Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-06 / 2. szám
SZERDA S. TÉ1.HÓG. 1841 Pesti Hírlap Megjeleli e’ hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 6 fr , borítékban 6 fr , postán borítékkal 6 fr. pengő p. —Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 683-d. szám alatt, egyebűtt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, ő. pengő krajczár számíttatik. Tartalom. Kinevezések. Vezérczikk (pénz szűke). Csőd a" m. n. színház igazgatóságára. Magyar tudós társaság. Egyesületek. Fővárosi újdonságok. Hölgy-germanomaniaia. Statisticai adatok. Pesti kis vásár. Megyei hirek: Bihar, Zemplén, Temes. — Egyiptus. ( M. Ali szoros föltételeket fogad el.) Angolhon. Belgium. Németalföld. Svédhon. Némethon. Különféle. Legújabb. Pénzkeret. — F e u i 11 et o u i Felszólítás hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyében. Nemzeti játékszín. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (Kinevezések.) Ö cs. ’s apost. kir. felsége Csupor Mihály kalocsai székesegyházi főkáptalani nagyprépostot püspök - czimmel feldíszíteni, Kovács József madarasi plébánost ugyanazon káptalan tiszai főesperességére emelni, Zombory János szántovai plébánost pedig ugyancsak a" kalocsai káptalannál ifjabb mesterkanonokká; — továbbá Bedcsula Tamás érsekségi titoknokot az ugyanottani főkáptalanban tiszteletbeli kanonokká ; — végre Nalepka János fridraani lelkészt a’ szepesi székes-káptalannál tiszteletbeli kanonokká kinevezni méltóztatott. (Egyházi Tudósitások.) A’ főmért. magyar kir. udv. cancellaria Jászay Pál fizetéses fogalmazó gyakornokot valóságos udv. fogalmazóvá; Gaszner Móricz járulnokot ’s udv. hites jegyzőt pedig udv. lajstromzóvá ’s egyszersmind magyar fordítóvá nevezte ki. (Magánytudósitás.) A’ rm. magyar kir. udv. kamara Ivruszlics Józsefet a’ kir. ügyigazgatóságnál megürült kiadó-tisztségre alkalmazó. A’ pesti első biróságú váltótörvényszékhez Írnokokká neveztettek :Nedeczky Flórián, Pest megyei esküdt; Haragó Máté ’s Marschall József, ügyvédek, és Kauba Eduárd, kir. tábl. h. jegyző. (Magány tudó sí t.) Vezércsikit. (Pénz szűke.) Pesti piaczunkon a’ pénz nagyon szűk. A’ nagyobb házak, mellyek’nek hitelezései éltetik a’ kisebb kereskedést, mérleget vonnak, számot vetnek; de van eset, hogy egész napokba kerül, mig csak 10 -15 száz forintot valósíthatnak. Bukás a’ napirend, és nem egy igen tetemes és igen sajnálatos Vannak házak, mellyek úgy szólván csaknem minden pénz alap nélkül, például egy nagy bécsi ház hitelén épültek; Mindennél, mi az európai békét megzavarással fenyegeti, páni rettegés fut át a’ statuspapirosokkal kelleti tul nyerészkedő kalmárvilág vérerein , a’ bécsi ház bevonja hitelét, ’s kegyenczei, a’ puszta légen épültek, egyetlen csapástól földre hullanak. Mi oka légyen e’ nyugtalanságnak, e’ bizonytalanságnak’s pénz szűkének? mindenki igen jól tudja, a’ ki Europa jelen helyzetét figyelmes szemmel kiséri. De a’ pénz szűke a’ kereskedői világ körén kívül is általában igen nagyon érezhető, vájjon ennek oka miben lehet? Már itt meg kell vallani, hogy vannak általánosabb okok is, mellyek honunkon kívül feküsznek. Az adásvevés nagyobb része a’ világpiaczan nem készpénzzel, hanem papirosokkal történik, így például Angollon egész belső kereskedését papirossal viszi; pedig a’ kereskedési forgás csak magában az óriás Londonban naponkint egy millió font sterlingre (10 millió pengő stra) ing. Ha már a’ politicai láthatáron barna fellegek vonulnak fel, a’ papiros hitel igen természetesen megcsökken, ’s ekkor mindjárt érezhető, mikint a’ pengő pénz a’ közlekedés szükségeit nem fedezheti. De a’ pengő pénz szűkének is vannak általános okai, illyenek példáéi: 1) hogy más világrészekből régóta nem jó annyi nemes érez Európába, mint hajdanra. 2) A’ statusadósságok. Európában a’ nagyobb hatalmasságok között ekkoráig csak a’ töröknek nem volt adóssága; már annak is van Németországban csak Oldenburgnak ’s Lichtenstein nagyherczegségnek nincs. Europa statusadóssága két év előtt 15,580 millió forintra hágott. Azóta egy pár száz millióval bizonyosan növekedett. Kamatfizetései és tőkefogyasztásai már a ma’ két év előtti öszvegtől is évenkint 670 millió kívántatik. Az összes státusjövedelem pedig Európában 1836 millióra rúg, tehát az egésznek több mint harmad részét elnyeli évenkint az adósság. 3) A’ statuspapirosokkali nyerészkedés tömérdeket von el a’forgástól,’s a’ tulajdonképen adásvevési piaczról. 4) A' növekedő fényűzés naponkint több ’s több nemes erezet fordít arany ezüst müvekre, aranyozásra, ezüsttel bontásra. 5) A’ népesség sokkal nagyobb arányban növekszik, mint a’ péztömeg: ez tehát sokkal többek között oszlik el, és igy gyérebb is. De hazánkra nézve nekünk még különös nézeteink is vannak. Mi úgy vélekedünk, hogy azért szűk nálunk a’ pénz, mivel bizonyos dolgokra keveset költünk. „Minő botor gondolat“ — felelik némellyek — „azért nincs pénzünk, mivel keveset költünk! különös egy állítás “ Igen igen, uraim, légyenek , a’fösvénység ott, a’ hol önhasznunk érdeke bőkezűséget parancsol, a’ legroszabb gazdaság. Vegyük fel a’ dolgot röviden. A’ közgazdasági tan axiómáiból minden gyermek tudja, mikint gazdag tartománynak aránylag kevesebb pénzre van szüksége; mert az élénkebb forgás sokszorozni látszik azt, a’ mi van, és a’ hitel is sok pénzt kipótol. A’ politicai számtan pedig rég elfogadta azt, a mit Say mond: hogy a’ forgás és csere szükségeire elég, ha annyi pénz van forgásban, mennyi a’ nemzet évenkinti egész munkatermékének egy- ötödrészét felüti; de czélirányos rendezés mellett még ennek is lehet egy harmadát papirossal pótolni. Ezen előzményekre támaszkodva, mi azt mondjuk: A’melly országnak 4848 mértföldnyi területe, ’s ahhoz legnagyobb részben termékeny területe, ’s több mint 12 millió (némellyek, a’ stáfeticai hivatalosztály tabelláira hivatkozva , úgy hiszik, hogy több mint 14 millió) lakosa van, és mégis szegény, az nem érdemes , hogy gazdag legyen. A’ pénz nem manna, melly az égből hull. A’melly nemzet mind azt, a’ mi okvetlenül szükséges arra, hogy pénze legyen, akkorra halasztja, ha majd pénze lesz, úgy jár, mint az a’ jámbor, ki föltette magában, hogy mig úszni nem tud, mindaddig vizbe nem megy. Vegyük fel például, hogy egy nemzetnek nincs több 10 millió forintjánál; de földjét felszabadította, az iparnak tág mezőt nyitott, minden becsületes igyekezetnek szabad tért engedett, a’járkelést könynyítve, a’ közlekedést élénkítette, a’ tulajdont biztosította, az igazságszolgáltatás formáit osztályérdekeknek alá nem rendelte; ’s mivelhogy a’ külkereskedést némi akadályok nehezítik, mellyeknek elhárítása nem egyedül tőle függ, panaszos henyeségben nem tespedett, hanem a’ belkereskedést (mellyre hiszen 4848 mértföldön ’s 12 millió lakos között szép kis tér nyílik) —• mondom a' belkereskedést könnyítette, előmozdította, ’s mindezekkel azt eszközlé, hogy tíz millió forintja évenkint ötször megfordul; e’ nemzetnek a’ tíz millió forintban 50 millió forintja van. Nekünk is van annyi pénzünk, hogy ötször annyink lehet, mihelyt akarjuk. Csak ne fösvénykedjünk, uraim! Nemes örömmel érezzük mi, és hálával érezzük, hogy kormányunk és törvényhozásunk a’ haladás pályájára határozottan fölléptek , ’s a’ miket föntebb érintőnk, egy részben immár meg is indítvák; de még igen sok hátra van; nevezetesen nagyon nehezen akarjuk megszokni azt a’ gondolatot, hogy a’ közlekedés könnyitésének hatalmas eszközeire pénzt adni nem akarni, a’ legroszabb gazdaság; ’s hogy a’ legcsalókább szempontból indulunk, midőn a’ nemzeti közvagyonosság érdekeit provinciális szűk tekinteteknek alárendeljük. 1835-ben egyszer indítvány létetett az országgyűlésen , hogy az ,auctum salis pretium“ (11 kr. minden mázsánál, 1792. 14.) szét ne filléreztessék ezer felé, hanem egy bizonyos józan irány rendszerében öszpontilag használtassák; boldog Isten! mikint neki zúdult Tisza a’ Dunának, a’ Garant Körösnek, ’s mit én tudom. Alig lehetett más szót hallani, mint illyeseket: „hát mikor kapna belőle az én megyém valamit vagy ,az élt megyém a tiszaszabályozásra fizessen ? majd bizony, mi közöm nekem a’ Tiszához?“ — ’s több efféléket. Biz igy, uraim, mindig szegény legények maradunk. Higyük el, egy dunatiszai csatorna hasznát Rosenberg, egy pestfiumei vasút hasznát a’ Szilágyság, sőt a’ fiumei kikötőn javító munkák hasznát még a’ priszlopi rusznyák is megérzi. Tehát újra: ne fösvénykedjünk , költsünk, ha akarjuk, hogy pénzünk legyen; higyük el, nincs kamatozóbb tőke, mint mellyet a’ közlekedés élénkítő eszközeire fordítottunk. ([Csőd a’ nemzeti színház igazgatóságára.) Több körülmények a’ nemzeti színház tárgyában a’ legközebbi országgyűlés 44-dik törvényczikkelye által kiküldött országos választmányt arra határozták, hogy a' nemzeti színházat a’ jövő 1841-dik év 1-ső napján általvévén, annak kezelését erre különösen nevezett tagok által rendelje el, a’ jövő 1841-ik évi húsvéti ünnepek után pedig azt, a' nemzet várakozásának betöltésével és czélba vett díszével, a’ maga kebe