Pesti Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti1i Hírlap II. ÉVFOLYAM 289. SZÁM 1991. DECEMBER 10., KEDD HÍRKOSÁR Tirana Több mint 30 ezer ember tün­tetett tegnap Tiranában az Albán Köztársaság gazdasági és politikai helyzetének sú­lyosbodása miatt. A tiltako­zást a független Szakszerve­zeti Szövetség, az Egyetemis­ták Szövetsége és a volt politi­kai foglyok szervezete kezde­ményezte. Albánia élelmi­szertartalékai hat napra ele­gendők — jelentette be Ylli Bufi albán miniszterelnök a múlt héten. Emiatt a hét vé­gén Albániában súlyos zavar­gásokra került sor, üzleteket fosztogattak. Két ember éle­tét vesztette. Temesvár Egy román bíróság tegnap 15- től 25 évig terjedő börtönbün­tetéssel sújtotta az egykori kommunista párt és titkosren­dőrség nyolc tagját az 1989. de­cemberi temesvári felkelés napjaiban rendezett vérfürdő­ben való részvételükért. Az el­ítélteket 97 ember meggyilko­lásában és több száz személy megsebesítésében találták bű­nösnek, de az eredeti vádat - népirtás - később minősített gyilkosságra és bűnpártolásra enyhítették. Szófia Bulgáriában 25 jelölt szeretne indulni a január 12-i köztársa­sági elnökválasztáson. A köz­ponti választási bizottság teg­nap közzétett adatai szerint eddig 21 jelöltről állapították meg, hogy jelöltetheti magát. A választási törvény szerint köz­­társasági elnökj­elölt lehet min­den olyan bolgár állampolgár, aki már betöltötte 40. életévét, és az utóbbi 5 évben Bulgáriá­ban élt. A bolgár sajtó előrejelzései szerint a legnagyobb eséllyel Zselju Zselev jelenlegi köztár­sasági elnök indulhat a vá­lasztásokon, egyes becslések szerint már az első forduló­ban megszerezheti a szavaza­tok 55-65 százalékát is. Bagdad Az ENSZ-szakértők ellenőrzé­se mellett befejeződött Irak ballisztikus potenciáljának megsemmisítése.Patrice Pa­­lanque, világszervezet misszió­jának vezetője közölte, hogy egy ezer milliméteres szuperá­gyú szétszerelésével és alkat­részeinek megsemmisítésével lényegében végrehajtották az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 3-iki, 687. számú hatá­rozatát, amely elrendelte, hogy Irak köteles megsemmisíteni valamennyi nukleáris, vegyi, biológiai és ballisztikus fegyve­rét. Dakar A szenegáli fővárosban teg­nap megnyílt a 45 tagállamot és kb. egymilliárd mohame­dánt tömörítő Iszlám Konfe­rencia Szervezetének csúcs­­találkozója. A leköszönő el­nök, Dzsábir el-Ahmed el- Dzsábir asz-Szabah sejk, ku­vaiti uralkodó nyitotta meg. A négynapos csúcstalálkozó napirendjén szerepel az arab­izraeli béketárgyalásokon képviselendő közös álláspont kidolgozása. Szomália Eddig, több mint négyezer ember vesztette életét a há­rom héttel ezelőtt kirobbant összetűzések következtében. Az áldozatok között nagy­számban vannak nők és gyer­mekek is. A sebesültek szá­máról nem érkezett jelentés, azonban a korábbi híradások több ezerről sebesültről szá­moltak be. A összetűzések november 17-én Mogadishuban a Szo­máliát kormányzó Egyesült Nemzeti Kongresszus Párt egymással szembenálló frak­ciói között törtek ki. A Szovjetunió felbomlásának mérföldkövei Oroszország, Ukrajna és Be­lorusszia vasárnapi breszti megállapodása kapcsán is­mertetjük a „klasszikus” Szovjetunió szétesésének fo­lyamatát. 1922. december 30: a Szovjetunió megalakulásáról dönt a népképviselők kong­resszusa 1985. március 11­­:Mihail Gorbacsov­ot választják a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává, aki elin­dítja a szovjet belpolitika libe­ralizálását, a peresztrojkát 1989. május: Mihail Gor­bacsov a Szovjetunió elnöke 1990. március 11: a lit­ván parlament kikiáltja a bal­ti köztársaság függetlenségét 1991. március 17: nép­szavazást tartanak a Szovje­tunió jövőjéről. A lakosság döntő többsége a szövetség fenntartása és megreformá­lása mellett foglal állást. Több köztársaságban bojkot­­tálták a szavazást. 1991. június 24: Borisz Jelcint az Oroszországi Föde­ráció elnökévé választják 1991. július 12: a szovjet szövetségi parlament a köz­ponti hatalom kiterjesztésére vonatkozó ajánlásokkal jóvá­hagyja az uniószerződést 1991. július 24: Gorba­csov bejelenti: megállapodás jött létre a szerződés szövegé­ről a kilenc legnagyobb köz­társaság között 1991. augusztus 19: egy nappal az új uniószerződés aláírása előtt konzervatív (jobboldali) csoport ragadja magához a hatalmat; az észt parlament kikiáltja a köztár­saság függetlenségét 1991. augusztus 21: a puccs meghiúsul; a lett parla­ment megszavazza a függet­lenséget 1991. augusztus 24: az ukrán parlament is megsza­vazza a köztársaság függet­lenségét, Gorbacsov lemond pártfőtitkári tisztségéről 1991. augusztus 29: az SZKP tevékenységét felfüg­gesztik 1991. augusztus 30: Azerbajdzsán független 1991. augusztus 31: Kir­gizia és Üzbegisztán függet­lenné nyilvánítja magát 1991. szeptember 2: a népképviselők kongresszusa a központi hatalom vissza­szorítása mellett foglal állást 1991. szeptember 6: a szovjet parlament elismeri a balti államok függetlenségét. A képviselők hatályon kívül helyezik az 1922. évi unió­szerződést és az új szerződés aláírásáig ideiglenes kor­mányzat kezébe adják a ha­talmat 1991. szeptember 12: a balti államok és a többi köz­társaság képviselői megálla­podnak a kollektív védelmi rendszer fenntartásáról 1991. szeptember 21: Örményország függetlenné válik 1991. október 1: tizenkét köztársaság új gazdasági unió alakításáról határoz 1991. október 17: Ukraj­na bejelenti: nem csatlakozik a gazdasági unióhoz 1991. november 4: Uk­rajna mégis csatlakozik a 12 köztársaság gazdasági szö­vetségéhez 1991. december 1: Ukraj­na lakossága elsöprő többség­gel a köztársasági függetlenség mellett teszi le a voksot 1991. december 4: a Leg­felsőbb Tanács jóváhagyja az új szövetségi szerződést, hét köztársaság bejelenti csatla­kozását 1991. december 8: Oroszország, Ukrajna és Be­lorusszia breszti megállapo­dása. Bejelentik, hogy a szov­jet központi kormányzat ha­lott. (MTI-Panoráma) „HIÁBAVALÓ VOLT A NÉMETEK LEGYŐZÉSE” Felhívás tüntetésre Mihail Gorbacsov és a szö­vetségi szerződés haladékta­lan aláírása melletti tünte­tésre hívta tegnap a polgáro­kat a Demokratikus Oroszor­szág Pártja (DPR). Közzétett nyilatkozatuk szerint ma es­te a moszkvai Manyezs előtti hatalmas térre várják mind­azokat, akik a Szovjetunió megőrzését akarják. A DPR meghatározó té­nyező az oroszországi politi­kai porondon, és várhatóan nagy erőket tud mozgósítani. A megmozdulást a moszkvai polgármester engedélyezte. Közleményükben — köz­vetve — támadják a hétvégi breszti csúcs részvevőit, azt állítván: „a politikusok kicsi­nyes hatalmi ambíciói miatt minden összeomlik, amiért nemzedékek küzdöttek”. — Nemcsak a Szovjetu­nió, de Oroszország is szét­esik, szörnyű polgárháború kezdődik, éhínség lesz, e ezt nekünk meg kell akadályozni — áll a felhívásban. Nyikolaj Travkin, a DPR elnöke a párt vasárnap vége­tért harmadik, rendkívüli kongresszusa után azt sür­gette, hogy a parlamentek­nek mielőbb el kell fogadni a szövetségi szerződést abban a formájában, ahogy nyilvá­nosságra hozták, különben hiábavaló volt a németek le­győzése és az azóta megtett erőfeszítések. A breszti döntés ellen egyébként mások is tiltakoz­tak. Népképviselők egy cso­portja a kongresszus sürgős összehívását követelte, és méri« magkaak­tisr­a» aléfrén­gyűjtést ennek érdekében. (MTI) OLSZEWSKI CSAPATÁT KERESI Előtérben a találgatások FQj2­p géza, vár ró Amióta a Szejm elfogadta Jan Olszewski jelölé­sét a kormányfői posztra, folynak a találgatá­sok leendő kormányát illetően. Az elmúlt hét­vége szinte valamennyi nyilatkozatából az de­rült ki: Olszewski személyi kérdésekben még nem döntött, csupán a kormány összetételének „pártszerkezetéről” folytatott tárgyalásokat. Ennek ellenére felröppent már néhány „biz­tos tipp”. Ilyen például Leszek Moczulski sze­­mélye, aki a szélsőséges jobboldali pártot, a Független Lengyelország Konföderációját ve­zeti. Ő állítólag a Nemzetvédelmi Minisztérium élére kerül majd. A külügyi tárca jelenlegi veze­tőjének, Krzysztof Skubiszewskinek is jó esélyei vannak, hogy ismét tagja legyen a kabinetnek. Érdekes, hogy Moczulski éppen Skubi­­szewskit bírálta a minap, mondván az határo­zatlan keleti politikát folytat. A litván függet­lenségi mozgalom kibontakozásakor ugyanis Varsó rideg semlegességet tanúsított. Ugyan­csak Skubiszewski hibájának rótta fel, hogy az 1991. májusában történt első független ukrán népszavazás után nem állt Ukrajna mellé. RPH-SZEMSZÖG Karácsonyváros MUCSI GÉZA Karácsony előtt tébolyda lett a világ. Olvasónak és újságírónak egyaránt hal­vány fogalma sincs már arról, mit hoz majd a Jézuska. Most már a holnapról sincs sejtelmünk, hát még a közeljövőről. Mi történik velünk, mi történik szom­szédságunkban ? Most a breszti hármas csúcs eredménye és a Szovjetunió széthullásáról szó­ló bejelentés került a figyelem központjába. Amolyan díszként a karácsonyfa legtetejére. Az ágakon „csüngenek, csillognak azonban más díszek, encsem­­bencsemek ” is, mint például a maasrichti csúcs vagy az immár egy éve húzódó jugoszláviai válság, pontosabban háború. A déli térségben továbbra is ropognak a fegyverek. A tengerparton meg Eszéken, Sisakon és a szlavóniai térségben. Vinkovciban csak azért nem, mert az ítéletidő miatt a harckocsik a sárba ragadtak. Az ítéletidő és a dermesztő hi­deg legalább egy kis fegyvernyugvást hozott. A Karácsonyt várják mindenütt. Horvátországban is—a békét még inkább. Ebből csak annyi biztos, hogy dátum szerint majd tényleg beköszönt mind­annyiunk Karácsonya. De a béke? A sokadik terv is kudarcot vallott déli szom­szédunknál, menekültek ezrei özönlenek át a határon — az ifjabb nemzedék alighanem először nem szülőföldjén várja az ünnepet, nem ott állít fel fát, s nem ott díszíti fel. Közös karácsonyfa kellene. Azoknak, akik a háborúból menekülnek, elhagyták otthonaikat, azoknak, akik emberbarátságból befogadják, befogadták őket, s azok­nak is, akik esetleg ajándékként ünneplik mostanában függetlenségüket, szuvere­nitásukat. Mindenkinek jön a Jézuska, csak az a kérdés, mit tesz a fa alá ? Az azonban biztos, hogy akik háborújukkal elrontották a családi örömöt, nem is tudják mi a Karácsony. Miért is lenne fogalmuk arról, mi a szeretet ünnepe ? Oroszország Terület: 17 075 400 négyzet­­kilométer. Népesség: 147 386 000; ennek 81,5 százaléka orosz, 4 százaléka tatár, 3 szá­zaléka ukrán, 0,8 százaléka belorusz, 0,4 százaléka ka­­zah, 0,3 százaléka azeri és 0,3 százaléka örmény. Népsűrű­ség: 8 lakos/négyzetkilomé­­ter. Egy főre jutó évi nemzeti jövedelem: 2536 rubel. Az ak­tív kereső lakosság megoszlá­sa: iparban 42 százalék, me­zőgazdaságban 14 százalék, egyéb 44 százalék. Főbb nem­zeti értékek: kőolaj, földgáz, szén, arany, gyémánt, nemes­fémek, vasérc, erdőség, sér­tetlen szubtrópusi kultúrnö­vény (pl. gyapot). Ukrajna Terület: 603 700 négyzetkilo­méter. Népesség: 51 452 000; ennek 72 százaléka ukrán, 22 százaléka orosz, 1 százaléka belorusz, 0,6 százaléka mol­dáviai. Népsűrűség: 85 la­­kos/négyzetkilométer. Egy fő­re jutó évi nemzeti jövedelem: 2031 rubel. Az aktív kereső lakosság megoszlása: iparban 40 százalék, mezőgazdaság­ban 20 százalék, egyéb 40 szá­zalék. Főbb nemzeti értékek: kőolaj, szén, vasérc, magnézi­um, higany, gabonafélék (rozs, kukorica, árpa), cukor­répa, napraforgó, burgonya, len, állattenyésztés. Belorusszia Terület: 207 600 négyzetkilo­méter. Népesség: 10 152 000; ennek 78 százaléka belorusz, 13,2 százaléka orosz, 3 száza­léka ukrán, 2 százaléka len­gyel. Népsűrűség: 49 la­­kos/négyzetkilométer. Egy fő­re jutó évi nemzeti jövedelem: 2549 rubel. Az aktív kereső lakosság megoszlása: iparban 40 százalék, mezőgazdaság­ban 22 százalék, egyéb 38 szá­zalék. Főbb nemzeti értékek: tőzeg, mészkő, agyag, foszfor, len, kender, burgonya, hüve­lyes növények, cukorrépa. Megszavazták az alkotmányt Romániában vasárnap a sza­vazók nagy többsége igent mondott az ország új alkot­mányára. A népszavazás hét­főn késő délután közzétett el­őzetes és részleges eredmé­nye szerint az urnákhoz járu­lók 76,5 százaléka voksolt az alaptörvényre és 21,3 száza­léka szavazott ellene. Ezen a képen az sem változtathat már sokat, hogy nyolc megyé­ből még nem érkeztek be az adatok. A népszavazáson a legfrissebb közlés szerint a jo­gosultak 67,25 százaléka vett részt. A legnagyobb arány­ban, 80-90 százalék között Olténiában, Munténiában, Moldvában és néhány erdélyi megyében ütötték az igen­ pe­csétet a szavazócédulára. Csak két megyében, a nagy­részt magyarok lakta Hargi­tában és Kovásznában szava­zott a többség az alkotmány ellen. (MTI)

Next