Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-24 / 33. szám

munkálása által is csak elösegíttetik, mert legyen meggyőződve, hogy ha visszaélések elhárítására, jobb rend behozására e’ vidé­ken még szükség van, az sokkal könnyeb­ben sokkal sikeresebben fog eléretni a’ nyil­vánosság által! Van itt is, mint az anya­ország bármelly más táján, gyomlálni való ; vannak egyedek, köztisztviselők, kiken ta­lálhatni nyesni valót, de buzgó munkánk a’ gyom kiirtásában, a’ nyesésben sokkal jobban fog haladni a’ nyilvánosság és törvény út­ján.“— Eddig becses levelezőink , a’mi ben­nünket illet, azon szent vonzalomnál fogva is, mellyet Fiume iránt lapjaink 6-ik számá­ban vallottunk, esengve kérjük Fiumét, ipar­kodjék részéről is az anyaországgali assimi­­latio nagy munkáján. Ennek egyik módja lesz, ha átültetni igyekszik magához institutióinkat. Második, a’ mire szüntelen figyelmeztetni szeretnénk, a’magyar nyelv. Svisdedóvó-in­­tézet keletkezik, ’s keletkezésének fobbik gyámanyja a’ lelkes magyar atyának magyar lelkű leánya, kit a’ magyar Tolna szült, ne­velt­­­e hozzá ’s általa fiumei polgártársaink­hoz esengve fordulunk, emlékezzenek a’ ma­gyar nemzet nagy érdekeire, ’s higyék el, hogy a’ magyar nyelv terjesztésének köny­­nyebb, ártatlanabb ’s mégis sikerdúsabb eszkö­zét gondolni is alig lehet, mint a’ kisdedóvó­intézetek. E’ tárgy kedvencz tárgyaink egyi­ke , itt a’ mit mondunk, gyakorlaton alapszik. Királyi városok köréből, Kassáról. Egy idő előtt némelly hírla­pok az itteni zsidók ellen közbejött némi tör­vénytelenségeket ’s ellenséges indulatú lépé­seket juttattak a’ közönség tudomására, ’s e’ nyilvánítás a’ zsidó ellenségeket még inkább fölingerté. Azóta ismét egy idevaló aranymű­ves zsidónak műszerei erőszakkal elvé­tettek ’s elkoboztattak, noha a’ városi tanács­nak följelentette, hogy ennek megtámadásai ellen a’ helytartó-tanácshoz folyamodott, ’s mig folyamodására intézvény érkeznék, nem a’ kö­zönség, hanem csak maga számára (későbbi eladásra) dolgozandik. Eperjesen egy czéh­­beli mester jelenleg Szeben sz. kir. városban lakozó posztós az iránt folyamodott, hogy neki ottani lakásra engedelem adassék; több hét telvén el a’ nélkül, hogy választ nyert volna, második kérelemlevelet nyújtott be, ’s végre határozatul kapta, hogy várjon addig, mig a’ tanács küldöttséget nevez ki, ügyét megvizsgálandót. Illy módon utasítják itt el az embereket.­­ Továbbá ollyan pénzből, m­elly közjóra volt rendelve, 1000 váltó fo­rintnyi útiköltség szavaztatott Fiedler K. kereskedő (lutheránus), Csorba, órás (kálvinista) és Novelly E. mézeskalácsos (catholicus) mint követek számára, kik a’ kereskedők ’s iparűző polgárok azon osztá­lyainak részéről folyamodást vigyenek fel egyenesen ő felségéhez a’ zsidók ott lakhatá­sának tilalma végett, és e’ folyamodásban a’ zsidóknak törvény által engedett lakásjogot a’ hazát veszélyeztető ,,calamitas“-nak ne­vezik!! — közli Bloch Móricz. Ennyit a’ kassai tudósítás. A’mi minket il­let: lehetetlen volt fájdalmasan meg nem bot­ránkoznunk e’ tények fölött. Még nincs egy éve, hogy az 1840: 29 t. sz. megalkottatott , és meg­alkottatván , annak mindenkit kötelező parancs­szava országunkban szét hangzott, és ime­ annak világos tartalma ellenére, melly a’ zsidóknak— a’ bányászhelyeket, kivéve — mindenütt lakást enged, ’s őket gyár-állitásra, kereskedés-, mes­­terség-ü­zésre felhatalmazza, nem csak egye­sek akadnak, kik közczélokra szánt költségen fölmernek menni nemzetünk alkotmányos kirá­lyához, arra kérendők ő felségét, hogy törje, rontsa el a’ törvényt, mellyet néhány hónapelőtt az ország színe előtt királyi szavával szentesí­tett; sőt a’ mi több, törvényhatóságok is akad­nak; egy királyi város a’másik után akad, mellyek a’ helyett, h­ogy szoros kötelességük sze­rint a' törvényt végrehajtanák, annak nyiltan ’s minden tartózkodás nélkül ellenszegülnek. Ho­vá lett a’jogérzet e’ nemzet némelly osztályai­ból? Valóban ha elgondoljuk, miképen a’ kir. városok magokat az ipar és kereskedés képvi­selőinek tartogatják, ’s mégis midőn a’ zsidók­­­nak ipar- és kereskedésre felszabadítása az or­szággyűlésen munkába véteték, az ellen a’ feje­­­­delemhez küldöttségeket utasítottak; miután pedig­­ a’ törvény (nagy szavak parányi eredménye!!)­­ megszületett, annak nyiltán ellene szegülnek, a'­­ zsidók lakhatását itt roppant taksákkal merik ter­helni; másutt pedig engedelemtől függő ’s igy meg is tagadható kegyelemnek tekintik, ’s őket itt egyik, ott másik kereskedésből vagy mester­ségből tetszésük szerint kizárják— mindezt meg­gondolva, leheletle­­ el nem szomorodnunk; mert azok közé tartozunk, kik a’polgári rendnek több jogokat, a­ kir. városoknak országgyűlésen és törvényhatóságilag nagyobbszerű állást óhajtanak, ’s óhajtván félünk, hogy illy jelenetek, és az ujonczállitás körébeni tapasztalások megannyi gátak lesznek ez óhajtásunk teljesültében ! Gyak­ran jut eszünkbe Horácz, „non bis juventus or­­ta parentibus“ szavaival, hogy nem ez az ut az, mellyen jogokat és szabadságot nyerhetni, és nem ez a’ nemzedék az, melly meghivatott a’ törvényhozásban nagyszerű népérdekeket köz­vetíteni!­ Azonban mi nagyon jól tudjuk, hogy a’ mi jelenlegi szerkezet szerint itt-ott „királyi városi‘név alatt történik, nem azon város (civi­­tas) által történik, mellyet törvényünk polgárok összeségének (civium­ unitas) nevez; és kérjük tisztelt olvasóinkat is, hogy e’két dolgot, erköl­csileg legalább, egynek ne vegyék, habár gya­­korlatjogilag egynek venni kénytelenek is; mert hogy e’ két dolog nem egy, azt az itt következő levél is igen örvendetesen tanúsítja : Kassa, tavaszelő 27. Miután a­ zsidók elleni törzsönködésekről a’ „ Je­lenkor “­­’s ,, Világ “-ban megjelent hírlapi czik­­kek a’ kassai polgárságot olly igen általáno­san és határozatlanul említették , hogy a’ na­gyobb közönségben e’ tárgy iránt könnyen bal és hibás nézet támadhatna, minden alap­talan ítélet elhárítása tekintetéből szükséges­nek látom, ama’ hiányos tudósításokat az igazsághoz képest kiigazítani, ’s azért meg­jegyezni, hogy városunkban a’kérdéses zsi­dók elleni oppositio csupán csak néhány mes­terember, főképen pedig kereskedők által, a’ többi czéhes tagok kész elősegitése mellett, és türetlenségtöl, vagy mellék-czéloktól ve­zérlett kevés számú egyedek által űzetik; a többi, ezen osztályba nem tartozó pol­gáraink és lakosaink pedig, kik nem épen olly csekély számuak, hogy figyelmet nem érdemelnének, a’ zsidók elleni villongásban nem csak részt nem vesznek, sőt inkább ez ügybeni egészen különböző véleményeket már az újabb törvények alkotása előtt is nyilván oda jelentették ki, hogy a’ zsidók jelen állá­sa minél előbb hathatósan és a’ közjónak megfelelőleg­­megváltoztattassék. — Midőn tehát,valamint mindenkor és mindenütt történni szokott, fájdalom­ a’ kassai czéh- és testü­leti emberek is, vélt veszélyök elhárítása te­kintetéből, a’ zsidók bevétele ellen harczol­­nak, ’s ez okból részint városunknak bá­nyászhelyi minémüségére (?!!) (miről ugyan magok az illető bányászhatóságok is semmit sem tudnak), részint régi alapszabályokra ’s kiváltságokra hivatkoznak, mellyek vagy soha sem léteztek, vagy épen ellenkező irány­t tanúsítnak : midőn az újabbak által el­­törlött régi törvényekhez ragaszkodnak ; mi­dőn a’ már egyszerű, világos szavaknál fog­va is kétségtelen értelmű uj törvényeket ho­mályosoknak, kétesértelműeknek bélyegzik; midőn egy szóval ugyanazon czéhemberek pro domo sua mindenféle kifogások és el­lenvetések után az egész polgári közönség, sőt a’ 4-ik rend palástja alatt, kapkodni nem átallanak, azt a’ közérdeket szivükön viselő többi polgároknak tulajdonítani épen nem le­het ; ennélfogva amaz általános és határozat­lan kifejezések is: „kassai polgárok“ — „Kassa városa“ az igazsággal meg nem egyezők. — Nem kevesbbé alaptalan és igaz­ságtalan továbbá a’ kassai polgárok ellen né­melly hírlapokban felhozott éretlenségi vád is ; mert a’ zsidók ellen csakugyan felbizga­­tott agitatio által magok az érdekelt czéhem­berek és kereskedők is csupán csak egyed­­árulkodásukat igyekeznek a’ concurrentiától ótalmazni, és pedig épen úgy a’ keresztény I mint a’zsidó concu­r­ens ellen. Különben ők I a’zsidók iránt, mint zsidók iránt, mindig illő türelemmel viseltettek; sőt némelly, már évek óta itt letelepült zsidókat, u. m. nyelv­tanitót, esernyőgyártót, kővésót (graveurt), élek­nök becsületes (igaz, hogy nem czéhbe­­li) keresetében soha sem gátoltak. Melly kö­rülmény a’ fentebbraondottak igazolására már magában is elégséges. — És igy bízvást ál­líthatom, hogy minden magányérdek által el nem vakított polgártársam azon alapos re­ményben él, hogy a’ törvény, minden egy­oldalú ellenvetések daczára is, méltó tekin­tetét nem csak jelenleg fentartandja, hanem a’ jövendő törvényhozásoknál ezen status sebének orvoslására még bővebben is kifej­­lödendik. — Egy kassai polgár. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Madridi tudósítások szerint a’ spanyol ex­­altados-pártiak ’s a’ titkos társaságok eltö­kél­ték a’ régensségre 3 tagot választani; — múltkor egy illy titkos társaságban indítvány létetett, a’ septemberi forradalom hősének Vic­toria herczegnek meggyilkolására, ha e’ terv­nek ellenszegülni bátorkodnék. — Esparte­­ronak titkárja által a’ hírlapokba iktatott nyi­latkozata kétségen kívül teszi, hogy ő egye­düli regensségre vágyik ; és ebben őt a’ spa­nyol lapok’s felekezetek nagy része pártolja; a’ hadisereg még mindig parancsától függ. — A’ regensválasztás is még hosszabb időre el­­halasztatik, mert a’ senatus még nem alakí­totta magát, tagjai nincsenek a’ törvény­­hozásra szükséges számmal jelen; másik akadály az, hogy a’ senatus mindekko­ráig ki nem egészített kétharmadának nagy része az előbbi cortes többségét teszi, ezek pedig egy kormányi nyilatkozvány­­ban pártszellemüeknek (facciosos) ’s más illy sértő kifejezésekkel neveztetnek; mi­ért a’ megsértettek a’ senatus elébe adák ellenmondásaikat, ’s kijelenték, hogy mig a’ kormány vissza nem hoz­za ama’ sértő kitéte­leket, addig ők a’ senatus tanácskozásaiban részt nem vesznek. — Múlt napokban szó volt a’ jelenleg Parisban tartózkodó don Francisco de Paula infansnak spanyol régenssé válasz­tatásáról is. Az infans a’ Krisztina királynő fe­letti gyámnokságot is igényli. — Múlt hó 26- kán halt meg Quiroga, az 1820-ai spanyol forradalomnak egyik legnevezetesb hőse és tábornoka, ki első nyilatkozott az 1812-iki al­kotmány mellett. — Az angol lapok nagy ré­sze rosszalja a’ dunaiak és Elliot angol ka­pitány közti elő­leges szerződést, mert szerin­tük 1) a’ dunaiak által fizetendő pénzöszveg igen csekély; 2) mivel Elliot megegyezett abban ,­ hogy az angol birtokba jutott Hong­kong szigeten a’ dunai császár számára adó és vám szedessék; 3) mivel a’ kereskedési viszonyok jövendőjére nézve semmi bizonyos sem határoztatott. Igenis (mond a’ Sun) ha a’ szerződésnek 3-ik pontját (I. 31-iksz.) úgy kellene érteni, hogy ezentúl Pekingije angol követ fog küldetni, még így ki lehetne békülni a’ szerződés pontjaival. Egyik leg­nagyobb ellenvetés az, hogy Elliot kiadta Tsusan szigetet a’ dunaiaknak. A’ hírlapok nagyobb része felszólítja Palmerston lordot, hogy e’ szerződéstől (miilyennel csak Elliot— hoz hasonló diplomatát lehete rászedni) a’ megerősítést tagadja meg. — Az angol ari­­stocratio-papi világban nagy figyelmet ger­jeszt Cuckburnak (Peel sógorának) papi hi­vatalokkal űzött uzsoráskodása miatt a’ yorki jövedelm­es dékánságból lett letétele.— „Pre­sident“, a világ egyik legnagyobb gőzöse, an­­gol-éjszakamerikai útjában rendkívül soká ki­maradván, annyival inkább aggódnak történ­hetett szerencsétlenségén , mert a­ megérke­zésül rendelt időben nagy szélvészek dühöng­tek az óceánon.­­ A­ newyorki német tár­saság elnöke figyelmeztető iratot küldött volt­­honfitársaihoz , kik Éjszakam­erikába kiköl­tözni szándékoznak. Ebben különösen kiemeli azon akadályokat, mellyek egy idő óta az éj­­szakamerikai tartományokban, kivált a’­mes- 271­ 66

Next