Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-11-17 / 92. szám
juk a t. közönségnek tudtára, hogy mind a’ hárman protestánsok, pesti polgárok és mészárosmesterek vagyunk. Hogy ketten cath. feleségeket birunk, szerelemből cselekedtnk. Köszönettel tartozunk pedig czéhünknek ügyünkben fáradozásunkkor emberbaráti pártfogásáért, ’s kereken kimondjuk, hogy vagy lő évi közösülési ’s társalgási tapasztalatok után, sem directe sen cimbrede ezekünknél legkisebb intolerantiát de észre sem vettünk. Nem is mi vagyunk az első protestáns mesterek. — czéhbeli jegyzőkönyvünk még többekkel is, nevezetesen: Paksy és Nagy István megboldogult urakkal dicsekedhetik. Megyei dolgok: Csanád bó 1. , Makó, nov. 2 ’s 3-kán. Midőn múlt közgyűlésen (1 79. sz.) a' marhahús fontja 10 krról 8-ra, a’juhhúsé 6-ral-re alászállittatott, a’mészárszéki haszonbérlők ollynemű kérelme következtében , miszerint az árszabály régi fekvésében hagyatnék meg, mert illy csökkent áron húst nem mérhetnek, határozatkép az alispán hivatalnak meghagyatott, hogy ha az netalán történendő felszabaditás után is megfogyatkoznék, e’ tárgyban szükséges intézkedhetés végett azonnal rendkívüli közgyűlést hirdessen. Ez okból hivattak föl most folyó hónikára Gsanád megye rendet. Az árszabályozás több mint 2 órai vitatkozásra szolgált alkalmuk Végre azon okból, mivel a’körülmények , mellyek a’ múlt közgyűlést az árleszállításra határozák, időközben a’ marhahúsra nézve mit sem változtak, sőt azóta a’ marha ára mindinkább csökkent; továbbá, mivel az illy ároni mérhetés tehetségét a’ HR. a’ székbérlő azon tette által, mellynél fogva, miután a’ húsmérésre — nyilatkozata következtében — mindenki fölhatalmaztatott, ’s erre elég vállalkozó akadott, később aztán önmaga is mért — eléggé bebizonyitottnak találták: a’ marhahús fontja 10, a’ fagygyué 10, a’ bőrös sertésé szinte 10, a’ bőretlené 8 v.kron továbbra is meghagyatott, a’juhhúsé pedig 6 ktra emeltetett. — Egyszersmind utasitáskép a’ járásbelieknek meghagyatott, hogy ha a’ mészárszéki haszonbérlők ezen ár mellett húst nem nemének, ’s a’ méretest a’ törvények értelmében fölszabadítják, a’ letiltás — ha talán később a’ bérlők abbeli szándékukat megváltoztatnak — ne rögtön, hanem csak 10 napra a’kihirdetés után vegye kezdetét, hogy így ez idő alatt a’ vállalkozó magánosak előre beszerzett marháikat elmérhetvén , kárt ne vallhassanak. Miután pedig az árszabályozás tulajdonkép az egyedárak mérséklésén alapszik, ezúttal végzéskép kimondatott, hogy a’királyi haszonvételek közé nem tartozó bárminemű áruczikkek, mint» például a’ faggyú és gyertya is , ezentíl szaályoztatni soha sem fognak. — E’ bonyolult tárgy elintézése után, elnök első alispánunk előterjesztése következtében, még némelly, halasztást nem tűrhető tárgyak vétettek tanácskozás alá. — Ezek közül kiemelendő ő felségének a’ nm. udvari tanács utján a‘ vegyes-házassági ügyben küldött k. leirata, mellyben megyénknek újólag komolyan meghagyatik, hogy az e’ tárgyban már több ízben sürgetett tudósítást — a‘ dolog maga épségében hagyatván — a' pörbeli eredeti irományokkal, haladéktalanul fölterjeszsze. Az erre keletkezett végzemény értelme szerint a’ Kir. és RR. ő cs. kir. felségének jobbágyi hódolattal fogadott eme’ legfelsőbb kegyes leiratából immár teljesen meg leven nyugtatva, hogy ő cs. kir. felsége a’ M. i. makai esperes ellen az 1647 : 14 t. sz. értelmében indított ’s immár bírói ítélettel be is fejezett ügyészi pert a’ KK. és RR. által is önkényt elismert királyi jegfensőbb felügyelési jogánál fogva felkivánván,annak sem törvényszabta ösvényéből» kiemelése, sem a’ törvénykezési rendnek az 179°/1. 12.czikkbe ütköző hátráltatása nem czéloztatott, sőt inkább ez által egyedil az igazság kiszolgáltatása és a’ törvénykezési rendnek mindenki altal leendő szoros megtartása ’s egyszersmind a’ perlekedők bátorsága irányoztatok, ugyanazért B. I. főügyvéd urnak meghagyatik, miszerint az érintett port olly alakban, mint az ma fekszik, holnapi napra mutassa be, melly is fi. tisztelt kir. parancs értelmében kivont tudósítás gyanánt ő cs. kir. felségének felküldetvén, ő cs. kir. felsége jobbágyi alázattal egyszersmind arra is megkéretni rendeltetik, miképen igazságszeretetéhez képest eme’ port hova hamarabb, a’ teljesitendők teljesítése végett, ismét visszaküldeni, egyszersmind pedig L. J. megyés püspöknek legfelsőbb helyre beadott folyamodványát is, olly végre, hogy annak kitételei iráni mágóhít fejedelmi szék előtt bővebben is igazolhassák, közölni méltóztassék* — E’ határzatnak másnapi megtételesitésekor szóba hozatott, miszerint czélszerű volna nyomára lépi, valljon mi okozza ezen, a’ haza közfigyelmével kisért pör lassú haladását? mert mint az előterjesztésekből előbbi napon világosságra jött, a" per még most is azon helyzetben áll, mellyben az a’ múlt sept. 7-kén tartott törvényszéki ülés alkalmával hagyatott: az ítélet végrehajtása felfüggesztve , az akkor leküldött kir. letiltó parancs az ügyfelek vitatására bocsátva ; szóváltás azonban mindenkorig semmi sem. — Erre B. I. főügyvéd ur jelenté, hogy ő az irományokat a’ pertárban több izben kereste, de a’ pert ott nem találván, belé szóváltást nem iktathatott. — Ezután ismét N. L. főszolgabíró úr szólalt föl, mondván, hogy a’ mint a’ per neki végrehajtás végett kiadatott, azóta az, mivel senki el nem kérte, mindig nála hever— Melly nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétetett. — Ezután T. .. táblabiró előjelentést ten, miszerint jövő közgyűlésen a’ közös legelő elkülönzése tárgyában keletkezett 1836. VI. czikk 3 §-át illetőleg indítványt teend, hogy ez a' legközelebb eső országgyűlés által eltöröltessék , ’s az érdeklett legelő, mint meg nem csonkítható alap, eredeti valóságába visszahelyeztessék. Ezen indítvány, mint látnivaló, azon alapon épül, mintha a' földesúr jogtalanul ’s a’ jobbágyság rövidségére jutott volna e’ törvény által a’ legelő birtokába, holott a’ kárhoztatott törvény csak a’ sajátnak elkülönzését rendeli, a’ mint ez írva van benne illy módon: ,,a’ legelő megszorításából ’s aránytalan használatából előállani szokott panaszok megszüntetése ’s egyszersmind a’ nemzeti ipar előmozdítása tekintetéből, a’ jobbágyi legelő a’ földesurétól elkülönöztetni rendeltetik.“ — Az indítvány jövő hó 6-kán tartandó közgyűlésre előjegyeztetett, ’s a’jegyzőkönyv meghitelesitése után a’ gyűlés eloszlott. — Múlt közgyűlési tudósításomat kiigazitólag ezennel jelentem, hogy a’ nemzeti színházra országosan ajánlott pénzöszvegből a’ megyénkre eső 2809 frt 32/1 kr már egészen lefizettetett. Biharból. V.-Olaszi, nov. 8. F. hó 4-kén közgyűlésünk volt. Főispáni helyettes úr örömét jelenté ki a’ népes gyűlés felett, ’s előadá, hogy a’ helyi, tanácstól az orvosválasztási ügyben ideiglenesen rendelkező intézvény küldetvén le, a’ mai napra közgyűlést hirdetett, ’s mivel ennek bekövetkezte előtt végelhatározás is érkezek, a’ fölhivott két felsőbb rendelet fog tanácskozás alá vétetni; a’ tanácskozás kezdete előtt pedig az élénkebb vitatások miatt eloszlatott septemberi közgyűlés jegyzőkönyve lesz hitelesítendő. A’ felolvasott jegyzőkönyv hív tükre volt a’ septemberi eseményeknek; de alig hangzók el a’ helyeslő közszózat felette, csakhamar kifogást hallottunk főispáni helyettes úrtól, ki nem látszék elégültnek a’ jegyzőkönyvvel. Előadó, mikint az alispán jelentést tárgyazó végzés nem úgy van föltéve, mint általa kimondatott; mert a’ hivatalával viszszaélő ’s a’ múlt közgyűlésben alispán ur által megnevezett egyedet nem kell vala névileg említeni. Táblabiró I. P. ur pedig azt erősítette, hogy a’ főispáni helyettes nem minden hozandó végzést nyilvánított érvénytelennek — mint a’ jegyzőkönyvben van — hanem csak az orvosválasztási ügyben főispáni jog ellenére hozandók az észrevételt ő méltósága is megtevé. De a’ múlt gyűlésben jelen voltak nagy része a’ kifogásokat helyteleneknek találta, ’s főjegyzőnk pontos tollvitelét ez úttal is igazolta. Most már megkezdetett a’ vitatkozás; számos szózatok emelkedtek azon tett ellen, melly a’ gyűlést oszlatva, a’ megye politicai létének legérzékenyebb oldalát sértette. Kérdés támasztatott: van e törvény, főispáni-helyettes urat olly eljárásra jogosító , és e’ kérdésre jön felelet, mikint sem törvény sem szokás nem ad jogot arra , hogy a’ megkezdett, törvény ’s Hiedelem korlátai közt folytatott közgyűlést el lehessen oszlatni! És nyilatkozának sokan, morális indignatiót jelentek a’ kérdéses tény ellenében. És kimondatott a’ szó, melly köztisztisztviselőre nézve a’ legnagyobb ’s legjelentékenyebb: „bizodalmatlanság.“ Az elvesztett bizodalom több mint az elköltött arany; aranybányára könnyen találhatni, de uj bizodalomra nehezen!! Egyik panasz a’ másikat váltá fel, ’s főispánihelyettes ur végighallgatá; újra meg újra kimondatott, hogy a’BB. bizodalmát többé nem bírja, ’s a’ felelet ez jön: „tessék felírni ellenem.“ Volt tag, ki főispáni helyettes urnak ezelőtt 4 évvel alispáni székbe emeltetéséért mindent elkövetett, ’s most őszintén megvallá, hogy akkor sötétségben botorkázott, de azóta fölvilágosodván, sajnálja a’ történteket, ’s a’ helyettes ur ellen fölirást kíván. És fölidéztetett az 1536: 36, 1548: 66, 1647: 76,’s főispáni helyettes ur elmozdítása sürgettetett, ’s a’ felelet igy hangzott: „tessék felírni ellenem.“Ez indítványt egész terjedelmében pártolták mintegy 18-an. Kettő elárulta szándékát, minélfogva a’ felírást csak azért pártolá, hogy királyi biztos eszközöltessék ki. Egy táblabiró beszélt, de véleményét ki nem vehetők ; 3-an a’ gyűlés-oszlatás ellen óvást kívántak tenni; mintegy 9-en különböző okokból a’ felírást nem pártolák. Volt ollyan is , ki az adózó nép által a’ gyűlés-eloszlatás miatt szenvedett kárt főispánihelyettes ur által megfizettetni kívánta. A’ hasonlithatlanul nagy többség, melly csak felkiáltásban nyilatkozott, fölirást sürgetett. Délutáni 4 óra felé a’ határozatot maga főispáni helyettes úr mondotta ki, csudáivá kell megvallani, igen pontosan és hűségesen **). — November 5-kén a’ nagyméltóságu helytartó tanács két intézménye került tanácskozási szőnyegre. Az előbbiben mondatik, hogy September 23-kán megyénk rendei az orvosnak főispáni befolyás nélküli választását törekedtek eszközlésbe venni, valamint tehát ezen önkényes és a’ törvényes felsőbbségek iránt tartozó engedelmességgel meg nem egyeztethető tett rosszaltatik, úgy felelet terhe alatt oda utasittatnak megyénket, hogy minden további lépésektől óvakodjanak ’stb. A’ másikban, melly ő felsége megbízásából íratott, a’ szegődöttek közé tartozó megyei főorvos kineveztetése és tekintve megerősítése a’ megyei főkormányzók olly jogának állittatik , melly csak folytonos ’s kétségbe nem hozott ellenkező szokás által gyengíthető, illy szokásra a’ fölterjesztett adatok nem mutatnak; sőt inkább gr. Forgách és gr. Teleki Samu főispánok általi egyenes és közvetlen kineveztetés és e’ kinevezési jognak Lónyay János általi folytatása tűnvén elő , miután gr. Zichy Ferencz elnöklete alatt közbejött és a’ követelés támogatására felhozott főorvosi választás szokott választás esetének annál kevesbbé mondható, minthogy az nem 3-as kijelölés, hanem a’ felkiáltásnak két egyed közti feloszlásával, ezek egyikének választása főispáni kinevezés által eszközöltetett ’stb., ez okból a’ hirdetett csőd helytelenittetik, rosszaltatik. Végül Zsugovics István főorvosnak meghagyatik,’s a’BB. oda utasitatinak,hogy az 1723: 56 ’s 58 törvények ’s e’ tanácskozások rende elleni törekvésektől tartózkodjanak. E’ súlyos vád ellenében ha igazolásra van szüksége megyénknek, ’s ha a’ nagy közönség előtt okát kell adni, miért nem vétetett az intézvény foganatba? úgy az a’ végzésben bőven föltaláltatik. Van egy embernyelv, melly bizonyos lapban még a’ múlt gyűlés után próbát tön, mikint lehessen a’ tiszta fehért éjszín sötétté változtatni; ’s akadt egy másik nyelv — bizonyos politicus Dulcamara nyelve, és ez oraculumi jóstehetsége érzetében megjövendölte, hogy nem kell kétségbeesni Bihar f lett; mert Bihar még boldog lesz, ’s a’ boldogság nagyobb biztosításául e’ dicső nyelv kegyesen megígérte , hogy gonddal fog viseltetni az igy haladó Bihar iránt, azaz kelepczei jártasságát időszakonkint gyakorolni fogja rajta. Ám tessék ,tudjuk, kié a’ nyelv; mi nem neheztelünk rá, még azt sem kívánjuk, hogy Pithagorás iskolájába járjon tanulni hallgatást, mindennek megvan a’ maga hivatása; adjuk meg a’ császárnak, mi a’ császáré, 's a’ dulcamara'» nyelvnek , mi az övé. — Az említett végzésben előadatik, miképen a’ BR., szűkségesnek látják, azon rosszalásra nézve,melly múlt sept. 23-kán tartott közgyülésekben történtekre az előbb felolvasott intézvényben kimondatik, az utóbbiban pedig erre hivatkozókig az 1723. 56 és 58. czikkelyekre utasítással megemlíttetik, röviden megjegyezni, hogy a’feladás a’létel sem közölve nincs, sem annak tartalma iránt ki nem hallgattattak, holott meg vannak a’ RR. győződve, hogy azon esetben, ha a’ nm. m. h.tanács az érintett közgyűlés jegyzőkönyvének beküldését megvárja vagy azt előlegesen felkivánja, a’ rendek tettét kárhoztatás egyáltalában nem követheti; mert világos azon jegyzőkönyvből, hogy sem jogaik gyakorlásának törvényes határán a’ BB. túl nem léptek, sem pedig tanácskozásaikban rendet ’s hiedelmet nem sértettek. — A’ mennyire továbbá a’ főorvos-kinevezési jog egyenesen a’ főispáni hivatalnak tulajdonittatik, azon elvre nézve, hogy a’ szegődöttek között levő megyei főorvosnak kinevezése és tekintve megerősítése szabályosan a’ megyék főkormányzóit illeti; azt jegyzik meg a’ RR., hogy alkotmányos hazánkban szabálynak csak a’ törvényt, törvényes szokást és ezeknek hiányában csak az olly felsőbb rendeleteket tekintik, mellyek törvénybe nem ütközve adatván ki, a’ RR. által minden ellenzés közbejötte nélkül elfogadtatnak, miután tehát olly törvényt, olly törvényes szokást, olly felsőbb rendeletet, melylyeknél fogva az orvos-kinevezés főispáni jog volna, a’ RR. nem tudnak, nem ismernek, sőt inkább arról van bizonyos tudományuk, hogy a’ főorvos kinevezése még azon szabályos főispáni utasításban sem számittatik a’ főispáni jogok közé, nyíltan kimondják , hogy a’ kérdés alatti elvben annál is inkább meg nem nyugodhatnak, mivel azon számos oklevelek szerint, mellyek e’ tárgy iránt a’ nm. h.tanácshoz folyó évi 650 szám alatt terjesztett felírásukhoz mellékeltettek, a’ megyei orvos fogadásának joga, mellyel a’ RR., a’közgyűlésen jelen volt főispánok mellőzésével is, hol kinevezés, hol választás által gyakoroltak, több rendű felsőbb ültetvények által egyenesen a’ megye RReinek adatik. És itt nem mellőzhetik el a’ BR. azon észrevételt, hogy ezen oklevelek , mellyeken orvosválasztási joguk erőssége alapul, nem csak meg nem czáfoltatnak, sőt legkevesbbé sem érintetve, egészen elmellőztetnek. Tekintve pedig azt, hogy a’ szegődöttek kinevezését tárgyazó főispáni kitűnő jogok csak folytonos, kétségbe nem hozott ellenkező szokással gyengittethetnek S ireg , a’ követelt szokás illy neme pedig a’ BR. által nem próbáltatik; sőt a’fölterjesztett jegyzőkönyvi 183* *) A’ mint azt már múlt számunkban volt szerencsénk közleni. •— Szerk. 773