Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-24 / 491. szám

diája. Az ünnepélyen megjelent számos Ugocsa megyeiek közül az ifjuság’egyik hő barátja U. T. fész­b poharat emelt Mármarosnak ifjaiért, a’ succrescentiáért; mi köszönetünket mondjuk a’ tisztelt férfiúnak, ’s átadjuk lelkes szomszé­dinknak polgári barátságunk’ zálogául azon őszinte hitet, hogy Máram­arosnak ifjú nemzedéke sziklakeblűi nem leend, ’s kiemelkedve az előítéletes mindennapiság’ szűk régióiból, egy szebb jövőért fáradni meg nem szűnik. Hisszük közel­­geni az időt, mert nem számítunk Talleyranddal mindig az emberek’ roszaságára, midőn ifjaink’ kebleiben a’ most némileg még uralkodó partialis érdekek helyett, ezeknek romjain csak egy érdek fog magas gúlaként emelkedni, ’s ez a­ honnak közösen felfogott nagy érdeke lesz. De, hogy a’ gyűlésre térjek : 1-ször első alispán’ megnyitó beszéde igazi színben festé a’ megye’ állását. — Még egy ur mondott üdvözletét, melly szokott szí­nezetű alkalmi szónoklat volt, hol a’ föispáni helyettes’ személyes és családi érdemei ecseteltettek. Föispáni he­lyettes ur beszédében leginkább kiemelé a’ máramarosi köznép’ jóléte’ eszközlésére irányzott szándékát, ’s ebben örömmel fogunk kezet, mert, ha ez meglesz, a’ többi olly czifraság , hová épen Rubens­ek, Angiolok , kiket csak jó szeszélyében ad a’ sors, nem kellenek, gyengébb kezek is elvégzendik. — Jólét alatt akarom érteni, korántsem mint némellyek, nem az anyagi elvekbe burkolt tompa’ zsihadt­­ságot, — de szellemieken alapított és azoktól elősegített magas ihletű anyagi jó állapotot. 2-szer. Felolvastatott a’ királyi cancellariától sebes postán érkezett parancs, melly által addig, mig több fel­írásainkra tett's a’ helytartótanácshoz már leküldött legfen­­sőbb intézkedések tudtunkra adatnának, m­eghagyatik, hogy minden újítástól óvakodjunk , ’s a’ adik júniusra kitűzött tisztujitás’ megtartásától elálljunk. A’ parancs' felolvasása után az ismert leköszönés ismé­­teltetett. — E’ tárgy körül már különbféle helyeslő és nem helyeslő vélemények forognak , azokat fejtegetni nem czélom , mert nagy részben nem történhetnék meg a’ nél­kül, hogy némelly embereknél a’ motivatio’ gyenge, érzé­keny húrját meg ne pendítsem ,­­s ez csekély véleményem szerint szintúgy káros, mint illetlen, azért is , mert a’ ve­sék’ állásáról hozzávetőleg combinálni igen , de határozot­tan, categorice ítélnünk nem adatott. Erre főispáni helyettes ez alkalommal kinyilatkoztató , hogy a’ szigorú körülmények közt közösen kívánt tisztújitást rövid idő alatt, minél hamarább szándékozik megtartani, és pedig mihelyt a’ nemesi összeírás megtörténik , és egy kirendelendő küldöttség a’ tisztujitás’ békés és rendes menetelét meghatározó és biztositó statútumokat elkészíti és beadandja,azonnal 15. napra tisztujitást tűz ki, meg­­kérendőknek állitván egyszersmind a’ leköszönt urakat, hogy még a’ rövid időn megtörténendő tisztujitásig hivata­­loskodnának. A’ leköszöntek hivatalaik’ folytatását a’ tisz­­tujitásig elvállalók , miután a’ főispáni helyettes’ indítványa a’statútumokra nézve elfogadtatott, a’ küldöttség elren­deltetett, és a’ tisztujitás végett 2ik júniusra változtatott közgyűlés újra 23ra tétetett, és a’ küldöttség’ munkálatá­nak ekkor okvetlen leendő beadása meghagyatott. — A’ nemesi összeírás már is hévvel tétetik; épen midőn e’ köz­lésemet imám, több gyulafalvi nemes atyánk fiaitól hallánk azon féltékeny kérdést intéztetni: igaz- e hogy azért írják össze a’ nemeseket, mert insurrectio lesz ? A’ kérdésre ál­­mélkodva adánk felvilágosító feleletet ,uj jelét látva annak, hogy a’ nép között minden­ bir legyintés orkánként mint terjed. Sajnálkoznunk kell egyszersmind az illyeket bármi okból is gyártó vizesznek felett, az illyen játék igen ocsmány gúny. Hallottuk messziről, kinek fejéből jött el nagyszerű eszme , ha igénytelen tanácsunk elfogadná, ajánlanánk máskor na­gyobb kegyeletet, mert mégis találjuk majd nyílt sisakkal nevezni, ’s bemutatjuk annak, kivel játszik, ’s kitől mégis annyit vár. Már felolvastatott Hrabovszky tábornagy’szépszavakban írott levele, mellyben több tisztviselőknek, kikkel itt lété­ben érintkezett , megdicsérése ’s a’ megye’ elhelyezési jogának megismerése után, a’ mennyiben két kitűzött hely­ség topographiai alkalmatlan fekvése miatt olly rész álla­potú, hogy a’ katonaságnak az azokbani behelyezés bünte­tés volna, kéri a’ megyét,hogy ezek helyett másokat tűzzön ki. Még egy van a’ levélben, mit említés nélkül hagynom nem lehet; azt írja tábornagy úr, hogy jelen kérésének megadása’esetében, még azon reményre is feljogosítva érezné magát, hogy a’ megye által később a’ Kőrösmezőre és Rahóra°szállitott katonák is közelebb fognak helyez­tetni. Ez azért feltetsző, mert a’ levél’ elején a’ kőrös­mezői és rahói szállásokkali megelégedés jelentetik ki. — Egy néhányan akarták csak az egyszer elhatározott dislo­­caliot megtartatni, de a’ többség inkább hajlott a' kímélet­nek , ’s a’ tábornagy' kérését megadó , és két falu helyett más tűzetett ki. 4-et. Jött egy h.tanácsi intézmény, mellyben megha­­gyatik, hogy a’Gallicia’részéről teendő catastralis felme­rés’ eszközlésére segédkezeket nyújtsunk. Erre élénk vita támadt, többen, a’trigonometriai hálóbaijutástól méltán fél­ve, a’ segédkéz-nyújtásban a’ haza’ integritásának veszélyez­tetését látók. Némellyek ártatlan csekélységnek láták az egészet, pedig uraim ! emlékeznünk kellene arról, hogy az álladalom’ gépezetében legkisebb kő, legkisebb morzsa sem csekélység , hisz a’ nagy események ezekből rejlenek. A’ tárgy’ eldöntése akkor lesz , ha a’ jegyző tisztség né­­melly illető irományokat beadand. 5 év. A’sófuvar újra előjött, szokás szerint sokat be­széltünk — — a’ köznép’ javáért, csak meg kellett volna mégis emlékeznünk Mephistopheles’ szavairól: »Mit süssen Worten pflanzt man keinen Blumenkohl.“ — Ezt nem mon­danám , ha a’ zöld asztalon kivüli étel nem léteznék, és ha a’ nép’ érdekében egyáltalában megtartanék a’ nép’ súly— egyénét. Vannak, uraim! érdekei a’népnek, hol mi böl­csen hallgatunk, erélyességünket hasonlítom az egyszeri baráthoz, ki csak ritkán és bizonyos időben hagyta el zár­dája’ falait; hasonlítom a’ porosz harezfihoz, ki csak Dessau’ indulójára tudott felmelegü­lni. Miután több felszólamlások után a’ végzés kimondatott, hogy újra felírunk, egy ka­marai igazgatósági ülnök felszólamlott , ’s a’ bevett rend’ ellenére tovább is akart disserálni, és mind addig erőlkö­dött részint mentegető, részint ellenző szónoklatát ránk tukmálni , mig az elnök föispáni helyettes által útba nem igazittatott. 6­­or. Föispáni helyettes többeket nevezvén búrákká és tiszteletbeli hivatalnokokká, felhozatott, hogy ha netalán a’ külmegyei kinevezettek e’ felett bizonyítványt kérnének, az miként adassék ki? Elhatároztuk, hogy a’ kiadandó bi­zonyítvány csak annyit foglaljon magában, hogy M­. tábla­­birónak kineveztetett. Megemlittetvén itt az is, hogy a’ me­gye által kiadatni szokott bizonyítványok sokszor hiú, csigá­­zott elogiumok’öszvegei szoktak lenni, azért hogy bár szigorúk ugyan, de igazságosak lehessünk, megalapítot­tuk, hogy ezután minden bizonyítvány a’ gyűlésen felöl­­vastassék, a’ mint nálunk ez áll már a’ felírásokra nézve. 7- er. Jött még egy h.tanácsi intézvény, melly­ben meg­­hagyatik , hogy ha netalán itt is volnának ollyanok, mely­­lyek a’ népnél az árváihoz hasonló esetet idéznének elő , az illyesek’ elhárilásáról jó eleve gondoskodjunk. Az érin­tett intézmény nem rázta fel érzeteinket, ’s ha jelen lett volna, ki e’ megyét közelebbről nem ismeri, bizonyára azt gondolja vala, hogy Maramaros egész E­dorado , ’s benne a’ nyomor csak hírből ismeretes; pedig ez a’ legmagasbra feltekert költői képzelődéstől is sok volna , legnagyobb ér­zéki mámorba is sok volna heti vásárainkon rajongó cso­portok’ rongyait nyomort nem ismerő jólét’ virágainak te­kinteni. Az olcsó gúnyáknak is drága izzadtsággal meg­szerzett számláihatlan foltjai nem jólétet kiálló erdók. — Nem ártott volna itt, uraim! arra figyelmet fordítani, hogy a’ pálinka-ivás’ annyira elterjedt mérgének valahára gát vettessék; mert ha most nem is , de kevés idő alatt bizo­nyára ez megszüli nálunk is az árvái szomorú jeleneteket. A’ pálinkafogyasztásról hogy kellő fogalmunk legyen, ve­gyük például csak azt, hogy termékenységére ’s egyáltalá­­ba minden oldalróli állapotára nézve nem az első és leg­jobbak közt helyt foglaló Gyulafalva’ mintegy 1100 lako­sai évenként 6000 iteze pálinkát fogyasztatak el. Valóban üdvös hatású volna egy, a’ megye által rendezendő mér­­tékletességi egylet, a’ Lipcsepolyánai’ mintájára , csakhogy általánosan az egész megyére terjesztve, mellyet ha buz­gó tisztviselők kezelendnek, egy pár év múlva is sokat nyerünk. — Ha ezen, népünket lassan emésztő aqua­tofana kevés időre száműzetnék, mindjárt az adó­ fizetése sem menne olly nehezen ’s olly megrázólag szomorún; igen de mi, uraim! szeretnők bár, hogy pontosan és könnyen fi­zesse népünk adóját, és szónokolunk is bár ez ügyben , de a’ gyökeres segítést még mindig darázsfészeknek tartjuk, hová benyúlni nem merünk. Nőjünk ki már a’ palliativák alól. Most népünk az újabbak’ hozzájárultával merülten gyöngyellő aqua vitája’ poharánál elmondja : — Va payer l’ impôt pauvre pére Nous mangerons quand Dieu voudra. Altaroche. Jelen közlésem’ záradékán legyen szabad még újra az utakról szótanom, a’ bárdfalvi út, úgy látszik, a’ falu’ deli végén egész renaissance-ban van , mig farkasrév felé in statu ruinoso, a’ »kimpu rotundu“-n innen, az országus’ közepén, egy hatalmas területű üreg van, mintegy 4 hava, hogy beomlott; mennyire legyen veszélyes, azt nem em­lítem , az tudja, ki utazik, csak azt jegyzem meg , hogy a’ betöltés és megigazitás csekély ’s csak egypár napi mun­ka lévén, annál nagyobb hiba a’hanyagság. Na de hisz ez divatkor. Ha Clark úr látni akarja a’ hydrotechnica’ legtö­­kéletesb műveit, jó volna, ha a’kimpu rotunda-i és far­­kasrévi hidat megnézné; mi várjuk, hogy valami kívülünk levő hatalom épitse fel ezeket helyettünk, mint a’ szent gothardi hidat a’ daemon. Boldogok a’ kik várnak! „És te embernek fia, készítsd elő a­ te útravaló szerszámidat.“ (Ezékiel XII. r. 3. vers. ) Még némelly, csekély szemé­lyemet és némelly ifjú polgártársaimat gyanúsító uraknak felelnék, ha a’jó tanácsot követni, ’s mind az efféléket pusztában elhangzani hagyni nem tartanám czélszerűbbnek. — Ifj.„Jura György. GYŐR. Junius’ Idén 1845. Be kár , hogy Chari­­varink nincs ! Milly dicső jeleneteket vehetne megyéink’ tisztujitási korszakaiból — Hiában , az események’ urai a’ világnak; ’s midőn szegény tanpenészes philoso­­phusaink a’ leglélekismeretesebben kiszámitnak , ki­okoskodnak is valamit: neki jó az események’ vashatalma , ’s kaczagva crucifigálja a’ művet, rikácsolja bár torkasza­­kadtáig a’szegény bölcs a’, „petoexcrucifixis iudicium“-ot. Azonban hiszitek, hogy ezen trucifigálásnak, keresztezés­nek is nincs meg a’ maga jó eredménye?! Igen csalódná­tok, nagyon is megvan! — Korunkban a’ cruxnak és crucifixionak valódi értelme már csak a’sz. írásban van; a’ polgári életbe pedig csak allegorice van átvive; ’s ez értelemben a’ keresztezés korántsem megfeszítést tesz , mint azt eleink fordították, hanem inkább általában mint­egy ismertetését a’ tárgynak vagy egyednek , kit vagy mellyet keresztezés előtt vagy épen nem , vagy egészen másként ismerének, mint utána; ’s a’ korunkbani keresz­­*) Nem a rendes levelezőtől. S­z­e­rk. 414­ ­ tesek, kevés kivétellel, csak annyiból különböznek a’ bibli­­cus keresztesektől, hogy ezeknél az ember félt a’ kereszt­től, amazoknál a’ kereszt fél az embertől; ezek a’ keresz­tet n­e mérték az emberhez, azok az embert nem a’ ke­reszthez; ezeknél a' törvény mérlegezte a’ kereszt’ kelle­­­­tét, amazoknál egyes akarat. Abban azonban megegyez­nek , hogy mindezeket, mind azokat a’ kereszt tartja , hogy a’ kereszt mindezeknél, mind amazoknál közönsége­sen különös előzmények’ következménye szokott lenni ’sa’t. ’sa’t — Megyénknek a’ f. hó’ 6-kán tartott kisgyülésében a’ mészárosok’ ügye is tárgyaltatott. Nem lehet kiemelve nem említenem mészárosainknak azon lojalitását, hogy ha­ladva ők is a’ haladó kor’ szellemével, tettleg akarák a’ világot meggy­­őzni a’ széhek és árszabások’ czélszerűt­­lenségéről, mert a’ húsár’ csekélységének ürügye alatt ál­talában reggeli 8. órától fogva naponként zárva járták mé­szárszékeiket , hogy a’ közönséget szabad húsmérésre lel­kesítsék ; de czért is értek, mert megyénk ezt azon esetre, ha ők a’ közönséget elege­ndőleg el nem látnák, valóság­­­­gal határozatba is vette.—A’gyűlés csak mintegy 1 '/* óráig­­ tartott, de rövid folyamát több kaczagás tölté el, mint egyéb leghosszabb gyűléseinket keserűség. — Hajh pedig de volt ebben is részünk!!! — Egyébiránt. Tisztujitásunk mai napra volt kitűzve, de a’főispáni­­ változás miatt elhalasztatott. Hogy előbbi főispánunk nm. : szolgaegyházi Marich István Dávid ur Veszprém megyébe tétetvén , helyébe a galanthai gróf Eszterházy Károly ur neveztetett legyen ki győri főispánnak, ez már nem titok, azért ezt meg sem mondom. Az ezen új kinevezést követő sejtelmekről azonban szólhatok, mivel ezeket az olvasó úgy nem ismerheti mint mi, megyebeliek. Tisztelt uj főis­pánunknak két fő jellemvonását ismerjük, t. i. hogy ener­­gicus, és hogy lovagias; az elsőtől szilárd önállást, a’ má­sodiktól méltányosságot remélünk; azért a’ tisztújitási sakk tervek is igen megváltoztak. Ha mindazon vérmes kegy re­mény, melly ezen kinevezés’szikláján hajótörést szenve­dett , tulajdonom volna, bizony volnék legalább is olly gazdag, mint a’ sok bankjegygyel biró, a’lejárat’ hí­rénél. — Azonban a’ mennyi remény kihalt, annyi született. Uj főispánunk’ lakhelyén , Pápán, sokkal számo­sabbak most a’ győri tisztelgők , mint valaha. — — Tu­lajdonképi választó pártáink nincsenek. A’ szabadelmű résznek bárki legyen is tisztviselője, a' hibát elvtársánál is köteles és kész megróni; érdemes tisztviselők pedig a’ conservativekből is kerülhetnek. Azért a’ szabadelmüek* nagy része a’ választásban kezet fog elvelleneivel, ha al­kalmas conservativ-tagról leend szó. — A’ conservativek azonban dolgoznak Ismertetésökre nem fog ártani egy-két szó! A’ győri conservativ tömeg egy tisztviselhetlen nagyobb részből, ’s egy minden áron tisztviselni, vagy tisztviseltetni vágyó, és igen sokat orránál fogva vezető kis fractioból áll. Az első rész a’ második’ szekere’ végét tolja, a’második pedig és járulékai, igen természetesen saját magát. Némelly ármányos jósok azonban — tűz nyel­vekre ! — azt merészükt jósolni,hogy ezen fractio’ nagyobb részének pecsenyéje a’ főispán-változás’ következtében jó­formán porba esett. Ámde én jós nem vagyok,’s egyéb titkot sem bir­am még kipuhatolni, mint azt, hogy egy koron minden jövő jelenné fog válni,azért legtanácsosabbnak tartom részem­ről az irt jóslat iránti itélethozást a’ jövendőre bízni. Any­­nyi azonban bizonyos, hogy a’ vidéki nemesség már szinte azon balvéleményben van , hogy tán senki sem akar alis­pán lenni, annyira gyérek mindeddig az etetések-itatások. Néhány közbirtokosságban ugyan már volt egy párszor; no , de hisz a’ kövese csak megjárja illy pénztelen or­szágban. — Vérré« közlemények­ M. GAZD. EGYESÜLET. (Folytatás.) 3-szor. Előterjeszté egyesületi titokook a* f. é. junius’ 5-én tartott választási közgyűlés’ jegyzőkönyvét, Andrássy György grófnak , Egyesületünk’ egyik lelkes és buzgó alapí­tójának közsajnálkozással fogadott lemondását , ’s a' közgyü­­lésileg kinevezett szavazatszedő küldöttség’ jelentését, melly sze­rint az egyesület' kormánya a’ jövő három évre következőképen alakult. Egyesületi elnökül újólag megválasztatott , gróf Ká­rolyi György; másodelnökökké lőnek: Ürményi Ferenci koronaőr, Zichy Miklós gr., Pa­t­ay J­ó­z­s­e­f tb., Gzin­­dery László főispán; — a’ szakosztályokban elnökök lőnek, is­meret­terjesztési- és földmivelésiben: gr. Desewffy Emil, állattenyésztésiben : Festetics ÁgostOD, kertészetiben: N­­a­v .­­s József, szöltemm­elésiben: Sz­i­rm­a­y Adám, selyemte­­nyésztésiben: gr. Széchenyi István, eritészetiben: Lónyai Gábor , jég- és műtaniban : C­z­i­n­d­e­r­y László Kormányzó vá­lasztmányi tagokká megválasztattak : Adamovics Kap. János, Al­­mássy Móricz gr., Bánff­y Pál­­ , Barkóczy János gr., Bar­­takovics Ágoston, Benkő Dániel, Bernáth György, Bertha Sándor ügyész, Bezerédy István, Brünck József, Burg Károly, Batthyány Lajos­ gr., Csapó Imre , Csekonics János , Fényes Elek előadó, Fleckl Károly, Gh­yczy Ignácz , Gorove István , Greiner Lajos, Grosser János, Gerliczy Vincze h., Heinrich N. János, He­­gyessy Péter, Sleuffel János, Horhy Mihály, Iikey Sándor, Jálics Ferencz Keglevich Gábor gr. , Klauzál Imre, Kossalko János pénztárnok, Laczkovics József, Légrády László id. szől­­löisk. ig., Lumniczer József, Magyar Imre , Marczibányi Lajos, Máriássy László, Nagy István, Ottinger N., Pejacsevics Jánossgr., Rosconi Miklós, Rosty Albert, Sántha István , Stallner Ferencz, Szabó János dr., Szapáry József gr., Széchen Miklós gr., Szen­­drey Ignácz, Tarnóczy Kázmér, Tisner Antal, Török János ti­­toknok, Uzovics János, Ürményi József, Vay Miklós b. 4 er A' kormányzó választmány’ jelentéséből hazafiai reg­­hensebb örömmel értesült azon lelkes részvétről, mellyet ns. Nyítra megye'igen tisztelt közönsége főispán-iglátási ünnepély»’

Next