Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-10-22 / 293. szám
vct. 2-kától fogva ismét nincs szabad sörbehordásunk. ------Mennél dúsabb az eredmény, mellyet a’ nép jólétére ’s a’ közhaza felvirágzására várunk az úrbéri telkek örök megváltásától, annál örvendetesb és kivánatosb minden szózat, melly az örök megváltás kivihetőségéről értekezik , ’s igyekszik valósággá tenni a’ puszta szót. Ez oknál fogva a’ közönséget jó eleve figyelmeztetjük ismeretes hazánkfia Záborszky Alajos e’czímű munkájára: ..Az úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai“, melly e’napokban sajtó alá kerülvén , a’ jövő hónapban megszerezhető leend. Ajánlva van Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön és Szentkirályi Móricz uraknak. ’S midőn a’ szerző 20 példányt a’ miskolcziak fölsegélésére, 20-at a’ műiparegyesület tárába ajánlott, újabb bizonyságát adta azon közjó és emberszeretetnek, mellyröl szerző már hazaszerte ismertetik. Megyei dolgosc. Biharból. V.-Olaszi, sept. 22. F. hó 20-án kezdett évnegyedes közgyűlésünk, elnök másod-alispán ■írnak a’ megye állapotáról szóló igen érdekes jelentésével nyittaték meg. E’ jelentés végpontjában olly esemény fedeztetett föl, mellynek következtében a’ főispáni helyettes iránti birodalom kérdése újólag szőnyegre hozatott. Elnök másod alispán ur ugyan is jelentést ten, mikint a’ megyei pénztárakat több egyénből álló küldöttség vizsgálat alá vevén , a’ házi pénztárban ezer három forint ’s néhány kvnyi hiány találtatott. Ezen hiányt házi főpénztárnok H—y A—, tiszteletbeli főorvos Zs— I—nak ezer forintról szóló nyugtatványaival kívánta elenyésztetni, előmutatván az 1842-ik évi mart. 24-ről kelt főispánhelyettesi rendeletet, mellyben az orvos fizetése kiadatni parancsoltatik. Mivel azonban az 1841-ik esztendei máj. 11-én tartott közgyűlésnek 626 szám alatti végzése igy szól: ,,a’ RR. azon kellemetlen eszközhöz kénytelenek nyúlni, mi szerint orvos Zs—l— urat, kit eddig is csak ideiglenes orvosnak tekintettek, fizetése további húzásától elmozdítsák. Mihez képest főpénztár ~nak H —y Aur, jelen végzés kiadásával orvos Zs— I— részére mai napon túl a’ BR. utalványa nélkül leendő bármelly fizetéstől ezennel eltiltatik“ e’ világos határozat következtében tiszteletbeli főorvos ur nyugtatói a’ vizsgáló küldöttség által el nem fogadtattak, hanem házi főpénztárnok H—A— a’ pénztárhiány kipótlására 15 napi szünidő engedtetett. Tizenöt nap múltával a’ bizottmány uj vizsgálatot tartott ’s a’ hiány ismét megvala, és mivel főpénztárnok ur az érdeklett pénzöszletet visszapótolni nem akaró, házi pénztárunk biztosításául a’ törvény és ovatlevél értelmében törvényszerű lépések tétetni rendeltettek, melly rendelet eredménye jön, hogy főpénztárnok ur a’ bírói foglalás végrehajtását be nem várván, az ezer pengő forintot lefizette. Ez az alispáni jelentés végpontjának rövid vázlata, mit igazolt a’ vizsgáló bizottmány jelentése is. Mi előtt a’ kérdés alatti tárgy felett határozat hozatott volna, fölolvastaték a’ nm. h. tanács egyik intézménye, melly akkor érkezett a’ megye éveihez, midőn a’ pénztári hiány már kipótolva volt. E’ kegyes intézményben meghagyatik a’ megyének, hogy az orvos bére kifizetését hátráltatás nélkül eszközölni mellözhetlen kötelességéül tekintse. Felolvastatott továbbá Dobozy Mihály főügyész jelentése is, mellyböl kitűnt: mikép évnegyedes fizetését, hasi főpénztárnok úr a’ főispáni helyettes rendeletére támaszkodva, kifizetni vonakodik.— És már most előadvák a’ tárgyak, mellyek gyűlésünk első napján tanácskozási szőnyegen valának. Mi a' tanácskozás menetét érdekli, ha nem írom is, alig lehet kétely a’ felett , mikint megyei jogok sértése kedélyt nem csilapit, hanem ingerel, ’s hol a’ kedélyek ingerülvek, ott bizony a’ tanácskozási teremben néma ajkokkal nem fognak ülni azok, kik a’ helyhatósági jogok felett őrködni szent kötelességöküt tekintik; nem fognak kivált akkor, midőn szomorúan kell tapasztalniok, hogy már tisztviselőjük is felemelkedik azon közakarat ellen , mellynek saját állását köszönheti. Felhosatott ugyan a’ főpénztárnok védelméül, hogy a’ kifizetést rendelő főispán-helyettesi levél királyi parancson alapszik; de erre megjegyeztetek, mikint kir. parancsok csak a’ megye végzése utján jöhetnek a’megyei tisztviselők tudtára; különben is az érdeklett királyi parancs óta az orvos-választási kérdés más fordulatot von, a’ KB. ugyan is ő felsége leirata következtében olly orvos választási jogot, melly minden főispáni befolyást kizárjon, többé nem követelnek, hanem csak azt kivánják, hogy e’ jog közösen gyakoroltassák, ’s eziránt ő felségéhez fel is írtak, melly fölirásra választ még nem kaptának , mi előtt tehát a’ válasz leérkeznék , a’ felirási jog világos sértése nélkül , sem Zs—I—t rendes főorvosnak tekinteni, sem a’fizetést kiadatni nem lehet, nem szabad. Fő pénztérnok úrnak a’ megyei végzések iránti tiszteletlenségét tanúsítja az is, hogy Dobozy Mihály főügyész fizetését — bárha az ő hivataloskodása iránt még eddig semmi felsőbb rendelet nem érkezett, sőt jelenleg még be nem végzett királyi biztossági munkálat tárgyaként tekintendő, főispáni helytartó ur parancsára támaszkodva kiadni vonakodik. Az előadottak után világosan állott mindenki előtt a’ pénztárnok által elkövetett törvény- és kötelességszegés, melly bizonyosan a’ hivatalátóli elmozdítást vonta volna maga után, ha hogy a’ megyének jelen helyzete ellenkezőre nem vezérli vala a’ megye RReit, mi az alkotott határozat következő szavaiból világos ,,nem lehet semmi természetesb, mint hogy a’ RRnek főpénztárnok urba helyezett bizodalmuk, a’ fenforgó ’s világos végzősökkel ellenkező tény által megcsökkent, ’s miután a’ megyei hivatalok egyedül bizodalmon alapszanak, ennek jelen esetbeni enyésztével főpénztárnok ur hivataloskodásának is, és pedig méltán enyészni kellene. Hozzá is nyúlnának a’ BR. e’ kedvetlen kötelesség teljesítéséhez, jogosítva lévén erre az 1723: 63 t.cz. a’ gyakorlat és megyei szerkezet természete által; azonban figyelmezve föpénztárnok urnak több idő ótai bélyegtelen hivatalviselésére, figyelmezve továbbá arra, hogy a’ kezelése alatti pénztár a’ felolvasott jelentésben foglalt ’s közönségesen helyeslett eljárás útján a’ szinte felolvasott k. intézmény leérkezte előtt már helyre pótoltatott, különösen pedig tekintve azon körülményt, mi szerint a’ RB. és főispánihelyettes úr között létező feszült állás, főpénztárnok urnak hivatalától felfüggesztése esetében, a’ helyettesítést , miután a’ Rendek mindig távol voltak ’s vágynak most is attól, hogy főispáni jogokat magokhoz ragadjanak, lehetlenné tenné, ezeknél fogva törvényes, de belsejök hangulatából is folyó kötelességüket teljesíteni ez úttal nem kívánván, főpénztárnok urat, kérdésben forgó szint olly törvénytelen, mint e’ megyei végzés iránt tiszteletlen cselekedetének szigorú megrovása és rosszalása mellett eddigi hivatalában meghagyják, ’s egyszersmind szoros kötelességébe teszik: mikint tiszteletbeli orvos és—s— urnak mindaddig, mig újabb közgyűlési határozat által fel nem hatalmaztatik, a’ házi pénztárból fizetést adni ne merészeljen, más részről pedig Dobozy Mihály főügyész úr fizetését évnegyedenkint kiadni el ne mulaszsza.“ Az eddig előadottak a’ főpénztárnokot érdekelték; mi már most azon rendeletet illeti, mellyre a’ főpénztárnok mentségül hivatkozott: sajnosan tapasztalak a’ BR., mikint az által az 1723: 63-ik törvényezikk nyilvános rendelete, melly a’ fő- és alispánokat a’ megyei közvégzések ellen teendő minden pénztári utalványozástól eltiltja, sértetek, — és sajnosan tapasztalák azt is, hogy az 1723: 58-ik törvény, melly szerint a’ közgyűlési határozatok fő- és alispánok által meg nem változtathatnak, fölforgattatott, ’s a’ fájdalmat, melly ezen törvénytelenségek miatt keblekben támadott, sokszorosan növelte az, hogy ezen sérelmes cselekvénynek a’ megyei municipium fölirási jogát veté áldozatul. Egy joguk van a’ magyarországi megyéknek, melylyel az ellentállási ököljogot cserélték ki, és ez a’ felirási jog , nyilvános jeleül annak, mikint a’ magyar szent korona tagjai némaságra nem kárhoztatták. Nincs addig forradalom , mig szabad polgárok szabadon szót emelhetnek; nincs addig elkeseredés, mig a’ szabad szó feljuthat a’ trónhoz, mellyben a’ törvények felett őrködő fejedelem ül, szent kegyelettel viseltessék tehát mindenki azon felséges jog iránt, mellynek nagy részt tulajdonítható, hogy hazánk a’ forradalom vérjeleneteit nem ismeri, és ne előzze meg tettével senki a’ magyarországi trónon ülő fejedelem kegyes szavait, mellyek a’, megyei felírásokra hiányozni bizonyosan nem fognak És ime mi történik Biharral ? a’ megyei RB. az orvos-választás ügyében felírnak ő felségéhez, ’s mielőtt erre válasz érkeznék a’ megye körében, parancs adatik ki, melly törvényeink ellenére, a’ pénztárnokot olly kiadásra utasítja, mit végzés tilalmaz? — Mit használ igy a’ felirási legszebb jog, ha egy harmadiknak beavatkozása által erejében gyöngittetik? Fájdalommal érezék a’BR., hogy illy beavatkozásnak hozatik áldozatul a’ helyhatósági jogok gyöngye, melly a’ megyei önhatóság egyik ékszeréül tekinthető. ’S midőn ebbeli fájdalmukat érzékenyül tolmácsolák, nem lehete vissza nem emlékezniök azon fölirásra, mellyben, a’ mint e’ lapokban is közölve volt, főispáni helytartó ur irati bizalmatlanságukat ő felsége előtt kijelenték; átfuták emlékezetökkel az érdeklett fölirás óta történteket is, ’s összevetvén a’ szőnyegen forgó tényekkel, úgy találták , mikép a’ birodalmatlanság mérlege ismét olly sulylyal növekedik, miszerint újólag szólamok kell. ’S midőn majd majd határozatot monda az elnök alispán, egy barátsági nemes tisztviselő 3 rendbeli iratot nyújtott be, melléből azon szomorú tudományt meritek, hogy a’házi adó ügye, érdemes követ ’s első alispán Beöthy Ödön és mások személye ellen az említett sérelmes tényekkel öszszeköttetésben bujtogatások is jöttek közbe. És ennyi tények után bizalom helyett újabb bizalmatlanság költözött a’ szívekbe . Illy körülmények közt a’ végzés szavai szerint, fájdalmasan ugyan de teljes elhatározottsággal kivánják a’ BR. kijelenteni, hogy miután a’ bizalmatlanság, melly legfelsőbb helyre már följelentetett, az idő óta nemcsak nem enyhült, sőt az elősorolt tények által növekedett, annál fogva hivatkozva az 1841-ik évi november 4-én tett felírásra, a’szőnyegen levő tárgyat, a’ benyújtott iratok másolatai oda melléklésével az 1536: 36, 1647: 76 törvény czikkekre támaszkodva szerkezén fő alázatos felírásukban ő cs. kir. felségének olly buzgó kérelemmel rendelik tudomására juttatni, miszerint a’ béke és nyugalom helyre állítása tekintetéből a’ megyét más fökormányzó kinevezésével megvigasztalni kegyeskedjék.“— Lukács, Szatmáritól. Tartott e’ megye közgyűlést oct. 12-dikén , de rendkívülit ám. Tudják olvasóink, miképp majdnem fél év óta uj követválasztással bajlódunk; ’s miután az aug. 28-diki kísérlet nem sikerült, végre azok, kik vágyaikat megtarták, egy uj rendszerhez folyamodtak, ’s a’ szavazatok beszedését helységenként utazó küldöttségeikre bizák. E’járás-kelés eredményének kifejlesztése vala a’ czél, miért e’ gyűlés előre kijelöltetett. Tudtuk már, hogy az uj választás meg van semmisítve; de egyszersmind annyira hozzá szoktunk a’ váratlanokhoz, hogy nem nagyon lepe meg bennünket, midőn Tyúkod és Genes, és az atyafiak nagy tábora eltöltő teremünket, ’s uj követeket kiálta ki. Az első intézmény, mellynek felolvasásával a’ gyűlés megnyittaték, Luka Sándor urnak megyei felirat következtében kir. biztossá neveltetését adá tudtunkra. Törvényes engedelmességet ígértünk a’ jegyzőkönyvben és megéljeneztük. — Utána az uj követválasztás megsemmisítése hirdetteték ki a’fölség nevében. Elfogadtatott. Azonban indítvány téteték, hogy a’ szavaztató küldöttségek eljárása, melly felett a’ megsemmisítő intézmény épen most hangzók el, olvastassák fel, ártatlan , felette igen ártatlan okból, tudomás kedvéért, csak hogy — mond az elnök — belőle senki okot és következményt ne merítsen. Ez is megtörtént. ,,A’ küldöttségek jól jártak el — hiálta a’ tömeg — éljen Uray és Gabányi!“ No de ez nem áll, mert meg van semmisítve, hanem — mond az indítvány tovább — jegyzőkönyveink példákat adnak nekünk, hogy követek választása, változtatása történt közgyűlésekben, a’ nélkül, hogy a’ nemesség meghivatott volna, annálfogva fenlevő követeinket hívják viszsza most mindjárt; és helyettök válasszuk meg Uray Bálintot ............„Éljen Uray és Gabányi !“ hangzók a’ tömeg ajkain. Miután a’ dráma három felvonása ekkér elvégeztetett , szólók álltak elő. Az ellenzék főbbjei eleinte okot kértek a’ visszahívásra, figyelmeztetők a’ választás embereit , hogy e’ megrohanás, e’ jogtalan cselekedet veszélyes példa leend; de miután ellenök a’ híres bizodalmatlansági ok felhozatok, és a’ KK. és RR. — mint a’ jegyzőkönyv szól — hatalmukban állónak találták a’ választást, az ellenzék még az elnökhöz fordult azon kérdéssel, ha főszerinti vagy nyilatkozati többség fogé teremünkben végezni ; ’s midőn az elnök kinyilatkoztatná, hogy a’ BB. többségének akaratát tolmácsolandja, azok, kik e kérdést tevék, elismerék a’ többség hatalmát, és sorsára hagyván a’ tárgyat, visszavonultak. Egy színezet birta a’ tért; ’s mind e’ mellett az indítvány jó későn jutott diadalra. A’ szólók mind inkább igazolni igyekeztek az új választást, ’s a’ kiáltók mind inkább türelmetlenek voltak; végre ki nem hallgattak senkit, hogy a’ főügyész kénytelennek érze magát felszólítani az elnököt a’ gyűlés eloszlatására. Azt a’ zendűleti hevet és feleselést, a’ nyelvzavaréból, hogy az ember nem is tudta, kit illet a’ szólás, annyian álltak és beszéltek egyszerre, ha ezt idegen látta volna.............. No de megszoktuk már ezt, ’s lassankint csak meg lehete egyik szót a’ másiktól különböztetni, ’, miután a’ követek visszahívása végzésnek kimondaték, és az elnök azon javaslata, hogy az újonan választandó képviselőkről talán előbb a’ feleknek magánykörben értekezni kellene, eltaszittaték. Uray Bálint k. tanácsnok és Gabányi Sándor főbíró a’ többség választott követeinek kimondattak , kik az esküt egyhangú sürgetésre le is tették. A’ következő napokon a’ követi utasítások olvastattak , mellyekre augustustól fogva nem értünk fontos haszontalankodások miatt. Közben közben utasítási pontok is készültek. A’ turmezei sérelem pártolását nem is említem; de hogy a’ halálos büntetést ’s az afféle javító eszközöket, mellyek — Liviuskint — az emberiség elfelejtéséről bizonyságot tesznek, eltöröltük, ’s a’ büntető-törvénykönyv körül általában a’ KK. és RR. táblájának szerkezetét elfogadtuk, és mind ezt egyhangú felkiáltással tettük: ezt alig hinné, ki körülményeinket ismeri, ’s tudja, hogy választmányunkba olly elem férkezett, melly a’ helyett, hogy a’ fellépett irányok valamellyikéhez simulna, szerencsétlen visióit bálványozza, és bombaszok folióit tolja reánk. És még is a’ fenébb említett hóditmányok körülményeinkből természetesen eredtek. A’ személyek harcza első napon nyelve volt; az elvekben gyönyörködjenek mások. Hallatott ugyan egy-két neheztelés; de — mint a’ halhatatlanok egyike mondá — azt csudáljuk e, hogy sánta kullog a’ sereg megett. — Eddig tisztelt levelezőnk tudósítása. Mi azonban érdekesnek, sőt szükségesnek véljük , a’ követ visszahivó, ’s uj követ választó végzést minden félre értés elkerülése tekintetéből, a’ jegyzőkönyv saját szavaival közölni, a’ mint következik. Indítványba hozatott ennekutána, hogy miután a’ megyéhez f. e. sept. 26-ról 35,832 sz. alatt bocsátott ’s e’ közgyűlésen már felolvasott fentebbi k. intézvény e cs. k. felsége legfelsőbb parancsánál fogva a’ megye f. e. aug. 28-án tartott rendkívüli közgyűlésében elhatározott újabb követválasztásnak egyedül az e’ részben fenálló törvényes szokástól eltérő módját tiltaná le, azon hatósági jogát pedig a’ BBnek, miszerint jelenlegi követeiknek, kik bizodalmukat nem bírják, visszahívásával, más követeket választhassanak , nemcsak kétségbe nem hozza, sőt végsoraiban előfordulandó újabb választásokról szólván , a’ BRet csupán a’ régibb törvényes szokáshoz szoros alkalmazkodásra emlékezteti; e’ megye jegyzőkönyveiből pedig számos példákkal bebizonyítani lehetne, mikép országos követek választása ’s illetőleg változtatása közgyűlésekben a’ nélkül, hogy e’ végre a’ nemesség különösen meghivatott volna, akárhányszor létetett, ’s ezt jelenleg tenni a’ BBnek annyival inkább hatalmukban áll, mivel e’ közgyűlés épen a’ követségi ügy elintézésére *s a’ körülményekhez képest az újonan elválasztott követeknek megbízó levelekkeli ellátására vala előlegesen kitűzve: a’ fen levő követek mindjárt e’ gyűlésből hivassanak vissza , ’s választassanak helyökbe szintén e’ gyűlésben újabb képviselők. — Ez indítvány a’ jelenlevő KK. és RR. világos többsége által pártoltatván, a’ jelenlegi országgyűlési követek visszahivatása, az irántok kifejlett bizalomhiány ’s a’ megye nyugalma visszaszerzésének tekintetéből elhatároztatott, egyszersmind helyökbe követekül Uray Bálint kir. tanácsos és Gabányi Sándor fő- 172 7.