Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-20 / 489. szám
’s a’ mi jót tettünk is, emberért tevők, 's ügyért ritkán , vagy soha. Most azonban újabb korszak’ hajnala nyílik, erősebb ivadékkal, szebb kilátással , ’s csak fog valami történni a’ közbaj’ enyhítésére. Illy reménytől ’s nem más vágytól ösztönözve foglalám el én is a’ hivatali széket. — ’S hivatkozom felszólításaimra, hivatkozom a’ tisztikarra, mig a’ széket ülöm, mindent tettem, a’ mit helyzetem engedett. — ’S mi jön a’ süker ? Parányi. Egy két magtár alakult, egykét gyümölcsfa ültettetett; ez minden, de kezdetnek elég, ha az ösvényen tovább haladunk. Lehet az oláhval is bánni, mint ezt Nagybáród’ példája mutatja. De mikor szoktuk mi a’ szegény népet környékezni ? Tisztválasztás előtt három héttel, ’s tisztválasztás után három héttel, és ezentúl, mint szükségtelen alakokat, kiütjük őket shak-játékunkból. Szeszélyek igazgatnak bennünket. Jó a’ jámbor folyamodó, ’s mi kiűzzük őt,vagy kegyesben fogadjuk, miként a’ perez’ hangulata hozza magával. Csak kellőleg tapintsuk a terét, csak gyakrabban ereszkedjünk le hozzá fénykörünkből, ’s boldogulni fogunk a’ néppel. — Tegyünk mindnyájan. Van tévé ’s kötelessége mindennek; egyetértés nagy dolgokat művelhet, és elnyomhatja ezerek’ ínségét. És ha önzés volna benne, ha hasznunk lehetne a’ mások’ nyomorából, nem csudálnám a’ tétlen apalliát. De mi haszon nekünk itt, hogy más vidéken éhség uralkodik? Drágább e ezért búzánk , ’s el tudjuk e adni fölöslegünket ? Nem igy uraim. F.— J.— sz.biró megmutatta, mit kell tenni; ’s eszem , hogy'', ha A.-J-J.— fősz.biró annyi fáradságot fon* a’ takarék-magtárokra, mint az iskolákra, örvendetes eredményt tapasztalna. Hát, ha még azon pénzt, melly most tisztujitásra ’s egyéb hivságokra leszen elköltendő, egybe tennék: mi sok magtárt lehetne a megyében állítani!? Hja mondhatni ám, ez azért szükséges , mert pártok vannak, ’s ha egyik párt teljes fegyverzetet használ, a’ másiknak a’ nélkül működnie nem lehet. Adnók csak becsület-szavunkat, de nem úgy: „more patria“ , ’s másképen lenne a’ dolog. Hisz eddig is volt tiszti kar , de korteskedés még sem volt, és ez csak újabb időkben vette eredetét. — De mi úgy bánunk adott szavunkkal, mint a’ szél, melly a’ ruhának minden redőit felkutatja, ’s keresünk rést, mellyen kötelezésünk alul kibuhassunk. Azonban visszatérve a’tárgyra, a’múltban történteket én is tekintetbe kívánom vétetni. A’ bárándi magtárnak is, melly felhívásomra legelsőben alakult, igen jó szabályai vannak, ’s példányok gyanánt szolgálhatnak. Csak tegyünk valamit, de félek, hogy a’ munka, mit a’ küldöttség végbeviend , ismét csak a’ levéltárnok’ bajait fogja szaporítani. Istenért, ne engedjük mondhatni, miképen a’magyar önkormányzásra nem képes.Központosítás terveztetik itt és terveztetik amott. Nekem központosítás nem kell* mi képesek vagyunk magunkat megyeileg is kormányozni; mi le fogjuk rázni a’lespedés’zsibbasztó bilincseit.E’megyét 108161 fogva pártok szaggatják,’s a’ földingás,melly határainkon mindig megújul, mélyen rejté le fészkét. Politicai párt szükséges mindenütt, ’s nélküle marasmus áll a’ testület’ idegeibe, mentsen isten, hogy politicai pártok ne legyenek. De hát a’ socialis téren nem vethetnék-e le a’ pártszint, ’s nem működhetnénk-e itt közerővel? Fájdalom, ezt sem cselekedjük. Itt van csak a’ casino. . . Hisz ez is pártiskolául tekintetik ; pedig , a’ mi szép és jó intézetet felmutathatunk , mind, ennek műve nálunk. ’S kik a’ tagjai? ... De hagyjuk ezt. Én ott e’ napokban egy takarék-pénztár iránt teendő indítványomat jelentém be, ’s talán nem lesz időpazarlás, a’közfigyelmet reá e’ helyen is felhívni. Mellőzöm a’ takarékpénztár’ czéljait, és hasznait, ’s csupán egy esetet hozok fel tanulságul. A’ pozsonyi takarékpénztár 1835- ben alakult, 50 forintos részvényekkel, ’s öszszesen 20.000. forintot alaptőkével, és néhány év oda vivé a’ dolgot, hogy most a’ részvények 850. forinton kelnek, ’s a’ pénztár által mintegy 3 millió forint forgaltatik. — Kövessük a’ példát , urak Hiszen saját hasznunk is javalja, hogy Ábrahám’ ’s Mózes’ körmei közül meneküljünk , ’s alkossunk pénztárt, melly olcsó kamatra adja a’ gazdaságunkba megkivántató költségeket. Megyénkre alkalmazva , ’s Debreczennel szövetkezve , olly intézetet hozhatnánk létre, miért talán legjobban áldaná porainkat az utókor. Csak részvét kell, ’s fogékony szív, és számoló ész. Szegények vagyunk , ’s nem tudunk azok lenni; tékozlunk mindenre, és fukarkodunk a’ fillérekkel, melly a’ közérdekért feláldozva minmagunkra is visszahatnának. Bizzunk meg most a’ magtárak’ ügyében egy küldöttséget, ’s egy úttal ne higyjük, hogy ezzel már mindent tettünk, szánjuk el magunkat is csekély áldozatokra.1841ben közöttünk is éhség dúlt: gondoskodjunk tehát a’ jövendőről. Egy véka búzát adjon csak mindegyikünk , ’s mi lesz belőle? Vegyék sziveikre kérem , a’ BR. ez ügyet, ’s ápolják azt közös részvétök’ melegével, hogy mondhassuk, miképen volt egy ügy, mellyben a’ felekezetesség’ hullámai lecsillapultak, és minden ember egyiránt kezet fogott. — így folytak a’ tanácskozások. ’S egyetemes lelkesedés szüle a’ határozatot, miszerint a’ takarékmagtárak’ felállítása iránti terv’ kidolgozása egy választmánynak feladatul kitüzetett; a’ fősz.birák pedig utasíttattak, hogy a’ fenálló magtárak’ állapotáról ’s egyéb helyi körülményekről , miknek tudása az uj magtárak’ alakítását előmozdíthatja, a’ kinevezett választmányhoz jelentést tevén, a’ földesuraságokat is segédkezők’ nyújtására serkentsék. Ez alkalommal gr. H— S—, a’ nép’ anyagi jólétének egyik emeltyűjéül, az eperfa- és selyemtenyésztést is megemlité, ’s ennek gyarapítását eszközöltetni kérte.— Közméltánylás fogadá el az előadást. És a’ megyében létező selyemgyári egylet’ elnöke R. F. tb. végzésileg megbizatott, hogy ezen vállalat’mibenléte ’s virágzó állapotba emelhetésének módjai felől tegyen véleményes tudósítást. Ugyancsak H. S. grófnak múlt martiusban bejelentett indítványa , melly által a’ közmunkáknak vízszabályozásra nem fordithatása iránti határozatot megváltoztatni kívánta , más napra halasztaték. Junius’ 4-kén a’ nemesi összeírásokat vizsgáló és választási szabályokat készítő küldöttség’ jelentése tárgyaltaték. Ennek főbb pontjait ide iktatom. 1) Szavazatképesek a’ megyében 9758. találtatnak. 2) Az összeírások, mellyek a’ tisztesi rendüekre nézve lényegesen különbözők, a’ fösz.bitáknak olly utasítással volnának kiadandók, hogy azokba, a’ bevett vallásu lelkészeken kívül, a’ megyében lakozó mindennemű felleveles egyéneket, ’s a’ a váradi kir. főiskolai oktatókat, pótlólag beiktassák, ’s egyebeket kihagyjanak. 3) Mind a’ községek, mind az ezekbeli egyes szavazók, a’ szavazatot szedő bizottmányok által , betűrendben hivassanak fel szavazásra; ’s azok’ szavazata, kik a’ betűrend’ reájok következésekor meg nem jelennének, későbben el ne fogadtassák. 4) A’ szavaztató bizottmányok, a’ szavazó egyénen ’s illető községi hadnagyon kívül, a’ szavazás’ helyén senkit tartózkodni ne engedjenek; ’s 5) a’ hadnagyok’ jelenlétét is csak addig, mig a’ hatóságuk alá tartozók szavaznak, tűrjék el. 6) Csak a’ jelenlevők’ szavazatai fogadtassanak el. — ’S ezen javaslat’ egyéb része , a’ megye előbbi rendszabásainak fenmaradása mellett, felkiáltással pártoltatván, vitatás egyedül a’ 2) és 3) pontok körül keletkezett. Jelesen a’ 3) pont olly módosítást szenvedett, miszerint a’ községek ugyan betűrendben szavazandanak, de egyesek csak azon esetben veszitendik el szavazatukat, ha azon községgel, mellyhez tartozók , szavazni elmulasztók , ’s a’ sor már más községbeliekre került. — A’ 2) pont ellen pedig elnök ö mltga emelt szót. A’ honoratiorok’ szavára nézve, úgymond, az elvben én is osztozom; de a’ kivitel’ módjában különbözöm a’ BBtől. Mert a’ megye, statutarius jogánál fogva is, törvényellenes szabályt nem alkothat , ’s azokat, kiket a’ törvényelyekkel fel nem ruházott, kiváltságos jogokban nem részesítheti. Múlt tisztujitáskor még engedtem a’ közkívánatnak, de most felsőbb parancs által gátoltatom. Terjeszszük az ügyet törvényhozási helyére. A’ BR. tevék is ezt, midőn a’ k. parancs leérkezett; de ugyanakkor előbbi végzésökhöz is ragaszkodtak , ’s igy két útón indultak el egyszerre. Egyébiránt miután a’ legközelebbi gyakorlat csak a’ lelkészekre ’s ügyvédekre vonatkozik, ezen tulmenni úgy sem lehetne. — Ellenben J. P. tb. illőnek tartja a’ végzéshezi ragaszkodást. Igaz ugyan, hogy jött ellenkező parancs; de a’ BR. határozatuk mellett, mire többé semmi észrevétel nem létetett, továbbra is megmaradtak. Ez óta pedig az 1844. 5 tcz. a’ nemnemeseknek hivatalképességét is felállította; ’s igy szónok nem látja okát, miért lehetne a’ diplomaticusokat, kiket a’ törvény mindenütt a’nemesek’nevezete alatt ért, a’ szavazati jogból kirekeszteni. Nem vélvén tehát, hogy az említett parancs az újabb törvény után is meguyittassék, pártolja a’küldöttségi véleményt. — B. Ö. tb. hasonlókép’ nyilatkozik. Ha már, úgymond, az 1841-ik évi martiusi végzés az ügyvédeknek szavazatot ad, következetesség kívánja, hogy a’ többi fellevelesek is, kik ugyanezen tekintet alá jöhetnek, szavazati képességgel bírjanak. És ezt tenni hatalmunkban áll. Mert helyhatósági jogaink közé tartozik, miszerint a’ törvények’ értelmében szabályokat alkothatunk; már pedig nincs törvény, melly a’fellevelesek’szavazatát gátolná, ’s a’választási szabályok’ hozatala, mellynélfogva a’ meghatalmazottak általi szavazhatás vagy nem szavazhatás, az idegen megyében lakók’ szavazata, és több illyenek , mindenkor megyeileg rendeltettek el , különös gyakorlat szerint is a’ megyét illeti. De más ok is harczol még a’ honoratiorok mellett. A’ választási kicsapongások’ meggátolása , kb. előterjesztés’ folytában , a’ közelebbi országgyűlésen egy törvényjavaslatba foglaltatott. A’ hibák minden oldalról kifürkésztettek , ’s a’ főispáni visszaélések szintúgy , mint a’ vesztegetések, körülirattak. De főbb szempont volt a’ nyers tömeg’ korlátozása ’s helyébe az értelmiség’ állítása , hogy a’ szavazati képesség mindazokra kiterjesztessék, kik arra qualificálva vannak. ’S igaz ugyan , e’ javaslat csak az alsó tábla’határozata maradott, de az okok mellette itten is épen úgy tűnnek föl, ’s a’ táblai határozatok olly formán állanak azokra, kik ezek’ alkotásába befolytak, mint a’ döntvények az ezeket hozó bírákra nézve. — Illy értelemben nyilatkoztak még néhányan. Elnök ő maga tehát , a’ közakaratnak engedvén, kijelenté határozatul, hogy minden lelkészek, jellevelesek ’s főiskolai tanítók szavazattal bírván , e’ végett a’ küldöttség’ 2) pont alatti véleménye teljesedésbe vétetik; egyébiránt sajnálkozását nyilvánitá, ha megyénk úgy járna, mint közelebb Győr járt vala. Erre azonban N. J. tb. ’s ügyvéd ellen például Bács megyét hozá fel, hol a' honoratiorok iránti határozat fentartatván, a’tisztválasztás a’főispán által mégis végbevitetett. Utoljára némelly közbirtokosoknak ’s helységeknek, a’ viz- áradások’ elhárítása ’s a’ szabályozás’ folytatása körül benyújtott kérelmeik kerültek szőnyegre.De elnök ő maga aggodalmát fejezé ki, hogy ha e’tárgyak’s velők a’viz-szabályozás’ bevégzése iránti indítvány, tanácskozás alávétetnek, az egész gyűlés ezzel fog kihúzódni; ’s miután a’ kezdeti viz- szabályozás, a’ végzés’ változása’ esetében is, a’ sürgető mezei munkák miatt, septemberig különben sem eszközöltethetnék , az ügy’ fölvételét közelebbi gyűlésig elhalasztatni ajánlá. ’S a’ BR. ezt elfogadván , az emlitett folyamodásokat a’ központi vizi küldöttséghez ollyképen utasítók , hogy ez, a’ rögtönös segélyt igénylő bajokra nézve , az 1844 . 9. t.cz. 20 ikához képest czélszerüen intézkedjék, egyebek iránt pedig kimerítő véleményét bemutassa. — Junius’ 5-én, a’ jegyzőkönyv’ hitelesítése után, a’ gyűlés eloszlott. Azonban junius’ 16 án , a’ tisztesbek’ szavazata iránt érkezett felsőbb parancs’ tárgyalására , ismét rendkívüli közgyűlésünk leszen. — Csengery Imre: BUDA. (Folytatása.) Továbbá a’ népnevelésre, mellynek rendszerét már fölebb érintők, évenként 100 ezer pstot, ugyszinte a’ múzeum’ teljes felállítására és felszerezésére és az országház’ építésére a’ megfelelő őszi eteket hasonlóan felajánlás’ útján kívánták megadatni. A’ pénzügyi országos választmány az eddig elsoroltakon kívül figyelembe vévén a’ haza’ földbirtokosainak hitelhiányból keletkezett mostoha állapotát, földbirtoki hitelintézetet javaslott felállitatni, melly 200 ezer p.forintnyi alapitványnyal lett volna ellátandó, terjedelmes működése’ biztosítását abban jelendette, hogy a’ hitel a’ birtok’ becsárának csak harmadára terjedhetvén , ez az ősiségből származó minden igények fölött elsőbbséggel bírna, hogy továbbá a’ hitellevelek közforgalomban készpénz gyanánt legyenek elfogadhatók , és hogy ő felségének legkegyelmesebb engedelmével a’ bécsi pénzcsarnokban is e’ jegyek bevétessenek; végre hogy az igazgatás országos választmányi ellenörködés és az országgyűlés előtti felelősség alatt álljon. Nem volt javaslat az országgyűlésen, mellyet kivált a’ felső tábla olly hőséggel karolt volna fel, ’s őszintén kinyilatkoztató, miképen a’törvényjavaslat’ felterjesztésében még akkor is megegyezendenek, ha a’ BR. előadott észrevételeiket el nem fogadandják. Azonban a’ javaslat a’ méltóságos föRR. mind ezen buzgósága mellett még is hajótörést szenvedett, miután a’ k. k. válasz a’ birtokbecslést és a’ kölcsönnek megadását vagy megtagadását kirekesztőleg ő felsége által nevezendő tisztviselőkre bízatni, az országos RR. által kikötött felelősséget pedig mellőztetni és helyébe más ellenőrködést felállítani kívánt; mert a’ t. Rt. figyelembe vévén azt, hogy a’ hitelintézet által az ország’ földének harmad része ingóvá tétetvén, a’ hitellevelek’ útján hihetőleg a’ külföldnek köteleztetik le , mi által jövőre nem csak a’ forgalmi pénz hanem maguk a’ földet képviselő tőkék is elbúcsúznának hazánkból , egyedül a’ legszigorúbb ellenőrködés és felelősség’ feltétele alatt egyezhetének meg a’ javaslat’ törvényesitésében, a’ szegénység’ gyötrelmeit akarván inkább még ideig elszenvedni, mint az értékével kereskedő ország’ alkotmányos jogait feláldozni ; ebbeli nézeteiket erélyes felírásban vélték kifejezendőnek , melly azonban a’ főrendek’ meg nem egyezése miatt alá nem terjesztethetett. A’ pénzügyi választmány’ munkálata a’ honban szerte annyi reményeket ébresztvén, és mind ezek’ ellenére törvényhozási alkudozás közben meghiúsulván , szükséges hogy ezen jelenés’ némelly okaira figyelmezzünk. Elején mindjárt a’ két táblai közléseknek az alsó táblának azon javaslatát, melly szerint a’ sürgő szükségek’ fedezésére négy éven keresztül 2 millió 585 ezer pontot, a’ különben is túlterhelt adózók’ megkimélésére kirekesztőleg a’ nemesek és nemes községek által felajánlás’ útján kívánt évenként fizettetni, a’ JöRB azon lényeges módosítással küldök vissza, hogy nem , hanem 3 éven keresztül, nem kirekesztőleg a nemesek és nemes községek hanem az adózó osztálylyal egyetemben és pedig évenként csak 1 millió ftot tartozzanak fizetni. Az alsó tábla olly reményben , hogy azon ősziét, melly minden esetre csekélyebb arányban leendett az adózókra kivetendő, más intézkedések által megtérithető, a’ közös teherviselés’ elvét magok’ részéről is elfogadók , igényelvén, hogy az öszveg iránt a’ két tábla között az egyesség létesitessék. Azonban a’ m. főRB több izbeni felszólításra is javaslatukhoz ragaszkodván, sőt egyik viszontzenetükben az inditványozási jogot is követelvén, az alsó tábla a’ képviseleti rendszer’ fenálló jogainak koczkáztatása nélkül hozzájárulását megadhatónak nem látta. Ezen rendszer ugyanis azt hozza magával, hogy az inditványozási jog képviselők által gyakoroltassák , fenmaradván a’ felső táblának az észrevételek és módosítások’ ajánlata; továbbá azt, hogy az adónak meghatározása az alsó tábla’ részéről gyakoroltassák, fenmaradván a’törvényhatósági gyűlések’ végzéseiben különben is egyénileg befolyó méltóságos felső táblának a’ beszerzésnek módjára , kezelésére és hová fordítására nézve észrevételeiket előterjeszthetni; végre tartván az alsó tábla a’ felső táblának illy után elérhető és szilárdítható túlhatalmának súlyától a’ méltóságos förendek’ kivonatára annál kevésbbé hajlott, miután könnyű volt kiszámítani , hogy a’ megajánlandó csekély öszlettel, a három év’ folytáig, levonván az igazgatási és tervezési költségeket, nagyobbszerű vállalatokat létesíteni lehetetlen; pedig a’kiváltságos rendeknél az adózási hajlam nem az igazgatási költségek’ fedezése ’s a’ tervek’ készítése által ébresztethetik , és állandósitathatik, hanem szükséges , hogy eleve mindjárt olly eredmények mulattassanak fel, mellyeknek üdvösségét és a’ közjólétet előmozdító következményeit elismerni minden józan kéntelenitessék. *) Alkotmányos központosítás sem?— Bizony kár; s ha ezentúl sem fog kelteni az általunk igen tisztelt szónoknak és társainak, akkor bármi tiszta legyen a’ szándék melly jeleseinket vezérli, ’s melly e’ szónoklatból is kisugárzik,— még is fájdalmasan azt kell hinnünk, mit ő felebb mondott: „hogy van jövendője e’ nemzetnek , de nem azon nemzedék által, melly jelenleg a’ cselekvés’ színpadán áll“ Szerk. 401