Nem minden a lát­vány, hanem a történelem is fontos. Zelei Adrien, pultos - Nekem az olaj­láng jelentette Battát, az a város szimbóluma és nagyon hiányzik a főtérről. A templom mellett szépen kialakí­tották a szobrok helyét. Az egész tér egységes, és mindenki talál a beállítottságának megfelelő alkotást. A díszkút például nagyon szép, összhangban van az egésszel. Szerettem, amikor a Petőfi szobor itt volt, de a Szent István a mi szempontunkból nincs jó helyen, mert amikor ünnepségeken kitelepülünk a ven­déglátással, mindig hozzá kell igazod­nunk. Eőry Dénes, tanuló - Érdi vagyok, és aki idejön, annak ezek a szobrok jelentik Százha­lombattát, ezek a város jellegzetes­ségei. Szerintem nagyon szépek, díszítik a főteret, ami nélkülük nem lenne ilyen szép. Ahogy Szent István széttárja a karját, védi a vá­rost, mintha ő lenne a város védőszentje. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM A városért szállt az ima és az ének Második alkalommal rendezte meg „Zarándoklatát Százhalombattáért” a helyi katolikus egyházközség március 23-án. A szervezők az Erdélyben szokásos zarándoklatokat kívánták feleleveníteni és hagyományossá tenni városunkban, amelyet - hi­tük szerint - a település távoltartásáért rendeznek minden ártó eseménytől a Szentlélek által. A zarándoklatot március 16-án, Szent Patrik napjához közelítve kívánták volna megtartani a szervezők, de a zord időjárás miatt egy héttel későbbre halasztották. A zarándoklat egyik célja éppen az volt, hogy megemlékezzenek arról a csodás le­gendáról, amikor 316 évvel ezelőtt a győ­ri templom Mária képe vérrel könnyezett Cromwell ír katolikusokat irtó hadjárata miatt. A másik pedig, hogy imádkozza­nak a nemrég választott Ferenc pápáért, hogy mindig a Szentlélek sugallatára hall­gatva vezesse az egyházat. Idén kevesebben vállalkoztak a mint­egy 25 kilométeres kegyes célú túrára, hi­szen azt a márciusi napot sem fogadta ke­gyeibe az időjárás. Tavaly templomi zász­ló alatt vonultak a zarándokok, amit idén egy feszület helyettesített. A zarándokla­tot Illéssy Mátyás plébános áhítata nyi­totta meg, és valamennyi résztvevő egy Máriát ábrázoló érmet, valamint egy-egy színes másolatot kapott az augsburgi templom oltárképéről. Most is a Szent István templomtól indult a menet imád­kozva és Mária dalokat énekelve. A zarán­doklat első szakaszát a felázott talaj miatt nem a Kiserdőn, hanem az Olajmunkás út kerékpár­útján tették meg a DUFI be­járatáig. Onnan az Almáskert, a Benta­­puszta, a Tóth-tanya, a Régészeti Park, az Érd határán álló kereszt, a Téglagyári völgy és a Szent László út érintésével vo­nultak a zarándokok az óvárosi katolikus templomig. Akadtak — sajnos — sárosabb szakaszok is, amiket üggyel-bajjal sikerült kikerülni. A négy pihenőnél Parádiné Magda, Gátai Tamás, Brückner Dénes és Németh István, az egyházközség világi el­nöke elmélkedéseit hallgathatták meg a hívek. A zarándoklatot szentmise zárta, amit Illéssy Mátyás plébános celebrált. A za­rándokok számát nehéz volt meghatároz­ni, mert a pihenőknél a gyermekeket, időseket és betegeket gépkocsival szállí­tották haza. De legalább annyian csatla­koztak később a kegyes menthez. A Szent László templomig mintegy harminc za­rándok érkezett meg koraeste. — Szaniszló - A szerkesztőség fenntartja a beérkező kéziratok rövidítésének, szerkesztésének jogát, és azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nézzük a tévét. Kell ez nekünk? A történelmet, főleg a magyar történel­met szerető nézőként vártam az egyik keres­kedelmi csatorna sorozatára, a Szulejmánra. Aki nem foglalkozik behatóbban is ezzel a témával, az is ismeri a török szultán és had­vezér nevét az iskolából vagy az Egri csilla­gokból. Mohács, Budavár elvesztése, Eger ostroma, Szigetvár, Zrínyi Miklós halála kapcsolódik a nevéhez. A sors különös fin­tora, hogy a halál Szigetvár falai előtt érte. Ezt napokig titkolták a pasák a török kato­nák elől, nehogy elveszítsék harci kedvüket. A törökök a mai napig nemzeti hősként tisztelik és szeretik Szulejmánt, mint mi Mátyás királyt. Vártam a sorozatot és legna­gyobb döbbenetemre a film készítői II. Lajos magyar királyt idiótának, a haza sor­sával nem törődőnek, élveteg, 40 év körüli hedonistának, a gyáva magyarok királyának mutatja be. Azon igazából nem is csodál­koztam, hogy a törökök így látnak egy ma­gyar királyt - amiből egy szó sem igaz - de azon igen, hogy egy magyar nyelvű televí­zió Magyarországon megvesz, bemutat egy ilyen filmet, sőt, a reklámokban számtalan­szor azt a részt játssza be, hogy Lajos a „gyá­va magyarok királya”. II. Lajos a mohácsi vész idején 20 éves, vékony fiatalember volt, akit a sors megoldhatatlan feladat elé állított. Hiába kért segítséget Európától, nem kapott. Sokáig a történelem is negatí­van állította be személyét, de ez a szemlélet ma már változóban van. A film török be­mutatójakor az ottani csatornához 70 ezer tiltakozó aláírás érkezett, mert Szulejmánt sem úgy mutatták be, ahogyan a tetteivel kiérdemelte. Mi ezt is lenyeljük? Sehol nem hallottam, hogy valaki is tiltakozott volna a magyar történelem, egy magyar király ilyen fokú megalázása ellen. Azt is mondhatja va­laki, ha nem tetszik, ne nézzem. Nem ez a baj, hanem az, hogy két millióan nézik és tényként fogadják el ezt a történelemhami­sítást. A gyerekek ezt viszik tovább. Jankovits Márta Csatlakozási felhívás A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alkalommal tartja meg hagyományosan az országos szemétgyűjtő akcióját 2013. április 22-én. A Föld Világnapján szervezett ese­ményre ismét több ezer önkéntes jelentke­zését várják. Százhalombattán immár har­madszor csatlakozik a Faluvédő Egylet - Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszol­gálat. A szemétgyűjtési akció célja, hogy a köz­utakon közlekedők nagyobb figyelmet for­dítsanak az utak melletti területek állapotá­ra. Az elmúlt 8 alkalommal mintegy 323 ezer önkéntes csaknem 50 ezer köbméter­nyi szemetet gyűjtött össze országszerte. Aki Százhalombattán csatlakozni kíván az eseményhez az a hulladekkommando@ gmail.com e-mail címen, vagy a 06-23/356- 343 telefonszámon, a résztvevők számának megadásával megteheti. A megtisztítani kívánt terület, a Csenterics Sándor út és az Olajmunkás út mindkét oldala. Az országos tisztító akcióhoz már har­madszor csatlakozik a Magyar Vöröskereszt­­ Hajléktalanokat Ellátó Integrált Intézmé­nye. Amennyiben csatlakozni kíván Ön is, úgy a fenti elérhetőségek valamelyikén leg­később április 10-ig megteheti. Az esemény gazdája, minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt, lát­hatósági mellényt, valamint a szemét össze­gyűjtéséhez műanyag zsákot. Az összegyűj­tött hulladék elszállításáról pedig gondos­kodik. Tegyünk együtt útjaink tisztaságáért, és csatlakozzon az eseményhez! Találkozási pontok: 1. Csenterics úti ga­rázssornál, 2. Erkel F. krt. és Olajmunkás út sarkán lévő hídnál 9 órakor! Mindkét pon­ton várni fogjuk a csatlakozókat. Faluvédő Egylet Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat ­ Nem biztos, hogy a kréta a lényeg Az oktatás államosításának helyi tapasztalatai január 1-jétől felálltak a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ Járási Hivatalai. A pedagógusokat érintő első negatív tapaszta­latok a januári bérek kifizetésekor mutat­koztak. Eddig fizetésünket minden hónap 3- ig megkaptuk, illetve, ha ez hétvégére esett, az előző hét csütörtökén. Most február 4- én érkeztek meg számláinkra az összegek, volt, akinél kevesebb, mint amit eddig ka­pott. Előzetes tájékoztatást nem kaptunk a várható változásokról. A médiában pedig percenként újabb és ellentmondó hírek je­lennek meg arról, mi jár és mi várható a to­vábbiakban. Negatívum még, hogy az óraadók a de­cemberi óraadói díjukat sem kapták meg. Egész januárban és most sem történt szá­mukra utalás. Vannak, akik csak óradíjból élnek, illetve csekély fizetésüket egészítik ki óraadói munkával, hogy banki tartozásukat, hiteleiket (pl.: diákhitel), közüzemi számlái­kat fizetni tudják. Vajon a késve levont, ill. befizetett közüzemi számlák után fel fog­­nak-e számolni késedelmi kamatot? Tartok tőle, hogy a szolgáltatókat nem érdekli, ha valaki nem kap fizetést. A másik anomália a vezetői terhek meg­emelkedése. Sok nyomtatvány, adat kitölté­sét várják rendkívül rövid, sőt azonnali ha­táridőre, amiket át kell szállítani az érdi köz­pontba. Ez a szakmai munka szervezésétől veszi el az időt, és feleslegesen terheli a veze­tőket. Tehát az átalakítás elhamarkodott, meg­gondolatlan volta egyre inkább bebizonyo­sodik. Természetesen minden pedagógus elhiva­tott abban, hogy ezekből a problémákból a tanulók és szülők ne érzékeljenek semmit. Igen, a munka így is valóban folytatódik.... Pedagógusok Szakszervezetének Százhalombattai Szervezete Szuláné Eckhardt Laura városi titkár

Next