Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-11-10 / 90. szám
jelleme , miszerint a’ nép alkotmányos polgári szabadságot óhajt, és ez állást magának, istenes természeti törvény adta jogaihoz ragaszkodva, a’ szabad választás beirása által biztosítani kívánja, azért habár olly jeles következményű volt is e’ jelen tisztválasztás, hogy benne a’ nagy többség megnyugodott, mély fájdalom szaggatja mindazaltal a’ kebleket, ha tekintve a’ királyi városok szerkezetét, sok ezerek jóléte fölött csak néhány által választott ’s a’mostani rendszernél fogva számadásra is alig vonható egyedeket látunk határozni, midőn tapasztaljuk, hogy e’ rendszer ’s az ekkorig uralkodott általános részvétlenség a’ kifejlődés főeszközeit örökös kiskorúságban sanyargatják ; midőn tapasztaljuk, hogy az igazság kiszolgáltatásának garantiája nincs; miután az ügyek felebbvitelének útja járhatlanul megnehezítve, a’felsőbb tisztek pedig, kik a’törvényt kiszolgáltatják , nemcsak hogy egyes törvénytelen tetteikért számadás alá nem vonathatnak, de még csak a’ választás rostája alá sem esnek: „De jőni kell, és jőni fog egy jobb kor, melly után Buzgó imádság epedez százezrek ajakán.“ A’választás eredménye ez: főbíró Esze Gábor, ki e’ díszes hivatalt eddig is közelégületre viselte; polgármester: Papp Péter; kapitány: Sztanaczky András; mezőkapitány: Laza János; tanácsnokok, a’ régibbek: Soós György, Joó Mihály , Joó Ferencz, Malik Antal, Zsiga György , Jenei György, Békési József és Szentpéteri János; ezekhez jelenleg választottak Tamási László és Sztanaczki András; házi adószedő: Haulik Mihály; hadi : Koós György ; újonnan választatott; számvevő lett: Fáy Imre; főjegyző: Nagy Mihály. — Választópolgárokká lettek: Asztay István, Fekete Antal, Orosz József, Répási János, Almási Lajos, Vajai Imre és Nagy Károly. — Adja a’ magyarok istene, hogy e’ tisztikar az elnyomatás és igazságtalanság ellen védpaizsul szolgáljon, bizodalommal kísérje a’ felvilágosodás szellemét, ’s a’ szétrugó erőket a’ fejedelmi trón dicsőségére, városunk’s az egész haza virágoztatására neki egyesitnie sikerüljön!— Madarasi János: Vidéki levéltárcza. Nyíregyház, oct. 29. A’ tiszai ágost. egyházkerület által múlt évben Nyíregyházán felállittatni rendelt tanítókat képző intézet immár a’ valósulás küszöbén áll. Tegnap valónak itten ifj. Draskóczy Samu helyettes kör. felügyelő és Komáromy József hegyaljai esperes urak, ’s bevégezték, az itteni ágostai hitvallásuak elöljáróinak befolyásával ’s a’ új városi tanács és választott közönség több lelkes tagjaival is értekezve, e’ tárgybani munkálkodásukat, mellynek kerületi jóváhagyástól függő eredményei : 1) Jövő 1842-ik iskolai évre az intézet már megnyittathatván , két tanító rendeltetett meghivatni. 2) Financiális tekintetben mindegy lévén, akár egy bizonyos tőke kamatjából az intézet számára házbért fizetni, akár pedig ugyanazon tőkéért házat venni, több es czélra alkalmas házak megtekintése után egy választmány neveztetett ki, az illető háztulajdonosokkal alkuba bocsátkozandó. ( 3) Ezen intézethez egy elkerülhetlenül szükséges gazdasági intézet is fogván csatoltatni, miután a’ városi belső és külső tanács által az e’ czélra nagylelkűleg ajánlott földek a’ váltógazdaságnak gyakorlati tanitására elegendőknek nem találtattak, biztos reményt nyújtanak a’ város elöljárói, hogy az ajánlt mennyiség a’ szükségnek megfelelőleg szaporittatni fog. — Ezek valónak főkép az érintett munkálatnak tárgyalatai, mikből világos, hogy az intézet alapja megvettetvén, rá immár csak építeni kell; több tanítói szék felállítására , a’ növendékek tápintézetének létesítésére ’s más egyébre még sok pénz szükséges. De miután ezen intézet a’ czéloknak legszentebbikét, a’ népnevelést ’s nemzetiség emelését tűzte ki pályájául, következőleg minden honpolgárt egyaránt érdekel, remélni lehet , hogy ez ügyre valláskülönbség nélkül mindenki szívesen áldozand, kinek a’ végzet tehetséget adott. Részvényeket 4 pontjával 10 évre aláírhatni minden tiszai kerületbeli fő- és alesperesnél, nevezetesen Nyíregyházán a tiszt. Farbaky Dániel táblabiró ’s hegyaljai alesperes urnái *). — Benczúr Adolf. Tolcsva, oct. 30. A’hegyaljai szüret, melly néhány év óta, kevés és rossz boráért köd- ’s esővel gyúrt sarain többnyire november végéig szokott bennünket úsztatni, ez évben kellemes’s a’legszebb aratási idővel is pályázható napokkal, még e’ folyó hóban véget ért. Kevés, de páratlan jóságú borával reményt öntött a’ már-már haldokló Hegyaljába, ’s hitet, hogy a’ szőlők aranytermő kora táján nem múlt el örökre,’s a’világhírű nedv becsének egy jámbor sziléziai lakos bármilly hathatós gyógymódja nem adható meg a’ vegcsapást; és ha ő, mi is, szegény bortermesztők , az istenadta földtekén lassanlassan megélhetünk. Egy hordóbor (180 itere) egy puttón (35 itere) szemelt aszúval 40 p. frton kapva kelt, de felebb is volt nem egy-két eladás; a* szegény nép termése 20—30 p. forintig. — Porosz és lengyel vevők sajátságos szekereiken ’s vörös jármokkal ekitett lovaikon sebesen futkosták be Hegyalja 12 városát és néhány falvat, mindenütt sok bort véve ’s pénzt hagyva ; tudok, ki itt helyben Tolcsván maga ezer hordóboron felül vásárlóit. Az izraeliták is aszúvásárlási jogukat, mellytől őket egy közgyűlési fellobbanás majd megfosztotta, szélesen gyakorolván, csődükkel a’ termesztő résznek nem kis hasznot hajtottak. Általában szebb szüretre rég emlékezem, ’s ezt érezték a’ f. hó 21- és 24-kén tartott módi tánczvigalmak is: csinos divatkocsik robogtak el, egymást sűrűn váltogatva, a’ Hegyalját végighigyózó fehér töltésen, kecses női fők tekintgetve ki a’ Kölber-határok csillogó üvegein, és mind csak Madra és mind csak a’ regényes völgyben feküvő Mád felé. Este megyei hangászunk Bunkó Antal bandájának zenéje mellett megnyílt a’ vigalom; meglehetős számú gyülekezet, csinos világítás, a’ dús házbirtokosnőhez nem igen illő arasznyi tükrök, igazi fulasztó por, de sok szép nő, csinos férfiak tevék a’ terem ékeit. — Érdekes volt a’ bálvendégek közt egy, nemzete öltözetében megjelent lengyel grófot látni; sárga gyűrt szárú saruk voltak lábain, térdig érő és aranynyal hímzett rövid ujjú lengyel tunica szorította össze izmos derekát, melly alól bársony tokba rejtett széles görbe kard kandikált, tömött bajusza alól az érett korba járó férfinak halk, de honi nyelv zengett le karjába fűződött kellemes szőke nejéhez; majd később neki indulva, hihetlen könnyűséggel lejtett egy megrendült mazur hangjain; ’s láttam, mint mosolygott az itt is idegen nyelven dadogni nem szégyenlő haute-volée-k gyermekein, ’s kaczagott bizonyosan rajtunk frakkos magyarkákon is, kik a’ csak egyszer, de csak — mondom — egyetlenegyszer, az is parányi személyem által meghuzatott nemzeti nóta alatt (hasztalan állván előttünk a’ pestbudai múlt téli tánczvigalmak utánzásraméltó példái), vagy kártyaasztaloknál néztük a’ kilenczek és babalák Boscóit; vagy pedig itt-ott eldőlve pihentettük polkák ’s keringők kínaitól megpöffedt czipős lábainkat. — Szerencsénk volt szomszéd Abaujból újonnan nyert főisp. helytartónkhoz is , ki fiatal korához illő vig kedvvel mulatott végig a’ bál legszebbjeivel. — Kevés nap múlva egy nagyobbszerű terembe leszünk őt szerencsések bevezetni, hol másféle, igen komoly dolgok várnak rá. — Mezősy László. , KÜLFÖLDI NAPLÓ. A’ cubai gyarmatbirtokosok fölszóliták a’ szigetnek spanyol helytartóját, vetne véget az angolok beavatkozásának, mellyet ezek a’gyarmat rabszolgakereskedési ügyeiben gyakorolnak, különben a’ sziget elszakasztandja magát a’ spanyol kormánytól; mert — úgy mond — ha az 1820 óta Cubába behozott, az angol kormány által pedig szabadon eresztetni kívánt rabszolgák elbocsáttatnak, ez végromlást fog hozni a’ gyarmatosokra. Dublinban oct 25-kén zajos volt a’ helyhatósági tisztválasztás megnyitása. Még nem tudhatni eredményeit , de minden oda mutat, hogy a’ szabadelvű párt fényes győzelmet nyert. O’Connell Dániel, ki legközelebb e’ város részéről követte el nem választathatott, most a’ városnak már két kerülete által aldermanná választatott; és bizonyosnak tartják, hogy ő egy reformot óhajtó tanácsnak elnöke, lord mayor leend; a’ nagy izgató már megkészitteté lordmayori díszkocsiját, még pedig nem Londonban, hanem Dublinban. — A’ M. Post alaposan hihetőnek tartja, hogy a’ franczia kormány már hivatalosan tudósittatott az angol seregnek S. Jean d’Acrebeli teljes kitakarodásáról, azon hozzátétellel, hogy a’ keleti postának első indultával a’ brit-ausztriai hadsereg egészen elhagyja Syriát. —Angliában napirendre jöttek a’ gyújtogatások. A’ Times (forylap) nem átalló kimondani , mikint e’ gyújtogatások a’ gabnatörvényelleni izgatok pénzén vásárlott ügynökeinek művei; ’s most ez állítás fölött a’ whig- es torylapok csavádnak. Angolország több gyárvárosaiban olly nagy fokra hágott az ínség, hogy még a’ tehetősb osztály sem tudja adóját befizetni. — A’ londoni börzén mintegy 150—200 ezer font sterlingnyi jegyek keringnek kétszeres, sőt háromszoros kiadásban; a’ kincstárnak egyik tisztje mint hamisító elogatott. — Sir Harcourt Lees, egyik oraniai páholy mestere, a’ dublini hírlapok egyikében kinyilatkoztatja, hogy ő néhány hónappal ezelőtt a’ nemoursi herczeget írásban figyelmezteté egy titkos társulat iránt, melly a’ franczia királyi háznak teljes kiirtására szövetkezett, ’s e társulat összeköti tesben áll az Angolországban létező hasonczélzatúval; a’ párisi rendőrség is az ő figyelemeztetésére fogatott el egy illy társulatot, miért ő Lajos Fülöptől köszönő iratot nyert. A’ Messager telegrafi tudósítások után a’Rhone folyamnak, Montfaucon és Avignon vidékén, rendkívüli kiáradásáról értesit, melly a’lakosokat nagy fínségre juttató. — A’ franczia kormány hivatalosan tudtára adá az angolnak azon elhatározását, mikint a’ középtengereni hajóhadat 6 sorhajóval szándékozik megkevesíteni. Így látszik, az angol kormány is kész visszahúzni ugyanazon tengeren levő hajóhadának egy részét, és 74—80 ágyús sorhajóit 50 ágyús fregattokra leszállítani, hogy az éjszakamerikai, franczia, osztrák és muszka nagy fregattokhoz hasonlókat állíthasson ki. Az angol birodalom minden tengeri kikötőiben hajóslegények szedetnek. — Franczia tábornok Paraguay d'Hilliers jelentése szerint Milianának másodszori élelmeztetésekor a’ franciák ismét megütköztek az arabokkal; ez utóbbiak közül mindjárt az első megtámadáskor 80-an estek el, egész veszteségük pedig 200 holtra és sok sebesültre, a’ francziáké ellenben csak két holtra és 30 sebesültre tétetik. A’ svéd-norvégi király tekintetbe vévén az ez idei gabona szűk termése miatt ínséggel küzdő népe sorsát, a’ behozandó gabona vámbérét egész 1844-ik év végéig tetemesen leszállittatá. A’ hesseni nagyherczegségben a’ kivégeztetések ezentúl nyaktiló által fognak történni. Az angol korona és egyház által alapított jeruzsalemi evangelicus püspökséget a’ porosz király 15 ezer font sterling tőkepénzzel gazdagító. Mindaddig, mig a’ tőkepénznek palaestinábani letehetése nem biztosittatik, a’ porosz király csak a’ kamatokat fizetendi le néhány e’ végre kinevezett angol püspökök kezébe. A’ brüsseli könyvnyomtatók és segédeik választmány által kérek meg a’ belga királyt, hárítaná el azon aggodalmukat, mellyet a’ könyvkereskedési törvények feletti franczia országgyűlési vitatások bennök gerjesztenek. A’ belga király időelőttinek nyilatkoztató aggodalmukat, ’s reményt nyujta nekik, hogy a’ franczia írók olcsóság tekintetéből Belgiumban fogják nyomtattatni munkáikat. Az olasz földön összeesküvés igen elágazottnak tartatik, noha a’ kormány orgánumai az ellenkezőt állítják; czélja az összeesküvésnek ugyanaz, mi 1820-ban volt. — Több előkelő személy — tartva az elfogatástól — megszökött, az összeesküttek bizottmányai kivált Marseilleből és Barcellonából intézik az egészet. — Sicilia volna a’forradalom főpontja.— A’ nápolyi kormány eleintén rendőrök által kívánta az összeesküizteket fölkutatni és irántok vizsgálatokat tétetni; de utóbb a’ rendes törvényhatóságoknak téteté kez kötelességökké. Nápolyi újabb tudósítások szerint 80-ra megy ott az eddig elfogattak száma. ÉJSZAKAMERIKAI EGYESÜLT TARTOMÁNYOK. Igen érdekes az augsburgi Alig. Zeit. egyik levelezőjének a’ canadai határkérdések feletti elmélkedése. Tartalma ez: „ A’ canadaiak és az éjszakamerikai statusok közt már olly régóta tartó viszálkodások nem csupán határkérdések; az ottani dolgok állása bizonyos háborút huzand maga után, ’s e’ háborúban azon életkérdés forog fen: ha valljon az angol uralkodás Éjszakamerika száraz földén tovább is fentarthatja e magát, vagy az amerikai statusok szövetsége szétromboltassék? Angolország 3 év óta folyvást 16 ezernyi fegyveres sereget tart Canadában , és ugyanannyit szükség idejére hadilábon; az amerikaiak minden áron maguk hatalma alá vágynak keríteni Canadát. Az angol kormánynak hibás rendszere miatt több ezer angol és kivált izlandi akart letelepedni Canadában, de alkalmas helyet nem találván , az egyesült tartományokba vonultak; csupán a’ new-yorki statusban 40 ezer izlandi van katonai szolgálatban, ezek ’s általánfogva a’ két Canada népessége — melly többnyire politicai menekültekből áll—gyűlölettel viseltetnek ha nem is egyenesen Angolország, de kormánya ellen, és ettől menekedni kívánnak. Kivált a’ canadai második népfölkelés óta egészen elidegenedtek az angol kormánytól , melly keményen bánt a’ fölkeltekkel, ’s ekkor nagy tömege a’ politicai szökevényeknek a’ határokra húzódván, ott boszút esküdött az angol kormány ellen, melly általános bűnfeledést nem adva, meg nem engedé nekik hónukba visszatérhetni. Illy anyagokból származnak mindazon néprendülesek, melylyek M. Leód elfogatása óta már több ízben kitörtek, ’s a’ mellnek meghúzással fenyegetek az elfogottat, ha szabadon bocsáttatnék. — Egyébiránt a’ canadai nép nagy részében az anyaországhozi (angliáhozi) vonzalom ’s az amerikai egyesület elleni undor is mutatkozik. 1838 bani nehány amerikai, úgyszintén lengyel és franczia tisztek beütvén az angol határokra, mint rablók közére függesztettek; ez annyira felbőszité a’ rokongondolkozasu amerikaiakat, hogy nevenkint följegyzék azon angolokat, kiket egy, még sükerülendő uj beütés esetében föl fognak akasztani, — így minden odra mutat, hogy a’ két status közti háború kikerülhetlen; egyszersmind neim lehet csudálkozni, hogy előkelő amerikaiak a’ határokon lakó elégedetlen néptöneget saját hasznukra fordítani gondolák. Ekkor keletkeztek már 1838-ban az úgynevezett vadászpáholyok (Hunter's lodges), miknek száma közel ezere,a'páholyok fegyvertfogható tagjainak száma pedig 80 ezerre megy.—Elmellőzvén e’ társulatok belszerkezetének részletes leirá * Kérem a’ tisztelt alesperes urat, hogy tőlem is, értékem csekélységéhez kepest, egy részvényt— mellyre magamat ezennel kötelezem — elfogadni szives legyen. Közlő úr nagyon lekötelezne, hahogy a’ képzőintézet belszerkezetének ’s tanítási rendszerének tervét a’ Hírlap szerkesztőségével közölné. — Kossuth L. 756