Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-30 / 564. szám

1 Csütörtök ’* * 564:# October 30.1845. PISTI BIILiP. álldílelonik •’ lap miadon háton natívszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft PPP — helyben JL­anderer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­­n­yok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számíttatik. TARTALOM. Kinevezések: Pozsony-szeredi vasút. Fővá­rosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pest­­véros (bűnügyi statistical). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Kisfaludy-társaság. Iparegyesület. M. gazd. egyesület. Nemzeti színház. Külföld. Értekező: Eskü­ttszéki eljárás (folyt) Hirdetések: Id­AOTAI MillHt SaÁl és ERDÉLY.­ ­ cs. ap. kir. Fölsége gróf Halier Ferencz vezérőrna­gyot egy horvát-slavoniai bánnak és zágrábmegyei főispánnak hivatalá­tól ismételt kérelmére fölmenteni­­s a’királyi szolgálatkörben leendő más­­képen­ alkalmaztatását magának fentartani ; egyszersmind a’ báni ü­gyek’ vezetésével Haulik József zágrábi püspököt mint báni helytartót megbízni legkegyeim, méltóztatott. A nagyszombati kerületi-táblai iktatóságra Bartakovich Flórián nyitramegyei főszolgabíró lön alkalmazva. S­c­h­e­v­i­c­s Mózesnek a' frauendorfi kertművelő társulattól Bajorországból nyert oklevél’ elfogadhatása megengedtetett. B. H. POZSONY-SZEREDI VASÚT. E’ lapok’ olvasói emlé­kezni fognak , miket monda a’ fönczimzett pályáról két év előtt az akkori vezérczikkek írója, kinek szavai , mint igen sok helyütt , úgy itt sem hangzottak el haszta­lan. Ő a’ pályát legalább is Szeredig hosszabitni ajánlá, és meglelt. A’ P. H 1843. évi 287. számában röviden em­lítve van e’ vállalat is, azóta említés is alig létetett róla; pe­dig, habár nagyobb részt külföldi pénzzel épül is, inkább megérdemlő szép nevét (első magyar vasút), mint azon vállalat, mellynek lobogónyelei’ színén kivül legkisebb porczikája sem nemzeti. E’ szerény kis vállalat technicuso­­kat nevel a’ hazának, megnyitva honfiainknak a’ gyakorlat’ mezejét. Lehelten volt epés fájdalmasan nem érezni a’gunyt, melly hazánkfiait érdeklé, midőn a’ központi vasút titeket, hazám’ technicusai, csupán tiszteletbeli gyakorlatra (talán mert a’ magyar csak becsületből szokott szolgálni) hivott meg, midőn fizetéses egyedei közé magyar mérnök nem juthatott be *). De hagyjuk e’ keserű tárgyat. Örvendetes­bet kívánok ezúttal tudatni e’ lapok’ közönségével. Tudva van, miszerint a’pozsony-nagyszombati vállalatot 1844-ben kibocsátott előleges részvényei húzták ki sárból, csaknem a’ szó’ teljes értelmében. Folyó hó’ 19-én ennek egyik leg­­kétesb kimenetű része Bazin és Lenkvicz között megnyitta­tott , szinte készen áll ’s három hét múlva megnyílik Báho­­nyig, és minden esetre még ez évben Czifferfaluig, ’s igy a’ nagyszombatiaknak e’ pályához jutást nem fogják már e’ télen sem akadályozni irgalmatlan rész utak, jövőtavaszszal pedig egész odáig fog megnyílni. Sőt az egyszerre Szeredig munka alá fogott pálya , mellynek kivitele 2 évre számítta­tott, a’ jövő év’ derekán bizonnyal kész leend. A’ most megnyitott darabon, a’ csekély erőhöz aránylag, óriási ne­hézségek győzettek le, odább nagy építmények jöttek létre, minőket honunkban még nem láthatunk , hidak merészen számított boltozatokkal, mik közt a’ báhonyi viaduct ’s a’ senkviczi hid’ rézsútos boltozata­i ös magosságon bámulatra ragadják a’ szakértőt is; van itt vizépitészeti (hidraulicus) mészégetés , melly anyag Angliéban font számra mére­tik , hazánkban pedig még ez előtt egyedül a’ lánczhidat építő technicusok fedezték föl és használnak illyet. És kérdi nem egy idevetődött szakértő a’ technicusnak nevét, ki e’ munkálatokat vezérli, de képzelhető, mennyire csalatkozik várakozásában, midőn idegen tekintély helyett hallani fogja, miként ezen pályát szerény hazai mérnökeink vezetik, kiknek köztiszteletü igazgatója Hieronymi Ferencz ur az országos építészi főigazgatóságtól van e’munkára ki­bocsátva, két sznte kitűnő tehetségű mérnökökkel, u m.Lech­­.,Iner Gy. és Reister F. urakkal,kikkel előbb a’ szomszéd örökös tartományok’ vasutait meglátogatni ki is küldetett. Nem va­­­ igyünk tehát uraim e’ szakban is férfiak nélkül, csak akarni kell, hátulsó ajtócska lenni megszűnt ama’ kifogás honfiaink’ gyakorlatlansága ellen , mert ime a‘ legelső magyar vasút, míg külföldiek’ keze alatt teljesen bukott, honfiak által épít­tetik, és lesz nem sokára készen. — Csabay Imre: Fővárosi ujdtóságok. Ránk nehezednek az idők, ’s a’ szegényebb osztályokat súlyos teherrel nyomják a’ mindennapi, örök ifjú élelmi gondok. Valamennyi helybeli lap tele van e’ tárgyú adatok­kal , minden ember drágaságról beszél Budapesten. És a’ legelső és legfőbb szükséget pótló élelmi­szerek lévén azok, miknek ára olly tetemesen felszökkent, természetes, hogy ezek a többi, másod­rendű életszükségek’ árának emel­kedését is magok után vonják. Fa , gabona, liszt és bur­gonya az az előtti rendes áruknál, kétszerte , sőt három­szorta magasabb áron kelnek. ’S e’ drágaság’ oka nem egyedül az idei szűk termésben rejlik. Vannak , kik azt f-- --­a’ magyar termesztőkben keresik, állitván , miképen azok, jobb idők’ reményében , termesztményeik’ eladásától még most vonakodnak. Azonban,ki a’magyar mezei gazdák’ sze­génységét , földesuraink’ örökös póniszükségét ismeri , az nem egy­könnyen fogja elhinni , miképen azok kapva nem kapnának az alkalmon, heverő kész terményeiket — gyü­mölcsözőbb üzletrel kilátásuk’ daczára is — mielőbb pénzzé változtatni. Ellenkező esetben mezőgazdasági viszonyaink­nak sokkal kifejlettebbeknek , földmivelésü­nknek sokkal virágzóbbnak kellene lennie. A’ baj’ oka — mint ezt Pest’ tanácsának legújabb intézkedései is tanúsítják — azon egyesek’ uzsoráskodási eljárásaiban fekszik , miszerint azok a’ vidékről piaciunkra szállított termesztményeket kissé nagyobb áron, másokat megelőzve, összevásárolván , azokat a’ vásárló közönség elől elrejtik , hogy később, ha a’ szükség és ínség tető­pontra hág, nyerészkedési vágyaikat annál dusabb kama­tokkal elégíthessék ki- Pest’ tanácsa bölcsen általlátta azt, hogy az illető üzérek’ illyetén eljárásai, mint másutt , úgy nálunk is könnyen a’ szegényebb osztályok’ ingerültségét , erőszakoskodását idézhetendik elő. Minek következtében minden illyes elővásárlásokat megtiltva, azokra szigorú büntetéseket szabott, azon kivül pedig az illető feladóknak jutalmat hirdetett — a’ mint ezt a’ közönségnek minden utcza’ sarkára felragasztott határzaja által tudtul adá, meg­nevezvén egyszersmind az e’ végett minden városrészben felállított ideiglenes bíróságot. — ’S ez nem is lehet más­képen , miután egyesek soha sem gyakorolhatják jogaikat olly téren és kiterjedésben , hol azok a’ közügy’ érdekével összeütküzésbe jönek. — Legközelebb közlött újdonságaink’ egyik pontjára visszatérve, meg kell említenünk, miképen azon egyén, ki a’ Rochuskórház’jegyzőkönyvének magyarul íratását ellenzé , ’s e’ miatt a’ tanács által megfeddezett , nem ta­nácsnok , hanem választó polgár vala. És az olvasó’ boszu­­sága szánalommá változik. — Ismeretes dolog, hogy midőn Árpád’ népe bejött ez országba , ’s annak egy serege egy kárpátaljai vidékre ve­tődött volna, a’ keleti raj olly könnyű győzelemmel haladott mindenfelé , hogy a’ vezéreknek csak ezt kellett szüntelen kiabálniok : „l­é­p­j tovább!“’S jön a’ vidék’ neve: L­i­p­­­ó. Kissé messziről és nem a’ leghiteles bkut forrásból szedtük e’ történeti eseményt, hogy megmutathassuk nem azt, miké­pen múlt tavaszszal is a’ közelgett ínség’ félelmétől zak­latott számos liptóiak léptek ki hazájokból az alföld’ rónáira, hanem, hogy nagyobb és tudósabb előkészülettel léphessünk a’ II. Ujság’ legközelebbi vezérczikkének (!) illendő megemlítéséhez, melly szerint számos liptói kivándorlók tűntek fel az ország’ fővárosában. Azonban, hogy továbbra ne nyújtsuk ezen rebus-beszédet, a’ dolog röviden annyi­ból áll, miképen az „egyesült, hogy egyesítsen“ jelszavu Körből a’ mai napig három külön társulat alakult, u. m. 1. Nemzeti Kör. 2. Pesti Kör és 3. Közhasznú gyülde. — A’ pesti kör t. i. semmiképen öszhangzani nem akarván, abból a’ múlt napokban egy uj „raj“ dongott ki a’ N. Újság’ vezetőjének vezérlete alatt. ’S a’ N. Újság, melly a’ kör’ első szétválásának okául azt igyekvék feltolni, mintha ott politicai elvek forogtak volna szőnyegen, legújabban nyíl­tan kivezérczikkezi azt, hogy most azért hagyta oda a’ pesti kört, mivel ott egy olly férfit akarának megvá­lasztani elnöknek, ki történetesen szabadelvű, ’s mivel az ő rokonai, barátai, kedvesei (még csak hitvestár­sak hibáznak) nem valának még ekkor mindnyájan ta­gokul beavatva. Természetesen itt politicai elvek’ terjesz­tése neki esze’ ágában sem volt, így rí ki aztán a’ szeg a’ zsákból. ’S a’ szeget még jókor vevék észre a’ pesti kör’ hátramaradt tagjai, még mielőtt vállaikra emelték volna a’ zsákot. ’S a’ ki másnak vermet ás, a’ „közhasznú gyüldébe“ esik bele.— Reméljük, a’nemzeti és pesti kör’ egyesülésére nézve ezen gyülde’ keletkezése által most minden akadály el lesz hárítva. Az Életképek’ szerkesztője két pad közti helyzetében ránk fogja, hogy a’ Pesti Hírlap azért szól a’ nemzeti kör mellett, mivel a’ szerkesztőség’ nehány tagjai az uj szállás’ szomszédságában laknak. De az ember a’ midőn két szék között düledez, gyakorta igen siralmas és inarticulált han­gokat szokott napvilágra ereszteni, ’s azon perezben gon­dolkozni rá sem ér. Különben az Életképek’ t. szerkesztője tudta volna, hogy a’ kör’ szállásának a’ városbai belebb hoza­tala szinte közohajtás vala, minek sikeresitésében azonban e’szerkesztőség’ tagjai alig vevének részt;’s hogy valamint minden alkotmányos polgárnak, úgy e’ szerkesztőség’ tag­jainak is egyik legfőbb kötelességök, hogy mindazon tár­sulatokban, mellyeknek tagjai, a’ többség’ akaratának hó­doljanak.­­ Egyébiránt elég lett volna az Életképek’ jegy­zetére viszonzásul adni, miképen e’ lapok’ szerkesztősé­gének e’ rovatot kezelő azon csekély tagja, ki az itt meg­jelent kör’ ügyeiről szóló okoskodásokat irta, legalább is még egyszer ollyan messze lakik a’ kör’ szállásától, mint az Életképek’ szerkesztője, a’ ki pedig a’ Dunántúl szen­vedi szerkesztői kínjait. Kár tehát az indokokat is gyanu­­sitgatni, hol a’ czél ellen nem lehet kifogásunk. Ha követ­ni akarnék e’ példát, bizony sokkal furcsábbakat mond­hatnánk. — Thalberg, az európai hirű zongoradős, i.év. 1-én adandja első hangversenyét. — Viardot Garcia asszony , a’ hires énekesnő , színpadunkra váratik. — Múlt vasárnap a­ színházi tánczmester Kolosánszky által szerzett uj társas magyar tánczot láttunk előadva szín­padunkon. Egyes figurák benne gyönyörűek, ’s színpadi táncznak az egész igen szép, azonban az életbe aligha át fog mehetni, legalább előadott czikornyássága mellett bizo­nyosan nem. — Trefort Ágoston olaszországi útjából e’ napokban érkezett meg. — B. Eötvös József „Falujegyzőjének“ utolsó füzete e’ napokban hagyja el a’ sajtót. — Petőfi’ verseinek II. kötete szinte sajtó alatt van. Ugyanaz a „Szerelem’gyöngyei“ (mikről a’ mult számbeli „irodalmi hirdető“ szólott) minde­nütt kedvezőleg fogadtatnak. — A’ vastuskóhoz czimzett fűszer- és borkereskedés a’ jövő hónap’ folytán, más nagyobb városok’ példájára, külö­nös étteremet szándékozik felállítani, mellyben mindenféle fűszerárusi csemegék, úgymint ausztrigák, mindenféle ten­geri halak, külföldi kolbászok , mindennemű sajtok, finom borok ’stb. lesznek kaphatók. Miután a’kenyér és burgonya olly rendkívül drága napjainkban , ’s a’ fentebbi vállalat’ kezdője jutányos árakat igér , hihető , hogy a’ „vastuskó“ vendégek’ hiányát érezni nem fogja. — Azon nagy szótengerben úszó , egyébiránt magyar nyelven ’s illő higgadtsággal írott útbaigazításra — mi a’ zsidó iskola’ ügyében ismét beküldetett hozzánk — újólag számos észrevételeink volnának, miket azonban több ok miatt nem közölhetünk. Nem vitatjuk pedig tovább a’ dol­got főleg azért, mivel olly apró részletek’ feszegetésébe kellene ereszkednünk, mikn­k ezen , a’ nevelés’ és tan­tárgyak’ ügyével ex professo nem foglalkozó lapokban he­lye nincs. A’behozandó változások’ további fejtegetése most már az iskola’ ügyeit igazgató választmány’ dolga , ’s mind azoké, kiknek a’ dologhoz közelebb szólójok van. — És még egyszer mondjuk: ne ámítsátok magatokat. Ne mond­játok , hogy a’ magyar előadás igazságos arányban áll a’ némethez. Ez a’ kezünkben levő újabb czikk által sincs be­bizonyítva. Nem mondjuk mi, hogy külföldi származású ta­nítóitok által előadott tanulmányokban nem fordul elő ma­gyar szó. De az nem magyar előadás, az nem egyéb, mint a’ német szöveg’ egy csekély részének lefordítása. Jobb semminél, de azért nem állítható, hogy azon tárgyak magyarul adatnak elő. — Ama’ tanítók nem bírják nyelvün­ket úgy, hogy azon adhatnák elő tárgyaikat. Mondjátok, hogy szorgalmasan tanulják a’ hazai nyelvet. Örömest el­hisszük, ’s részünkről is teljes méltánylattal fogadjuk e’ buz­­góságukat. Tőlök talán többet nem is kívánhatni, mint a’ mit tesznek. Azonban egy nyelvet, különösen előhaladott korban, úgy megtanulni, hogy azon tanítói, előadói, magya­rázói képességet nyerjünk, csak ritka ember’ tulajdona. Az tehát itt csupán a’ kérdés: van-e kedvetek naponként látni, mint haladják meg azon gyermekeitek, kik más iskolákban tanulnak , legalább is 5 —6 évvel azokat, kik a’ ti oktatá­saitokban részesülnek? — E’ kérdés’ megfejtése van most napi­renden. Mi elmondtuk több ízben véleményünket, ’s hogy azt többé ismételni nem fogjuk, arról ezennel biz­tosítjuk olvasóinkat’s mind azokat, kiknek még netalán ked­­vök kerekednek újabb és a’ bajokon nem segítő czáfolatok­­kal kopogtatni be ajtónkon. — □ I'drvéajrgaAtésftgl d*i$«&e PESTVÁROS. A’ P. Z. közelebbi számában adja főváro­sunk’ bűnügyi statisticáját septemb. hónapról. Az eredmény az eddigiekhez képest kedvező. Az egész hónapban össze­sen csak 61 egyén tartóztattatott le. Ezek közül catholicus 38, lutheránus 3, reform. 4, görög vallású 2, izraelita 14. Nő csupán kettő volt, a’ többi 59 férfi. Életidőre nézve 3 volt 16 éven alul, 22 volt 16 és 24 év között, és végre 34 egyén 24 és 50 év között. Az utolsó osztályba tartoztak a­ nők is. Visszaesési eset fordult elő ii, uj foglyok, kik még letartóztatva nem voltak, 50-en. Mi a’ vétkek’ nemeit illeti: volt templomrablás 1, erőszaktétel 1, gyermek-elgázolás 1, oklevélhamisitás 1, váltóhamisítás 2, orgazdaság 3, tolvaj­sági vád 23. Bizonyítványok’ hiánya miatt elbocsáttatott 8, rövid utón elítéltetett 42, ’sír egyén’ ügye formás eljárási útra bocsáttatott. Irodalmi értesítő: „UNGARNS INDUSTRIE UND DER SCHUTZ VEREIN von A. Puszta­y.“ — (Folytatás.) Szerző nem tartja a’ védegyletet legkorszerűbb ’, egyedül helyes eszköznek a’ hazai ipar’ emelésére, ’s nem is gondol arra fényes jövőt építhetni, de méltányolja azt, mint a’ haladási vágy és életteljes mozgékonyság’ biztos *) Nem lévén ismeretesek illy részletesen vasutvállalataink’ ve­­r­zetésével, kijelentjük, miszerint a’ fent előadottakra nézve czáfolatnak is készek vagyunk megnyitni lapjainkat. _ ízeik.

Next