Pesti Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
4 HAZAI ÉLET ÜZLET MAGYAR MÓDRA A TELEVÍZIÓNÁL Tizennégy karátos autók Nagy sajtóvisszhangja támadt az elmúlt héten Budapest főkapitány-helyettese ama kijelentésének, miszerint kiterjedt rendőri vizsgálat folyik a Magyar Televízió házatáján. Szűkszavú tájékoztatóját Dr. Bodrácska János ezredes azzal fejezte be, hogy az ügy végére igyekeznek mielőbb pontot tenni, s a vizsgálat eredményéről is beszámolnak majd. SOMOGYI GÁBOR Nos, tegnap délután sor került a várvavárt sajótájékoztatóra, amelyen kiderült, a főkapitány - helyettes napokkal ezelőtt nem beszélt a levegőbe, hiszen éjt nappá téve dolgozó munkatársaik kiderítették egy sajátosan magyar üzletkötés minden mozzanatát. Történt pedig, hogy 1989. december 12-én — elavult gépjárműparkjának felfrissítése érdekében — az MTV 26 Peugeot gépkocsit rendelt meg a Microsystem és Ipari Fejlesztési Banktól, amely 32 százalékos lízingszorzó alkalmazása mellett ráállt az üzletre. A gépkocsik behozatalával azonban a Metatrade Kft-t bízták meg, akik viszont — külkereskedelmi jogosítvány híján — az East-West Rt-hez fordultak segítségért. Az eredetileg 32 millió forintos megrendelés végülis a ciprusi Linmarinus Ltd-hez fűzött be, amely egy belga cégtől vásárolta meg a kívánt autókat. Ezzel a hihetetlenül bonyolult, és érthetetlen üzleti tranzakcióval a Magyar Televízió csaknem 29 millió forinttal fizetett többet az eredetileg tervezett összegnél. A jól sikerültnek aligha mondható üzletet — a rendőrségi vizsgálat megállapításai szerint — dr. Sándor Gyuláné az MTV egykori kereskedelmi és gazdasági igazgatója, továbbá Horváth Loránd gyártásigazgató hozta tető alá. Ellenük most hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt készített vádemelési javaslatot a BRFK, amelyet a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályának küldtek meg. Horváth Istvánt, a Metatrade Kft. ügyvezető igazgatóját pedig deviza-bűncselekménnyel gyanúsítják, lévén, hogy a tranzakció lebonyolítása fejében kapott három Peugeot gépkocsi behozatalához nem kért nemzeti banki engedélyt. Nem történt viszont bűncselekmény a Bongo játék esetében — hallottuk dr. Bodrácska ezredestől, a bruttó bevétel egy százalékát — mintegy 150 ezer forintot—Román Péter üzletszerzői jutalékként jogszerűen vette fel. Ugyancsak nem volt megállapítható jogszerűtlen cselekmény az új Képújság és a Menedzser Magazin Iroda által üzemeltetett három BMW típusú gépkocsi használata során. A Klapka GmBH szponzori szerződés keretében — reklám fejében — adta át a gépkocsikat az említett szerkesztőségeknek. HORNYÁK: „MÁR EGY HÓNAPJA NEM LÉTEZIK A SZÖVETSÉG” Alapítvány ’56 szelleméért Szombaton az ’56-os Szövetség kongresszust tartott, amelyben bejelentették, hogy elhatárolják magukat a volt elnöktől, Hornyák Tibortól, s továbbra is legitim szervezetnek tartják szövetségüket. Miután tegnapi számunkban hírt adtunk az eseményről, megkérdeztük a másik felet, Hornyák Tibort is. O. KOVÁCS ATTILA ___ — Több szempontból is ellentmondó információkat kaptunk az ’56-os Szövetségről. Valójában létezik még ez a szervezet ? — Dehogyis. Már egy hónapja megszüntettük, s ezt az elnökség és a választmány 18 tagja sajátkezű aláírásával hitelesítette. — A szombati kongresszuson hárman is felálltak, s azt mondták, hogy valójában az ’56-os Alapítványt szüntették meg, nem a szövetséget. — Ez enyhén fogalmazva sem felel meg az igazságnak. A szövetséget saját alapszabálya alapján már június 27-én feloszlattuk. Ennek prózai okai voltak, elfogyott a pénzünk. Az Alapítványt pedig csak 10 nappal ezelőtt jegyeztük be. Enynyit erről. Másrészt az úgynevezett kongresszusról. A kongresszust csak akkor lehet összehívni, ha a tagság kétharmada, azaz a 800 tagból legalább ötszázan, aláírásukkal hitelesítve, kérik. Természetesen erről szombaton szó sem volt, de nem is lehetett, hiszen, mint mondtam, nem létezik a szövetség. Másrészt. Nem hívtak meg a szombati eseményre annak ellenére, hogy az Önök lapjában az egyik tag azt nyilatkozta, hogy még pénteken is beszélt velem. Nos, pénteken én már nem is tartózkodtam Budapesten. Ezt a kongresszust néhány ember egy budai kiskocsmában sörözgetve tervelte ki, s, ahogy hallottam, 80 embernél többet nem is tudtak összeverbuválni az eseményre. Azt a Raik Jánost, aki mostanában előszeretettel nyilatkozgat mindenféle újságban, egyébként pont a szövetség feloszlatása mentette meg egy fegyelmitől. — Állítólag Ön a szövetség pénzét az Alapítványba mentette. — Ez igaz, de nem mentettem, hanem szintén csak az alapszabálynak megfelelően cselekedtem. Alapszabályunk ugyanis kimondja, ha a szövetség megszűnik, a pénzt közcélú alapítványba kell fektetni. 230 ezer forintról van szó, ebből ki kell fizetnünk a helyiségbérleti díjat, s a maradékból gazdálkodhatunk. — Mi az alapítvány célja ? — Az idős, rokkant ’56-os forradalmárok, illetve családtagjaik segítése, az ’56-os sírok, emlékművek karbantartása, ’56 szellemének az ifjúsággal való tudatosítása, s az ehhez kapcsolódó kutatások, könyvek támogatása. Egyébként, hogy mennyire fontos támogatni a forradalom 40 évig mellőzött résztvevőit, csak egy adat. 800 tagunk átlagnyugdíja 7600 forint volt, tehát létminimum alatti. Egyébként még egy érdekesség. Szövetségünk feloszlatását már május 7-én jeleztük Szabad György úrnak, az Országgyűlés elnökének, aki két nappal később ’56 történelmi szerepét méltató levelében sajnálkozását fejezte ki érdemeink elismerésével együtt. (Hírlap Budapesten, a kerepesi temetőben katonai tiszteletadás közepette emlékeztek meg hétfőn Tartsay Vilmos ezredesről, antifasiszta mártírról születésének 90. évfordulója alkalmából. Sírján a tisztelet és a kegyelet koszorúit helyezte el a Honvédelmi Minisztérium nevében Raffay Ernő államtitkár, a Magyar Honvédség Parancsnokságának képviseletében pedig Scharrer János vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes. Képünkön Tartsay Vilmos özvegye és hozzátartozói. fotó: mti/rózsahegyi tibor Személyről szóló határozat Az „56-os Szövetség” július 20-án tartott kongresszusa (607 fő) megtárgyalta Hornyák Tibor volt elnök kísérletét arra, hogy az „56-os Szövetséget” megszüntesse. Erre az alábbi határozatát hozta: Az „56-os Szövetség” kongresszusa Hornyák Tibor elnök megbízatását visszavonja és kizárja a tagjai sorából. A kongresszus kijelenti, az előző teljhatalmú elnök döntéseitől és módszereitől elhatárolja magát. Hornyák Tibor a Szövetséget sehol nem képviselheti, őt kötelezi a Szövetség vagyonáról történő elszámolásra minden tekintetben, kötelezi a Szövetség anyagi eszközeinek, gépi kellékeinek, járműparkjának és jelképeinek, kulcsainak átadására. A Szövetség felülszólatására tett kísérletet hatályon kívül helyezi és elrendeli, hogy arról az illetékes bíróság értesítést kapjon. A kongresszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottságot, indítson vizsgálatot minden, az „56- osok” érdekében létesített alapítványok ügyében, azokat hatályon kívül kell helyezni, különös tekintettel arra, hogy a Szövetség volt elnöke azokban kompetens személyként (kuratórium elnökként) szerepel. A kongresszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottságot, hogy íj működési elvet dolgozzon ki, ezzel egy időben új alapszabályt dolgozzon ki és ezeket törvényes — demokratikus módon bocsássa előzetes véleményezésre — kellő időben. A kongresszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottságot, hogy az alapszabályt jóváhagyó és tisztígító kongreszszusát 3 hónapon belül tűzze ki. Elvi rész Az „56-os Szövetség” 1991. július 20-i kongresszusa elhatározta, hogy a „Szövetség” alapszabályban is rögzített céljaikért az abban leírtak és azok szellemében küzdelmét tovább folytatja és küzd azok megvalósításáért. Aktuális nemtetszésünk okából kérjük a Magyar Kormányt, ne tetszelegjen 56 fényében, hanem a velünk szemben alkalmazott, érdemeinket semmibe vevő diszkriminációkat tudassa a világgal. Ilyen diszkrimináció például az, hogy az egyik üldözött vallás tagjait kártalanítja, de minket nem. A magyarországi „56-os Szövetség” szeretettel üdvözli első kongresszusa alkalmával a világ minden táján létesült és létesítésre kerülő, külföldre kényszerült, kedves bajtársaink által létesített hagyományőrző szövetségeket. Az Amerikai Magyar Szövetség baráti ajándékát, melyet New Jerseyben vettünk át, köszönjük. A hatalmas, bronzba öntött „Turul” madarat a honfoglaló Árpád nemzetség jelképét megőrizzük, helyéről gondoskodunk. A kongresszus leszögezi: Az „56-os Szövetség” nem pártorientált szervezet. Céljai azok, amiért 1956-ban harcolt, az egyetemes népszabadság, nemzeti szuverenitás és függetlenség, az egyetemes nemzeti egység, hazánk gazdasági talpra állítása. Az „56-os Szövetség” baráti, bajtársi szoros együttműködést ajánl minden szervezetnek, akik az elmúlt 45 év üldözötteit képviselik. Végül felkérjük hazánk minden állampolgárát a politikai aktivitásra. Ma már a politikai (benne a gazdasági) rendszerváltáshoz nem kell fegyver, csak megtett, jól megfontolt szervezés. És szorgos munka. Az újjáalakuló 56-os Szövetség céljai most is ugyanazok, amiért már 56- ban is harcoltak. Kérik ehhez minden tagjuk munkáját és segítségét. A határozatokat a Kongresszus egyhangúlag elfogadta. Befejezésül a tagok elénekelték a Szózatot. Budapest, 1991. július 20. „Az 56-os Szövetség Kongresszusa” . ÉVFOLYAM 171. SZÁM 1991. JÚLIUS 23., KEDD Érmek és érdemek HARSASI ISTVÁN Ritkán jut elismerés a legérdemesebbnek, ha rutinból osztogatják. Márpedig alighanem ebbe a hibába esett mind Kéri Kálmán, az agg generális és honatya, mind Annus Antal altábornagy, a honvédelmi tárca államtitkára, amikor a szovjet ármádia hazasegítésében tüsténkedőket kitüntették. Embert próbáló feladat, férfimunka volt a csapatkivonás, tisztelet érte az arra érdemeseknek. Valaki azonban kimaradt a névsorból. Valaki, aki jóval többet tett az ügy érdekében, mint amit hivatala, beosztása megkövetelt tőle. Sebők János nyugállományú vezérőrnagynak már se hivatala, se beosztása, de talán még emlékszünk, hogy zsebében párttagkönyvvel, a néphadsereg tábornokaként az előző Országgyűlés egyik legrenitensebb tagjának számított. Volt aki úgy hitte egy időben, hogy ő is egyike az akkor még fehér hollónak számító ellenzéki képviselőknek. Renitenskedésével odáig merészkedett, hogy 1988 őszén a Honvédelmi Bizottságban, majd 1989 tavaszán a parlament nyilvános ülésén szorgalmazta az „ideiglenesek” hazatértét. 1989 tavasza. Az ország még csak készülődik a Nagy Temetésre, ahol a Fidesz nevében Orbán Viktor hasonló kijelentésekkel hökkenti majd meg hallgatóságát. A Hősök téri beszédet mai nagyjaink egyike-másika is éretlen elhamarkodottságnak ítélte akkor, a közvélemény ugyan felkapta a fejét, de szépen napirendre tért a fiatal demokraták újabb „fenegyerekeskedése” fölött. Sebők János szavait ellenben nem lehetett nem meghallani. A parlament padsoraiból hangzott el, egy MSZMP-tag tábornok szájából, hogy a szovjet csapatoknak haza kell menni! 1988-89. A hatalom vörösgránit tömbje repedezik, de még meglehetősen erősnek, tartósnak tűnik. Könynyen rajtaveszthet, aki fejjel megy neki. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek volt egy elszólása, amely szerint a néphadsereg legbecsesebb alakulatát, a tapolcai rakétadandárt is feláldozná, csakhogy rebellis tábornokától megszabaduljon. A rakétásokat később, más okok miatt számolták fel, Sebők Jánost akkor csupán az MSZMP néphadseregi bizottsága elé citálhatták. Az asztal másik oldalán, a fegyelmezni szándékozók között a most kitüntetettek — és kitüntetők! - is ott ültek néhányan, hiszen rangjuk, beosztásuk, hivataluk kényszerítette őket a kínos szerepre. És ha később dandárszerepet is játszottak a szovjet csapatok hazajuttatásában, az megint nem volt több, mint amit a hivatal, a rang megkövetel lelkiismeretes viselőjétől. No, persze az sem lebecsülendő. Tapolca messzi esik Budapesttől, Sebők tábornokról elfeledkeztek a medáliák osztogatásánál. Ő sem jelentkezett érte, bár rehabilitációnak is tekinthetné,, hiszen katonai karrierjének végül is parlamenti renitenskedése vetett véget. Néhány fenyegető hangú HM-nyilatkozat után ugyanis 1989 júniusában nyugdíjazták. Idő előtt, az igazi indokokat alig titkolva, a Bokor Imre ezredes esetében közismertté vált módon. Kérhetne magának medáliát, vagy újabb csillagot válllapjaira, sok régi érdemet váltanak így aprópénzre manapság. Ha nem teszi, oka lehet rá. Talán az, hogy valamit is magára adó katona szolgál, de nem tülekszik. Legföljebb örül, ha észreveszik hajdanvolt érdemeit. Leült a zendülők ügye A törökbálinti zendülő katonák elsőfokon befejezett bűnügye még nincs a Legfelsőbb Bíróságon, így megalapozatlan az a hír, amely szerint augusztusban megkezdődik az ügyben a fellebbezési tárgyalás — mondta dr. Rabóczki Ede hadbíró vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának elnöke az MTI érdeklődésére. Dr. Rabóczki Ede elmondta: a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyben elsőfokon eljárt Budapesti Katonai Bíróságnak a szóban kihirdetett ítélete után — tehát július 3-át követően —15 napon belül írásba kell foglalnia döntését és a tárgyalás jegyzőkönyvét. Ezt követően, a fellebbezés alapján a katonai bíróságnak a bűnügy összes iratát a Legfőbb Ügyészségen keresztül fel kell terjesztenie a Legfelsőbb Bírósághoz. Az iratokat a Legfőbb Ügyészség keretében működő Katonai Főügyészségnek küldik meg, ahol véleményezik a kihirdetett ítéletet, és indítványt tesznek a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának a másodfokú döntésre vonatkozóan. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a Katonai Főügyészségnek az indítvány és a vélemény elkészítéséhez 15 nap áll rendelkezésére. A katonai kollégium vezetője hangsúlyozta: miután a bűnügy iratai megérkeznek a Legfelsőbb Bíróságra, ott az ügyben eljáró büntetőtanács elnöke megvizsgálja az iratokat abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a másodfokú tárgyalás megtartására. Főszerkesztő-helyettes: KAMARÁS PÉTER Szerkesztő: DEÁKI LÁSZLÓ, PAPP MÁRIÓ Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII.,Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495 (budapesti kiadás). HU-ISSN: 1215-3273 (vidéki kiadás).