Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-03 / 27. szám
s Beküldött czikk.) Pest. Multkor a’ város ligetében sétálva, rögös szántóföldeken keresztül, nagy bajjal jutottam el néhai Horváth Jakab, hajdan első rendű táblai ügyvéd sirhalmához, mellyhez nyáron a sűrű vetések miatt el sem juthattam. Sajnálva kelle tapasztalnom, hogy az idő éles foga ezen egyszerű emlék rövid felírását is már olvashatlanná tévé; de még inkább sajnálkozom, hogy ezen, nem csak az ügyvédi pályán, hanem a’ tudomány egyéb osztályaiban is maga idejében tündöklött férfiúnak egyik, ’s jelesül e’sirhalom fentartására, ha nem csalatkozom, 1000 forintig örököse, annak fentartásával olly keveset gondol, miszerint a’ mellette elmenő csaknem azt hajlandó hinni, hogy e' jeles férfiútól a’ tisztességes eltakaritás megtagadtatok Kívánnék, hogy e’ sorokat is Pest városa figyelmére méltatná, ’s az elhunyt kívánságát tiszteletben tartatná. Gy. Megyei dolgok. Beregből, tavaszelő 15. Megyénk évszaki közgyűlését ma kezdé meg másod alispánunk elnöklete alatt. Felolvastatván Heves, Esztergom, Abauj, Marmaros, Vas, Gömör, Borsod, Bihar és Zólyom (a pesti még meg nem érkezett) vármegyéknek vegyes házasság ügyében költ levelei, számos, szebbnél szebb beszédek harsogtak a’ pásztori körlevelek ellen , mellyeket a’ beregszászi róm. cath. ’s görög e. lelkész urak, — az döbbent, írásból olvasott,terjedelmes tudós, az utóbbi inkább rhetoricai becsű igen ékesen elszavalt beszédükkel ótalmaztak. Szólott még két protestáns lelkész is ; egyik, a’ róm. catholicismust védőleg, türedelmi szellemben ; másik, jogérzetében nyíltan a’ közvéleménynyel szavalt; az előbbi kipiszszegetteték; az utóbbi többszöri éljenkiáltással üdvözöltetett!! — Mellőzve a’ vitatások részleteit, csupán azt jegyzem meg, hogy egy catholicus szónok indítványba hozá jövő országgyűlésen leendő előterjesztetését annak, miszerint jövendőre nézve a’ házassági kötések polgári szerződésekké alakíttassanak,“ pártolok az indítványt többen a’ cath. egyedek közül, kevesebben a’ protestánsok részéről. — E’ tárgyra nézve a’ HR. végzése illy értelmű: ,,A’ megye rendei teljes meggyőződést szereztek magoknak az iránt, hogy az érdeklett egyházi körlevelek a’ vegyes házasságoknak bármi szín alatti akadályozását tilalmazó 1791:26 czikkel nyilván összeütköznek; ugyanis meghagyván a’ r. cath. papoknak, hogy a’vegyes házasságoktól az egyházi áldást tagadják meg, hacsak az evangelicus férj minden gyermekeinek r. catholica vallásban neveltetését nem kötelezi, — ezen rendelet által a’ vegyes házasság kétképen akadályoztatik; mert egy részről az evangelicus férfi, ha törvényes szabadsága becsét méltánylani tudja, inkább a’ házasságkötéstől eláll, mintsem magáról törvényellenes reversalist adjon; más részről a’ r. cathol. nőszemély, ki vallásos nevelésénél fogva az egyházi áldás megadásán, vagy annak megtagadásán sokat épit, sőt azt házi életére is nagy hatásúnak képzeli, készebb a’ férjhezmeneteltöl elállani, mint egyházi áldásra méltatlannak ítélt férjjel házassági szövetségre lépni. De megtöretett egyszersmind az idézett t. ez. az által is, hogy vegyes házasságoknál az atyai vallás követésének szabadsága magának a’ születendő fimagzatnak személyes joga lévén, mellyet az atya sem vehet el, a’ kívánt reversalis ezen jogot is sérti. A’ reversalisokra különben is a’legközelebbi országgyűlés eltörlesztő ’s kárhoztató ítéletét nyíltan kimondotta; de e cs. kir. felsége is e’ tárgyban a’ törvények sérelmét határozottan elismerni méltóztatott, midőn az 1839-ki tavaszhó 27-ről a’ nm. m. k. helytartó-tanács utján a’ magyarországi érsekekhez és püspökökhöz bocsátott kegyelmes rendelményében tudtokra adata, hogy ő felsége az 1790 . 26 t. ez. megszegését nehezteléssel vette, annak megtartását királyi hatalmával parancsolja, sőt a’ magyarországi főpapoknak királyi személyéhez ragaszkodását is azon törvénynek teljesítésében bebizonyítandó készségűktől mérendi. Mégis azon egyházi rend kérdéses, törvénysértő rendeleteit nem csak vissza nem vette, sőt azoknak foganatosítását országszerte gyakorolja, ’s a’ törvénynek és ő felsége törvényes parancsának nyakason ellenszegül , ’s midőn jelenleg is a’ Csanádi püspök által a’ római széknél munkálkodik, annak hatóságát a’ törvényhozó ’s végrehajtó polgári hatalom felibe emelni törekedik. Melly tekintetben, minthogy országunk törvényhozása minden külföldi befolyástól az 1790/, 10 t. sz. által biztosítva van, és a’ magyarországi evangelieusok szabadságai és jogai nem pápai bullákon és brevéken, hanem az 179°/.. 26 t. czikkelyben előszámlált fejedelmi békekötéseken ’s gyökeres törvényeken alapulnának, — az iránti nyilvános óvás mellett, hogy az érdeklett Csanádi püspöknek rómábani foglalkozása, melly országos küldetésből épen nem ered, a’ római szék befolyásának elismerésére soha ürügyül ne használtassák, ’s annak bármelly eredményeit a’ magyar nemzet alkotmányos szabadságai ’s törvényei ellenére semmi következést nem szülhetőknek előre kijelentvén, egyszersmind pedig aggódva emlékezvén, a’ vallásban: egyenetlenkedések gyászos következéseire, ’s el nem láthatván , mit rejt a’ jövendő bizonytalan homálya, épen a’ jelen nyugtalan időszakban, midőn a’ világ majd minden részei nem csak véleményi küzdésben forronganak , hanem háborús mozgalmakkal is fenyegetőznek, ’s mellyben a’ honfiak között a’ vallásbeli viszályok hintegetése, a békés indulatoknak fölingerlése, főkint egy ollyan rend részéről, mellynek a’ nép nevelése , oktatása ’s a’ honi törvények ’s azokat végrehajtó koronás felség iránti engedelmességre vezérlése volna legszentebb, legnemesebb kötelessége, —különös figyelmet érdemel: ő cs. k. felsége jobbágyi alázatossággal megkéretni rendeltetik, miszerint törvény végrehajtói ’s apostoli királyi hatalmánál fogva a’ r. cathol. egyházi rendet az 1791/, 26 t. ez. pontos megtartására hathatósan szorítani ’s annak szorosan meghagyni méltóztassék, hogy mig a’ törvényhozás utján a’ vallás tárgyában további rendeletek nem létesülnek, az előrehaladó világosodás szellemével ellenkező minden változtatásoktól az 1507 : 8 törvényczikkelyben foglalt fenyítéke alatt szűnjék meg, ’s pásztori leveleit haladék nélkül vegye vissza; az iránt is alázattal megkéretvén ő cs. k. felsége, hogy rendkívüli országgyűlést tartván, a’vallás tárgyában fölterjesztett törvényczikkelyeknek szentesítésével az ország lakosit nyugtassa meg, és a’ kártékony ingerültséget kegyelmesen elhárítani méltóztassék, azon hozzátétellel, hogy általában minden házasságok egyedül polgári kötelezéseknek tekintessenek, ’s minden tekintetben a’ r. és görög cath. vallásunk között általános viszonyosság hozassék be. Egyszersmind pedig az is elhatároztatik, hogy a’ megye kebelében eddig történhetett ollyatén esetek, mellyekben a’ vegyes házasságoktól az áldás megtagadtatok volna, a’járásbeli főszolgabirák által kinyomoztatván, az alispáni hivatalnak jelentessenek be olly végből, hogy az alispáni hivatal az illető lelkészt az áldásnak pótolólagi kiszolgáltatására a tiszti ügyészi hivatal közbejöttével intse meg, mellynek nem sikerülése esetében , az áldást kiszolgáltatni nem akaró engedetlen egyházi személyek ellen az 1647: 14. sz. rendelete foganatosittassék; a’ mi, hogy a’ népnek köztudomására essék, a’ járásbeli főszolgabirák által körlevelekkel leszen kihirdetendő. — Végtére, hogy jövendőben a’ házasságok tekintetében előfordulható kedvetlen kérdések elmellőztessenek, ’s az egyházi rend is az ellenszegülésre azon ürügyet ne használhassa, mintha egyházi tanjai ’s lelkiesmérete ellenére a’ polgári hatóság intéseit teljesíteni tehetségében nem állana, a’ jövő országgyűlésre utasításul fog adatni, hogy mivel különben is mindennemű házassági pörök többnyire olly szeméremsértő ’s botrányos kérdésekkel, történetekkel ’s tárgyakkal volnának összeköttetve, mellyek az egyházi rendnek fogadásával, hivatala szentségével ’s nőtelenségi állapotával össze nem illenek, — a’ házasságok általánosan minden vallásbeli felekezetekre nézve polgári szerződésekké alakíttassanak, és az ezekből eredő minden kérdések elitélése a’ polgári itélőszékek hatósága alá törvény erejével általtétessenek. Melly indítvány az ország minden megyéinek pártoltatás végett megküldetni rendeltetik.“ Tolnából, tavaszelő 3t. Megyei közgyűlésünk e’ hónap 29-kén nyílt meg egy legkegyelmesebb kir. leirattal, melly tartalmánál fogva minden igaz hivőt gyengéd örömérzettel töltött el. E’ legkegy. kir. leirat az azok elleni törvényes keresetet szünteti meg, kiket ezen egyébként rend és egyetértés vezércsillaginál haladó megye múltkori szerencsétlen korszakában az ügyevesztett hatalmaskodás üldözésének tárgyaiúl tüze ki. Nagy tanúság helyhatósági rendszerünkre nézve, miképen áldásainak szükséges föltétele, hogy főnökök a’ pártok viszályai felett mint Astrea álljanak, ’s ne csak szennyeibe az ütköző elemeknek, de még mechanicumába se vegyüljenek a’ csatának. Nagy tanúság továbbá az emberismeret könyvéből, hogy a’ ki erősebb, az hatalmasabb, ’s hogy világi ügyekben az igazság nem mindig a’ gyengébb részén áll; mert hiába a’ törvényesség köpönyege sok mindenfélére rá illik. Ezen amnestia mint békét hirdető angyal lépvén Tolna vgyének karaihoz, a’ legforróbb tisztelettel fogadtaték, mi az elhatározott köszönő feliratból is nyilván kitetszik, melly röviden azt fogja kifejezni, hogy a’ KK. és RR. a’boldogitólag kitüntetett igazságszeretet ezen tanujelét hálával fogadják, és a’ közcsend, béke és egyetértés útján egyesült erővel haladni ígérkeznek! Isten vezérelje e’ szilárd akaratot! ’s hárítson előle mindent, mi az erőt két oldalra, egymás ellenébe állítni szokta! — Előfordult továbbá a’ már sokfelé megrostált vegyes-házassági ügy, mellyre hogy a’ főtisztelendő urak nem felűslegesen fegyverkeztek föl, mind a’ részökre híven megjelenni szokott vidéki köznemesség nem kis csoportja, mind a’ kisujtározott hoszszas beszédek tanúsították. De bizony most az egyszer a’ készület sikert nem ért; mert noha hosszas vitatkozás után, mellyet egyébkint mérséklettség, hiedelem és méltányosság bélyegzett, mégis Zala vármegyének e’ tárgybani rendelkezése és felírása teljes általánosságban elfogadtaték, főkép azon inditóokokból, hogy 1) a’ megye a’ törvényeknek szigorú végrehajtását sürgesse a’ végrehajtó hatalomnál (’sima a’ felírás a’sérelem felett); 2) hogy a’ törvényi átságok ellen saját tekintetével lépjen föl, ’s a’ kihágó törvénybontókat az igazság és méltányosság, szóval a’ kötelesség korláti közé szorítsa (’s im! az 1647 5 és 14 czikk. sikeresitése); 3) hogy a’ közmegnyugvás eszközlésében segédkezet nyújtson (’s im! a’ járásbeli tisztviselők általi föl— világositás az iránt, hogy az uj rítus szerint kötendő házasságok szinte mint az előbbi szerint kötöttek, érvényesek, ’s hogy az áldás megtagadása koránsem a’ vegyes házasságoktól! elrettentésre szolgál, mellyek —mint eddig — hazai törvények otalma alatt állanak). Ez ügy tárgyalásánál nem lehet különös dicséret nélkül említni első alispánunknak mint elnöknek azon igazságos magaviseletét, minél fogva noha a’ zalai felírás elfogadására azon tisztelt megye körlevelének felolvasásakor ’s B. I. tb. melegkeblű előadású indítványakor kitűnő megegyezés mutatkozott, mégis délutáni 4 óráig tartott viszonyos nyilatkozások végén mondá csak ki a’ végzést, a’ Zala megyei rendelkezés általános elfogadását, 53* 219