Pesti Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS Magyarország kulcshelyzetben Miért ne lehetne hazánk egy második helsinki érte­kezlet házigazdája? — bon­colgatja jegyzetünk. 2. oldal Segítség Eszéknek Az SZDSZ várpalotai szer­vezete segélyszállítmány küldött a szerb, s csetnik katonaság által körülzárt Eszékre. Tudósítónk is a szállítmánnyal tartott. 5. oldal Se pénz, se műhely Magyarországon általános szülői felfogás, hogy, ,jó-jó a szakmunkásképző, meg a szakközépiskola, de az én gyerekem azért inkább gimnáziumba járjon.” Vagy­is a szakképzést ugyan fon­tos dolognak tartjuk, tár­sadalmi elismertsége azon­ban szinte a nullával egyenlő. 7. oldal : Landsbergis Budapesten Ma a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok újra­­felvételéről szóló jegyző­könyv aláírása alkalmából, egynapos hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik Vytau­­tas Landsbergis, a litván par­lament elnöke. Landsbergis elnökkel megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József minisz­terelnök. Miklós Imre a Szent Gellértnél RPH-INFORMÁCIÓ A szegedi Szent Gellért katolikus könyvkiadó és Miklós Imre között meg­beszélések folytak az egy­kori államtitkár emléke­zéseinek megjelentetésé­ről. Az Állami Egyház­ügyi Hivatal időben utol­só elnöke könyvében tag­lalja a magyar állam és a Szentszék kapcsolatai­nak fejlődését a kádári konszolidáció korszaká­ban, és közzéteszi a vati­káni diplomatákkal vál­tott levelezését is. A dip­­lomáciatörténeti kötet sok­ig, eddig ismeretlen oldalát mutatja majd meg a Vatikán és a pártállam közeledésének és az oly sokat hangoztatott „jó vi­szony” kialakulásának. II. ÉVFOLYAM 205. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ ANTALL JÓZSEF A PÁPAI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ÉVNYITÓJÁN „Istennek, hazának, tudománynak” D. HORVÁTH GÁBOR A Dunántúli Református Egy­házkerület elnöksége szeptem­ber 1-jén — 39 éves kényszer­­szünet után — megnyitotta a Pápai Református Kollégium Gimnázimának 460. tanévét. Az istentiszteleten dr. Márkus Mihály, az egyházkerület püs­pöke hirdetett igét, ami után a kollégiumi főigazgató, Kövy Zsolt, a gimnáziumi igazgató, Bujáky Miklós, valamint az is­kola tanárai tették le az esküt. A megnyíló intézményt kö­szöntötte a magyar kormány tagjai közül a miniszterelnök, Antall József, a honvédelmi miniszter, Für Lajos, Bod Pé­ter Ákos ipari és kereskedelmi, valamint Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter. Részt vettek az egyházak, az öregdiá­kok, Pápa városa és a külföldi küldöttségek képviselői is. — Nem akarunk magunk­nak mást, mint akármelyik nemzet, amelyik vállalja sor­sát, s többet sem annál, mint amennyit megadunk szom­szédainknak vagy más né­peknek — mondta a minisz­terelnök e különleges alka­lommal. Beszédét egyébként a valamikor a kollégium hom­lokzatán lévő „Istennek, Ha­zának, Tudománynak” hár­mas jelszavára építette. A nyugati kereszténységről szólva kifejtette, hogy az egy­ház és a világi hatalom ketté­válása teremtette meg a való­di pluralizmus lehetőségét a diktatúrákkal szemben. Hosszan beszélt a kollégi­um egykori diákjairól, tudo­mányos munkásságukról is. Leszögezte, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges gyerme­kek felkutatása óriási felada­tot ró a környék lelkészeire. Az ilyen gyerekeknek ingye­nes helyet biztosítanak az in­tézményben. Az országos tanévnyitókról összeállításunk a 3. oldalon m­­mmmmm­é istené A SZERZŐ FELVÉTELE VAN DEN BROEK BELGRÁDBA UTAZOTT Szerbia beadta a derekát Szerbia elfogadta az Európai Közösség béketervét, a megfi­gyelők kiküldését is, azzal a ki­kötéssel, hogy a külföldi megfi­gyelők polgári személyek le­gyenek. Előzőleg Belgrádban ismertették Hans-Dietrich Genscher német külügymi­niszter utolsó figyelmeztetését Szerbiához, amelyben megerő­sítette: Belgrád az Európai Kö­zösséget elutasításával lépé­sekre kényszeríti. Franjo Tudjman horvát elnök egy tv-interjúban han­goztatta: nem hajlandó alku­dozni Horvátország területé­nek egyetlen darabkájáról sem. A horvát kormány fel­szólította a jugoszláv államel­nökséget: utasítsa a szövetsé­gi hadsereget, hogy fejezze be a harcot és egységei vonulja­nak vissza a laktanyákba. A horvát kormány szerint az ál­lamelnökségnek be kell szün­tetnie a terrorista csoportok ellátását, s követelte a kato­nai alakulatok létszámának csökkentését a békeidőben szokásos szintre. A jugoszláv szövetségi légi­irányítás rendeletére lezárták a horvát és a szlovén légteret. A repülőtér közelében akkor kezdődött lövöldözés, amikor a hadsereg vadászgépei a zágrá­bi repülőtérre leszállásra kényszerítettek egy ugandai repülőgépet, amely hadianya­got szállított műszaki berende­zésként feltüntetve. Hans van den Broek, az Európai Közösség miniszteri tanácsának soros elnöke Belgrádba utazott egy jugo­szláviai megállapodás aláírá­sára, amely véget vet a har­coknak, és ezt követően Há­gában jugoszláviai békekon­ferencia ülhetne össze a kö­zösség kedden tett javaslatá­nak megfelelően. Küldetésben Jeszenszky Géza tiranai látogatá­sa során tárgyalásairól nyilatko­zott lapunknak: — Óriási lehetőségeket látok az albán—magyar együttműkö­désre elsősorban a gazdaságban, hiszen hazánk szakembereket küldhet Albániába, és az ott bőség­ben lévő nyersanyagokért élelmet adhatunk cserébe. A tény, hogy egyelőre meg kell hitelezni az élel­miszereket, nem elszomorító, hi­szen hosszú távon érdemes vállal­ni a kockázatot. A jugoszláv vál­sággal kapcsolatosan az EK állás­pontja lassan meghozza a kívánt eredményt, ezért csatlakoztunk mi is ehhez. Ami Magyarország szerepét illeti, azért vagyunk al­kalmasak a közvetítésre, mert a környező országokénál lényege­sen stabilabbak mind politikánk, mind gazdaságunk. Magyarország és Albánia hasonló cipőben jár Ju­goszlávia kapcsán, hiszen mind Koszovó, mind a Vajdaság elvesz­tette autonómiáját. Az albán és a görög vezetőkkel egyeztettük né­zeteinket, hasonló módon ítéljük meg a helyzetet. —mondta a kül­ügyminiszter. GORBACSOV NEM ELLENZI A BALTIAK FÜGGETLENSÉGÉT Major moszkvai villámlátogatása Gorbacsov a CNN tévében is­mét értésre adta, hogy nem kíván távozni a szovjet elnöki posztról. A balti országok füg­getlenségéről szólva hangsú­lyozta: Ha az ottani népek végleg így döntenek, akkor nem fogja ellenezni ezt. A Népképviselők Kongresszu­sának üléséről elmondta: a köztársaságokkal egyeztetett álláspontot fogja képviselni s beterjeszti a válságból kiveze­tő csomagtervre vonatkozó közös javaslataikat. Gorba­csov most is a föderatív állam­forma mellett érvelt, de nem zárta ki, hogy mégis konföde­ráció születik vagy egyesek társult tagjai lesznek az unió­nak. John Major brit minisz­terelnök vasárnap kilencórás tanulmányútra Moszkvába repült. Feladata, hogy tisz­tázza a szovjet vezetőkkel: nagyobb segítségre csak ak­kor lehet számítani, ha meg­állapodnak a köztársaságok egymás közti viszonyában, az esetleg megmaradó központ és a köztársaságok közti ha­talom- és felelősségmegosz­tásban. Majort fogadta Gor­bacsov, Jelcin és Szilajev, oroszországi miniszterelnök. Ezzel egy időben Douglas Hurd külügyminiszter tár­gyalt Pankin új szovjet kül­ügyminiszterrel. Valószínű­leg Margaret Thatcher volt brit kormányfő is a szovjet fő­városba érkezik. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a szovjet alkotmány módosítását javasolja a nép­­képviselők ma kezdődő kong­resszusának az államcsíny­kísérletek megelőzéséért. A határozat megállapítja: a puccskísérlet azért volt lehet­séges, mert megmaradt az ál­lam és a népgazdaság irányí­tásának parancsuralmi mód­szere, a törvényhozói és a bí­rói hatalom nem képez kellő ellensúlyt a végrehajtói hata­lommal szemben, létezett az állambiztonsági szervek ha­gyományos monopóliuma. A szovjet elnök is hozzájárult a puccs feltételeinek megte­remtéséhez azzal, hogy a leg­felsőbb állami vezetőket az általa képviselt irányvonal ideológiai ellenfelei, az SZKP vezető tagjai közül választot­ta ki. A puccs kudarca új hely­zetet teremtett, s lehetőség nyílt a változások gyorsabb megvalósítására. Szükséges­sé vált, hogy a köztársaságok felülvizsgálják a szövetség megújításáról szóló szerződés tervezetét. A Legfelsőbb Ta­nács javasolja az elnöki jog­körről szóló törvényerejű rendelet felülvizsgálatát. Bush amerikai elnök jelez­­te, hogy kormánya hétfőn végre megadja a teljes diplo­máciai elismerést a balti álla­moknak, akkor is, ha a szov­jet törvényhozás addig még nem foglal állást ez ügyben. Brent Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanács­adója kijelentette: Gorbacsov helyzete kétségkívül megren­dült. Nyílt kérdés, megma­rad-e majd posztján, ugyan­akkor ismételten bizonyítot­ta, milyen jól tudja kezelni a törvényhozó testületeket, ahol még egyszer sem szavaz­ták le, ezért korai leírni. ÁRA: 8,80 Ft MDF-ÜLÉS SZOLNOK Magyar peresztrojka _________KISS ERIKA_________ A Magyar Demokrata Fórum országos és megyei elnöksége Szolnokon ülésezett a hét vé­gén. A zárt ülést követően az újságírókat Csurka István, az országos elnökség tagja, Raf­­fay Ernő államtitkár Tóth Ist­ván és dr. Horváth József, a megyei elnökség vezetői tájé­koztatták. Megismerhettük a szolnoki tanácskozás ered­ményét, azt a nyilatkozatot, melynek lényege a Pereszt­rojka. Gyorsítani kell a gaz­dasági és a társadalmi átala­kulás ütemét a moszkvai si­kertelen puccs utáni új törté­nelmi helyzetben. Az MDF a kormányt támogató széles társadalmi bázisra számít e cél megvalósításában. A széles társadalmi bázis egyelőre azonban hiányzik. Kevesen vannak, ismerte el Csurka István. Ugyanakkor elmondta, hogy a régóta és széles társadalmi réteg által is hiányolt igazságtételi cso­magtervet végre ki kell bon­tani. Egy újabb törvényterve­zet kerül majd a parlament elé, mely többek között az 1956-os bűnöket veszi szám­ba, s a vétkeseket a jog eszkö­zével készteti elszámolásra egykori tetteikért. Csurka István elmondta, hogy meg­vizsgálják azt is, ki mit vétett az elmúlt másfél esztendőben a rendszerváltozás sikere el­len. Az MDF kezdeményezi a Justitia-terv újragondolását és egy társadalmi bizottság felállítását a bűnök feltárásá­ra és nyilvánosságra hozásá­ra. Elhangzott ismételten és hangsúlyozottan, hogy nem az egyszerű MSZMP-tagok el­számoltatása a cél. Éppen azt szeretnék elérni, hogy a múl­tat hangulatkeltés és feszült­ség szítása nélkül lezárják. A bűnösök számoljanak el tet­teikkel — ők vannak keveseb­ben — míg az egyszerű tag­könyvesek végre megnyug­vást leljenek. A peresztrojka gazdasági vonatkozásairól megtudhat­tuk, hogy a tulajdonviszonyo­kat tisztázó, a privatizációt elősegítő törvények megalko­tását felgyorsítják.

Next