Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

PEST MEGYEI 1 • AZ MSZMP P­­ST,MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä.MEGYEI T ■ ■ «'.> y. v . • ,.'*i -d- •'«Á.vISmiP-'V..- • ‘ ■ > -' J. •' ' " ' t -/ XXIV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ara 1,20 foriNt 1989. MÁRCIUS 1., KEDD VILÁG PROTITÁUAI, ILYESÜLETEK! BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZL Amint arról lapunk vasárnapi számában rész­letesen tudósítottunk, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem aulájában szombaton reggel megkezdte tanácskozását­­ a megye 47 ezer párttagját képviselő 400 kommunista küldött részvételével — a Pest megyei pártértekez­let. A megyei pártbizottság írásos és szóbeli beszámolója után a vitában összesen huszon­nyolcan szólaltak fel, soraikban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára. A pártértekezlet vasárnap reggel folytatta munkáját. Az elnöki tisztet Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára látta el. Bejelentette, hogy szombat este 6 óráig 67, pártértekezletet köszön­tő távirat érkezett Gödöllőre. A termelő kollektívák, vállalatok, szocialista brigádok, kulturális és egészségügyi intézmények üdvözletei kifejezték a párt iránti bizalmat, felelősségérzetet és a nehezebb körülmények között is az egységes tenniakarást. A pártértekezlet munkáját nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérték testvérmegyéink kommunistái is: pártbizottságaik táviratban fejezték ki jókívánságaikat, eredményes munkát kívánva Pest megye kommunistáinak, dolgozóinak. A pártbizottság beszámolójának vitája Ezután folytatódott a vita. További öt felszólaló mondta el véleményét a pártbizottság DR. BARÁT ENDRE, a szentendrei városi pártbizottság első titkára Bevezetőül arról a din­­a­mikus fejlődésről számolt be felszólaló, amelynek Utóbbi esztendőkben tanúi le­sz lettünk Szentendrén. Utalt a közművelődést szolgáló új in­tézmények jelentős szerepére, kiemelte, hogy az óvodai he­lyek bővítésében és az álta­lános iskolai tanteremépítés­ben a város utolérte önmagát, és legutóbb, a tizenhat tan­termes új intézmény átadásá­val megszüntette a hárommű­szakos­ oktatás kényszerét. Várhatóan felépül a tervek­ben szereplő mintegy ezer la­kás, bírálta az építőket, mond­ván, hogy a huzavonák miatt nem elégíthetik ki az évek óta otthonra várók igényeit. Az elmaradás kiváltképp vo­natkozik a telepszerű , több szintes lakások átadására. A továbbiakban arról szólt, hogy a közművelődés-, közok­tatás-, tudomány- és művé­­szetpolitika a párt politikájá­nak szerves részévé és jelen­tős tényezőjévé vált Pest me­gyében. Ez az egyes települé­sek hagyományait és erőfe­szítéseit figyelembe véve dif­ferenciáltan bontakozott ki a különböző tájegységeken. Szentendre az utóbbi évek­ben a közművelődés és a mű­vészetek — valamint a mű­vészek — egyik jelentős köz­pontja lett. A város minden testülete napirendre tűzte a szetpolitikai munkával művé­k ön­beszámolójáról, foglalt állást a beterjesztett dokumentumok­kal kapcsolatban. csolatos teendők megvitatását Elsősorban azokkal a részkér­désekkel foglalkoztak, ame­lyek az adott szervezet konk­rét feladatait jelentették. En­nek­ is köszönhető, hogy ma már a városnak minden tes­tületében dolgozik művész, ak­tívan bekapcsolódva a köz­életbe. Ezután tájékoztatta a kül­dötteket Szentendre művésze­ti életéről, a megye közműve­lődésében betöltött szerepéről, arról, hogy miként teremt város fórumot országos művé­­­szeti, kulturális megmozdulá­soknak is. Végezetül elmondotta, hogy a megyében különböző mun­katerületeken tevékenykedőket kiemelkedően megyei dí­jakkal ismerünk el. Ezeknek erkölcsi, politikai értéke, tár­sadalmi hatása ösztönöz hos­­­szabb távú, az egész megye fejlődését szolgáló tevékeny­ségre. Pest megye kiegyensú­lyozott művelődéspolitikai munkája a művészek magas száma és részvételük a szocia­lista építésben indokolja: vizsgáljuk meg annak lehető­ségét, hogy a legkiemelke­dőbb művészi teljesítménye­ket, életműveket megyei mű­vészeti díj alapításával rendszeres odaítélésével érté­és­keljük. A művészetek csak a gazdaság és társadalom tám­­o­­gatásával, annak előrehaladá­sával összhangban fejlődhet­nek tovább. DR. MONDOR PÁL, a Pest megyei Tanács elnöke A tanácsok munkájáról szól­va elmondotta, hogy a XI. pártkongresszus óta Pest me­gyében a tanácsok népképvi­seleti, önkormányzati, állam­­igazgatási jellege tovább erő­södött. A tanácsok munkájá­ban érvényesül a központi akarat, valamint a megyei és a helyi érdekek összhangja. A tanácsi testületek széles körű közéleti tevékenységet folytat­nak. Eredményesen közvetítik a párt politikáját a lakóhelyi közösségekben. Bővült a kap­csolatuk a Hazafias Népfront­tal és más tömegszervezetek­kel. A falugyűlések rendszere, a szocialista demokrácia, lakóhelyi élet valóságos fóru­a­mává vált. A budapesti és a megyei (Folytatás a 2. oldalon) i v Az MSZMP Pest megyei új vezető szervei A megyei pártbizottság ELSŐ TITKÁR: Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. TITKÁRAI: dr. Arató András, Balogh László, Barinkai Oszkárné. TAGJAI: Baji György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat villanysze­relője; dr. Barát Endre, Szentendre városi pb első titkára; Barna Éva, a fóti 1. számú iskola tanára; Bez­zeg Sándorné, a far­mosi Tápiómente Tsz növénytermesztési munkacsapat vezetője; dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese; Bognár László, a ceglédi KÖZGÉP II. számú gyárának szerelője; Császár Ferenc, a NEB Pest megyei el­nöke; Csenterics Sándor nyugdíjas; Évin Sándor, vezérőrnagy; dr. Fajtha Ferenc, a kerepestarcsai megyei kórház osztályveze­tő főorvosa; ifj. Farkas György, a hernádi Március 15. Tsz lakatosa; Fehér Béla, a munkásőrség megyei parancsnoka; Jődi Sándorné, a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérő gyárának műanyagfeldolgozó szakmunkása; Furulyás János, a vácszent­­lászlói Zöldmező Tsz elnöke; Fülemile Béla, az Irodagép és Finommechanikai Vállalat gazdasági igazgatója; Galbicsek Károly, nyugdíjas; Gaól György, a Gö­döllői Gépgyár művezetője; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazga­tója; Göndics Zoltán, az MSZMP Pest me­gyei Oktatási Igazgatóságának igazgatója; Hári Lajos, a Pestvidéki Gépgyár lakatos csoportvezetője; dr. Honti János, vezérőr­nagy, megyei rendőrfőkapitány; Horváth József, a Csepel Autógyár szerelő szak­munkása; Huny­a István nyugdíjas, a ME­­DOSZ elnöke; dr. Husii István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára; Illés Lajos, tudományos aspiráns; Jám­bor Miklós, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára; Jónás Zoltán, a ráckevei járási pb első titkára; Kazai György, a Pest megyei Fémipari Vállalat kovács szakmunkása; Kemenczei László, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz­szerelő szakmunkása; Kettler Katalin, a váci Forte csoportvezetője; Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára; Komá­romi János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője; Krasznai Lajos, a budai jó­ELNÖKE; Fülemile Béla, az Irodagép és Finommechanikai Vállalat igazgatója. TAGJAI: dr. Ádám­ Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Faludi Im­re, nyugdíjas; Fazekas Károly, a sülysápi Tápióvölgye Tsz elnökhelyettese; Lányi Pál, a Pest megyei Tanács osztályvezetője; rási pb első titkára; Maczkóné Povázson Erzsébet, a Telefongyár nagykátai gyár­egységének műszerész csoportvezetője; dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudomá­­mányi Egyetem tanszékvezető tanára; Ma­gyari János, a monori Építőipari Szövet­kezet autószerelő szakmunkása; dr. Major Miklós, Pest megyei főügyész; Márton Ist­ván, a Törökbálinti Állami Gazdaság gép­lakatos szakmunkása; Molnár Gáborné, a Duna Tsz dísznövénytermesztő szakmun­kása; dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke; Nagy Istvánná, a Nagykőrösi Kon­zervgyár raktárkezelője; Németh Ferenc, a Mechanikai Művek lakatos csoportveze­tője; Oszkó Gyula, nyugdíjas; Pleyer Já­nosné, a Csepel Autógyár autóvillamossá­gi szerelő szakmunkása; Rácz Tamás, a PENOMAH ceglédi gyára húsminősítő szakmunkása; Rátosi Ernő, a Dunai Kő­olajipari Vállalat vezérigazgatója; Rónai Árpád, a dunakeszi városi pb első titká­ra; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap fő­­szerkesztője; dr. Sátor János, a Mechani­kai Művek vezérigazgatója; Szabó Ferenc­né, az Örkényi Béke Tsz párttitkára; Sze­keres­ József, a százhalombattai városi ta­nács elnöke; Szilágyi János, nyugdíjas; Szőke Ferenc, a MÁV Dunakeszi Jármű­javítójának lakatos szakmunkása; Szőnyi József­né, a Hazai­ Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyárának csomagoló cso­portvezetője; Tóth Imréné, az Egyesült Izzó váci gyárának személyzeti vezetője; Tóth István, a Dunamenti Hőerőmű vezér­­igazgatója; Tóth László, a budakalászi Textilhasznosító Vállalat karbantartó cso­portvezetője; Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke; Tuza Sándorné dr., a MÉ­SZÖV elnöke; Verebélyi László, a MEZŐ­GÉP Vállalat érdi gyárának mechanikai műszerésze; Vincze Lászlóné, a Nagykő­rösi Konzervgyár csoportvezetője; dr. Zal­ka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke; Zsila Lászlóné, Üllő nagyközség pártbi­zottságának titkára; dr. Némethné Lőrincz Margit, az Óbuda Tsz pártbizottságának titkára; dr. Samu János, a Pest megyei Tanács nagykátai járási hivatalának elnöke; Tóth András, a Csepel Autógyár üzemvezető-helyettese; Varga Endréné, a Mezőgéptröszt osztály­­vezetője. A MEGYEI PÁRT­VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI A megyei fegyelmi bizottság Barin Icai Oszkárné Cserven­ka Illés Lajos Dr. Honti János Jámbor Miklós Kraszniai Dr. Mondok Pál Németh Ferenc Tóth István

Next