Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1921 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-05 / 18. szám
PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 231 A május.havi cukorszelvények 60 kgr.-os fejadaggal, a május havi sószelvények pedig 1 kgr.-os fejadaggal válthatók be. Budapest, 1921. április 30-án. Tamássy, ügyvezető alelnök, ill. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 15184—1921. kig. szám. Állami méntelepekről kisorolt s magánosok által megvett tenyészmének és tenyészkancák eladásának korlátozása. Valamennyi járás főszolgabirájának, r. t. város polgármesterének, község elöljáróságának, valamennyi m. kir. és helyhatósági állatorvosnak. A m. kir. földművelésügyi miniszter úr 1. évi március hó 15-én kelt 41939. számú rendeletét tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás céljából közlöm : »Az állami méntelepekről kisorolt s magánosok által tenyésztési célokra megvett mének marhalevéllel való ellátása iránt rendelkező 25844—1906. F. M. sz. rendelet a ménlovak továbbeladásának megakadályozása végett akként rendelkezik, hogy az illetékes községi marhalevélkezelők által kiállítandó marhalevelek az eladó méntelep, illetve a ménteleposztály parancsnokságnak kellő időben rendelkezésére, bocsáttassanak oly tartalmú záradék rávezetése céljából, hogy a kisorolt ménlovak az állami méntelepről azzal a feltétellel vásároltattak, hogy azok tovább eladatni nem fognak. Minthogy a gyakorlatban előfordult, hogy egyes tenyésztők állami ménesekből tenyészcélokra vásárolt kancákat az árverési hirdetményben kikötött feltételek ellenére, az ott megszabott tartási idő letelte előtt, a ménesparancsnokság engedélye nélkül — esetleg nem tenyésztőknek is — eladtak, ennek megakadályozása végett a fent idézett rendelet idevonatkozó határozmányait az állami ménesekből kisorolt tenyészkancákra is kiterjesztem, amihez képest az ily kancák marhalevelei jövőben az illetékes méntelepparancsnokság részéről mindenkor megfelelő záradékkal lesznek ellátandók. Felhívom Alispán urat, hogy erről tudomás és miheztartás végett az eljárni hivatott hatóságokat és közegeket értesítse, a községi marhalevélkezelőket azzal a nyomatékos figyelmeztetéssel, hogy ily korlátozó záradékkal ellátott marhaleveleken a tulajdonjog átruházást teljesíteni az illetékes méntelepparancsnokság engedélyének felmutatása nélkül nem szabad.« Budapest, 1921. ápr. hó 28. Agorosztó, alispán, 18205—1921. kig. szám. Előfogatok igénybevételét szabályozó rendelkezések. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnak, valamint a községek eöljáróságának. A honvédelmi miniszter ur az előfogatok igénybevétele során felmerült panaszok megszüntetése céljából az illetékes katonai parancsnokságokhoz 8163—921. évi. sz. alatt rendeletet intézett s azokat annak pontos betartására a legszigorúbban utasította. Ennek a rendeletnek a rendelkező részét miheztartás végett az alábbiakban közlöm : »A katonaság számára szükséges fogatok igénybevételének alapját, a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXXVIII. tc. hatályának tartama alatt, tehát még jelenleg is az 1912. évi LXVIII. tc. 10. §-a képezi. E törvényszakasz rendelkezései a fogatok igénybevételére nézve tér- és időbeli korlátokat ugyan nem állítanak fel, mivel azonban ez a törvénycikk tulajdonképen csak a mozgósított hadsereg szükségleteire vonatkozik, az idézett 10. §-nak rendelkezései jelenleg csupán csak a következő megszorításokkal alkalmazhatók : 1. Előfogatok csak a legindokoltabb esetekben, a tényleges szükség és a szolgáltatási képesség mérvének figyelembe vételével veendők igénybe. A parancsnokságok és csapatok tehát elsősorban saját fogatolásaikat használják .2. Az előfogatok igénybevételére csak katonai parancsnokságok jogosultak. Ide soroltatnak a karhatalmi parancsnokságok is. Egyes katonai személyek előfogatot kizárólag szolgálati útra és csak abban az esetben igényelhetnek, ha menetokmányukon vagy nyílt parancsukon előfogat igénybevételére jogosult parancsnokságuk részéről kétséget kizáró módon fel van tüntetve azon körülmény, hogy előfogat igénybevételére feljogosíttatnak. 3. Magáncélokra, valamint helyi fuvarozási célokra előfogat semmiféle körülmények között sem vehető igénybe. 4. A katonai előfogatokat a községi elöljáróságnál, városokban a polgármesternél feltétlenül írásban kell igényelni, amely, illetőleg aki annak kiállításáról gondoskodik és a kirerdelésnél e köztehernek lehető arrnyos megosztására ügyelni tartozik. Az igénylésnek a szolgáltatás terjedelmét, az igény bevételi helyét és idejét, valamint az igénylő nevét, rendfokozatát, csapattestét, (parancsnokságát, hatóságát, intézetét) kell tartalmaznia. Az előfogat közvetlenül a fogatot szolgáltatótól csakis különösen kivételes és alaposan megokolt esetben igényelhetők. Ez a körülmény azonban a térítés kifizetése, illetve megküldése alkalmával (1. 8. pont 2. bekezdés) a községi elöljárósággal stb. utólag feltétlenül közlendő. Amennyiben nagyobb mérvű katonai előfogatszükségletek egyes községek szolgáltatási képességét meghaladná, az előfogat szolgáltatására vonatkozó követelés kivételesen a közigazgatási hatóságoktól (járás, esetleg vármegye) intézendő, amelyek ezután gondoskodni tartoznak, hogy az igényelt szükségletet a gyülekezőhely szomszédos községei (járásai) között arányosan megosztassék. 5. A katonai előfogatok vagy csak meghatározottútvonalra vagy csak idő szerint, azaz fél vagy egész napra igényelhető. A legnagyobb távolság, amelyre a meghatározott útvonalra igényelt előfogat követelhető, 30 kilométer, a nagyobb emelkedéseket bíró hegyes vidékeken pedig 20 kilométer. Az idő szerint igényelt előfogatoknak 6 órán át való használata fél nap, azontúl való használata pedig egész napi előfogatozásnak tekintendő. Az igénylés csak különösen kivételes körülmény által inndokolt esetben terjedhet egy napon túl. 6. Az igénybe vett előfogatok után a hadiszolgál