Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-03-24 / 337. szám
Vasárnap 339. Martius 24.1844. Megjelenik e lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, 's egy-egy kis hasábsorért ___ _________________apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Országgyűlés: Előleges közlések a’ m. föRR. ’s t. KR. és RR. mart. 15 — 21-iki fontos üléseiről. FöRRi ülés mart. 12. ’s 13. (territoriális hatóság a’ nemesek felett a’ városokban). Fővárosi újdonságok. Pesti vásár. M. keresked. társaság. Adakozások az aradiaknak ’s Kliegl gépeire. Énekiskola. Megyei dolgok: Pest (magyar nyelv, gazd. egylet, minden évi országgyűlés iránti utasítások , adókivetési ügy). Esztergom (a’ középponti nemesség buzgalma, magyar nyelv, a’ káptalan urad. ügyésze vád alatt, egy kis pro memoria). Rövid közlések Abauj- Gömör- ’s Középszolnokból. Külföldi napló. Nagybrittannia ’s Izland. Frank’s Spanyolhon. Hiv. tud Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Előleges közlés a’ m. főRR. közelebbi üléseiről. Martius 15-kén. A’ kir. városi rendezés folytában a’ II. Rész , melly a’ városi községről, idegenekről ’s a’ városi képviselő-testületről szól, kerülvén napirendre, legelőször is a’ 89-ik §-nál, melly a’ városokbani polgárjogokat (a’ mint azok t. i. bizonyos qualificatiókhoz kötvék) valláskülönbség nélkül a’ zsidókra is kiterjeszti, a’ mitgos főRe. mindenek előtt azon változtatást tették, hogy a’ zsidók kir. városokbani polgárosítása itt mellöztetvén, az emancipatio általános kérdésének tárgyalására utasitlassék. Ugyanazon §■ a) pontjánál, mellyben a’ RR. és RR. a’polgárjog ingatlan birtoki qualificatiojáról szólva, a’ város területéhez tartozó fekvő tulajdon, egy év ótai birtokát elegendőnek nyilatkoztaták, a’ m.föRR. azon lényeges módosítást állapították meg, hogy a’ városi fekvő vagyon magában véve még polgárképességet ne adjon, hanem csak akkor ha a’ birt fekvő vagyon kis városban (értvén a’ 87. §. szerint, a’ 12.000-rél kevesebb lakosúakat) 400—600 pártot, közép, (t.i. 12—30 ezer lakosú) városban 1000 — 2000 p.frtot, nagy városban pedig (melynek népessége 30,000-et halad) 3000 —4000 p.frtot ér. Mart. 16-kán. A’polgárjogi qualificatioról szóló 89. §. b) pontja nem kevesbbé lényeges változtatást szenvedett. A’ t. KK. és RR. szerint ugyan is: a’ kézművesek, gyárosok és kereskedők, kik 3 év óta állandóan a’ város területén laknak, tulajdon gyárral, műhelylyel és illetőleg kereskedési teleppel bírnak, és keresetüktől egyenes adót fizetnek , polgárjoggal bírnának; a’ mizgos főRt. szerint ellenben, a’ gyárosok és kereskedők csak úgy, ha törvény értelmében bejegyzett gyárosok és kereskedők, mi mellett a’ három évi állandó lakás föltétele egy évre szállittaték; a’ kézművesek pedig csak úgy, ha rendes könyvet vezetnek, ’s abból is netaláni egyéb keresetükből kis városban 200, közép városban 400, nagy városban pedig 600 p.frtnyi keresetet kimutatni képesek. Martius 17. vasárnapi szünet. Martius 18. a’ m. föRRnél tartott 124. országos ülés kezdetén ő cs. kir. föbbsége a’ Pesten építendő országház ügyébeni, valamint a’ financiális választmányhoz a’ m. főRR. részéről tagokat nevezett ki; és pedig az elsőhöz kinevezettek névsora következő: gr. Keglevich János főpohárnok, Trsztyánszky Imre czimz. püspök, Gyürky Pál brassói, b. Perényi Zsigmond ugocsai főispán, gr. Széchenyi István, és b.Majthényi László, Bars megyei főispáni helyettes. A’ financiális választmány tagjai pedig a’ következők: Majláth György országbíró , Lonovics József Csanádi püspök, b. Mednyánszky Alajos nyitrai, Tihanyi Ferencz temesi, gr. Károlyi György békési, gr. Andrássy György sárosi főispánok, b. Vay Miklós borsodi főispánihelyettes, gr. Zichy Károly, gr. Apponyi György, gr. Széchenyi István, gr. Batthyányi Lajos, ifj. gr. Zichy Ferencz, gr. Barkóczy János, b. Wenkheim Béla. Majd a’ kir. városi ügy tárgyalása folytattatván, előbb a’ polgárképességröl szóló 89. §. c) é s d) pontjai is nevezetes változtatást szenvedtek. A’ t. RR. ugyan is a’ c) pontban a’ honoralioroknak polgárjogot adnak , ha 3 év óta a’ városban laknak ’s gyakorlatuktól a’ városi pénztárba adót fizetnek; — a’ d) pont szerint pedig mind azok is polgári joggal bírnának, kik 4 év óta a’ városban lakván, ’s a’ városi pénztárba adót fizetvén, a’ városok minősége szerint 80—60— vagy 40 p.frt házbért fizetnek. — A’ mltgos (ÖRB. pedig, e’ két szakaszt egybeolvasztatván, azt határozák, hogy a’ város területén egy év óta állandóan lakó városi ’s más köztisztviselőknek, orvosok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerárusok, nyilvános oktatók, tudósok, művészek’s tőkepénzesek polgárok lehetnek, ha kis városban 200, középben 300, nagyban 400 p.Irt tisztességes jövedelemmel bírnak, ’s adót fizetnek. — Majdan a’ polgárok jogairól szóló 98. §. felett, miszerint a’ t. Ki. és RB. javaslatához képest, az országgyűlési követeket szintúgy mint a’ városi képviselő testület tagjait a’ polgárság választaná, két napi vitatás keletkezett. — És ezen vitatás Martius 20-kán gr. Zsy indítványa szellemében végződik, miszerint a’ polgárok csak a’ képviselő testület tagjait fogják választhatni, az országgyűlési követeket pedig a’ képviselő testület. Ugyan csak azon ülésben a’m. főRt. a’ 99. §-tól fogva kisebb nagyobb változtatásokkal, hozzátételekkel ’s kihagyásokkal bezárólag a’ 142. §-ig haladtak. Mart. 21-kén a’143. §-nál, hol a’ képviselőkről van szó, kezdődvén a’tanácskozás, gr. Sz.indítványa következtében, a’ képviselők fölötti átalános elveket határozták meg a’ m. f.RR., miszerint a’ képviselők nem a’ közlakosok számához, mint a’ t. RR. javaslatában, hanem a' polgárok számához arányosíttatnak olly formán , hogy kis városban minden 5, középvárosban 10, nagy városban 15 polgár után esik egy képviselő, és ezen, így alakítandó képviselők is nem mind együtt, hanem ollyan formán tanácskozandnak, mikép minden egy tisztviselőre három képviselő számíttatik, vagy is a’ tanácskozó képviselők száma háromszorta nagyobb mint a’ tisztviselőké. A’ szerkezet 143—167. §-áig haladtak némi módositásokkal. Előleges a közlés a’ KK. és Ili. legközelebbi üléseiről. Mindenek előtt megjegyezzük, hogy a’ financiális választmány tagjainak múlt számunkban közlött névsorából, irnoki tolihiba által egy név kimaradt, ’s ez Zsedényi Eduard szepes megyei követ. Mart. 16-kán tartott 123-ik orsz. ülésben a’ megyei választásokat és tanácskozásokat szabályzó munkálatból, a’ megvesztegetést, ’s annak következtébeni kicsapongásokat tárgyazó 39. ’s 40-ik §§. szerkezete iránt, a’ tegnapi még bevégzettnek nem tekintett vita folytattatott; ’s elvégre a’ választmánynak, a’ büntetőtörvénykönyv már elfogadott elveivel ellenkező azon javaslata, hogy ,ismétlés esetében a’ szavazattóli megfosztás, a’ vétkes személyének egész életére is kiterjesztessék — kihagyatván, egyszersmind a’ választmányi javaslatban, a’ tisztválasztásra vonatkozó bűntények eseteire nézve. Ítélő bírói hatósággal felruházandónak vélt őrszék hatósága csupán a’ perbefogatásra, ’s némelly esetekbeni előleges letartóztatásra szorittatván; — a’ szerkezet a’ büntetőtörvény már elfogadott elveivel öszhangzásba hozatott, ’s a’ büntető biróságbeli egység , ’s az esküttszéki elv fentartása tekintetéből, az őrszéknek büntető bíróság nem adatott. Mart. 17-kén vasárnapi szünet. Mart. 18-kán 124-iki orsz. ülés. Folytattatott a’ szőnyegen forgó munkálat. A’ 41. §. a) pontja a’ kerületi javaslat szerint ekképen állott ,választóknak a’ tisztujitásra, ’s jelesen annak helyéül szolgáló városba, felfegyverkezett csoportokban bemenetele, vitele, vagy bevitetése tilalmas, ’s ki azt teszi, 600 forintig terjedhető büntetésre ítéltetik; — most pedig, a’ mai határozat szerint, igy fog állani: „tisztujitásra, jelesen annak helyéül szolgáló városba szavazókat bevitetni, nem különben oda felfegyverkezve bemenni tilalmas.“ Sanctious a’ 39. §-bani büntetés, tehát szavazatvesztés, ’s ismétlés esetében fogságbüntetés is állapíttatott. — A’ 41. §. többi pontjai, nevezetesen az is, hogy a’ zászló és zene használatát csak a’tisztujitási teremben 's téren tiltja el; valamint a’42. ’s 43. §§. is helybehagyattak. Mart. 19-kén a’ 125-ik orsz. ülésben, a’ megyei választásokról ’s tanácskozásokról munkálat többi része, lényeges változtatás nélkül, be rekesztete 11. Mart. 20-kán a’KK. és RBnél tartott 126. orsz. ülésnek két tárgya volt, úgymint: 1) határozata a B Kir. és RRnek az országgyűlési ifjúság által Szatmár megyei követ Uray Bálint ellen elkövetettnek jelentett kihágás iránt, folyó évi febr. 6-ikáról érkezett kir. leirat tárgyában. 2) Szenet és törvényjavaslat az országgyűlésnek évenkint tartása tárgyában. Mindkettőt a’ többi még nem közlött irományok sorában közölni fogjuk. Délutáni három óráig tartó hosszas és érdekes viták eredménye az jön, hogy a’ határozat nagy, az országgyűlés évenkinti tartását rendelő törvényjavaslat pedig néhány szótöbbséggel változatlanul megmaradt. A’részleteket, mennyire tehetségünkben álland, közölni fogjuk. Martius 21-iki országos ülésben a’ Hajdúkerület rendezése vétetett fel, ’s az adózásról szóló 39-ik szakaszig folytattatott, mellyben hosszabb viták után, némi változás történt, miszerint az igy fog állani: ,Minden kerületbeli birtokosok, különbség nélkül, kerületbeli fekvő javaiktól mindennemű közterheket egyenlőn és aránylagosan viselni tartoznak. A’ személytől és ingó értékektől pedig csak azon lakosok és birtokosok viselik a’ közterheket, kik eddig is viselték; fejadót azonban az adományos hajdúk maradéki szinte, mint országos más nemesek, nem fizetnek. CXIX. Országos ülés egyedül a' m. föRRnél, mart. 12. Kezdete d. e. 10 órakor. — Tárgy: 1) Válasza a’ m. föRRnek a’ t.RRhez az ország közjavát tárgyazó költségek mi utáni beszerezhetése iránt kiküldendő országos választmány ügyében költ üzenetre, kéziratra bocsáttatott. 2) kir. városi ügy folytatása. Széll nádori szélőmester olvassaD) alatt a’ város hatóságáról a) büntető tekintetben, b) magányjogi tekintetben szóló 65—74 §-t bezárólag, egy folytában könnyebb áttekintés kedvéért. — Ennek végeztével egy gróf azonnal uj szerkezetet ajánl a’ városi hatóság eszméjéről, azt, mi a’ városi követek által készített szerkezetben 46. §. alatt foglaltatik, miszerint a’ város önterületén független törvényhatósággal bírni mondatik, ’s mint törvényhatóság egyedül felsőbb kormányszékeknek van alávetve, mi is rövid vita után elfogadtatott. Egy főispán a’ t. RB. szerkezete 65. §-nál, hol az mondatik: ,,a’ város büntető hatósága, és a’ büntető eljárás a’ büntető törvényekben határoztatik meg,“ visszaemlékezik a szerkezet 6. §. c) pontjára különösen, hol a’ nemes udvartelkek rendőri, és büntető tekintetben a’ városi hatóságnak vannak alávetve, melly §. tárgyalása múltkor ép ez alkalomra halasztatott el. Az említett főispán ez alkalommal imigy elmélkedett. Vannak az életben tartozások, mellyeket akármikor leróni kötelesség, ’s édes öröm; illyennek tartja szóló, szavait emelni a’ m. főRR. díszes koszorújában nemes társai alkotmányos jogainak védelmére. Szóló mindenkor azt mondja: legyen igazság; de midőn nemességről szól, azon értelmet adja szavainak , melly a’ 1.9-ban van , hol minden nemesek egyformán nemeseknek mondatnak. — A’ törvényhozást — mond szóló — mindenkor azon vezérelv vezette , miszerint újabb törvények által a’ jogokat csak bővíteni, de nem gyöngíteni akarta. — Szóló szivéből óhajtja, hogy a’kir. városokban rend, jólét legyen; de ez a’ nemesi kiváltságos rendnek, és sarkalatos jogainak csorbítása nélkül történjék. A’ magyarnak, ez ázsiai népnek vérébe van oltva a’ szabadság eszméje, ezt tanúsítják minden intézkedései. Hajdan szabadon választ’ királyait, ettől azonban később sok összeütközések miatt elállótt ; de vannak még most is némelly díszes hivatalok, miilyen a’ nádori, koronaőri, és a’ megyeiek, mellyek a’ nemesség választása által töltetnek be. Ezek szerint a’ nemes maga választotta eddig magának biráit, de ha e’ javaslan szerkezet megáll, akkor a’ városokban lakó nemesek e’jogtól megfoszlatnának, melly állítását szónok imigy támogató: 1-er lehetnek kir. városokban olly nemesek, kik polgári jog gyakorlására megkivántató értékkel nem bírnak; 2-er lehetnek, kik nem űznek olly mesterséget; bor kiknek nincs olly műveltségük, melly polgári jog gyakorlását adja. — Az illy nemesek már városi hatóság alatt lévén , biróválasztásba semmi befolyással nem bírhatnak. — Terveztetik továbbá a’ városi haóságnak , a’ város területében levő curiák lakosaira kiterjesztése , és ezen curiák birtokosai sem vehetnek részt a’ biróválasztásban. És ha az illy nemesnek polgári qualificatioja volna is, és polgári jogokban részesül is, mi hasznát veendi? hisz ő soha sem fogja azt választhatni birájának, kit óhajt; mert a’ városi polgárok irányában mindig kisebbségben fog maradni. — És ha vannak Magyarországban alkotmányos rendek, mint főpapok, mágnások, nemesek és kir. városok, — ha vannak illy külön rendek, azoknak vannak külön jogaik és kötelességeik is, így a’ főpapok, és mágnások személyesen jelennek meg az országgyűlésen; — a’ köznemesség is hajdan személyesen jelent meg; most képviseltetik; vannak a’polgári rendnek is külön jogai, — mindegyik tartsa meg a’ magáét,’s ne kívánja a’ másikét csorbítani, ’s azzal a’ magáét nevelni. — Bizony, bizony úgy látszik, veszély fenyegeti a’ nemesek kiváltságait. Hajdan a’ nemes nem volt városi hatóság alá rendelve, ’s az által akarata ellenére nem adóztathatott, és most — úgy szólván— csak fejétől nem fizet adót, azonban szóló olly várost is ismer, hol a’ polgárok fejadót szinte nem fizetnek, és igy identificálva van a’ polgárság a’ nemességgel. De fenmaradt a’ nemesedre egy olly kötelesség, mellyel a’ városok nem tartoznak, ’s ez a’fölkelés—insurrectio, subsidium és országgyűlési költségek fizetése, — igen, mikor a’ haza veszedelemben forog, az a’ szegény nemes ember fejenkint tartozik fölkelni, és a’ vagyonosabb nemes csak újságból olvassa, mikép véreznek el szegény nemes társai a’ hazáért?! — Ha a’ nemesség alárendeltetik a’ városi bíróságnak, megszakad azon kötelék, melly őt a’megyéhez köti, megszakad azon viszony, mellynek egynek kell lenni a’ me- 48