Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-01 / 96. szám
Antal t biró kertjében, kinél szállásolt, éji zenével tisztelte meg, ’s a’ számos egyedek által formált szövétnekes körbűl P. B. megyei aljegyző előlépve, a’ hon kedveltjét lelkes beszéddel üdvözlé, mit rokonérzettel fogadván, szives köszönetének kijelentését szakadatlan „éljen“-ek követék. — Gyűlésünk első napján tanácskozásba vett többi tárgyak között még csak e’ megyebeli miszlai helység ref. lelkészének a’ helybeli kath. lelkész Ladányi Mihály ellen P. M. tbiró által felhozott azon folyamodása igényel megemlítést , melly szerint ez utóbbi egy ref. legénynek rom. hitv. mátkájával összeesketését—miután amannak megtérítésére ’s a’ kívánt reversalisnak kinyerésére balul hatott működései meghiúsultak —a’ szokott egyházi szertartások nélkül a’ papi lakban vitte véghez. Erre a’ RR. már előbbi e’ tárgyra vonatkozó végzések nyomán azonnal vegyes törvényszéket neveztek ki, melly elébe az említett papi egyedet, azon esetre, ha az első alispán urnak a’ megtagadott áldás pótlólagi kiszolgáltatása iránti felszólítása siker nélkül hangzanék el, az 1647: 14 és 1791: 26 törvényczikkek értelmében perbe fog idéztetni. — Megyénk rabjainak az utóbbi 10 évekről szóló statistiája elkövetkező: rabok voltak összesen 2722; ezek közül per alatt 741; fölmentve 291; elítélve 1690. — Gyilkos 155; gyermekgyilkos 19; történetes verekedő gyilkos 138; rabló és rablógyilkos 220; gyújtogató 15; marhalopó 630; tolvaj 128; más vétségű 414.— Nem szerint: férfi 1609, nőszemély 81.— 16 éven alul: férfi 20, nőszemély 7; 16 évtől 24-ig: férfi 533, nősz. 22; 24—40: férfi 754, nősz. 21; 40 éven túl: férfi 321, nősz. 14. — Nemes 191, előkelő 12 , polgár 11, jobbágy 1471, külföldi 5. — Vallás szerint: r. cath. 967, ágostai 137, helyet 470, n. e. görög 75, zsidó 41. — Rögtön ítélő törvényszék által 1835-ben királtatott 3 rabló, 1 rendes per útjára igazittatott, kettő kivégeztetett. 1836-ban 3 gonosztevő a’ törvény rendes útjára, 1837-ben pedig 1 gonosztevő szinte arra utasittatott. — Tóth Ferencz. Rövid közlések. I. Hevesben a’ főispáni helyettes ur beiktatása nov. 24-kén ment véghez; tisztválasztásra dec. 14- ike tűzetett ki; a’ szomszéd megyék nem hivattak meg; szavazattal biránd a’ megyében lakos vagy birtokos minden nemes, ki 16 évet ért, más pedig senki. — II. Baranyának november 22-ikei közgyűlésén a’ nm. h.tanácsnak a’ honi czukorgyárczikkeket bélyegeztetni rendelő intézvénye következtében óvás határoztatott. — A’ nemzeti színházra tett ajánlat még hátralevő részének befizetésére, különben következő törvényes kényszerítés alatt, a’ f. év utolsó napja tűzetett ki.—A’ levéltárban tapasztalt hiányok miatt ezentúl oda csak az alispáni és jegyzői hivatal egyedeinek szabad a’ bejárás. — Egyes ref. néptanító ügyének eldöntésére, ki már hosszabb ideig tömlöczöztetik, mintsem vétségéhez képest Ítélet szerint talán kellene, másnap törvényszék rendeltetett. — A’ büntetőtörvényszékek gyakoriabb tartása iránti inditvány, nehogy az orsz. küldöttségnek e’ részben elébe vágassák, az utasítások közé följegyeztetett. — Beregnek a’ hónapok magyarosítása iránti felszólítása, ugyszinte Turócz, Csanád és Borsod ismeretes tartalmú levelei többséget nem nyertek; de ez utóbbinak következtében nem csak a’ tanítási mód, hanem a’ közalapítványok czélszerűbb kezelése feletti vélemény-adásra is választmány neveztetett. Ellenben Beregnek a’ magyar vándorkönyv miatt egyik kebelbeli egyedlen történt sérelmet közlő levele, és Fejér megyéé a’ gyorsírók iránt pártoltattak. — Verőczének latin levele még ez egyszer elfogadtatott, ’s e’ részben a’ rendeknek vigasztalásul szolgált, hogy Szerém magyarul irt. — III. Bácsnak november 22-kén kezdett közgyűlésén, Szucsics Károlynak főügyvédi hivataláróli leköszönése után, némelly e’ megyében lakó pap-nemesek azon kérésére, mellynél fogva az ujonczállitási terhektől már ezelőtt mindenkorra fölmentetni kívánták, a’ főügyvéd által adott tagadó vélemény elfogadtatott; a’ közelebbi múlt tíz év alatti raboknak ez alkalommal beadott jegyzéke a’ nádor ő fenségének fölterjesztetni rendeltetett; a’ gyujtogatókra is kiterjesztett statariumi k. engedelem kihirdettetett; végre a’ főispán úrtól érkezett két levél olvastatott fel, mellyeknek egyikében jelenti, hogy elnöki székének kegyelmes felmentetése következtében, beiktatási ünnepélyek nélküli elfoglalására dec. 9-kén választó ; másikában pedig a’ tisztválasztást dec. 20- ikára határozza. IV. Marosszék. M. Vásárhely nov. 15. F.h.2-kán alkirálybirákat választó közgyűlésünket érdemes főkirálybiránk velős beszéddel nyitá meg, mellyben, e’ gyűlés fő czélján kívül, a’ széknek anyagi jólétét eszközlő nézeteit előadván, ’s főleg a’ helyettesítés legkisebb nemét is mellőzni kivánván, a’ mostan megürült alkirálybirói hivataloknak mimódoni betöltését tűzte ki a’ rendek tanácskozása tárgyául. — A’ volt alkirálybirák előléptetésüknél fogva, hivatalukat tovább nem folytathatván, a’ gyűlés színe előtt arról ünnepélyesen leköszöntek, hálás szívvel fejezvén ki köszönetöket a’ rendeknek eddig hozzájok viseltetett időntúli bizalmukért. Ekkor a’ BR. a’ választás módját vagyis a’ hazánkban már sok tusára alkalmul szolgált 3 és 9 kérdését vették vitatás alá, ’s végre e’ nagy fontosságú juris publici kérdés csakugyan a’ törvények, ’s jelesen az 1791:12.czikk igaz értelme szerint jön elhatározva. — Erdélyi, Erdélyi országgyűlés. Fölviradt hát valaha Erdélyre a’ nagy nap, mellyhez annyi várakozás és aggodalom , annyi remény és kétség, annyi óhajtás és félelem csatlakozik. Egybegyűltek a’ három egyesült nemzet képviselői és azok, kiket fejedelemi birodalom a’ legfényesb, legnemesb pályára hiva meg, hogy két millió — nyelvben, vallásban, nemzetiségben, polgári állásban és politicai jogokban sokféleképen különböző — honfitársaik jó ’s bal sorsáról tanácskozzanak; hogy az idők neheze ’s terheinek súlya alatt szenvedő földnépet nemesebb emberi állásra emeljék és nyomorszülte szenvedésein segítsenek; hogy megértve és fölfogva a’ kor és körülmények komoly szózatát, melegen karolják föl e’ hazát is — melly az idők viszontagsága miatt annyiban és annyira el-elmaradoza — a’ haladás és javulás pályájára. Mennyi ’s mekkora ösztön nem rejlik itt Erdély lelkes fiainak annyi jót és hasznost tenni e’ szép haza emelésére és virágoztatására, mennyit csak a’ körülmények megengednek! — A’ megnyitási ünnepélyről a’ kolozsvári lapok után ezeket emeljük ki. — Számos idegenek jelenének meg ez alkotmányos ünnepélyre, többek közt erdélyi hadi főkormányzó b. Weinhardt altábornagy is. Vasárnap , nov. 14-kén, a’ kolozsvári gothidomú r.cath. székesegyházban kir. biztos és hadi főkormányzói excrások, továbbá a’ kir. főkormányszék, számos országgyűlési tagok és hadi tisztek jelenlétében ünnepélyes sz. miseáldozatban a’ sz. lélek hivaték segítségül. Hétfőn, nov. 15-kén, mint az országgyűlés megnyitása napján a’ KK. és RK. az országos teremben egybegyülvén, országos elnök magyargyerőmonostori b. Kemény Ferencz b. titk. tanácsnok ő excja által ékes magyar beszéddel üdvözöltetének, mellyben a’ tisztelt elnök úr az országgyűlés okát és czélját rövid, de velős szavakban előadván, a’KK. és RR. elébe terjeszté a’ kir. előadásokat, u. m. a’ főkormányzói és többi megürült országos hivatalok betöltését, rendszeres biztosságok kinevezését, törvénybe foglalását’s fölterjesztését; ’s átmenvén a’ haladás és javítás szükségére: „Nem hiszem — úgy mond — tek. KK. és RR., hogy csak egy józan itéletű polgára is volna e’ honnak, annál inkább tagja e’ díszes testületnek, ki el ne ismerje, hogy egy fél század óta helyt állott nemzetnek valahára lépni, haladni szükséges; ’s bármelly hitelkedőleg tekintsünk is sok szépre és jóra, miket törvénykönyveink lapjain elszórva föltalálunk, meg kell mégis vallani,’s nyíltan kimondani, hogy hazánk állása, akár alkotmányi , akár törvénykezési, akár gazdasági szempontból tekintsük, gyökeres orvoslást ’s fontos és nevezetes újításokat kiván, sőt sörgetőleg követel. — Itt ezen országos teremben állapodnak meg legelőbb is gondolatim. — Itt látom egybegyülve hazám legderekabbjait, kiket érdem és értelmesség, jellem és vagyonosság által biztosított függetlenség, ’s a’ fejedelem és hon bizodalma kijelelt, hogy egy tiszteletre-ragadó testületté egyesülve, a’ szólás teljes szabadságával tanácskozzanak, egy nagy fejedelem trónusának, egy szép haza törvényeinek erősítéséről, millió ember boldogitásáról. Dicső intézet, melly önkénytelen is hálára ’s tiszteletre ragadja a’ keblet, alapitó őseink iránt. — De kérdem őszintén: ezen szép intézet rendszerének is nincsenek e árnyékoldalai? nem látjuk e magának a’ képviseletnek hiányát? a’különböző érdekeknek egy czélra egyeztetésében nem veszszük e észre az akadályokat ? ’s dolgaink lassú folyása, mellyet a’ tapasztalás igen is tisztán bizonyít, nem mutat e valamelly organicus bajra, melly az egésznek elrendeltetésében gyökerezik?“— A’ törvényhozás hiányairól a’ törvényhatóságokéira tért át a’ szónok, ’s ezek után a’ birtokviszonyoknak egy állandó és határozott úrbér általi javítását és az adózási rendszer árnyékoldalait emelé ki, miszerint az adó felosztása és beszedése tekintetében valamelly lényeges hibának kell rejtezni az adórendszerben, minélfogva a’ más országokhoz mérve hasonlíthatlanul csekély adómennyiség olly nagy teherrel látszik a’ népre súlyosodni. „Ha törvénykönyveinket forgatom — mond tovább a’ tisztelt elnök — sok szépet és jót, de ellenben sok határozatlan, egymással ellenkező ’s az önkényes birói magyarázatnak tágas mezőt nyitó tömegét találom azokban személyes ’s vagyoni jogainkat biztosító törvényeinknek. — Törvénykezési rendszerünk pedig maga egy végetlen labyrinthus, mellynek elágazásaiban a’ legtisztább igazság is könnyen eltévedhet. — Mit mondjak, tek. KK. és RR. büntetőtörvényeinkről ? mit fogházainkról? keresztülfutok ezeken, mert e’ 19-ik században mind ezekről csak pirulva szólhatnék; ’s különben is ezeknek hiányát mélyebben érzi minden hazafi, mintsem hogy a’ javítások iránti készséget akárki részéről is kétségbe hozni lehessen.“ — Miután még a’ birtok használatának káros akadályairól szóla, szóba hozá az anyagi haladás szükségét. „És itt — mond a’ szónok — ne csalódjunk, mert ha szintén egy nemes buzgalom , segítve e’ sebesebben forgó vér ’s virágos képzelet által, azt kívánná is elhitetni velünk, hogy a’ haza szent földje borostyánt csak az elvek bajnokinak terem, de a’ nagy rész, melly hidegen számol, egy tiszteletreméltó rész, melly janusi ábrázattal a’ múltra és jövendőre kinézve, a’ jelent ezekkel kapcsolatban fogja föl; ’s végre a’ legnagyobb rész, mellyet az élet gondja és terhe nyom , melly háznépet verítékkel táplál, gyermekeket áldozattal nevel, méltányolni ’s dicsőitni fogja azokat, kiknek kevesbbé csillogó, de annál sikeresb munkásságuk után anyagi gondjaik tágulván, ’s a’ szükség lenyomó terhe könnyebbülvén, képesekké lettek önerejükön emelkedni nemesebb rendeltetésök felé. — Minket a’ testvérhon példája, mind ezeket tettleg igazolva, szólít föl követésre. Örömtelve szemléljük, mikint kezd az fölemelkedni ’s helyet foglalni az európai nagy nemzetek családjában, mióta a’ nemzeti fejlődés vagyonossággal karöltve teszi sebesléptü haladását. — Gőzösök hasítják a’ Duna hátát, kereskedési viszonyok kötik egybe keletet nyugottal, egy óriási vállalat a’ két anyavárost nem sokára egygyé alakítandja; századokra kiható intézetek emelkedtek, újaknak talpköve tétetik le. — A’ tudományok templomának (museumnak) falai már állanak, úrbéri viszony és hitel törvények által vannak megalapítva, a’ hon édes anyai nyelvén szól királyához, ’s édesebb örömmel hódol az anyai nyelven hangzó törvényeknek is. — ’S mi hátra maradnánk ezek megett? A’ két ugyanazon szent koronát alkotó ország, mellynek áldott földjét atyáink közös erővel’s egy patakká elegyült vérrel szerzették, mellynek lakóit nyelv, alkotmány ’s nemzetiség erős kapcsai lánczolják egybe, különböző érdekkel nem bírhat. — Együtt kell nekünk a’ haladás pályáján sietni, ’s az út, melly czélhoz vezet, melly a’ szirtokat is, miket gondosan kikerülni szükség, kimutatja, a’ nagyobbik testvér által meg,van már törve a’ szeretett kisebb nyomainak is. — És az a’ jó fejedelem, ki a’nagyobbnak előhaladási törekvéseit hatalmas karjával olly nagylelkűleg gyámolította , ki most maga szólít föl minket is előadásai rendében önszükségeinkről, önjólétünkről gondoskodni , bizonyosan szintolly kegyes leszen irántunk is.“—Az elnök reményeinek kifejezésével, erejének a’ hazai ügyre szentelésével és a’ rendek bizodalmának kikérésével rekeszté be komoly beszédét, melylyet háromszoros zajos „éljen“ követe. Földvári Farkas itélőmester az országosan összegyűlt Kir. és RR. nevében válaszolt. A’ kir. hivatalosok névsora, a’ meg nem jelentek bejelentései és a’ követek megbízólevelei fölolvastatván, az orsz. elnök javaslatára küldöttség nevezteték ki a’ kir. fökormányszék meghívására, melly a’ meghívásra megjelenvén, kir. kincstárnok és ideiglenes kormányszéki elnök gróf Rhédei Ádám üdvözlé a’ rendeket, kinek szinte Földvári Farkas itélőmester válaszolt. Egy más küldöttség, Bedeus József tartom. főbiztos vezérlete alatt, a’ kir. biztos meghívására küldetett, melly viszszatérvén, jelenté: mikép kir. biztos ő excja másnap meg fog jelenni, a’ gyűlést ünnepélyesen megnyitandó. A’ kormányszék távozta után eloszolván a’ gyűlés, a’ KKr. és RR. a’ kir. biztosnak mentek tisztelkedni, kit az orsz. elnök magyarul üdvözlé; a’ kir. biztos hasonlag magyarul válaszolt. A’ Kir. és RR. végre lakára kisérék tisztelt és szeretett elnöküket, kit nevökben Fejér megyei főispán gr. Nemes János üdvözlé; az elnök melegen felelt, ’s mult országgyűlésen tapasztalt bizodalmát a’ rendeknek továbbra is kikéré. — Más nap, nov. 16-kán, tömve vala terem és karzat, és miután a’ multnapi jegyzőkönyv fölolvastatott, és a’kir. biztos a’ BB. együttlétéről értesittetett, a’ hadi főkormányzó és számos tiszti kar kíséretében taraczkok durrogása közt megjelent kir. biztos , a’ bíboros fejedelmi trón állványára lépvén, fölolvastatá ő felsége kinevező k. kir. leiratát és az e’ tárgyban a’ főkorm. székhez intézett leiratot. Ezek után latin nyelven üdvözlé a’RRet, kiknek nevében kincstárnok és ideiglenes kormányszéki elnök gr. Rhédei Ádám szinte latinul válaszola. A’ kir. biztos a’ téren fölállított katonai hangászkar zenekisérete közt távozik. A’ rendek a’ jegyzőkönyv hitelesítését folytatók. Délben az országos teremben a’ kir. biztos 300 személyre való fényes ebédet ada. Vidéki levéltárcza. Nemes-Kosztolány, nov. 6. A’közéletnek azon jelenetei, mellyekben a’ korszülte nemzeti szükségek nyilatkoznak, még akkor is birnak némi érdekkel , ha csak kisebb körből eredtek. — Helybeli ágost. ev. egyházunk pap választó gyűlést tartván, az unióról ekkint nyilatkozók: „Valamint hazánk különféle vidékein az ev. vallások egyesülendése iránt a’ legélénkebb részvét nyilatkozók, úgy ezen egyház tagjai is örömtől dagadó kebellel olvasók ama’ 808