Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-03-24 / 337. szám

Vasárnap 339. Martius 24.1844. Megjelenik e­ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, 's egy-egy kis hasábsorért ___ _________________apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Országgyűlés: Előleges közlések a’ m. föRR. ’s t. KR. és RR. mart. 1­5 — 21-iki fontos üléseiről. Fö­­RRi ülés mart. 12. ’s 13. (territoriális hatóság a’ nemesek fe­lett a’ városokban­). Fővárosi újdonságok. Pesti vásár. M. ke­­resked. társaság. Adakozások az aradiaknak ’s Kliegl gépeire. Énekiskola. Megyei dolgok: P­est (magyar nyelv, gazd. egylet, minden évi országgyűlés iránti utasítások , adókivetési ügy). Esztergom (a’ középponti nemesség buzgalma, ma­gyar nyelv, a’ káptalan urad. ügyésze vád alatt, egy kis pro memoria). Rövid közlések Abauj- Gömör- ’s Közép­­szolnokból. Külföldi napló. Nagybrittannia ’s Izland. Frank­’s Spanyolhon. Hiv. tud Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Előleges közlés a’ m. főRR. köze­lebbi üléseiről. Martius 15-kén. A’ kir. városi rendezés folytában a’ II. Rész , melly a’ városi községről, idegenekről ’s a’ városi képviselő-testületről szól, kerülvén napi­rendre, legelőször is a’ 89-ik §-nál, melly a’ városokbani polgár­jogokat (a’ mint azok t. i. bizonyos qualificatiókhoz köt­­vék) valláskülönbség nélkül a’ zsidókra is kiterjeszti, a’ mitgos főRe. mindenek előtt azon változtatást tették, hogy a’ zsidók kir. városokbani polgárosítása itt mellöztetvén, az emancipatio általános kérdésének tárgyalására utasitlas­­sék.­­ Ugyanazon §■ a) pontjánál, mellyben a’ RR. és RR. a’polgárjog ingatlan birtoki qualificatiojáról szólva, a’ város területéhez tartozó fekvő tulajdon, egy év ótai bir­tokát elegendőnek nyilatkoztaták, a’ m.föRR. azon lénye­ges módosítást állapították meg, hogy a’ városi fekvő va­gyon magában véve még polgárképességet ne adjon, ha­nem csak akkor ha a’ birt fekvő vagyon kis városban (ért­vén a’ 87. §. szerint, a’ 12.000-r­él kevesebb lakosúakat) 400—600 pártot, közép, (t.i. 12—30 ezer lakosú) város­ban 1000 — 2000 p.frtot, nagy városban pedig (melynek népessége 30,000-et halad) 3000 —4000 p.frtot ér. Mart. 16-kán. A’polgárjogi qualificatioról szóló 89. §. b) pontja nem kevesbbé lényeges változtatást szenve­dett. A’ t. KK. és RR. szerint ugyan is: a’ kézművesek, gyárosok és kereskedők, kik 3 év óta állandóan a’ város területén laknak, tulajdon gyárral, műhelylyel és illetőleg kereskedési teleppel bírnak, és keresetüktől egyenes adót fizetnek , polgárjoggal bírnának; a’ mizgos főRt. sze­rint ellenben, a’ gyárosok és kereskedők csak úgy, ha törvény értelmében bejegyzett gyárosok és kereskedők, mi mellett a’ három évi állandó lakás föltétele egy évre szállittaték; a’ kézművesek pedig csak úgy, ha rendes könyvet vezetnek, ’s abból is netaláni egyéb keresetük­ből kis városban 200, közép városban 400, nagy város­ban pedig 600 p.frtnyi keresetet kimutatni képesek. Martius 17. vasárnapi szünet. Martius 18. a’ m. föRRnél tartott 124. országos ülés kezdetén ő cs. kir. föbbsége a’ Pesten építendő or­­szágház ügyébeni, valamint a’ financiális választmányhoz a’ m. főRR. részéről tagokat nevezett ki; és pedig az első­höz kinevezettek névsora következő: gr. Keglevich János főpohárnok, Trsztyánszky Imre czimz. püspök, Gyürky Pál brassói, b. Perényi Zsigmond ugocsai főispán, gr. Széchenyi István, és b.Majthényi László, Bars megyei fő­­ispáni­ helyettes. A’ financiális választmány tagjai pedig a’ következők: Majláth György országbíró , Lonovics József Csanádi püspök, b. Mednyánszky Alajos nyitrai, Tihanyi Ferencz temesi, gr. Károlyi György békési, gr. Andrássy György sárosi főispánok, b. Vay Miklós borsodi főispáni­­helyettes, gr. Zichy Károly, gr. Apponyi György, gr. Széchenyi István, gr. Batthyányi Lajos, ifj. gr. Zichy Fe­rencz, gr. Barkóczy János, b. Wenkheim Béla. Majd a’ kir. városi ügy tárgyalása folytattatván, előbb a’ polgárképességröl szóló 89. §. c) é s d) pontjai is neve­zetes változtatást szenvedtek. A’ t. RR. ugyan is a’ c) pontban a’ honoralioroknak polgárjogot adnak , ha 3 év óta a’ városban laknak ’s gyakorlatuktól a’ városi pénztár­ba adót fizetnek; — a’ d) pont szerint pedig mind azok is polgári joggal bírnának, kik 4 év óta a’ városban lak­ván, ’s a’ városi pénztárba adót fizetvén, a’ városok mi­nősége szerint 80—60— vagy 40 p.frt h­ázbért fizetnek. — A’ mltgos (ÖRB. pedig, e’ két szakaszt egybeolvasztat­­ván, azt határozák, hogy a’ város területén egy év óta állandóan lakó városi ’s más köztisztviselőknek, orvosok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerárusok, nyil­vános oktatók, tudósok, művészek’s tőkepénzesek pol­gárok lehetnek, ha kis városban 200, középben 300, nagy­ban 400 p.Irt tisztességes jövedelemmel bírnak, ’s adót fizetnek. — Majdan a’ polgárok jogairól szóló 98. §. felett, miszerint a’ t. Ki. és RB. javaslatához képest, az ország­gyűlési követeket szintúgy mint a’ városi képviselő testü­let tagjait a’ polgárság választaná, két napi vitatás kelet­kezett. — És ezen vitatás Martius 20-kán gr. Zsy indítványa szellemében végződik, miszerint a’ polgárok csak a’ képviselő testü­let tagjait fogják választhatni, az országgyűlési követeket pedig a’ képviselő testület. Ugyan csak azon ülésben a’m. főRt. a’ 99. §-tól fogva kisebb nagyobb változtatások­kal, hozzátételekkel ’s kihagyásokkal bezárólag a’ 142. §-ig haladtak. Mart. 21-kén a’143. §-nál, hol a’ képviselőkről van szó, kezdődvén a’tanácskozás, gr. Sz.indítványa következtében, a’ képviselők fölötti átalános elveket ha­tározták meg a’ m. f.RR., miszerint a’ képviselők nem a’ közlakosok számához, mint a’ t. RR. javaslatában, hanem a' polgárok számához arányosíttatnak olly formán , hogy kis városban minden 5, közép­városban 10, nagy város­ban 15 polgár után esik egy képviselő, és ezen, így ala­kítandó képviselők is nem mind együtt, hanem ollyan formán tanácskozandnak, mikép minden egy tisztviselőre három képviselő számíttatik, vagy is a’ tanácskozó képvi­selők száma háromszorta nagyobb mint a’ tisztviselőké. A’ szerkezet 143—167. §-áig haladtak némi módosi­­tásokkal. Előleges a közlés a’ KK. és Il­i. leg­közelebbi üléseiről. Mindenek előtt megjegyez­zük, hogy a’ financiális választmány tagjainak múlt szá­munkban közlött névsorából, irnoki tolihiba által egy név kimaradt, ’s ez Zsedényi Eduard szepes megyei követ. Mart. 16-kán tartott 123-ik orsz. ülésben a’ megyei választásokat és tanácskozásokat szabályzó mun­kálatból, a’ megvesztegetést, ’s annak következtébeni ki­csapongásokat tárgyazó 39. ’s 40-ik §§. szerkezete iránt, a’ tegnapi még bevégzettnek nem tekintett vita folytat­­tatott; ’s elvégre a’ választmánynak, a’ büntetőtörvény­­könyv már elfogadott elveivel ellenkező azon javaslata, hogy ,ismétlés esetében a’ szavazattóli megfosztás, a’ vét­kes személyének egész életére is kiterjesztessék­ — ki­hagyatván, egyszersmind a’ választmányi javaslatban, a’ tisztválasztásra vonatkozó bűntények eseteire nézve. Ítélő bírói hatósággal felruházandónak vélt őrszék hatósága csupán a’ perbefogatásra, ’s némelly esetekbeni előleges letartóztatásra szorittatván; — a’ szerkezet a’ büntetőtör­vény már elfogadott elveivel öszhangzásba hozatott, ’s a’ büntető biróságbeli egység , ’s az esküttszéki elv fentar­­tása tekintetéből, az őrszéknek büntető bíróság nem adatott. Mart. 17-kén vasárnapi szünet. Mart. 18-kán 124-iki orsz. ülés. Folytattatott a’ szőnyegen forgó munkálat. A’ 41. §. a) pontja a’ kerületi javaslat szerint ekképen állott­ ,választóknak a’ tisztuji­­tásra, ’s jelesen annak helyéül szolgáló városba, felfegy­verkezett csoportokban bemenetele, vitele, vagy bevite­­tése tilalmas, ’s ki azt teszi, 600 forintig terjedhető bün­tetésre ítéltetik;­ — most pedig, a’ mai határozat szerint, igy fog állani: „tisztujitásra, jelesen annak helyéül szol­gáló városba szavazókat bevitetni, nem különben oda fel­fegyverkezve bemenni tilalmas.“ Sanctious a’ 39. §-bani büntetés, tehát szavazatvesztés, ’s ismétlés esetében fog­ságbüntetés is állapíttatott. — A’ 41. §. többi pontjai, ne­vezetesen az is, hogy a’ zászló és zene használatát csak a’tisztujitási teremben 's téren tiltja el; valamint a’42. ’s 43. §§. is helybehagyattak. M­art. 19-kén a’ 125-ik orsz. ülésben, a’ megyei választásokról ’s tanácskozásokról­ munkálat többi része, lényeges változtatás nélkül, b­e r­e­k­e­s­z­t­e­t­e 11. Mart. 20-kán a’KK. és RBnél tartott 126. orsz. ülésnek két tárgya volt, úgymint: 1) határozata a B Kir. és RRnek az országgyűlési ifjúság által Szatmár megyei követ Uray Bálint ellen elkö­vetettnek jelentett kihágás iránt, folyó évi febr. 6-ikáról érkezett kir. leirat tárgyá­ban. 2) Szenet és törvényjavaslat az országgyűlésnek évenkint tartása tárgyában. Mindkettőt a’ többi még nem közlött irományok sorában közölni fogjuk. Délutáni három óráig tartó hosszas és érdekes viták eredménye az jön, hogy a’ határozat nagy, az országgyűlés évenkinti tartá­sát rendelő törvényjavaslat pedig néhány szótöbbséggel változatlanul megmaradt. A’részleteket, mennyire tehet­ségünkben álland, közölni fogjuk. Martius 21-iki országos ülésben a’ Hajdúke­rület rendezése vétetett fel, ’s az adózásról szóló 39-ik szakaszig folytattatott, mellyben hosszabb viták után, némi változás történt, miszerint az igy fog állani: ,Minden ke­rületbeli birtokosok, különbség nélkül, kerületbeli fekvő javaiktól mindennemű közterheket egyenlőn és aránylago­­san viselni tartoznak. A’ személytől és ingó értékektől pedig csak azon lakosok és birtokosok viselik a’ közter­heket, kik eddig is viselték; fejadót azonban az adomá­­nyos hajdúk maradéki szinte, mint országos más nemesek, nem fizetnek.­ CXIX. Országos ülés egyedül a' m­. föRRnél, mart. 12. Kezdete d. e. 10 órakor. — Tárgy: 1) Válasza a’ m. föRRnek a’ t.­RRhez az ország közjavát tárgyazó költségek mi utáni beszerezhetése iránt kiküldendő országos választmány ügyében költ üze­­netre, kéziratra bocsáttatott. 2) kir. városi ügy folytatása. Széll nádori szélőmester olvassaD) alatt a’ város ható­ságáról a) büntető tekintetben, b) magányjogi tekintetben szóló 65—74 §-t bezárólag, egy folytában könnyebb át­tekintés kedvéért. — Ennek végeztével egy gróf azonnal uj szerkezetet ajánl a’ városi hatóság eszméjéről, azt, mi a’ városi követek által készített szerkezetben 46. §. alatt foglaltatik, miszerint a’ város önterületén független tör­vényhatósággal bírni mondatik, ’s mint törvényhatóság egyedül felsőbb kormányszékeknek van alávetve, mi is rövid vita után elfogadtatott. Egy főispán a’ t. RB. szerkezete 65. §-nál, hol az mondatik: ,,a’ város büntető hatósága, és a’ büntető eljá­rás a’ büntető törvényekben határoztatik meg,“ vissza­emlékezik a szerkezet 6. §. c) pontjára különösen, hol a’ nemes udvartelkek rendőri, és büntető tekintetben a’ vá­rosi hatóságnak vannak alávetve, melly §. tárgyalása múltkor ép ez alkalomra halasztatott el. Az említett fő­ispán ez alkalommal imigy elmélkedett. Vannak az életben tartozások, mellyeket akármikor leróni kötelesség, ’s édes öröm; illyennek tartja szóló, szavait emelni a’ m. főRR. díszes koszorújában nemes tár­sai alkotmányos jogainak védelmére. Szóló mindenkor azt mondja: legyen igazság; de midőn nemességről szól, azon értelmet adja szavainak , melly a’ 1.­9-ban van , hol minden nemesek egyformán nemeseknek mondatnak. — A’ törvényhozást — mond szóló — mindenkor azon ve­zérelv vezette , miszerint újabb törvények által a’ jogokat csak bővíteni, de nem gyöngíteni a­karta. — Szóló szivé­ből óhajtja, hogy a’kir. városokban rend, jólét legyen; de ez a’ nemesi kiváltságos rendnek, és sarkalatos jogai­nak csorbítása nélkül történjék. A’ magyarnak, ez ázsiai népnek vérébe van oltva a’ szabadság eszméje, ezt tanú­sítják minden intézkedései. Hajdan szabadon választ’ ki­rályait, ettől azonban később sok összeütközések miatt el­állótt ; de vannak még most is némelly díszes hivatalok, miilyen a’ nádori, koronaőri, és a’ megyeiek, mellyek a’ nemesség választása által töltetnek be. Ezek szerint a’ ne­mes maga választotta eddig magának biráit, de ha e’ ja­vaslan szerkezet megáll, akkor a’ városokban lakó ne­mesek e’jogtól megfoszlatnának, melly állítását szónok imigy támogató: 1-er lehetnek kir. városokban olly ne­mesek, kik polgári jog gyakorlására megkivántató érték­kel nem bírnak; 2-er lehetnek, kik nem űznek olly mes­terséget; b­or kiknek nincs olly műveltségük, melly polgári jog gyakorlását adja. — Az illy nemesek már vá­rosi hatóság alatt lévén , biróválasztásba semmi befolyás­sal nem bírhatnak. — Terveztetik továbbá a’ városi h­aó­ságnak , a’ város területében levő curiák lakosaira kiter­jesztése , és ezen curiák birtokosai sem vehetnek részt a’ biróválasztásban. És ha az illy nemesnek polgári qualifi­­catioja volna is, és polgári jogokban részesül is, mi hasz­nát veendi? hisz ő soha sem fogja azt választhatni birájá­­nak, kit óhajt; mert a’ városi polgárok irányában mindig kisebbségben fog maradni. — És ha vannak Magyarország­ban alkotmányos rendek, mint főpapok, mágnások, neme­sek és kir. városok, — ha vannak illy külön rendek, azoknak vannak külön jogaik és kötelességeik is, így a’ főpapok, és mágnások személyesen jelennek meg az or­szággyűlésen; — a’ köznemesség is hajdan személyesen jelent meg; most képviseltetik; vannak a’polgári rend­nek is külön jogai, — mindegyik tartsa meg a’ magáét,’s ne kívánja a’ másikét csorbítani, ’s azzal a’ magáét nevel­ni. — Bizony, bizony­ úgy látszik, veszély fenyegeti a’ nemesek kiváltságait. Hajdan a’ nemes nem volt városi hatóság alá rendelve, ’s az által akarata ellenére nem adóztathatott, és most — úgy szólván— csak fejétől nem fizet adót, azonban szóló olly várost is ismer, hol a’ pol­gárok fejadót szinte nem fizetnek, és igy identificálva van a’ polgárság a’ nemességgel. De fenmaradt a’ nemesedre egy olly kötelesség, mellyel a’ városok nem tartoznak, ’s ez a’fölkelés—insurrectio­­, subsidium és országgyűlési költségek fizetése, — igen, mikor a’ haza veszedelem­ben forog, az a’ szegény nemes ember fejenkint tartozik fölkelni, és a’ vagyonosabb nemes csak újságból olvassa, mikép véreznek el szegény nemes társai a’ hazáért?! — Ha a’ nemesség alárendeltetik a’ városi bíróságnak, meg­szakad azon kötelék, melly őt a’megyéhez köti, meg­szakad azon viszony, mellynek egynek kell lenni a’ me- 48

Next