Pesti Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! II. ÉVFOLYAM 289. SZÁM 1991. DECEMBER 10., KEDD ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS ÁRA: 8,80 FI­LSA (HETILAP): 1,50$ KÁRPÁTALJA (AZ IGAZ SZÓ MELLÉKLETE): 10 kopejka ÉLÉNK KONZULTÁCIÓK A SZLÁV TROJKA BRESZTI NYILATKOZATÁRÓL Gorbacsov (még) nem mond le KAZAH TÁMOGATÁS A SZÖVETSÉGI ELNÖKNEK Mihail Gorbacsov szövetségi el­nök hétfő délután konzultáció­sorozatot kezdett a volt szovjet köztársaságok vezetőivel. Elő­zőleg Borisz Jelcin oroszországi elnök — Ukrajna és Belorusz­­szia megbízásából is—tárgyalt Gorbacsoval. Gracsov elnöki szóvivő megerősítette: felvető­dött, hogy az elnöki funkciót mint olyat megőrzik-e? Mihail Gorbacsov nem akar lemondani — közölte a szövet­ségi elnök szóvivőjének helyet­tese, aki hétfő délutáni nyilat­kozatában alaptalannak nevez­te az ezt állító szóbeszédet. Li­­hotal közölte: Gorbacsov sze­rint a breszti megállapodás csu­pán szándéknyilatkozat, és nem jelenti a Szovjetunió tény­szerű­ségét. A szóvivőhelyettes hangsúlyozta továbbá: a szö­vetségi elnök szerint a három politikusnak nem volt felhatal­mazása ilyen egyezmény meg­kötésére. Hasonló szellemű és tartal­mú nyilatkozatban fejtette ki álláspontját az esti tévéhíradó­ban Gorbacsov. A bemondó ál­tal felolvasott nyilatkozatban a szovjet elnök utalt a breszti megállapodás pozitív elemeire, hogy például Ukrajna is kész valamiféle szövetségben részt venni. Mindezek ellenére Gor­bacsov leszögezte: csakis vala­mennyi köztársaság együtte­sen, a parlamentek jóváhagyá­sával határozhatja el a Szovjet­unió megszüntetését. Az elnök szerint a köztársasági parla­menteknek meg kell vizsgálni­uk a már előterjesztett unióter­vezetet, amelyet össze lehet vetni a breszti nyilatkozattal, s mindkettő ismeretében kell dönteni a jövőről. Gorbacsov még nem merí­tette ki összes lehetőségét, az országnak még szüksége van rá — Nurszultán Nazarbajev kazah elnök nyilatkozott így új­ságíróknak hétfőn Moszkvá­ban, közvetlenül Gorbacsov és Jelcin megbeszélését követően (a találkozó végén ő is jelen volt). Nazarbajev támogatásá­ról biztosította Gorbacsovot. Ezzel szemben Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter szerint a három szláv köztársaság va­sárnapi döntése után most már csak arról van szó, hogy Gorba­csov miként adja át hatalmának maradékát a független (szovjet) államok közösségének. Örményország (elsőként a volt köztársaságok közül) kész tárgyalásokat kezdeni az orosz—ukrán—belorusz ál­lamközösséghez való csatlako­zásról — közölte Ter-Petrosz­­jan örmény elnök. Az amerikai kormány meg­elégedéssel fogadta az orosz— ukrán—belorusz közösség megalakításáról szóló közle­ményt, miután az egybevág a korábban megfogalmazott amerikai alapelvekkel — kö­zölte a Fehér Ház szóvivője. Martin Fitzwater ugyanak­kor óvatosan fogalmazott a kérdésben, és nem kívánt ál­lást foglalni Mihail Gorba­csov személyével, pozíciójá­val kapcsolatban, mondván: az események igen gyorsan követik egymást, és sok min­den még nem világos. PETŐFI ’91 A vita továbbra is elnapolva O. KOVÁCS ATTILA „Mi, amerikai tudósok megis­mertük Petőfi Sándor jelen­tőségét a magyar kultúra, történelem és irodalom szá­mára. Ezért megtisztelve érezzük magunkat, hogy be­kapcsolódhatunk a vizsgálat­ba a Petőfiének vélt csontváz­zal kapcsolatban.” Mindez abban a nyitt le­vélben olvasható amelyet a Megamorv-Petőfi­­ Bizottság felkért tudósai küldtek el Demszky Gábor főpolgármes­ter, valamint Kosáry Domo­kos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke számára azzal a céllal, hogy a végső bi­zonyítékkal szolgáló DNS- vizsgálatokhoz szükséges kontrollanyagot — azaz egy darabkát Petőfi Sándor hoz­zátartozóinak csontjaiból — bocsássa rendelkezésükre. Mindehhez szükséges az az engedély, amelynek birtoká­ban a Petőfi család kriptáját felbonthatják. A Magyar Tu­dományos Akadémia Petőfi Bizottsága azonban a sír megnyitását, megalapozó bi­zonyítékok hiányára hivat­kozva, elutasítja. ♦ ♦ ♦ A kívülállónak — nem lévén szakember -­- nehéz megítél­ni a Megamorv-Petőfi Bizott­ság által benyújtott doku­mentumok hitelességét. Min­denesetre a Morvai Ferenc ál­tal felkért és finanszírozott szakértői gárda látványos és kimerítő dokumentumok so­kaságát tárta tegnap — sajtó­­tájékoztató keretében — a nyilvánosság elé. Természetesen megkér­deztük a Magyar Tudomá­nyos Akadémia munkatársa­it is, miként vélekednek e do­kumentumokról. Odze György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia sajtótitkára a következőket mondta:­­ „A Tudományos Akadémia Pető­fi Bizottsága pontosan azért alakult, hogy a Megamorv- Petőfi Bizottság dokumentu­mait megvizsgálja. Ám sajnos azok az anyagok, amelyeket ők küldtek, megítélésünk szerint nem ütik meg a hitelt­­érdemlő bizonyítékok színvo­nalát. Márpedig nem bont­hatjuk fel annyiszor a sírt, ahányszor csak valaki kéri.” VÉGET ÉRT A BULIV-BAU Zwack lett a nyertes RÁKOS JÓZSEF December 4-én határozott ugyan az Állami Vagyonügy­nökség, de csak tegnap délután hozta nyilvánosságra Csépi La­jos ügyvezető igazgató a dön­tést, amely szerint a Zwack Pé­ter által nevezett konzorcium vásárolhatja meg a Budapesti Likőripari Vállalatot. Nagy ve­­télytársként a United Distillers angol alkoholexportáló céget je­gyezték — amint erről már ko­rábban információt adtunk —, amely garantálta valamennyi dolgozó megtartását, illetve az infláció fölötti 10 százalékos bérfizetést. Az Állami Vagyo­nügynökséghez befutott aján­latok ezzel egyenrangúak le­hettek, bár a tegnapi sajtótájé­koztatón erről nem hallottunk külön információt. Zwack Péter, a nyertes fél a döntés után nem kívánta külön kommentálni az eseményeket, csupán annyit mondott, hogy az United Distillers ajánlatával azonos feltételeket vállaltak, és azt teljesítik is. Célja minden­képpen az, hogy a jövőben a kétfajta unicum eggyé váljék, de ezzel nem kívánja csorbítani a Likőripari Vállalat jelenlegi termékskáláját és piacait sem. Dr. Kupás Sándor, a Buda­pesti Likőripari Vállalat vezéri­gazgatója, aki Zwack Péterhez hasonlóan szintén nem volt je­len a döntésnél , azt mondot­ta, hogy ez a döntés az ÁVÜ-é, amely nem kíván külön kom­mentárt, s bízik benne, hogy az eddigi jó kapcsolathoz hasonló­an továbbra sem lesz probléma a Bulir és Zwack Péter között. MSZOSZ — közös sztrájkbizottság Közös sztrájkbizottságot hoz­nak létre a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége leg­nagyobb taglétszámú, az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatási területen működő szakszerve­zetei — jelentették be az MSZOSZ hétfői szövetségi taná­csülésén. Egyidejűleg figyelmeztető sztrájk meghirdetését helyezik kilátásba december 17ére. Ez a munkabeszüntetés a bányaipa­rnak ugyanerre a napra be­ígért sztrájkjától független, bár azonos célú. Az MSZOSZ szövetségi tanácsa újabb rendkívüli ÉT-ülés összehívá­sát kezdeményezi december 13—14-ére. A szervezet sze­rint erre azért van szükség, mert az elfogadott kompro­misszumok mellett számos alapvető kérdésben nem sike­rült a munkavállalók érdeke­it, követeléseit érvényesíteni. EZ AZ ÉV IS JÓL VÉGZŐDIK... ha továbbra is részt­­vesz a Reggeli Pesti Hírlap múlt pénteken kezdődött négy­­fordulós rejtvény­pályázatán, mert SZÓRAKOZVA NYERHET. HETENTE 50000 Ft ÉRTÉKŰ TÁRGYNYERE­MÉNY vár azokra, akik a péntekenkénti megjelenést kö­vető egy héten belül megfejtik és szerkesztőségünkbe (1440 Budapest, Pf. 31.) beküldik a helyes válaszokat. Egy sze­mély több játék­szelvénnyel is indulhat a pályázaton. Azok a hibátlan megfejtést beküldők, akik nem nyernek a négy forduló során VÍGASZDÍJBAN RÉSZESÜLHETNEK, mi­vel értékes külföldi utakat sorsolunk ki közöttük. A nyerte­sek névsorát minden alkalommal a beküldési határidőt kö­vető hétfői Reggeli Pesti Hírlapban olvashatják. NE FELEDJE, EZ AZ ÉV IS JÓL VÉGZŐDHET! KERESSE REJTVÉNYÜNKET AZ ÉV MÉG HÁTRALÉVŐ PÉNTEKEIN MEGJELENŐ REG­GELI PESTI HÍRLAPJAIBAN KÖZÖSSÉGI CSÚCSTALÁLKOZÓ MAASTRICHTBAN Az egység magasabb formájáért A hollandiai Maastrichtban hétfő reggel megkezdődött az Európai Közösség állam- és kormányfőinek csúcsértekez­lete, amelynek döntenie kell arról, hogy az eddig főleg gaz­dasági közösség megindul-e a pénzügyi és a politikai unió felé egy olyan pillanatban, amikor az európai helyzetet gyökeresen átalakítja a Szov­jetunió összeomlása. Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke, a csúcstalálkozót megelőző sajtóértekezletén éppen a kelet-európai bizony­talansággal indokolta annak fontosságát, hogy az EK visszavonhatatlan folyama­tot indítson el Maastrichtban az egység magasabb formája, a közös pénz, a közös kül- és védelmi politika irányában. Az erre szolgáló intézke­déseket két vaskos szerződés­javaslat tartalmazza. Az első tervezet a gazdasági és pénz­ügyi unióra, a második az eu­rópai unióra, a politikai intéz­ményrendszerre vonatkozik, de számos kérdésben, főkép­pen London fenntartásai mi­att, hiányzott még az egyetér­tés. A tegnapi ülésen az állam- és kormányfők csaknem két­órás megbeszélést folytattak a gazdasági és pénzügyi unió­ról, és megbízást adtak a pénzügyminisztereknek ar­ra, hogy a vita fényében ké­szítsenek elő javaslatot a kü­lönböző, még nyitott problé­mák megoldására. Megkez­dődött a vita a politikai unió­ról is — itt Nagy-Britannia továbbra is ragszkodik ah­hoz, hogy minden külpoliti­kai kérdésben konszenzussal döntsenek, míg az integráció hívei a többségi szavazás va­lamilyen formája mellett kar­doskodnak. ÚJABB JUGOSZLÁVIA-KONZULTÁCIÓ HÁGÁBAN Várólistán a kéksisakosok Zágrábi és belgrádi hírforrá­sok egybehangzó állítása sze­rint a horvátországi frontok közül csak Nyugat-Szlavóni­­ában voltak hevesebb össze­csapások. A horvát rádió je­lentése szerint Novogradis­­kánál aknavetőkkel lőtték egymás állásait a szembenál­ló felek és gyalogsági ütköze­tekre is sor került, a frontvo­nalak azonban nem változ­tak. Tovább tart a jugoszláv néphadsereg kilakoltatása Horvátországból. A szerbiai Kraljevóban szombat után hétfőn is tüntetett mintegy ezer tartalékos, akiket újra behívtak a nyugati szerémsé­­gi harcszíntérre. Hágában, a holland kül­ügyminisztériumban hétfőn nem hivatalos megbeszélések kezdődtek az Európai Közös­ség égisze alatt tartott Jugo­­szlávia-békekonferencia ke­retében. A megbeszéléseken, amelyeket Lord Carrington volt brit külügyminiszternek, az értekezlet elnökének kez­deményezésére hívtak össze, mind a hat jugoszláv köztár­saság elnöke részt vesz. A ju­goszláv elnökség szerb szár­nya hétfőn elutasította a há­gai konferencia döntőbizott­ságának értékelését, amely szerint Jugoszlávia már meg­szűnt létezni. Az értekezlet elnökéhez, Lord Carrington­­hoz küldött levelében a cson­ka elnökség kifejtette állás­pontját, miszerint Szlovénia és Horvátország alkotmány­­ellenesen, egyoldalúan és erő­szakos úton vette át a szövet­ségi állam meghatározott funkcióit, s ez fegyveres összetűzésekhez vezetett, ki­váltotta mindazok ellenállá­sát, akikre nézve ez a döntés fenyegetést jelent. A hágai konferencia alatt a horvát tá­jékoztatási miniszter közölte, hogy tucatnyi ország, köztük Magyarország, készül elis­merni Horvátországot. Cyrus Vance, az ENSZ-fő­­titkár különmegbízottja hét­főn elutazott Belgrádból. Belgrádi megfigyelők egyön­tetű megállapítása szerint közvetítése sikertelen volt. Maga Vance is úgy nyilatko­zott, hogy a kéksisakosok Ju­goszlávia missziójára jelenleg nincs lehetőség.

Next