Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-03-30 / 234. szám
Csütörtök 234. Martius 30.1843. FESTI HIRL&F. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , 's egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. ____ Évnegyede» előfizetés a’ „Pesti Hírlapba. A’ Pesti Hírlap folyó évi második évnegyedére április elejétől junius végéig előfizethetni, helyben házhozhordással 2 frt 48 kr, postán küldve 3 frt 30 krjával pengő pénzben. Mire a’ tisztelt közönséget azon megjegyzéssel bátorkodunk figyelmeztetni, hogy mindent, a’ mi tehetségünkben áll, elkövetendünk, miszerint tisztelt olvasóinkat a’ május 14-kén megnyitandó országgyűlés dolgairól a’ tehetségig gyorsan tudósíthassuk . A’ Pesti Hírlap eddigi folyamából szokott áron még teljes számú példányokkal szolgálhatunk, nemkülönben hiányok kiegészitésére egyes számokkal is, 10 ponrjával. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hirlap“ kiadó tulajdonosa: TARTALOM. Névmagyarítás. Előléptetés. Vezérczikk. (Polgár categoriák). Gyorsirászati verseny. Nyelvzavarokat nyomozó választmány ülése. Megyei dolgok: Pest, (a múlt számban röviden közlött utasítási pontok, az orsz. pénztár pontjáig bővebben). Gömör (birtokolhatlanság eltörlése, kötelezőleges örökváltság, sajtószabadság). Temes (még némelly utasítási pontok, útlevelek, főhadi kormány német levelei, kinevezés). Győr (követutasitás, országos házi adó egyedül a’ nemességre elvállalva, megyei el nem vállalva). Bi bar (választv. javaslat, örökváltság, ősiség, birtok és hivatalképesség, czéhek, népnevelés statusadósságok iránt). Szabolcs (még egy rajz a’ szabolcsi gyűlésről). Egyesületek. Komáromi védegylet. Külf. napló. Szerbia. Éjszakamerikai egy. stát. Frank- és Spanyolhon. l’ortugallia. Belgium. Értekező: (házi adó ’s annak elvállalásával honunk ’s alkotmányunk szilárdítása): Ilosvay Gy. — Hiv. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Névmagyaritás.Ö cs.kir. felsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, miszerint Bekenberg Károly vezetéknevét Völgyesy-re változtathassa. — Előléptetés. A’ nm.helytartó-tanács levéltárába Nyulay László azon hivatal írnokává, helyébe pedig Legrády Sándor járulnokká neveztetett ki. Vezérczikk. (Polgárcategoriák.) ígérők azon elveknek mai számunkban alkalmazását, mellyek a’ polgárjogi qualificatiók meghatározásában nézetünk szerint criterionul szolgálhatnak. Engedjék tisztelt olvasóink az alkalmazandó elveket röviden emlékezetökbe visszahínunk. — Szükségesnek tartjuk ugyanis: 1) hogy a’ polgárjog senki kényétől, senki kegyelmétől ne függjön, hanem bizonyos állapotnak természetes és megtagadhatlan következménye legyen; — 2) hogy születés és castok szerinti osztályzat helyt ne foglaljon, hanem ollyanok legyenek a’ polgári categoriák, miszerint azokba juthatni, mindenkinek születés ’s osztályzati különbség nélkül szabad tér nyíljék; — 3) hogy ollyan ember polgár ne lehessen, ki a’ városnak adót nem fizet; — 4) hogy polgár csak az lehessen, a’ki polgárjogi qualificatiója által a’ város érdekeihez csatolva van. Meg kell vallanunk, hogy a’ sajtó útján ’s törvényhatósági vitatkozásokban ekkorig feltűnt eszmék között ezen kellékeknek leginkább a’ Pest vármegyei követutasításban felállított categoriákat találjuk megfelelőknek. A Pest vármegye ugyanis a’kir. városok belszerkezetét rendezendő törvény által, a’városi polgárok közé számíttatni, vagyis a’ város beldolgait kormányzandó képviselő testület és országgyűlési követ választására joggal felruházni kívánja mind azon született vagy törvény szerint naturalizált magyarhoni lakosokat : 1) Kik legalább egy év óta városi házat, telket, vagy a’ város határában ingatlan vagyont bírnak. — Első tekintetre szembetűnő, hogy ezen categoria szerint a’ polgárjog senki kényétől, kegyelmétől nem függend; születési ’s osztályzati különbség nélkül mindenki előtt nyitva álland; városi adózással összekötve leend; ’s a’ város érdekeihez csatoland. — Azonkívül ezen categoria az, melly által városokban a’ stabilitási elem — a’ status-szerkezeti egyensúlynak eme’ nélkülözhetlen kelléke — kellő nyomatékkal képviselve lesz. — Nem is gondolnók, hogy ezen categoria ellen a’ legtartózkodóbb politicusok is némi okszínnel valamelly más ellenvetést tehessenek, mint csak talán azt, hogy a’városi ház’s városhatárbeli csekély földbirtok nem áll egyenlő tekintetben. Mire azonban hármat kérünk tekintetbe vétetni: egyik az, hogy a’ polgárjog nem terjed egyébre, mint képviselő- ’s követválasztásra; másik az, hogy a’ stabilitási elem a’ földbirtokban, nem pedig a’ földbirtok mennyiségében rejlik; ’s harmadik az , hogy a’ magyar törvényhozás azon elvet immár még az úrbéri községekre nézve is szentesítette, miszerint minden , ki a’ határban fekvő vagyont bir, egyszersmind a’ községben választó is. — Nem gondolnók tehát, hogy a’ kir. városok műveltebb lakosaira nézve olly megszorítást lehetne alaposan motiválni, mellyet a’ törvényhozás még a’ falusiakra nézve sem tartott szükségesnek; annyival kevesbbé pedig, mivel a’ falusi fölbirtokosok elöljáróikat, helybeli tisztviselőiket közvetlenül választják, mig a’ kir. városi polgárok, Pest megye ’s a’ mi véleményünk szerint is, csak képviselőket választandanak. — Azonban ha épen igen erőt venne valakin a’ félemletes tartózkodás, nem vélnénk abban valamelly igen nagy életkérdést rejteni, ha meghatároztatnék a’ külső határbeli birtok mennyisége, melllyel bírni kell, hogy birtokosa ez által ép úgy polgárrá legyen qualificálva, mint lenni kell nézetünk szerint különbség nélkül az első ’s utolsó házbirtokosnak. 2) Pest vármegye polgárjoggal kívánja felruházni a’ kir. városokban, mind azon kereskedőket, mesterembereket és gyámokokat, kik maguk kezére dolgoznak, ha legalább három év óta már a’ városban laknak. — Ezen kifejezés nem törvényt stylizál,hanem csak eszmét ’s irányt fejez ki, azt tehát nem ridege a’ szavak,hanem betűje értelme’s philosophiája szerint kérjük megitéltetni; ’s igy—mi ugyan a’ kifejezést eléggé szabatosnak ’s határozottnak, sőt a’ legjobbnak találjuk, de ha valaki nem találná ’s a’ „maga kezére dolgozás“ helyett például azt kívánná tétetni, hogy a’nevezett categoriába azok legyenek foglalva , kiknek árúboltjuk, raktáruk vagy rendes műhelyök van , e’ részben ismét nem volna nagy ok felakadni, csak azon alapeszme tisztán tartassék fen, hogy városokban ha valaminek, bizonynyal a’ műiparnak és kereskedésnek nyomatékosan kell képviselve lennie; mert ha ez nem képviseltetnék, és az nem volna képviselve, mi a’ várost várossá teszi, mi a’ városoknak nyomatékot’s országgyűlésem befolyásra is méltó igényt ad. — És pedig ép ezen fontos tekintettel tartanók ellenkezőnek, ha a’ városi iparművesek ’s kereskedők polgárjogositása szűkebb korlátok közé szorittatnék, mint mellyet a’ maga kezére dolgozás , vagy árabolt raktár ’s műhelytartás kifejez, mert máskülönben a’ polgárjog és azon categoriára nézve tétetnék kény ’s kedvtől függőnek, hol annak illyesmitőli függését, vagy születés és zárt néposztálykörökhözi csatolását, az alkotmányosság tekintetén kívül még különösen az ipar és kereskedés szabadsága is erősen megsintené. Különben pedig ezen categoria , a’ másik két alapkelléknek is igen tökéletesen megfelel; meg az adózás kellékének, mert habár jelenleg semmiben sem változnék is az országos adórendszer, már a’ jelenleges állapotban sincs ’s nem is lehet gyámolt, kézműves, vagy kereskedő , ki a’ kir. városokban adót (keresetadónak—Erwerbsteuer—nevezhetnék) nem fizetne; a’ mi pedig az érdekkapcsolatot illeti: alig tudunk viszonyt képzelni, melly városi lakost erősben a’ város érdekéhez csatolhatna, mint csatol az ipar ’s a’ kereskedés. Azonban vannak még városi lakosok, kik a’ polgárjogból kirekesztetnének, hahogy az csupán a’fentebbi két categoriára szorittatnék; ki nem rekesztésöket pedig megkívánja a’jogszerűség, minthogy ép ollyanokról van szó, kik polgári jogokra képzettségök felöl kezességeket képesek nyújtani, mint akárki más; de megkívánja azon fontos tekintet is, hogy miután a’ városi polgárok igen nagy része maiglan a’ magyar nemzetiség sánczain kívül áll, e’ mellett pedig a’ városi szerkezet fonák typusánál fogva ekkorig alkotványos életet teljességgel nem élt, ’s igy abban gyakorlat és tapasztalás hiával van, —ép azon városi lakosok, kikről szólani akarunk látszanak arra hivatva lenni, hogy a’ városok uj szerkezetében a’ politicai képzettségnek eleven példáiul, a’ magyar nemzetiségnek gyűjtő magul szolgáljanak. Értjük azon városi lakosokat kik közé számíthatók a’ városi lelkészek, ügyvédek, orvosok,nyilvános oktatók, köztisztviselők, tudósok,literatorok és művészek , akár legyenek születésökre nézve nemesek, akár nem; — mert nézetünk szerint a’ város megszűnnék város lenni, mivelhogy számkivetve volna köréből a’ polgáregyenlőség typusa , ha ott születéspolitikai jogot akár adna, akár elvenne.Azonban miért nem tanácsos az említetteket , kiket közéletben tisztes rendűeknek szokás nevezni, mint illyeneket egy harmadik külön categoria gyanánt ridegen, minden további qualificatio nélkül felállítani? annak okát múlt számunkban adók, és itt csak annyit ismételünk, hogy az, miszerint valakinek zsebében diploma van, még őt sem adózóvá nem teszi, sem a’ város érdekeihez nem csatolja, sem pedig egy bizonyos állandó keresetmódról bizonyságot nem tesz; mint az európai státusjogirány (jól vagy roszul—mindegy) annak mértékéül szokott fölvenni, hogy a’ ki azzal bir, annak már érdeke van a’ közállomány fentartásán ’s közjólét terjesztésén igyekezni.— Csak az a’ kérdés tehát, mikint kell ezen mértéket, ezen érdekkapcsot, ezen adóztatási objectivitást feltalálni?mert a’ ház- vagy földbirtokosnak van háza, földje, az iparművesnek, gyámoknak, kereskedőnek van műhelye, gyára, raktára, áruboltja, melly mindezen kellékeknek szemmellátható , kézzelfogható tárgyául szolgál; de a’ tudományosság körében illyesmi nincs. Azonban miért szolgál amott a’ ház, föld, műhely, bolt a’ szükséges kellék bizonyságául? azért, mert olly élelemkeresetet képvisel, melly a’városhoz köt, tehát városi adó tárgya is lehet; — ámde a’ tudományosság útján szerezhető élelemkeresetnek vagyis jövedelemnek illy külső objectivitása nincs, hacsak a’lúdtollat annak nem veszszük, szükség tehát egyenesen ahoz visszamenni, mit amott a’ház, föld, műhely ’s árubolt képvisel, t. i. a’jövedelemhez. Ez után minden kellékeknek meg lesz felelve, ha a’ törvényhozás harmadik categoriául állítja fel, a’ mint Pest vmegye fel is állította , hogy polgárjoggal bírjanak mindazok, kik 3) A’ városnak állandó lakosai, ’s a’ fentebbi két categoriába nem esnek ugyan , de írástudók, élelmi keresetűk a’ városbani állandó lakás által van föltételezve, abból bizonyos jövedelmet (például a’ városoknak három osztályra sorozható különböző állapota szerint 400—300— 200, vagy pedig 600—500 — 400 pftnyit) bebizonyítanak, ’s attól a’ városnak adót fizetnek. — Ne gondoljuk, uraim! hogy ez valami kellemetlen kutatásokkal járna; mert nem a’ város kutatná az ember jövedelmét, miszerint attól adót vehessen, hanem maga az ember vallana fel ’s bizonyitna be annyi jövedelmet, mennyit a’ törvény megkíván, miszerint polgárjogot gyakorolhasson, minek az adózás természetes corollariuma. — A’ dolog és ollyformán történnék , mint történik például Angolhonban a’ választók lajstromozása. Nem a’ közhatóság kutatja, hogy ki bir választói qualificatióval, hanem a’ választók jelentik ’s bizonyítják be igényöket. — Egyébiránt ha itt nem a’ kir. városok szerkezetéről, hanem az országos adózási rendszer gyökeres átváltoztatásáról volna szó , nem akarjuk állítani, hogy a’ földbirtokos iparűző és kereskedő osztályba nem eső városi lakosok megadóztatására nézve, a’ jövedelmi minimumnak fentebb kijelentett mód szerinti fölvételénél jobbat föltalálni nem lehetne; a’ mennyiben e’ szerint nem a’ városi lakás által szerzett egész jövedelem, hanem csak a’ polgárjog gyakorlatához szükséges rész vettetik adó alá; azonban tekintetbe vétetni kérjük, hogy itt nem az ország adózási rendszerének gyökeres átalakítása, hanem a’városi szerkezet ’s polgárjog meghatározása forog kérdésben. A’ városok kérdése magában is annyi nehézséggel terhes, hogy okunk leend áldani nemzetünk istenét, ha törvényhozási egyezkedéseink retortáiból csak félig meddig elégítő alakban kerül is ki; ’s ha még egy más kérdés bonyolult csomóját is hozzákötnék,m olly kérdés csomóját,melylyet tökéletesen megoldani, még eddig a’ gyarló emberésznek sehol sem sikerült: az adóztatási rendszer kérdését t. 1. mellyet a’ kérdés lényegében rejlő nehézségeken kívül, nálunk még sajátlagos körülmények is nehezítenek: — ezen hozzákötéssel csak azt bizonyítanék, hogy a’ városok reformja iránt mutatott készségünkkel csak nemzetünk várakozását ’s a’ művelt világ figyelmét akarók mystificálni, de cselekedni nem akaránk, mert szándékos gonddal szemelénk ki mindent, mi a’ kérdés megoldását lehetetlenné tegye.— A’ fentebbi categoria úgy, a’ mint felállítva van, a’ czélnak, melly végett felállittatik, megfelel; mert a’ polgárjogot nem teszi kénykedvtöl, nem születéstől , castoktól függővé; biztosít annyit, hogy polgárjogot senki sem gyakorland, ki a’ városi érdekekhez önérdeke által csatolva nincs, de mindenki gyakorland, ki ollyal.