Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-30 / 564. szám
1 Csütörtök ’* * 564:# October 30.1845. PISTI BIILiP. álldílelonik •’ lap miadon háton natívszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft PPP — helyben JLanderer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utcza Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számíttatik. TARTALOM. Kinevezések: Pozsony-szeredi vasút. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pestvéros (bűnügyi statistical). Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Kisfaludy-társaság. Iparegyesület. M. gazd. egyesület. Nemzeti színház. Külföld. Értekező: Esküttszéki eljárás (folyt) Hirdetések: IdAOTAI MillHt SaÁl és ERDÉLY. cs. ap. kir. Fölsége gróf Halier Ferencz vezérőrnagyot egy horvát-slavoniai bánnak és zágrábmegyei főispánnak hivatalától ismételt kérelmére fölmentenis a’királyi szolgálatkörben leendő másképen alkalmaztatását magának fentartani ; egyszersmind a’ báni ügyek’ vezetésével Haulik József zágrábi püspököt mint báni helytartót megbízni legkegyeim, méltóztatott. A nagyszombati kerületi-táblai iktatóságra Bartakovich Flórián nyitramegyei főszolgabíró lön alkalmazva. Schevics Mózesnek a' frauendorfi kertművelő társulattól Bajorországból nyert oklevél’ elfogadhatása megengedtetett. B. H. POZSONY-SZEREDI VASÚT. E’ lapok’ olvasói emlékezni fognak , miket monda a’ fönczimzett pályáról két év előtt az akkori vezérczikkek írója, kinek szavai , mint igen sok helyütt , úgy itt sem hangzottak el hasztalan. Ő a’ pályát legalább is Szeredig hosszabitni ajánlá, és meglelt. A’ P. H 1843. évi 287. számában röviden említve van e’ vállalat is, azóta említés is alig létetett róla; pedig, habár nagyobb részt külföldi pénzzel épül is, inkább megérdemlő szép nevét (első magyar vasút), mint azon vállalat, mellynek lobogónyelei’ színén kivül legkisebb porczikája sem nemzeti. E’ szerény kis vállalat technicusokat nevel a’ hazának, megnyitva honfiainknak a’ gyakorlat’ mezejét. Lehelten volt epés fájdalmasan nem érezni a’gunyt, melly hazánkfiait érdeklé, midőn a’ központi vasút titeket, hazám’ technicusai, csupán tiszteletbeli gyakorlatra (talán mert a’ magyar csak becsületből szokott szolgálni) hivott meg, midőn fizetéses egyedei közé magyar mérnök nem juthatott be *). De hagyjuk e’ keserű tárgyat. Örvendetesbet kívánok ezúttal tudatni e’ lapok’ közönségével. Tudva van, miszerint a’pozsony-nagyszombati vállalatot 1844-ben kibocsátott előleges részvényei húzták ki sárból, csaknem a’ szó’ teljes értelmében. Folyó hó’ 19-én ennek egyik legkétesb kimenetű része Bazin és Lenkvicz között megnyittatott , szinte készen áll ’s három hét múlva megnyílik Báhonyig, és minden esetre még ez évben Czifferfaluig, ’s igy a’ nagyszombatiaknak e’ pályához jutást nem fogják már e’ télen sem akadályozni irgalmatlan rész utak, jövőtavaszszal pedig egész odáig fog megnyílni. Sőt az egyszerre Szeredig munka alá fogott pálya , mellynek kivitele 2 évre számíttatott, a’ jövő év’ derekán bizonnyal kész leend. A’ most megnyitott darabon, a’ csekély erőhöz aránylag, óriási nehézségek győzettek le, odább nagy építmények jöttek létre, minőket honunkban még nem láthatunk , hidak merészen számított boltozatokkal, mik közt a’ báhonyi viaduct ’s a’ senkviczi hid’ rézsútos boltozatai ös magosságon bámulatra ragadják a’ szakértőt is; van itt vizépitészeti (hidraulicus) mészégetés , melly anyag Angliéban font számra méretik , hazánkban pedig még ez előtt egyedül a’ lánczhidat építő technicusok fedezték föl és használnak illyet. És kérdi nem egy idevetődött szakértő a’ technicusnak nevét, ki e’ munkálatokat vezérli, de képzelhető, mennyire csalatkozik várakozásában, midőn idegen tekintély helyett hallani fogja, miként ezen pályát szerény hazai mérnökeink vezetik, kiknek köztiszteletü igazgatója Hieronymi Ferencz ur az országos építészi főigazgatóságtól van e’munkára kibocsátva, két sznte kitűnő tehetségű mérnökökkel, u m.Lech.,Iner Gy. és Reister F. urakkal,kikkel előbb a’ szomszéd örökös tartományok’ vasutait meglátogatni ki is küldetett. Nem va igyünk tehát uraim e’ szakban is férfiak nélkül, csak akarni kell, hátulsó ajtócska lenni megszűnt ama’ kifogás honfiaink’ gyakorlatlansága ellen , mert ime a‘ legelső magyar vasút, míg külföldiek’ keze alatt teljesen bukott, honfiak által építtetik, és lesz nem sokára készen. — Csabay Imre: Fővárosi ujdtóságok. Ránk nehezednek az idők, ’s a’ szegényebb osztályokat súlyos teherrel nyomják a’ mindennapi, örök ifjú élelmi gondok. Valamennyi helybeli lap tele van e’ tárgyú adatokkal , minden ember drágaságról beszél Budapesten. És a’ legelső és legfőbb szükséget pótló élelmiszerek lévén azok, miknek ára olly tetemesen felszökkent, természetes, hogy ezek a többi, másodrendű életszükségek’ árának emelkedését is magok után vonják. Fa , gabona, liszt és burgonya az az előtti rendes áruknál, kétszerte , sőt háromszorta magasabb áron kelnek. ’S e’ drágaság’ oka nem egyedül az idei szűk termésben rejlik. Vannak , kik azt f-- --a’ magyar termesztőkben keresik, állitván , miképen azok, jobb idők’ reményében , termesztményeik’ eladásától még most vonakodnak. Azonban,ki a’magyar mezei gazdák’ szegénységét , földesuraink’ örökös póniszükségét ismeri , az nem egykönnyen fogja elhinni , miképen azok kapva nem kapnának az alkalmon, heverő kész terményeiket — gyümölcsözőbb üzletrel kilátásuk’ daczára is — mielőbb pénzzé változtatni. Ellenkező esetben mezőgazdasági viszonyainknak sokkal kifejlettebbeknek , földmivelésünknek sokkal virágzóbbnak kellene lennie. A’ baj’ oka — mint ezt Pest’ tanácsának legújabb intézkedései is tanúsítják — azon egyesek’ uzsoráskodási eljárásaiban fekszik , miszerint azok a’ vidékről piaciunkra szállított termesztményeket kissé nagyobb áron, másokat megelőzve, összevásárolván , azokat a’ vásárló közönség elől elrejtik , hogy később, ha a’ szükség és ínség tetőpontra hág, nyerészkedési vágyaikat annál dusabb kamatokkal elégíthessék ki- Pest’ tanácsa bölcsen általlátta azt, hogy az illető üzérek’ illyetén eljárásai, mint másutt , úgy nálunk is könnyen a’ szegényebb osztályok’ ingerültségét , erőszakoskodását idézhetendik elő. Minek következtében minden illyes elővásárlásokat megtiltva, azokra szigorú büntetéseket szabott, azon kivül pedig az illető feladóknak jutalmat hirdetett — a’ mint ezt a’ közönségnek minden utcza’ sarkára felragasztott határzaja által tudtul adá, megnevezvén egyszersmind az e’ végett minden városrészben felállított ideiglenes bíróságot. — ’S ez nem is lehet másképen , miután egyesek soha sem gyakorolhatják jogaikat olly téren és kiterjedésben , hol azok a’ közügy’ érdekével összeütküzésbe jönek. — Legközelebb közlött újdonságaink’ egyik pontjára visszatérve, meg kell említenünk, miképen azon egyén, ki a’ Rochuskórház’jegyzőkönyvének magyarul íratását ellenzé , ’s e’ miatt a’ tanács által megfeddezett , nem tanácsnok , hanem választó polgár vala. És az olvasó’ boszusága szánalommá változik. — Ismeretes dolog, hogy midőn Árpád’ népe bejött ez országba , ’s annak egy serege egy kárpátaljai vidékre vetődött volna, a’ keleti raj olly könnyű győzelemmel haladott mindenfelé , hogy a’ vezéreknek csak ezt kellett szüntelen kiabálniok : „lépj tovább!“’S jön a’ vidék’ neve: Lipó. Kissé messziről és nem a’ leghiteles bkut forrásból szedtük e’ történeti eseményt, hogy megmutathassuk nem azt, miképen múlt tavaszszal is a’ közelgett ínség’ félelmétől zaklatott számos liptóiak léptek ki hazájokból az alföld’ rónáira, hanem, hogy nagyobb és tudósabb előkészülettel léphessünk a’ II. Ujság’ legközelebbi vezérczikkének (!) illendő megemlítéséhez, melly szerint számos liptói kivándorlók tűntek fel az ország’ fővárosában. Azonban, hogy továbbra ne nyújtsuk ezen rebus-beszédet, a’ dolog röviden annyiból áll, miképen az „egyesült, hogy egyesítsen“ jelszavu Körből a’ mai napig három külön társulat alakult, u. m. 1. Nemzeti Kör. 2. Pesti Kör és 3. Közhasznú gyülde. — A’ pesti kör t. i. semmiképen öszhangzani nem akarván, abból a’ múlt napokban egy uj „raj“ dongott ki a’ N. Újság’ vezetőjének vezérlete alatt. ’S a’ N. Újság, melly a’ kör’ első szétválásának okául azt igyekvék feltolni, mintha ott politicai elvek forogtak volna szőnyegen, legújabban nyíltan kivezérczikkezi azt, hogy most azért hagyta oda a’ pesti kört, mivel ott egy olly férfit akarának megválasztani elnöknek, ki történetesen szabadelvű, ’s mivel az ő rokonai, barátai, kedvesei (még csak hitvestársak hibáznak) nem valának még ekkor mindnyájan tagokul beavatva. Természetesen itt politicai elvek’ terjesztése neki esze’ ágában sem volt, így rí ki aztán a’ szeg a’ zsákból. ’S a’ szeget még jókor vevék észre a’ pesti kör’ hátramaradt tagjai, még mielőtt vállaikra emelték volna a’ zsákot. ’S a’ ki másnak vermet ás, a’ „közhasznú gyüldébe“ esik bele.— Reméljük, a’nemzeti és pesti kör’ egyesülésére nézve ezen gyülde’ keletkezése által most minden akadály el lesz hárítva. Az Életképek’ szerkesztője két pad közti helyzetében ránk fogja, hogy a’ Pesti Hírlap azért szól a’ nemzeti kör mellett, mivel a’ szerkesztőség’ nehány tagjai az uj szállás’ szomszédságában laknak. De az ember a’ midőn két szék között düledez, gyakorta igen siralmas és inarticulált hangokat szokott napvilágra ereszteni, ’s azon perezben gondolkozni rá sem ér. Különben az Életképek’ t. szerkesztője tudta volna, hogy a’ kör’ szállásának a’ városbai belebb hozatala szinte közohajtás vala, minek sikeresitésében azonban e’szerkesztőség’ tagjai alig vevének részt;’s hogy valamint minden alkotmányos polgárnak, úgy e’ szerkesztőség’ tagjainak is egyik legfőbb kötelességök, hogy mindazon társulatokban, mellyeknek tagjai, a’ többség’ akaratának hódoljanak. Egyébiránt elég lett volna az Életképek’ jegyzetére viszonzásul adni, miképen e’ lapok’ szerkesztőségének e’ rovatot kezelő azon csekély tagja, ki az itt megjelent kör’ ügyeiről szóló okoskodásokat irta, legalább is még egyszer ollyan messze lakik a’ kör’ szállásától, mint az Életképek’ szerkesztője, a’ ki pedig a’ Dunántúl szenvedi szerkesztői kínjait. Kár tehát az indokokat is gyanusitgatni, hol a’ czél ellen nem lehet kifogásunk. Ha követni akarnék e’ példát, bizony sokkal furcsábbakat mondhatnánk. — Thalberg, az európai hirű zongoradős, i.év. 1-én adandja első hangversenyét. — Viardot Garcia asszony , a’ hires énekesnő , színpadunkra váratik. — Múlt vasárnap a színházi tánczmester Kolosánszky által szerzett uj társas magyar tánczot láttunk előadva színpadunkon. Egyes figurák benne gyönyörűek, ’s színpadi táncznak az egész igen szép, azonban az életbe aligha át fog mehetni, legalább előadott czikornyássága mellett bizonyosan nem. — Trefort Ágoston olaszországi útjából e’ napokban érkezett meg. — B. Eötvös József „Falujegyzőjének“ utolsó füzete e’ napokban hagyja el a’ sajtót. — Petőfi’ verseinek II. kötete szinte sajtó alatt van. Ugyanaz a „Szerelem’gyöngyei“ (mikről a’ mult számbeli „irodalmi hirdető“ szólott) mindenütt kedvezőleg fogadtatnak. — A’ vastuskóhoz czimzett fűszer- és borkereskedés a’ jövő hónap’ folytán, más nagyobb városok’ példájára, különös étteremet szándékozik felállítani, mellyben mindenféle fűszerárusi csemegék, úgymint ausztrigák, mindenféle tengeri halak, külföldi kolbászok , mindennemű sajtok, finom borok ’stb. lesznek kaphatók. Miután a’kenyér és burgonya olly rendkívül drága napjainkban , ’s a’ fentebbi vállalat’ kezdője jutányos árakat igér , hihető , hogy a’ „vastuskó“ vendégek’ hiányát érezni nem fogja. — Azon nagy szótengerben úszó , egyébiránt magyar nyelven ’s illő higgadtsággal írott útbaigazításra — mi a’ zsidó iskola’ ügyében ismét beküldetett hozzánk — újólag számos észrevételeink volnának, miket azonban több ok miatt nem közölhetünk. Nem vitatjuk pedig tovább a’ dolgot főleg azért, mivel olly apró részletek’ feszegetésébe kellene ereszkednünk, miknk ezen , a’ nevelés’ és tantárgyak’ ügyével ex professo nem foglalkozó lapokban helye nincs. A’behozandó változások’ további fejtegetése most már az iskola’ ügyeit igazgató választmány’ dolga , ’s mind azoké, kiknek a’ dologhoz közelebb szólójok van. — És még egyszer mondjuk: ne ámítsátok magatokat. Ne mondjátok , hogy a’ magyar előadás igazságos arányban áll a’ némethez. Ez a’ kezünkben levő újabb czikk által sincs bebizonyítva. Nem mondjuk mi, hogy külföldi származású tanítóitok által előadott tanulmányokban nem fordul elő magyar szó. De az nem magyar előadás, az nem egyéb, mint a’ német szöveg’ egy csekély részének lefordítása. Jobb semminél, de azért nem állítható, hogy azon tárgyak magyarul adatnak elő. — Ama’ tanítók nem bírják nyelvünket úgy, hogy azon adhatnák elő tárgyaikat. Mondjátok, hogy szorgalmasan tanulják a’ hazai nyelvet. Örömest elhisszük, ’s részünkről is teljes méltánylattal fogadjuk e’ buzgóságukat. Tőlök talán többet nem is kívánhatni, mint a’ mit tesznek. Azonban egy nyelvet, különösen előhaladott korban, úgy megtanulni, hogy azon tanítói, előadói, magyarázói képességet nyerjünk, csak ritka ember’ tulajdona. Az tehát itt csupán a’ kérdés: van-e kedvetek naponként látni, mint haladják meg azon gyermekeitek, kik más iskolákban tanulnak , legalább is 5 —6 évvel azokat, kik a’ ti oktatásaitokban részesülnek? — E’ kérdés’ megfejtése van most napirenden. Mi elmondtuk több ízben véleményünket, ’s hogy azt többé ismételni nem fogjuk, arról ezennel biztosítjuk olvasóinkat’s mind azokat, kiknek még netalán kedvök kerekednek újabb és a’ bajokon nem segítő czáfolatokkal kopogtatni be ajtónkon. — □ I'drvéajrgaAtésftgl d*i$«&e PESTVÁROS. A’ P. Z. közelebbi számában adja fővárosunk’ bűnügyi statisticáját septemb. hónapról. Az eredmény az eddigiekhez képest kedvező. Az egész hónapban összesen csak 61 egyén tartóztattatott le. Ezek közül catholicus 38, lutheránus 3, reform. 4, görög vallású 2, izraelita 14. Nő csupán kettő volt, a’ többi 59 férfi. Életidőre nézve 3 volt 16 éven alul, 22 volt 16 és 24 év között, és végre 34 egyén 24 és 50 év között. Az utolsó osztályba tartoztak a nők is. Visszaesési eset fordult elő ii, uj foglyok, kik még letartóztatva nem voltak, 50-en. Mi a’ vétkek’ nemeit illeti: volt templomrablás 1, erőszaktétel 1, gyermek-elgázolás 1, oklevélhamisitás 1, váltóhamisítás 2, orgazdaság 3, tolvajsági vád 23. Bizonyítványok’ hiánya miatt elbocsáttatott 8, rövid utón elítéltetett 42, ’sír egyén’ ügye formás eljárási útra bocsáttatott. Irodalmi értesítő: „UNGARNS INDUSTRIE UND DER SCHUTZ VEREIN von A. Pusztay.“ — (Folytatás.) Szerző nem tartja a’ védegyletet legkorszerűbb ’, egyedül helyes eszköznek a’ hazai ipar’ emelésére, ’s nem is gondol arra fényes jövőt építhetni, de méltányolja azt, mint a’ haladási vágy és életteljes mozgékonyság’ biztos *) Nem lévén ismeretesek illy részletesen vasutvállalataink’ verzetésével, kijelentjük, miszerint a’ fent előadottakra nézve czáfolatnak is készek vagyunk megnyitni lapjainkat. _ ízeik.