Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-11-17 / 92. szám

juk a­ t. közönségnek tudtára, hogy mind a’ hárman protestánsok, pesti polgárok és mészárosmesterek vagyunk. Hogy ketten cath. feleségeket birunk, sze­relemből cselekedt­nk. Köszönettel tartozunk pedig czéhü­nknek ügyünkben fáradozásunkkor emberba­ráti pártfogásáért, ’s kereken kimondjuk, hogy vagy lő évi közösü­lési ’s társalgási tapasztalatok után, sem directe sen c­imb­red­e ezekünknél legkisebb intolerantiát de észre sem vettünk. Nem is mi va­gyunk az első protestáns mesterek. — czéhbeli jegy­zőkönyvünk még többekkel is, nevezetesen: Paksy és Nagy István megboldogult urakkal dicsekedhetik. Megyei dolgok: Csanád bó 1. , Makó, nov. 2 ’s 3-kán. Midőn múlt közgyűlésen (1­ 79. sz.) a' marhahús fontja 10 krról 8-ra, a’juhhúsé 6-ral-re alászállittatott, a’mé­szárszéki haszonbérlők ollynemű kérelme következ­tében , miszerint az árszabály régi fekvésében ha­gyatnék meg, mert illy csökkent áron húst nem mérhetnek, határozatkép az alispán­ hivatalnak meghagyatott, hogy ha az netalán történendő felsza­­baditás után is megfogyatkoznék, e’ tárgyban szüksé­ges intézkedhetés végett azonnal rendkívüli közgyű­lést hirdessen. Ez okból hivattak föl most folyó hó­n­ikára Gsanád megye rendet.­­ Az árszabályozás több mint 2 órai vitatkozásra szolgált alkalmuk Vég­re azon okból, mivel a’körülmények , mellyek a’ múlt közgyűlést az árleszállításra határozák, időköz­ben a’ marhahúsra nézve mit sem változtak, sőt az­óta a’ marha ára mindinkább csökkent; továbbá, mi­vel az illy ároni mérhetés tehetségét a’ HR. a’ szék­bérlő azon tette által, mellynél fogva, miután a’ húsmérésre —­ nyilatkozata következtében — min­denki fölhatalmaztatott, ’s erre elég vállalkozó aka­­dott, később aztán önmaga is mért — eléggé bebizo­­nyitottnak találták: a’ marhahús fontja 10, a’ fagy­­gyué 10, a’ bőrös sertésé szinte 10, a’ bőretlené 8 v.kron továbbra is meghagyatott, a’juhhúsé pedig 6 ktra emeltetett. — Egyszersmind utasitáskép a’ já­­rásbelieknek meghagyatott, hogy ha a’ mészárszéki haszonbérlők ezen ár mellett húst nem ne­mének, ’s a’ méretest a’ törvények értelmében fölszabadítják, a’ letiltás — ha talán később a’ bérlők abbeli szán­dékukat megváltoztatnak — ne rögtön, hanem csak 10 napra a’kihirdetés után vegye kezdetét, hogy így ez idő alatt a’ vállalkozó magánosak előre be­szerzett marháikat elmérhetvén , kárt ne vallhassa­nak.­­ Miután pedig az árszabályozás tulajdonkép az egyedárak mérséklésén alapszik, ezúttal végzés­kép kimondatott, hogy a’királyi haszonvételek kö­zé nem tartozó bárminemű áruczikkek, mint» p­éldául a’ faggyú és gyertya is , ezent­íl sza­­ályoztatni soha sem fognak. — E’ bonyolult tárgy elintézése után, elnök első alispánunk elő­terjesztése következtében, még némelly, halasz­tást nem tűrhető tárgyak vétettek tanácskozás alá. — Ezek közül kiemelendő ő felségének a’ nm. udvari tanács utján a‘ vegyes-házassági ügyben kül­dött k. leirata, mellyben megyénknek újólag komo­lyan meghagyatik, hogy az e’ tárgyban már több íz­ben sürgetett tudósítást — a‘ dolog maga épségé­ben hagyatván — a' pörbeli eredeti irományokkal, ha­ladéktalanul fölterjeszsze. Az erre keletkezett végze­­mény értelme szerint a’ Kir. és RR. ő cs. kir. felségének jobbágyi hódolattal fogadott eme’ leg­felsőbb kegyes leiratából immár teljesen meg le­ven nyugtatva, hogy ő cs. kir. felsége a’ M. i. ma­kai esperes ellen az 1647 : 14 t. sz. értelmében indí­tott ’s immár bírói ítélettel be is fejezett ügyészi pert a’ KK. és RR. által is önkényt elismert királyi jegfensőbb felü­gyelési jogánál fogva felkivánván,an­nak sem törvényszabta ösvényéből­» kiemelése, sem a’ törvénykezési rendn­ek az 179°/1. 12­­.czikkbe üt­köző hátráltatása nem czéloztatott, sőt inkább ez által egyedi­l az igazság kiszolgáltatása és a’ tör­vénykezési rendnek mindenki altal leendő szoros megtartása ’s egyszersmind a’ perlekedők bátorsága irányoztatok, ugyanazért B. I. főügyvéd urnak meg­hagyatik, miszerint az érintett port olly alakban, mint az ma fekszik, holnapi napra mutassa be, melly is fi. tisztelt kir. parancs értelmében kivont tudósítás gyanánt ő cs. kir. felségének felküldetvén, ő cs. kir. felsége jobbágyi alázattal egyszersmind arra is meg­kéretni rendeltetik, miképen igazságszeretetéhez képest eme’ port hova hamarabb, a’ teljesitendők tel­jesítése végett, ismét visszaküldeni, egyszersmind pedig L. J. megyés püspöknek legfelsőbb helyre be­adott folyamodványát is, olly végre, hogy annak kitételei iráni mágóhít fejedelmi szék előtt bővebben is igazolhassák, közölni m­éltóztassék* — E’ határzatnak másnapi megtételesitésekor szóba hozatott, miszerint czélszerű volna nyomára lé­­pi, valljon mi okozza ezen, a’ haza közfigyel­mével kisért pör lassú haladását? mert mint az előterjesztésekből előbbi napon világosságra jött, a" per még most is azon helyzetben áll, mellyben az a’ múlt sept. 7-kén tartott törvényszéki ülés alkalmával hagyatott: az ítélet végrehajtása felfüggesztve , az akkor leküldött kir. letiltó parancs az ügyfelek vita­tására bocsátva ; szóváltás azonban minde­nkorig semmi sem. — Erre B. I. főügyvéd ur jelenté, hogy ő az irományokat a’ pertárban több izbe­n kereste, de a’ pert ott nem találván, belé szóváltást nem ik­tathatott. — Ezután ismét N. L. főszolgabíró úr szó­lalt föl, mondván, hogy a’ mint a’ per neki végre­hajtás végett kiadatott, azóta az, mivel senki el nem kérte, mindig nála hever— Melly nyilatkozat jegy­zőkönyvbe vétetett. — Ezután T. .­. táblabiró elője­­lentést ten, miszerint jövő közgyűlésen a’ közös legelő elkülönzése tárgyában keletkezett 1836. VI­­. czikk 3 §-át illetőleg indítványt teend, hogy ez a' legközelebb eső országgyűlés által eltöröltessék , ’s az érdeklett legelő, mint meg nem csonkítható alap, eredeti valóságába visszahelyeztessék. Ezen indít­vány, mint látnivaló, azon alapon épül, mintha a' föl­­desúr jogtalanul ’s a’ jobbágyság rövidségére jutott volna e’ törvény által a’ legelő birtokába, holott a’ kárhoztatott törvény csak a’ sajátnak elkülönzését rendeli, a’ mint ez írva van benne illy módon: ,,a’ legelő megszorításából ’s aránytalan használatából előállani szokott panaszok megszüntetése ’s egyszer­smind a’ nemzeti ipar előmozdítása tekintetéből, a’ jobbágyi legelő a’ földesurétól elkülönöztetni rendel­tetik.“ — Az indítvány jövő hó 6-kán tartandó köz­gyűlésre előjegyeztetett, ’s a’jegyzőkönyv meghite­­lesitése után a’ gyűlés eloszlott. — Múlt közgyűlési tudósításomat kiigazitólag ezennel jelentem­, hogy a’ nemzeti színházra országosan ajánlott pénzöszveg­­ből a’ megyénkre eső 2809 frt 32/1 kr már egészen lefizettetett. Biharból. V.-Olaszi, nov. 8. F. hó 4-kén közgyűlésünk volt. Főispáni­ helyettes úr örömét je­lenté ki a’ népes gyűlés felett, ’s előadá, hogy a’ helyi, tanácstól az orvosválasztási ügyben ideiglen­e­­sen rendelkező intézvény küldetvén le, a’ mai napra közgyűlést hirdetett, ’s mivel ennek bekövetkezte előtt végelhatározás is érkezek, a’ fölhivott két fel­sőbb rendelet fog tanácskozás alá vétetni; a’ tanács­kozás kezdete előtt pedig az élénkebb vitatások miatt eloszlatott septemberi közgyűlés jegyzőkönyve lesz hitelesítendő. A’ felolvasott jegyzőkönyv hív tükre volt a’ septemberi eseményeknek; de alig hangzók el a’ helyeslő közszózat felette, csakhamar kifogást hallottunk főispáni­ helyettes úrtól, ki nem látszék elégültnek a’ jegyzőkönyvvel. Előadó, mikint az al­ispán­ jelentést tárgyazó végzés nem úgy van fölté­ve, mint általa kimondatott; mert a’ hivatalával visz­­szaélő ’s a’ múlt közgyűlésben alispán ur által meg­nevezett egyedet nem kell vala névileg említeni. Táblabiró I­. P. ur pedig azt erősítette, hogy a’ főispáni helyettes nem minden hozandó végzést nyil­vánított érvénytelennek — mint a’ jegyzőkönyvben van — hanem csak az orvosválasztási ügyben főis­páni jog ellenére hozandók az észrevételt ő méltó­sága is megtevé. De a’ múlt gyűlésben jelen voltak nagy része a’ kifogásokat helyteleneknek találta, ’s főjegyzőnk pontos tollvitelét ez úttal is igazolta. Most már megkezdetett a’ vitatkozás; számos szóza­tok emelkedtek azon tett ellen, melly a’ gyűlést osz­latva, a’ megye politicai létének legérzékenyebb oldalát sértette. Kérdés támasztatott: van e tör­vény, főispáni-helyettes urat olly eljárásra jo­gosító , és e’ kérdésre jön felelet, mikint sem tör­vény sem szokás nem ad jogot arra , hogy a’ meg­kezdett, törvény ’s Hiedelem korlátai közt folyta­tott közgyűlést el lehessen oszlatni! És nyilatkozá­­nak sokan, morális indignatiót jelentek a’ kérdéses tény ellenében. És kimondatott a’ szó, melly köz­­tisztisztviselőre nézve a’ legnagyobb ’s legjelenté­kenyebb: „bizodalmatlanság.“ Az elvesztett bizo­­dalom több mint az elköltött arany; aranybányára könnyen találhatni, de uj bizodalomra nehezen!! Egyik panasz a’ másikat váltá fel, ’s főispáni­­helyettes ur végighallgatá; újra meg újra kimon­datott, hogy a’BB. bizodalmát többé nem bírja, ’s a’ felelet ez jön: „tessék felírni ellenem.“ Volt tag, ki főispáni­ helyettes urnak ezelőtt 4 évvel alispáni székbe emeltetéséért mindent elkövetett, ’s most őszintén megvallá, hogy akkor sötétségben botor­­kázott, de azóta fölvilágosodván, sajnálja a’ történ­teket, ’s a’ helyettes ur ellen fölirást kíván. És föl­idéztetett az 1536: 36, 1548: 66, 1647: 76,’s főispá­ni­ helyettes ur elmozdítása sürgettetett, ’s a’ felelet igy hangzott: „tessék felírni ellenem.“Ez indítványt egész terjedelmében pártolták mintegy 18-an. Ket­tő elárulta szándékát, minélfogva a’ felírást csak azért pártolá, hogy királyi biztos eszközöltessék ki. Egy táblabiró beszélt, de véleményét ki nem ve­hetők ; 3-an a’ gyűlés-oszlatás ellen óvást kívántak tenni; mintegy 9-en különböző okokból a’ felírást nem pártolák. Volt ollyan is , ki az adózó nép által a’ gyűlés-eloszlatás miatt szenvedett kárt főispáni­­helyettes ur által megfizettetni kívánta. A’ hasonlit­­h­atlanul nagy többség, melly csak felkiáltásban nyilatkozott, fölirást sürgetett. Délutáni 4 óra felé a’ határozatot maga főispáni­ helyettes úr mondotta ki, csudáivá kell megvallani, igen pontosan és hűségesen **). — November 5-kén a’ nagyméltó­ságu helytartó tanács két intézménye került ta­nácskozási szőnyegre. Az előbbiben mondatik, hogy September 23-kán megyénk rendei az orvos­nak főispáni befolyás nélküli választását töreked­tek eszközlésbe venni, valamint tehát ezen önké­nyes és a’ törvényes felsőbbségek iránt tartozó en­gedelmességgel meg nem egyeztethető tett rosszal­­tatik, úgy felelet terhe alatt oda utasittatnak me­gyénk­­­et, hogy minden további lépésektől óva­kodjanak ’stb. A’ másikban, melly ő felsége megbí­zásából íratott, a’ szegődöttek közé tartozó megyei főorvos kineveztetése és tekintve megerősítése a’ megyei főkormányzók olly jogának állittatik , melly csak folytonos ’s kétségbe nem hozott ellenkező szokás által gyengíthető, illy szokásra a’ fölterjesz­tett adatok nem mutatnak; sőt inkább gr. Forgách és gr. Teleki Samu főispánok általi egyenes és köz­vetlen kineveztetés és e’ kinevezési jognak Lónyay János általi folytatása tűnvén elő , miután gr. Zichy Ferencz elnöklete alatt közbejött és a’ követelés támogatására felhozott főorvosi választás szokott vá­lasztás esetének annál kevesbbé mondható, mint­hogy az nem 3-as kijelölés, hanem a’ felkiáltásnak két egyed közti feloszlásával, ezek egyikének vá­lasztása főispáni kinevezés által eszközöltetett ’stb., ez okból a’ hirdetett csőd helytelenittetik, rosszalta­­tik. Végül Zsugovics István főorvosnak meghagya­tik,’s a’BB. oda utasit­atinak,hogy az 1723: 56 ’s 58 törvények ’s e’ tanácskozások rende elleni törekvé­sektől tartózkodjanak. E’ súlyos vád ellenében ha igazolásra van szüksége megyénknek, ’s ha a’ nagy közönség előtt okát kell adni, miért nem vétetett az intézvény foganatba? úgy az a’ végzésben bőven föltaláltatik. Van egy embernyelv, melly bizo­nyos lapban még a’ múlt gyűlés után próbát tön, mikint lehessen a’ tiszta fehért éjszín sötétté vál­toztatni; ’s akadt egy másik nyelv — bizonyos po­­liticus Dulcamara nyelve, és ez oraculumi jós­tehetsége érzetében megjövendölte, hogy nem kell kétségbeesni Bihar f lett; mert Bihar még bol­dog lesz, ’s a’ boldogság nagyobb biztosításául e’ dicső nyelv kegyesen megígérte , hogy gonddal fog viseltetni az igy haladó Bihar iránt, azaz kelepczei jártasságát időszakonkint gyakorolni fogja rajta. Ám tessék ,­tudjuk, kié a’ nyelv; mi nem neheztelünk rá, még azt sem­ kívánjuk, hogy Pithagorás iskolájába járjon tanulni hallgatást, mindennek megvan a’ ma­ga hivatása; adjuk meg a’ császárnak, mi a’ csá­száré, 's a’ dulcamara'» nyelvnek , mi az övé. — Az említett végzésben előadatik, miképen a’ BR., szűk­ségesnek látják, azon rosszalásra nézve,melly múlt sept. 23-kán tartott közgyülésekben történtekre az előbb felolvasott intézvényben kim­ondatik, az utób­biban pedig erre hivatkozókig az 1723. 56 és 58­­. czikkelyekre utasítással megem­líttetik, röviden meg­jegyezni, hogy a’feladás a’létel sem­ közölve nincs, sem annak tartalma iránt ki nem hallgattattak, holott meg vannak a’ RR. győződve, hogy azon esetben, ha a’ nm. m. h.tanács az érintett közgyűlés jegyzőkönyvé­nek beküldését megvárja vagy azt előlegesen fel­­kivánja, a’ rendek tettét kárhoztatás egyáltalá­ban nem követheti; mert világos azon jegyzőkönyv­ből, hogy sem jogaik gyakorlásának törvényes ha­tárán a’ BB. túl nem léptek, sem pedig tanácskozá­saikban rendet ’s hiedelmet nem sértettek. — A’ mennyire továbbá a’ főorvos-kinevezési jog egyene­sen a’ főispáni hivatalnak tulajdonittatik, azon elvre nézve, hogy a’ szegődöttek között levő megyei főorvosnak kinevezése és tekintve megerősítése szabályosan a’ megyék főkormányzóit illeti; azt jegyzik meg a’ RR., hogy alkotmányos hazánk­ban szabálynak csak a’ törvényt, törvényes szo­kást és ezeknek hiányában csak az olly felsőbb rendeleteket tekintik, mellyek törvénybe nem ütköz­ve adatván ki, a’ RR. által minden ellenzés közbe­jötte nélkül elfogadtatnak, miután tehát olly törvényt, olly törvényes szokást, olly felsőbb rendeletet, mely­­lyeknél fogva az orvos-kinevezés főispáni jog volna, a’ RR. nem tudnak, nem ismernek, sőt inkább arról van bizonyos tudományuk, hogy a’ főorvos kineve­zése még azon szabályos főispáni utasításban sem számittatik a’ főispáni jogok közé, nyíltan kimond­ják , hogy a’ kérdés alatti elvben annál is inkább meg nem nyugodhatnak, mivel azon számos okle­velek szerint, mellyek e’ tárgy iránt a’ nm. h.tanács­hoz folyó évi 650 szám alatt terjesztett felírásukhoz mellékeltettek, a’ megyei orvos fogadásának joga, mellyel a’ RR., a’közgyűlésen jelen volt főispánok mellőzésével is, hol kinevezés, hol választás által gyakor­oltak, több rendű felsőbb ültetvények által egyenesen a’ megye RReinek adatik. És itt nem mel­lőzhetik el a’ BR. azon észrevételt, hogy ezen ok­levelek , mellyeken orvosválasztási joguk erőssége alapul, nem csak meg nem czáfoltatnak, sőt legke­­vesbbé sem érintetve, egészen elmellőztetnek.­ Te­kintve pedig azt, hogy a’ szegődöttek kinevezését tár­gyazó főispáni kitűnő jogok csak folytonos, kétségbe nem hozott ellenkező szokással gyengittethetnek S ir­eg , a’ követelt szokás illy neme pedig a’ BR. által nem próbáltatik; sőt a’fölterjesztett jegyzőkönyvi 183* *) A’ mint azt már múlt számunkban volt szerencsénk köz­leni. •— Szer­k. 773

Next