Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-03 / 27. szám

c­ e. novemberben tartott nagy gyűlésének ’s 2. a’ f. e’ januárban tartott nagy gyűlésének eredményei. 3. A’ m. gazd. egyesület összes személyzete. 4. A’ m. gazd. egyesület örökí­téséül kötelezett alapítványok. 5. Jószágál­lapot summás kimutatása. — R o­h­o­n­c­z­i köz­lemények. Isztekez.: A’ szarvasmarha és lótenyésztés vas megye, Stájerország és Ausztriával határos járásában (Czilchert Ro­bert). II. Saját jószágkezelés, haszonbér és száztók­ (Klauzál Imre). III. Mi módon kell kívánt tulajdonságokkal ellátott merino-nyá­­jat elért magas pontján fentartani, hogy hát­­rataszító vagy előrevágó hibába ne essünk . (Egan Eduárd). Az egész füzet 8-ad rétben összesen 208 lapra terjed é s két kőrajzzal van ellátva. Az illető t. előfizetők tehát legyenek szívesek, példányaikért minél előbb alkalmat küldeni az egyesület titoknoki hivatalába, melly i. e. Sz. György-napig a’ zöldfa-utczá­­ban 305 sz. alatt, azontúl pedig az uri-ut­­czában 454 számú Pirker-ház f­ő emele­tében leszen. Ugyanott megszerezhetni már m­. gazd. egyesület által kiadott ,,Alcsuth gazdasági tekintetben“ czimű munkát, mellynek bolti ára 1 frt 30 kr. p. p. 5 az egye­sület tagjai azonban a’ titoknoki hivatalban, személyesen vagy sajátkezű utalványaik mel­lett, ugyanazt 1 p. fton kapják. Jelentetik egy­szersmind a’ t. közönségnek: mikép a’ Gazd. Tudósítások ezidei 2-dik füzete szinte saj­tó alatt van , a’ legközelebbi pesti vásárig mulhatlanul megjelenendő. — Költ Pes­ten tavaszhó 1-jén 1841. — Kacskovics L­aj­o­s m. k., m. gazd. egyesületi titoknok. Pesti szegény gyermekek gyógy­intézete. Miután a’ múlt évi november 25- kén ez intézet javára tartott nyilvános táncz­­mulatságnak eredménye fontos oknál fogva az érdemes közönséggel előbb nem közöltethe­­tett: a’bevételnek öszvege . 1827 fr. 34 kr., a’ költségek pedig . . . 492 ., 58 ., 's igy a'tiszta maradék . . 1334 fr. 36 kr. pengő pénzben közhírré tétetik, melly öszveg múlt évi december 10-kei egyesületi határo­zat szerint tőkésíttetett ’s azonnal kamatra ki is adatott. — Egyszersmind a’ felől is tudósit­­tatik az érdemes közönség, hogy az egyesü­letnek érdemteljes pénztárnoka Fabricius Jó­zsef ur, egyéb foglalatosságai miatt, e’ hi­vatalról lemondván, eddigi buzgó ’s ingyen tett fáradozásaiért az igazgató választmány a’ szenvedő emberiség nevében iránta köszönetét ezennel kijelenti. ’S minthogy választmányi tag Nádosy István ur e’ hivatalt ingyen ma­gára vállalni szíveskedett, egyesületi pénz­tárnokká neveztetett ki. — Az igazgató vá­lasztmány ezúttal helybeli kettyűs Köstler urnak, ki is a’ kórház javára különféle köte­léket (bandage) ingyen, — nemkülönben kebelbeli kőedénykereskedő Rerrich Engel­­brecht urnak, ki 63 darab különféle kőedé­nyeket, az egyesületnek ingyen átszolgálni szíveskedtek, illő köszönetét kijelenti. — Az igazgató választmány meghagytából Ritter Adolf m. k., egyesületi titoknok. (P­esti m­ü­v­é­s­z­e­ti e­g­y­e­s­ü­l­e­t.)Pesten a’ műkiállitás junius közepén kezdődik, ’s julius közepéig tart. A’ műkiállitásra csak élő mű­vészek művei fogadtatnak el, és pedig csak jól sikerült derék művek, legyenek bár olaj- vagy vizfestmények, ón- vagy krétaraj­zok, réz- vagy aczélmetszések, kőnyomatok és plasticus műdarabok. A’ minek valódi mű­becse nincs, vagy nem a’szépművészetek kö­rébe tartozik, az el nem fogadtatik. A’ külde­ményeknek legfölebb junius 5-dikéig Pestre kell érkezniük. — A’ mi később érkezik, a’ műkiállitás nyomtatott műlajstromába többé nem iktattathatik. A’ szállítási és visszaszál­lítási költségeket az egyesület viseli, de csak azon művészekre nézve, kik e’ részben vagy az igazgató válaszmány,vagy bizományosai ál­tal eleve biztosíttattak,’s csak úgy, ha a’kül­demény nem postán történik. A’ műkiállitásba fölvett műdarab, mielőtt a’ kiállításnak v­ége van, viasza nem vétethetik. Festmények kel­lőleg rámázva legyenek. Minden beküldendő műdarabnak gondosan begöngyöltnek kell len­nie. A’ festmények külön-külön deszkaládák­ban, erős csavarokkal leszorítva, a’ ládafödél is lecsavarolva (nem szegezve), az eresztéki nyilasok erős papírral beragasztva, az ara­nyos rámák szögletei pedig kitelhetőleg gon­dosan védve legyenek. Az el nem adandó mű­darabokat a’ művészek saját ládáikban kapják vissza. A’ küldemények mind a’ küldők veszé­lyére történnek; az egyesület azonban minden kárért jótáll, mellyet maga okozott, ’s tűz és viz ellen a’ műveket, kiszabott beesők szerint biztosíttatja. Minden képre a’ ráma hátulján a­ művész neve és lakása, a’ tárgy rövid le­írása, magasság és szélesség bécsi láb ’s hü­velyk mérték szerint; és ha eladó, (minden levelezés kikerülésére) a’ rámástul együtti utolsó ár, ha pedig nem eladó, értéke (con­­ventionalis pénzben) kiírassanak. Az egye­sület nem csak a’ maga részére megszerzen­dő műdarabok árának kifizetéséért kezeske­dik, hanem azokért is, mellyeket az egyesü­let közbenjárásával magányosak megvesznek. Az eladott művek ára a’ művészeknek minden legkisebb lerovás nélkül kezükhöz szolgálta­tók. Bővebb értesítést adnak: Bécsben egye­sületi bizományos Müller H. F. ur szabadi­­tékos műoros (Kohlmarkt 1148), Triestben az ottani művészeti egyesület, Prágában a’ csehországi művészeti egyesület ügynöksége, Münchenben Hohe Fridrik ur, kik egy­szersmind a’ fenlei­t módon göngyölt m­űda­­rabokat Pestre szállítás végett átveszik.Ugyan­­ők szolgáltatják kézhez az el nem kelt mű­veket költségmentesen, az eladottak árát pe­dig kész­pénzben. Aláírásokat a’ pesti művé­szeti egyesület részvényeire elfogadnak Bécs­ben , Triestben, Prágában és Münchenben a’ feltisztelt urak és egyesületek. Pesten részvé­nyeket kaphatni egyesületi pénztárnok Wag­ner József műáros urnái, szervita-téren gr. Teleki-házban. A’ triesti és prágai művészeti egyesületek részvényeire aláírhatni Pesten Iszer Vilmos nagykereskedésében (nagy­­hidat ez a 3-dik szám), hol az alapszabályokat is megtekinthetni. — A’ pesti művészeti egyesület igazgató választmánya. Wagner Sándor választ, igazgató. Iszer Vilmos választmányi tag. Fejérmegyei olvasó-társaság.— Székes-Fejérvárott az olvasó-társaság szál­lásán tavaszhó 18-kán délelőtt tartandó ol­vasó-társasági közülésre — mellynek főbb tárgyai lesznek : a) a’ választmány munkála­tinak ’s az intézet eddigi mibenlétének meg­vizsgálása, b) jövőre szükséges intézkedé­sek, c) jövő évi választmányi tanács alakítása — minden t. ez. tagok emlékeztetőleg teljes tisztelettel meghivatnak. — Költ Sz. F­ej­ér­vár­ott, tavaszelő 28-kán 1841.Karácsony- Láz­ár, egyes, jegyző.­­Fővárosi újdonságok. Lehetetlen a’ legnagyobb hálával el nem ismernünk azon jótékony és emberszerető szellemet, melly fő­városaink lakóit buzdítja, mihelyt e' vagyram a’ közhasznú intézet pártolására, vagy annak alapíthatását eszközlő közremunkálásra szó­­littatnak föl. Újabb és fényes tanúságát adja ennek azon meleg és élénk részvét, melly a’hol­­nap, virágvasárnapon az itteni szegénygyer­­mek-kórház javára adandó esti mulatság iránt minden körökben mutatkozik. — Elég volt egyetlen fölhívás a’ szenvedő emberiség, a’ szegény sintődő gyermekek nevében, elég volt a’ tehetősb társhoz, a’ kedvezőbb élet­­körülmények közt örvendezőhöz, ezen egy­szerű szókat intézni: ,,segíts embertársaidon, ha akarod, hogy isten is megsegítsen!“ ’s ime! mindenünnen érkezik a’segedelem, min­denütt nyílt fülekre és tárt keblekre talál a’ kérelem, és üli szívünnepét a’ a’ könyörüle­­tesség, ezen mennyei érzés, melly, mint a’ termékeny föld, mindig többet ad, mint vesz, ’s melly, mint megáldott töke, százszorosan ka­matoz a’ hitelezőnek. — Az említett esztvély részletei következők: 1. Előszó, irta gróf Mailáth, szavalja gróf Rogendorf Katalin kisasszony. 2. Nyitány, Beethoven „István király“ czimű daljátékából. 3. Humoristikai felolvasás, Frankenburgtól. 4. Négyes dal, „Gemma di Vergy“ daljátékból, éneklik Wei­ninger Lujza, Pfeffer Ilona kisassz., Korb Pál és Beke Kálmán urak. 5. Románcz, irta és szavalja gróf Mailáth János. 6. Versenyda­rab zongorára, játszva Derra-Zettyk­ Mária asszonyságtól. 7. Nyitány nyolcz klavirra és harminczkét kézre, előadva nyolcz urhölgy és ugyanannyi ur által. 8. ,,A’ megfagyott gyer­mek“, románcz báró Eötvös Józseftől, sza­valja Bujánovich-Beniczky Mária asszonys. 9. Tündérkirály Liszttől, zongorán játszva Derra-Zetth­y asszonyságtól. 10. ,,A’ rész­vét könyvje“ ballada Garay Jánostól, sza­valja Tóth Lörincz. 11. Ábránd filharmo­­nicára, szerző és játszó gróf Festetics Leo. 12. Végszó, Kossuth Lajostól. — Jegye­ket 2 és 1 forint pengővel Heckenast Gusz­táv könyvkereskedésében Pesten, és Miletz Imre urnái Budán a’ várban, az előadás est­­véjén pedig a’ pénztárnál válthatni. — A’ ma­gyar színpadon Scott Emma kisasszony lé­pett föl Romeo szerepében, ’s ajánlatos kül­seje és szép, csengő szava által köztetszés­ben részesült. Kiemelendő azon, nemzetünk iránti hajlandósága, miszerint ő két hét alatt, egy szót sem tudván magyarul, az egész sze­repet magyarul betanulta, ’s tiszta kiejtése által a’ külföldi nőt alig gyaníttatá. — Ugyan­ott tegnapelőtt Tingry ur adá hangversenyét. Egyébiránt a’ hangversenyek ez utolsó he­tekben szinte űzik egymást; jelentőségre a’ fiatal klavirvirtuoz Pirkhertén kívül még ed­dig egyik sem tehetett szert. — István föher­­czeg e’ napokban váratik Budára. — Mint halljuk, a’ Regélő -N­onművész folyóira­tot jövő félévre a’ dicséretesen ismeretes Ga­ray szándékozik átvenni; a’ Közlemények szerkesztőtársa, Stancsics, lelépett. — Egy esetet kell említenünk, mellyet olly fér­fiútól hallánk, kit az egész haza tisztel, ’s kinek élete csupa h­arcz és küzdés a’ jog­talanság ellen; egy esetet, melly legmé­lyebb belsőnket felrázta. „Minap ablakon néztem ki (szólt­am a’ tisztelt férfiú) a’ város egyik legnépesebb utczájában.— A’ házban, a’ hol valék, bánat volt. A’ család egyik szere­tett tagja haldokolva feküdt ágyában, és én részese valék a’ bánatnak; elforditám a’ bá­natos jelenetről kényes szemeimet, ’s ablakhoz fordulva, az utczasarkon egy embert láttam fe­küdni mozdulatlanul; — visszamentem a’ hal­dokló ágyához, és ismét visszapillanték az ablakra, és az ember mindig ott feküdt moz­dulatlanul, órákon át, a’ legszebb, legnépesebb városrészen; — és senki sem ügyelt reá!! Végtére a’ halottas ágy mellett sem tűrhetém a’ jelenetet; ’s leküldém inasomat, hívjon elő egy városi hajdút, ki gondoskodjék, hogy az elalélt vagy meghalt szegény ember kórház­ba vitessék; a’ hajdú eljött, megnézte a’ nyo­morult embert, ’s inasomat azon üzenettel küldte föl, hogy elvitetése, két húszasba kerül; — felforrott ereimben a’ vér, de oda adtam a’ két húszast, ’s kis idő múlva el­jött a’ hajdú és egy targonczás; ezek feltet­ték az álést vagy holt embert a’ kerekes targonczára, ’s a’ teherhordó ment a’ járdá­kon vele ; — a’ szerencsétlennek lába egyik oldalon, feje a’ másikon lecsüngött, ’s minden döczczenésnél a’ kövezethez verődött, és vér­rel festé a’ kínos segély nyomát. Elevenen jött ő a’ kórházba ? Isten tudja.“ — íme uraim! talán ez is azon 280 halott közé fog tartozni, kik a’ kórházba már halva hozattak be. ’S ki fogja elsé tenni kezét szivére, ’s magát vétkesnek vallani ? Éberség, gondos­ság, rendes felü­gyelés mellett is milly szám­talan szerencsétlenség történik: minek kell még illy állapotban történni?! — 21.

Next