Pesti Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 170-195. szám)

1990-11-01 / 170. szám

Ij évfolyam 170 .szám NINCSEN AKADÁLYA A TB-HÁTRALÉKOK BEHAJTÁSÁNAK CSÜTÖRTÖKÖN FEKETELISTA A­z Országgyűlés döntése nyomán még az idén egy­szeri nyugdíj-kiegészítést fo­lyósítanak mindazoknak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13 800 forintot. A kifize­tésre rendelkezésre álló pénzt a társadalombiztosítás diffe­renciáltan osztja szét. Az egy­szeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer forint, 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjak­nál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíj­jal rendelkezők 2400 forintos egyszeri kiegészítésben része­sülnek. A törvényhozás a kifizeté­seknek megfelelően módosí­totta a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését. Esze­rint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milli­árd 620 millió forinttal növe­kednek a társadalombiztosí­tás kiadásai. (MTI) * * * Az egyszeri nyugdíj-kiegé­szítés végrehajtásához az Or­szággyűlésnek módosítania kellett azt a Társadalombizto­sítási Alap 1990. évi költség­­vetéséről szóló 1989. évi tör­vényt, amely a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások elő­irányzatait tartalmazza. A döntés a TB Alap 1990. évi várható bevételeinek és ki­adásainak, az alap egyenlegé­nek alakulását mutató előre­jelzéseken alapult. A társadalombiztosítás 1990. évi első nyolchavi bevé­telei 232,2 milliárd forintot tettek ki, ami az éves előirány­zatnak 66,9 százaléka. A ki­adások összege 233,2 milliárd forint, az éves előirányzat 68,1 százaléka. A társadalom­­biztosítás összes bevétele az előirányzott 347 milliárd fo­rintnál nagyobb, 355,6 milli­árd lesz. A bevételek várható alakulásának megítélésében azonban rendkívül nagy a bi­zonytalanság. A kiadások várható alakulá­sa — a fenti intézkedéssel nem számolva — várhatóan 349,3 milliárd forintot tesz­nek ki. Ez az összeg 6,7 milli­árd forinttal haladja meg az előirányzottat. Számításba véve az egyszeri nyugdíj-ki­egészítésre fordítandó 6,6 mil­liárd forintot, valamint a gyó­gyító-megelőző ellátásokra felhasználható kiadások ke­retösszegének további 1520 millióval történő megemelé­sét, a kiadás összesen 357,4 milliárd forintra emelkedik, ami 14,8 milliárddal több, mint a tervezett. A nyugdíjkiadás éves terve­zett összege 186 milliárd fo­rint volt, ami már túllépte az előirányzatot, mivel elérte a 193,4 milliárd forintot. A 7,4 milliárd többlet döntően a ko­rábbi központi intézkedések­ből adódott. A társadalombiz­tosítási alap várható kiadása eléri összesen a 200 milliárd forintot, amely 14 milliárddal haladja meg az előirányzatot. * * * Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy tegnapelőtt járt le az a határidő, ameddig a társada­lombiztosítási kasszának tar­tozó vállalatok rendezhették a szeptemberig összesen 18,8 milliárdos elmaradásukat. Az egyszeri nyugdíj-kiegészítés­ről született döntés ismereté­ben kérdezte meg munkatár­sunk, Makra Ildikó Fekete Sándort, a Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezető­helyettesét: Van-e a fedezete a novemberi nyugdíj-kompenzációnak ? Nem veszélyeztetik-e az elma­radások a novemberi kifize­tést? Milyen jogi eszközeik vannak arra, hogy valaha is beérkezzenek az elmaradt összegek? — Csütörtökön hozzuk nyilvánosságra a „feketelis­tát”, amelyen azon vállalatok neve szerepel majd, akik egy­millió forint feletti összeggel tartoznak több, mint öt hó­napja, s akik semilyen fizetési készséget nem mutattak. Nem kerül listára az a körül­belül 940 aszálykáros mező­­gazdasági üzem, amely — a velük korábban kötött átüte­mezési megállapodás szerint — 1991. január 15-ig 2 száza­lékos késedelmi kamatteher­rel rendezheti elmaradását. Mivel a megyei igazgatósá­goknak erre joguk van, létre­jöhetnek még egyéni meg­egyezések is. A tartozások behajtására vannak jogi eszközeink. Végső esetben felszámolási eljárást kezdeményezhetünk. De első­sorban a csődtörvény és a fel­­számolási eljárás szabályai­nak módosításától várunk so­kat. Jelenleg a vállalatok fize­tési kötelezettségi listáján majdnem az utolsó helyen ál­lunk. Azt szeretnénk elérni, hogy a társadalombiztosítás befizetése közvetlenül az első helyen lévő munkabér után következzék. A főigazgatóság­hoz befizetett összegek ugyanis az alapvető szociális ellátást biztosítják, s aki elma­rad ezzel, az veszélyezteti az ellátást. Ha sikerülne ilyen ér­telemben módosítani a tör­vényeket, az számunkra ked­vezőbb volna, mivel olyan jogi garanciát jelentene, amelynek segítségével tartozásainkból többet tudnánk behajtani, mint a fölszámolási eljárással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy karba tett kézzel ülünk... Az elmaradt befizetések azonban semmiképpen sem veszélyeztetik a megszavazott egyszeri nyugdíj-kompenzá­ció kifizetését. A pénzt rész­ben a társadalombiztosítás bevételi többlete, részben pe­dig a Magyar Nemzeti Bank készenléti hitele fedezi. TRAGIKUS HELYZETBEN VANNAK A SZÖVETKEZETEK ÚJ TÖRVÉNY ÉS TÖBB TŐKE KELL MUNKATÁRSUNKTÓL F­elerősödött az Ipari Szö­vetkezetek Országos Szö­vetségének (OKISZ) érdekvé­delmi szerepe az elmúlt na­pokban — szögezte le Köves­kúti Lajos elöljáróban azon a tájékoztatón, amelyen a szö­vetkezetek gazdasági helyze­téről és a készülő szövetkezeti törvényről tájékoztatta az ér­deklődőket, majd így folytat­ta: "Az 1989-ig tartó dinami­kus fellendülés ez évben meg­torpant, s a szövetkezetek gazdasági helyzete több, mint aggasztó. A súlyos gondok oka első­sorban a jelentős piacvesztés­sel magyarázható. Az év során csökkent a fizetőképes belföl­di kereslet, visszaestek a la­kossági igények. Azok a szö­vetkezetek, amelyek háttér­ipari tevékenységet láttak el, elestek megrendeléseiktől, mivel az őket foglalkoztató nagyüzemek felszabaduló ka­pacitásaik lekötésére önma­guk igyekeztek biztosítani a szükséges alkatrészeket. Drasztikusan visszaesett a szocialista — elsősorban a szovjet — export is, amelyet csak részben ellensúlyozott a dinamikusan növekedő tőkés­export. Az a több, mint száz szövetkezet, amely exportjá­nak nagyobbik felét rubelel­számolásra készítette, ka­tasztrofális helyzetbe került.­­ Mindegyiknél komoly fizetési gondok léptek fel, mivel a pi­acvesztés komoly pénzhiányt eredményezett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sok esetben a megrendelők sem tudják számláikat kielégíteni, s ezért a szövetkezetek kénytelenek 30 százalékos kamatlábra hi­teleket felvenni. A szövetkezeteknél is fellé­pő lekötetlen kapacitás jelen­tős munkaerőt szabadított fel, s az alkalmazottak 10-30 szá­zalékát kellett leépíteni, illet­ve elbocsátani. Ezen a helyze­ten javítana a működő tőke bevonása a szövetkezetekbe, ezt azonban a jelenleg érvény­ben lévő törvény akadályozza. A kátyúba jutott szövetke­zetek érdekeinek védelmében az egyik legfontosabb, hogy a készülő szövetkezeti törvényt még ebben az évben elfogad­ják — hangsúlyozta az elnök. — Szeretnék, ha az új törvény rögzítené: a szövetkezet ma­gántulajdon egyesítésével mű­ködő társas vállakozás. Igye­kezni fognak nagyobb hatást gyakorolni a kormányzati in­tézkedésekre, hogy a külföldi tőkebevonásnál a szövetkeze­tek is esélyegyenlőséget élvez­zenek. Kezdeményezik a ter­melőegységek súlyos adóter­heinek csökkentését is. Azon­ban — mivel ennek a sikere kétséges — el akarják érni a bérek liberalizálását. Elkészült az öt szövetkezeti ágazat egységes álláspontja a készülő szövetkezeti törvény­re vonatkozóan — mondta Szabó István, az OKISZ főtit­kára. A jelenlegit még 1971- ben alkották meg, s ma min­den módosítás ellenére in­kább akadályozza a szövetke­zetek gazdasági alkalmazko­dóképességét, életben mara­dását, semmint segíti. A törvénytervezetbe kerülő javaslataik elsődleges célja a társaságokkal szembeni hát­rányos helyzet felszámolása. Ezért az öt ágazat — egysé­ges és részletes szabályozás helyett — keretjellegű tör­vényben gondolkodik. Foly­tatni kívánják a tavaly meg­kezdett tulajdonreformot, s a vagyon 100 százalékát nevesí­teni. Az oszthatatlan vagyon fogalmának megszüntetése elhárítaná az akadályt a ma­gántulajdonon alapuló társas vállakozások létrehozása elől. Javasolni fogják, hogy a tag­ság alapjául szolgáló részje­gyek értékénél vegyék figye­lembe az infláció mértékét, valamint, hogy ne csak termé­szetes, hanem jogi személy is tagja lehessen bármelyik szö­vetkezetnek. Ez a tőkebevo­nás lehetősége elől hárítana el döntő akadályt, mint ahogy az az elképzelés is, amely szerint az eddig 15 természetes sze­mély kikötéssel szemben már öt — köztük jogi személy is — alapíthat szövetkezetet. 1990. november 1., csütörtök VILÁGKIÁLLÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM E­gyszerűen blöff, hogy a vi­lágkiállítás környezeti ka­tasztrófát jelentene — hang­súlyozta több meghívott szak­értő az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A Világkiállí­tás Programiroda képviselője részletesen ismertette, milyen közlekedési és egyéb lehetősé­gek teremtenek kedvező felté­teleket Budapest déli részén az üzleti befektetésekhez. A világ­­kiállítás egy sor eredetileg más funkcióval épített létesítményt is bérbe vehetne majd a rendez­vény időtartamára. Csepelen különösen kedvező, hogy a tö­köli szovjet repülőteret polgári légiforgalmi bázissá lehet alakí­tani, az M0-ás autópálya megfe­lelő közúti összeköttetést bizto­sít, s korszerűsíthető a vasút és a szabadkikötő is. Az ülésen elhangzott viszont az is, hogy Budapest egyetlen szennyvíziszap-lerakója szin­tén Csepelen, a világkiállítás tervezett területén található, s a főváros jórészt tisztítatlan szennyvíze is főleg ezen a te­rületen kerül a Dunába Törvénymódosító­ javaslatot készít a Parlament Környezet­védelmi Bizottsága az építési korlátozással kapcsolatban. Az önkormányzatoknak már jövő év január 1-től számottevő kár­talanítást kellene fizetni az épí­tési tilalom alá vont területe­ken az egyes tulajdonosoknak. Ez jelentősen nehezítené a tele­pülések gazdálkodását. A bi­zottság ezért javasolja, hogy ez a kötelezettség csak 1992 elejé­től terhelje az önkormányzato­kat. Ez ügyben törvénymódosí­tó­ javaslatot dolgoznak ki. Szükségesnek tartják azt is, hogy az önkormányzatok vizs­gálják felül területükön az épí­tési tilalmak indokoltságát, s ahol ez nem áll fenn, szüntes­sék meg a korlátozást. A bizott­ság a kérdéskör teljes rendezé­sének módját az új építési tör­vény mielőbbi parlamenti elő­­terjesztésében és elfogadásá­ban jelölte meg. MOST ZAVARTALAN AZ ÁRAMELLÁTÁS E­lviselhető mértékűre csök­kent a szovjet villamos energia szállítási hiány — mondotta szerdán reggel Pin­tér Tibor, az Országos Villa­mos Teherelosztó igazgatója az MTI munkatársának. Ked­den már csak 300-350 mega­wattal kevesebb villamosá­ram érkezett a szerződésben rögzített mennyiségnél, s a helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át 1200- 1200 megawatt volt a hiány. A szovjet partnereknél feltehe­tően az időjárás enyhülése mi­att csökkent hazai­­ áramfo­gyasztás, s ez tette lehetővé a szállítások növelését. Ám a magyar fél még nem kapott választ arra, hogy a szovjet partner mikor lesz ismét ké­pes a teljes szerződött meny­­nyiség továbbítására. A ma­gyar villamosenergia-rend­­szer a jugoszláv partnertől — korábbi magyar szállítások vi­szonzásaként — most 200-250 megawatt, Németországtól pedig kiegészítésként 100 megawatt villamos energiát kap a szovjet szállítási hiány pótlására. A hazai ellátás te­hát jelenleg zavartalan. HIGGADTAN A HIGANY-ÜGYRŐL S­zerdán Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát­ban Bakonyi Árpád, a borsodi ipari térség miniszteri bizto­sa, Tolnai Lajos, a BVK elnök­vezérigazgatója és a nagy­üzem vezető szakemberei megerősítették, hogy a ka­zincbarcikai higany-ügy vég­leges megoldására igen ala­pos, körültekintő munkára van szükség, mert a kapkodás több kárt okozhat, mint amennyi haszonnal jár. A miniszteri biztos arra mutatott rá, hogy az elmúlt évtizedekben lezajlott ipari fejlesztések túlzottan terme­­léscentrikusak voltak, s má­sodlagosnak tekintették a ma­gas színvonalú környezetkí­mélő műszaki kultúrák meg­honosítását. A kazincbarcikai higany-ügyben túljutottak a pánikhangulaton, most már a szennyezés és következmé­nyeinek elhárításán van a sor. Köszönetet mondott az ügyet a nyilvánosság elé táró Ma­gyarországi Zöld Pártnak és a Zöld Akciócsoportnak, mond­ván, ők a társadalom lelkiis­merete, azonban hangsúlyoz­ta, hogy jelzéseikben túlzott­nak ítélték a veszélyt: nem bi­zonyulnak pontosnak az omi­nózus klórüzem alatt „elcsor­­gott” higany mennyiségére vonatkozó becslések. A teljes mennyiség nem haladhatja meg az 500 tonnát (a zöldek által jelölt 1000 tonnával szemben), ugyanis az üzem fennállása óta nem került a rendszerbe ennél nagyobb mennyiségű higany. Ezt alátámasztja a VITUKI által még jelenleg is folyó pró­bafúrások eddigi eredménye. Az épületek körül 20 m-es körzetben lefelé haladva foly­tatták a fúrásokat 30 m mély­ségig, és csupán egy próbafú­rásnál találtak elenyésző mennyiségű higanyt fémhi­gany és higanyvegyület for­májában. Becsléseik szerint csupán az üzemcsarnok alatt létezik higany, összesen mint­egy 120 tonna mennyiségben. Ugyancsak becslés, hogy a ta­lajvíz áramlása körülbelül 1 kg fémhiganyt moshat el egy esztendő leforgása alatt. AVATÁS NÉLKÜL... ___________________________SZ.J.I.___________________________ Büszkén számolt be tájékoztatásunk arról, hogy minden különösebb avatási ceremónia nélkül átadták az M1-es hi­ányzó 25 kilométerén a teljes autópályát. Jogos az öröm, így kell ezt csinálni. De nemcsak az M1-es autópályánk van. Ha­nem például az M5-ös is, ahol csak a 37-es kilométerkőig tel­jes az autópálya. Készen van viszont majdnem teljesen a Ma­gyar Aszfalt kivitelezésében a másik fél pálya a dabasi elága­zásig, további 10 kilométeren, csak éppen tilos ráhajtani már egy hónapja. Munka viszont alig folyik rajta, itt-ott piszmog néhány ember. Itt mire várnak az átadással ? November 7-ére ? ... Karácsonyra, vízkeresztre, vagy gyümölcsoltó Boldog­­asszony napjára ? Vagy csak a szokásos magyar munkaszer­vezés miatt dühöngenek szeptember vége óta az arra járó au­tósok a látványtól ? A MEZŐGAZDASÁG KAP BENZINT ÉS OLAJAT Az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletet hozott, amelynek értelmében az üzemanyagtöltő állomásoknál egyes üzemanyagokat csak közvetlenül a gépjárművek tankjába lehet tölteni. A mezőgazdasági kisgépek és traktorok részére azonban a mezőgazdasági munkához szükséges üzemanyagnak közvetlenül az üzemanyag­­tartályba történő kiszolgálása nem lehetséges. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um az AFOR vezérigazgatója útján rendelkezett, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzésének biz­tosítása céljából gázolajat és 86-os oktánszámú motorben­­­zint az üzemanyagtöltő állo­mások korlátozás nélkül ki­szolgáljanak. (MTI) KISVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSELÉSE Magyarországon egyelőre nagyon kedvezőtlenek a felté­telei a kisvállalkozások létre­hozásának, illetve eredmé­nyes működésének, ugyanis a vállalkozni akaró emberek többsége nem rendelkezik ele­gendő tőkével, pénzhez vi­szont igen nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hozzá­jutni, főként vidéken — hang­zott el a kisvállalkozások me­nedzselésével foglalkozó há­romnapos konzultáció kezdő­napján, szerdán, a Tolna me­gyei Tengelicen. A bankok sem készültek fel arra, hogy a kisebb magánvál­lalkozások útját egyengessék, hiszen nem a menedzselés a dolguk. Ilyen körülmények között sokan hiába próbálják kihasználni a jogszabályok ad­ta lehetőségeket, a rendszer­­váltás a gazdaságban nemigen jutott tovább a vállalkozásra buzdításnál. Ugyanakkor számos sike­res vállalkozás jött létre már eddig is külföldi befektetések­kel, bár a külföldi tőkeajánla­tok realizálásához is több se­gítségre lenne szükség, így a még mindig érthetetlenül aka­dályt jelentő bürokratikus gá­tak lebontására. Hasonló az igény és a tennivaló a kisvál­lalkozások támogatását célozó alapítványok felhasználásá­nál. Az országos tanácskozást a szekszárdi Alisca Patent Szel­lemitermék Hasznosító Kft. szervezte, amely mint magán­­vállalkozás, immár két és fél éve foglalkozik újítások, talál­mányok menedzselésével és ezzel együtt kisvállalkozások felkarolásával. A tengelici esz­mecserén az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság kezde­ményezésével létrejött orszá­gos menedzsmenthálózatban a Vállalkozók Országos Szö­vetsége, a Kisvállalkozói Hiva­tal és más szervezetek szak­emberei vesznek részt. SZLOVÉN BELSŐ VÁMOK Szerbia után Szlovénia parlamentje is úgy döntött, hogy behozatali vámokat vet ki nemcsak a külföldről, de a más tagköztársaságokból származó áruk egy részére is. A döntés értelmében meg­adóztatják a jószágot, a tőke­húst és a tejet importálókat. A vámokat egyelőre féléves idő­tartamra vetik ki, ezt követő­en felülvizsgálják a rendszer indokoltságát. Az intézkedés célja a szlovén termelők védel­me.

Next