Pesti Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti1i Hírlap II. ÉVFOLYAM 289. SZÁM 1991. DECEMBER 10., KEDD HÍRKOSÁR Tirana Több mint 30 ezer ember tüntetett tegnap Tiranában az Albán Köztársaság gazdasági és politikai helyzetének súlyosbodása miatt. A tiltakozást a független Szakszervezeti Szövetség, az Egyetemisták Szövetsége és a volt politikai foglyok szervezete kezdeményezte. Albánia élelmiszertartalékai hat napra elegendők — jelentette be Ylli Bufi albán miniszterelnök a múlt héten. Emiatt a hét végén Albániában súlyos zavargásokra került sor, üzleteket fosztogattak. Két ember életét vesztette. Temesvár Egy román bíróság tegnap 15- től 25 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az egykori kommunista párt és titkosrendőrség nyolc tagját az 1989. decemberi temesvári felkelés napjaiban rendezett vérfürdőben való részvételükért. Az elítélteket 97 ember meggyilkolásában és több száz személy megsebesítésében találták bűnösnek, de az eredeti vádat - népirtás - később minősített gyilkosságra és bűnpártolásra enyhítették. Szófia Bulgáriában 25 jelölt szeretne indulni a január 12-i köztársasági elnökválasztáson. A központi választási bizottság tegnap közzétett adatai szerint eddig 21 jelöltről állapították meg, hogy jelöltetheti magát. A választási törvény szerint köztársasági elnökjelölt lehet minden olyan bolgár állampolgár, aki már betöltötte 40. életévét, és az utóbbi 5 évben Bulgáriában élt. A bolgár sajtó előrejelzései szerint a legnagyobb eséllyel Zselju Zselev jelenlegi köztársasági elnök indulhat a választásokon, egyes becslések szerint már az első fordulóban megszerezheti a szavazatok 55-65 százalékát is. Bagdad Az ENSZ-szakértők ellenőrzése mellett befejeződött Irak ballisztikus potenciáljának megsemmisítése.Patrice Palanque, világszervezet missziójának vezetője közölte, hogy egy ezer milliméteres szuperágyú szétszerelésével és alkatrészeinek megsemmisítésével lényegében végrehajtották az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 3-iki, 687. számú határozatát, amely elrendelte, hogy Irak köteles megsemmisíteni valamennyi nukleáris, vegyi, biológiai és ballisztikus fegyverét. Dakar A szenegáli fővárosban tegnap megnyílt a 45 tagállamot és kb. egymilliárd mohamedánt tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének csúcstalálkozója. A leköszönő elnök, Dzsábir el-Ahmed el- Dzsábir asz-Szabah sejk, kuvaiti uralkodó nyitotta meg. A négynapos csúcstalálkozó napirendjén szerepel az arabizraeli béketárgyalásokon képviselendő közös álláspont kidolgozása. Szomália Eddig, több mint négyezer ember vesztette életét a három héttel ezelőtt kirobbant összetűzések következtében. Az áldozatok között nagyszámban vannak nők és gyermekek is. A sebesültek számáról nem érkezett jelentés, azonban a korábbi híradások több ezerről sebesültről számoltak be. A összetűzések november 17-én Mogadishuban a Szomáliát kormányzó Egyesült Nemzeti Kongresszus Párt egymással szembenálló frakciói között törtek ki. A Szovjetunió felbomlásának mérföldkövei Oroszország, Ukrajna és Belorusszia vasárnapi breszti megállapodása kapcsán ismertetjük a „klasszikus” Szovjetunió szétesésének folyamatát. 1922. december 30: a Szovjetunió megalakulásáról dönt a népképviselők kongresszusa 1985. március 11:Mihail Gorbacsovot választják a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává, aki elindítja a szovjet belpolitika liberalizálását, a peresztrojkát 1989. május: Mihail Gorbacsov a Szovjetunió elnöke 1990. március 11: a litván parlament kikiáltja a balti köztársaság függetlenségét 1991. március 17: népszavazást tartanak a Szovjetunió jövőjéről. A lakosság döntő többsége a szövetség fenntartása és megreformálása mellett foglal állást. Több köztársaságban bojkottálták a szavazást. 1991. június 24: Borisz Jelcint az Oroszországi Föderáció elnökévé választják 1991. július 12: a szovjet szövetségi parlament a központi hatalom kiterjesztésére vonatkozó ajánlásokkal jóváhagyja az uniószerződést 1991. július 24: Gorbacsov bejelenti: megállapodás jött létre a szerződés szövegéről a kilenc legnagyobb köztársaság között 1991. augusztus 19: egy nappal az új uniószerződés aláírása előtt konzervatív (jobboldali) csoport ragadja magához a hatalmat; az észt parlament kikiáltja a köztársaság függetlenségét 1991. augusztus 21: a puccs meghiúsul; a lett parlament megszavazza a függetlenséget 1991. augusztus 24: az ukrán parlament is megszavazza a köztársaság függetlenségét, Gorbacsov lemond pártfőtitkári tisztségéről 1991. augusztus 29: az SZKP tevékenységét felfüggesztik 1991. augusztus 30: Azerbajdzsán független 1991. augusztus 31: Kirgizia és Üzbegisztán függetlenné nyilvánítja magát 1991. szeptember 2: a népképviselők kongresszusa a központi hatalom visszaszorítása mellett foglal állást 1991. szeptember 6: a szovjet parlament elismeri a balti államok függetlenségét. A képviselők hatályon kívül helyezik az 1922. évi uniószerződést és az új szerződés aláírásáig ideiglenes kormányzat kezébe adják a hatalmat 1991. szeptember 12: a balti államok és a többi köztársaság képviselői megállapodnak a kollektív védelmi rendszer fenntartásáról 1991. szeptember 21: Örményország függetlenné válik 1991. október 1: tizenkét köztársaság új gazdasági unió alakításáról határoz 1991. október 17: Ukrajna bejelenti: nem csatlakozik a gazdasági unióhoz 1991. november 4: Ukrajna mégis csatlakozik a 12 köztársaság gazdasági szövetségéhez 1991. december 1: Ukrajna lakossága elsöprő többséggel a köztársasági függetlenség mellett teszi le a voksot 1991. december 4: a Legfelsőbb Tanács jóváhagyja az új szövetségi szerződést, hét köztársaság bejelenti csatlakozását 1991. december 8: Oroszország, Ukrajna és Belorusszia breszti megállapodása. Bejelentik, hogy a szovjet központi kormányzat halott. (MTI-Panoráma) „HIÁBAVALÓ VOLT A NÉMETEK LEGYŐZÉSE” Felhívás tüntetésre Mihail Gorbacsov és a szövetségi szerződés haladéktalan aláírása melletti tüntetésre hívta tegnap a polgárokat a Demokratikus Oroszország Pártja (DPR). Közzétett nyilatkozatuk szerint ma este a moszkvai Manyezs előtti hatalmas térre várják mindazokat, akik a Szovjetunió megőrzését akarják. A DPR meghatározó tényező az oroszországi politikai porondon, és várhatóan nagy erőket tud mozgósítani. A megmozdulást a moszkvai polgármester engedélyezte. Közleményükben — közvetve — támadják a hétvégi breszti csúcs részvevőit, azt állítván: „a politikusok kicsinyes hatalmi ambíciói miatt minden összeomlik, amiért nemzedékek küzdöttek”. — Nemcsak a Szovjetunió, de Oroszország is szétesik, szörnyű polgárháború kezdődik, éhínség lesz, e ezt nekünk meg kell akadályozni — áll a felhívásban. Nyikolaj Travkin, a DPR elnöke a párt vasárnap végetért harmadik, rendkívüli kongresszusa után azt sürgette, hogy a parlamenteknek mielőbb el kell fogadni a szövetségi szerződést abban a formájában, ahogy nyilvánosságra hozták, különben hiábavaló volt a németek legyőzése és az azóta megtett erőfeszítések. A breszti döntés ellen egyébként mások is tiltakoztak. Népképviselők egy csoportja a kongresszus sürgős összehívását követelte, és méri« magkaaktisra» aléfréngyűjtést ennek érdekében. (MTI) OLSZEWSKI CSAPATÁT KERESI Előtérben a találgatások FQj2p géza, vár ró Amióta a Szejm elfogadta Jan Olszewski jelölését a kormányfői posztra, folynak a találgatások leendő kormányát illetően. Az elmúlt hétvége szinte valamennyi nyilatkozatából az derült ki: Olszewski személyi kérdésekben még nem döntött, csupán a kormány összetételének „pártszerkezetéről” folytatott tárgyalásokat. Ennek ellenére felröppent már néhány „biztos tipp”. Ilyen például Leszek Moczulski személye, aki a szélsőséges jobboldali pártot, a Független Lengyelország Konföderációját vezeti. Ő állítólag a Nemzetvédelmi Minisztérium élére kerül majd. A külügyi tárca jelenlegi vezetőjének, Krzysztof Skubiszewskinek is jó esélyei vannak, hogy ismét tagja legyen a kabinetnek. Érdekes, hogy Moczulski éppen Skubiszewskit bírálta a minap, mondván az határozatlan keleti politikát folytat. A litván függetlenségi mozgalom kibontakozásakor ugyanis Varsó rideg semlegességet tanúsított. Ugyancsak Skubiszewski hibájának rótta fel, hogy az 1991. májusában történt első független ukrán népszavazás után nem állt Ukrajna mellé. RPH-SZEMSZÖG Karácsonyváros MUCSI GÉZA Karácsony előtt tébolyda lett a világ. Olvasónak és újságírónak egyaránt halvány fogalma sincs már arról, mit hoz majd a Jézuska. Most már a holnapról sincs sejtelmünk, hát még a közeljövőről. Mi történik velünk, mi történik szomszédságunkban ? Most a breszti hármas csúcs eredménye és a Szovjetunió széthullásáról szóló bejelentés került a figyelem központjába. Amolyan díszként a karácsonyfa legtetejére. Az ágakon „csüngenek, csillognak azonban más díszek, encsembencsemek ” is, mint például a maasrichti csúcs vagy az immár egy éve húzódó jugoszláviai válság, pontosabban háború. A déli térségben továbbra is ropognak a fegyverek. A tengerparton meg Eszéken, Sisakon és a szlavóniai térségben. Vinkovciban csak azért nem, mert az ítéletidő miatt a harckocsik a sárba ragadtak. Az ítéletidő és a dermesztő hideg legalább egy kis fegyvernyugvást hozott. A Karácsonyt várják mindenütt. Horvátországban is—a békét még inkább. Ebből csak annyi biztos, hogy dátum szerint majd tényleg beköszönt mindannyiunk Karácsonya. De a béke? A sokadik terv is kudarcot vallott déli szomszédunknál, menekültek ezrei özönlenek át a határon — az ifjabb nemzedék alighanem először nem szülőföldjén várja az ünnepet, nem ott állít fel fát, s nem ott díszíti fel. Közös karácsonyfa kellene. Azoknak, akik a háborúból menekülnek, elhagyták otthonaikat, azoknak, akik emberbarátságból befogadják, befogadták őket, s azoknak is, akik esetleg ajándékként ünneplik mostanában függetlenségüket, szuverenitásukat. Mindenkinek jön a Jézuska, csak az a kérdés, mit tesz a fa alá ? Az azonban biztos, hogy akik háborújukkal elrontották a családi örömöt, nem is tudják mi a Karácsony. Miért is lenne fogalmuk arról, mi a szeretet ünnepe ? Oroszország Terület: 17 075 400 négyzetkilométer. Népesség: 147 386 000; ennek 81,5 százaléka orosz, 4 százaléka tatár, 3 százaléka ukrán, 0,8 százaléka belorusz, 0,4 százaléka kazah, 0,3 százaléka azeri és 0,3 százaléka örmény. Népsűrűség: 8 lakos/négyzetkilométer. Egy főre jutó évi nemzeti jövedelem: 2536 rubel. Az aktív kereső lakosság megoszlása: iparban 42 százalék, mezőgazdaságban 14 százalék, egyéb 44 százalék. Főbb nemzeti értékek: kőolaj, földgáz, szén, arany, gyémánt, nemesfémek, vasérc, erdőség, sértetlen szubtrópusi kultúrnövény (pl. gyapot). Ukrajna Terület: 603 700 négyzetkilométer. Népesség: 51 452 000; ennek 72 százaléka ukrán, 22 százaléka orosz, 1 százaléka belorusz, 0,6 százaléka moldáviai. Népsűrűség: 85 lakos/négyzetkilométer. Egy főre jutó évi nemzeti jövedelem: 2031 rubel. Az aktív kereső lakosság megoszlása: iparban 40 százalék, mezőgazdaságban 20 százalék, egyéb 40 százalék. Főbb nemzeti értékek: kőolaj, szén, vasérc, magnézium, higany, gabonafélék (rozs, kukorica, árpa), cukorrépa, napraforgó, burgonya, len, állattenyésztés. Belorusszia Terület: 207 600 négyzetkilométer. Népesség: 10 152 000; ennek 78 százaléka belorusz, 13,2 százaléka orosz, 3 százaléka ukrán, 2 százaléka lengyel. Népsűrűség: 49 lakos/négyzetkilométer. Egy főre jutó évi nemzeti jövedelem: 2549 rubel. Az aktív kereső lakosság megoszlása: iparban 40 százalék, mezőgazdaságban 22 százalék, egyéb 38 százalék. Főbb nemzeti értékek: tőzeg, mészkő, agyag, foszfor, len, kender, burgonya, hüvelyes növények, cukorrépa. Megszavazták az alkotmányt Romániában vasárnap a szavazók nagy többsége igent mondott az ország új alkotmányára. A népszavazás hétfőn késő délután közzétett előzetes és részleges eredménye szerint az urnákhoz járulók 76,5 százaléka voksolt az alaptörvényre és 21,3 százaléka szavazott ellene. Ezen a képen az sem változtathat már sokat, hogy nyolc megyéből még nem érkeztek be az adatok. A népszavazáson a legfrissebb közlés szerint a jogosultak 67,25 százaléka vett részt. A legnagyobb arányban, 80-90 százalék között Olténiában, Munténiában, Moldvában és néhány erdélyi megyében ütötték az igen pecsétet a szavazócédulára. Csak két megyében, a nagyrészt magyarok lakta Hargitában és Kovásznában szavazott a többség az alkotmány ellen. (MTI)