Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1923 (21. évfolyam, 1-54. szám)

1923-06-21 / 26. szám

PEST-PILIS-SOLT-KISKU­N VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 4. §. Az értesitvény, illetve a szakvélemény postaköltsége díjtalan vizsgálatok esetén is előre küldendő be. (Magvizsgáló díjszabás XVIII.­­), g) és h) pontja). 5. §. Az 1895 : XLVI. törvénycikk végrehajtása érdekében a hatóságok és vizsgáló állomások által vett s a vizsgálatok folyamán kifogástalannak talált azon minták után járó vizsgálati díjakra nézve, amelyek kihágási eljárás alapját nem képezik, — továbbra is a 90.240—1920. F. M. számú rendelet­tel megállapított díjtételek az irányadók. 0. §. Jövőben is érvényben marad ezenkívül a vizsgáló állomások részére kiadott 90.250—1920. F. M. számú körrendelet azon rendelkezése, mely szerint a kifogástalannak talált minták vizsgálata után az érvényben levő 90.240—1920. számú díj­jegyzék tételei alapján járó vizsgálati díjösszegnek csak egy bizonyos hányada fog félévenként előter­jesztendő, — kellően felszerelt — felterjesztés elle­nében a földmivelésü­gyi tárca terhére kiegyenlíttetni. 7. §. A mintavétellel kapcsolatban felmerülő költségek (anyagfogyasztás, csomagolás, postakölt­ség stb.) ellenértékéül a vizsgálati díj kiszabásakor folyó évi június 1-től kezdődőleg mintánként az ed­digi 200 (kettőszáz) K helyett 600 (hatszáz) K el­járási költség számítható fel, amely éppen úgy, mint a vizsgálati díjak a vizsgáló állomásokat illeti. Ennek ellenében tartoznak a vizsgáló állomások a mintavételhez szükséges eszközöket (üvegek, sze­lencék, dobozok stb.) hozzájuk forduló törvényható­ságoknak, illetve elsőfokú hatóságoknak a 40.200— 1910. F. M. számú körrendeletnek is megfelelőleg esetről-esetre használatra a jövőben is átengedni. Ezen eljárási költségeket (mintavételi kezelési dijak) az 1895. XLVI. t.-c. érdekében vett, de kifogás alá nem eső minták után — amikor tehát kihágási el­járás meg sem indittatik — a földmivelésügyi tárca az állomásoknak nem fogja megtéríteni.« Budapest, 1923. junius 14. Agorasztó, alispán, 30495—1923. kig. szám. A csendőrségi karhatalom igénybe vétele a lakáshivatalok által. Valamennyi járás főszolgabirájának és községi elöl­járóságoknak. A belügyminiszter úrnak f. évi 75902. sz. körren­deletét tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás vé­gett közlöm. »A lakásügy ideiglenes rendezése tárgyában kiadott folyó évi 2222—23. M. E. számú kormány­­rendelet (Belügyi Közlöny 19. szám) 27. §. 3. bekez­dése a lakásügyi hatóságokat felhatalmazza arra, hogy valamely fél vonakodása vagy mulasztása esetén nevezettel szemben kényszert alkalmazzanak és ezen célból szükség esetén a csendőrség támogatá­sát is igénybe vegyék. Félreértések elkerülése végett közlöm, hogy a lakásügyi hatóságok a csendőrség segédletét a Szer­vezeti Ut. 7. §. 2. bekezdése értelmében rendszerint csak a közigazgatási hatóság útján vehetik igénybe. Sürgős esetekben azonban, ha t. i. a késedelem veszélylyel jár, úgy a lakásügyi hatóságok, mint az eljáró végrehajtók jogosultak a csendőrség segéd­letét közvetlen megkereséssel is igénybe venni, min­den ily igénybevételnél azonban a csendőrség tevé­kenysége csakis karhatalmi segély nyújtására szo­rítkozzék és az a Szóig. Ut. 31. §. 1. bekezdése sze­rint csak akkor igényelhető, ha tettleges ellenszegülés fordult elő, vagy ilyentől nyomós okok alapján tar­tani lehet, ami az igénybevétel iránti megkeresés­ben, illetve a közigazgatási hatóság által kiadandó felhívásban mindig kifejezésre juttatandó. A közigazgatási hatóságok, illetve közvetlen igénybevétel esetén a csendőr járásparancsnokságok őrködni tartoznak afelett, hogy a csendőrség csakis akkor vétessék igénybe, mikor az anyagi erő alkal­mazására múlhat­lan szükség van és hogy a csendőr­­ség szükségtelen karhatalmi alkalmazással tulajdon­­képeni hivatásától el ne vonassák.« Budapest, 1923. junius 15-én. Agorasztó, alispán, 21309—1923. szám. A m. kir. belügyminiszter úr 39864 —1923. XI. sz. rendelete a kiskorúakat vallás- és nemzetellenes szellemben ne­velő törvényes képviselőkkel szemben követendő eljárás tárgyában. Valamennyi községi elöljáróságnak. Utasítjuk a községi elöljáróságot, hogy a területén lévő gyermekek és fiatalkorúak nevelését valláserkölcsi és hazafias szellemi nevelésük szempontjából is figye­lemmel kisérje és olyan esetben, ha e tekintetben mu­lasztást tapasztalna, az aggályosnak talált körülmé­nyekre, az 1877 : XX. t.-c. 170. §-ának 8. pontjára való utalással hívja fel az illetékes közgyám figyel­mét ; ha pedig a közgyám fellépése eredménytelen ma­radna, tegye meg lehetőleg vele egyetértőleg az árva­széknél a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a mulasztást elkövető atyának atyai hatalma meg­­szüntettessék (1877 : XX. t.-c. 22. §-a) vagy a gyám gyám­i tisztétől elmozdíttassék (u. e. törvénycikk 57. §-ának első bekezdése.) Egyben az elöljáróság a községi közgyámot e te­kintetben az ellenőrzés és felügyelet szigorú gyakorlá­sára különösen és nyomatékosan figyelmeztesse. Kelt Budapesten, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye árvaszékének 1923. év május hó 18-ik napján tartott ülésében. Solnay, h. elnök 30288—1923. kig. szám. Fejős Pál kérelme film felvétel enge­délyezése iránt. Valamennyi járás főszolgabirájának és a községek elöl­járóságainak. A belügyminiszter úrnak f. évi 89151. sz. kör­rendeletét tudomásul vétel s szigorú alkalmazkodás végett közlöm. »Fejős Pál filmgyári főrendező budapesti (VII., Erzsébet-körut 35., I. 6.) lakos az »Egri Csillagok« cimű hazafias célt szolgáló mozgófényképnek Ma­gyarország egész területén való felvételére kér enge­délyt. A mozgófényképek felvételének szabályozása tárgyában kiadott 91095—­1921. B. M. sz. körren­delet 3. §-a értelmében a kérelemnek kivételesen

Next