Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-22 / 293. szám

vct. 2-kától fogva ismét nincs szabad sörbehordásunk. ------Mennél dúsabb az eredmény, mellyet a’ nép jólé­tére ’s a’ közhaza felvirágzására várunk az úrbéri telkek örök megváltásától, annál örvendetesb és kivánatosb min­den szózat, melly az örök megváltás kivihetőségéről ér­tekezik , ’s igyekszik valósággá tenni a’ puszta szót. Ez oknál fogva a’ közönséget jó eleve figyelmeztetjük isme­retes hazánkfia Záborszky Alajos e’czímű munkájára: ..Az úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai“, melly e’napokban sajtó alá ke­rülvén , a’ jövő hónapban megszerezhető leend. Ajánlva van Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön és Szent­­királyi Móricz uraknak. ’S midőn a’ szerző 20 példányt a’ miskolcziak fölsegélésére, 20-at a’ műiparegyesület tárába ajánlott, újabb bizonyságát adta azon közjó és em­berszeretetnek, mellyröl szerző már hazaszerte ismertetik. Me­­gyei dolgosc. Biharból. V.-Olaszi, sept. 22. F. hó 20-án kezdett évnegyedes közgyűlésünk, elnök másod-alispán ■írnak a’ megye állapotáról szóló igen érdekes jelentésé­vel nyittaték meg. E’ jelentés végpontjában olly esemény fedeztetett föl, mellynek következtében a’ főispáni helyet­tes iránti birodalom kérdése újólag szőnyegre hozatott. Elnök másod alispán ur ugyan is jelentést ten, mikint a’ megyei pénztárakat több egyénből álló küldöttség vizsgá­lat alá vevén , a’ házi pénztárban ezer három forint ’s né­hány kvnyi hiány találtatott. Ezen hiányt házi főpénztár­­nok H—y A—, tiszteletbeli főorvos Zs— I—nak ezer forintról szóló nyugtatványaival kívánta elenyésztetni, előm­utatván az 1842-ik évi mart. 24-ről kelt főispán­­helyettesi rendeletet, mellyben az orvos fizetése ki­adatni parancsoltatik. Mivel azonban az 1841-ik eszten­dei máj. 11-én tartott közgyűlésnek 626 szám alatti vég­zése igy szól: ,,a’ RR. azon kellemetlen eszközhöz kény­telenek nyúlni, mi szerint orvos Zs—­l— urat, kit eddig is csak ideiglenes orvosnak tekintettek, fizetése további húzásától elmozdítsák. Mihez képest főpénztár ~­nak H —y A­­ur, jelen végzés kiadásával orvos Zs— I— részére mai napon túl a’ BR. utalványa nélkül leendő bármelly fizetéstől ezennel eltiltatik“ e’ világos határozat következtében tiszteletbeli főorvos ur nyugtatói a’ vizsgáló küldöttség által el nem fogadtattak, hanem házi főpénztárnok H—­A— a’ pénztárhiány kipótlá­sára 15 napi szünidő engedtetett. Tizenöt nap múltá­val a’ bizottmány uj vizsgálatot tartott ’s a’ hiány ismét megvala, és mivel főpénztárnok ur az érdeklett pénzösz­­letet visszapótolni nem akaró, házi pénztárunk biztosítá­sául a’ törvény és ovatlevél értelmében törvényszerű lépé­sek tétetni rendeltettek, melly rendelet eredménye jön, hogy főpénztárnok ur a’ bírói foglalás végrehajtását be nem várván, az ezer pengő forintot lefizette. Ez az alis­­páni jelentés végpontjának rövid vázlata, mit igazolt a’ vizsgáló bizottmány jelentése is. Mi előtt a’ kérdés alatti tárgy felett határozat hozatott volna, fölolvastaték a’ nm. h. tanács egyik intézménye, melly akkor érkezett a’ me­gye éveihez, midőn a’ pénztári hiány már kipótolva volt. E’ kegyes intézményben meghagyatik a’ megyének, hogy az orvos bére kifizetését hátráltatás nélkül eszközölni mel­­lözhetlen kötelességéül tekintse. Felolvastatott továbbá Dobozy Mihály főügyész jelentése is, mellyböl kitűnt: mi­kép évnegyedes fizetését, hasi főpénztárnok úr a’ főispáni helyettes rendeletére támaszkodva, kifizetni vonakodik.— És már most előadvák a’ tárgyak, mellyek gyűlésünk első napján tanácskozási szőnyegen valának. Mi a' tanácskozás menetét érdekli, ha nem írom is, alig lehet kétely a’ fe­lett , mikint megyei jogok sértése kedélyt nem csilapit, hanem ingerel, ’s hol a’ kedélyek ingerülvek, ott bi­zony a’ tanácskozási teremben néma ajkokkal nem fognak ülni azok, kik a’ helyhatósági jogok felett őrködni szent kötelességöküt tekintik; nem fognak kivált akkor, midőn szomorúan kell tapasztalniok, hogy már tisztviselőjük is felemelkedik azon közakarat ellen , mellynek saját állá­sát köszönheti. Felhosatott ugyan a’ főpénztárnok vé­delméül, hogy a’ kifizetést rendelő főispán-helyettesi levél királyi parancson alapszik; de erre megjegyez­tetek, mikint kir. parancsok csak a’ megye végzése utján jöhetnek a’megyei tisztviselők tudtára; különben is az ér­deklett királyi parancs óta az orvos-választási kérdés más fordulatot von, a’ KB. ugyan is ő felsége leirata követ­keztében olly orvos választási jogot, melly minden főispáni befolyást kizárjon, többé nem követelnek, hanem csak azt kivánják, hogy e’ jog közösen gyakoroltassák, ’s eziránt ő felségéhez fel is írtak, melly fölirásra választ még nem kap­tának , mi előtt tehát a’ válasz leérkeznék , a’ felirási jog világos sértése nélkül , sem Zs—­I—t rendes főorvosnak tekinteni, sem a’fizetést kiadatni nem lehet, nem szabad. Fő pénztérnok úrnak a’ megyei végzések iránti tiszteletlensé­gét tanúsítja az is, hogy Dobozy Mihály főügyész fizetését — bárha az ő hivataloskodása iránt még eddig semmi fel­sőbb rendelet nem érkezett, sőt jelenleg még be nem végzett királyi biztossági munkálat tárgyaként tekintendő, főispáni helytartó ur parancsára támaszkodva kiadni vona­kodik. Az előadottak után világosan állott mindenki előtt a’ pénztárnok által elkövetett törvény- és kötelesség­sze­­gés, melly bizonyosan a’ hivatalátóli elmozdítást vonta volna maga után, ha hogy a’ megyének jelen helyzete el­lenkezőre nem vezérli vala a’ megye RReit, mi az alko­tott határozat következő szavaiból világos ,,nem lehet semmi természetesb, mint hogy a’ RRnek főpénztárnok urba helyezett bizodalmuk, a’ fenforgó ’s világos végző­sökkel ellenkező tény által megcsökkent, ’s miután a’ me­gyei hivatalok egyedül bizodalmon alapszanak, ennek je­len esetbeni enyésztével főpénztárnok ur hivataloskodásá­nak is, és pedig méltán enyészni kellene. Hozzá is nyúl­nának a’ BR. e’ kedvetlen kötelesség teljesítéséhez, jogo­sítva lévén erre az 1723: 63 t.cz. a’ gyakorlat és megyei szerkezet természete által; azonban figyelmezve föpénz­­tárnok urnak több idő ótai bélyegtelen hivatalviselésére, figyelmezve továbbá arra, hogy a’ kezelése alatti pénztár a’ felolvasott jelentésben foglalt ’s közönségesen helyes­lett eljárás útján a’ szinte felolvasott k. intézmény leér­­kezte előtt már helyre pótoltatott, különösen pedig te­kintve azon körülményt, mi szerint a’ RB. és főispáni­­helyettes úr között létező feszült állás, főpénztárnok urnak hivatalától­ felfüggesztése esetében, a’ helyet­tesítést , miután a’ Rendek mindig távol voltak ’s vágynak most is attól, hogy főispáni jogokat magokhoz ragadjanak, lehetlenné tenné, ezeknél fogva törvényes, de belsejök hangulatából is folyó kötelességüket teljesíteni ez úttal nem kívánván, főpénztárnok urat, kérdésben for­gó szint olly törvénytelen, mint e’ megyei végzés iránt tiszteletlen cselekedetének szigorú megrovása és rossza­­lása mellett eddigi hivatalában meghagyják, ’s egyszers­mind szoros kötelességébe teszik: mikint tiszteletbeli or­vos és—­s— urnak mindaddig, mig újabb közgyűlési ha­tározat által fel nem hatalmaztatik, a’ házi pénztárból fize­tést adni ne merészeljen, más részről pedig Dobozy Mi­hály főügyész úr fizetését évnegyedenkint kiadni el ne mulaszsza.“ Az eddig előadottak a’ főpénztárnokot érdekelték; mi már most azon rendeletet illeti, mellyre a’ főpénztár­­nok mentségül hivatkozott: sajnosan tapasztalak a’ BR., mikint az által az 1723: 63-ik törvényezikk nyilvá­nos rendelete, melly a’ fő- és alispánokat a’ megyei közvégzések ellen teendő minden pénztári utalványo­zástól eltiltja, sértetek, — és sajnosan tapasztalák azt is, hogy az 1723: 58-ik törvény, melly szerint a’ közgyűlési határozatok fő- és alispánok által meg nem változtathatnak, fölforgattatott, ’s a’ fájdalmat, melly ezen törvénytelenségek miatt keblekben támadott, sokszoro­san növelte az, hogy ezen sérelmes cselekvénynek a’ megyei municipium fölirási jogát veté áldozatul. Egy joguk van a’ magyarországi megyéknek, mely­­lyel az ellentállási ököljogot cserélték ki, és ez a’ felirási jog , nyilvános jeleül annak, mikint a’ magyar szent ko­rona tagjai némaságra nem kárhoztat­ták. Nincs addig for­radalom , mig szabad polgárok szabadon szót emelhetnek; nincs addig elkeseredés, mig a’ szabad szó feljuthat a’ trónhoz, mellyben a’ törvények felett őrködő fejedelem ül, szent kegyelettel viseltessék tehát mindenki azon fel­séges jog iránt, mellynek nagy részt tulajdonítható, hogy hazánk a’ forradalom vérjeleneteit nem ismeri, és ne előz­ze meg tettével senki a’ magyarországi trónon ülő feje­delem kegyes szavait, mellyek a’, megyei felírásokra hiá­nyozni bizonyosan nem fognak És ime mi történik Bihar­ral ? a’ megyei RB. az orvos-v­álasztás ügyében felírnak ő felségéhez, ’s mielőtt erre válasz érkeznék a’ megye körében, parancs adatik ki, melly törvényeink elle­nére, a’ pénztárnokot olly kiadásra utasítja, mit vég­zés tilalmaz? — Mit használ igy a’ felirási legszebb jog, ha egy harmadiknak beavatkozása által erejében gyön­­gittetik? Fájdalommal érezék a’BR., hogy illy beavat­kozásnak hozatik áldozatul a’ helyhatósági jogok gyöngye, melly a’ megyei önhatóság egyik ékszeréül tekinthető. ’S midőn ebbeli fájdalmukat érzékenyül tolmácsolák, nem lehete vissza nem emlékezniök azon fölirásra, mellyben, a’ mint e’ lapokban is közölve volt, főispáni helytartó ur irati bizalmatlanságukat ő felsége előtt kijelenték; átfu­­ták emlékezetökkel az érdeklett fölirás óta történteket is, ’s összevetvén a’ szőnyegen forgó tényekkel, úgy talál­ták , mikép a’ birodalmatlanság mérlege ismét olly suly­­lyal növekedik, miszerint újólag szólamok kell. ’S midőn majd­ majd határozatot monda az elnök alispán, egy ba­­rátsági nemes tisztviselő 3 rendbeli iratot nyújtott be, melléből azon szomorú tudományt meritek, hogy a’házi adó ügye, érdemes követ ’s első alispán Beöthy Ödön és mások személye ellen az említett sérelmes tényekkel ösz­­szeköttetésben bujtogatások is jöttek közbe. És ennyi té­nyek után bizalom helyett újabb bizalmatlanság költözött a’ szívekbe . Illy körülmények közt a’ végzés szavai szerint, fájdalmasan ugyan de teljes elhatározottsággal kivánják a’ BR. kijelenteni, hogy miután a’ bizalmatlanság, melly legfelsőbb helyre már följelentetett, az idő óta nemcsak nem enyhült, sőt az elősorolt tények által növekedett, an­nál fogva hivatkozva az 1841-ik évi november 4-én tett felírásra, a’szőnyegen levő tárgyat, a’ benyújtott iratok másolatai oda melléklésével az 1536: 36, 1647: 76 tör­vény czikkekre támaszkodva szerkezén fő alázatos felírá­sukban ő cs. kir. felségének olly buzgó kérelemmel ren­delik tudomására juttatni, miszerint a’ béke és nyugalom helyre állítása tekintetéből a’ megyét más fökormányzó kinevezésével megvigasztalni kegyeskedjék.“— Lukács, Szatmáritól. Tartott e’ megye közgyűlést oct. 12-dikén , de rendkívülit ám. Tudják olvasóink, mikép­p majd­nem fél év óta uj követválasztással bajlódunk; ’s mi­után az aug. 28-diki kísérlet nem sikerült, végre azok, kik vágyaikat megtarták, egy uj rendszerhez folyamod­tak, ’s a’ szavazatok beszedését helységenként utazó kül­döttségeikre bizák. E’járás-kelés eredményének kifejlesz­tése vala a’ czél, miért e’ gyűlés előre kijelöltetett. Tud­tuk már, hogy az uj választás meg van semmisítve; de egyszersmind annyira hozzá szoktunk a’ váratlanokhoz, hogy nem nagyon lepe meg bennünket, midőn Tyúkod és Genes, és az atyafiak nagy tábora eltöltő teremünket, ’s uj követeket kiálta ki. Az első intézmény, mellynek fel­olvasásával a’ gyűlés megnyittaték, Luka Sándor urnak megyei felirat következtében kir. biztossá neveltetését adá tudtunkra. Törvényes engedelmességet ígértünk a’ jegyzőkönyvben és megéljeneztük. — Utána az uj követ­­választás megsemmisítése hirdetteték ki a’fölség nevében. Elfogadtatott. Azonban indítvány téteték, hogy a’ szavaz­tató küldöttségek eljárása, melly felett a’ megsemmisítő intézmény épen most hangzók el, olvastassák fel, ártat­lan , felette igen ártatlan okból, tudomás kedvéért, csak hogy — mond az elnök — belőle senki okot és következ­ményt ne merítsen. Ez is megtörtént. ,,A’ küldöttségek jól jártak el — hiálta a’ tömeg — éljen Uray és Gabányi!“ No de ez nem áll, mert meg van semmisítve, hanem — mond az indítvány tovább — jegyzőkönyveink példákat adnak nekünk, hogy követek választása, változtatása tör­tént közgyűlésekben, a’ nélkül, hogy a’ nemesség meg­­hivatott volna, annálfogva fenlevő követeinket hívják visz­­sza most mindjárt; és helyettök válasszuk meg Uray Bálin­tot ............„Éljen Uray és Gabányi !“ hangzók a’ tömeg ajkain. Miután a’ dráma három felvonása ekkér elvégezte­tett , szólók álltak elő. Az ellenzék főbbjei eleinte okot kértek a’ visszahívásra, figyelmeztetők a’ választás embe­reit , hogy e’ megrohanás, e’ jogtalan cselekedet veszé­lyes példa leend; de miután ellenök a’ híres bizodalmat­­lansági ok felhozatok, és a’ KK. és RR. — mint a’ jegy­zőkönyv szól — hatalmukban állónak találták a’ választást, az ellenzék még az elnökhöz fordult azon kérdéssel, ha főszerinti vagy nyilatkozati többség fogé teremünkben vé­gezni ; ’s midőn az elnök kinyilatkoztatná, hogy a’ BB. többségének akaratát tolmácsolandja, azok, kik e­ kér­dést tevék, elismerék a’ többség hatalmát, és sorsá­ra hagyván a’ tárgyat, visszavonultak. Egy színezet birta a’ tért; ’s mind e’ mellett az indítvány jó későn jutott di­adalra. A’ szólók mind inkább igazolni igyekeztek az új választást, ’s a’ kiáltók mind inkább türelmetlenek voltak; végre ki nem hallgattak senkit, hogy a’ főügyész kényte­lennek érze magát felszólítani az elnököt a’ gyűlés elosz­latására. Azt a’ zendű­leti hevet és feleselést, a’ nyelv­zavaréból, hogy az ember nem is tudta, kit illet a’ szólás, annyian álltak és beszéltek egyszerre, ha ezt idegen látta volna.............. No de megszoktuk már ezt, ’s lassankint csak meg lehete egyik szót a’ másiktól különböztetni, ’, miután a’ követek visszahívása végzésnek kimondaté­k, és az elnök azon javaslata, hogy az újonan választandó kép­viselőkről talán előbb a’ feleknek magánykörben értekez­ni kellene, eltaszittaték. Uray Bálint k. tanácsnok és Ga­bányi Sándor főbíró a’ többség választott követeinek ki­mondattak , kik az esküt egyhangú sürgetésre le is tették. A’ következő napokon a’ követi utasítások olvas­tattak , mellyekre augustustól fogva nem értünk fon­tos haszontalankodások miatt. Közben közben utasí­tási pontok is készültek. A’ turmezei sérelem pár­tolását nem is említem; de hogy a’ halálos büntetést ’s az afféle javító eszközöket, mellyek — Liviuskint — az emberiség elfelejtéséről bizonyságot tesznek, eltö­röltük, ’s a’ büntető-törvénykönyv körül általában a’ KK. és RR. táblájának szerkezetét elfogadtuk, és mind ezt egy­hangú felkiáltással tettük: ezt alig hinné, ki körülménye­inket ismeri, ’s tudja, hogy választmányunkba olly elem férkezett, melly a’ helyett, hogy a’ fellépett irányok va­­lamellyikéhez simulna, szerencsétlen visióit bálványozza, és bombaszok folióit tolja reánk. És még is a’ fenébb em­lített hóditmányok körülményeinkből természetesen ered­tek. A’ személyek harcza első napon nyelve volt; az el­vekben gyönyörködjenek mások. Hallatott ugyan egy-két neheztelés; de — mint a’ halhatatlanok egyike mondá — azt csudáljuk e, hogy sánta kullog a’ sereg megett. — Eddig tisztelt levelezőnk tudósítása. Mi azonban érdekes­nek, sőt szükségesnek véljük , a’ követ­ visszahivó, ’s uj követ választó végzést minden félre értés elkerülése tekintetéből, a’ jegyzőkönyv saját szavaival közölni, a’ mint következik. Indítványba hozatott ennekutána, hogy miután a’ me­gyéhez f. e. sept. 26-ról 35,832 sz. alatt bocsátott ’s e’ közgyűlésen már felolvasott fentebbi k. intézvény e cs. k. felsége legfelsőbb parancsánál fogva a’ megye f. e. aug. 28-án tartott rendkívüli közgyűlésében elhatározott újabb követválasztásnak egyedül az e’ részben fenálló törvé­nyes szokástól eltérő módját tiltaná le, azon hatósági jo­gát pedig a’ BBnek, miszerint jelenlegi követeiknek, kik bizodalmukat nem bírják, visszahívásával, más követeket választhassanak , nemcsak kétségbe nem hozza, sőt vég­soraiban előfordulandó újabb választásokról szólván , a’ BRet csupán a’ régibb törvényes szokáshoz­ szoros al­kalmazkodásra emlékezteti; e’ megye jegyzőkönyveiből pedig számos példákkal bebizonyítani lehetne, mikép or­szágos követek választása ’s illetőleg változtatása közgyű­lésekben a’ nélkül, hogy e’ végre a’ nemesség különösen meghivatott volna, akárhányszor létetett, ’s ezt jelenleg tenni a’ BBnek annyival inkább hatalmukban áll, mivel e’ közgyűlés épen a’ követségi ügy elintézésére *s a’ körül­ményekhez képest az újonan elválasztott követeknek meg­bízó levelekkeli ellátására vala előlegesen kitűzve: a’ fen levő követek mindjárt e’ gyűlésből hivassanak vissza , ’s választassanak helyökbe szintén e’ gyűlésben újabb képviselők. — Ez indítvány a’ jelenlevő KK. és RR. világos többsége által pártoltatván, a’ jelenlegi or­szággyűlési követek visszahivatása, az irántok kifej­lett bizalomhiány ’s a’ megye nyugalma visszaszerzé­sének tekintetéből elhatároztatott, egyszersmind helyökbe követekül Uray Bálint kir. tanácsos és Gabányi Sándor fő- 172­ 7.

Next