Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-09 / 552. szám

Csütörtök 553. October 9. 1845 PESTI HÍRLAP • p . b­oorm­an !*n­­törtökön és pénteken Félévi előfizetés a’hét fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Megjelenik e’ lap minden héten négyszer v ■ n p, k dd c 183 M. a. egyébütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­ib­a­n d­e re­r „ -csak ”bécsi cs­opo­t.hHár utján történhetik - Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát apróbetükkel 5 pengő ki számíttatik. Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdődött másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „P­esti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Wanderer I­ajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Szózat a’ magyar takarékpénztárak­ról. Fővárosi ujdonságok. Törvényhatósági dol­gok: Horvátország (tartományi 2. és 3-ik ülés). Zemplén (kar­hatalom iránti intézmény). Csongrádból (megyei állapotok, intéz­mény a’ föisp. helyt.’ ügyében , önkéntes adózás). Aradmegye (tisztviselői kar’ névsora). Vegyes közlemények: Válasz a’ Pest. Zeit,’ 104. sz. pozsonyi czikkére. Külföld. Hirdetések. MAGITAIt®»S®Áe és EBDÉM.­ ­ ap. kir. fölsége f. é. sept. 27-én kelt legrens. végzése sze­rint czegei gróf Wass Imrét és köröspataki gróf K­á­l­­n­o­k­i Pált az erdélyi udv. kanczellariánál tisztib. fogalma­zókat az erdélyi kormányszékhez tisztb. titoknokokká méltóztatott kegy. kinevezni. A’ nagy magy. k. udv. kamara a’ barvineki k. harminczadnál megüresült beszedői tisztségre Poszepczinszki Lajost grazi kereskedelmi vám- és harminczadbeszedőt alkalmazta ideig­lenesen. SZÓZAT a’ magyar takarékpénztárakról. A’ takarékpénztár anyja a’ gazdálkodásnak, kincse a’ kézműveseknek , tápintézete a’ szegényeknek, orvosszer a’ koldulás ellen , tőkepénz termesztője , ’s a’ nemzeti hitel’ főzugonya. — Timon. Míg évszázadunkat, életünket ’s erőnket véleményharcz­­ban fogyasztjuk; mig a’ világ forradalmakon keresztül ku­tatja a’ legtökéletesb kormány’ föllelhetlen alakját; mig türelmetlenül keressük , melly szabott arányban illeszthet­jük törvényeinkbe a’ hatalmat ’s szabadságot; ne felejtsük egyszersmind , mikép’ e’ fontos kérdések az emberiségnek csak egy kis részét érdeklik; mikép’ továbbá , ha van egy ember, ki efféle vitatásokban tettleges részt vesz, más felül meg’ százan, sőt ezeren vannak, kiknek a’ politikáról fogalmuk sincs, — röviden, ne feledjük az emberiség’ leg­­számosb , legszenvedőbb ’s leggyengébb részét, a’ proleta­­riusokat. Az emberi társadalom az’arányban szabja élénkbe köte­lességeinket , a’ minőben előnyeiből részesít bennünket. A’ legkifejlettebb polgárisodás nem egyéb, mint a’ legigaz­­ságosb felosztása a’ társadalom’ jótékonyságainak ’s terhei­nek. A’ gazdagnak több kötelessége van , mert több tehe­tőséggel bir, a’ szegénynek ellenben több joga van a’ tár­sadalom’ szorgalmára, mert több szüksége ’s gyengeségei vannak. — Mi tehát földbirtokosok , tulajdonosok , keres­kedők , vagy iparosok, ha több felvilágosultsággal , gaz­dagsággal 's kényelemmel bírunk, ezt nem csupán ma­gunknak nyujtá a’ polgárisodás; mi bírjuk azt ugyan érvé­nyesen , de csak akkor élvezhetjük becsülettel , ha azt a’ polgárisodás’ jótéteményeiben kevésbbé részesült osztá­lyokban is terjesztjük; — ezeknek kell isten és ember előtt azon kényelmek’ egy részit szentelni, miket e’ társadalom szerzett , egy részét azon felvilágosultságnak , mit tágasb oktatás nekünk nyújtott, azon gazdagságnak , mit a’ tulaj­donosság nekünk biztosit; ez osztályokat meg kell hívnunk a’ társadalmi jólét’ aránylagos élvezetéhez , vezetnünk kell őket a’ kényelemhez, erényességhez, oktatáshoz ’s tu­lajdonhoz. A’ társadalmi jólét’ első eleme az oktatás, első eszköze az erény és szabadság , első biztosítása a’ tulajdon; rop­­pant s üdvös eredményt eszközlünk tehát , ha egy gazdál­ké­p intézet által az embereket ingó vagy ingatlan tőke’bir­­tokára emeljük.­­ Két ut van vagyonossághoz jutni: — az e­l­s­ő tőke­­pénz asználata által, vagy földmivelésben vagy adás- ve­­résben, s ez a mezőigazda ’s kereskedő’ helyzete. •Kz,másik ára az M5, erő-é s ipar-hasz­nálatban áll, miből napidijt huzunk mások’ szolgálatában. E­­nTiTl' ze yeZCle ’s mi n­lazoké, kik egyéni erejük által élnek napra napra napi fizetésökből. Itt nincs töke, vagy inkább a dolog a’ töke,­­s kinek kinek az ideje physical s értelmi ereje.­­ Ha a’ gazdag egyideig nem munkáltatja tőkéjét az fo­gyatkozik ugyan bukásig, de ez csak idővel következhetik be; — de a’ munkás számtalan viszontagságnak kitéve csak betegség által is egyszerre koldusbotra kerülhet, mert tüstint elő áll a’ szükséges nincs mit fogyasztnia. — A’ munkásokat vagy proletariusokat elősegíteni, hogy magoknak tőkéket szerezhessenek, ez a’ legnemesb szol­gálat , mit az emberiség’ e’ számos ’s könyörületreméltó osztályának tehetünk. De a’ tőkepénz’ különféle nemei nem alkalmasok mindig az emberek’ különféle osztályainak szükségére. A’ föld al­kalmas a’ nagybirtokosoknak vagy a’ falusi pórnépnek , ki saját kezével munkálja, mert a’ föld keveset ’s lassan jöve­delmez , ’s folytonosan újabb tőkéket vagy munkaelőlege­zéseket feltételez. A’ kereskedés kisebb tulajdonosoknak való , mert többet jövedelmez, ’s könnyebben forgathatja tőkéjét az ember. A’ napi­ munkások’ osztályának a’ tőkepénz’ más neme szükséges. Szükséges pedig olly tőke, melly bármi csekély legyen is, de soha kezei közt ne heverjen vagy terméket­lenül ne maradjon; szükséges olly töke, mellynek jövedelme bizonyos, ’s hogy gond és felvigyázat nélkül gyűjtögethesse azt saját hasznára; olly tőke, melly midőn neki bizonyos ’s állandó jövedelmet hoz, legelső alkalommal, legelső szük­ségkör, bármelly felszólításra birtokába visszajuthasson; olly tőke végre, mellyet ne legyen kénytelen a’ napi mun­kás tetemes’ összegre gyűjtögetni, hogy kihelyezhesse, hanem hogy keresete, gazdálkodása szerint képezhessen cseppen kint egy kincset, mellyböl szükség’ esetében me­ríthessen. Csak e’ mód szerint lehet a’ napi munkás’ helyze­tén segíteni. Betegség, munkaszünet, drágaság, családgya­rapodás, munkaszerek’ vásárlása, egy évi rész termés, házasság, mindezen az életben előforduló események olly helyzetet okozhatnak, hogy tőkéjét használnia kell. A’föld, kereskedés, ingatlan birtokrai kölcsön nem felelnek meg az ő szükségének; ha ekkép’ helyzi el tőkéjét, már akkor nincs rendeletére a’ pénze, ’s a’ szükség’ óráiban önmaga is kénytelen drága kölcsönt nehezen szerezni. Kik tehát a’ nép’ jólétét ’s erkölcsös voltát komolyan ’s őszintén kívánják, törekedniük kell takarékpénztárakat ál­lítani megyéjökben. Világos , mikép’ illynemű intézet a’ napimunkások’ osztályának minden kívánható könnyűséget nyújt. Ajánl teljes biztosságot, mert csak szigorú kezelésre bizatik; Elfogad bármi csekély összeget,’s megóv ekkép’ minden haszontalan költségeskedéstől; Jövedelmezted a’ pénzt, ’s kiadja első kívánatra’; Serkent gazdálkodásra , mert bármi csekély összeg jö­vedelmet szerez; Biztosit betegség, valamelly csapás vagy munka-meg­szűnés ellen; Tartalék minden előrelátható vagy véletlen eseményre; Végre morális garantiát nyújt henyeség, rendetlenség, korhelység ’s minden gonoszságok ellen, mik igen gyakran felemésztik feleslegét, ’s nem hagynak hátra egyebet, késő bánat ’s kétségbeesésnél. Ti tehát napi munkások is szolgák, kik évi, vagy napi díjból éltek, ti kiknek szükségtök van tőkére, vagy némi előlegezésre , hogy történetesen betegség, vagy öregség által ne vesszetek, ti mindnyájan, kik egy évi nyomor után talán csak egy napot, vagy egy hetet, vagy hónapot élvezni akartok ! ti, kik biztossággal akartok az élet’ első javaihoz, egy házhoz, szántóföldhez, vagy bármelly birtokhoz jutni! ti, kik magatoknak családot, nőt, gyermekeket kívántok, ’s biztositani akarjátok ezeknek halálotok után a’ napi kenye­ret ’s nevelést: — hordjatok be hetenkint, hónaponkint nehány garast, vagy forintot a’ nyitott ’s termékeny-taka­­rék-pénztárba! Vagyonosságot találtok itt magatoknak, biz­tosságot gyermekeiteknek ; gazdálkodástok például szolgá­­land azoknak; a’ rend’ szelleme végre gazdagságot ’s eré­nyességet szül; a’ holnap nem leend mindig fenyitö, ’s mindig rendeletetökre találjátok munkátok’ ’s óvatosságtok’ gyümölcseit, mellyek idővel kamatok által növeltettek, ’s jó az óra , midőn a’ szerzett kincshez nyúltok ’s átlátand­­játok, mikép’ többre szolgál, mint a’ mennyi fáradságba megszerzése került. Törekedtünk e­ sorokban kitüntetni a’ takarékpénztárak’ szent hivatását, rendeltetését, hogy később javaslatainkat következtethessük, ’s mielőtt fejtegetésekbe bocsátkoznánk, ne zavarják össze nyájas olvasóim a’ csupán philantropicus intézetet azon illusiók teljes vállalatokkal, miket a’ szomjazó ipar tervez saját érdekében; kik ma takarékpénztárt állíta­nak fel, azoknak nyereségről nem szabad gondolkozniok ; jótékonyság és erköltsiség a’ czél; ’s ez elvből kiindulva két szemrehányással terheljük a’ magyar takarékpénztá­rakat : 1-et nem igazgattanak terménetekhez képest, s 2-er egy helyre tetemes öszvegeket kölcsönöznek , mi­előbbutóbb aligha veszedelmet nem okoz. — A’ takarékpénztáraknak az természete, hogy mint felebb előadók , azon szegény osztályba szivárogjanak vissza se­gélyezésképen az öszvegek, a’ mellyek’ köréből befolyat­tak , ’s ez annyival is inkább természetesb, mivel takarék­pénztárnál a’pénznek folytonos izgásban kell maradnia, hogy első kívánságra kiszolgáltathassék. Már pedig ezen ren­­dithetlen elv ellen csaknem minden hazai takarékpénztárak vétkeznek , mert ingatlan földbirtokra vagy házakra (legyen az bármi feltétel mellett is) előlegeznek, ’s így pénzüket legelső torlódáskor kivált törvénykezésünk mellett folyóvá nem tehetik , ’s szükségkép’ megakadandnak; holott más részről meg’ a’ föld- vagy házbirtokosnak lehetlen , hogy kölcsönt használhasson, ha azt húsz, harmincz évre nem ve­heti fel, ’s nem használhatja biztosan a' felmondás’ félelme nélkül, mert csak évek’ lejárta után gyümölcsözé ki neki jövedelemben azt, mit a’ kölcsön’ utján földbirtoka’ instru­­ctiójába ’stb. fektetett. Ámde ezt takarékpénztárak’ kölcsöneivel nem teheti, mert ennek huzamos időre pénzt kiadni nem szabad, ’s igy tehát nem segít a’ földm­ivelőn, vagy házbirtokoson , mig saját állását veszélyezteti. Mire fordítsák tehát a’ takarékpénztárak a’ befolyt ösz­vegeket ? Ipar’ és kereskedés’ élénkítésére, a’ pénzkeringés’ gya­rapodására, mi közvetve egyenesen a’ földmivelőnek is használ felszámithatlanul. Nem szabad kivált hazánk­ poli­tical institution mellett az utólsó osztály’ verejtékesen gyűj­tött pénzével pazarolni hagyni azon osztályt, mellynek az úgy is rabja , melly önmagán legkönnyebben segíthetne, ha valamit *) föláldozni tudna. Ennek kölcsönbank kell, ’s teremtsen; tőle függ. Ezen isten ’s ember előtt méltányos igazságot őszintén kimondva, következőkben öszpontosul nézetünk. Évek óta átlátjuk, miszerint a’ kereskedés’ ’s ipar’ elő­mozdítása nélkül nem nézhetünk másnak elébe , mint köz­nyomornak és sülyedésnek, mert nem az egyszerűség ’s visszavonultság, hanem a’ pénz kormányozza jelenleg a’ világot. — ’S pénz nélkül valóban az ember sem önmagát nem képezheti, sem gyermekét nem nevelheti, azaz jobb­létre nem juthat. Ámde pénzt kiváltkép’ az áruk’ értékesí­tése szerez, mi a’ kereskedés ’s ipar által eszközöltetik. — Tehát a’ kereskedés és ipar’ előmozdítása legfőbb köteles­ségünk , mert anyagi és szellemi eredményre mutat. Az ipart ’s kereskedést legsikeresebben emelhetni , ha a’ pénzforgalom élénkittetik, ’s olcsó pénz ajánltatik az iparos­nak is és kereskedőnek. Önálló kereskedésről ’s iparról szólunk, de ott , hol ez álláshoz nehány lépéssel közelít­hetnénk, olly czélokra fordítjuk erőnket, mellyek vagy nem az ügyhöz illők, vagy csak magánérdeken ’s hiúságon alapulnak, önálló kereskedésről ’s iparról pedig addig nem gondolkodhatunk , mig kereskedőink ’s iparosaink a’ bécsi hiteltől függenek. — Egy szeszély ’s legkisebb politikai mozgalom a’ hitel’ visszavonását okozhatja , ’s ezért na­gyobb vállalatokba nem ereszkedhetnek , a’ kereskedést ’s ipart nem emelhetik, mert az ingó hitel miatt nem ter­jedhetnek munkálataikban, hitel’ használata nélkül pe­dig bárki is keveset fog tenni a’ forgalom’ pályáján. Mi­dőn a’ bécsi G.— bankház megbukott, sok pesti keres­kedőt megrázkódtatott , mi elkerülhető lett volna , ha ők nem az, hanem hazai hitelhez fordulhattak vala, mert itt helyben kutathatjuk egy egyén’ körülményeit, ’s erköl­csössége ’s vállalatai szerint intézkedhetünk, holott a’ kül­földi illyesekre mind nem tekint, így bizonyosan tudjuk, mi­kép’ Magyarországon egy gyárosnak bécsi, egyik, bárha a’ legcsekélyebb hitele is visszavonatott, egyedül csak azért mert gyönyörű vállalatán tágított; — tehát magánérdek ’s versenyzés’ félelme szolgált alapul e’ lépésnek. Azt is tu­dom , hogy egy kereskedő háznak a’ legszebb, legsikere­sebb momentumban vonatott vissza egy bécsi háztól hitele , mi hasonlag csak holmi pletykák’ következtében történt. Hogy tehát a’ forgalomnak e’ két ága, a’ kereskedés ’s ipar állandólag , nemzetileg felvirágozhasson, okvetlen szüksé­ges,mikép’mi a’pesti piaczot pénzpiaczczá,váltóüzletpiaczczá, szóval gyülde-(börze) piaczczá alakítani törekedjünk.— Pirulnunk kell, ha átszemléljük, mikép’ sokkal szegényebb, kereskedésre csak mostanában felébredt országok’ ’s tarto­­ s) Igen, a’ legkönnyebben segíthetne magán , ha birtokviszo­nyait tisztába hozni, az ősiséget eltörleni, ’stb. akarná. __ S­z­e­r­k. 68

Next