Pesti Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 170-195. szám)
1990-11-01 / 170. szám
Ij évfolyam 170 .szám NINCSEN AKADÁLYA A TB-HÁTRALÉKOK BEHAJTÁSÁNAK CSÜTÖRTÖKÖN FEKETELISTA Az Országgyűlés döntése nyomán még az idén egyszeri nyugdíj-kiegészítést folyósítanak mindazoknak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13 800 forintot. A kifizetésre rendelkezésre álló pénzt a társadalombiztosítás differenciáltan osztja szét. Az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer forint, 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3200 forint. A 8001 és 13 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 2400 forintos egyszeri kiegészítésben részesülnek. A törvényhozás a kifizetéseknek megfelelően módosította a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését. Eszerint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió forinttal növekednek a társadalombiztosítás kiadásai. (MTI) * * * Az egyszeri nyugdíj-kiegészítés végrehajtásához az Országgyűlésnek módosítania kellett azt a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi törvényt, amely a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások előirányzatait tartalmazza. A döntés a TB Alap 1990. évi várható bevételeinek és kiadásainak, az alap egyenlegének alakulását mutató előrejelzéseken alapult. A társadalombiztosítás 1990. évi első nyolchavi bevételei 232,2 milliárd forintot tettek ki, ami az éves előirányzatnak 66,9 százaléka. A kiadások összege 233,2 milliárd forint, az éves előirányzat 68,1 százaléka. A társadalombiztosítás összes bevétele az előirányzott 347 milliárd forintnál nagyobb, 355,6 milliárd lesz. A bevételek várható alakulásának megítélésében azonban rendkívül nagy a bizonytalanság. A kiadások várható alakulása — a fenti intézkedéssel nem számolva — várhatóan 349,3 milliárd forintot tesznek ki. Ez az összeg 6,7 milliárd forinttal haladja meg az előirányzottat. Számításba véve az egyszeri nyugdíj-kiegészítésre fordítandó 6,6 milliárd forintot, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra felhasználható kiadások keretösszegének további 1520 millióval történő megemelését, a kiadás összesen 357,4 milliárd forintra emelkedik, ami 14,8 milliárddal több, mint a tervezett. A nyugdíjkiadás éves tervezett összege 186 milliárd forint volt, ami már túllépte az előirányzatot, mivel elérte a 193,4 milliárd forintot. A 7,4 milliárd többlet döntően a korábbi központi intézkedésekből adódott. A társadalombiztosítási alap várható kiadása eléri összesen a 200 milliárd forintot, amely 14 milliárddal haladja meg az előirányzatot. * * * Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy tegnapelőtt járt le az a határidő, ameddig a társadalombiztosítási kasszának tartozó vállalatok rendezhették a szeptemberig összesen 18,8 milliárdos elmaradásukat. Az egyszeri nyugdíj-kiegészítésről született döntés ismeretében kérdezte meg munkatársunk, Makra Ildikó Fekete Sándort, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőhelyettesét: Van-e a fedezete a novemberi nyugdíj-kompenzációnak ? Nem veszélyeztetik-e az elmaradások a novemberi kifizetést? Milyen jogi eszközeik vannak arra, hogy valaha is beérkezzenek az elmaradt összegek? — Csütörtökön hozzuk nyilvánosságra a „feketelistát”, amelyen azon vállalatok neve szerepel majd, akik egymillió forint feletti összeggel tartoznak több, mint öt hónapja, s akik semilyen fizetési készséget nem mutattak. Nem kerül listára az a körülbelül 940 aszálykáros mezőgazdasági üzem, amely — a velük korábban kötött átütemezési megállapodás szerint — 1991. január 15-ig 2 százalékos késedelmi kamatteherrel rendezheti elmaradását. Mivel a megyei igazgatóságoknak erre joguk van, létrejöhetnek még egyéni megegyezések is. A tartozások behajtására vannak jogi eszközeink. Végső esetben felszámolási eljárást kezdeményezhetünk. De elsősorban a csődtörvény és a felszámolási eljárás szabályainak módosításától várunk sokat. Jelenleg a vállalatok fizetési kötelezettségi listáján majdnem az utolsó helyen állunk. Azt szeretnénk elérni, hogy a társadalombiztosítás befizetése közvetlenül az első helyen lévő munkabér után következzék. A főigazgatósághoz befizetett összegek ugyanis az alapvető szociális ellátást biztosítják, s aki elmarad ezzel, az veszélyezteti az ellátást. Ha sikerülne ilyen értelemben módosítani a törvényeket, az számunkra kedvezőbb volna, mivel olyan jogi garanciát jelentene, amelynek segítségével tartozásainkból többet tudnánk behajtani, mint a fölszámolási eljárással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy karba tett kézzel ülünk... Az elmaradt befizetések azonban semmiképpen sem veszélyeztetik a megszavazott egyszeri nyugdíj-kompenzáció kifizetését. A pénzt részben a társadalombiztosítás bevételi többlete, részben pedig a Magyar Nemzeti Bank készenléti hitele fedezi. TRAGIKUS HELYZETBEN VANNAK A SZÖVETKEZETEK ÚJ TÖRVÉNY ÉS TÖBB TŐKE KELL MUNKATÁRSUNKTÓL Felerősödött az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (OKISZ) érdekvédelmi szerepe az elmúlt napokban — szögezte le Köveskúti Lajos elöljáróban azon a tájékoztatón, amelyen a szövetkezetek gazdasági helyzetéről és a készülő szövetkezeti törvényről tájékoztatta az érdeklődőket, majd így folytatta: "Az 1989-ig tartó dinamikus fellendülés ez évben megtorpant, s a szövetkezetek gazdasági helyzete több, mint aggasztó. A súlyos gondok oka elsősorban a jelentős piacvesztéssel magyarázható. Az év során csökkent a fizetőképes belföldi kereslet, visszaestek a lakossági igények. Azok a szövetkezetek, amelyek háttéripari tevékenységet láttak el, elestek megrendeléseiktől, mivel az őket foglalkoztató nagyüzemek felszabaduló kapacitásaik lekötésére önmaguk igyekeztek biztosítani a szükséges alkatrészeket. Drasztikusan visszaesett a szocialista — elsősorban a szovjet — export is, amelyet csak részben ellensúlyozott a dinamikusan növekedő tőkésexport. Az a több, mint száz szövetkezet, amely exportjának nagyobbik felét rubelelszámolásra készítette, katasztrofális helyzetbe került. Mindegyiknél komoly fizetési gondok léptek fel, mivel a piacvesztés komoly pénzhiányt eredményezett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sok esetben a megrendelők sem tudják számláikat kielégíteni, s ezért a szövetkezetek kénytelenek 30 százalékos kamatlábra hiteleket felvenni. A szövetkezeteknél is fellépő lekötetlen kapacitás jelentős munkaerőt szabadított fel, s az alkalmazottak 10-30 százalékát kellett leépíteni, illetve elbocsátani. Ezen a helyzeten javítana a működő tőke bevonása a szövetkezetekbe, ezt azonban a jelenleg érvényben lévő törvény akadályozza. A kátyúba jutott szövetkezetek érdekeinek védelmében az egyik legfontosabb, hogy a készülő szövetkezeti törvényt még ebben az évben elfogadják — hangsúlyozta az elnök. — Szeretnék, ha az új törvény rögzítené: a szövetkezet magántulajdon egyesítésével működő társas vállakozás. Igyekezni fognak nagyobb hatást gyakorolni a kormányzati intézkedésekre, hogy a külföldi tőkebevonásnál a szövetkezetek is esélyegyenlőséget élvezzenek. Kezdeményezik a termelőegységek súlyos adóterheinek csökkentését is. Azonban — mivel ennek a sikere kétséges — el akarják érni a bérek liberalizálását. Elkészült az öt szövetkezeti ágazat egységes álláspontja a készülő szövetkezeti törvényre vonatkozóan — mondta Szabó István, az OKISZ főtitkára. A jelenlegit még 1971- ben alkották meg, s ma minden módosítás ellenére inkább akadályozza a szövetkezetek gazdasági alkalmazkodóképességét, életben maradását, semmint segíti. A törvénytervezetbe kerülő javaslataik elsődleges célja a társaságokkal szembeni hátrányos helyzet felszámolása. Ezért az öt ágazat — egységes és részletes szabályozás helyett — keretjellegű törvényben gondolkodik. Folytatni kívánják a tavaly megkezdett tulajdonreformot, s a vagyon 100 százalékát nevesíteni. Az oszthatatlan vagyon fogalmának megszüntetése elhárítaná az akadályt a magántulajdonon alapuló társas vállakozások létrehozása elől. Javasolni fogják, hogy a tagság alapjául szolgáló részjegyek értékénél vegyék figyelembe az infláció mértékét, valamint, hogy ne csak természetes, hanem jogi személy is tagja lehessen bármelyik szövetkezetnek. Ez a tőkebevonás lehetősége elől hárítana el döntő akadályt, mint ahogy az az elképzelés is, amely szerint az eddig 15 természetes személy kikötéssel szemben már öt — köztük jogi személy is — alapíthat szövetkezetet. 1990. november 1., csütörtök VILÁGKIÁLLÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Egyszerűen blöff, hogy a világkiállítás környezeti katasztrófát jelentene — hangsúlyozta több meghívott szakértő az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A Világkiállítás Programiroda képviselője részletesen ismertette, milyen közlekedési és egyéb lehetőségek teremtenek kedvező feltételeket Budapest déli részén az üzleti befektetésekhez. A világkiállítás egy sor eredetileg más funkcióval épített létesítményt is bérbe vehetne majd a rendezvény időtartamára. Csepelen különösen kedvező, hogy a tököli szovjet repülőteret polgári légiforgalmi bázissá lehet alakítani, az M0-ás autópálya megfelelő közúti összeköttetést biztosít, s korszerűsíthető a vasút és a szabadkikötő is. Az ülésen elhangzott viszont az is, hogy Budapest egyetlen szennyvíziszap-lerakója szintén Csepelen, a világkiállítás tervezett területén található, s a főváros jórészt tisztítatlan szennyvíze is főleg ezen a területen kerül a Dunába Törvénymódosító javaslatot készít a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága az építési korlátozással kapcsolatban. Az önkormányzatoknak már jövő év január 1-től számottevő kártalanítást kellene fizetni az építési tilalom alá vont területeken az egyes tulajdonosoknak. Ez jelentősen nehezítené a települések gazdálkodását. A bizottság ezért javasolja, hogy ez a kötelezettség csak 1992 elejétől terhelje az önkormányzatokat. Ez ügyben törvénymódosító javaslatot dolgoznak ki. Szükségesnek tartják azt is, hogy az önkormányzatok vizsgálják felül területükön az építési tilalmak indokoltságát, s ahol ez nem áll fenn, szüntessék meg a korlátozást. A bizottság a kérdéskör teljes rendezésének módját az új építési törvény mielőbbi parlamenti előterjesztésében és elfogadásában jelölte meg. MOST ZAVARTALAN AZ ÁRAMELLÁTÁS Elviselhető mértékűre csökkent a szovjet villamos energia szállítási hiány — mondotta szerdán reggel Pintér Tibor, az Országos Villamos Teherelosztó igazgatója az MTI munkatársának. Kedden már csak 300-350 megawattal kevesebb villamosáram érkezett a szerződésben rögzített mennyiségnél, s a helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át 1200- 1200 megawatt volt a hiány. A szovjet partnereknél feltehetően az időjárás enyhülése miatt csökkent hazai áramfogyasztás, s ez tette lehetővé a szállítások növelését. Ám a magyar fél még nem kapott választ arra, hogy a szovjet partner mikor lesz ismét képes a teljes szerződött menynyiség továbbítására. A magyar villamosenergia-rendszer a jugoszláv partnertől — korábbi magyar szállítások viszonzásaként — most 200-250 megawatt, Németországtól pedig kiegészítésként 100 megawatt villamos energiát kap a szovjet szállítási hiány pótlására. A hazai ellátás tehát jelenleg zavartalan. HIGGADTAN A HIGANY-ÜGYRŐL Szerdán Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátban Bakonyi Árpád, a borsodi ipari térség miniszteri biztosa, Tolnai Lajos, a BVK elnökvezérigazgatója és a nagyüzem vezető szakemberei megerősítették, hogy a kazincbarcikai higany-ügy végleges megoldására igen alapos, körültekintő munkára van szükség, mert a kapkodás több kárt okozhat, mint amennyi haszonnal jár. A miniszteri biztos arra mutatott rá, hogy az elmúlt évtizedekben lezajlott ipari fejlesztések túlzottan termeléscentrikusak voltak, s másodlagosnak tekintették a magas színvonalú környezetkímélő műszaki kultúrák meghonosítását. A kazincbarcikai higany-ügyben túljutottak a pánikhangulaton, most már a szennyezés és következményeinek elhárításán van a sor. Köszönetet mondott az ügyet a nyilvánosság elé táró Magyarországi Zöld Pártnak és a Zöld Akciócsoportnak, mondván, ők a társadalom lelkiismerete, azonban hangsúlyozta, hogy jelzéseikben túlzottnak ítélték a veszélyt: nem bizonyulnak pontosnak az ominózus klórüzem alatt „elcsorgott” higany mennyiségére vonatkozó becslések. A teljes mennyiség nem haladhatja meg az 500 tonnát (a zöldek által jelölt 1000 tonnával szemben), ugyanis az üzem fennállása óta nem került a rendszerbe ennél nagyobb mennyiségű higany. Ezt alátámasztja a VITUKI által még jelenleg is folyó próbafúrások eddigi eredménye. Az épületek körül 20 m-es körzetben lefelé haladva folytatták a fúrásokat 30 m mélységig, és csupán egy próbafúrásnál találtak elenyésző mennyiségű higanyt fémhigany és higanyvegyület formájában. Becsléseik szerint csupán az üzemcsarnok alatt létezik higany, összesen mintegy 120 tonna mennyiségben. Ugyancsak becslés, hogy a talajvíz áramlása körülbelül 1 kg fémhiganyt moshat el egy esztendő leforgása alatt. AVATÁS NÉLKÜL... ___________________________SZ.J.I.___________________________ Büszkén számolt be tájékoztatásunk arról, hogy minden különösebb avatási ceremónia nélkül átadták az M1-es hiányzó 25 kilométerén a teljes autópályát. Jogos az öröm, így kell ezt csinálni. De nemcsak az M1-es autópályánk van. Hanem például az M5-ös is, ahol csak a 37-es kilométerkőig teljes az autópálya. Készen van viszont majdnem teljesen a Magyar Aszfalt kivitelezésében a másik fél pálya a dabasi elágazásig, további 10 kilométeren, csak éppen tilos ráhajtani már egy hónapja. Munka viszont alig folyik rajta, itt-ott piszmog néhány ember. Itt mire várnak az átadással ? November 7-ére ? ... Karácsonyra, vízkeresztre, vagy gyümölcsoltó Boldogasszony napjára ? Vagy csak a szokásos magyar munkaszervezés miatt dühöngenek szeptember vége óta az arra járó autósok a látványtól ? A MEZŐGAZDASÁG KAP BENZINT ÉS OLAJAT Az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletet hozott, amelynek értelmében az üzemanyagtöltő állomásoknál egyes üzemanyagokat csak közvetlenül a gépjárművek tankjába lehet tölteni. A mezőgazdasági kisgépek és traktorok részére azonban a mezőgazdasági munkához szükséges üzemanyagnak közvetlenül az üzemanyagtartályba történő kiszolgálása nem lehetséges. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az AFOR vezérigazgatója útján rendelkezett, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzésének biztosítása céljából gázolajat és 86-os oktánszámú motorbenzint az üzemanyagtöltő állomások korlátozás nélkül kiszolgáljanak. (MTI) KISVÁLLALKOZÁSOK MENEDZSELÉSE Magyarországon egyelőre nagyon kedvezőtlenek a feltételei a kisvállalkozások létrehozásának, illetve eredményes működésének, ugyanis a vállalkozni akaró emberek többsége nem rendelkezik elegendő tőkével, pénzhez viszont igen nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hozzájutni, főként vidéken — hangzott el a kisvállalkozások menedzselésével foglalkozó háromnapos konzultáció kezdőnapján, szerdán, a Tolna megyei Tengelicen. A bankok sem készültek fel arra, hogy a kisebb magánvállalkozások útját egyengessék, hiszen nem a menedzselés a dolguk. Ilyen körülmények között sokan hiába próbálják kihasználni a jogszabályok adta lehetőségeket, a rendszerváltás a gazdaságban nemigen jutott tovább a vállalkozásra buzdításnál. Ugyanakkor számos sikeres vállalkozás jött létre már eddig is külföldi befektetésekkel, bár a külföldi tőkeajánlatok realizálásához is több segítségre lenne szükség, így a még mindig érthetetlenül akadályt jelentő bürokratikus gátak lebontására. Hasonló az igény és a tennivaló a kisvállalkozások támogatását célozó alapítványok felhasználásánál. Az országos tanácskozást a szekszárdi Alisca Patent Szellemitermék Hasznosító Kft. szervezte, amely mint magánvállalkozás, immár két és fél éve foglalkozik újítások, találmányok menedzselésével és ezzel együtt kisvállalkozások felkarolásával. A tengelici eszmecserén az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésével létrejött országos menedzsmenthálózatban a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Kisvállalkozói Hivatal és más szervezetek szakemberei vesznek részt. SZLOVÉN BELSŐ VÁMOK Szerbia után Szlovénia parlamentje is úgy döntött, hogy behozatali vámokat vet ki nemcsak a külföldről, de a más tagköztársaságokból származó áruk egy részére is. A döntés értelmében megadóztatják a jószágot, a tőkehúst és a tejet importálókat. A vámokat egyelőre féléves időtartamra vetik ki, ezt követően felülvizsgálják a rendszer indokoltságát. Az intézkedés célja a szlovén termelők védelme.