Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-30 / 564. szám

felét. Ha a védegylet, úgymond, főképen e’ szempontból lett volna felfogva, azon urak, kik hazafiságukkal meg tudák egyeztetni, hogy ellene a’ lapokban szavat emelje­nek. (Alig. Ztg. 20. nov. 1844. 325-ik sz.), aligha jöttek volna olly nagy tűzbe, meggondolván, hogy a’ védegyletet egyenesen a’ hátramaradás­ és szükség’érzete szüle, azt pedig senkitől sem lehet rész néven venni, ha saját helyze­tét érzi ’s annak mostohaságán segitni akar; ellenben azon öreg és fiatal enthusiasták is máskép’ léptek volna fel, kik éretlen heveskedéssel a’ legjobb szándéknak is ferde ma­gyarázatot képesek adni, ’s kikről elmondhatni: „non istis defensoribus tempus eget.” — Már az első tökéletesen igaz, ’s mi ama’ gyanusitók’ ellenében kimondott rászalást örö­mest, és még keményebb alakban is, magunkévá tesszük; azt azonban bajosan tudná a’ szerző kimutatni, kik valának, ’s mi túlságost és kárhozatost követtek el azon úgynevezett öreg és fiatal enthusiasták a’ védegylet’ ügyében? — mi legalább egy példát sem tudunk , hogy a’ védegylet’ baráti, a’ honi ipar’ becsületszóval kötelezett pártolói, azon kört, mellyet számukra a’ védegyleti eszme kitűzött, t. i. as ipar­pártolásnak körét, egy hajszálnyira is túllépték volna.— A’ gyanúsítások igenis sürüek ’s mérgesek valának, — de a’ védegylet’ baráti, a’ kitűzött kör’ megtartása ’s le­­yalis viseletök által, pirítva czáfolák meg ama’ mérges gya­­nusitókat. ’S mig egy részről az ujdonszületett védegylet bolygó lidérczfénynek , gyermekes édes pépnek, torzalaknak , szeleburdi tervezetnek, olly valaminek, mi védeni akar ott, hol nincs mit védeni ’stb. gunyoltatott, rövid idő alatt igen nagyszámú értekezés jelent meg a’ kereskedési viszo­nyokról, vámrendszerről, vasutakról ’stb. olly eredmények, mikre a’ védegylet’ legbuzgóbb baráti is alig számoltak, ’s mik ennek legnagyobb fontosságot adnak. A’ védegylet’fényoldalai, szerző szerint, következők­ben foglaltatnak : az országban iparos törekvés ébredt, melly az előtt illy nagy mértékben nem mutatkozott, az iparos osztály bizalmat nyert saját erejéhez, ’s uj életre serkent, látván, hogy szorgalmának a’ biztosított keretben jutalmát találja. Nem tagadhatni, hogy ez anyagi haladás mellett némi hazafius szellem is fejlik ki, melly erős közép­­osztály’ alakítására mulhatlanul szükséges. Minden lépés, mellyet az ipar előre tesz , neveli a’népességet, értelmi műveltséget, polgárisultságot is. Ezekkel együtt szaporo­dik a’ szükségérzet, a’ vevők. Anglia egészen igy tett a’ keletindiai selyem és pamutkelmékkel, mint most a’ véd­egylet külföldi gyártmányokkal , csak azon különb­séggel , hogy ott vámkényszer volt, itt erkölcsi kényszer. Saját silányabb ’s drágább kelméit többre becsűlé , mint a’ szebb ’s olcsóbb keletindiaiakat, egy szálat se használt ezekből,5’ gyáripara csak hamar megerősödött. Igaz, hogy ehhez más tényezők is járultak, de tagadhatlan , hogy a’ gyártási kedv azonnal feléled, mihelyt az gyártóknak ke­let biztositatik. A’ védegylet egyenesen hazafius érzelemre , becsület­szóra, erkölcsi erőre lévén alapítva, ez oldalról ismét meg­válónak annak jótékony következményei. A’ főnemesség’ egy része Bécsből Pestre, Pozsonyba ’s jószágaira jött lakni, az iparvállalatok’ élére állott, ’s itthon emészti dús jöve­delmeit. A’ külföldi piperék’ kórságába nyakig merült ur­­hölgyek kezdenek meggyőződni, hogy az egyszerű honi szövet el nem diszteleniti bájaikat. — Az előítélet, hogy a’ nemességhez nem illik mesterséget ’s kereskedést űzni, tűnni kezd. — Mindezen jó következményekhez szerző hosszú életet, sok szerencsét ’s béketűrést kíván a’ véd­egyletnek, ’s mi szívből viszhangozzuk ez áldomást. De — Átmegy most szerző annak káros következéseire , mellyek szerinte még nagyobb fokra emelkedhetnek, ha a’ dolog jobban kifejlik ; szerintünk pedig ezen rész követ­kezések , a’ mennyiben csakugyan mutatkoznak, épen csak ezen criticus átmeneti időponton érezhetők, ’s az ipar’ erősebb kifejlése által el fognak enyészni, és minden a’ legjobb rendbe jő. Említi szerző, hogy a’ védegylet által okozott crisis sok kereskedőnek elkerülhetlen bukását okozá, hogy a’ szállí­tási , kiviteli üzletek már is érezhetőleg csökkentek , mert a’ bécsi gyárosok, kik áruikat magyar piaczra hozták ’s itt nyers anyagokat vettek, az árukeret’ keveslekedéséhez ké­pest vásárlásaik’ mennyiségét is leszállítják ; hogy belföldi gyár-áruink drágák ’s kevésbbé jók lévén , a’ külföldiekkeli versenyt ki nem állhatják , hogy a’ védegyleti tagok’ köte­lezettsége, belföldi- akár jó akár rész- gyártmányt venni, a’ gyárak’ tökéletesedésére roszul hat , ’s ezáltal a’ magyar ipar hitelét veszti; végre, hogy a’ kereskedőket csalásra , demoralisation vezeti, mert ha azt nem akarják, hogy már beszerzett külföldi árujok nyakukon maradjon, kéntelenek azt honi helyett adni el, ’s magyarán szólva „hazudni­“ ’stb. — Szerzőnek említett aggodalmai nem valának minden alap nélkül a’ miét év’ végén ’s ez év’ kezdetén , és hogy ez aggodalmakban fők. A’ kereskedőink’ nagy része osztozott, bizonyítja azon hidegség sőt sokaknál ellenséges indulattá bőszűlt idegenség, mellyel a’ védegyletnek ellenszegültek; azonban épen az bizonyítja a’ védegyletnek csodához hasonló varázshatását, hogy általa a’ gyáripar már e’ rövid év alatt is ollyan haladásokat tett, hogy gyártmányaink a’keres­kedői üzletnek már is igen fontos és jövedelmes részét te­hetik , hogy gyártmányaink a’ külföldiekkeli versenyt már is nagy részben kiállják minőségre ’s arra nézve , miről ki meg akar győződni, nézzen be Nagy József úr’ boltjába a’ városházpiaczon, ’s tekintse meg Schüt József’ női kelméit, Hertsch’ schawljait, Höhnel’ bútorszöveteit és ezeknek árait ’stb. Igen csalódik, ki a’ belföldi gyártmányok’ magas árától a’ iváczi- utczai boltokban visszaretten; kereskedő urak’ legnagyobb része, minthogy a’ külföldi hatalmas gyá­­raktól hitelbe kap portékát, a’ hazai most kezdődő ’s kész­pénzt akkorig nem nélkülözhető gyáraktól pedig nem , és igy a’ belföldi ipar által túlságos nyereségének egy részé­ről , mellyet pénzünknek külföldre szállításáért zsebébe dugott, magát fosztva látja , ellensége a’hazai ipar’ re­ménydús fájának , ’s ‘nagyobb árakkal riasztgatja a’ hazait kereső közönséget. Mire az áru Szél utczától , Michna’ gyárából, vagy Király-utczától ’s a-Budáról a’ váczi utcza’ piperés boltjaiba kerül, ára legalább is kétannyira emel­kedik. Ezen bolti árak után tehát nem lehet ’s kell ítélni. — Hogy a’ védegylet, a’ gyáriparnak ezen teremtője, a’ gyárt­mányok’ tökéletesedését gátolná , épen nem erősíti a’ ta­­pasztalás.A’tökéletesedés’feltétele verseny,’s ezen verseny’ jótékonysága már is kézzelfogható , a’ hazai gyártmányok napról napra javulnak és szépülnek , mert hiszen például posztó, selyem , félselyem ’stb. gyártásban már is tetemes concurrentia van,’s a’ gyártók jól tudják, hogy vevő közön­­ségök nemcsak az aláírt tagokra van szorítva, kik kötele­sek hazait venni, legyen az jó vagy rosz, hanem sokkal nagyobb , bár alá nem irt, honit pártoló közönségre , melly azonban csak olly feltét alatt pártolja ezt, ha áldozat­­ába nem kerül , ha a’ külföldinél nem roszabb ’s nem drá­gább. •­­ Hogy a’ védegylet által okozott erisiske nehány kereskedőnek , ki külföldi bizományok’ kezelője volt, vagy tetemes külföldi mennyiséget összevett, némi kárt okozott, sajnálni lehet, de róla tenni nem , mert minden crisis ily­­lyessel jár. A’ gőzhajó’ meghonosítása igen sok fuvarosnak ’s országúti korcsmárosnak ártott, de azért csak a’ gőz­hajón járunk. És igy tovább Azonban nem is hallottuk , hogy valaki magát a’ védegylet által okozott károsodása mi­att agyon lőtte volna. — Mi végre a’ kereskedő uraknak a’ védegylet általi elerkölcstelenitését illeti, e’ tárgyról talán jobb hallgatni , mint roszt vért csinálni; annyi igaz hogy a’ kinek hajlama van magát csalóvá alacsonyitni , alkalmat ’s ürügyet mindenkor talál , ha szinte a’ hazai ügy’ rová­sára történnék is. Még egyszer átmegy szerző a’ gyáripar’ akadályaira hazánkban ’, azon b­esésze , hogy az ipar’ kellő kifejtése csak kedvező országos viszonyok’ összehatása mellett lehet­séges. Elszámlálja mindazon gátló körülményt , mellyek törvényeinkben, vérünkben, viszonyainkban,’stb. feküsznek. Mind­ezek kétségkívül nagy tényezők , de véleményünk szerint legnagyobb akadálya volt az ipar’ kifejlésének azon előítélet, melly a’ hazait megveté. Ezt a’ védegylet ele­­nyésztette , ’s hogy ez egy főtényezőnek megtörése által , minden egyéb akadályok közt is sokat tett , váratlanul so­kat, a’ gyáripari kedv’ élesztésére, bizonyítja a’ hamis okoskodások’ erejét megsemmisítő , az ügyelleneket meg­pirító eredmény, a’ tények’ czáfolhatlan hatalma. Mi már a’ kivonatban közlött röpirat’ általános jellemét illeti, főbélyege annak „kecskét és káposztát megmenteni“ ’s tulságoktóli aggodal­mas őrizkedése közben magát olly pontra helyheztetni , hol senkit sem elégít ki. Szerző a’ pártfelettiségben örömét leli — Ő „úgymond“ semmi­től sem fél, de keveset remél,­­s e’ félelem és remény közt csak azt tartja igaznak, hogy Magyarország’ ipari ’s ke­reskedési viszonyai a’ mostani állapotban nem marad­hatnak , hogy az országon segitni kell alulról ’s felülről. Köszönjük a’ jó tanácsot! de illy általánosságban sok hasz­nát nem vehetjük. — P. ... la. Vegye* Mzlemés»vese» KISFALUDY-TÁRSASÁG. Emlékezetbe hozatnak a’ társa­ságnak jelen évre kitűzött széptani és szépmüvi kér­dései : 1) Egyfelől a’ nagynak, fenségesnek fogalma dagálylyal s hamis pathoszszal , másfelől a’ népiesé az aljasnak fogalmával gyakran összezavartatván,hozassanak e’fogalmak elméletileg tisz­tába,és honi íróinkból vett példákkal világositassanak. Jutalom 15 arany. 2) Készíttessék hazai tárgyú vig éposz. Jutalma 20 arany. 3) Marczibányi jutalomkérdés: kívántatik egy költői b­e­­szé­ly , melly a’ hazai történetből vett jeles asszonyi tettben , e’ nemnek valamelly saját erényét dicsőíti. Jutalma 12 arany. — Határnap mind a’ három rendbeli pályairatokra nézve a" Kisfaludy- Társaság’ határideje, azaz: jövő nov. 20-ra, mikor a’ beküldött pályairatokat, névrejlő jeligés levelke’ kiséretében alulirt veszi át, megjegyezvén, hogy többé a’ Kisfaludy-Társaság’jutalmaira álnévvel nem versenyezhetni, vagy, ha ez mégis megtörténvén, szerző’ álnevüsége kitudatnék, ez a’ díjtól elesik. — Költ Pesten, oct. 27. 1845. —* Erdélyi János, titoknok (­Szállása: Ürményi-ház, bálvány-utcza). Iparegyesület. Folyó october hónap­ 26kán, vasár­nap, dr. Nendlwich Károly a’porczellán-égetésröl fogván megkez­deni népszerű előadásait, azután pedig a’ következő leczkékben az üveggyártásra és kőedény-égetésre fogván általmenni, e’tárgyakra, mint általánosabb érdeküekre, ezennel figyelmeztetik a’tisztelt kö­zönség. Az előadások tartatnak délelőtti 11 —12 óra között, az iparegyesületi szálláson (Sikey-ház’2ise emeletében, uj világ-utczá­­ban) magyar és német nyelven, kísérletekkel kapcsolatban és díj­­menten. -- Oct. 24-én 1845. Csanády, jegyző: M. GAZDASÁGI EGYESÜLET. Két év előtt’ dohány- ter­mesztésről népszerüleg írandó kézikönyvre 24 arany jutalom tű­zetvén ki, az Egyesülethez versenyzésül e’ tárgyban 5 pálya-, munka küldetett be , erről annak idejében a’ nagyérdemű közön-­­­ség értesitetett. Kiadatván ez 5 munka bírálatul, azon kellemetlen­­ körülmény jött közbe, hogy az egyik pályamunka: „Hass, alkoss, gyarapits, ’s a’ haza fényre derült jelige alatti a’ küldözgetések’ közben eltévedt, és sehol nem lelhető. Minek következtében kény­telenek vagyunk ezennel nyilvánosan felszólalni, miszerint azon tisztelt hazánkfia, ki az érintett jelige alatti pályamunkát irá , azt­­ még egyszer lemásoltatni ’s alulirthoz f. évi december’utólsó nap-­­­jaig a nevét rejtő jeligés levélke mellett beküldeni ne terheltéi­, sok, ellenkező esetben az illető bíráló küldöttség kénytelen lenne­­ jutalmat a meglevő pályamunkák’ legjobbikának kiszolgáltatni. — Pesten, October’ 22-én 1845.­­ Török János, s. k. Szombaton, november’ 1-i Lend uj szerk.posztással. Irt a Katona egyesületi titoknak. NEMZETI SZINHÁZ, vay Márton’ javára, bérletszünéssel, ,,B­á­n­k b­á­n.“ Eredeti szomorujáték 5 József. i WKi Fei,a­. AUSZTRIA.*) E’birodalom, My Frencziao márfffal együtt a tiltó rendszert képeti, mellyböl azonban mint az ausztriai Lloyd (1^?. szám 1845) útban van erős véd rendszer­e átmenni, Francziaországrtól ipar és kereskedés* tekintetében még távol vin . — Ausztria ipara mint mondottuk közelebb, alig fél— százados, míg Francziaországnak már Colbert’ idejében virágzó ipa?*­a­­ népes tengerészete ’s gazdag gyarmata volt. Egyéb t?ésa­ja­mi viszonyokat mellőzünk ’stb. Ide lássuk tehát Francziaországnak Ausztriávali keres­­k­edelmi forgalmát. E’ forgalom részint a’ szárazon a’ vámszövetségen, Schweitzon és Sardinián átvitelileg űzetik,részint tengeren az ausztriai és franczia kikötők között. Mi az elsőt illeti, az átvitelileg űzött kereskedésre nézve csak általános észre­vételekre vagyunk kénytelenek szorítkozni, miután olly közvetőleges érintkezés a’ franczia ’s ausztriai kimutatá­sokban részletesen elő nem fordul. Ha azonban összehason­lítjuk , mit Ausztria ezen irányban (t. i. szárazon Franczia­ország felé) behoz és kiviszen, Francziaország’ kivitelével és behozatalával a’ vámszövetség’, Schweicz és Sardinia fe­lé, nevezetesb forgalmi tárgyak 1843ban körülbelül a’ kö­vetkezők voltak. Behozatal a’ bajor, helvét ’s az idegen olasz határok felől, Ausztriába, főleg franczia áruczikkekben: franczia gabnaszesz, ami azonban már most nagy versenynyel talál­kozik a’ gallicziai, szléziai, cseh és lombard szeszgyártás­ban) 11,829 mázsa; festő anyag, gyökök 18,103 m., fa­olaj 27,423 m. és bor legalább 60,000 üveg, soda, föld­szurok, tűzkő ’stb. Diszáruk (29,676 fr.), tudományi ma­­sterek (30,654 fr.), ruhadarabok (8,953 leginkább vám­mentesen a’diplomatához tartozó személyek’ számára), gé­­pe­k (248,240 fr.), minták (22,870 fr.), papír, főleg finom (936 m.), illatszer (57 m.) ezteromaáruk (14,906 fr.), szíj­gyártó munka (5,609 fr.), lábbeli (1,703 fr.), ezüst és egyéb ékszer és fénymázos áruk, óra, kocsi, porczellán, könyv, metszetek, szőnyegek, finomított üvegek, finom szappan, keztyü , selyemáruk, ’s mindennemű divat-és fényűzési czikkek. — Sőt idegen és saját gyarmataiból is küld ez irányban Francziaország áruczikkeket, mint p. o. indigót, gyapotot, sáfránt ’stb. Ellenben az említett irányban Francziaország’ határai felé vitt áruczikkek között kétségtelenül Ausztria’ kivitelé­re lehet tenni többek között: az aczélt, (Ausztria’ kivitele ez irányban 17,997, Francziaország’ bevitele 7,999 má­zsa) ; üvegáruk, (ausztriai kivitel ez irányban 14,292, fran­­czia bevitel 3,300 mázsa), eczetfa, (auszt. kivit. 30,003, franczia bevitel 13,924), kender, (ausztriai kivitel 19,163, franczia bevitel 6,600 mázsa), gyapjú, (auszt. kiv. 57,047, franczia bevitel 294,000 mázsa), nyers selyem, (Ausztria­ kivitele ez irányban 27,274,000 p.ft. Sardinián és Schwei­­ezon keresztül, miből nagy rész, — 13 millió ft. — An­gliába megy; Francziaország ez irányban 30,522,000 ft ér­tékűt viszen be), dohány (kivitel 3,482, bevitel 4,462 má­zsa), ásványvizek (kivitel 90,665 korsó, Francziaország’ bevitele ez irányban 361,065 kilogr.) ’stb. ’stb. Pontosabb adatokat leírunk a’ két ország’ tengeri keres­kedéséről a’ fran­czia vámtisztség’ jeles kimutatásiban. Marseille’ forgalma az ausztriai birodalom’ kikötőivel folyvást növekedésben van. 1837-ben még csak 152 hajó járt onnan, ’s már 1844 ben 331 ausztriai hajó, (88,791 tonna). Ezen hajózatban nagy része van a’ levantei és a’ fekete tenger’ kikötőiből űzött közbenjáró gabnakereske­­désnek. 1844 első felében 102 hajó ment onnan ausztriai lobogó alatt Marseillebe. A’ folyó évben azonban annyira megkevesedett e’ köztes kereskedés , hogy az első félév­ben csak 46 ausztriai hajó érkezett Marseillebe gabnával terhelve. Egyébként ezen gabnaszállitási üzlet nagy részint franczia kezekben van, mert a’ magas vám, mi nem csupán a’ hajókra, hanem az árukra is vettetik, igen nehezíti az ausztriai lobogó’ járását a’ franczia kikötökben. Szerződé­seknél fogva az egyesült statusok’, Anglia , Brasilia és Co­lumbia’ némelly áruczikkeit hasonló vámkedvezésben ré­szesíti Francziaország, azon országok saját lobogói alatt, mintha franczia lobogó alatt vitetnének be; e’ kedvezmény­ben , csak Ausztria és a’ szövetséges városok’ szabad kikötői nem részesülnek. Az ausztriai Lloyd panaszszal em­líti, miszerint illy kizáró rendszabályok mellett, midőn Francziaország olly közel Angliához , ’s magának ipara is sokkal fejlettebb, — kiviteli czikkeink Francziaország’ irá­nyában főleg csak élelmi­szerek , nyers anyagok ’s hulla­dékok lehetnek. ’S valóban nincs különben. Előttünk fek­szenek a’ két ország’ tengeri kereskedését illető statis­ticai táblák. Ásvány és mezőgazdasági termények", vagy azok, mellyeket a’halászat’s állattenyésztés nyújt, és némelly hulladékok teszik a’ kiviteli főbb czikkeket, így a’ higany, (1,102 ft pp., mire még szüksége van Francziaországnak, Spanyolországból veszi) fa tűzre és használatra 1,235,093, (ebből igen sok esik magyar dongákra, mellyek Fiume felé vitetnek ki), dohány 1,998,579, nyers selyem 15,373. #) Lásd az : 546., 554,558. számokat: — s­z­e­r­h- 286

Next