Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-04 / 80. szám
1965. ÁPRILIS 4. VASÁRNAP . V\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ M £ C»K/Ui'&mt Négy ember mesél. Mindannyian részesei annak a harcnak, amely 1945-ben kezdődött meg Cegléden is a földért, s annak a küzdelemnek, amely a nincstelen paraszt felemelkedéséért folyt. Jobbára az életük alkonyán járnak, de a nagy ügy Iránt ma is lelkesednek és harcolnak érte. Ők mesélnek, s minden szavuk történelem. Földet vissza nem adunk! Irsán a falu alatti legelőszélen sokszor hallgatta a tizenkilences direktórium elnökének elbeszéléseit, az akkor 14—15 éves surján gyerek, Pálinkás Pista. Hallgatta a nagy megpróbáltatások történetét, s egy alkalommal így fordult a csendőrverésektől rokkant emberhez: — Márton bátyám, megéri magának, hogy kommunista legyen, hisz hetente megverik a csendőrök?! — Nem úgy van az, fiam. Majd ha megismerkedsz a kommunista eszmével, szó nélkül vállalsz minden nehézséget Pálinkás István, ha kis kerülővel is, de eljut a párthoz. Nem iskolában tanulja az eszmét hanem az élet tanította meg rá. Ha mint az úri birtokosok, nagygazdák cselédje felemeli szavát rögtön azt mondják rá: kommunista! Internálótáborral, csendőrökkel fenyegetik. Nem érti. Nem csinál ő semmi különöset, csak szeretne megélhetést biztosítani családjának. Jön a felszabadulás, s ő is földet akar. Ismét fenyegetik, majd visszajönnek nyugati és az igazi birtokosok. Nem sokat ad rá. Újra azt mondják: kommunista! Pecs? mint új birtokos, úgy érzi, neki a Nemzeti Parasztpárt ijjan a helye. Jól ismeri a Budai út környéki dűlőket, itt cselekedett. Cseh László a földosztó bizottság elnöke őt kérdezi meg, ha földügyben vita kerekedik. Hamarosan aztán őt is beválasztják a földosztó bizottságba. Nehezen indul az élet! Nincs igavonó állat, nincs vetőmag. Pálinkás István járja a dűlőket. Csépe József malacért cserél egy lovat, Fityó Lajos két ökröt kap a szovjet parancsnokság által nyújtott segélyből. Dömök Mihály és Gőz Mihály is összefogják egy-egy ökrüket. Nap mint nap a „tulajdonosok” nyakán van a harcias új földhözjuttatott. Összefognak, segítik egymást, így kerül földbe a mag. S amikor 1945 őszén kizöldell a gabona, Pálinkás István végtelenül boldog! De nyugtalanító hírek érkeznek! Szivárognak haza nyugatról a volt tulajdonosok. Földbért, részt követelnek az új földhözjuttatottaktól. Pálinkás István a dűlőket járja: — Ne higyjetek nekik, miénk a föld! Egyes úribirtokosok pecséttel ellátott papírokat mutogatnak igazuk bizonyítására. Kerék Mihály, az Országos Földhivatal kisgazdapárti igazgatója, január ötödikén lent jár Cegléden, hogy néhány visszaszerezze a úri birtokosnak földet. Még inkább elszemtelenedtek az urak, háborgatják az újgazdákat. Ezt nem lehet tovább bírni! összeszed vagy 20 dűlőbeli új gazdát. — Menjünk a pártba! Keressük az igazunkat! A kétségbeesett kis csoport a parasztpárt helyiségébe tart, ott azonban két irodistán kívül nem talál mást. — Menjünk a kommunista pártba! — mondja Pálinkás István, s indítványán maga döbben meg legjobbéul. — Menjünk! Szerencséjük van. Együtt a párt vezetősége. Németh Sándor a titkár, SzelePcsényi Imre és a többiek. Jólesik nekik a parasztok bizalma, s őszinte együttérzéssel háborodnak fel. Nyomban megvitatják, mit lehet tenni. Másnap hajnalban az ablaknélküli vonat elszánt hoz a fővárosba. parasztokat Néhányan táblát szorongatnak, mindegyikőjük akaratát amely hirdeti! — Földet vissza nem adunk! A fővárosban megkezdődik a kilincselgetés. Egyik minisztériumból a másikba,majd — s ez már nem a véletlen játéka — a Magyar Kommunista Párt Tiizottságához vezet Központi az út. Itt találnak először meghallgatásra. Innét ismét a Földművelésügyi Minisztériumba vonulnak. Pálinkás István az élén halad, s egy pillanatra hátraveti tekintetét. Könnybelábadt a szeme, s könyökével oldalba nyomja barátját, Kerekes Sándort: — Nézz hátra komám, milyen sokan vagyunk! A fővárosiak ezrei vonulnak a ceglédiek mögött, mintegy nyomatékot adva az új földhözjuttatottak követelésének. Az első tszcs Ha Cegléden azután kutat az ember, hogy mikor született meg a szövetkezeti gondolat, azt a választ kapja: földosztáskor. A szövetkezés, az összefogás szüksége te a Budai út környéki vezetparasztokat, hogy összefogják teheneiket, ökreiket, segítsék egymást vetőmaggal, munkával. Hogy mégis melyik volt az első „igazi” szövetkezet? A Kossuth. 1948. májusában alakult a Pesti és az Örkényi út melletti ban. Elnöke Antal-féle majorKároly Pál, tagjai: Török, Zselenszky János, ifj. Károly Pál, Dudás János, Karai István. Az első ceglédi tsz elnöke ma is a Kossuth Tsz tagja. Feleségével együtt a tsz I. számú üzemegységében él, s mindketten nyugdíjasok. A hetvenedik életévét járó, galambősz hajú, markáns arcú, fiatalos mozgású de egyébként Károly Pál, mélyen összeráncolja homlokát, s visszakérdez: — Hogyan is volt akkor? A választ is maga adja rá: — Nehéz, nagyon nehéz volt. Az öt szövetkezeti tag mindössze 35 hold földet visz a közösbe. Az Antal-majorban alakul meg a szövetkezet, de csereföldet a nyán kapnak. Hartyáni-féle taJószáguk semmi, csupán az elnöknek van egy pár lova. Ezzel szántják, vetik a szövetkezet földjeit. Nincs kitartásuk aratástól aratásig, ezért a földművesszövetkezet segíti élelemmel őket. A gazdasági nehézségek mellett meg kell küzdeniük is, akik kígyót-békát azokkal kiabálnak rájuk. — Kolhozt akartok, konyhát, közös feleséget,közös — A nehéz körülmények között is megálltuk a helyünket. Feleségemmel sokszor beszélgetünk arról, hogy no, lám, a mi 35 holdunkból hatezer lett, az öt tagból pedig hétszáz — tér vissza a jelenbe Károly Pál. Mi ad ezeknek az embereknek erőt, hogy a sok rágalom, gáncsoskodás ellenére is magasan tartják a fejüket, nem törnek össze, hanem végül is ők győzedelmeskednek. — Fiammal együtt a Szovjetunióból jöttünk haza, ott tanultuk meg, hogy a paraszt akkor szabadul fel igazán, ha szövetkezik — vallja ma is az idős kommunista. Szövetkezeti város — formailag Ezerkilencszáznegyvenkilencben már gyors egymásutánban alakulnak a szövetkezetek. Csaknem minden dűlőnek van egy szövetkezete. De beszéljen erről az, aki ebben a nehéz, forradalmi munkában a vártán állt. Szalisznyó László, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke. — A mezőgazdasági osztályon termelőszövetkezeti szervező voltam — emlékezik vissza. — Éjjel-nappal a tanyákat jártuk. Szerveztük a szövetkezeteket. Az volt a célunk, hogy Cegléd is mielőbb szövetkezeti város legyen. Ezt először 1951-ben sikerült elérni. Nyolc-kilenc mezőgazdasági szövetkezet alakult, mellette 16 I-es típusú termelőszövetkezeti csoport. Termelőszövetkezeti csoportot nem nehéz alakítani, csakhogy ennek megvan az a hátulütője, hogy ezek csak „papíron gazdálkodnak”, közös tevékenységet egyáltalán nem folytatnak. A város mezőgazdaságának átszervezése után kezdődik meg a egyesítése. termelőszövetkezetek Sajnos, itt is inkább a kirakatpolitika érvényesül, mintsem az ésszerűség. Mai szemmel így látja Szalisznyó László: — Létrehoztunk egy mammutszövetkezetet. A hibás gazdaságpolitika következtében ezt a szövetkezetet „agyontámogatták”, míg a többieknek alig jutott a segítségből. A szövetkezetek azonban évről évre erősödnek, pedig hibás gazdaságpolitika sokszora elháríthatatlan akadályokat gördít. Parancsszóra kell gyapotot, gumipitypangot és egyéb, a város határában soha nem látott növényt termelni. A ráfizetést a szövetkezeti gazdák érzik meg. A beszolgáltatás, az alacsony beadási árak nagy súllyal nyomják a szövetkezeti gazdák vállát. S mégis, amikor 1953-ban Nagy Imre programjával fellép, a szövetkezetek több mint fele — s éppen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — megmaradnak. Aztán újra kezdődik a szervezés, az agitálás. 1956-ban már 11 termelőszövetkezet gazdálkodik, s az ellenforradalmi támadás csak a volt középparasztok közül tud hitében megingatni egy szűk réteget. S jön 1959, az átszervezés éve! Évről évre mindig jobban Cegléd város tanácsának elnöke az a Szelepcsényi Imre, akinek nevével Pálinkás István elbeszéléséből már megismerkedtünk. Egy rövidebb időszaktól eltekintve, mindig a várost szolgálja. Élete összenőtt a várossal. Amikor a termelőszövetkezeti mozgalom mai helyzetéről érdeklődünk nála, az idős kommunista vezető röviden így foglalja össze véleményét: — Annak örülünk, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdulnak, évről évre jobban gazdálkodnak, tagjai pedig jobban élnek. Az elmúlt év zárszámadási eredményeit idézi: “ A hét termelőszövetkezet tiszta vagyona több mint nyolcvanhárommillió forint, s egy esztendő alatt csaknem tizenötmillió forinttal növekedett. A szövetkezeti gazdák jövedelme is egészségesen emelkedik. Ezerkilencszázhatvanháromban tizenkétezerhatszáznyolcvan forint jövedelme volt egy-egy tagnak a közösből, tavaly huszonhat forint híján tizennégyezer forint. A ceglédi termelőszövetkezeti parasztok biztos alapot teremtettek arra, hogy jövedelmük a következő években gyorsabban növekedjen. Megfelelő állatállománnyal rendelkeznek, a gépesítés egyes növények termelésénél magas színvonalat ért el. Növekedett a műtrágya és a növényvédői szer használat. Az idén Jejezik be a gyümölcs- és szőlő- telepítési programot, s most kezdik meg az öntözési tézis végrehajtását. A szövetkezeti gazdálkodás úttörői magas szintre emelik a mezőgazdasági termelést Cegléden. 120 Négy ember mesélt Cegléd esztendejéről, mindegyikőjüktől megkérdeztük: [gyan látják, kamatozott-e hol két évtized harca, megélte-e e a fáradságot? Lényegében ezt a választ kaptuk: : — Ha újra kezdenénk,ugyanezt tennénk! Csak többet és jobban dolgoznánk! Mihók Sándor CEGLÉD HÚSZ ÉVE Az É. M. 25. sz. Építőipari Vállalat. Bp. XXI. (Csepel). Kiss János altábornagy u. 19—21. állandóan felvesz Vác. Gödöllő. Budapest és egyéb Pest megyei munkahelyeire építőiparban jártas férfi segédmunkásokat A Vácra Jelentkezők Vác. ftádi út 50 szám alatt, a többi munkahelyre jelentkezők a vállalat központjában, a fenti címen jelentkezhetnek. Tanács-igazolás szükséges. Fentieken kívül a szakéi segédipari üzemek részére épület- és vasszerkezeti lakatosokat, láng- és ívhegesztőket, üvegeseket, bádogosokat, hőszigetelőket, parkettázókat, festő és mázolókat, lágy- és kéményfedőket valamint a mélyépítő részleg részére kubikosokat. Jelentkezés XXI., Csepel, Rákóczi Ferenc út 197 alatt. | Útja felmérhető-e ? _ ________ I a tanácskormány, idején, az Örkényi Tizenkilencben, I határban, Pálóczi Horváth uraság ^ _________-----! szellejében az egyik napszámos gyerek, a 15 éves Seregélyi Jóska, sodort cigarettájával oda lépett a munkavezetőhöz, Bellwallner pincemester úrhoz és 4 í azt mondta: — Elvtárs, adjon egy kis tüzet. Odajárt dolgozni már 10 éves korától, attól kezdve, hogy a négy elemi után az iskolából kimaradt. De ezután többet nem fogadták el. Pedig hát, mit tudta ő még akkor, az elvitárs megszólítás jelentőségét. Másoktól hallotta, hát mondta, Seregélyi József sok évtized után is emlékszik gyermeki, korának erre a kis mozzanatára. Megvan rá az oka: abban az évben halt meg az édesapja, és neki mint a legidősebb gyereknek, négy testvér számára is meg kellett keresnie a mindennapi kenyeret. Máshová szegődött, napszámba járt [ éveken át, így nőtt fel. — Ment mindenki amerre tudott, ahol munkát talált. Ilyen volt akkor a nincstelen, szegény parasztemberek élete. Az övé abban különbözött a többiekétől, hogy csak 34 éves korában házasodott meg. Akkor már Gyálon lakott és a sógora beszerezte a Ganz Vagongyárba, az öntödébe, segédmunkásnak. Tíz évet töltött ott el, később „pucéros” lett, öntö ívénytisztító, nagyon piszkos munka volt. ____________ ^ szántót és hatszáz öl szőlőt jussolt, három i Har hold család után Gyálon ennyi jutott, amikor a - ------------------ nincstelenek között felosztották a földet. Forgat, szerszám, semmi, könnyebb volt kimérni, mint megműr vélni. Sokan kihasználták ezt, egy fuvarért elkértek egy mázsa tengerit is. — Negyvenhat elején vettem egy üszőt, egy járomba, a kétkerekű bordélyba fogtam. Vele kapáltam a kukoricát, 2 í krumplit, szőlőt. Azután összeállt egy másik újgazdával, Makai Istvánnal, 2 neki is volt egy tehene*. Közösen dolgoztak. Akkor már ő volt Gyálon a községi bíró. A két munkás párt képviselőtestületi tagjai összefogtak, úgy választották ^ ^ meg. —Mert a pártba persze, azonnal beléptem. Természetesen a kommunista pártba. A bírói tisztet Seregélyi József több mint két esztendeig ^viselte. Mikor bejött a jó pénz, 120 forint lett a havi tiszte ^letdíja, de mindig talpon kellett lenni. Elment fél hatkor, ^ hogy majd hazaugrik reggelire, de már csak akkor vette észre, eltelt a nap, mikor beesteledett. Nehéz idők voltak. Folyt a harc a kiosztott földért. A kisebb birtokosok nekibátorodtak, perelték, vették volna vissza, ki akarták forgatni a szegény juttatottakat. Ezidőben történt, bement a községházára egy háromgyer ^rekes özvegyasszony. — Kizavart a Galamb a földemről. Bíró úr segítsenek. ^ Csendőrtiszt volt a Galamb, és tényleg elzavarta az asszonyt, répát vetett a földjébe. Nem jutott idő pereskedni,í kapanyelet ragadtak, úgy védték meg a földet. . _____________________ .. . negyvenegy esztendőt megélt az úri 2 Seregélyi JÓZSEf világban, de nem volt szavazati ^ ---------------------------------joga. 1947-ben az országgyűlési válaszadásokra, a Magyar Kommunista Párt őt jelölte Pest-Pilis-Solt^ % Kiskun vármegyében a harmadik helyre képviselőnek. — Megálltam az utcán a plakát előtt és néztem a nevemet. Nem akartam hinni: én, az egyszerű, kétkezi ember képviselőnek lépjek fel. A dabasi, a ráckevei járás falvait járta, beszédet mondott a gyűléseken. Adódott, egy nap két helyen is. Az emberek szívesen hallgatták a nagybajuszos, Csizmás jelöltet. Közülük való volt, az ő nyelvüket beszélte. Nagy élmény, nem lehet feledni, mikor először helyet foglalt a Parlament üléstermében. Részese volt a heves szó csatáknak, viharos üléseknek, amikor a bankok, a bányák és az iskolák államosítására kidolgozott törvényjavaslatokat vitatták meg. A jobboldalon ott ültek még akkor. Barankovics,, Schlachta Margit és más reakciósok, körömszakadtáig védelemezték a tőkések érdekeit. Tizenhét év telt el, öt választást tartottak azóta. Seregélyi József ennyi ideje tagja a legmagasabb törvényhozó testületnek, az országgyűlésnek. Cselekvő részese a nagy történelmi átalakulásnak, egyik létrehozója az új népi társadalom, s a szocializmus alapjait lerakó s biztosító törvényeknek. ~ ‘ [ " hogy Seregélyi József a falujában, Gyá| két éVtiZCQC, Ion, 32 újgazdák egyik vezetője lett. Két-[ --------------------------- kezű munkát régóta nem végez: fontos posztokra állította a párt, a megyei bizottságon, a Földművelésügyi Minisztériumban és az utóbbi hét évben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságban dolgozott. De kezén, hosszai ujjain a kapát markoló görcsök nem simultak el. Ő maga isi — pedig családjával már régen a fővárosban lakik — meg őrizte akkori külsejét: paraszti öltözetet, csizmát visel, megőszült bajuszát nem nyírta le. Nem hivalkodó formaság ez. [ Belső tartalmat, hovatartozást jelez, nagyon is kifejezője ter vészetes énjének. Igen, olyan maradt, mint volt: szerény, megfontolt szavú, s egyszerű parasztember. De mégsem azonos a húsz év előtti s Seregélyi Józseffel: ma osztályának országos ügyekben jár itas, széles látókörű, művelt képviselője. Nagyon büszke a gyermekeire: egyik lánya közgazdász-mérnök, a másik orvos, s a harmadik idén érettségizik, a fia villanyszerelőnek tanult, Azt viszont csak mellékesen, szinte véletlenül említi meg:i ö maga, hosszú évek munka utáni, éjszakába nyúló tanulói saval két diplomát, mezőgazdasági mérnöki képzettséget szerzett. [ Az út amit megtett, vajon felmérhető-e? ~ ~ ” a dabasi járásban jól ismerik, felkeresik A választok bizalommal. Nemcsak a havonként rend---------------------- szeresen megtartott fogadónapokon, de a lakásán is. A képviselő a tőlük kapott megbízatást nagyon komolyan veszi, akár a járás egészét, egyes községét érintő ügyekben, vagy éppen az egyes emberek dolgaiban, mindig eljár az illetékeseknél. Nem fordult még elő, hogy valamilyen kérést, panaszt válasz nélkül hagyott volna. Akkor sem, ha nem kedvező az elintézés. Egy példa. Az inárcsi vasútállomásról ma már öt község lakói utaznak munkába. Kérték: a MÁV építsen új várótermet. A kérés jogos, személyesen beszélt a közlekedésügyi miniszterrel. Az megvizsgálta az ügyet s írásban adta a választ: a mostani tervidőszakban nem tudják megoldani, de a harmadik ötéves tervbe beillesztik az inárcsi állomás bővítését. Akad nemegyszer olyan visszásság, amit a helyi szervek megoldhatnának. Legutóbb Doboson, fogadónapján mondták el: az évekkel előbb létesített községi sportpálya területe után, még mindig azokkal fizettetik a megváltási ár részleteit, akik a juttatott telkekről a pálya javára önként lemondtak. lemzi.— Ez a tanács figyelmetlenségét és bürokratizmusát jelgondosan őrzött levelezése kötegeket tesz ki. Közöttük a SZÖVOSZ elnökéé a dabasi emeletes frisz-épület befejezéséről, dr. Csanády miniszter válasza egy kislánynak a Hides Vízépítési Technikumba való felvételéről. A fővárosi tanács elnöke azt közli: intézkedett egy mérnök jogos lakáspanaszának elintézése végett, az OTP megyei igazgatója egy kölcsön ügyében írt, a kaposvári gyermekotthon egy nagymama kérését teljesítette, aki unokáit akarta meglátogatni. S nem ritka az olyan levél sem, mint amit az újlengyeli tanácselnök, párttitkár és a népfrontelnök közösen írt: „Kedves Seregélyi elvtársi Köszönetünket fejezzük ki azt újonnan épülő kultúrházunk befödéséhez hiányzó épületi anyagok beszerzéséért. Az ilyen és hasonló segítségen keresztül is méginkább erősödik irántad választókerületedben, a választóid bizallma.” 5 Néhány napja, április elsején, Seregélyi József elbúcsúzott munkatársaitól a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságban: nyugdíjba ment. j ja: Derűsen mosolyogva mond? — Ezentúl még több időt tölthetek majd kint a dabasi j járásban. i. Szeretettel, szívesen várják mindenhova. ; H. F. P. f. /í : II ír—----------------------------------------, ; Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat felvételre keres építőipari segédmunkásokat Jelentkezés: Budapest Vill., Csokonai utca 6. Munkaügyi osztály Az Egyesült Izzó Gépgyára esztergályos és marós szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, kivételével naponta szombat 8—14 óráig. Budapest IV., Szilágyi utca 26., a Rákospalota— Újpest vasútállomás mellett.