Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-20 / 489. szám

’s a’ mi jót tettünk is, emberért tevők, 's ügyért ritkán , vagy soha. Most azonban újabb korszak’ hajnala nyílik, erősebb ivadékkal, szebb kilátással , ’s csak fog valami történni a’ közbaj’ enyhítésére. Illy reménytől ’s nem más vágytól ösztönözve foglalám el én is a’ hivatali széket. — ’S hivatkozom felszólításaimra, hivatkozom a’ tisztikarra, mig a’ széket ülöm, mindent tettem, a’ mit hely­zetem engedett. — ’S mi jön a’ süker ? Parányi. Egy két magtár alakult, egykét gyümölcsfa ültettetett; ez min­den, de kezdetnek elég, ha az ösvényen tovább haladunk. Lehet az oláhval is bánni, mint ezt Nagybáród’ példája mu­tatja. De mikor szoktuk mi a’ szegény népet környékezni ? Tisztválasztás előtt három héttel, ’s tisztválasztás után há­rom héttel, és ezentúl, mint szükségtelen alakokat, kiütjük őket shak-játékunkból. Szeszélyek igazgatnak bennünket. Jó a’ jámbor folyamodó, ’s mi kiűzzük őt,vagy kegyesben fogadjuk, miként a’ perez’ hangulata hozza magával. Csak kellőleg tapintsuk a terét, csak gyakrabban ereszkedjünk le hozzá fénykörünkből, ’s boldogulni fogunk a’ néppel. — Tegyünk mindnyájan. Van tévé ’s kötelessége mindennek; egyetértés nagy dolgokat művelhet, és elnyomhatja ezerek’ ínségét. És ha önzés volna benne, ha hasznunk lehetne a’ mások’ nyomorából, nem csudálnám a’ tétlen apalliát. De mi haszon nekünk itt, hogy más vidéken éhség uralko­dik? Drágább e ezért búzánk , ’s el tudjuk e adni fölösle­günket ? Nem igy uraim. F.— J.— sz.biró megmutatta, mit kell tenni; ’s eszem , hogy'', ha A.-J-J.— fősz.biró annyi fáradságot fon* a’ takarék-magtárokra, mint az is­kolákra, örvendetes eredményt tapasztalna. Hát, ha még azon pénzt, melly most tisztujitásra ’s egyéb hivságokra leszen elköltendő, egybe tennék: mi sok magtárt lehetne a­ megyében állítani!? Hja mondhatni ám, ez azért szüksé­ges , mert pártok vannak, ’s ha egyik párt teljes fegyver­zetet használ, a’ másiknak a’ nélkül működnie nem lehet. Adnók csak becsület-szavunkat, de nem úgy: „more pa­­tria“ , ’s másképen lenne a’ dolog. Hisz eddig is volt tiszti kar , de korteskedés még sem volt, és ez csak újabb időkben vette eredetét. — De mi úgy bánunk adott szavunkkal, mint a’ szél, melly a’ ruhának minden redőit felkutatja, ’s keresünk rést, mellyen kötelezésünk alul kibuhassunk. Azonban visszatérve a’tárgyra, a’múltban történteket én is tekintetbe kívánom vétetni. A’ bárándi magtárnak is, melly felhívásomra legelsőben alakult, igen jó szabályai vannak, ’s példányok gyanánt szolgálhatnak. Csak tegyünk valamit, de félek, hogy a’ munka, mit a’ küldöttség végbeviend , ismét csak a’ levéltárnok’ bajait fogja szaporítani. Istenért, ne engedjük mondhatni, miképen a’magyar önkormányzásra nem képes.Központosítás tervez­tetik itt és terveztetik amott. Nekem központosítás nem kell*­ mi képesek vagyunk magunkat megyeileg is kormányozni; mi le fogjuk rázni a’lespedés’zsibbasztó bilincseit.E’megyét 1­08161 fogva pártok szaggatják,’s a’ földingás,melly határa­inkon mindig megújul, mélyen rejté le fészkét. Politicai párt szükséges mindenütt, ’s nélküle marasmus áll a’ testület’ idegeibe, mentsen isten, hogy politicai pártok ne legyenek. De hát a’ socialis téren nem vethetnék-e le a’ pártszint, ’s nem működhetnénk-e itt közerővel? Fájdalom, ezt sem cselekedjük. Itt van csak a’ casino. . . Hisz ez is pártisko­lául tekintetik ; pedig , a’ mi szép és jó intézetet felmutat­hatunk , mind, ennek műve nálunk. ’S kik a’ tagjai? ... De hagyjuk ezt. Én ott e’ napokban egy takarék-­pénztár iránt teendő indítványomat jelentém be, ’s talán nem lesz idő­­pazarlás, a’közfigyelmet reá e’ helyen is felhívni. Mellőzöm a’ takarékpénztár’ czéljait, és hasznait, ’s csupán egy ese­tet hozok fel tanulságul. A’ pozsonyi takarékpénztár 1835- ben alakult, 50 forintos részvényekkel, ’s öszszesen 20.000. forintot alaptőkével, és néhány év oda vivé a’ dolgot, hogy most a’ részvények 850. forinton kelnek, ’s a’ pénztár által mintegy 3 millió forint forgaltatik. — Kövessük a’ példát , urak Hiszen saját hasznunk is javalja, hogy Ábrahám’ ’s Mózes’ körmei közül meneküljünk , ’s alkossunk pénztárt, melly olcsó kamatra adja a’ gazdasá­gunkba megkivántató költségeket. Megyénkre alkalmazva , ’s Debreczennel szövetkezve , olly intézetet hozhatnánk létre, miért talán legjobban áldaná porainkat az utókor. Csak részvét kell, ’s fogékony szív, és számoló ész. Sze­gények vagyunk , ’s nem tudunk azok lenni; tékozlunk mindenre, és fukarkodunk a’ fillérekkel, melly a’ közér­dekért feláldozva minmagunkra is visszahatnának. Bizzunk meg most a’ magtárak’ ügyében egy küldöttséget, ’s egy úttal ne higyjük, hogy ezzel már mindent tettünk, szánjuk el magunkat is csekély áldozatokra.1841ben közöttünk is éh­ség dúlt: gondoskodjunk tehát a’ jövendőről. Egy véka búzát­­ adjon csak mindegyikünk , ’s mi lesz belőle? Vegyék szi­veikre kérem , a’ BR. ez ügyet, ’s ápolják azt közös rész­­vétök’ melegével, hogy mondhassuk, miképen volt egy ügy, mellyben a’ felekezetesség’ hullámai lecsillapultak, és min­den ember egyiránt kezet fogott. — így folytak a’ tanács­kozások. ’S egyetemes lelkesedés szüle a’ határozatot, mi­szerint a’ takarékmagtárak’ felállítása iránti terv’ kidolgo­zása egy választmánynak feladatul kitüzetett; a’ fősz.birák pedig utasíttattak, hogy a’ fenálló magtárak’ állapotáról ’s egyéb helyi körülményekről , miknek tudása az uj magtá­rak’ alakítását előmozdíthatja, a’ kinevezett választmány­hoz jelentést tevén, a’ földesuraságokat is segédkezők’ nyújtására serkentsék. Ez alkalommal gr. H— S—, a’ nép’ anyagi jólété­nek egyik emeltyűjéül, az eperfa- és selyemtenyésztést is megemlité, ’s ennek gyarapítását eszközöltetni kérte.— Közméltánylás fogadá el az előadást. És a’ megyében lé­tező selyemgyári egylet’ elnöke R. F. tb. végzésileg meg­­bizatott, hogy ezen vállalat’mibenléte ’s virágzó állapotba emelhetésének módjai felől tegyen véleményes tudósítást.­­ Ugyancsak H. S. grófnak múlt martiusban bejelentett indítványa , melly által a’ közmunkáknak vízszabályozásra nem fordithatása iránti határozatot megváltoztatni kívánta , más napra halasztaték. Junius’ 4-kén a’ nemesi összeírásokat vizsgáló és vá­lasztási szabályokat készítő küldöttség’ jelentése tárgyal­­taték. Ennek főbb pontjait ide iktatom. 1) Szavazatképesek a’ megyében 9758. találtatnak. 2) Az összeírások, mellyek a’ tisztesi­ rendüekre nézve lényegesen különbözők, a’ fö­­sz.bitáknak olly utasítással volnának kiadandók, hogy azok­ba, a’ bevett vallásu lelkészeken kívül, a’ megyében lako­zó mindennemű felleveles egyéneket, ’s a’ a váradi kir. fő­iskolai oktatókat, pótlólag beiktassák, ’s egyebeket ki­hagyjanak. 3) Mind a’ községek, mind az ezekbeli egyes szavazók, a’ szavazatot szedő bizottmányok által , betű­rendben hivassanak fel szavazásra; ’s azok’ szavazata, kik a’ betűrend’ reájok következésekor meg nem jelennének, későbben el ne fogadtassák. 4) A’ szavaztató bizottmá­nyok, a’ szavazó egyénen ’s illető községi hadnagyon kí­vül, a’ szavazás’ helyén senkit tartózkodni ne engedjenek; ’s 5) a’ hadnagyok’ jelenlétét is csak addig, mig a’ hatósá­guk alá tartozók szavaznak, tűrjék el. 6) Csak a’ jelenle­vők’ szavazatai fogadtassanak el. — ’S ezen javaslat’ egyéb része , a’ megye­ előbbi rendszabásainak fenmaradá­­sa mellett, felkiáltással pártoltatván, vitatás egyedül a’ 2) és 3) pontok körül keletkezett. Jelesen a’ 3) pont olly módosítást szenvedett, misze­rint a’ községek ugyan betűrendben szavazandanak, de egyesek csak azon esetben veszitendik el szavazatukat, ha azon községgel, mellyhez tartozók , szavazni elmulasz­tók , ’s a’ sor már más községbeliekre került. — A’ 2) pont ellen pedig elnök ö mltga emelt szót. A’ honoratiorok’ szavára nézve, úgymond, az elvben én is osztozom; de a’ kivitel’ módjában különbözöm a’ BBtől. Mert a’ megye, sta­­tutarius jogánál fogva is, törvényellenes szabályt nem al­kothat , ’s azokat, kiket a’ törvény­elyekkel fel nem ruhá­zott, kiváltságos jogokban nem részesítheti. Múlt tisztuji­­táskor még engedtem a’ közkívánatnak, de most felsőbb parancs által gátoltatom. Terjeszszük az ügyet törvényho­zási helyére. A’ BR. tevék is ezt, midőn a’ k. parancs le­érkezett; de ugyanakkor előbbi végzésökhöz is ragaszkod­tak , ’s igy két útón indultak el egyszerre. Egyébiránt mi­után a’ legközelebbi gyakorlat csak a’ lelkészekre ’s ügy­védekre vonatkozik, ezen tulmenni úgy sem lehetne. — Ellenben J. P. tb. illőnek tartja a’ végzéshezi ragaszko­dást. Igaz ugyan, hogy jött ellenkező parancs; de a’ BR. határozatuk mellett, mire többé semmi észrevétel nem lé­tetett, továbbra is megmaradtak. Ez óta pedig az 1844. 5 tcz. a’ nemnemeseknek hivatalképességét is felállította; ’s igy szónok nem látja okát, miért lehetne a’ diplomaticu­­sokat, kiket a’ törvény mindenütt a’nemesek’nevezete alatt ért, a’ szavazati jogból kirekeszteni. Nem vélvén tehát, hogy az említett parancs az újabb törvény után is meguyit­­tassék, pártolja a’küldöttségi véleményt. — B. Ö. tb. ha­sonlókép’ nyilatkozik. Ha már, úgymond, az 1841-ik évi martiusi végzés az ügyvédeknek szavazatot ad, követke­zetesség kívánja, hogy a’ többi fellevelesek is, kik ugyan­ezen tekintet alá jöhetnek, szavazati képességgel bírja­nak. És ezt tenni hatalmunkban áll. Mert helyhatósági jo­gaink közé tartozik, miszerint a’ törvények’ értelmében szabályokat alkothatunk; már pedig nincs törvény, melly a’fellevelesek’szavazatát gátolná, ’s a’választási szabá­lyok’ hozatala, mellynélfogva a’ meghatalmazottak általi szavazhatás vagy nem szavazhatás, az idegen megyében la­kók’ szavazata, és több illyenek , mindenkor megyeileg rendeltettek el , különös gyakorlat szerint is a’ megyét il­leti. De más ok is harczol még a’ honoratiorok mellett. A’ választási kicsapongások’ meggátolása , kb­. előterjesz­tés’ folytában , a’ közelebbi országgyűlésen egy törvényja­vaslatba foglaltatott. A’ hibák minden oldalról kifürkész­­tettek , ’s a’ főispáni visszaélések szintúgy , mint a’ vesz­tegetések, körülirattak. De főbb szempont volt a’ nyers tömeg’ korlátozása ’s helyébe az értelmiség’ állítása , hogy a’ szavazati képesség mindazokra kiterjesztessék, kik arra qualificálva vannak. ’S igaz ugyan , e’ javaslat csak az alsó tábla’határozata maradott, de az okok mellette itten is épen úgy tűnnek föl, ’s a’ táblai határozatok olly formán állanak azokra, kik ezek’ alkotásába befolytak, mint a’ döntvények az ezeket hozó bírákra nézve. — Illy értelemben nyilatkoztak még néhányan. Elnök ő maga te­hát , a’ közakaratnak engedvén, kijelenté határozatul, hogy minden lelkészek, jellevelesek ’s főiskolai tanítók szavazattal bírván , e’ végett a’ küldöttség’ 2) pont alatti véleménye teljesedésbe vétetik; egyébiránt sajnálkozását nyilvánitá, ha megyénk úgy járna, mint közelebb Győr járt vala. Erre azonban N. J. tb. ’s ügyvéd ellen például Bács megyét hozá fel, hol a' honoratiorok iránti határozat fen­­tartatván, a’tisztválasztás a’főispán által mégis végbevi­tetett. Utoljára némelly közbirtokosoknak ’s helységeknek, a’ viz- áradások’ elhárítása ’s a’ szabályozás’ folytatása körül benyújtott kérelmeik kerültek szőnyegre.De elnök ő maga ag­godalmát fejezé ki, hogy ha e’tárgyak’s velők a’viz-szabá­lyozás’ bevégzése iránti indítvány, tanácskozás alávétetnek, az egész gyűlés ezzel fog kihúzódni; ’s miután a’ kezdeti viz- szabályozás, a’ végzés’ változása’ esetében is, a’ sür­gető mezei munkák miatt, septemberig különben sem esz­közöltethetnék , az ügy’ fölvételét közelebbi gyűlésig elha­­lasztatni ajánlá. ’S a’ BR. ezt elfogadván , az emlitett fo­lyamodásokat a’ központi vizi küldöttséghez ollyképen uta­sítók , hogy ez, a’ rögtönös segélyt igénylő bajokra néz­ve , az 1844 . 9. t.cz. 20 ik­­ához képest czélszerüen in­tézkedjék, egyebek iránt pedig kimerítő véleményét bemu­tassa. — Junius’ 5-én, a’ jegyzőkönyv’ hitelesítése után, a’ gyűlés eloszlott. Azonban junius’ 16 án , a’ tisztesbek’ sza­vazata iránt érkezett felsőbb parancs’ tárgyalására , ismét rendkívüli közgyűlésünk leszen. — Csengery Imre: BUDA. (Folytatása.) Továbbá a’ népnevelésre, mellynek rendszerét már fölebb érintők, évenként 100 ezer pstot, ugyszinte a’ mú­zeum’ teljes felállítására és felszerezésére és az ország­ház’ építésére a’ megfelelő őszi eteket hasonlóan felaján­lás’ útján kívánták megadatni. A’ pénzügyi országos választmány az eddig elsorolta­­kon kívül figyelembe vévén a’ haza’ földbirtokosainak hitel­hiányból keletkezett mostoha állapotát, földbirtoki hitelinté­zetet javaslott felállitatni, melly 200 ezer p.forintnyi alapit­­ványnyal lett volna ellátandó, terjedelmes működése’ biz­tosítását abban jelendette, hogy a’ hitel a’ birtok’ becsárá­nak csak harmadára terjedhetvén , ez az ősiségből szár­mazó minden igények fölött elsőbbséggel bírna, hogy to­vábbá a’ hitellevelek közforgalomban készpénz gyanánt legyenek elfogadhatók , és hogy ő felségének legkegyel­mesebb engedelmével a’ bécsi pénzcsarnokban is e’ je­gyek bevétessenek; végre hogy az igazgatás országos vá­lasztmányi ellenörködés és az országgyűlés előtti felelős­ség alatt álljon. Nem volt javaslat az országgyűlésen, mellyet kivált a’ felső tábla olly hőséggel karolt volna fel, ’s őszintén ki­nyilatkoztató, miképen a’törvényjavaslat’ felterjesztésé­ben még akkor is megegyezendenek, ha a’ BR. előadott észrevételeiket el nem fogadandják. Azonban a’ javaslat a’ méltóságos föRR. mind ezen buz­­gósága mellett még is hajótörést szenvedett, miután a’ k. k. válasz a’ birtokbecslést és a’ kölcsönnek megadását vagy megtagadását kirekesztőleg ő felsége által nevezen­dő tisztviselőkre bízatni, az országos RR. által kikötött fele­lősséget pedig mellőztetni és helyébe más ellenőrködést felállítani kívánt; mert a’ t. Rt. figyelembe vévén azt, hogy a’ hitelintézet által az ország’ földének harmad része ingó­vá tétetvén, a’ hitellevelek’ útján hihetőleg a’ külföldnek kötelezte­tik le , mi által jövőre nem csak a’ forgalmi pénz hanem maguk a’ földet képviselő tőkék is elbúcsúznának hazánkból , egyedül a’ legszigorúbb ellenőrködés és fele­lősség’ feltétele alatt egyezhetének meg a’ javaslat’ törvé­­nyesitésében, a’ szegénység’ gyötrelmeit akarván inkább még ideig elszenvedni, mint az értékével kereskedő or­szág’ alkotmányos jogait feláldozni ; ebbeli nézeteiket erélyes felírásban vélték kifejezendőnek , melly azon­ban a’ főrendek’ meg nem egyezése miatt alá nem terjesz­tethetett. A’ pénzügyi választmány’ munkálata a’ honban szerte annyi reményeket ébresztvén, és mind ezek’ ellenére tör­vényhozási alkudozás közben meghiúsulván , szükséges hogy ezen jelenés’ némelly okaira figyelmezzünk. Elején mindjárt a’ két táblai közléseknek az alsó táblá­nak azon javaslatát, melly szerint a’ sürgő szükségek’ fe­dezésére négy éven keresztül 2 millió 585 ezer pontot, a’ különben is túl­terhelt adózók’ megkimélésére kirekesztő­leg a’ nemesek és nemes községek által felajánlás’ útján kívánt évenként fizettetni, a’ JöRB azon lényeges módosí­tással küldök vissza, hogy nem , hanem 3 éven keresztül, nem kirekesztőleg a­ nemesek és nemes községek hanem az adózó osztálylyal egyetemben és pedig évenként csak 1 mil­lió ftot tartozzanak fizetni. Az alsó tábla olly reményben , hogy azon ősziét, melly minden esetre csekélyebb arányban leendett az adózókra kivetendő, más intézkedések által megtérithető, a’ közös te­herviselés’ elvét magok’ részéről is elfogadók , igényelvén, hogy az öszveg iránt a’ két tábla között az egyesség léte­­sitessék.­­ Azonban a’ m. főRB több izbeni felszólításra is javas­latukhoz ragaszkodván, sőt egyik viszontzenetükben az in­­ditványozási jogot is követelvén, az alsó tábla a’ képviseleti rendszer’ fenálló jogainak koczkáztatása nélkül hozzájáru­lását megadhatónak nem látta. Ezen rendszer ugyan­is azt hozza magával, hogy az inditványozási jog képviselők ál­tal gyakoroltassák , fenmaradván a’ felső táblának az ész­revételek és módosítások’ ajánlata; továbbá azt, hogy az adónak meghatározása az alsó tábla’ részéről gyakoroltas­sák, fenmaradván a’törvényhatósági gyűlések’ végzései­ben különben is egyénileg befolyó méltóságos felső táblá­nak a’ beszerzésnek módjára , kezelésére és hová fordí­tására nézve észrevételeiket előterjeszthetni; végre tart­ván az alsó tábla a’ felső táblának illy után elérhető és szi­lárdítható túlhatalmának súlyától a’ méltóságos fören­­dek’ kivonatára annál kevésbbé hajlott, miután könnyű volt kiszámítani , hogy a’ megajánlandó csekély öszlettel, a három év’ folytáig, levonván az igazgatási és tervezési költségeket, nagyobbszerű vállalatokat létesíteni lehetet­len; pedig a’kiváltságos rendeknél az adózási hajlam nem az igazgatási költségek’ fedezése ’s a’ tervek’ készítése ál­tal ébresztethetik , és állandósitathatik, hanem szüksé­ges , hogy eleve mindjárt olly eredmények mulattassa­nak fel, mellyeknek üdvösségét és a’ közjólétet előmozdító következményeit elismerni minden józan kéntelenitessék. *) Alkotmányos központosítás sem?— Bizony kár; s ha ezentúl sem fog kelteni az általunk igen tisztelt szónoknak és társainak, akkor bármi tiszta legyen a’ szándék melly jeleseinket vezérli, ’s melly e’ szónoklatból is kisugárzik,— még is fájdalmasan azt kell hinnünk, mit ő felebb mondott: „hogy van jövendője e’ nemzetnek , de nem azon nemzedék által, melly jelenleg a’ cselekvés’ színpadán áll“ Szerk. 401

Next