Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
/ < AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 23., PÉNTEK Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Három Pest megyei képviselő felszólalása a tegnapi vitáig - Fock Jelűnek, a Minisztertanács elnökének válaszbeszéde Tegnap a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd folytatódott a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vita. Elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőben leszögezte, hogy az országgyűlés kedvező helyzetben tárgyalja a kormány beszámolóját. A Központi Bizottság novemberi ülésén megvizsgálta, hogy a kongresszus irányvonala, amely meghatározó társadalmi életünkben, hogyan valósult meg. Az állásfoglalást megértették és megvitatták az egész országban. Népünk nagy többsége egyetért a határozattal és kész annak végrehajtására. Amikor tehát a kormány beszámolója áttekinti a X. kongresszus óta végzett munkát, nem vágyainkból és óhajainkból, hanem reális társadalmi valóságunkból indul ki. Németh Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az eredmények és a gondok egybevetése arról tanúskodik, hogy a szocializmus építése az elmúlt két esztendőben is töretlenül előrehaladt, s erősödött a nép hatalma. Felszólalásában hangot adott annak is, hogy amikor a gondokról beszélünk, helyesen cselekszünk, de az a feladatunk, hogy a szót alkotó cselekvés kövesse. Beszélt a népgazdaság fejlesztésének kérdéseiről, s összegezve egyetértését fejezte ki a kormány beszámolójával. Befejezésül hangoztatta, hogy minden lehetőségünk megvan a magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban nagy feladatok megoldásához. Németh Károly után sorrendben felszólalt Szviridov Istvánná ÁFÉSZ igazgatósági elnök (Szabolcs-Szatmár megye 7. vk.), Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára (Pest megye, 4. vk.), Kárász Gyula művezető (Hajdú-Bihar megye 1. vk.), Balogh László tsz-szövetségi elnök (Békés megye, 14. vk.), dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára (Borsod megye, 15. vk.), dr. Vámosi Erzsébet járási főorvos (Pest megye, 5. vk.), Herczegh Károly, a megyei pártbizottság első titkára (Fejér megye, 7. vk.), Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke (Pest megye, 28. vk.), Salamon Hugóné városi tanácselnök (Komárom megye, 2. vk.) és Orbán József művezető (Szolnok megye, 2. vk.). Ezután ebédszünet következett, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Papp Dénesné általános iskolai (Budapest, 12. vk.), igazgató Böhm József megyei tanácselnök (Somogy megye, 11. vk.), Nagy Pálné pedagógus (Zala megye, 4. vk.), Nagy Csaba művezető (Bács-Kiskun megye, 10. vk.), Gajdos János ÁFÉSZ igazgatósági elnök (Nógrád megye, 7. vk.), Kangyalka Antal makói gyárigazgató (Csongrád megye, 15. vk.), Milován Ildikó laboráns (Budapest, 27. vk.) és Horváth Kálmán tsz-elnök (Veszprém megye, 7. vk.) országgyűlési képviselő szólalt fel. Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Apró Antal bezárta a vitát, majd Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezt követően az országgyűlés Fock Jenő beszámolóját a Minisztertanács munkájáról és válaszát a referátum feletti vitában elhangzott véleményekre, indítványokra és javaslatokra — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés tegnapi ülése ezzel véget ért, a képviselők ma délelőtt 10 órakor — az elfogadott napirend szerint — a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatják tanácskozásukat. (Cservenka Ferencné, dr. Vámosi Erzsébet, Nagy Miklós és dr. Horgos Gyula felszólalásait, valamint Fock Jenő válaszát a továbbiakban ismertetjük. Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Fock elvtárs! A kormány munkájáról szóló beszámoló elénk vetítette az elmúlt két év fejlődése érdekében végzett erőfeszítéseket — kezdte felszólalását Cservenka Ferencné. — Már előttem többen is megállapították a felszólalók közül, hogy különösen sokirányú intézkedés történt az 1972 novemberi köz tervszakasz mérlegeredményről szól. Biztatást és ösztönzést ad a meglevő feladatok megoldásához. A kormány erőfeszítéseit, munkáját méltányolja, nagyra értékeli. Ezt nemcsak szavakkal vagy a választásoknál szavazati voksaikkal juttatják kifejezésre, hanem bizonyítják a munkában való helytállással, és egyre gyakrabban és nagyobb mértékben részt vállalnak a kormányra nehezedő gondok megoldásából a különböző kommunális beruházásokhoz önkéntes anyagi és fizikai munkájuk hozzáadásával is. Az országban — a felszólalók majdnem mindegyike hivatkozott rá —, így Pest megyében is sok példa van erre. Elmondhatom, hogy most mármár majdnem politikai feszültséget idézett elő nálunk is az egészséges ivóvíz hiánya, társadalmi szervek tanácskoztak a lakossággal, és ennek hatására elismerésre méltó mozgalommá nőtt a víztársulások alakítása. Az egyszerű és regionális víztársulások révén természetesen az OVH hozzáértő segítségével 1975-ig mintegy 100 községben oldódik meg a vezetékes vízzel való ellátás. Hogy ennek a nagyságát érzékeltessem, hozzáteszem, hogy Pest megyében 151 község van, ponti bizottság ülése óta a X. kongresszus határozatainak maradéktalan valóra váltása érdekében. Ilyen vonatkozásban az elmúlt négy hónap biztató eredményeket hozott. Meggyőződésem, hogy a kormánybeszámoló élénk visszhangra talál a politikai érdeklődésű emberek körében, és újabb lendületet ad a további feladatokhoz. Ez pontosan kifejezve azt jelenti forintban kifejezve, hogy a lakosság mintegy másfél milliárd forintot, vagyis költségek 60 százalékát vállalaja a beruházásokból. Vagy közismert, hogy országszerte gond a gyermekintézmények szűkös volta. Megyei összefogással, lakosság, üzemek hozzájárulásával, intézmények társadalmi munkájukkal a két évre tervezett ezer óvodai hely helyett közel 3200 óvodai hely létesült. Igaz, hogy ezek nem új épületekben, hanem régi, meglevő épületek átalakításával jöttek létre, de 10—15 évre feltétlenül megfelelnek és segítenek áthidalni azt a nagy feszültséget, ami e téren fennállt. Sok egyéb dolgot is elmondhatnék még, ami az költségvetési lehetőségeit ország kibővíti, az ország költségvetési lehetőségein túl nagyobb mértékben hozzájárul a gondok megoldásához. Talán még annyit, hogy az elmúlt két év alatt a fentieken túl mintegy 200 millió forint értékű fizikai munkát végeztek el Pest megyében. Talán sokan azt gondolják, hogy itt kiragadunk egy-két olyan dolgot, amely tulajdonképpen az ország más megyéiben is létezik. Én azt mondanám, a mi számunkra ez azért külön öröm és külön büszkeség, mert egy olyan nézetet sikerült szétoszlatni és átalakítani megyénkben, amely hosszú ideig úgy élt, hogy a megyében sok a bejáró dolgozó, a megyében sok a más megyéből betelepülő lakos, és ezért ezeket nem lehet ilyen irányú munkába bevonni, ezek nem eléggé érzik otthon magukat. A példák és a tények bizonyítják, hogy a helyi patriotizmust sikerült anyagi erővé változtatni, és a helyi patriotizmus rendkívül sokat jelent azoknak a helyi gondoknak a megoldásában, amelyek úgy érezzük, hogy az ország költségvetésének lehetőségeit kibővítik. Mindez mit bizonyít? Bizonyítja a pártunk és kormányunk iránti őszinte bizalmat a vezetőink iránti tiszteletet és elismerést, az ország vezetőinek erőfeszítéseihez való csatlakozást és a részvállalást. Közéleti tevékenységet folytatók, a nép ügyéért dolgozók számára — úgy érzem — ez a legnagyobb elismerés. A helyi patriotizmus anyagi erővé vált Cservenka Ferencnének, a Pest megyei pártbizottság első titkárának felszólalása a kormány elnökének beszámolója feletti vitában Mozgalom lett a társadalmi összefogás Jó vezetéssel fegyelmezett a munka A kormánybeszámoló az elért eredmények számbavétele mellett a feladatokról, munkánk továbbfejlesztéséről, javításáról is szólt. Megragadtak azok a gondolatok, amelyeket Fock elvtárs a munka- és üzemszervezésről, általában az irányításról, a vezető szervek irányító munkájáról mondott. A Központi Bizottság határozatának ismertetésénél és a most folyó jelölőgyűléseken sokan tették és teszik szóvá, hogy következetesebb vezetést, szorosabb ellenőrzést tartanak szükségesnek. Tehát Pest megyében csakúgy, mint az országban, sokan, nagyon sokan támogatják a kormány ez irányú törekvéseit úgy, ahogy azt Fock elvtárs megfogalmazta. A kormány tagjait csak biztatni tudjuk arra, hogy mindent tegyünk meg a következetesebb vezetés minden szinten való érvényesítése érdekében, hogy minden vezető beosztású a maga helyén felelősen lássa el feladatát, s ne tartsa ezt senki egyedül a kormány feladatának. Miért mondta ezt? Tudom, hogy vannak fegyelmezetlen munkások, akadnak üzemen belül is lógósok, normalazítók, felelőtlen emberek. Ha nem is olyan nagy számban, mint ahogyan azt időnként a vicclapok tálalják. Mégis azt mondom, hogy a fegyelmezetlen dolgozók mellett legalább akkora figyelmet kell fordítani, ha nem nagyobbat, az igényesebb, következetesebb vezetés kialakítására. A kettőt nem lehet és nem szabad szembeállítani. De azt sem lehet, amit sokszor különböző helyeken megengednek maguknak, hogy csak az egyikről, munkafegyelméről a munkás beszéljenek, pedig a fegyelem — állítom — nagymértékben vezetés kérdése. Ahol javul a vezetés, ott még a fegyelmezetlenkedőknek is csökkennek a lehetőségei, ha valahol nincs biztosítva a folyamatos munka, ott nehéz rendet tartani, még a munkával ellátott idő alatt is. Ha valahol nincs számonkérés, nincs vagy ritka az ellenőrzés, nem lehet rend a vezetésben sem. Megyénkben 403 üzem, 25 ® szövetkezet és sok egyéb intézmény, kutató-, termelő- és kereskedelmi egység van. Túlnyomó többségükben nagyon hozzáértő, iskolázott, ahogy mondani szokták, jó képességű a vezető. Gondolom, így van ez országosan is, mégis bőven lehet példát találni arra, hogy szükségtelenül sok vita folyik vállalaton belül és vállalatok között, gyakran presztizsokokból, érdemi intézkedés helyett. Divattá vált a már kivizsgált ügyeknél, különböző témáknál állásfoglalás helyett újabb és újabb vizsgálatok indítása, vagy az állásfoglalások elodázása. Tanúi vagyunk annak, hogy főhatóságok döntésére érett témáknál variációk tömegét készítik, millióféle jelentést kérnek, és szükségtelenül folyik a huzavona. De az sem ritka, hogy ha már megszületett a döntés, akkor olyan méretű egyeztetéseket kell (Folytatás a 2. oldalon) '