Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-11 / 689. szám

miszerint ennek szerkesztője a’ Spiegel­ szerkesztője ’s társaitól az utczán világos nappal megtámadtatott ’s meg­veret­e­tt. Ily czudar, piszkos dologba k keverednünk igen kevés kedvünk van ugyan, azonban megvárjuk a’ Spiegli’ válaszát, ’s akkor majd mi is szólunk hozzá egy két szót a’ sértett fél’ érdekében. — □ törvényhatósági helyek« PESTMEGYE f. hó’ 9-én kezdte évnegyedes köz­gyűlését. — Sokan feszült várakozással tekintettek e’ nap’elébe; mert minden tudta, hogy a’volt főispáni hely­tartó, báró Prónay Albert’ helyét kir. tanácsos Földváry Gá­bor ur foglalandja el hihetőleg ezúttal. — Kivácsi volt tehát mindenik tudni, hogy Pestmegye’ rendei, miután az annyi megyékbe behozott „uj rendszer“ ellen elsők szólal­tak fel a’ hazában, mikint fogják viselni magokat,midőn ál­lítólagosan „de aris et focis agitur.“ — Szolgáljon ezeknek válaszul e’ gyűlés’ folyama, egyszersmind nyílt czáfolatkép’ mind azok’ számára , kik olly hibás véleményben vannak, mintha a’ magyar ellenzék az elnökség’ irányában vagy hideg mellőzést, vagy épen megférhetlenséget mutatna, akár van rá oka, akár nincs. A’ megye’ első alispánja, szives iljenekkel üdvözöltetve, elfoglalván az elnöki széket, megnyitó beszédében felhiva a’ rendeket az érintett nevezetes változás iránt úgy intéz­kedni , mint azt részint a’ múlt emlékek iránti pietas, ré­szint a’ jövő felőli intézkedés kívánja. Azután a’ jegyző ol­vasni kezdé a’ kisgyülés’ jegyzőkönyvét, mellynek folytában előkerültek az elnökileg kijelölt tárgyat érdeklő levelek. Nevezetesen pedig nádorunk ő fenségétől, mint e’ megye’ örökös főispánjától érkezett kettő- Egyikben b. Prónay Al­­bertnek a’ főm. hétszemélyes tábla’ ülnökévé, ’s kir. tan. Földváry Gábornak e’ megye’ főispáni helyettesévé lett ne­­veztetését hivatalosan tudatván, felhívja a’ BR-et, hogy ez utóbbi iránt kellő figyelemmel lévén, egyébiránt törvény- és alkotmány-szabta utakon működjenek. Másikában pedig ar­ról értesíti ő fensége a’ rendeket, hogy az ujdon kinevezett helytartó, hivatali esküjét ő fensége — mint e’ megye’ örö­kös főispánja’ kezébe letette. E’ levelekkel együtt felolvastatott magának a’ volt főis­páni helyettes bárónak búcsúlevele. Őszintén elismeri ab­ban, hogy 9 évi hivatalkodása alatt Pestmegye’ rendes sze­mélye iránt egyenkint és összesen mindenkor a’legnagyobb gyöngédséggel és kímélettel viseltettek, ’s habár egyéni né­zetével Pestmegyének az elnökség’ irányában használt mo­dora össze nem fér is , mégis megelégedve tekint vissza a’ rendek’ körében eltöltött 9 évre ’stb. Mind három tudósításra K. L. tb. fejezé ki Pestmegye’ összes rendeinek, érzelmeit mind a’ múltakra, mind a’ jö­vőre nézve. Szerinte — úgymond — jól értett megyei ha­tóságnak az administrationális körön kivül legfőbb hivatása: őrködni az alkotmány felett, ’s erélyesen fellépni ott, hol az sértetik, még akkor is, ha ezen sérelem határin kivül történnék. Mert valamint az alkotmány csak egy, úgy a’ seb, melly azon akárhol ejtetik, közös. — E’ nézetből in­dultak ki Pestmegye’ rendei, midőn az „új rendszer“ ellen a’ hazában elsők emeltek szót,— miben hogy nem is indul­tak puszta rémek után, mellékesen bizonyságul hivá fel szónok egy főispán urnak azóta igen dicséretes őszinteség­gel tett nyilatkozatát. — Pestmegyének akkor —■ privát vi­szonyait tekintve—illy föllépésre szüksége nem vala, viszo­nyai e’ tekintetben is sokkal kedvezőbbek lévén másokéinál. ’S ez természetes is, akár dolog’ akár személy’ szempontjá­ból. Első tekintetben azért, mert p. mig más megyékben az illy kinevezés nem mindig ismert befolyás’ következté­ben felülről jő : itt a’ megye’ főispánja, az ország’ tisztelt nádora gyakorolja fölterjesztés mellett ezen jogot. Más me­gyékben a’ helytartó’ kineveztetése után a’ főispánság üres czím marad: itt a cs. kir. fölbsége bennünket jelen becses soraiban is bizonyosakká tesz, hogy elnöki jogait, mint eddig minden érdekesebb tárgyban téve, ezentúl is szemé­lyesen gyakorolja, — miért szónok ö fensége’ magas sze­mélye iránt újabb hála’, tisztelet’ és szeretet’ érzelmeivel érzi magát lekötelezve.— Továbbá: Pestmegye’ főispáni helyettese az ország’ legelső, legconstitutionálisabb tisztvi­selője’ kezébe teszi le a’ hivatali esküt. Melly esküre nézve ha e’ megye’ részéről marad is még kívánni való, azt, mint országgyűlésen sürgetendőt, ezúttal mellőzi.—Végre: épen Pestvármegye az Esztergommal, hol a’ különben törvény­ben nem alapuló administratori hivatal ha nem is igazolást, legalább menthetőséget érdemel főispánjaik’ országos ma­gas állása miatt. — Személyi szempontból nem kevésbbé voltak kedvezők Pestmegye’ magány-viszonyai, miután 9 éven keresztül olly férfiut biit főispáni helyettesül, kihez a’ rendeket szeretet és bizalom kapcsolá. — Ezt maga is el­ismerő a’ leköszönt báró mind számtalan nyilatkozataiban, mind ezen búcsúlevélben , mit P­estmegye tőle meg is ér­demel.— Azt pedig, mit ő maga e’ megye’ modoráról mond, legfelebb egyes véleménynek vehetné, de annak sem veszi szólá, miután az hihetőkép’ csupán egy a’ búcsú’ érzelmei­ben túláradt kebel’ömlengése. Azonban ez legkevésbbé sem gátolja szólót azon indítványban miszerint küldöttség ne­veztessék ki, ő magának e’ megye’ hálaérzelmeit a’ mon­dottak szerint megviendő. — Mi a’ jövőt illeti: szóló a’ múlt és e’ közt, sem dologi sem személyi tekintetben vál­tozást és különbséget nem lát. Ugyanazon biztosítékokat feltalálja ebben mint abban, megerősítve az ország’ tisztelt nádorának azon constitutionalis kitétele , mellynél fogva nem szigorú engedelmességet parancsol, más példákhoz képest, hanem kellő figyelmet kíván. — Személyt tekint­ve pedig egyenesen köszönetet kiván nyilatkoztatni ’s meg­­iratni a’ megye’ nevében ő fenségének, hogy olly férfiú neveztetett e’ megye’ helyettesévé, ki a’ múltból mind con­­stitutionalis gondolkozása, mind tevékenységére nézve a’ rendek előtt kedvezőleg ismeretes. Az uj főispáni helyet­test is a’ fentebbi küldöttség által illy értelemben üdvözöl­­tetni kívánja , kinek kissé későbben olvastatott azon tudó­sítása, miszerint beiktatását a’ jelen közgyűlés’ tekintetéből f. hó’ 10-én tartandja. — Szólott ugyan még a’ tárgyhoz tb. E. is, de inkább csak pótlólag, egyik másik dolgot diplo­­matice világosítván, mi természetesen nem változtatott semmit a’ fentebb előadott háromfelé ágazó indítványon, úgymint a’ melly szó nélkül elfogadtatott, még a’ túlsó ol­dalon is. A’ számos tagból álló küldöttség’ kinevezése után, e’ megye’ két alispánjai a’ polgári és büntető perekben múlt közgyűlés óta hozott ítéletek’ számáról tenek jelentést,­­ mellynek végeztével olvastatott másod alispán Ny. P.-nak a’ megyéhez benyújtott folyamodása, mellyben újólag a’ dolgoztató házra hívja fel a’ rendek’ figyelmét, ’s kéri, hogy e’ czélra egy az eddiginél tágabb és alkalmasabb he­lyet, névszerint a’ közép épületrészen levő egypár ügyészi patvarját, ’s a’ fegyvertárnak úgyis csak czifraságnak való alsó részét engednék—’s mintegy 1620 pft költséggel idomuttatnák át a’RR. — így a’mostani 118 helyett 300 fog dolgozhatni. Hogy pedig ez anyagilag is igen hasznos, mutatja a’ múlt martius’ elejétől május’ utójáig bemutatott azon jelentés, melly szerint a’ rabok’ tartása a’ mondott hónapokban 209 pft és 18 krba kerülvén , ezen öszvegnek az idő alatti munkadijakból történt levonása után még fön­­marad 180 pft és nehány kr.­­ Erkölcsi hatását eléggé bi­zonyítja az, hogy az említett dolgozók közül fegyelmi bün­tetést még egy sem kapott. Ellenben egész öröm látni ezen nem nevelt hanem csak nevelődött tiszta magyar faj’ tanu­lékonyságát, mint szinte azt is, hogy a’még dolgoztatás­ban nem részesülök önmagok sürgetik a’ bevezetést. A’ kívánt költség megajánltatván olly módon, hogy azt a’ rendek még az országgyűlési követek’ számára felvett ’s még e’ végre vissza tartandó kölcsönből eszközlendik. K. L. tb. módokról kívánt gondoskodni, hogy az elmenendő rab szerzeményét elmente után el ne pazarolja, — egy tiszte­lendő ur vallási oktatást sürgetett, a’ jelentést tevő másod­alispán pedig kijelenté, mikép’ népszerű ismereteknek a’ rabok közti terjesztése végett az iparegyesület meg fog ké­retni. — A’ legelsőbb megpendített felügyelésröl választ­mány fog gondolkozni, — a’ vallási oktatás — mennyiben még nem volna elegendő , — maga idejében az ajánlkozók­tól szívesen fogadtatik, az iparegyesület’ nevében pedig annak igazgatója kedvező ígéretet ten. — Egy. LIPTÓMEGYE, május’ 30-án. Évnegyedenkint és több­ször kisebb időközökben is egyik gyűlés , a’ megyei ható­ságok’ ezen egyetlen egy orgánuma, a’ másikát éri, ’e kevés múlik el a’nélkül, hogy valamelly testvérhatóság, vagy rajta, vagy pedig más testvérhatóságon történt sérveit nem panaszolná. Ezen panaszok már most egy idő óta gyakrab­ban fordulnak elő , és az orvoslás, vagy csak a’ megnyug­tatás is vajmi igen ritkán érkezik meg. A’ nemzet’ ezen pa­naszos állapotát talán csak valami hypochondricus állapot­nak nevezni nem lehet, mert bizony, bizony, annyi sok te­endői közt, ha fájdalmai nem volnának, nem panaszkodnék. De talán ellenvetendi valaki, hogy nem minden megye pa­­naszoskodik , ’s több o­lyan is van, melly, az utóbbi esemé­nyekkel teljesen megelégülvén, megtámadólag kelt fel több panaszoskodó testvérmegyék ellen; ez vélekedésünk szerint elmúlik. Ha a’ megyei gyülekezetekből az értelmiség anyagi erő által ki nem szorittatik, ’s a’ tiszta meggyőződés, bár­miilyen véleményben is nyilatkozzék, mindennemű fondor­­kodásoknak alája nem vettetik , akkor mindenesetre ezen gyülekezetek’ határozatait bízvást a’ nemzet’ tiszta akaratá­nak lehet tekinteni, és hol a’nemzet’akarata tisztán nyi­latkozik, ott annak teljesítését akadályoztatni nem kell. Gondolom sok lesz széles e’ hazában , ki illyen meggyőző­désével lép át a’ megye’ tanácskozási tereme’ köszöbén, ily i­lyennel voltam én is, midőn e’ hét’ elején tisztelt első alis­pánunk által évnegyedes közgyűlésünk megnyittatott. Azon tisztelt első alispán , ki nemcsak tisztviselő társai, de az egész megyei egyetemnek, páratlan szorgalma, ernyedet­­len kitűrése ’s részrehajlatlan magaviselete által kiérdem­­lett szeretetét bírja, gyűlést nyitó beszédében röviden örül­te a’ megye’ állapotát ,’s, csak semleges téren maradva, elő­adó, hogy semmi ollyas nem történt, mi a’ rendek’ gondos­kodását eleve megkívánná. —Illy kezdet után, annyiszor tanúsított buzgalmától ’s ügyességétől szabad legyen remé­­lenünk, hogy ezen negativ térről positivitásokra is át fog idővel menni, ’s szerencsés elnöki tapintatánál fogva, sem­mire sem vezető puszta üdvözlések helyett, olly tárgyakra vezetendi a’ rendek’ figyelmét, mellyektől a’ megye jobb létét várja. És illyen tárgy bizony sok lehet e’ megyében, a’ többit ez alkalommal elmellőzve, nem lehetne-e hasonló magasabb buzdítás által a’ fakereskedök közt valami társu­latot alakítani, melly oda igyekeznék munkálódni, hogy a’ szétágazott, ’s e’ miatt nemcsak szűk szántóföldeinkben, de a’ leszállított faanyagokon is tetemes károkat tenni szo­kott Vágh-folyam’ partjai, hacsak imitt-amott is» kiigazittat­­nának, mit nagyobb részben talán az által is lehetne elérni, ha minden leszállított tutajtól ezen társaság’ pénztárába va­lami csekély fizetés határoztatnék. E’ tárgy iránt már ha­tározatokba ment indítványok is történtek, de valami köze­lítő lépés még eddig nem létetett. — Ezután sorozatunk szerint egynéhány magányügyekben kiadott k. udvari ren­deleteken átesvén, a’ fő kormányszéki intézvények között egyik vitatkozásra szolgált alkalmul az­t,amelly a’ mérsék­leti egylet’ szabályainak fölterjesztését kívánja. Ezen me­gye még egy év előtt választmányt nevezett, melly bizo­nyos módokat javasoljon , mik által testi lelki erőben hátra­maradt népünk között a’ szembetűnő káros következések­kel eg­y­bekapcsolt mértéktelen pálinkaivást akadályoztatni lehessen; — az érintett választmány a’ többi közt azt is ja­vaslatba hozá, miszerint ezen mérsékleti egyletbe lépők magokat lekötelezhetik egy pengő forint’ büntetése alatt a’ mérsékletesség’ megtartandására. A’ fő kormányszék ezt nem helyeselvén , inkább szellemileg kívánt hatni e’ tekin­tetben a’ népre, azonban a’ megye’ rendet, tapasztalván a’ szellemi hathatás’ hiányait és a’ népnevelés’ elhanyagolá­sát, minthogy a’ nagymélt. helytartó tanácsnak, a’ megye’ nézete szerint, a’ kötött szerződéseket megerőtlenit­­hetni nincs hatalmában, és különben is azon elvet to­vábbá fentartva, hogy valamelly egylet’ működhetése, alkotványos egyesülhetési jognál fogva , ’ nagymélt. helytartó tanács’ jóváhagyásától fel nem tételezhető, ezen értelemben az érintett fő kormányszéket felvilágosittatni ha­tározónk. —­ Zalamegyének az evangélikusok’ fő tanodáiban létező magyar nyelvmivelő társulatokat tiltó rendelet’ kö­vetkeztében velünk közlött felírását, az ottan kifejtett okoknál fogva szinte különös felírás által ő felsége előtt mi is pártoljuk. — Pozsony, Pest, Zágráb és Zalavármegyék* ismeretes körleveleire, kivévén három vagy négy különvé­­leményü urakat, közakarattal következő határozat hozatta­­tott: „nemes Pozsony, Pest, Zágráb, de főleg Zalamegye’ leveleiben a’ megye’ részéről már is sérelmesnek nyilvání­tott előadattak , súlyos sérelmeknek tekintetvén, ’s emlí­tett levelekben kifejtett nézeteket e’ megye’ rendes testvé­riig osztván, azok az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó ’s eljárására nézve hozott megyei végzésre ezennel figyel­meztetett választmányhoz a’ végett utasittatnak, hogy a’ megyénk által általánosan sérelmeseknek ismert valamennyi pontokra külön utasítást készítsen, az 1836-ki 21-ik t.cz. miképeni foganatosithatása’ siettetéséről véleménye bevá­ratni,’s nemes Zalamegye, levelében foglalt nézeteinek ma­gunkévá lett tételéről ’s ez érdembeni eljárásunkról érte­­sittetni fogván.“ Nemes Szabolcs ügye’ országgyűlés’ tartását sürgető és a’ lengyel-ügyet is megérintő levelét tudomá­sul vettük. Azonban ez alkalommal emlékeztetének a’ me­gye’ rendei azon borzasztó eseményekre, mellyek csak a’ magas kárpáthi béretek által tőlünk elválasztott szomszéd Gallicziában történtek, ’s figyelmeztetének azon mészárlá­sokra, mellyek számos gallicziai nemes családokon a’ felbő­szült pórnép által véghez vitettek, — a’ szerencsétlen ál­dozatok’ éghez csengő kiáltásait majdnem saját füleinkkel hallók, ennélfogva mondatott, hogy ha jobb sorsra akarjuk magunkat érdemesíteni, okuljunk a’ szerencsétlen szom­széd’ kárán; és mivel azon hűbéri viszonyok, mellyek Gal­­licziában léteznek, nem igen nagyban különböznek Magyar­­ország­ hűbéri viszonyaitól, az az elölt olly kedves patriar­chális élet pedig a’ polgárisodás’ sugárai által már úgy szól­va végképen kiszorittatott Európából, ha a’ magyar, fökép’ közép aristocratia, melly szüntelen a’pórnép közt él, ha­son szerencsétlenségeket eleve el akarja hárítani, szüksé­ges, hogy azon viszonyok, mellyek a’ földesúr és jobbágy közt mai napig is léteznek, bármi áron végkép’ megszüntes­senek, és a’ jobbágyból polgár tétessék; ezt pedig az indít­ványozó leginkább vélte elérhetőnek, ha a’jövő ország­gyűléskor az örökváltság’általános eszközlését első teendő­ink közé számitandjuk, melly indítvány szinte országgyű­lési választmányhoz utasittatott, — bár a’ fent érintett esz­mék az örökváltság és az adó’ közös viselése szükségessé­géhez némi súlyúi szolgálhatnának, hogy rólunk is ne mond­hassa az utó­világ „Sero sapiunt Phryges.“ — Turopolya’ kerületének utóbbi körlevele, kár hogy olvasatlanul az or­szággyűlési választmánynak kiadatott; ellenben Verőcze­­vármegye’ ismeretes értelmű levelét nem pártoltuk.— Ezen gyűlésre, miután országos hirü főorvosunk, Flittner János Keresztély, mindnyájunk’ sajnálatára, eddig viselt főorvosi hivatalától elbúcsúzott, ’s annak betöltésére május’ 27-ike kitüzetett, ezen hivatalra eddigi tiszteletbeli orvos Mihá­­lyik Viktor közakarattal elválasztatott. Jövő évnegyedes közgyűlés augusztus 2 3-án reend. — Dobák Antal. NYITRÁBOL, (vége.) Mintegy néma enyhítéséül a’ két intézvény­ okozta keserű érzetnek, Pest és Zalamegyék’ levelei vetettek fel, de nem azon enyhítésül, mintha ezen levelek’ tárgyai az intézvények’ tárgyainál örvendetesebbek volnának, nem, épen nem, rokonok azok, sőt testvérek, egy atyának gyermekei,hasonlók egymáshoz testben, lélek­ben , — az enyhítésnek csak azon oldalát értse az érdemes olvasó, hogy Pestnek és Zalának szózata hangzott tere­­münkben, és jól esik a’ keserűségben egy rokonszenvet bíró testvér’ hangja, jól esik a’ szenvedésben egy erősnek bátorító szózata. Első vala Pestmegyének a’ horvát eseményekre és Bécsbe rendelt küldöttség’ eljárására vonatkozó levele, melly szerint a’ levelező megye jelen kormány iránt a’ bizalmát lehetlennek vallván, és felírás’ utján sikert nem várván, e’ tárgyakbani sérelmeknek előleges orvoslását kívánja olly formán , hogy azoknak óhajtott módoni fel nem oldatásáig az országos rendek más tárgyba ne bocsátkozzanak,és az olly lépéseket ajánló tanácsosoknak feleletre vonatása követel­­tessék; — e’ levelezés’ felolvasása után, egy közkedves­­ségü szónok, B. A. akkép’ nyilatkozott, hogy némelly ha­tóságok Pestnek rész néven vették a’ vezérkedést, — ő Pestnek, a’hol leginkább van öszpontositva az értelmi erő, ezért köszönetet szavaz : — a’ helytartótanács meg nem felelt kötelességének, fel nem írván a’ törvények’sértése iránt, — hanem inkább megdorgálta a’ figyelmeztető Pest­­megyét, és eltiltotta a’ figyelmeztetést. — Pestmegye conservativ volt, ragaszkodott a’ törvényekhez, ’s a’ miatt 396

Next