Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-25 / 17. szám
csapataink a Bácskát megszállva, feladatukat befejezték. Nem egészen négy nap alatt, folytonos ellenséges ellenállás mellett, átlag 110—120 km-nyi utat tettek meg, ami a gyalogság számára még ellenséges behatás nélkül is szép teljesítmény lett volna a mai rossz időjárás és nehéz útviszonyok mellett. A honvédvezérkar főnökének április 14-i jelentésének utolsó mondata így hangzott: „A városokban és falvakban csapatainkkal, valamint a magyar és német lakossággal szemben elszórtan még szerb komitácsibandák merényleteket követnek el, erélyes letörésük folyamatban van.. A bandák, a komitácsik alkalmaztatása a szerb harcmodornak régi eszköze. A túlnyomó erőben lévő törökkel való évszázados harc tanította meg őket a hadicsel, az orvtámadás állandó felhasználására. A kisháborúban való ügyességük tagadhatatlan. A világháborúban 1914 őszén a bandák és komitácsik igen kellemetlenül éreztették jelenlétüket, azonban csapataink megtanulták harcmódjukat, úgyhogy 1915-ben, második offenzívánkkor már nem nagyon zavartak bennünket. Az 1919-ben meghódított új területeken a szerbek nem érezték magukat biztosnak. A határ őrizetére eleinte menekült cári kozákokat használtak, később mindenféle idegenből hozott legénységet alkalmaztak a granicsárszolgálatra. Hogy a nézetük szerint megbízhatatlan lakosságot a határ mentéről eltávolítsák, a magyarok birtokait elkobozták és helyettük háborút viselt ó szerb, montenegrói frontharcosokat, mint „dobrovoljac“-okat telepítettek le a régi osztrák határőrség mintájára. A „dobrovoljac“-ok azonban nemigen tudtak gyökeret verni: a kiutalt földet inkább bérbe adták — sokszor régi tulajdonosaiknak —, míg ők maguk tétlenül éltek, politizáltak és kellemetlenkedtek a magyar lakosságnak. Az erőszakos szerb uralom támogatására később megszervezték a „csetnik“-mozgalmat. A ,,csetnikek“ feltétlenül megbízható támaszai a nagyszerb eszmének: külön kiképzésben részesültek és egyenként vagy 3—5 főből álló bandákban használták fel őket, a kisháború céljaira és a magyar lakosság megfélemlítésére. A csetnikek lőtték le most is orvul katonáinkat, gyújtogattak, raboltak és fosztották ki a visszamaradt magyar lakosságot. * Katonáink megmutatták, hogy a villámháború elveit is megtanulták és sikerrel alkalmazták. Bátran és elszántan harcoltak, mint mindig ezeréves történelmük folyamán. Suhay Imre: A felrobbantott zentai Tisza-híd. (Ginzery foto.) A szétrombolt szabadkai vasúti aluljáró. A szerbek által felrobbantott közúti hid Kalánál. — Alsó kép: elpusztított közúti hid a Ferenc-csatornán Alsó kép: felrobbantott közúti hid a Ferenc-csatornán. (M. F. I. felv.)