Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-01 / 287. szám

mellynek zsámolya elött buzog minden magyar. — B­e­­sze János. Sárosból. Eperjes, sept. 9. A’ múlt hó 21- kétöl egy egész hétig folytonosan tartatott közgyűlésünk­ről , egy igen érdemes tag m­egigéré, hogy köz­öl áll­áso* tudósítást fog beküldeni, mellyen annyival inkább örül­tünk, mivel hivatalos magas állásánál fogva folytonosan jelen lévén, nem vala ’s nem lehet tárgy, melly figyel­mét’s tudomását kikerülje,­­ és igy hittem, hogy az én fénytelen tollú, ’s helyzetű czikkeimnél érdekesebb ’s velősebb tudósitások foglalandják el a’ jelenen — mint lát­juk — igen szűk hasábjait a’ hírlapnak. Azonban mind ez ideig még csak egy rövid kivonatban sem jelenvén meg egy betű is megyénkről, kénytelennek érzem magam bár röviden is néhány sorocskát írni. — Úgy hiszem, nem ment egészen feledékenységbe a’ hírlap olvasói előtt, milly ha­tározó küzdelmeket vívtunk már két ízben az ő­s­i­s­é­g, és a’ terhek közösen viselése miatt, utasítás ké­szítésekor és a’ legközelebbi közgyűlési pótlóutasitás adá­sakor, — és ezen két csalán buktunk be férfiasan; — mert nem okok, — hanem a’ régi megszokottakhoz való makacs ragaszkodás által győzeténk le. — Jelen közgyűlésünkön — ugyan azon körülmények állván —­ nem is álmodánk a­ már olly erős küzdésekkel megállapítot­tak változtatásáról, annyival is inkább, mivel a’ haladás két tes és két ifjabb bajnokai, házi gazdasági ’s más kö­rülményeknél fogva meg nem jelenhettek. — Azonban mindnyájunk meglepő bámulatára az utasitás-készitő vá­lasztmány elismeré az ősiség változtatásának szükségét, ’s a’ múltakra, úgy az örökvallások erőtlenitése végetti pe­rekre , mint a’ régi zálogok kiváltására 32 évi határidőt ajánlott. — Két jeles ’s mondhatjuk classicus diák beszéd vedé az ősiséget, e’ védelmi modor igen jól illett hozzá, ’s egy századdal ez előtt legördült időre ragadá vissza képzetünket. — A’ hazaszeretet bástyáiból tevék táma­dásaikat, — a’ szűletés-helyhezi kitörölhetetlen kedves emléket, — őseink lakaiban leélni hanyatló agg korunk alkonyát, ’s erdődeink hamvai közé elegyedhetés nemes vágyét hordák fel;— a’szív gyenge oldalain rést tör­hető erősségül végre hazánk pusztulása élénk rajzát, ’s az ős törzsök­ magyarok ivadékainak, sohonnaiak általi kitá­­rását ’s fizetését — succedant nevi veteres migrate coloni — sem h­a megkísérlés nélkül. És még egy t.biránk nem tudá meglógni, hogy mikép lehet olly nagyon szük­séges az ősiség eltörlése; — hiszen a’ kinek van java, van hitele is, mert birtokára kap pénzt, — kinek nincs sem­mije, annak ezután sem adnak ’stb. — Ezek ellenére szá­mos alapos okok hozattak fel, nevezetesen: — Ha mi az osztozott vezérek egyenes ivadékai tanácskoznánk itten tulajdonainkban lehető megmaradásaink felett, — de hi­szen mi zálogr­a születtünk, és ama’ valódi tulajdonos még erősebb joggal követeli, hogy ő ősi birtokába visszalép­hessen, ’s erdédei hamvai közé temetkezhessék, — ’s milly kevés a’ valóságos tulajdonbirtok honunkban,—ele­gendően tanúsítja az, hogy jelenleg a’kir.tábla előtt 5.000 juris pör van folyamban, és igy a’ koronás és idegenithe­­tetlen papi javakon kivil alig ’/jv része honunknak ment a’ perektől, ’s ki tudja ezek is ha nem támadhatnak e meg isten tudja mellyik századbeli donatio, vagy záloglevél következtében; — igy állván honunk, ugyan mellyik okos hitelező az, ki pénzét a’ pör alatti jószágra koczkáztassa. Továbbá, hogy a’tulajdon szilárdítása épen ellenkezőleg a’ haza boldogságát és felvirágozhatását vonja maga után, elegendően bizonyítják, a’jólét olly magas fokán álló nem­zetek, — de hazánk is 300 évig állott fen az ősiség nél­kül ’s a’ bejött idegenek milly jelesen viselék a’ ben javát keblükön, hazánk gyászos történetei elég világosan tanú­sítják ’stb. — És most ez utóbbi okok győztek, a’ nagy többség által kimondatott, hogy az ősiség többé meg nem­­ állhat, — a’ jövendőben kötendő örök eladások felbontha­­­tatlanok legyenek, a’múltak erőtlenitésére határidőül 16­­ év rendeltetett, melly a’ régi zálogokra, és az újakra olly formán terjesztetett ki, hogy a’kötött évek után lefolyó 16 évek alatt, ha ki nem váltja birtokát, örökre a’ zálog­ba vevőé leend. — A’ bírói zálogokra a’ múltkor megálla­­pitott 12 év — maradt. — Ezen tárgy befejezésével a’ tisztikar igen csekély számra olvadván, — mivel már az ebéd ideje beállott — sürgettetett egy táblabiránk által a’ múlt közgyűlésen első alispánunk indítványára keletkezett azon határozat foganatba vétele, hogy a’ gyűlésen jelen nem lévő tisztviselőnek fizetéséből a’ kórház számára 5 p.rt vonattassék le — érdekes vita keletkezett felette, mellynek befejezést más napra tétetett át, — a’ mikor igen gyerekesnek találtatván a’ catalogus olvasása, ennél fogva ezen a’ gyűlésen eltöröltetett. — Nevezetes vala még a’ vizszabályozás tárgyában munkált országos választmány véleménye a’ segéd források iránt, — megyei választmá­nyunk ezt igen csekély módosítással elfogadta; — és köz­gyűlésünk is kevés aprólékos vita után egész a’ majorátu­sig. — De bezzeg ekkor hallánk óta negyedekig tartott mondókákat (mert megyénkben is van egy grófi majorátus) — a’ tulajdon szempontjából indulva ki; atellyre feleletül adatott, hogy az osztó igazság letiprásán épült a’ majorá­tus ; mert a’ majorescot egyenes joggal nem illeti az egész p. o. ha hét testvér ven, hat vándorolni kénytelen papnak, katonának, — ’s isten tudja minek — kiknek birtokaikban a’majoresco szibaritai kényelemmel heverész; — méltó tehát, hogy miután a’ felebbi pontban a’ végrendelet nél­kül öröködő oldal-rokonokat megrótták, a' majoresco is áldozzon valamit. — A’ majorátus védői túlságos hevök-­­ ben kiestek — hogy ha szükség van fizessünk — mellyre­­ hatalmas helyeslés keletkezett, adózzunk. — Ez ellen ^­ ­72 egy t.biró álla fel, hatalmas philippicát tarta az újítások el­len, még pedig újra diákul, — constitutiónk legremekebb gyöngyének tartván a’nem-adózást — mellyhez hasonló egész Európában nincs Ezen pontot be sem fejezhettük, mert a’ vitatás közben mindig más és más tárgyra csapongánk által; és igy jövénk a’ következő pontra, hogy minden papi egyed, ki nagyobb terjedelmű fekvő javakat kap, első évi jövedelme huszad részét, e’szent czélra adja’stb. — Csak három pap vala jelen szerencsénkre,— ezek egyike, a’ haza bol­dogságának a’ magány érdekeket mindenkor nemes kész­séggel alávetni tudó, igazságosnak találta a’ választmányi javaslatot, mert nem kénytelen elfogadni. — De Keszeg nem igy a’ más kettő; ezek tüzesen, egész túlságos hév­vel ellenzék, sőt még az országos választmányt sem átal­­ták zsarolással és más sértő szavakkal vádolni — hogy a’ terhet csak a’ más nyakába veti, mert a’ polgári hivatal­nokok nem rovatnak meg. Ezek csak egy pártolóra talál­tak , ki lehet ez, a’ nagy közönség eltalálhatja, hogy a’­­ diákul szólott t.biró. — Volt országgyűlési követünk okok­­­­kal czáfolá meg, hogy eddig is fizettek a’ püspökök ’s na­gyobb rendű papok a’ várak igazítása czíme alatt, — azt tehát ezután ezen szentebb czélra fogják fizetni. — To­vábbá azon okból, hogy a’ polgári hivatalnokok nincsenek megróva, nem azt következteté, hogy a’ papság felmen­tessék , hanem hogy az osztó igazság szerint azok is ro­­vattassanak meg. — ajánlá tehát: inditványoztassuk köve­teink által, hogy az ezer ezüst forint fizetést hozó hiva­talnokok szinte első évi fizetésök 20-ad részét e’ köz­­czélra adják.­­ Miután az országos választmány megsér­téséért is emeltetett védszó, az indítvány a’ választmányi munkával együtt (a’ majoresco megrovatását talán kivéve) azon nyilvános kifejezéssel fogadtatott el, hogy az e­­­­ken felül megkívántató költséget in forma subsidii meg­ajánljuk. A’ büntető-törvénykönyv iránt is adnok utasí­tást , a’ halálos büntetést megyénk többsége sem kívánja eltöröltetni, — a’ botozást azonban hajlandók valánk meg­szüntetni , — de a’ vesszözést egy tisztelendő meg kiváná tartani, még a’ szolgabirák kezében is; — többire az orszá­gos választmány munkálatát fogadtuk el, itt-ott egy kis vál­toztatással. — Főjegyzőnk a­ scontrót csakugyan elké­szítve bemutatá a’ gyűlésnek , de a’ többség az országos tárgyakkal­ foglalkozás szép és helyes oka miatt — koránt sem azért, mintha félt volna a’ tükörbe tekinteni-----ad­dig-addig halasztgatá felolvastatását, mig valóban utólsó napokban idő sem volt rá, és igy — jövő gyűlésre maradt. Gömört­ös, Mihály falva sept. 25-ik Kény­telen vagyok nyilvánítani, mikép a’ P. H. 283-ik számá­ban , az alispáni lemondásokra vonatkozó kivonatban én gyermekemre nem ismerhetek. Mert az én tudósításomnak nem volt, legalább nem akartam hogy olly értelme legyen, mikép másod alispánunk is csupán a­ decemberi gyűlésig vállalta el hivatalát. Igaz, hogy az alkalomhoz képesti kijelentéshez szilárdul ragaszkodott mind addig , mig a’ BR. — törvényes jogokhoz tartozónak hívén illy körül­mények közt e’ lemondást el nem fogadni — másodalispán urat székének elfoglalására élénkebben felszóliták ; minek engedvén, nem volt senki olly értelemben, hogy ezen törvényes kötelességrei viszatérést csak a’ decemberi gyűlésig , vagy a’ mig főispán neveztetik, értette volna; legalább nem kívánta senki illy értelemben venni —illy közszeretetü és népszerű férfiúról, hanemha az , ki újabb convulsióknak örülne *). — Bodon Ábrahám. Egyesületek. A’ kis­dedovó Intézeteket Magyar­­országon terjesztő egyesület központi választmánya kedves kötelesedének ismeri a’ n. érd. közön­séget ezennel értesíteni az iránt , hogy az ekkoráig Tolna m. városában létezett kisdedovó példány- ’s képző-in­tézet Pestre át tétetvén, itteni ideiglenes szállásán (Terézia városi király utczában 1024 sz. alatti Müller féle ház­ban) még ezidei octoberhó ele­jén meg fog nyit­tatni. — Mire egyelőre is minden szüle ’s a’ kisdedovás elméleti és gyakorlati tanaiban részt venni óhajtók figyelmesekké tétet­nek. Az intézet ünnepélyes megnyitásának napja majdan külön hirdetmények által fog tudnul adatni. — A’ választmány hatá­rozatából, Staller Ferencz, egyesületi titkár. — Hisfalu­dy-Társaság. I. Miután Tóth Lörincz ur, hat évig viselvén a’ titoknoki hivatalt, azt a’ társaság keze­ibe letette ; ez neki eddigi lelkes és buzgó közremunkálkodásá­­ért köszönetet szavazott; ’s a’ választást aug. 1-jére tűzvén ki , a’ legközelebbi három társasági évre titkos voksolás útján egy értelemmel Erdélyi János munkás tagját választotta ; ki­hez ennélfogva utasittatnak mindazok, kiknek az intézethez közléseik vannak. — II. Emlékezetbe hozatnak a’ társaság 1844-re kitett következő jutalmai, úgymint 1. (Szépmatan) : Előrebocsátván mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai ; mulattassák ki, milly viszonyban áll az a’ drámai világirodalom egyéb kitünőbb irányaihoz , mik annak egyfelől követésre, másfelől­­ kerülésre intő oldalai, ’s melly irány az , mellyet mind a’ a’ belső becset, mind a’ színi hatást tekintve , színköltőinknek követni kell. Jutalma 15 ar. 2. (költői): Kívántatik egy, valamelly emberi szenvedélyt elő­állító , ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tankölte­mény, mellyben a’ tárgy nemcsak a’ külső (kötött), hanem a’ belső (költői) alak szépségeivel is, képzetemhez és kedélyhez szólólag, adatik elő; jutalma szinte 15 arany. Mindkét rendbeli pályamunkák beküldésének határnapja f. évi nov. 20-dika, mi ideig az o­kát tisztán’s idegen kézzel írva, lapozva, ’s iratok nevét rejtő, gondosan bepecsételt levélre hivatkozó jeligével ellátva, Erdélyi János titoknok ur(Pesten Fel-Dunasor, 39.cz.) veszi által. — III. Megszűnvén azon körülmények, mik a’ nem­zeti könyvtár első folyamában megjelenő ,,Kisfaludy Károly min­den munkái 11 nyolczadik (vagyis ingyen) füzete megjelenését akadályoztatták , annak képestül f. évi november pesti vásárra megjelenése iránt a’ társaság levelezői ’s az előfizetők ezennel biszonyossá tétetnek. — IV. A’ Nemzeti Könyvtár második folyamának első füzete, mellyben Kármán I. Írásai foglaltatnak ’s ,,Fanni Hagyományai“ megkezdetnek, Kármán és Fanni arcz­­képeivel diszesitve, Pesten Hartleben könyvárosnál megjelent, ’s 40 krön (a’ folyam utolsó füzete előfizetése mellett) a’ két haza minden hiteles könyvárosai, valamint a’ társaság kéréséhez képest a’ Kisfaludy K. munkái előfizetésgyűjtői által is, kap­ható. A’ második füzet, mellyben Fanni Hagyományai foglaltat­nak , és Csokonai Vitéz Mihály minden munkái kezdetnek meg, sajtó alatt van, ’s oct. 15-én kiadatik. I V. Sajtó alatt van a’ Kisfaludy-Társaság Évlapjai negyedik kötete is, melly novemberi vásárra jelenendik meg Eggenberger J. és fia academiai könyvá­­rosoknál, ’s kapható lészen szinte minden hazai könyvesboltban. — Végre VI. köretnek a’ társaság alapitó ’s pártoló tagjai, hogy az 1843-ra még hátralevő kamat- és segédpénz-tartozásaikat minél elébb méltóztatnának Pestre a’ társaság pénztárnokához Nagy Ignácz úrhoz (a’ Jelenkor hivatalába) beküldeni. Költ Po­­sonyban, sep. 12. 1843. D. Schedel Ferencz, igaz­gató. — A’ komáromi jgyárvédegyesületnek f. é. octob. 10-kén délutáni 5 órakor közgyűlése leend, melly­re az egyesületi tagok ezennel meghivatnak. Költ Komáromban, sept. 23-kán 1843. — Beöthy Zsigmond, egyes. jegyző. KÜLFÖLDI NAPLÓ. A’ walesi mozgalmak veszélyes szint kezdenek ölteni. Sept. 9 — 10-én éjjel egy szegény 70 évet meghaladott aggnő , Llanellyben hosszú idő óta vámszedőné lövetett agyon a’ rebeccaiták által; a’ kapu és vámbódé lerombol­tatott. Két golyó ment szegény nő tüdején keresztül. A’ haszonbérlőkből álló halottvizsgáló szék következő jellem­ző tartalmú végzést mondott: „Az elhunyt a’ mellüregbe­­ni nagy vérömlés miatt halt meg, a’vérömlés megfulást idé­zett elő ; okát a’ halottvizsgáló szék nem tudja. E’ vég­zés — mond a’ Sun — többet mond mint egész kötetek Wales állapotjáról. A’ királyné visszatérte után Belgiumból — mint hírlik — Nemours­ey és neje váratik látogatásra. A’ Globe je­lenti, hogy a’James palota országos termei egészen újra bútoroztatnak ’s diszittetnek; a’ whig lap kérdi: „valljon ki érkezik?“ A’ Sun azt állítja, hogy a’ madridi ideiglenes kormány Esparteronak Angliában olly kedvezőleg történt fogadtatá­sa miatt diplomatikai jegyzéket szándékozik a’ brit kor­mánynak küldeni. John Bull hihetőleg erősen meg fog szeppenni Lopez és Narvaez urak n­önydörgésétöl. A’ dublini repealegyesület utólsó heti ülésében O’Con­nell felhívást indítványozott a’ brit korona minden alatt­valóihoz , mellyben a’ repeal támogatására Izland népé­nek minden sérelmei kimeritőleg adatnak elő. Az izgató fia, ifjabb O’Connell Dániel e’ közben Liverpoolban a’ bőr­színben repealgyülést tartott. Orangisták és ezek által fel­bujtott hajóslegények is nyomultak a’ gyűlésbe, ’s az el­lenfelek közt véres verekedés támadt, melly csak a’ fegy­veres rendőrség közbejöttével csillapult le, mire a’ repeal gyűlés békésen folytattatott. Ross James kapitány a’ hires tengerhajós, délpolusi út­­jából szerencsésen visszatért; de a’ Globe szerint nem raások megint utat teend az éjszaki pólushoz. A’ franczia és orosz kormány közt szerződés köttetett, miszerint egy orosznak Frankhonban vagy megfordítva elő­forduló elhalálozásánál a’ kölcsönösen megbízott diploma­tist személyek, a’ hely hatásatokkal egyetértve, jegyezzék föl az elhunytnak vagyonállapotját; végrendelet vagy vég­­rendeleti végrehajtó nélküli meghatálozás esetében jogo­sítva legyenek, egyenesen vagy az örökösök meghatalma­zásából, minden illy esetekhez kötött formaságokban el­járni ’stb. Párisban a­ szemes rendőrség megint országveszélyes szövetkezést fedezett föl. Nagy számú személyek fogat­tak el; fegyver, lőszer ’s papírok találtattak , mellyek — a’ hivatalosan elterjesztett hírek szerint — a’ szövetke­zést nagyon befeketítik. Ez nem volna rész ürügy a’ spa­nyol mozgalomnak közbenjárnia« általi elnyomására. Paris vármüveinek felfegyverzése ellen számos tilta­kozások érkeznek. Nantes városa tévé az első lépést egy kérelemmel, mellyben azt kívánja, hogy a’ várművek ne láttassanak el ágyukkal. A’ Courrier francais az egész op­position e’ példa követésére szólítja fel. Frankhonban egy 1840 jan. 26-kán történt követkam­­rai szavazat következtében 14 szállító gőzös épittetett, min­­denik 1000 tonna és 450 lóerejű. A’ gőzösök majd mind elkészültek,’s mind utasok mind rakományokra nézve igen kényelmesen vannak rendezve. Zurbano tábornok paraszt ruhában sept. 6-kán Opor­­toba és kazett. Az ottani hadi parancsnok öt elfogatá és a* Leiriában levő spanyol menekvök tartalékjához küldötte. A* szent atya , ki az egyh. birodalom éjszaki részeit még az idén be akará utazni, az ottani zavarok miatt e’ szándékával fölhagyott. Uwaroff orosz közoktatási mini­­ter sept. 11-kén ő szentségének bemutattatott, mire Lam­­brusdini bibornoknál teve tiszteletét. A’ sz. inquisitio me­gint ni­hány könyvet tiltott el.­ ­) Ezen tudósítást nem tisztelt levelezőnk jelentéséből meritek; m­ert azt még akkor nem vettük volt, hanem egy, egyene­sen a’ gömöri gyű ésröl jövő , ’s minket egyenesen ezen szo­morú hirrőti értesítés végett meglátogatott érdemes úr szó­beli, de igen határozott közléséből. Egyébiránt tisztelt leve­lezőnk tudósításának egész terjedelemben­ közlése a­ jövő számban következni fog. S­z­e r­k.

Next