Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-09 / 552. szám
Csütörtök 553. October 9. 1845 PESTI HÍRLAP • p . boorman !*ntörtökön és pénteken Félévi előfizetés a’hét fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Megjelenik e’ lap minden héten négyszer v ■ n p, k dd c 183 M. a. egyébütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példáiban de rer „ -csak ”bécsi csopot.hHár utján történhetik - Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát apróbetükkel 5 pengő ki számíttatik. Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdődött másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Wanderer Iajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Szózat a’ magyar takarékpénztárakról. Fővárosi ujdonságok. Törvényhatósági dolgok: Horvátország (tartományi 2. és 3-ik ülés). Zemplén (karhatalom iránti intézmény). Csongrádból (megyei állapotok, intézmény a’ föisp. helyt.’ ügyében , önkéntes adózás). Aradmegye (tisztviselői kar’ névsora). Vegyes közlemények: Válasz a’ Pest. Zeit,’ 104. sz. pozsonyi czikkére. Külföld. Hirdetések. MAGITAIt®»S®Áe és EBDÉM. ap. kir. fölsége f. é. sept. 27-én kelt legrens. végzése szerint czegei gróf Wass Imrét és köröspataki gróf Kálnoki Pált az erdélyi udv. kanczellariánál tisztib. fogalmazókat az erdélyi kormányszékhez tisztb. titoknokokká méltóztatott kegy. kinevezni. A’ nagy magy. k. udv. kamara a’ barvineki k. harminczadnál megüresült beszedői tisztségre Poszepczinszki Lajost grazi kereskedelmi vám- és harminczadbeszedőt alkalmazta ideiglenesen. SZÓZAT a’ magyar takarékpénztárakról. A’ takarékpénztár anyja a’ gazdálkodásnak, kincse a’ kézműveseknek , tápintézete a’ szegényeknek, orvosszer a’ koldulás ellen , tőkepénz termesztője , ’s a’ nemzeti hitel’ főzugonya. — Timon. Míg évszázadunkat, életünket ’s erőnket véleményharczban fogyasztjuk; mig a’ világ forradalmakon keresztül kutatja a’ legtökéletesb kormány’ föllelhetlen alakját; mig türelmetlenül keressük , melly szabott arányban illeszthetjük törvényeinkbe a’ hatalmat ’s szabadságot; ne felejtsük egyszersmind , mikép’ e’ fontos kérdések az emberiségnek csak egy kis részét érdeklik; mikép’ továbbá , ha van egy ember, ki efféle vitatásokban tettleges részt vesz, más felül meg’ százan, sőt ezeren vannak, kiknek a’ politikáról fogalmuk sincs, — röviden, ne feledjük az emberiség’ legszámosb , legszenvedőbb ’s leggyengébb részét, a’ proletariusokat. Az emberi társadalom az’arányban szabja élénkbe kötelességeinket , a’ minőben előnyeiből részesít bennünket. A’ legkifejlettebb polgárisodás nem egyéb, mint a’ legigazságosb felosztása a’ társadalom’ jótékonyságainak ’s terheinek. A’ gazdagnak több kötelessége van , mert több tehetőséggel bir, a’ szegénynek ellenben több joga van a’ társadalom’ szorgalmára, mert több szüksége ’s gyengeségei vannak. — Mi tehát földbirtokosok , tulajdonosok , kereskedők , vagy iparosok, ha több felvilágosultsággal , gazdagsággal 's kényelemmel bírunk, ezt nem csupán magunknak nyujtá a’ polgárisodás; mi bírjuk azt ugyan érvényesen , de csak akkor élvezhetjük becsülettel , ha azt a’ polgárisodás’ jótéteményeiben kevésbbé részesült osztályokban is terjesztjük; — ezeknek kell isten és ember előtt azon kényelmek’ egy részit szentelni, miket e’ társadalom szerzett , egy részét azon felvilágosultságnak , mit tágasb oktatás nekünk nyújtott, azon gazdagságnak , mit a’ tulajdonosság nekünk biztosit; ez osztályokat meg kell hívnunk a’ társadalmi jólét’ aránylagos élvezetéhez , vezetnünk kell őket a’ kényelemhez, erényességhez, oktatáshoz ’s tulajdonhoz. A’ társadalmi jólét’ első eleme az oktatás, első eszköze az erény és szabadság , első biztosítása a’ tulajdon; roppant s üdvös eredményt eszközlünk tehát , ha egy gazdálkép intézet által az embereket ingó vagy ingatlan tőke’birtokára emeljük. Két ut van vagyonossághoz jutni: — az első tőkepénz asználata által, vagy földmivelésben vagy adás- verésben, s ez a mezőigazda ’s kereskedő’ helyzete. •Kz,másik ára az M5, erő-é s ipar-használatban áll, miből napidijt huzunk mások’ szolgálatában. EnTiTl' ze yeZCle ’s mi nlazoké, kik egyéni erejük által élnek napra napra napi fizetésökből. Itt nincs töke, vagy inkább a dolog a’ töke,s kinek kinek az ideje physical s értelmi ereje. Ha a’ gazdag egyideig nem munkáltatja tőkéjét az fogyatkozik ugyan bukásig, de ez csak idővel következhetik be; — de a’ munkás számtalan viszontagságnak kitéve csak betegség által is egyszerre koldusbotra kerülhet, mert tüstint elő áll a’ szükséges nincs mit fogyasztnia. — A’ munkásokat vagy proletariusokat elősegíteni, hogy magoknak tőkéket szerezhessenek, ez a’ legnemesb szolgálat , mit az emberiség’ e’ számos ’s könyörületreméltó osztályának tehetünk. De a’ tőkepénz’ különféle nemei nem alkalmasok mindig az emberek’ különféle osztályainak szükségére. A’ föld alkalmas a’ nagybirtokosoknak vagy a’ falusi pórnépnek , ki saját kezével munkálja, mert a’ föld keveset ’s lassan jövedelmez , ’s folytonosan újabb tőkéket vagy munkaelőlegezéseket feltételez. A’ kereskedés kisebb tulajdonosoknak való , mert többet jövedelmez, ’s könnyebben forgathatja tőkéjét az ember. A’ napi munkások’ osztályának a’ tőkepénz’ más neme szükséges. Szükséges pedig olly tőke, melly bármi csekély legyen is, de soha kezei közt ne heverjen vagy terméketlenül ne maradjon; szükséges olly töke, mellynek jövedelme bizonyos, ’s hogy gond és felvigyázat nélkül gyűjtögethesse azt saját hasznára; olly tőke, melly midőn neki bizonyos ’s állandó jövedelmet hoz, legelső alkalommal, legelső szükségkör, bármelly felszólításra birtokába visszajuthasson; olly tőke végre, mellyet ne legyen kénytelen a’ napi munkás tetemes’ összegre gyűjtögetni, hogy kihelyezhesse, hanem hogy keresete, gazdálkodása szerint képezhessen cseppen kint egy kincset, mellyböl szükség’ esetében meríthessen. Csak e’ mód szerint lehet a’ napi munkás’ helyzetén segíteni. Betegség, munkaszünet, drágaság, családgyarapodás, munkaszerek’ vásárlása, egy évi rész termés, házasság, mindezen az életben előforduló események olly helyzetet okozhatnak, hogy tőkéjét használnia kell. A’föld, kereskedés, ingatlan birtokrai kölcsön nem felelnek meg az ő szükségének; ha ekkép’ helyzi el tőkéjét, már akkor nincs rendeletére a’ pénze, ’s a’ szükség’ óráiban önmaga is kénytelen drága kölcsönt nehezen szerezni. Kik tehát a’ nép’ jólétét ’s erkölcsös voltát komolyan ’s őszintén kívánják, törekedniük kell takarékpénztárakat állítani megyéjökben. Világos , mikép’ illynemű intézet a’ napimunkások’ osztályának minden kívánható könnyűséget nyújt. Ajánl teljes biztosságot, mert csak szigorú kezelésre bizatik; Elfogad bármi csekély összeget,’s megóv ekkép’ minden haszontalan költségeskedéstől; Jövedelmezted a’ pénzt, ’s kiadja első kívánatra’; Serkent gazdálkodásra , mert bármi csekély összeg jövedelmet szerez; Biztosit betegség, valamelly csapás vagy munka-megszűnés ellen; Tartalék minden előrelátható vagy véletlen eseményre; Végre morális garantiát nyújt henyeség, rendetlenség, korhelység ’s minden gonoszságok ellen, mik igen gyakran felemésztik feleslegét, ’s nem hagynak hátra egyebet, késő bánat ’s kétségbeesésnél. Ti tehát napi munkások is szolgák, kik évi, vagy napi díjból éltek, ti kiknek szükségtök van tőkére, vagy némi előlegezésre , hogy történetesen betegség, vagy öregség által ne vesszetek, ti mindnyájan, kik egy évi nyomor után talán csak egy napot, vagy egy hetet, vagy hónapot élvezni akartok ! ti, kik biztossággal akartok az élet’ első javaihoz, egy házhoz, szántóföldhez, vagy bármelly birtokhoz jutni! ti, kik magatoknak családot, nőt, gyermekeket kívántok, ’s biztositani akarjátok ezeknek halálotok után a’ napi kenyeret ’s nevelést: — hordjatok be hetenkint, hónaponkint nehány garast, vagy forintot a’ nyitott ’s termékeny-takarék-pénztárba! Vagyonosságot találtok itt magatoknak, biztosságot gyermekeiteknek ; gazdálkodástok például szolgáland azoknak; a’ rend’ szelleme végre gazdagságot ’s erényességet szül; a’ holnap nem leend mindig fenyitö, ’s mindig rendeletetökre találjátok munkátok’ ’s óvatosságtok’ gyümölcseit, mellyek idővel kamatok által növeltettek, ’s jó az óra , midőn a’ szerzett kincshez nyúltok ’s átlátandjátok, mikép’ többre szolgál, mint a’ mennyi fáradságba megszerzése került. Törekedtünk e sorokban kitüntetni a’ takarékpénztárak’ szent hivatását, rendeltetését, hogy később javaslatainkat következtethessük, ’s mielőtt fejtegetésekbe bocsátkoznánk, ne zavarják össze nyájas olvasóim a’ csupán philantropicus intézetet azon illusiók teljes vállalatokkal, miket a’ szomjazó ipar tervez saját érdekében; kik ma takarékpénztárt állítanak fel, azoknak nyereségről nem szabad gondolkozniok ; jótékonyság és erköltsiség a’ czél; ’s ez elvből kiindulva két szemrehányással terheljük a’ magyar takarékpénztárakat : 1-et nem igazgattanak terménetekhez képest, s 2-er egy helyre tetemes öszvegeket kölcsönöznek , mielőbbutóbb aligha veszedelmet nem okoz. — A’ takarékpénztáraknak az természete, hogy mint felebb előadók , azon szegény osztályba szivárogjanak vissza segélyezésképen az öszvegek, a’ mellyek’ köréből befolyattak , ’s ez annyival is inkább természetesb, mivel takarékpénztárnál a’pénznek folytonos izgásban kell maradnia, hogy első kívánságra kiszolgáltathassék. Már pedig ezen rendithetlen elv ellen csaknem minden hazai takarékpénztárak vétkeznek , mert ingatlan földbirtokra vagy házakra (legyen az bármi feltétel mellett is) előlegeznek, ’s így pénzüket legelső torlódáskor kivált törvénykezésünk mellett folyóvá nem tehetik , ’s szükségkép’ megakadandnak; holott más részről meg’ a’ föld- vagy házbirtokosnak lehetlen , hogy kölcsönt használhasson, ha azt húsz, harmincz évre nem veheti fel, ’s nem használhatja biztosan a' felmondás’ félelme nélkül, mert csak évek’ lejárta után gyümölcsözé ki neki jövedelemben azt, mit a’ kölcsön’ utján földbirtoka’ instructiójába ’stb. fektetett. Ámde ezt takarékpénztárak’ kölcsöneivel nem teheti, mert ennek huzamos időre pénzt kiadni nem szabad, ’s igy tehát nem segít a’ földmivelőn, vagy házbirtokoson , mig saját állását veszélyezteti. Mire fordítsák tehát a’ takarékpénztárak a’ befolyt öszvegeket ? Ipar’ és kereskedés’ élénkítésére, a’ pénzkeringés’ gyarapodására, mi közvetve egyenesen a’ földmivelőnek is használ felszámithatlanul. Nem szabad kivált hazánk political institution mellett az utólsó osztály’ verejtékesen gyűjtött pénzével pazarolni hagyni azon osztályt, mellynek az úgy is rabja , melly önmagán legkönnyebben segíthetne, ha valamit *) föláldozni tudna. Ennek kölcsönbank kell, ’s teremtsen; tőle függ. Ezen isten ’s ember előtt méltányos igazságot őszintén kimondva, következőkben öszpontosul nézetünk. Évek óta átlátjuk, miszerint a’ kereskedés’ ’s ipar’ előmozdítása nélkül nem nézhetünk másnak elébe , mint köznyomornak és sülyedésnek, mert nem az egyszerűség ’s visszavonultság, hanem a’ pénz kormányozza jelenleg a’ világot. — ’S pénz nélkül valóban az ember sem önmagát nem képezheti, sem gyermekét nem nevelheti, azaz jobblétre nem juthat. Ámde pénzt kiváltkép’ az áruk’ értékesítése szerez, mi a’ kereskedés ’s ipar által eszközöltetik. — Tehát a’ kereskedés és ipar’ előmozdítása legfőbb kötelességünk , mert anyagi és szellemi eredményre mutat. Az ipart ’s kereskedést legsikeresebben emelhetni , ha a’ pénzforgalom élénkittetik, ’s olcsó pénz ajánltatik az iparosnak is és kereskedőnek. Önálló kereskedésről ’s iparról szólunk, de ott , hol ez álláshoz nehány lépéssel közelíthetnénk, olly czélokra fordítjuk erőnket, mellyek vagy nem az ügyhöz illők, vagy csak magánérdeken ’s hiúságon alapulnak, önálló kereskedésről ’s iparról pedig addig nem gondolkodhatunk , mig kereskedőink ’s iparosaink a’ bécsi hiteltől függenek. — Egy szeszély ’s legkisebb politikai mozgalom a’ hitel’ visszavonását okozhatja , ’s ezért nagyobb vállalatokba nem ereszkedhetnek , a’ kereskedést ’s ipart nem emelhetik, mert az ingó hitel miatt nem terjedhetnek munkálataikban, hitel’ használata nélkül pedig bárki is keveset fog tenni a’ forgalom’ pályáján. Midőn a’ bécsi G.— bankház megbukott, sok pesti kereskedőt megrázkódtatott , mi elkerülhető lett volna , ha ők nem az, hanem hazai hitelhez fordulhattak vala, mert itt helyben kutathatjuk egy egyén’ körülményeit, ’s erkölcsössége ’s vállalatai szerint intézkedhetünk, holott a’ külföldi illyesekre mind nem tekint, így bizonyosan tudjuk, mikép’ Magyarországon egy gyárosnak bécsi, egyik, bárha a’ legcsekélyebb hitele is visszavonatott, egyedül csak azért mert gyönyörű vállalatán tágított; — tehát magánérdek ’s versenyzés’ félelme szolgált alapul e’ lépésnek. Azt is tudom , hogy egy kereskedő háznak a’ legszebb, legsikeresebb momentumban vonatott vissza egy bécsi háztól hitele , mi hasonlag csak holmi pletykák’ következtében történt. Hogy tehát a’ forgalomnak e’ két ága, a’ kereskedés ’s ipar állandólag , nemzetileg felvirágozhasson, okvetlen szükséges,mikép’mi a’pesti piaczot pénzpiaczczá,váltóüzletpiaczczá, szóval gyülde-(börze) piaczczá alakítani törekedjünk.— Pirulnunk kell, ha átszemléljük, mikép’ sokkal szegényebb, kereskedésre csak mostanában felébredt országok’ ’s tarto s) Igen, a’ legkönnyebben segíthetne magán , ha birtokviszonyait tisztába hozni, az ősiséget eltörleni, ’stb. akarná. __ Szerk. 68