Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1921 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-05 / 18. szám

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 231 A május.havi cukorszelvények 60 kgr.-os fejadag­gal, a május havi sószelvények pedig 1 kgr.-os fejadag­gal válthatók be. Budapest, 1921. április 30-án. Tamássy, ügyvezető alelnök, ill. Általános jellegű, de további intézke­dést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 15184—1921. kig. szám. Állami méntelepekről kisorolt s magánosok által megvett tenyészmének és tenyészkancák eladásának korlátozása. Valamennyi járás főszolgabirájának, r. t. város polgár­­mesterének, község elöljáróságának, valamennyi m­. kir. és helyhatósági állatorvosnak. A m. kir. földművelésügyi miniszter úr 1. évi március hó 15-én kelt 41939. számú rendeletét tudo­másulvétel és szigorú alkalmazkodás céljából közlöm : »Az állami méntelepekről kisorolt s magánosok által tenyésztési célokra megvett mének marhalevéllel való ellátása iránt rendelkező 25844—1906­. F. M. sz. rendelet a ménlovak továbbeladásának megakadályo­zása végett akként rendelkezik, hogy az illetékes köz­ségi marhalevélkezelők által kiállítandó marhalevelek az eladó méntelep, illetve a ménteleposztály parancs­nokságnak kellő időben rendelkezésére, bocsáttassanak oly tartalmú záradék rávezetése céljából, hogy a ki­sorolt ménlovak az állami méntelepről azzal a fel­tétellel vásároltattak, hogy azok tovább eladatni nem fognak. Minthogy a gyakorlatban előfordult, hogy egyes tenyésztők állami ménesekből tenyészcélokra vásárolt kancákat az árverési hirdetményben kikötött fel­tételek ellenére, az ott megszabott tartási idő letelte előtt, a ménesparancsnokság engedélye nélkül — eset­leg nem tenyésztőknek is — eladtak, ennek megaka­dályozása végett a fent idézett rendelet idevonatkozó határozmányait az állami ménesekből kisorolt tenyész­­kancákra is kiterjesztem, amihez képest az ily kancák marhalevelei jövőben az illetékes méntelepparancsnok­­ság részéről mindenkor megfelelő záradékkal lesznek ellátandók. Felhívom Alispán urat, hogy erről tudomás és miheztartás végett az eljárni hivatott hatóságokat és közegeket értesítse, a községi marhalevélkezelőket azzal a nyomatékos figyelmeztetéssel, hogy ily korlá­tozó záradékkal ellátott marhaleveleken a tulajdonjog átruházást teljesíteni az illetékes méntelepparancsnok­­ság engedélyének felmutatása nélkül nem szabad.« Budapest, 1921. ápr. hó 28. Agorosztó, alispán, 18205—1921. kig. szám. Előfogatok igénybevételét szabályozó rendelkezések. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnak, valamint a községek eöljáróságának. A honvédelmi miniszter ur az előfogatok igénybe­vétele során felmerült panaszok megszüntetése céljá­ból az illetékes katonai parancsnokságokhoz 8163—921. évi. sz. alatt rendeletet intézett s azokat annak pontos betartására a legszigorúbban utasította. Ennek a rendeletnek a rendelkező részét mihez­tartás végett az alábbiakban közlöm : »A katonaság számára szükséges fogatok igénybe­vételének alapját, a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXXVIII. tc. hatályának tartama alatt, tehát még jelenleg is az 1912. évi LXVIII. tc. 10. §-a képezi. E törvényszakasz rendelkezései a fogatok igénybe­vételére nézve tér- és időbeli korlátokat ugyan nem állítanak fel, mivel azonban ez a törvénycikk tulajdon­képen csak a mozgósított hadsereg szükségleteire vonatkozik, az idézett 10. §-nak rendelkezései jelenleg csupán csak a következő megszorításokkal alkalmaz­hatók : 1. Előfogatok csak a legindokoltabb esetekben, a tényleges szükség és a szolgáltatási képesség mérvé­nek figyelembe vételével veendők igénybe. A parancs­nokságok és csapatok tehát elsősorban saját fogato­lásaikat használják­ .2. Az előfogatok igénybevételére csak katonai pa­rancsnokságok jogosultak. Ide soroltatnak a karhatalmi parancsnokságok is. Egyes katonai személyek előfogatot kizárólag szolgá­lati útra és csak abban az esetben igényelhetnek, ha menetokmányukon vagy nyílt parancsukon előfogat igénybevételére jogosult parancsnokságuk részéről kétséget kizáró módon fel van tüntetve azon körül­mény, hogy előfogat igénybevételére feljogosíttatnak. 3. Magáncélokra, valamint helyi fuvarozási célokra előfogat semmiféle körülmények között sem vehető igénybe. 4. A katonai előfogatokat a községi elöljáróság­nál, városokban a polgármesternél feltétlenül írásban kell igényelni, amely, illetőleg aki annak kiállításáról gondoskodik és a kirer­delésnél e köztehernek lehető arrnyos megosztására ügyelni tartozik. Az­ igénylésnek a szolgáltatás terjedelmét, az igény bevétel­­i helyét és idejét, valamint az igénylő nevét, rendfokozatát, csapattestét, (parancsnokságát, hatóságát, intézetét) kell tartalmaznia. Az előfogat közvetlenül a fogatot szolgáltatótól csakis különösen kivételes és alaposan megokolt esetben igényelhetők. Ez a körülmény azonban a térítés kifizetése, illetve megküldése alkalmával (1. 8. pont 2. bekezdés) a köz­ségi elöljárósággal stb. utólag feltétlenül közlendő. Amennyiben nagyobb mérvű katonai előfogat­­szükségletek egyes községek szolgáltatási képességét meghaladná, az előfogat szolgáltatására vonatkozó követelés kivételesen a közigazgatási hatóságoktól (járás, esetleg vármegye) intézendő, amelyek ezután gondoskodni tartoznak, hogy az igényelt szükségletet a gyülekezőhely szomszédos községei (járásai) között arányosan megosztassék. 5. A katonai előfogatok vagy csak meghatározott­­útvonalra vagy csak idő szerint, azaz fél vagy egész napra igényelhető. A legnagyobb távolság, amelyre a meghatározott útvonalra igényelt előfogat követelhető, 30 kilométer, a nagyobb emelkedéseket bíró hegyes vidékeken pedig 20 kilométer. Az idő szerint igényelt előfogatoknak 6 órán át való használata fél nap, azontúl való használata pedig egész napi előfogatozásnak tekintendő. Az igénylés csak különösen kivételes körülmény által inndokolt esetben terjedhet egy napon túl. 6. Az igénybe vett előfogatok után a hadiszolgál­

Next