Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-09-25 / 77. szám

ték hadi adó alá a’ megyékben összeiratott. (4 egész jobbágy, 4 aratiorum integrorum subditi­s egy porta, mint Pest megyének 1725-ki conscriptio­­nalis szabályaiból láthatni.) A’ birtoktalan nemesek tehát, armalisták, curialisták, udvar­helyeiken lakó többnyire mesterember és zsidó zselléreikkel, e’ te­herben nem részesültek. Ezt a’ birtokosok, kiknek jobbágyaik adót fizettek, ’s e’ miatt a’ statusnak úri kényt fékező gondosabb utalmában részesültek, ne­hezen szívesék; azonban a’ kisebb nemeseket ’s csak ezeket egyedül személy szerint adó alá vetniük nem lehetvén, más részről az állandó katonaság ’s hadi adó behozatával, a’ megyei igazgatás költségei ál­landósulván ’s megszaporodván, közölték a’ kerék­vágást; ’s e’ közölésnek köszöni létét az 1723. 6 törvényczikkely, melly azt rendeli, hogy az ar­malisták a’ megyék házi szükségeire taxáltassanak. Ez a’háziadótárnak legelső eredete. Taxatio és dicatio törvényeinkben mindig megkülönböztetve áll. Itt is a’ házi szükségekre taxáltatás nem úgy je­lenik meg, mint a’ jobbágyok által fizetett házi adó­hoz járulás, hanem mint egyenes ellentéte a’ con­­tributiónak, úgy hogy a’ki contributiót fize­tett, az házi adót nem fizetett. És ez nem inductio, nem okoskodás, hanem valóságos tény. Előttünk fekszik Pest megye háziadótárának lajstrom-kivo­nata 1725-től egész mostanig, ’s különösen szoros figyelemmel megtekintettük Pest vmegyének 1725-ki adólajstromait, ’s ott ezt találjuk. 1725-ben a’ ta­­xae domesticae impositio tett 5651 ft 19 3/1 fillért; erre a' taxalista nemesek fizettek 3765 ft 34 1/4 fillért, a’ curialis helyek rovatala (mechanici, li­­bertini, judaei, graeci et idgenus alii, tehát, a’mint látjuk, mind ollyanok, kik portalis adót nem fizet­tek ) 2885 ft 85 Yj fillért tön; a’ jobbágyságra pedig (’s itt figyelmet kérünk) háziadó fej­ében egyetlenegy fillér sem vettetett ki. És ha kérditek: mikint vonatott be a’jobbágyság ezen ter­­hekbe? képesek vagyunk megfelelni. Ugyancsak 1725- ben a’ katonaság nyári élelmezéséért (pro interten­­tione aestivali) a’ kir. hadi kincstár bonificált a’ me­gyének 4517 ftot; ez, a’ mint a’ pénztárnok száma­dásában világosan megjegyzi, nem adatott vissza az illető helységeknek, hanem a’ megye házi szüksé­geire fordittatott; és ismét a’ hadiadótár 98 ft 39 fil­lérrel többet vett be, mint kellett volna; ez sem ada­tott vissza a’ helységeknek, nem is számíttatott be a’jövő évi adóba, hanem fordittatott a’ házi szüksé­gek fedezésére. Ez a’ dolognak törvény ’s históriai eredete. Mi­kor kezdették a’házi adót a’ portalis értékre kivetni? egykor szintúgy meg fogjuk teljes bizonyossággal mondhatni, hogy az armalisták csupán az 1805: 1-ső t. ez. által mentettek fel a’ házi adó alól, mindnyájan tudjuk. Törvény ’s história köréből ennyi elég; hát­ra van a’ dolog financiális ’s politicai oldala és véle­ményünk a’ teendőkről. Ezekkel fogjuk e’ tárgyróli unalmas bár , de talán nem haszontalan fejtegetése­inket berekeszteni. A’pesti vakok pénztárába 1. évi augustusban különösen az uj ház építésére befizetett adakozások peng. pénzben: Schmidhamer Ferencz pesti kefekö­tőmester leg. 4 ft; a’ pesti műkiállitásból három nap­ra engedett bemeneti jövedelem 128 ft 24 kr; Buzini gróf Keglevich Gábor ő excja kamarai elnök ur 100 ft; a’ nm. m. kir. kamara minden rendű tisztviselői 134 ft 28 kr; mélt. Bélik József szepesi püspök ur 200 ft; a’ nemzeti casino-társaság néhány tagjai 200 ft; ns Sopron városa 210 ft 48 kr; hg Batthyány Fü­­löp ur 200 ft; Lajcsák Ferencz nagyváradi püspök ur 200 ft; Schaffer János nyugalmazott harm­­adósze­dő ur 120 ft; Kossuth Lajos tb. ur gyűjteménye 118 ft és egy arany. sz. kir. Szentgyörgy városa 19 ft 68/16 kr; Hangyás Gedeon tb. ur 5 ft; Bajkay Endre ügyvéd ur 2 ft; gr. Nádasdy Ferencz ő excsa váczi püspök ur 200 ft; Veszprém megye részéről 96 ft 38 kr; ó-budai uradalmi fiscalis tb. Buday Ferencz ur a’ lakosoktól 39 ft 50 kr; Mátyus János tb. ur be­szedett 34 ft 30 kr; Visontai Kovách József tb. ur 10 ft; Kovácsné született Nedeczky Mária asszony 10 ft; Mannó István 5 ft; Szabó Imréné született Melczer Fanni 5 frt; Melczer István 2 ft; özvegy Tersztyánszkyné született Nedeczky 5 ft; Stáhly Klára született Gertner 2 ft; Bajzáth Mária született Bernrider 5 ft; Nedeczky született Bernrider Alojzia 5 ft; Szentál Karolina 5 ft; Manó Zsófia 5 ft; Lázár Anna született Manó 4 ft; Virozsil Antal ur 2 ft; Gebhardt Ferencz ur 5 ft; Bene Ferencz kir. taná­csos ur 10 ft; Reisinger János ur 5 ft; Tognio Lajos ur 2 ft; Vizkelety Ferencz ur 5 ft; Ranolder János egyet. hitszónok ur 5 ft; Jedlik Antan egyet. profes­sor ur 2 ft; Böhm Károly egyet. prof. ur 5 ft; Ileseta János egyet. prof. ur 5 ft; Birly F. egyet, professor ur 10 ft; Schedius Lajos kir. tanácsos ur 5 ft; Schor­­dann ur kir. tanácsos 2 ft; Vass ur kir. tanácsos 5 ft; Fitinger ur kir. tanácsos 2 ft; Veleczky Já­nos egyetemi tanitó ur 2 ft; Fabiny egyet. tanitó ur 10 ft; Frank J. professor ur 1 ft; Degen János pro­fessor ur 2 ft; Szabó N. János professor ur 1 ft; Ti­­pula professor ur 1 aranyat; a’ nyilvános próbatétel alkalmával 26 ft 39 kr. — Költ Pesten, sept. 1-ső napján 1841. Gömöry Károly, m. k. pénztárnok. A’ kisdedóvó i. m. t. egyesület közp. vá­­lasztottsága szerencsés lévén legközelebb a’ Zsibón, B.-Gyarmaton és Abonyban megnyitandó intézetekbe Tolnán kiképzett nevendékeiből hármat alkalmazni, miután a’ megürült segélydijas rendes nevendéki helyek közül kettő betöltetett, a’ harmadikra csődü­letet nyit meg. Kik tehát e’ pályára magokban hiva­tást éreznek, ne terheltessenek a’ választottsághoz intézendő folyamodásaikat, valamint eddigi alkal­maztatásukról , erkölcsi magok viseletéről szóló hi­teles bizonyítványaikat,valamelly honi lelkész, taní­tó , kisdedóvó vagy egyesületi r. tag ajánló levelé­vel együtt az elnökségnél vagy alulirtnál személye­sen is minél előbb benyújtani. Az érintett növendéki helyet elnyerendő 8 p.frt havi díj mellett szabad la­kást kap, ’s annak idején szorgalmához ’s ügyes­ségéhez mérendő javadalma kisdedóvói hivatalt re­mélhet. A’ szabályok szerint rendes nevendékké csak olly ifjú vagy férfiú vétethetik fel, ki feddhetet­len magaviseleté ’s minden iskolatanitóban megki­­vántató ismeretek mellett magyarul jól beszél és ír, a’ német nyelvet pedig valamennyire érti; különös ajánlatul fog szolgálni, ha ezeken felül a’ hazában divatozó nyelvek­ közül többet ért vagy beszél, a’ ze­nészeiben jártas, és korára nézve inkább idősb, mint igen fiatal. — Pest, September 18-kán 1841. — K­a­c­s­k­o­vi­c­s L­aj­o­s s. k., egyesületi titoknok. Magyar gazdasági egyesület - válas­z­­tottsági ülés. (Vége.) V. Köszönetet szavazott a’ választottság nemes Abauj, Esztergom, Heves, Hont és Vas vármegyék rendeinek, valamint sz. kir. Besztercze városának is, azon hazafius részvétekért, mellyel az egyesület ügyét pártolva, a’ megküldött aláírási íveket ’s folyóirati és naptári hirdetménye­ket járásonkint környeltetve, becses ajánlatukra méltaták; sőt némellyek, mint: Esztergom, Heves, Hont és Vas várm. rendei, a’községek és falusi isko­lák számára kiosztásul több száz példányt kegyes­­kedének megrendelni. VI. A’ stájerországi gazdasá­gi társaság meghívólevele következtében f. é. sept. elején tartandott gyűlésére ezen egyesület képvise­­léseü­l követség bízatott meg, mellynek tagjai Sza­­páry Vincze gróf, benső titk. tanácsos ur vezérlete alatt: Bezerédy László, Dr. Czilbhert Róbert, Egán Eduárd, Klauzál Imre, Stallner Ferencz és Szabó Miklós r. tag urak. VII. Hubényi József ur, a’ bán­sági kir. bányaigazgatóság ülnöke, eddigelő több kö­tetben megjelent erdészeti jeles munkáival öregbít­vén kedveskedőleg az egyesület könyvtárát, ezekért köszönetét nyilvánítja a’ választottság. VIII. Szabad kir. Szatmár városa kebelében legközelebb fiók-gaz­dasági egyesület keletkezett, melly­en szíves aján­latára az anyaegyesület kebelébe a’ választottság köszönetének kifejezésével fogadtatott, azon becses ígéretével együtt, melly szerint a’ saját körében gyűjtendő gazdasági tapasztalásokról ’s munkálatai­nak eredményéről szíves lesz koronkint értesíteni az anyaegyesületet. IX. Batthyány Lajos gróf, iker­vári nagyszerű gyárából két süveg gyönyörű répa­­czukrot külde be mutatványul, mellyek köszönettel fogadtatván, a’ legközelebb tartandó nagy gyűléskor ki fognak állíttatni. X. Katona Dienes ur, a’ kecske­méti kir. tanoda igazgatója, a’ kecskeméti­­gyárban készült csü­leng-indigoból mutatványt, — Gaál Jó­zsef díszkertész a’ kertészetről ’s gyümölcsfa-te­nyésztésről irt népszerű kézikönyvének kéziratát, — Stallner Ferencz r. tag a’ mustforrás fokának kém­­lelgetéseül használt műszer mintáját, — Vaisz N. gazdatiszt a’ ruh­adló mintáját, — Appel Károly r. tag a’ próbaszántáson koszorúzott ürményi­ekét, — Ernuszt József r. tag az ismeretesb cséplőgépek leírását és rajzát küldék be kedveskedésül, ’s mind­ez köszönettel fogadtatván, részint vizsgálatul, ré­szint használatul az illető szakosztályokhoz utasítta­­tott. XL Kappel Fridiik pesti vál. polgár, nagyke­reskedő ’s r. tag ajánlata következtében a’ t. közön­ségnek jelentetik, mikép r. tag ur kereskedésében (bálványutczai saját házában) a’ legjobbféle takács­­mácsonyamagból nagyobb kisebb mennyiségben ju­tányos áron mindenkor kaphatni. Ezen a­ posztó­gyártáshoz elkerülhetlenül szükséges és semmivel nem pótolható növény őszszel vettetik el; tavasz­­szal, miután 1—l'/­ lábnyira nőtt, középső feje le­­csipelik, hogy az oldalhajtások annál szaporábbak legyenek; miután elvirított (azonban a’ mag pezs­gése előtt), leszedetik, 3—4 ujnyi hosszúra hagyat­ván , legfelebb a’ fejek nyelei, a’ leszedett fejek to­­vaszállitásul szekrényekbe vagy hordókba rakatnak, hogy meg ne sérüljenek. A’ termesztők ebbeli vál­lalatának elősegítéséül arra is ajánlkozott r. tag ur, hogy a’ terménynek minél nyereségesb eladhatását, kereskedési összeköttetéseinél fogva, szíves lesz eszközleni. Szolgáljon a’ t. gazdaközönség nagyobb buzdításául annak tudata, hogy a’ takácsmácsonya sem kövér földet nem igényel, sem fáradalmas mű­velést, és mégis egyegy holdért mintegy 100 p.frt tiszta haszonnal jutalmazza termesztőjét. XII. Köz­­méltánylattal fogadtattak r. tag Dr. Ener Ferencz ur nyári­ almái ’s r. tag Muszely Károly ur saját ter­­mesztményü dinnye-, tök- és ugorka-mutatványainak szép példányai; végül az országos szőlőiskolában termett nemesebb szőlőfajok mosolygó gerezdei, mellyek szőlőiskolát intéző Légrády László ur által ügyesen rendezve kúpalakban díszlettek a’ többi mutatványok felett.— Kacskovics Lajos s. k., egyesületi titoknok. A’ Pest megye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár-egyesületnek ez évi közgyűlése jövő October 31-ik napján délelőtti 9 órakor fog t. nemes Pest vgye nagy teremében tartatni, mellyre minden t. ez. részvényes urak és asszonyságok ezennel tisz­telettel meghivatnak. — Költ Pesten sept. 24-kén 1841. — Szalay József mk., titoknok. Jövő hétfőn, sept. 27.1841 Szentpétery Zsigm­ond ur javára bérszünettel először adatik: „Korona és kard.“ Eredeti szomorujáték 5 felvonásban. Ir­ta Szigligeti. — Pest, sept. 19-kén 1841. — Asz­talos Károly, orsz.-igazg. választm. titoknak.­­ Fővá­rosi újdonságok. Fővárosunk más nagy városok hibái ’s vétkei közül azzal is bir, hogy az ételek és italok meghamisitásában némelly egye­­dek ritka ügyességet képesek kifejteni. Ezen ügyes­ség a’ közönség nem csekély kárával naponkint ma­­gaslfokra emelkedik, kivált az italok készítésében. Ki nem hallott a’ tejes asszonyok rendkívüli ügyessé­géről öt hat ’s többféle tejnemek készítésében? Valóban maholnap a’ chemicusokat megszégyenítve, tehén nélkül is tejet csinálnak. A’ korcsmárosok milly ma­gas fokon állnak a’ gyakorlati vegytan ismeretében, tudják a’ borivók. A’ meg nem hamisított ’s tisz­tán készült bor ritka a’ főváros korcsmáiban: legtöb­­ről méltán el lehet mondani, hogy a’ mennykő ütötte meg, annyira kiélvezhetni belőle a’ kénkövet. De még ritkább a’jó ser: egyik igen tisztelt orvosbarátunk azt állítja­, hogy a’ki jó serhez szokott, ’s ki fűszeres ételekkel és bóditó italokkal nem él, különösen pe­dig ki nem pipázik, egy meszelyke pesti sertől „ne­héz , bódult főre, sokszor gyomorémelygés és főfá­jásra , nyughatatlan éjre ’s másnap megromlott gyo­morra számolhat.“ A’ tisztelt tudósitó egy szere pes­ti ser megivása által három napi rosszullételt vont magára, ’s tudakozás­ után reájütött, hogy a’ seres kancsók alja dohánylevelekkel volt kibélelve. De ez csak egy neme a’ serhamisitásnak. Az alap már a’ hordókban vettetik meg; mert a’ serfőzőhá­zakból kikerült sert még azután minden korcsmá­­ros tulajdon vegytani tudománya szerint készíti el, egyik egy, másik más bódító szerrel vagy fűszeres növénynyel, úgy hogy majd minden korcsma és ven­dégfogadó más ízű serrel szolgál. Ezen körülmény fölötte nagy fontosságú olly fővárosban, hol a’jó ivóviz ritka, ’s még olly sok baráti találkoznak a’ sernek. A’ meghamisítás alól még ama’ bájos ital, a’ ká­vé, sincs kivéve, ’s ez igen természetes dolog. Pestnek más nagyvárosokhoz képest aránylag majd­nem legtöbb kávéháza van. A’ verseny tehát nagy: minden kávés azon van, hogy kávéja által minél több embert édesgessen magához. Egyszer ez, máskor más kávéház dicsértetik, és dicsőnek tartatik, kivül mondják, hogy olly erős kávé sehol sincs, mint nála. De sok gyengébb idegű hamar megadja az árát. Egy pár nap előtt estve egy főrangú és egészséges asszonyság egy illy kávéházból kávét hozatott. Csak felét itta meg, ’s félóra múlva testét nagy fájdalmak közt hideg veríték borttá el, lábai roskadni kezdé­­nek, érvelése csaknem észrevehetlen jön,’s félájul­­tan tétetett az ágyba. Több nemű házi- ’s később gyógyszerek egy óra múlva enyhülést szereztek, de az éj nyughatatlan volt, a’ főfájás és hideg izzadás még másnap is tartott. Csaknem hasonló bajokról panaszkodott a’ szobaleány is, ki a’ kávé másik fe­lét itta meg. Nem akarunk most egyéb italok megha­misításáról szólani,’s csak arra kivánunk figyelmeztet­ni, milly fontos dolog az ételek és italokra való felü­gyelés. H. zsidónak, ki engedelmet kért egy ho­moeopathic­us kávéház felállítására, kérése meg nem hallgattatott. Homoeopathicus kávéház! még mit nem gondolnak ki az emberek újság- és nye­reségvágyból? Beli jó lett volna ez a’ kávéház olly vendégekre nézve, kik félnapokig syllabizálják az újságokat, ’s legfölebb egy pohár czukros vizet isz­nak meg mellette, ha már excedálni akarnak. — A’ pesti városligeten túl Oláh-féle majorban fel­állított vizgyógy- és edző intézet, mint érte­­sittetünk, télen át is nyitva lesz vendégek elfo­gadására. Miután azonban a’ nevezett majornak, mint csődalattinak, jövendője bizonytalan, lépések tétettek cs. kir. aranykulcsos Festetics Antal urnál, hogy a’ Ludovicaeum szomszédságában fekvő kert­jét, hol a’ víznek tisztasága, könnyűsége ’s elegen­dő hidegsége, nemkülönben az elhiresült Illés kútja, úgy minden e’ tájon találtató vizek minősége e’ czél­­ra felette ajánlkozik, átengedni szíveskedjék. Re­mény van, hogy a’ közjóért annyi áldozatokat hozott honfinak méltán magasztalt emberszeretete a’ szen­vedők érdekében tett felszólítást megtagadni nem fogja­ . . . , Perlasca Domokos, academiai művész­es . 648

Next