Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-24 / 33. szám
munkálása által is csak elösegíttetik, mert legyen meggyőződve, hogy ha visszaélések elhárítására, jobb rend behozására e’ vidéken még szükség van, az sokkal könnyebben sokkal sikeresebben fog eléretni a’ nyilvánosság által! Van itt is, mint az anyaország bármelly más táján, gyomlálni való ; vannak egyedek, köztisztviselők, kiken találhatni nyesni valót, de buzgó munkánk a’ gyom kiirtásában, a’ nyesésben sokkal jobban fog haladni a’ nyilvánosság és törvény útján.“— Eddig becses levelezőink , a’mi bennünket illet, azon szent vonzalomnál fogva is, mellyet Fiume iránt lapjaink 6-ik számában vallottunk, esengve kérjük Fiumét, iparkodjék részéről is az anyaországgali assimilatio nagy munkáján. Ennek egyik módja lesz, ha átültetni igyekszik magához institutióinkat. Második, a’ mire szüntelen figyelmeztetni szeretnénk, a’magyar nyelv. Svisdedóvó-intézet keletkezik, ’s keletkezésének fobbik gyámanyja a’ lelkes magyar atyának magyar lelkű leánya, kit a’ magyar Tolna szült, nevelte hozzá ’s általa fiumei polgártársainkhoz esengve fordulunk, emlékezzenek a’ magyar nemzet nagy érdekeire, ’s higyék el, hogy a’ magyar nyelv terjesztésének könynyebb, ártatlanabb ’s mégis sikerdúsabb eszközét gondolni is alig lehet, mint a’ kisdedóvóintézetek. E’ tárgy kedvencz tárgyaink egyike , itt a’ mit mondunk, gyakorlaton alapszik. Királyi városok köréből, Kassáról. Egy idő előtt némelly hírlapok az itteni zsidók ellen közbejött némi törvénytelenségeket ’s ellenséges indulatú lépéseket juttattak a’ közönség tudomására, ’s e’ nyilvánítás a’ zsidó ellenségeket még inkább fölingerté. Azóta ismét egy idevaló aranyműves zsidónak műszerei erőszakkal elvétettek ’s elkoboztattak, noha a’ városi tanácsnak följelentette, hogy ennek megtámadásai ellen a’ helytartó-tanácshoz folyamodott, ’s mig folyamodására intézvény érkeznék, nem a’ közönség, hanem csak maga számára (későbbi eladásra) dolgozandik. Eperjesen egy czéhbeli mester jelenleg Szeben sz. kir. városban lakozó posztós az iránt folyamodott, hogy neki ottani lakásra engedelem adassék; több hét telvén el a’ nélkül, hogy választ nyert volna, második kérelemlevelet nyújtott be, ’s végre határozatul kapta, hogy várjon addig, mig a’ tanács küldöttséget nevez ki, ügyét megvizsgálandót. Illy módon utasítják itt el az embereket. Továbbá ollyan pénzből, melly közjóra volt rendelve, 1000 váltó forintnyi útiköltség szavaztatott Fiedler K. kereskedő (lutheránus), Csorba, órás (kálvinista) és Novelly E. mézeskalácsos (catholicus) mint követek számára, kik a’ kereskedők ’s iparűző polgárok azon osztályainak részéről folyamodást vigyenek fel egyenesen ő felségéhez a’ zsidók ott lakhatásának tilalma végett, és e’ folyamodásban a’ zsidóknak törvény által engedett lakásjogot a’ hazát veszélyeztető ,,calamitas“-nak nevezik!! — közli Bloch Móricz. Ennyit a’ kassai tudósítás. A’mi minket illet: lehetetlen volt fájdalmasan meg nem botránkoznunk e’ tények fölött. Még nincs egy éve, hogy az 1840: 29 t. sz. megalkottatott , és megalkottatván , annak mindenkit kötelező parancsszava országunkban szét hangzott, és ime annak világos tartalma ellenére, melly a’ zsidóknak— a’ bányászhelyeket, kivéve — mindenütt lakást enged, ’s őket gyár-állitásra, kereskedés-, mesterség-üzésre felhatalmazza, nem csak egyesek akadnak, kik közczélokra szánt költségen fölmernek menni nemzetünk alkotmányos királyához, arra kérendők ő felségét, hogy törje, rontsa el a’ törvényt, mellyet néhány hónapelőtt az ország színe előtt királyi szavával szentesített; sőt a’ mi több, törvényhatóságok is akadnak; egy királyi város a’másik után akad, mellyek a’ helyett, hogy szoros kötelességük szerint a' törvényt végrehajtanák, annak nyiltan ’s minden tartózkodás nélkül ellenszegülnek. Hová lett a’jogérzet e’ nemzet némelly osztályaiból? Valóban ha elgondoljuk, miképen a’ kir. városok magokat az ipar és kereskedés képviselőinek tartogatják, ’s mégis midőn a’ zsidóknak ipar- és kereskedésre felszabadítása az országgyűlésen munkába véteték, az ellen a’ fejedelemhez küldöttségeket utasítottak; miután pedig a’ törvény (nagy szavak parányi eredménye!!) megszületett, annak nyiltán ellene szegülnek, a' zsidók lakhatását itt roppant taksákkal merik terhelni; másutt pedig engedelemtől függő ’s igy meg is tagadható kegyelemnek tekintik, ’s őket itt egyik, ott másik kereskedésből vagy mesterségből tetszésük szerint kizárják— mindezt meggondolva, leheletle el nem szomorodnunk; mert azok közé tartozunk, kik a’polgári rendnek több jogokat, a kir. városoknak országgyűlésen és törvényhatóságilag nagyobbszerű állást óhajtanak, ’s óhajtván félünk, hogy illy jelenetek, és az ujonczállitás körébeni tapasztalások megannyi gátak lesznek ez óhajtásunk teljesültében ! Gyakran jut eszünkbe Horácz, „non bis juventus orta parentibus“ szavaival, hogy nem ez az ut az, mellyen jogokat és szabadságot nyerhetni, és nem ez a’ nemzedék az, melly meghivatott a’ törvényhozásban nagyszerű népérdekeket közvetíteni! Azonban mi nagyon jól tudjuk, hogy a’ mi jelenlegi szerkezet szerint itt-ott „királyi városi‘név alatt történik, nem azon város (civitas) által történik, mellyet törvényünk polgárok összeségének (civium unitas) nevez; és kérjük tisztelt olvasóinkat is, hogy e’két dolgot, erkölcsileg legalább, egynek ne vegyék, habár gyakorlatjogilag egynek venni kénytelenek is; mert hogy e’ két dolog nem egy, azt az itt következő levél is igen örvendetesen tanúsítja : Kassa, tavaszelő 27. Miután a zsidók elleni törzsönködésekről a’ „ Jelenkor “’s ,, Világ “-ban megjelent hírlapi czikkek a’ kassai polgárságot olly igen általánosan és határozatlanul említették , hogy a’ nagyobb közönségben e’ tárgy iránt könnyen bal és hibás nézet támadhatna, minden alaptalan ítélet elhárítása tekintetéből szükségesnek látom, ama’ hiányos tudósításokat az igazsághoz képest kiigazítani, ’s azért megjegyezni, hogy városunkban a’kérdéses zsidók elleni oppositio csupán csak néhány mesterember, főképen pedig kereskedők által, a’ többi czéhes tagok kész elősegitése mellett, és türetlenségtöl, vagy mellék-czéloktól vezérlett kevés számú egyedek által űzetik; a többi, ezen osztályba nem tartozó polgáraink és lakosaink pedig, kik nem épen olly csekély számuak, hogy figyelmet nem érdemelnének, a’ zsidók elleni villongásban nem csak részt nem vesznek, sőt inkább ez ügybeni egészen különböző véleményeket már az újabb törvények alkotása előtt is nyilván oda jelentették ki, hogy a’ zsidók jelen állása minél előbb hathatósan és a’ közjónak megfelelőlegmegváltoztattassék. — Midőn tehát,valamint mindenkor és mindenütt történni szokott, fájdalom a’ kassai czéh- és testületi emberek is, vélt veszélyök elhárítása tekintetéből, a’ zsidók bevétele ellen harczolnak, ’s ez okból részint városunknak bányászhelyi minémüségére (?!!) (miről ugyan magok az illető bányászhatóságok is semmit sem tudnak), részint régi alapszabályokra ’s kiváltságokra hivatkoznak, mellyek vagy soha sem léteztek, vagy épen ellenkező irányt tanúsítnak : midőn az újabbak által eltörlött régi törvényekhez ragaszkodnak ; midőn a’ már egyszerű, világos szavaknál fogva is kétségtelen értelmű uj törvényeket homályosoknak, kétesértelműeknek bélyegzik; midőn egy szóval ugyanazon czéhemberek pro domo sua mindenféle kifogások és ellenvetések után az egész polgári közönség, sőt a’ 4-ik rend palástja alatt, kapkodni nem átallanak, azt a’ közérdeket szivükön viselő többi polgároknak tulajdonítani épen nem lehet ; ennélfogva amaz általános és határozatlan kifejezések is: „kassai polgárok“ — „Kassa városa“ az igazsággal meg nem egyezők. — Nem kevesbbé alaptalan és igazságtalan továbbá a’ kassai polgárok ellen némelly hírlapokban felhozott éretlenségi vád is ; mert a’ zsidók ellen csakugyan felbizgatott agitatio által magok az érdekelt czéhemberek és kereskedők is csupán csak egyedárulkodásukat igyekeznek a’ concurrentiától ótalmazni, és pedig épen úgy a’ keresztény I mint a’zsidó concurens ellen. Különben ők I a’zsidók iránt, mint zsidók iránt, mindig illő türelemmel viseltettek; sőt némelly, már évek óta itt letelepült zsidókat, u. m. nyelvtanitót, esernyőgyártót, kővésót (graveurt), éleknök becsületes (igaz, hogy nem czéhbeli) keresetében soha sem gátoltak. Melly körülmény a’ fentebbraondottak igazolására már magában is elégséges. — És igy bízvást állíthatom, hogy minden magányérdek által el nem vakított polgártársam azon alapos reményben él, hogy a’ törvény, minden egyoldalú ellenvetések daczára is, méltó tekintetét nem csak jelenleg fentartandja, hanem a’ jövendő törvényhozásoknál ezen status sebének orvoslására még bővebben is kifejlödendik. — Egy kassai polgár. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Madridi tudósítások szerint a’ spanyol exaltados-pártiak ’s a’ titkos társaságok eltökélték a’ régensségre 3 tagot választani; — múltkor egy illy titkos társaságban indítvány létetett, a’ septemberi forradalom hősének Victoria herczegnek meggyilkolására, ha e’ tervnek ellenszegülni bátorkodnék. — Esparteronak titkárja által a’ hírlapokba iktatott nyilatkozata kétségen kívül teszi, hogy ő egyedüli regensségre vágyik ; és ebben őt a’ spanyol lapok’s felekezetek nagy része pártolja; a’ hadisereg még mindig parancsától függ. — A’ regensválasztás is még hosszabb időre elhalasztatik, mert a’ senatus még nem alakította magát, tagjai nincsenek a’ törvényhozásra szükséges számmal jelen; másik akadály az, hogy a’ senatus mindekkoráig ki nem egészített kétharmadának nagy része az előbbi cortes többségét teszi, ezek pedig egy kormányi nyilatkozványban pártszellemüeknek (facciosos) ’s más illy sértő kifejezésekkel neveztetnek; miért a’ megsértettek a’ senatus elébe adák ellenmondásaikat, ’s kijelenték, hogy mig a’ kormány vissza nem hozza ama’ sértő kitételeket, addig ők a’ senatus tanácskozásaiban részt nem vesznek. — Múlt napokban szó volt a’ jelenleg Parisban tartózkodó don Francisco de Paula infansnak spanyol régenssé választatásáról is. Az infans a’ Krisztina királynő feletti gyámnokságot is igényli. — Múlt hó 26- kán halt meg Quiroga, az 1820-ai spanyol forradalomnak egyik legnevezetesb hőse és tábornoka, ki első nyilatkozott az 1812-iki alkotmány mellett. — Az angol lapok nagy része rosszalja a’ dunaiak és Elliot angol kapitány közti előleges szerződést, mert szerintük 1) a’ dunaiak által fizetendő pénzöszveg igen csekély; 2) mivel Elliot megegyezett abban , hogy az angol birtokba jutott Hongkong szigeten a’ dunai császár számára adó és vám szedessék; 3) mivel a’ kereskedési viszonyok jövendőjére nézve semmi bizonyos sem határoztatott. Igenis (mond a’ Sun) ha a’ szerződésnek 3-ik pontját (I. 31-iksz.) úgy kellene érteni, hogy ezentúl Pekingije angol követ fog küldetni, még így ki lehetne békülni a’ szerződés pontjaival. Egyik legnagyobb ellenvetés az, hogy Elliot kiadta Tsusan szigetet a’ dunaiaknak. A’ hírlapok nagyobb része felszólítja Palmerston lordot, hogy e’ szerződéstől (miilyennel csak Elliot— hoz hasonló diplomatát lehete rászedni) a’ megerősítést tagadja meg. — Az angol aristocratio-papi világban nagy figyelmet gerjeszt Cuckburnak (Peel sógorának) papi hivatalokkal űzött uzsoráskodása miatt a’ yorki jövedelmes dékánságból lett letétele.— „President“, a világ egyik legnagyobb gőzöse, angol-éjszakamerikai útjában rendkívül soká kimaradván, annyival inkább aggódnak történhetett szerencsétlenségén , mert a megérkezésül rendelt időben nagy szélvészek dühöngtek az óceánon. A newyorki német társaság elnöke figyelmeztető iratot küldött volthonfitársaihoz , kik Éjszakamerikába kiköltözni szándékoznak. Ebben különösen kiemeli azon akadályokat, mellyek egy idő óta az éjszakamerikai tartományokban, kivált a’mes- 271 66