Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-13 / 193. szám
Példátlan rendőrbravúr 1954. JANUÁR 5-ÉT írták, este 8 óra volt. Hideg és sötét is volt, úgyhogy ebben az időpontban nem sokan járkáltak az érdi utcákon. Hárman ballagtak a Tárnok felé elfordulóf úton, mikor a rádióállomásnál egyikük az árok mellett egy ember körvonalait látta kerékpárjára rogyva. Volt náluk zseblámpa, egyik felkattantotta, és ennek fényében szörnyű látvány tárult szemük elé: a kerékpárjára rogyott férfi halott volt, kit bestiális kegyetlenséggel öltek meg. A gyilkos az áldozat fejét szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Egyikük értesítette az érdi rendőrőrsöt, ők kihozták a Pest megyei Főkapitányság bűnüldözési csoportjának nyomozóit, akik rövid időn belül a helyszínre érkeztek, és megkezdték a nyomozást. MEGÁLLAPÍTOTTÁK, hogy a meggyilkolt férfit Bognár Józsefnek hívják. Érden, Pintyőke út 18. szám alatt lakik családjával 1941 óta, foglalkozása pedig szövőmester. Bognár textilipari 1947-ig hadifogságban volt, ez idő alatt felesége napszámosként dolgozott egyik szomszédjuknál a Pintyőke utca 28. szám alatti Hajcsik Vilmoséknál. Az 1954-ben lefolytatott nyomozás során számtalan tanút hallgattak ki, akik arról vallottak, hogy Bognárné Hajcsik barátnője volt. Mindkettőjüket gyanúsítottként kezelték, azonban mindketten alibit tudtak bizonyítani Ügy net álljon szerelmünk tett ki, hogy Bognár gyilkosát nem sikerül megtalálni — noha a bűnüldözési csoport a munkát nem hagyta abba. Hajcsik személye és a róla megtudott adatok évek folyamán mind gyanúsabbá tették személyét és ez év tavaszán a nyomozás döntő fordulatot vett. Hajcsik egyre rosszabb viszonyba került családjával és egy napra át is költözött özvegy Bognárnéhoz. HAJCSIK június 30-ára mulatni ment és zenészekkel kísértette végig magát az utcán. Megállt a házuk előtt, itt énekelt, majd továbbmenve, Bognárné ablaka alatt húzatta. Viselkedése oly botrányos volt, hogy fia, Hajcsík János, abba akarta vele hagyatni a muzsikálást, Hajcsik ekkor rátámadt a fiára, először hasba rúgta, majd kést kapott elő, hogy hasbaszúrja A fiú azonban elkapta apja kezét, úgyhogy a szúrás a karján érte. Csak a szomszédok tudták a további verekedést megakadályozni. Ekkor került másodszor Hajcsik Vilmos a Pest megyei Főkapitányságra, ahol rendkívül zavartan viselkedett. Az Három évi nyomozás után derítették ki az érdi gyilkosság tetteseit váratlanul egyik nyomozó megkérdezte: — Miért ölte meg Bognárt? Hajcsik pár pillanatig hallgatott, majd ezt válaszolta: — Tudom, hogy három éve figyelnek, most kérdés nélkül elmondok mindent. Az ügy 1946-ban kezdődött. Ekkor jött hozzánk dolgozni Bognárné, kinek az ura ekkoriban hadifogságban volt. Az asszony a szeretőm lett és a viszony akkor sem maradt abba, mikor Bognár hazatért a hadifogságból. — NAGY SZENVEDÉLY kergetett az asszonyhoz és ő is szeretett engem, átjártam hozzá. A jel Mindig bemenésre az volt, hogy megrugdostam Bognárék verandájának falát, mire az asszony — ha férje nem volt otthon — s beengedett. — Közben — hangzott tovább Hajcsik vallomása — ] Bognárné mindinkább ta bennem a gyűlöletet szított Bognár ellen. Mondotta, hogy durván bánik vele, féltékenységi jeleneteket rendez, sőt I tettlegesen bántalmazza is. i Bognárné oly nagy indulatba tudott hozni, hogy 1953 őszén ki akartam emelni az ágyból Bognárt és meg akartam fojtani. Bognár velem is hangos jeleneteket rendezett, és bennem már akkor megérlelődött a gondolat: megölöm, hogy ne útjába. — A gyilkosság napján, 1954. január 5-én Bognárné megint panaszkodott nekem és így könyörgött: „Drága jó istenem, szabadíts meg tőle". — ESTE HÉT körül bementem Bognárékhoz, hogy megtudjam, otthon van-e a férj. Bognárné nem engedett be, mert rokonok voltak náluk. Én azt hittem, hogy Bognár lee a síHétbftn és ezért ..Bognírómétól védőeszközt kértem, ki egy kalapácsot adott nekem, amit zsebre vágtam. — A balatoni műúton mentem, mikor Bognár kerékpárjával utolért. — Pár szót beszéltünk, majd Bognár előre karikázott. Tárnok felőli úton a rádióállomásnál utolértem. Láttam, hogy kerékpárjára támaszkodva cigarettázik. Ekkor elővettem a zsebemből a kalapácsot és Bognár fejére sújtottam, ki az ütéstől elesett. A földön fekvő embert tovább ! A Tibeti fennsík hatalmas ütöttem a kalapáccsal. Hogy a hegyláncai között terül el Kimennyit vágtam rá, azt nem ja kincsesbányája, a Tsaidam tudom. A nyomozók kos kezével eltakarta a szemét és úgy kiáltott fel: — Nem akarom látni! Felolvasták előtte az orvosszakértői véleményt, mely megállapítja, hogy Bognár fejét 40 ütés érte, eközül 20 egyenként is halálos lett volna. HAJCSIK tet kért, melyet cigarettaszünemeg is kapott. Már nem kellett kérdezni. Halotti csendben koppantak a szavai. — Visszamentem Bognárnéhoz — folytatta akadozva —, ahol kihívtam a szeretőmet, kértem, engedjen be, kettesben akarok vele lenni. Bognárné azt válaszolta, nem lehet, mert fél, hogy megjön a férje. Erre ezt feleltem: — Nem jön többé haza, mert megöltem. — Én hazamentem, ahol megmostam a véres kesztyűt ! Kalmár Pál ELŐFORDUL. Mit néz? Csak elfelejtettem a cikkemet szignálni! Feltárás alatt a kínai Baku medence. A 700 kilométer elővették a hosszú és 300 kilométer széhelyszíni felvételeket és megy les medence 1954-ig úgy szólmutattáik Hajcsiknak. A gyilván feltáratlan volt, ma vi- LA 1<ODALOM a tanyán. Laci és Erzsike elhatározták, hogy megesküsznek. Némi aggodalommal állt Laci szülei elé, hogy megmondja: megnősülök! Laci édesanyja szívét fájdalom szorította össze, mikor így szólt a fiához: — Korán vállalod fiam a férfi sorsot. Húsz éves vagy — a katonaidődet sem szolgáltad le. Erzsike 17 éves, oly vagytok még, fiatalok Nézd fiam — szólt az apja csendesen — megnősülhetsz, legyetek boldogok, de várd meg, míg a földről betakarítjuk a termést és kiforr a bor. Ügy is lett. November 30-ra kitűzték az esküvőt. Laci egyetlen gyermeke volt a monori Pete-családnak. Az apa 50 éves. A maga keze munkájával keresett három hold földet, van két tehene, lova, kocsija, a fiát ipari tanúinak adta, már géplakatos, nem cselédember lesz, mint ő volt 20 esztendőn keresztül. Közelgett az esküvő napja , az idő gyors lábon jár, kezdődött a készülődés a családi ünnepre. 170 kilós disznó meg egy nagy bárány várta a böllér kését, 60 darab baromfi nyakából hullott a piros vér, tortát Negyven darab Nyolcvan készítettek, vendég volt hivatalos. Na, hogy bármennyi fogyott, nem számolták a litereket. Jó termés, jó szüret volt mondta a gazda. Nagy sátor volt az udvaron felállítva és a lakodalom éjszakáján hatszor terítették meg az asztalokat. Mikor a vacsora megkezdődött, sürgött-forgott, kavargón a sok vendég, vidám, kacagás beszéd, fecsegés, csak a gazda arca komor kissé, mert emlékezik! A húszévi cselédsors, a tűrés, a megaláztatás évei vonulnak el szemei előtt. Az asztalon hurka, kolbász, pecsenyerakások, pirosra sült tyúkok, libák illata, tészták halmaza közül kemény kézzel kiemel a gazda egy boroskancsót, teli tölti poharát a benne viharzó, kavargó érzések hatása alatt hirtelen magasra emelve poharát, így kiált fel: — Egyetlen gyermekem lakodalmán az első pohár borommal a Kádárkormányt éltetem — pillanatig tartó csend — utána harsány éljenzéssel a vendégek is fenékig ürítik ki poharukat. A 81 nagymama, éves Peteki 12 gyermeket nevelt fel, harsány derültD* «ff M £ c&hírlap 1957. DECEMBER 13. PÉNTEK Csilni, Színház, 3miLalonv VÁLOGATOTT VERSEK Magvető Kiadó és baltát. A kalapácsot más nap a trágyalé levezetőcsal Apollinaire - tornába dugtam. — Kérem — mondta tovább !| ” — én úgy szerettem ezt az asszonyt, hogy újabb gyilkosságot is elkövettem volna érte. Most már mindent tudnak. Itt minden új korszakot indító csak glóriával volt elfogadvaez a színtiszta igazság. | lYl íköltő, kora művészetének jó. Verseit legtöbbször egy EZUTÁN kihallgatták özv. ^tagadásával kezdte pályáját, ténnyel vagy élethelyzettel in Bágnátnét is, aki eleinte ca = így tört be Apollinaire is adítja el, egy sejtelmesen fogadni igyekezett, de Hajcsik a francia irodalomba, felrúgva a nem hangulat pontos megfokal való szembesítése után be régit és szenvedélyesen kerosgalmazásával, vallotta, hogy ő volt a felbujtve, tapogatva az újat. Ez a nagy újító a legnagyobb °' _ . . . | Rimbaud féktelen zsenije hagyománytisztelők közé tar. A főkapitány- |jjrí először utat a századvég hozott. Mindig megihlette a sagon befejeztek a nyomozást s boudojrikájába, szakítva a múlt, szeretett „a fehér feher ügyben és az iratokat a századvég. s---------------------, szakítva a• „ . .ív . " I költői arisztokratizmussal ele-Küldtek a Pest megye, Ügyész-ijamlcsonttorony attitűddel és segre, ahol már elkészítettek az új költői magatartásra, szemvádiratot, ítéletre adott példát. E szerint Hajcsik Vilmost | Ez a forradalom kapcsolja gyilkossággal, özv. Bognár őket egybe. De még ezen túl Józsefnél pedig gyilkosság e ,s rokonitja a két költőt a bűn való bűnsegéd! bűnre- = gondolat, a tárgy pontosan szesseggel vádolták meg. körvonalazott láttatása A Pest megyei Bíróság a 1 mindkettőre oly közeljövőben tárgyalja a rend „„tárgyilagos vízió”, kívül érdekes bűnügyet, von” üldögélni. Amit a kapitalizmus nem tudott megadni neki, a csodálatost, a nagyszerűt, mindezt a múlt adta meg neki. Gyermekkori emlékei is táplálták ezt az érzést: Cannes-ban, Nizzában, Monacóban élt, ahol a külvárosok, zegzugos utcák még élően lehelik a múlt hangulatát. Az ellentétet és párhuzamot is kínálta ez neki: múlt és modernség, sanzon és jazz, Caesar emléke és Napoleon varázsa élénken élnek egymás mellett. Talán ez is indokolja, hogy költészetében olyan erővel támadnak fel a nemzeti líra nagy hagyományai. A trubadúr-lírától a kocsmában énekelt, sanzonig, a panda Ura széles skálája játszik bele Apollinaire muzsikájába. A trubadur-líra és a sanzon a költészet által régen elfelejtett dal nagy emlékei. Kezdő költő korában Verlainetől és Heinétől kezdte tanulni de később az igazi forráshoz, a néphez nyúlt vissza. Apollinaire a legbonyolultabb lelki tartalmakat a dal ősi naiv egyszerűségével tudja elmondani. •A „Kikericsek”, a „Búcsúzás”, a ,,Madárdal"1, a „Mirabeauhíd” hetekig él, zenél az olvasó lelkében, hangulataik egész orcheszterét ébresztve fel, mesél és muzsikál. A hagyományok, a dal, k klasszikussá érlelik Apollinaire költészetét és ebben az élet tragikusan siet segítségére. Kitör a háború, elsők között jelentkezik katonának. Szenvedélyes hazaszeretet él benne és az a vágy, hogy a háborút is, ezt az izgalmas kalandot, nagy gyermekként végigjátssza. De keservesen meg. a játék és valóság tanulja könyörtelen kettősségét: fejlövést kap, súlyos koponyaműtétet hajtanak végre rajta. Idegei megsínylik ezt a kálváriát, halálvíziók uralkodnak el rajta és most kezdi írni a szent Kínában már „kínai Bakut" ismerik. utóbbi három esztendőben alsz^' ma és holnap szintézist medence területén 2700 métert alkossanak a költészetben. Az re] a tengerszint felett olajra élet nem ismeri ezeket elkülöbukkantak. Azóta száz helyen |nüben, egyediségben. Apollitaláltak gazdag olajforrást,| naire ezt a szintézist a hétmelyek mérhetetlenül gazdag | köznap egyszerű szürke valóolajtartalékra engednek máris óságának talaján hozza létre; ő következtetni. %fedezd fel újra a hétköznapo Éppen ezért ő a legjelentősebb Ezen felül — ez a valami 1 kár, amiket eddig a költészet- költő a század elején, mert kor kiszáradt belső tengerében ünnepléssé merevített a állandóan összekapcsolta' az 26 ezer millió tonna sót is rejt. (26 milliárd) | megszokás, vagy talán az, hogy újítást a hagyományokkal.” |a kispolgári gyomor számára S. Cs. és jellemző a ami vízió í ugyan, de a valóság elemei alkotják. A modern költészet igazi úttörője, Apollinaire igazi elődje f azonban mégsem Rimbaud, hanem |amerikai Walt Withmann, az költészet prérijáró óriása. A modern életről, ellentéteiről, dinamizmusáról, emberéről ő alkot elsőnek költői világképet, szétrúgva a vers lunott kötöttségeit, új formát is alkot ehhez. A költő magatartásra jó példa Apollinaire számára: demokratizmusa, az infolividum számára szenvedélyessen követelt teljes szabadság, |sarkalatos pontok a francia | költő világnézetében is. | Apollinaire 21 éves korában f új utat mutat a művészetnek, §az .,esprit nouveau"-val és a |születő új nevében megtagad | | minden régit, elavultat« Életformája is a tagadás eszköze: ez a kövér, harsogó nevetésű, nagyétkű költő a Vilionok. Colas Breugnonok modern utóda, szenvedélyesen töri a borsot „Bergeret professzor úrék” orrai alá. A Mont- Imartre, a szajnaparti kocsmáknak állandó törzsvendége, fövök megbotránkoztató, akit fakasztófára kíván a kispolgári tisztesség. Egyelőre még járték számára az élet és szerencséje, hogy a játékait is komolyan veszik. Szerencséje, i mert így kötelezi sorsa, hogy végigjárja az utat, melyen elis indult. Megoldja azt a súlyos próbatémát, aminek terhét hosszú idő óta érezte a líra, hogy érzezés és gondolat, vágy és való legnagyobb verseit. Művének méltó Aragon mondja róla: örököse, „Mai versünk mintegy továbbfejlesztése azoknak a művészi eszközöknek, amelyeket egyenes elődünk, Apollinaire alkalmazott a francia versben. Itllllllltf llllll IIIHHllltlItMtlIllltlI IMIIM tlilltlIHIKIHItHHMMHIiHtltl.' iiiiimMiimmiuitiiiiiiiiMiiHMiiHmMMmiMMMimMiii FILMCSILLAG ség közt kiáltotta „repeta”, evés-írás közkeztekben nem feledt meg a vendégek nősnéról, Demeter Já- s mindenki ! Ki ne emlékeznék a „Szibé- Manci nénijéről sem, | ral rapszódia”, a ,,Szabad a szarkácsművészet e |szél" kedves dallamaira, aki kitűnő irányítójáról, | csak egyszer is hallotta ez, mert érdemei elismer két az operetteket. Nos, most részül jól megtűnt a két ismert zeneszerző: Ducoltatták. 1 najevszkij és Miljutyin új Ezen a hideg, no I operettjével ismerkedhet meg vemberi éjszakán a Pest megyei I közönség. A még az égi csillagok ! Déryné Színház néhány nap is mosolyogtak és múlva megkezdi fényesebben ragyog 1 zaját a megyében. előadássoratok. Hát még, mikor | Miről is szól a Filmcsillag? taffedmenye“kévei i Egy ^ósnőröt? egy híres Gáspár Erzsikével a fiz.lkusról iTM késfL A ^tal. szülők elé. Egy égi színésznő, Vera játssza majd fél Után és megigéri a filmen Sikítanak, a tudóstok: Édesanyám! s nőnek szerepét. A két nő te Édesapám! Bízzatok I kéletesen hasonlít egymásra, bennünk, megfogad- olyannyira, hogy könnyű őszjnk, nem fogtok ösaszetéveszteni őket. így is törlődni, mert soha nem z tértik az operett majd mindennek felejtjük el a ti ál- jelenetében. A tudósnőt szídozatos munkátokat, néSznőnek nézik, kifestik és künk adttk és adta I lefilmezik, a színésznőt tudós Minden a feje tetején áll, sen^k,társaságba viszik, ahol atom-Vadász Józsefnél fizikai előadást várnak tőle. Monori-erdő 1 Ráadásul szerelmesek is leszegymás helyett. A film nyesülése érdekében így összerendező szerelmet vall a tu- kavar mindent és mindenkit, hősnőnek, a tudósnő vőlege- A sikeres operett kettős nye pedig a színésznőnek, szerepét Kassai Ilona játssza. A többi szerepeket: Lénárd ki nem tud semmit, csak egy Béla, Kondor Ili, Szántó Maröreg csupaszív színész, Lonjagit, Fülöp Sándor és Vajda Debácsi, aki a kis Vera érvézső.