Pesti Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti sí Hírlap II. ÉVFOLYAM 143. SZÁM 1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Belgrád Újabb különtalálkozót tartott tegnap a szerb, a horvát és a boszniai elnök. Szlobodan Milosevics, Franjo Tudjman és Alija Izetbegovics egy nappal James Baker amerikai külügyminiszter belgrádi érkezése előtt próbálta összehangolni álláspontját. Csütörtökön egyébként megtartják az államelnökség régóta esedékes tanácskozását, amelyen jelen lesznek a köztársasági elnökök, a szövetségi parlament elnöke, valamint Ante Markovics miniszterelnök. Megerősítette részvételi szándékát Stipe Mesic, az elnökség soros elnöke is, aki a testület szerb szárnyának ellenszavazatai miatt mindeddig nem vehette át tisztségét. Mesic azért halandó részt venni a tanácskozáson, mert egyetlen napirendi pontot határoztak meg, s ez az elnökség megalakítása. Szerb részről azonban hangsúlyozták: a jugoszláv válságról kell mindenekelőtt tárgyalni. Washington A közel-keleti béketárgyalások megnyitóján Izrael és arab szomszédai vennének részt, majd Izrael és az arab országok kétoldalú tárgyalásokat folytatnának a béke, a határok kérdéséről. A tanácskozások harmadik szakasza ismét nemzetközi lenne, Izrael és a térség valamennyi arab országa részvételével. Amerikai zsidó vezetőkre hivatkozva erről számolt be tegnap a The New York Times. Bukarest Az öt szakszervezeti központot összefogó romániai Országos Konföderatív Unió tervezett általános sztrájkja a jelek szerint meghiúsul. Petre Roman miniszterelnök szerdán körutat kezdett az ország legnagyobb ipari központjaiba. Célja a munkások megnyugtatása és a piacgazdaság bevezetését célzó reformok megértetése. Egy szakszervezeti vezető közölte, hogy tovább folytatódik a mintegy 20 000 orvost, tanárt és ápolónőt átfogó sztrájk, ugyanakkor az Unió szervezetei maguk döntik el, mikor lépnek sztrájkba. A román sztrájktörvények miatt országosan egyidejű munkabeszüntetést körülményes szervezni. Prága A csehszlovák főváros diplomáciai köreiből származó értesülés szerint elsősorban Mihail Gorbacsov részvételének kétséges volta miatt nem teljesen tisztázott, kik vesznek részt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének július elsején Prágában tartandó utolsó ülésén. A szovjet elnöknek állítólag belpolitikai okokból kényelmetlen lenne, ha személyesen kellene „asszisztálnia” az egykori birodalom európai pillérének végleges ledöntésénél. Elképzelhető, hogy a VSZ PU utolsó ülését kormányfői szinten tartják meg. Phenjan Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke tegnap Phenjanban fogadta Csien Csi-csen kínai külügyminisztert, az Államtanács tagját, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A jelentések szerint a megbeszélés „meleg, baráti légkörben” zajlott. A koreai-kínai tárgyalásokon az ázsiai helyzet kérdéseit vitatják meg, különös tekintettel a Koreaifélszigetre, valamint a két ország közötti kapcsolatok alakulására. SZOVJET BELÜGYI CSAPATOK JÁRTAK MOLDÁVIÁBAN Románia is tiltakozott A minap érkezett a hír Kisinyovból, hogy különleges szovjet csapatok léptek a Moldáviai Köztársaság területére, az ottani szuverén hatóságok hozzájárulása nélkül. Mivel az ügy részletei nem ismeretesek, a Reggeli Pesti Hírlap Mircea Snegur, köztársasági elnök főtanácsadójához, Sandulaki úrhoz fordult friss információért. GORDON ISTVÁN — Milyen a jelenlegi helyzet Moldáviában ? Jelen vannak még az „idegen csapatok ”? — Örömmel közölhetem, hogy teljes a nyugalom. Mára megnyugodtak a kedélyek, pedig igencsak féltünk attól, hogy esetleg Moldáviában is megismétlődhetnek a baltikumi események. Szerencsére nálunk sokkal gyorsabban véget ért ez a kellemetlen incidens. Köztársaságunk területén lényegében három napig tartózkodtak az úgynevezett különleges szovjet belügyi egységek. — Hogyan kezdődött az ominózus akció ? — Két héttel ezelőtt, péntek éjszaka tört be a majdnem 30 felfegyverzett főből álló csoport az egyik kisinyovi iskolába. Valószínűleg ott akarták befészkelni magukat, de mivel működésbe lépett a tanintézet riasztója, a rendőrség gyorsan a helyszínre érkezett. Az ügy természetesen még nem zárult le, az illetékes hatóságok egyelőre nyomozást folytatnak, mivel mindenki szeretné tisztán látni a történteket. — Tudomásunk szerint Bukarest élénk tiltakozását és nemtetszését fejezte ki. Valóban, a román külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, a szovjet belügyi csapatok jelenlétét a demokratizálódási folyamatot zavaró tényezőnek minősítette, amely a nemzetiségi kapcsolatok normalizálását akadályozó feszültségforrás is egyúttal. A nyilatkozat azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű erődemonstráció rendkívül veszélyes lehet a társadalmi és politikai konfliktusok rendezése szempontjából. — Jóváhagyásra vár a Szovjetunióban a szövetségi szerződés. Vajon Moldávia hogyan viszonyul a szövetségi állam megújítását célzó dokumentumhoz? — Ez a problémakör természetesen mindennapi beszédtéma nálunk is. Ha az éremnek mindkét oldalát megvizsgáljuk, azt kell mondanom: gazdasági szempontból valószínűleg nem okozna lényeges belső vitát, ha kifejeznénk csatlakozási szándékunkat. Ugyanakkor politikai szempontból már korántsem ennyire egyértelmű a dolog. Köztársaságunk polgárainak többsége ugyanis — az orosz anyanyelvűeket és a gagauzokat leszámítva — a teljes önállóság mellett tör lándzsát. — Az önöktől hozzánk lassú ütemben csordogáló hírekből ismerjük, hogy napjainkban Moldáviában is pezseg a közélet. — Valóban, több szempontból is. A legfrissebb hír, hogy zászlót bontott a Demokratikus Fórum, amelyben köztársaságunk valamennyi etnikuma demokratikus módon képviselteti magát. Úgy érzem, mintegy két hónapon belül életképes politikai szervezetté válik. Köztársasági elnökünk néhány nap múlva egy nemzetközi kongresszusra Svájcba utazik, ahol a „Szovjetunió tegnap és ma” címmel tart előadást. Ugyanakkor június 26—28. között Kisinyovban rendezünk egy tudományos kongresszust a Molotov— Ribbentropp-paktumról. Már jelezték részvételüket az amerikaiak, németek, olaszok, franciák. — És mi magyarok ? — Parlamentünk meghívására sajnos negatív válasz érkezett, pedig a felkérést időben elküldtük. (Szerkesztőségünk tudakozódott az ügyben, ám az Országgyűlés illetékes irodáiban semmit sem tudtak az állítólagos meghívásról, illetve annak elutasításáról.) VRANITZKY: NINCS HELYE A NÁCI ESZMEISÉGNEK Hadüzenet a kormánynak BERÉNYI GYÖRGY, BÉCS Újabb fordulat az ausztriai náci botrányban: a hitleri idők foglalkoztatási politikáját dicsőítő kijelentéséért a bírálatok kereszttüzébe került szabadságpárti vezér, Jörg Haider ellentámadásba ment át. Válaszul a kormány felszólítására, hogy mondjon le Karintia tartományi főnökének tisztjéről, kilátásba helyezte, hogy leváltása esetén széles körű kampányt indít a kabinet megbuktatására. Esélyeiben lehet ügyein kételkedni, de módszereit illetően — amelyekben nem éppen válogatós — senkinek sincsenek illúziói. A fenyegetés mindenesetre a botrány további eszkalációját jelenti, amely már kezdettől túlnőtt egy tartomány helyi politikai csatározásainak keretein. „Ausztria nemzetközi jóhíre forog kockán”, hangsúlyozta nyilatkozatában Vranitzky kancellár. „El kell oszlatni annak a látszatát is, hogy a náci eszmeiség helyet kaphat az ország politikai életében.” E kérdésben a szocialistákkal egy nézetet vall a Néppárt is, amelynek karintiai szervezete rendkívül kényes helyzetbe került: Haiderrel, mint tartományi főnökkel nem engedheti meg magának tovább az együttműködést, a Szabadságpárttal fennálló helyi koalíció felbontása esetén azonban vissza kellene engednie a 40 évi egyeduralom után kiszorított szocialistákat a hatalomba. Utóbbiak ennek fejében hajlandók lennének akár néppárti tartományi főnököt is elfogadni. A csata tehát két párhuzamos szinten folyik. Karintiában Haider lemondás helyett új választásokat követel, s csak „a nép akaratának kész meghajolni”. Országos viszonylatban ugyanakkor boszorkányüldözés áldozatának tünteti fel magát, s nyílt kihívást intéz Vranitzky kancellárhoz, akinek szerinte ő az egyetlen esélyes vetélytársa Ausztriában. Akár így van, akár nem, az ország jóhírén esett folt egyre terjed. Fasiszta vagy pszichopata fotó: archív EJTŐERNYŐS FŐSZERKESZTŐ A PÁRTKÖZPONTBÓL Botrány az Izvesztyijánál RPHBAN-EXKLUZÍV A szovjet parlament elnökének rendelkezése nyomán Vlagyimir Szevrukot, az SZKP KB propagandaosztálya sajtószekciójának egykori vezetőjét nevezték ki az Izvesztyija vasárnapi mellékletének, a Negyeljának /A HÉT/ főszerkesztőjévé. A kinevezést egy moszkvai sajtóértekezleten jelentették be. A tájékoztató résztvevői szóvá tették, hogy ezzel a rendelkezéssel megsértették a Sajtótörvényt, amely szerint a főszerkesztő kinevezése a lapalapító jogköre. Esetünkben az Izvesztyija szerkesztőségi kollektívájáé, tehát csak ők nevezhették volna ki a főszerkesztőt. — A sajtótörvény megfosztotta a pártapparátust a tömegtájékoztatási eszközök fölött gyakorolt közvetlen felügyelettől — mondta az esemény kapcsán Igor Golembovszkij, az Izvesztyija főszerkesztő-helyettese, akitől nem is olyan régen úgy akartak megszabadulni az illetékesek, hogy nagyköveti posztot ajánlottak fel neki. Az apparátus azonban nem adja fel, és a „káderpolitika” révén próbálkozik a sajtó ellenőrzésének visszahódításával. HÁJIM HERZOG SZÓFIAI NYILATKOZATA: Nem zavarnak a terroristák BENEDEK PÁL, TEL-AVIV A budapesti hír — miszerint merényletet terveztek Herzog izraeli államfő ellen — Izraelben rendkívül élénk feltűnést keltett, és egy bizonyos fokú feszültséget is, mert hosszú-hoszszú idő után először fordult volna ilyen elő. Volt egy olyan közleménye az elnöki irodának, amely kétségbe vonta a hír valódiságát, mint ahogy hivatalosan nem is adott ki sem a magyar, sem az izraeli biztonsági szolgálat jelentést az ügyről. Szerda délben azonban maga az elnök, Hájim Herzog szólalt meg. Az izraeli rádió közölte az interjút, melyet Szófiában adott, de budapesti vonatkozású, mert a nagy kérdésre, hogy mi a véleménye az ügyről, az államfő azt mondta: — Előfordult már máskor is, hogy merényletet kíséreltek meg ellenem. Ez engem nem hoz különösebb izgalomba, és amikor tudomást szereztem róla Budapesten, azt mondtam a magyar biztonsági vezetőknek: ne változtassák meg az előre elkészített programot, ne legyen az az érzése a terroristáknak, hogy ők határozzák meg, mi mit csinálunk. Pontosan az előre eltervezett program szerint ment minden, de természetesen a biztonsági intézkedések szintje magasabb fokú volt. Izraelben a sajtóban egyöntetű a vélemény: a magyar biztonsági szervek dicséretére legyen mondva, hogy rendkívül éberek voltak, és a legelső jelre azonnal riadót fújtak, a legmagasabb készültséget határozták el. A lakosság az ezzel kapcsolatos híreket rendkívül nagy érdeklődéssel fogadta, a rádió és a televízió úgyszólván minden adásban foglalkozik az üggyel. Ez az érdeklődés, és a problémának az elemzése csütörtök délutánig tart, amikor hazaérkezik az elnök Szófiából. A látogatás végeztével, a szokásoknak megfelelően sajtóértekezletet tart. Mindenki arra számít, hogy a titokzatos budapesti ügyről kiderülnek a részletek. Hallgatás mindenáron? APH-KOMMENTÁR Most már szinte biztos, hogy valamifajta merényletkísérlet előkészítése történt Budapesten Hájim Herzog izraeli államfő ellen. Még a Reggeli Pesti Hírlap sem adott hitelt délutáni laptársunk állításának a merényletkísérlettel kapcsolatban néhány nappal ezelőtt. Véleményünket elsősorban arra alapoztuk, hogy — több laptársunkhoz hasonlóan — mi is végigtelefonáltuk az összes hivatalos helyet, az érintett Duna Intercontinental szállótól a kormányőrségen keresztül a Nemzetbiztonsági Hivatalig. Mindenütt azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak semmifajta merényletkísérletről, az egész csak kitaláció. Most Herzog elnök, Szófiában tett nyilatkozatában utalt arra, hogy valóban történt valami Budapesten. A jeruzsálemi rádió által sugárzott adás még mindig nem fedi fel az összes részletet a történtekről. Csak annyi vált bizonyossá, hogy valami megzavarni készült az izraeli államfő budapesti látogatását. Ha pedig ez így van, akkor nem értjük, hogy a magyar hivatalos szerveknek miért kellett hallgatásba burkolózniuk ? Ez a politika többet árthat, mint az azonnali rövid, tömör, tényfeltáró közlemény. Landsbergis körútja Európai körútra indult szerdán küldöttség élén Vytautas Landsbergis, hogy támogatást keressen a litván függetlenség mielőbbi helyreállításához. A litván parlament elnöke Párizsban Francois Mitterrand köztársasági elnökkel tárgyal, találkozik a francia kormányfővel, több város polgármesterével és az üzleti körök képviselőivel. A litván parlamenti küldöttség ezt követően az NSZK-beli Kielben részt vesz az északi országok képviselőinek tanácskozásán, majd Norvégiában jelen lesz a litván zenei fesztivál megnyitóján. A körút utolsó állomása Helsinki, ahol is az Európa Tanács szervezésében találkoznak egymással a balti köztársaságok és a Szovjetunió parlamenti képviselői. Vytautas Landsbergis elutazása előtt adott sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy párizsi tárgyalásai a tavaly ősszel megkezdett litván—francia párbeszéd folytatását jelentik, annak felmérését, hogy milyen segítséget nyithat Franciaország Litvániának különböző területeken, egyebek között a nemzetközi elismerés tekintetében. (MTI) AMERIKAI BERUHÁZÓKAT CSÁBÍT Jelcin Gorbacsovot méltatta VADÁSZ ZSUZSA, _______WASHINGTON_______ Kiemelkedő politikusként, ám nem államférfiként kezelik Washingtonban Borisz Jelcint, óvakodva, nehogy megsértsék Mihail Gorbacsovot — sommázta a megválasztott orosz elnök itteni fogadtatását a CNN amerikai televíziós társaság. Jelcin négynapos látogatását a befolyásos The Washington Post szimbolikusnak nevezte. Jelcin, két évvel botrányokat, vagy inkább műbotrányokat kavart amerikai látogatása után, immár fontos vezetőként látogathat a Fehér Házba, s ezzel a Busi-adminisztráció azt demonstrálja, hogy nemcsak a Kreml urával, hanem a köztársaságok vezetőivel is kész a kapcsolatok nyilvános építésére. Borisz Jelcin teljes első napját a Capitoliumban töltötte a kongresszus vezetőivel, egyebek között George J. Mitchell demokrata, és Robert Dole republikánus szenátori vezetőkkel tárgyalt. Jelcin találkozik majd Richard Cheney hadügyminiszterrel, s helyi idő szerint csütörtök délután Bush elnökkel is. Az orosz elnök még aznap este New Yorkba utazik, hogy amerikai üzletemberekkel tárgyaljon az együttműködésről. Jelcin, útjának céljairól hangsúlyozta: egyrészt beruházókat szeretne Oroszországba csábítani, másrészt további támogatást szerezni a tagköztársaságok egyre erősödő önállósodási törekvéseihez. Az orosz elnök méltatta Mihail Gorbacsovot, amiért lehetővé tette a szabad választások megtartását, s hogy április óta határozottabban kiáll a reformtörekvések mellett.