Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

CEGLÉDI Kriízis A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1988. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Szerdától számláznak Miért nem száll feljebb a meleg? Olvasóink hozták tudomásunkra, hogy bár október 4-én már megkezdődött a lakótelepi házak fűtése, másnap este mégsem volt meleg minden otthonban. Jobbára a magasabb szinten lakók panaszkodtak értetlenkedve, mert alattuk nem volt gond a fűtéssel. A városgazdálkodási vállalat távhőrészlegében Lehotai Sándor főenergetikustól kérdeztük meg, hogy mi volt az oka egyes lakásokban a meleghiánynak. Légtelenítés — Tudomásunk szerint fogyasztói oldalról fogadóképes volt a rendszer. Mégis érkeztek hozzánk panaszok, amik azt bizonyították, hogy ez a fűtési rendszer nem működik tökéletesen egyes lakóházakban. Tapasztalataink szerint a lakások belső cső- és radiátorrendszerében keletkezett légzár akadályozta meg, hogy a meleg víz eljusson a felsőbb szintekre is. — Hogyan, miért és hol keletkezik egyáltalán a légzár? — A mi lakótelepeinken még az úgynevezett fordított U csöves fűtési rendszer van beépítve, aminek jellemzője, hogy minden egyes felszállóvezeték végén egy légtelenítő szelep van. Ezeket a szelepeket a fűtés beindítása után még egy darabig működtetni kellene időnként a tulajdonosoknak vagy a kezelőnek. Azonban háromféle tulajdonú, illetve kezelésű épületeink vannak. A tanácsi kezelésű bérlakások a szolgáltatásainkat igénybe vevők egyharmadát teszik ki. E bérlakások távhőellátásával kapcsolatos teendők a mi feladatkörünkbe tartoznak, egészen a lakásban levő berendezések karbantartásáig. A másik fő csoport a szövetkezeti lakásoké. Ezekben a lakásszövetkezeti karbantartó brigád látja el az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. A harmadik fő csoportba tartoznak az OTP-lakások, illetve társasházak. Ezekben nincs igazán megoldva az egyenletes karbantartás, így a légtelenítésnek sincs megbízható gazdája, végrehajtója. Hiányosság — A külső segítség nem jelentene megoldást? — A lakásszövetkezet térítés ellenében elvégzi a lakások karbantartását, felújítását. Ám sokszor a rosszul értelmezett takarékosság jegyében ezeket a karbantartási munkákat nem rendelik meg a közös képviselők, illetve a lakóközösségek, ez is főleg az OTP-s lakásoknál igaz. — Műszaki okok nem folyásolják a fűthetőséget?de— Cegléden eléggé hosszú ideig épültek a lakótelepek. Ezért különböző műszaki megoldásokkal készültek nemcsak a házak, hanem a belső fűtőrendszerek is. Sok épületben a legfelső lakásokba építették be a légtelenítő szelepeket, így azokhoz csak akkor férhetnek a karbantartó szerelők, ha a tulajdonosok otthon tartózkodnak. S ha utólag kiderül, hogy hiába az előzetes értesítés, nem minden lakásba jutnak be a szerelők a légtelenítő szelepekhez, akkor bizony fennakadások vannak a fűtés beindítása után akár még napok múlva is. Éppen ezért volna fontos, hogy ahol nem működik zavarmentesen a fűtés, azonnal jelezzék nekünk a fogyasztók, mert egy-két héttel később már lehetetlen lesz kideríteni a hiányosság okát. Többen fölvetették már korábban is, hogy ha néhány napra leáll a távhőszolgáltatás, és a fogyasztók mondjuk ez idő alatt villanykályhával fűtenek, megtéríti-e a vállalat a drágább energia használatával járó magasabb költségét. Szigetelés — Ha akár a fűtésben, akár a melegvíz-szolgáltatásban egy vagy több nap kiesik, akkor díjvisszatérítést kérhetnek fogyasztók. Ennek a visszatérítésnek a módját rendeletek szabályozzák, tehát a teljesítés független a mi szándékunktól. Azonban a szolgáltatásunk egy napra eső költsége és a drágább villanyfűtés közötti különbözetet nem fizethetjük ki a fogyasztónak, mert ezt nem teszik lehetővé a rendeletek. Egyébként kedden indítottuk az előfűtést, de csak szerdától számlázza a vállalat. — Örökzöld téma a garázsok, lépcsőházak fűtése mint energiapazarlás ... — Sajnos garázsokat is fűtünk. Nem volna szabad, mert rossz az autónak, a tulajdonosnak és nekünk is. A régi lakótelepen 80 garázst fűtünk, mert annak idején úgy lettek tervezve, hogy az ott kialakított 8—10 Celsius-fokos meleget beszámították az első szinti lakások szabvány hőmérsékletének megtartásába. Volt már perünk is, amikor a fogyasztó el akarta érni, hogy kikapcsoljuk a garázsban a számára fölösleges fűtést, s kérte a díjvisszatérítést a kevesebb energiafelhasználás arányában. De azokban a lakásokban nem szabad kikapcsolni a fűtést, a mennyezet gyenge szigetelése miatt. Aszódi László Antal Példabeszéd A szamárfüles füzetről Csak néhány gyerek matatott már a teremben, az óvónő szalvétát hajtogatott, papírzsebkendőket vagdalt. Egy ídsszéken nyomorgott, alakja mindkét oldalon lelógott. Egy fiatal anya jött fiáért, illedelmesen nekidőlt az ajtófélfának, úgy várakozott ott kinn játékot pakoló gyermekére. Kezeit görcsösen egymásba kulcsolta, mozdulatlan maradt, mintha az egész estét itt akarná megérni, mégis feszültség sugárzott lényéből. — Mi újság? — kérdezte halkan az óvónőtől. — Nincs semmi. Tudod ugye, hogy időközben iskolás lett a fiam. Hát képzeld, tegnap is jön haza egy beírással, hogy rendetlen, szamárfüles a füzete. Na, mit szólsz hozzá, nem megáll az ember esze?! Mi a tanár feladata? Hogy figyelemre tanítsa azt a gyereket! Dolgozzon úgy, adjon olyan programot nekik, hogy ne legyen idejük szamárfület csinálni. Itt vagyok én mindenféle osztályozási, fegyelmezési lehetőség nélkül, de nálam mégis rend van. Megnézheted. Ha én le tudom foglalni ezeket a kicsiket, akkor az iskolában miért nem tudják? — Bocsáss meg, — szólt a nő még halkabban, nem azért kérdem, csak hát mégis foglalkoztatja az embert az ilyesmi. Hiszen tudom én jól, milyen rossz a fiam, mondom, nem is azért kérdem, csak a kíváncsiság miatt... Igaz, hogy tegnap csak egy pofonnal tudtad útba igazítani őt? Zimonyi Zita A fiatalok bizalmatlanok következetesen az igazságról A városban és környékén folyó KISZ-munkát értékelő beszámolóban szó esik arról is, hogy a fiatalok körében bizalmatlanság alakult ki a párt, a szocializmus és a vezetőkkel szemben. A jelenség részleteiről érdeklődve Toma Sándor városi KISZ-titkárt kértük beszélgetésre. Hatalmi pozícióban — A napi szókészletünkbe ugyan beépült, de állítom, igazából nem tudjuk, mit jelent a bizalmatlanság. — Vegyük például a szocializmust, amiről a fiatalokban erősen téves kép alakult ki. A napi propaganda azt sugallta, hogy ez egy kellőképpen fejlődő formáció, ami vetélytársa lehet a kapitalista berendezkedésnek, és egyre magasabb színvonalú életfeltételeket, társadalmat konfliktusmentes nyújt az embereknek. És aztán azt kell tapasztalniuk a KISZ-eseknek (is), hogy ez nem így van. De a bizalmatlanság mégsem szocializmussal szemben alakult ki, hanem azzal szemben, amit szocializmusként hirdettek. Vonzó volt a kép, de hamis. — A célirányos propaganda is sokat rontott a helyzeten. — A vulgáris propaganda. Mert mindent leegyszerűsített. Persze az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az emberek nemigen érnek rá elmélyültem árnyaltan foglalkozni a szocializmusképpel, s ez szinte megköveteli az egyszerűsítést. Na most akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, mégis a párt van hatalmi pozícióban, ő a „főnök”, és ezt a szocializmusképet tolta ki és terjesztette.ő alakí— De a párttal kapcsolatos bizalmi válság nem pusztán elvi kérdésekben mutatkozik meg. — A gyakorlatban azoknak az embereknek a tevékenysége köré fonódik a bizalmatlanság, akik a párt nevében léptek föl. A fiatalok észrevették, hogy az elmélet dacára a párttagot és a párttitkárt sem faragták különb fából, vannak közöttük, akik vizet prédikálnak, de bort isznak, akik nem hallgatják meg a hozzájuk fordulókat, akik a vitától elzárkóznak és így tovább. Az ilyennek már akkor sem hisznek, ha okosat, jót mond. Az ilyenre azt mondják a fiatalok: na, most már elég volt. Szóval amikor a mai kínkeserves helyzetről beszélünk, tény, hogy mindig a pártirányítással, a pártmunkával hozzuk összefüggésbe, az állam valahogy másodlagos marad. Persze mostanában talán divatos is bizalmatlannak lenni. Az, hogy bizalmi válság van, sokak szerint jól hangzik. — Nem hiszem, hogy a bizalmatlanság ennyire új keletű volna. Lehet, hogy régebben nagy kockázattal járt bizalmatlannak lenni. — Igen, igen, ez így van. Most könnyebben ki lehet mondani a dolgokat, sokszor felelőtlenül is. Nagyobb merészség — A gazdasági vezetőknek is jut a bizalmatlanságból? — Komoly feszültség halmozódott föl a fiatalokban, mert alig-alig érzik, hogy számítanának rájuk a munkahelyeken. Több lehetőséget, nagyobb segítséget várnánk — és itt szakmai ügyekről van szó —, de nem nagyon kapják meg. Emellett hiányolják vagy legalábbis korlátozottnak látják a munkahelyi demokráciát, csodálkozni. Igazán nincs mit ha akad, ahol nem állnának ki a vezetőség mellett. Azt mondják, teljesen mindegy, hogy ki a vezetőjük. Pedig épp fordítva volna jó. — És az volna a jó, ha a fiatalok is kinyitnák a szájukat — ott a helyszínen. — Ezt meg is teszik. Persze nem mindenhol. Sokan inkább a munkahelytől többnyire távol eső városi ügyekben mutatnak nagyobb merészséget. Mégpedig azért, nehogy az ő nevük kerüljön föl már a legeslegelején a létszámleépítési listára. Átütő érv? — A bizalom helyreállításáért mit tehet a KISZ? — Olyan alkalmat teremt, ahol mód nyílik a fiatalok és a vezetők meg a párttagok közötti érdemi párbeszédre. Hogy ne egymástól teljesen függetlenül gondolkodjanak ugyanazokról a dolgokról. Ez nem sok, de ennyi a reális. — A látszattal ellentétben ma a közérdek fontosságának bizonygatására kevesen vállalkoznak. Talál-e érveket a KISZ? — Ma Magyarországon olyan kérdésekről kell szót váltani és dönteni, amelyek talán évtizedeken át befolyásolják majd az életünket. Mi azzal az érvvel állunk elő, hogy már most előzzük meg a későbbi önostorozást. Ha most nem figyelünk a közérdekre, később önmagunkat fogjuk szidni az elszalasztott lehetőségért. Nem tudom, mennyire átütő érv ez, de van, aki elfogadja. Varga Sándor I Olasz eredetű kataszter szavunk nyilvántartást jelent, az emlékhely-kataszter a történelmi események, neves személyiségek, hősi halált halt katonák és igazságtalanul elpusztított emberek emlékét megörökítő jelek gyűjteménye. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum az 1832—1962- es évek közötti időkről mintegy kilencezer hazai magyar adatot gyűjtött eddig össze, ötezernek a fényképét is megszerezte. A gyűjtőmunkát a pártbizottságok, a tanácsok, a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az iskolák és a helytörténeti szakkörök lelkes tagjai végezték, s ez a munka napjainkban is folytatódik. Befejeződött a gyűjtés hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójára és elkészült a szovjet hősi emlékművek és temetők magyarországi katasztere, a több száz oldalas szöveghez tízezer fényképet mellékelve a múzeum átadta a moszkvai kulturális minisztériumnak. A magyar—jugoszláv történelmi emlékeket védő szakértői bizottság a jövő esztendőre fejezi be a kutatásokat. Magyar részről elkészült egy még le nem zárt gyűjtemény, az első és a második világháborús gyűjteménye. A emlékhelyek jugoszlávok ígérik, hogy hamarosan megkapjuk a náluk föllelhető magyar emlékhelyek jegyzékét, a gyűjtésben viszonossági alapon kutathatnak Jugoszláviában a magyarok, ugyanígy nálunk a jugoszlávok. A kutatásban lapunk munkatársai is részt vesznek, máris jelenthetjük, hogy fölkerestük és lefényképeztük az alberti (albertirsai) evangélikus temetőben nyugvó szerb és orosz hadifoglyok közös sírját, akik az első háborúban munkán voltak az alberti gazdáknál és az 1918-ban dühöngő spanyolnátha-járványban haltak el. A masszív, két méter magas sírkővön a következő nevek olvashatók: Germanics Iliko 1918. XI. 5., Vlatin Iván 1918. XI. 8., Szevtolics Maxim 1918. XI. 14., Zsotienko Iván 1918. XI. 18. és egy ismeretlen hős. Kegyelete jeléül a világháborúban hősi halált halt orosz és szerb hősök emlékére emelte Alberti község közönsége az 1927. évben. A síron mindig volt virág, tavasszal palántálták és egész nyáron át öntözték, kapálták, amíg éltek azok a szomorú öregasszonyok, akiknek fiai ost estek el valahol a Drina mentén, a havas Kárpátokban, akár a galíciai harcmezőkön. A sír gondozásába az iskolásgyerekek is besegítettek minden esztendőben a május első vasárnapjára. Ez a nap a katonáké volt, nagy sokaság, nem túlzás, ha azt mondom, hogy az egész község aprajanagyja gyűlt össze a kis emlékligetben a tizennégyes világháború száz alberti halottját gyászolni. Az emlékművet koszorúkkal borították el, a dalárda énekelt és a szónokok a gerendából ácsolt emelvényen méltatták a katonák hősiességét. A közösen énekelt Himnusz után a szónokok felszólították a népet, hogy vonuljon ki az öreg temetőbe az itt elhalt szerb és orosz hadifoglyok sírjához, mert „a katona csak addig ellenség, amíg szurony van a kezében, ha elesett, akkor már nem ellenség, hanem csak halott katona, akinek az emlékezetét meg kell őrizni”. A sírnál a tanítók szóltak az ifjúsághoz, hogy ne hagyják gondozatlanul ezeknek az idegen katonáknak az emlékoszlopát. A sírkő ma is áll, betűi ugyan már kopottak, de virág még mindig kerütkezik előtte. A második világháborút követő időkben osztályoztak szemben álló frontikatonákat, a mondván, hogy az egyik is az ügyért fogott fegyvert, a másik igazságtalan célokért ontotta vérét, az előzőket megilleti a hősi jelző, az utóbbiakat nem. Következésképpen hazánk területén vannak szovjet, jugoszláv, román, bolgár, angol, francia és amerikai hősi temetők, ápolt sírokkal és maradandó emlékművekkel. A legújabb időkben már úgy vélekedünk, hogy a különböző harcterek magyar katonasírjait is kataszterbe kell venni, bár a temetők felkutatására eddig még nem került sor, négyszázezer második világháborús elesett honvédnek — kivéve néhány hazai községet — semmi sem mutatja emlékezetét. Nem hősök, áldozatok voltak. Idézem egy közéleti emberünk kijelentéseit: ,,A háborúba parancsoltak áldozatok, akik megérdemlik, hogy az utókor is áldozatokként értékelje őket”. Hídvégi Lajos Cétok és katonák Befejeződött a gyűjtés Könyvajánló A búbos kemence története ízléses könyvvel lepte meg igényes olvasóit a Múzsák Kiadó, mikor megjelentette Sabján Tibor A búbos kemence című tárgytörténeti kötetét. A kitűnően szerkesztett könyvet 20 fotó és 54 rajz egészíti ki. A kemence olyan a magyar nép életében, mint a fecske, vagy a gólya, viszonyban van vele! Lehet szeretni, nem szeretni... Hát ilyen, a kemence, a búbos kemence is. Mai formájának az előzményei az 1400-as évek közepéig követhetők nyomon, noha bizonyosan hatottak kialakulására, formálódására népünk előző évszázadai is. A legősibb kemencéket felülről fűtötték, így a helyiségek szükségképpen füstösek. Később a kemence száját máshová, tehát nem a fűtött helyiségbe helyezték, vagy egy másik helyiségből vagy a szabadból fűtötték fel azokat. A célszerűség kínálta a jó hőtulajdonságú sár használatát, a századforduló óta téglabetétjei. A bögreszemes kemencéket és a csempe nélküli sárkemencéket azonosították a régészek a feltárások idején. Mint oly sok másban is, a török hódoltság mérhetetlen embervesztesége itt is hatott, s fazekasság eltűnése miatt uralkodóvá vált a sárkemence. A kemencék a paraszti észjárásnak megfelelően egyszerűsödtek tovább — sütőrész külön nem készült, így már hol csak a sűtés, hol pedig az ételek és természetesen a kenyér sütése volt a kemencék feladata. A sárkemencék vázát sárlécből, nádszálakból készített keret adta, amely sokféle, mai napig megmaradt, noha a a XX. század elejétől a tégla mint anyag használata meghatározó lett. Az Alföldön a szobai kemencék két (formai) a szögletes alaprajzú típusa, és csonkakúpszerű változat fejlődött ki, formai megoldásuk igen gazdag: sövény, nyereg, boglya, koporsófedél, silón és búbos. Sabján az udvari, kerti kemencékről sem feledkezik meg, amelyet tetővel hol védtek, hol nem; mindkét változattal találkozhatnak az országban. Jó szolgálatot tesznek az utóbbiak, mert a kerti hulladékokkal fűthetők, s a lehető legolcsóbb így a csíramálé, tök, kocsonya, sonka, kenyér, sütemény megsütése; szilva-, neggy- és cseresznyeaszalványokhoz is legjobb a kemence hőleadása. Slágerkönyv, hisz a formai, szerkezeti elemek ismertetése végén a szerző gondol a vállalkozó kedvű, hagyományőrző személyekre is: neki lehet kezdeni a rajzok, anyagkiírások alapján a kemenceépítéshez. A múzeumi archívumokban őrzött képek tömegéből — prímmel tapasztaltuk — három felvétel is Cegléden készült, a kötet 13., 42. és 106. oldalán láthatók. Surányi Dezső J ISSN 0133—2805 (Ceglédi Hírlap) Ceglédi színház Sas-taps Sas-taps címmel szórakoztató műsort kínál október 10- én, 19 órai kezdettel a ceglédi színház. Az összeállításban a Telepódium, a Mikroszkóp Színpad és a Rádiókabaré javából kaphatunk ízelítőt.