Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-30 / 234. szám

Csütörtök 234. Martius 30.1843. FESTI HIRL&F. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , 's egy-egy hasábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. ____ Évnegyede» előfizetés a’ „Pesti Hírlapb­a. A’ Pesti Hírlap folyó évi második évnegyedére április elejétől junius végéig előfizethetni, helyben házhoz­­hordással 2 frt 48 kr, postán küldve 3 frt 30 krjával pengő pénzben. Mire a’ tisztelt közönséget azon megjegyzéssel bátorkodunk figyelmeztetni, hogy mindent, a’ mi tehetségünkben áll, elkövetendünk, miszerint tisztelt olvasóinkat a’ május 14-kén megnyitandó országgyűlés dolgairól a’ tehetségig gyorsan tudósíthassuk . A’ Pesti Hírlap eddigi folyamából szokott áron még teljes számú példányokkal szolgálhatunk, nemkülönben hiányok kiegészitésére egyes számokkal is, 10 ponrjával. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hirlap“ kiadó tulajdonosa: TARTALO­M. Névmagyarítás. Előléptetés. Vezérczikk. (Polgár categoriák). Gyorsirászati verseny. Nyelvzavarokat nyomozó választmány ülése. M­e­g­y­e­i d­o­l­g­o­k: Pest, (a­ múlt szám­ban röviden közlött utasítási pontok, az orsz. pénztár pontjáig bő­vebben). G­ö­m­ö­r (birtokolhatlanság eltörlése, kötelezőleges örökváltság, sajtószabadság). T­e­m­­e­s (még némelly utasítási pontok, útlevelek, főhadi kormány német levelei, kinevezés). Győr (követutasitás, országos házi adó egyedül a’ nemességre elvállalva, megyei el nem vállalva). B­i b­a­r (választv­. javaslat, örökváltság, ősiség, birtok és hivatalképesség, czéhek, népneve­lés statusadósságok iránt). Szabolcs (még egy rajz a’ szabol­csi gyűlésről). Egyesületek. Komáromi védegylet. Külf. napló. Szerbia. Éjszakamerikai egy. stát. Frank- és Spanyolhon. l’ortugal­­lia. Belgium. Értekező: (házi adó ’s annak elvállalásával honunk ’s alkotmányunk szilárdítása): Ilosvay Gy. — Hiv. tudósítá­sok. Hirdetések. MAGYAROR­SZÁG és ERDÉLY. Névmagyaritás.Ö cs.kir. felsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, miszerint Bekenberg Károly ve­zetéknevét V­ö­l­g­y­e­s­y-re változtathassa. — Előléptetés. A’ nm.helytartó-tanács levéltárába Nyulay László azon hivatal írnokává, helyébe pedig L­e­g­r­á­d­y Sándor járulnokká neveztetett ki. Vezérczikk. (Polgárcat­egor­iák.) ígérők azon elveknek mai számunkban alkalmazását, mellyek a’ polgárjogi qualificatiók meghatározásában nézetünk sze­rint criterionul szolgálhatnak. Engedjék tisztelt olva­sóink az alkalmazandó elveket röviden emlékezetökbe visszahínunk. — Szükségesnek tartjuk ugyanis: 1) hogy a’ polgárjog senki kényétől, senki kegyelmétől ne függjön, hanem bizonyos állapotnak természetes és megtagadhatlan következménye legyen; — 2) hogy születés és castok szerinti osztályzat helyt ne foglaljon, hanem ollyanok le­gyenek a’ polgári categoriák, miszerint azokba juthatni, mindenkinek születés ’s osztályzati különbség nélkül sza­bad tér nyíljék; — 3) hogy ollyan ember polgár ne lehes­­­­sen, ki a’ városnak adót nem fizet; — 4) hogy polgár csak az lehessen, a’ki polgárjogi qualificatiója által a’ város ér­dekeihez csatolva van. Meg kell vallanunk, hogy a’ sajtó útján ’s törvényha­tósági vitatkozásokban ekkorig feltűnt eszmék között ezen kellékeknek leginkább a’ Pest vármegyei követutasításban felállított categoriákat találjuk megfelelőknek. A Pest vármegye ugyanis a’kir. városok belszerkezetét rendezen­dő törvény által, a’városi polgárok közé számíttatni, vagyis a’ város beldolgait kormányzandó képviselő testület és or­szággyűlési követ választására joggal felruházni kívánja mind azon született vagy törvény szerint naturalizált ma­gyarhoni lakosokat : 1) Kik legalább egy év óta városi házat, telket, vagy a’ város határában ingatlan vagyont bírnak. — Első tekin­tetre szembetűnő, hogy ezen categoria szerint a’ polgár­jog senki kényétől, kegyelmétől nem függend; születési ’s osztályzati különbség nélkül mindenki előtt nyitva ál­­land; városi adózással összekötve leend; ’s a’ város érde­keihez csatoland. — Azonkívül ezen categoria az, melly által városokban a’ stabilitási elem — a’ status-szerkezeti egyensúlynak eme’ nélkülözhetlen kelléke — kellő nyo­matékkal képviselve lesz. — Nem is gondolnók, hogy ezen categoria ellen a’ legtartózkodóbb politicusok is némi ok­színnel valamelly más ellenvetést tehessenek, mint csak talán azt, hogy a’városi ház’s városhatárbeli csekély földbir­tok nem áll egyenlő tekintetben. Mire azonban hármat ké­rünk tekintetbe vétetni: egyik az, hogy a’ polgárjog nem terjed egyébre, mint képviselő- ’s követválasztásra; má­sik az, hogy a’ stabilitási elem a’ földbirtokban, nem pe­dig a’ földbirtok mennyiségében rejlik; ’s harmadik az , hogy a’ magyar törvényhozás azon elvet immár még az úrbéri községekre nézve is szentesítette, miszerint min­den , ki a’ határban fekvő vagyont bir, egyszersmind a’ községben választó is. — Nem gondolnók tehát, hogy a’ kir. városok műveltebb lakosaira nézve olly megszorítást lehetne alaposan motiválni, mellyet a’ törvényhozás még a’ falusiakra nézve sem tartott szükségesnek; annyival ke­­vesbbé pedig, mivel a’ falusi fölbirtokosok elöljáróikat, helybeli tisztviselőiket közvetlenül választják, mig a’ kir. városi polgárok, Pest megye ’s a’ mi véleményünk szerint is, csak képviselőket választandanak. — Azonban ha é­­pen igen erőt venne valakin a’ félemletes tartózkodás, nem vélnénk abban valamelly igen nagy életkérdést rejteni, ha meghatároztatnék a’ külső határbeli birtok mennyisége, melllyel bírni kell, hogy birtokosa ez által ép úgy pol­gárrá legyen qualificálva, mint lenni kell nézetünk szerint különbség nélkül az első ’s utolsó házbirtokosnak. 2) Pest vármegye polgárjoggal kívánja felruházni a’ kir. városokban, mind azon kereskedőket, mesterembe­reket és gyám­okokat, kik maguk kezére dolgoznak, ha legalább három év óta már a’ városban laknak. — Ezen kifejezés nem törvényt stylizál,hanem csak eszmét ’s irányt fejez ki, azt tehát nem ridege a’ szavak,hanem betűje értel­me’s philosophiája szerint kérjük megitéltetni; ’s igy—mi ugyan a’ kifejezést eléggé szabatosnak ’s határozottnak, sőt a’ legjobbnak találjuk, de ha valaki nem találná ’s a’ „m­a­­ga kezére dolgozás“ helyett például azt kívánná tétetni, hogy a’nevezett categoriába azok legyenek fog­lalva , kiknek árúboltjuk, raktáruk vagy rendes műhelyök van , e’ részben ismét nem volna nagy ok felakadni, csak azon alapeszme tisztán tartassék fen, hogy városokban ha valaminek, bizonynyal a’ műiparnak és kereskedésnek nyomatékosan kell képviselve lennie; mert ha ez nem kép­viseltetnék, és az nem volna képviselve, mi a’ várost vá­rossá teszi, mi a’ városoknak nyomatékot’s országgyűlé­sem befolyásra is méltó igényt ad. — És pedig ép ezen fontos tekintettel tartanók ellenkezőnek, ha a’ városi ipar­­művesek ’s kereskedők polgárjogositása szűkebb korlá­tok közé szorittatnék, mint mellyet a’ maga kezére dolgo­zás , vagy árabolt raktár ’s műhelytartás kifejez, mert máskülönben a’ polgárjog és azon categoriára nézve tétet­nék kény ’s kedvtől függőnek, hol annak illyesmitőli füg­gését, vagy születés és zárt néposztálykörökhözi csatolását, az alkotmányosság tekintetén kívül még különösen az ipar és kereskedés szabadsága is erősen megsintené. Különben pedig ezen categoria , a’ másik két alapkelléknek is igen tökéletesen megfelel; meg az adózás kellékének, mert ha­bár jelenleg semmiben sem változnék is az országos adó­rendszer, már a’ jelenleges állapotban sincs ’s nem is le­het gyámolt, kézműves, vagy kereskedő , ki a’ kir. vá­rosokban adót (keresetadónak—Erwerbsteuer—nevezhet­nék) nem fizetne; a’ mi pedig az érdekkapcsolatot illeti: alig tudunk viszonyt képzelni, melly városi lakost erősben a’ város érdekéhez csatolhatna, mint csatol az ipar ’s a’ ke­reskedés. Azonban vannak még városi lakosok, kik a’ polgárjog­ból kirekesztetnének, hahogy az csupán a’fentebbi két categoriára szorittatnék; ki nem rekesztésöket pedig meg­kívánja a’jogszerűség, minthogy ép ollyanokról van szó, kik polgári jogokra képzettségök felöl kezességeket képe­sek nyújtani, mint akárki más; de megkívánja azon fon­tos tekintet is, hogy miután a’ városi polgárok igen nagy része maiglan a’ magyar nemzetiség sánczain kívül áll, e’ mellett pedig a’ városi szerkezet fonák typusánál fogva ekkorig alkotványos életet teljességgel nem élt, ’s igy ab­ban gyakorlat és tapasztalás hiával van, —ép azon városi la­kosok, kikről szólani akarunk látszanak arra hivatva lenni, hogy a’ városok uj szerkezetében a’ politicai képzettség­nek eleven példáiul, a’ magyar nemzetiségnek gyűjtő ma­gul szolgáljanak. Értjük azon városi lakosokat kik közé számíthatók a’ városi lelkészek, ügyvédek, orvosok,nyil­vános oktatók, köztisztviselők, tudósok,literatorok és mű­vészek , akár legyenek születésökre nézve nemesek, akár nem; — mert nézetünk szerint a’ város megszűnnék vá­ros lenni, mivelhogy számkivetve volna köréből a’ pol­gáregyenlőség typusa , ha ott születés­politikai jogot akár adna, akár elvenne.­­Azonban miért nem tanácsos az em­lítetteket , kiket közéletben tisztes­ rendűeknek szokás nevezni, mint illyeneket egy harmadik külön categoria gyanánt ridegen, minden további qualificatio nélkül felál­lítani? annak okát múlt számunkban adók, és itt csak annyit ismételünk, hogy az, miszerint valakinek zsebében diploma van, még őt sem adózóvá nem teszi, sem a’ város érdekei­hez nem csatolja, sem pedig egy bizonyos állandó kereset­módról bizonyságot nem tesz; min­t az európai státusjog­­irány (jól vagy roszul—mindegy) annak mértékéül szokott fölvenni, hogy a’ ki azzal bir, annak már érdeke van a’ köz­állomány fentartásán ’s közjólét terjesztésén igyekezni.— Csak az a’ kérdés tehát, mikint kell ezen mértéket, ezen érdekkapcsot, ezen adóztatási objectivitást feltalálni?mert a’ ház- vagy földbirtokosnak van háza, földje, az iparmű­­vesnek, gyámoknak, kereskedőnek van műhelye, gyára, raktára, áruboltja, melly mindezen kellékeknek szemmel­­látható , kézzelfogható tárgyául szolgál; de a’ tudomá­nyosság körében illyesmi nincs. Azonban miért szolgál amott a’ ház, föld, műhely, bolt a’ szükséges kellék bi­zonyságául? azért, mert olly élelemkeresetet képvisel, melly a’városhoz köt, tehát városi adó tárgya is lehet; — ámde a’ tudományosság útján szerezhető élelemkeresetnek vagyis jövedelemnek illy külső objectivitása nincs, hacsak a’lúdtollat annak nem veszszük, szükség tehát egyene­sen ahoz visszamenni, mit amott a’ház, föld, műhely ’s árubolt képvisel, t. i. a’jövedelemhez. Ez után minden kellékeknek meg lesz felelve, ha a’ törvényhozás harma­dik categoriául állítja fel, a’ mint Pest vmegye fel is állítot­ta , hogy polgárjoggal bírjanak mindazok, kik 3) A’ városnak állandó lakosai, ’s a’ fentebbi két ca­tegoriába nem esnek ugyan , de írástudók, élelmi kere­setűk a’ városbani állandó lakás által van föltételezve, ab­ból bizonyos jövedelmet (például a’ városoknak három osz­tályra sorozható különböző állapota szerint 400—300— 200, vagy pedig 600—500 — 400 pftnyit) bebizonyítanak, ’s attól a’ városnak adót fizetnek. — Ne gondoljuk, uraim! hogy ez valami kellemetlen kutatásokkal járna; mert nem a’ város kutatná az ember jövedelmét, miszerint attól adót vehessen, hanem maga az ember vallana fel ’s bizonyitna be annyi jövedelmet, mennyit a’ törvény megkíván, mi­szerint polgárjogot gyakorolhasson, minek az adózás ter­mészetes corollariuma. — A’ dolog és ollyformán történ­nék , mint történik például Angolhonban a’ választók laj­stromozása. Nem a’ közhatóság kutatja, hogy ki bir vá­lasztói qualificatióval, hanem a’ választók jelentik ’s bi­zonyítják be igényöket. — Egyébiránt ha itt nem a’ kir. városok szerkezetéről, hanem az országos adózási rend­szer gyökeres átváltoztatásáról volna szó , nem akarjuk állítani, hogy a’ földbirtokos iparűző és kereskedő osz­tályba nem eső városi lakosok megadóztatására nézve, a’ jövedelmi minimumnak fentebb kijelentett mód szerinti föl­vételénél jobbat föltalálni nem lehetne; a’ mennyiben e’ szerint nem a’ városi lakás által szerzett egész jövedelem, hanem csak a’ polgárjog gyakorlatához szükséges rész vet­tetik adó alá; azonban tekintetbe vétetni kérjük, hogy itt nem az ország adózási rendszerének gyökeres átalakítása, hanem a’városi szerkezet ’s polgárjog meghatározása forog kérdésben. A’ városok kérdése magában is annyi nehézség­gel terhes, hogy okunk leend áldani nemzetünk istenét, ha törvényhozási egyezkedéseink retortáiból csak félig meddig elégítő alakban kerül is ki; ’s ha még egy más kérdés bonyo­lult csomóját is hozzákötnék,m olly kérdés csomóját,mely­­lyet tökéletesen megoldani, még eddig a’ gyarló ember­észnek sehol sem sikerült: az adóztatási rendszer kérdését t. 1. mellyet a’ kérdés lényegében rejlő nehézségeken kí­vül, nálunk még sajátlagos körülmények is nehezítenek: — ezen hozzákötéssel csak azt bizonyítanék, hogy a’ vá­rosok reformja iránt mutatott készségünkkel csak nemze­tünk várakozását ’s a’ művelt világ figyelmét akarók mysti­­ficálni, de cselekedni nem akaránk, mert szándékos gond­dal szemelénk ki mindent, mi a’ kérdés megoldását lehe­tetlenné tegye.— A’ fentebbi categoria úgy, a’ mint felál­lítva van, a’ czélnak, melly végett felállittatik, megfelel; mert a’ polgárjogot nem teszi kénykedvtöl, nem születés­től , castoktól függővé; biztosít annyit, hogy polgárjogot senki sem gyakorland, ki a’ városi érdekekhez önérdeke által csatolva nincs, de mindenki gyakorland, ki olly­al.

Next