Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-10-16 / 83. szám
tá a’ dolgot, ’s vizsgálatára küldöttséget nevezett.— Magamnak is fáj, hogy illyeseket kell hirlenem. — Kedvdekívül azonban van egy kis comicai jelenet is elmondani való. Törvényszékünk egyik ülésének elnökét egy napon bizonyos pürnek vizsgálata alatt annyira elnyomó a’ buzgóság, hogy e’vizsgálatnak már vége vala, ’s ő még mindig békével’s szép csendesen nyugodott, l levett szokás szerint itt már reassumálni kellett volna az elnöknek a’ felolvasottakat ; de ki közelítse meg a’ tiszteletes alvót? Hoszszas tűnődések után végre a’ jelenvolt legidősb táblabiró eloszlata az aggodalmat, ’s a’ reassumtát az elnök helyett megtevé. Erre az alvó is fölébredett, és szerencsésen eltaláld, hogy a’ felolvasott iratokból semmi sem világosodott. — Említém már egy ízben e’ lap utján, hogy megyénknek választott táblabirái nincsenek, hanem születés és érdemlet után főispáni után neveztetnek. Az ügyvédi karból nevezettek ez utóbbi rendírekhez tartoznak, ’s vannak közöttük több érdemes egyedek, kiket e’ hivatástól elzárni a’ közügyre valóságos veszteség volna. Vannak azonban ollyanok is, kik az önérdekeiknek kedvező törvényes elvek és szabályok alkotásábani befolyásukat meg nem elégelve, állásukról ’s a’ szerénységről egészen megfeledkeznek. Példát mondhatok jelen törvényszékünkből, hol két illy urak nem csak jelen valának önnön ügyeik tárgyaltatásán , hanem mindketten, táblabirói állásukat feledve, replicázni kezdettek, tisztelt elnökünk által azonban rendre igazittattak. — Egy tárgyat kell még megemlítenem. Báró E. I. jelen törvényszékünkre folyamodást nyújtott be, mellyben fizetési tehetetlenségét fölfedezvén , kéri a’ csődöt megyénkben, hol legtöbb birtoka ’s lakása van, maga ellen megnyittatni. E’ kérdés egy kis törvényes vitatkozást szült. Némellyek ugyanis e’ csődre nézve megyénknek törvényes biráskodhatását tagadták, leginkább azon okból , mert a’ nemes bárónak vagyonai több kerületekben feküsznek , ’s lakása sehol nem állandó; a’ sokkal nagyobb rész azonban ez utolsó ellenvetésnek valóságát tagadta; az elsőbbet pedig a’ csődületi törvény szelleme ’s világos szavai szerint ez utóbbinak lerontása után tekintetbe sem vehetőnek vélvén, de különben is a’ biróság elleni kifogást a’ törvény által az alperes félnek adott engedmény gyanánt tekintvén — ki folyamodásában ép’ ellenkező akaratot bizonyított—megyénk biráskodhatását megállapító , ’s pörgondnoknak Noszticzius Jánost, tömegőrnek pedig — ellenfelének szerénytelen, mondhatni arczátlan küzdelmei ellenére is — egyező akarattal Bükk Zsigmointot választá meg, ’s minden, a’ törvény által megszabott rendelkezéseket megten. — Vérző szívvel ’s fájdalmas kénytelenséggel teszi azonban ezeket megyénk, mert egy közszeretetet honfitól szakaszthatják el, kit eddig büszkeséggel szeretett öngyermekének nevezni. Kolozs megye oct. 4-kén kezdett követválasztási közgyűlésének erdélyi lapokból merített eredményeit ezennel van szerencsénk tisztelt olvasóinkkal közleni. A’ főispáni helyettes ő magának közbejött betegsége miatt egyik főbíró elnöklete alatt a’ gyűlés a’ választás elvei feletti csatával nyilt meg, 's rövid vitatkozás után a’ vallásra nézve végzéssé jön, hogy a’ RA felszólittassanak ugyan a’ választandó követek iránt a’ törvények által is ajánltott vallástekintetre , de a’ választási szabadság annak áldozatává ne legyen, a’ szavazat tehát érvényesnek tekintessék, habár egy vallásu két követre adatott is; ’s a’ választás többi szabályai közt elhatároztatott az is, miszerint másnap reggeli tiz óráig a’ szavazásra mindenki elfogadtatik. Ekkor Gyarmati Sándor sz.biró kérdést intéz a’ BBhez : valljon a’ megyének 1833-ban a’ szavazat-keritők, vesztegetők és csábítók ellen hozott határzata fennáll e még erejében, vagy nem? ’s kiváná annak felolvasását, miután tudná, hogy bizonyos emberek egy helyen tanyát nyittattak, tokányt süttettek, hordó bort tétettek ki, ’s illy módon gyűjték egybe a’nemességet, e’kérdés eldöntése után részletesb előadást ígérve. Ámbár e’ szavakat illy általánosságban magára ki sem veheté, de mindenki érté e’ felszólalás irányzatait, ’s nem tudni, jobban álmélkodott e az indítványon, vagy pedig magán az indítványozón, ki a’ csábítás és vesztegetésnek egyedáruságot látszott igényleni. — E’ kérdés szülte zaj végre lecsendesedik, ’s az első felindulás moraját tanácskozás váltja fel. Az érintett határozat felolvastatik, ’s gr. Bethlen János és Zeyk József mellette nyilatkozva, kifejtik, hogy a’ szabad választással azon szabadságnak is járni kell, miszerint mások a’ meggyőződés eszközeivel bizonyos véleménynek megnyerethessenek, ezen azonban túl van a’ megvesztegetés általi szavazatszerzés, ’s a’ nehézség épen e’ vonal meghatárzásában fekszik. Kérik tehát a’ BKet, hogy mellőzve a’ terméketlen eredményű kérdést, a’ választáshoz fogjanak. De az inditványozó újra sürgeté a’szőnyegen forgó kérdés feletti intézkedést; vagy pedig a Rbt. által nyilván kimondatni kiváná, hogy korteskedni szabad. E’ faggatásból éles megrovások keletkeztek; b. Kemény Zs. és Szentiványi M. kitünteték az indítványban rejtező irányokat 's a’ kérdés nevetséges oldalait; Kovács Lajos pedig felszólitja az indítványtevőt, hogy miután a’BB. a’ vesztegetést minden nemeiben egyaránt kárhozatosnak tartják, ha indítványából eredményt óhajt: lépjen fel nyirt homlokkal ’s álljon elő tényekkel, itt helye a’ számolásnak, ’s a’ RLiké a’ biróság. Mit nem tevén, a’ meddő vita eredmény nélkül hangzott el, ’s a’ gyűlés szavazásra mozogni kezd; az eredménytelen csata némellyekben elégületlenséget szült, ’s e’ szavakat hangoztaták: „ezután hát szabad korteskedni“; és megindult a’ közgyűlés színe előtt a’ korteskedés, egyik választandó saját személyében hivá meg tanyájára a’ nemességet. Két tanya nyílik szemközt, nem hiányzik semmi, mi illy jeleneteket kisérni szokta, ’s a’ korteskedés nyíltabb és nagyobb szeríj, mint bárhol Magyarhonban; az első napi éj nagy mozgásban telék el, szekerek robogtak szerteszét, ’s midőn oct. 5-kén reggeli 8 órakor a’ szavazatszedő bizottmány egy begy ül, a’ határozathoz képest 10 órán túl szavazatot el nem fogadandó, 9 óra utánig a’ szavazás az első napi eredmény szellemében folyt; de ekkor közeleg egy csoport nemesség, választottja nevét harsogtatva, ’s 150 új szavazat a’ tegnapi választás eredményét egyik követre nézve megváltoztatá, a’ másik ellenében is egy uj név hallatszott; de ez nagy kissebbségben maradt. — E’ következmények szülőokainak egyike volt a’ fenemlitett sz.birói indítvány, mire a’ BR. koránsem azt határozók, hogy a’ vesztegetés szabados, mint szerteszét hireszteltetett; sőt az 1833-ki végzés értelmében azt egyenesen büntetés alá tartozónak nyilatkoztaták. Másika azon sikerdús határzat, hogy a’ szavazatszedés, legyenek bár szavazók, vagy nem, másnap tiz óráig tartson. Szentiványi Mihály, midőn ezt kimondott határzat alakjában hallá emlegettetni, nyilván kijelenté, hogy ezt sem inditványoztatni és vitattatni, sem határozatkint kimondatni nem hallotta, valamint mások többen; ’s miután igy minden megvitatás és észrevétel nélkül csak keresztülsuhant, nehogy a’ visszaéléseknek tárt kapu nyíljék, a’ szavazatszedő bizottmánynak utasitásul adatni javasló, hogy munkálkodását rögtön kezdje meg, ’s addig folytassa, mig szavazók lesznek, ’s ha már több nem jelentkezik, zárja be. A’ javaslat, mint az elnök kijelentése utáni, el nem fogadtatván, a’ bizottmány elkezdő munkálatát, ’s délutáni öt órakor már nem volt szavazó, noha munkálatlanul 6 óráig várakozott; de más nap reggel annál több gyűlt. Ennyit az első ülésről. — A’ második ülésben beszedettek a’ helyszínen a’ szavazatok, minek eredményeit már múlt számunk közle. (A’ követek utasítása feletti érdekes tanácskozásokat legközelebb.) 699 Rövid közlések. Árva vgyének sept. 21-kén kezdett és 38-kán végzett közgyűlésén S. S. végrendelet és örökösök nélkül maradt vagyonának a’ kir. fiscus részére megyei választmány által eszközlendő átadását jogkövetelők ellenállással gátolván, ellenük hatalomkal rendeltetett.—A’ megyei sebészi hivatalra a’ kijelöltek közül hosszabb vitatkozás után Erenkl izraelita választatott. E’ választást, hahogy váratlan korteskedés útján nem történt volna, a’ szabadelmüség örvendetes jelének lehetne tekinteni. Szatmár,Liptó, Csanád és Zólyom megyék körlevelei az országgyűlési utasításon dolgozó választmányhoz utasittattak. Pest megyének utilevelek iránti határozata nem pártoltatott. Egyházkerületi dolgok. Perkupa, oct. 2. A tiszáninneni helyét, hitvallásunk egyházkerülete múlt hó 28-kán Szathmáry József superintendens elnöklete alatt, itt tartotta gyűlését. Róla nagyon kevés érdekest mondhatok; de a’ gyűlés helyét egy kis észrevétel nélkül nem hagyhatom. Ez, a’ bérezés Torna egyik rejtett szögletében helyezett ’s mintegy 1000 lelket számláló falucska. Útja, kivált az alsó vidékekről, a’ közlekedésre alkalmatlan; jámbor lakói pórnépeinkkel közös műveletlenségben sínlenek ; alkalmas lakai a’ megjelenők illendő fogadására nincsenek; szóval: mindennek inkább, mint a’ szellemi és nyilvános élet működhetésének hazája. És itt tartatik egy gyűlés, melly közel 400.000 lelket képvisel; egy testületnek gyűlése, mellynek alapja nagy részben a’ jogegyenlőség ’s igy éltető eleme a’ nyilvánosság volna. — Ki e’ gyűlést látá, lehetlen vala annak külszinén el nem szomorodnia! Összesen alig számlált 50 tagból álló személyzetet, mellynek felét távolról sem tevék a’ világi rendnek. Helytelen e aztán illyenkor az aggodalom, hogy az egyházi rend , vagy épen egyes családok túlnyomó befolyást gyakorolhatnak, ’s kártékony nepotismus és hierarchia károsíthatják el az egyenlőségre épített rendszert? Ila valahol, itt bizonyára pénzen is meg kellene vásárolni a’ nyilvánosságot. Mi nézet vezérelte a’ nagytiszteletű superintendentiát épen e’ helynek választásában? nem tudhatom; de a’ tekintet, mellyel a’tisztelt testület méltóságának tartozom, hihetlenné teszi előttem, mit némellyektől hallék, mintha t. i. e’ választást egy bizonyos egyedről e’ czélra tett alapítvány idézte volna elő. — E’ nézetet superintendentiánk méltóságán alólinak ’s igyertetlennek kell tekintenem. — Ennyit Perkupáról. Mint mondám, a’ gyűlés eredményei közt kevés van közérdekkel biró. Sok időt vett el a’ s. pataki iskola financiális ügyének vizsgálata, melly a’ tőkéktől járó kamatok rendetlen fizetése miatt tökéletes zavarban van, ’s az iskola oktatóit is alig képes rendesen fizetni. Most határozatta jön, hogy a’melly adós a’ kamatokkal hat hónapon túl elmarad, pörbe idéztessék. — Ifjabb Ragályi Károly egyházi táblabiró szóba hozá a’gyűlés folyama alatt az uniót is,fájdalmas panaszát fejezvén ki azon, hogy e’ nagyszerű nemzeti ügynek a’ tiszai reformátusok általában ellenségei gyanánt tartatnak. Felszólitá tehát a’gyűlést, hogy e’ balhiedelemnek e’ helyt nyilvánosan mondjon ellen; mi meg is történt részint acclamando, részint tacendo; ’s ez úttal a’ tavaszi gyűlésből kiküldött választmány munkálatainak folytatására felszólittatik. Kívánatos, hogy e’küldöttség munkálatai a’ conventbeliekéivel összeütközésbe ne jöjjenek. — Borsod megye első alispánjának, Szatmári Király Józsefnek különösen köszönetet kell ez ügyben mondanunk, ki —mint látszik— lelkének egész erejével fogta föl e’nemzeti ügyet, ’s most különösen indítványt tön, hogy e’ nagyszerű eszmének foganatositását kezdjük meg a’ miskolczi két felekezet líceumainak egyesítése által. Ez indítványt a’ gyűlés önrészéről elfogadó, ’s e’ végeit a’miskolczi ref. és evang. egyházakat felszólittatni rendelet A’ tiszántúli egyházkerületből. Debreczen, oct. 10. Velünk született részvétlenségünknél fogva, fájdalom kevesen vevénk részt egyházkerületi gyűlésünkben , mellynek érdekesb tárgyai ezek valának. A’ megürült superintendensi szék lévén betöltendő, az elnök ő méltósága által szavazatszámításra nevezett küldöttség jelenté, hogy szótöbbséget a’ közszeretetű szoboszlói Pap István nyert, ki is érzékeny beszéddel a’ superintendensi széket elfoglalván, a’szokott szertartások mellett fölszenteltetett. Másnap az egyházkerületi jegyző majdan történendő választása kerülvén szőnyegre, a’ nép közt uralkodó azon balhiedelem eloszlatása tekintetéből, mintha ezen hivatalra választatni annyit tenne, mint a’ superintendensségre ajánltatni, kinyilváníttatott : mikép ezen hivatal valamint eddig nem volt, úgy jelenleg sem lépcső a’ superintendensségre, ’s az elnökök távollétében semmi esetre nem elnökölhet. — Később a’ conventrőli hiteles tudósítás felolvastatván, a’ két elnököt tárgyazó határzatnál továbbá is rendületlen megmaradtunk, sőt mi ellenkező véleménynek is jobbnak láttuk abban hagyni, nehogy valamikép majd számuk kettőről háromra szaporodjék. — Az „unió“ korszerű eszméjének miként eszközölhető valósítása iránt tervkészítésre kiküldöttek e’ kerület részéről általunk is megerősittettek, hogy igy tettleg megmutassuk — mit nem mindnyájan hiszünk— ezen eszme iránti valódi munkás részvétünket. — Nem titkolhatom el ezúttal azon megjegyzést, hogy itt még sokan vannak, kik némelly, szemökben kicsinyeknek tetsző ügyeknek, minek például: a’ másutt olly melegen pártolt pesti főiskola, „unió“, szóval: majd minden egy kis áldozattal járó reformoknak — eskütt ellenes. — Vay D. Kis-Varsány, sept.21.E’ Szabolcs megyében keblezett helységnek tiszta magyar ajkú hely, hitvallású lakosi, kik közt, ámbár egy-kettőt kivéve mind úrbéresek, egy sincs, ki olvasni, és igen kevés, ki írni is ne tudna, f. hó 19-kén egyházi gyűlést tartanak , mellynek közérdekű tárgyai ezek valának: 1) A’ tiszántúli superintendens oct. 10-kén tartandó választására, ezen anyaegyház olly egyedre adta szavazatát, kiről meg van győződve, hogy a’ vallásos egyesülést teljes tehetsége szerint pártolandja, ezen hiedelmüket szavazatukban is kijelentvén. ( 2) Értésére esvén közönségünknek, hogy a’ pesti egyetemes conventben egyházkerületünk a’vallásos egyesülés megbuktatására vezethető módositásokat tétetett, az egyházkerületi főfelügyelő úrhoz a’ következő folyamodást határozta Pestre küldeni: „A’protestánsoknak mért, gróf Zay Károly ur ő nagysága által indítványozott vallási egyesülése édes örömmel tölté el kebleinket, ’s feszült figyelemmel kísértük az unióróli hirlapi értekezéseket ’s jelentéseket; ezáltal örömünk még növekedett, ’s már csaknem bizonyosnak tartottuk az általunk mind vallási, mind nemzetesedési szempontból forrón óhajtott összekapcsoltatást,— midőn a’ Pesti Hírlap 73-ik számából mély fájdalommal kénytelenitheténk érteni, hogy méltóságod a’ túl a’ tiszai egyházkerület rendeléséből a’ vallási egyesülést nem ellenzette ugyan, de olly módosításokkal ’s javaslatokkal kívánta elfogadtatni, mellyek nézetünk szerint csak az egyesűlhetési eszme megbuktatására vezethetnének. — De meg lévén arról győződve, hogy ekkor nagyságod, követi kötelességének saját keble érzeményeit áldozta fel, hivatva érezzük magunkat, hogy mirged elébe olly esedezéssel járuljunk, miszerint a’ legközelebb tartandó egyházkerületi gyűlésben, saját érzését követve, a’vallásos egyesülést pártolni,’s a’ pesti egyetemes conventből, e’ tárgyban kiküldött köve 165 .