Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-07 / 687. szám

zott, miszerint a’ kereskedővilág annak terméketlensé­gét, nem sokára, elismerni kénytelenitteték; a’ várva várt segély nem érkezett , ’s már kezdék a’ jószágoknak a’ Luiza­ utoni szállítása’ czélszerűtlenségét, főkép’ Fiume felé, elismerni. — Nagy része a’ magyar áruknak elhagyá a’ magyar tengermelléki kivitelt, leginkább pedig Fiúmét,’s Zeng felé véve útját, hol a’ kivitel a’ jelen évben (mi saj­nos , ’s ennek még sajnosabb jövendőjétől félünk) sokkal nagyobb, mivel szoros számítás szerint egy mérő gabona 13 poo­krral szállittatik olcsóbban oda , mint Fiuméba. — Hogy ha a’ magyar tengermellék ezen szomorú tapasztalást olly időben tette volna , mikor a’ kereskedés’ eszméje föl­dünkön még ismeretlen volt, akkor ebbeni fájdalmunk sok­kal tűrhetőbb volna , mint most, midőn a’ kereskedés min­den érző ember’ fő gondoskodási tárgya , ’s minden nemű lapjaink’ egyik fő feladata; ’s midőn nemcsak ezen kizáró­lag a’ kereskedésre szentelt népe tengermellékünknek, ha­nem az egész műveit (civilisált) Európa , a’ magából fejlődő ,s még sok érintetlen kincsekkel bíró magyar hontól méltán várja, hogy az a’ nagy világgal­ kereskedésre egyetlen al­kalmas városának, Fiúménak, megkivántató eszközt szolgál­tasson; most midőn egy részről az ausztriai tartományok­ban a’ bécs-trieszti vasút óriási lépésekkel halad vége felé, más részről pedig a’ katonai hatóság, a’ török határszélen, Károlyvártól Zengig , egy rövidebb ’s kevesebb vám alá ve­tett ’s már kész mesterséges út’ építése és más czélszerű intézmények által, a’ portékák’ vitelét Zeng felé törekszik fordítani, mi már részint sikerült, illy fenyegető körülmé­nyek között, mondom , a’ jelen mérleg’ szomorú eredmé­nyeit hazafias kebel közönbösséggel nem szemlélheti. — Ki a’ magyar viszonyokkal ismeretes, tudja, hogy az ország­ban két nagy politicai párt létezik, ’s mindkettő hirdeti, hogy szándéka a’ kereskedést előmozdítani. Önök vagy is azon rész, mellyhez e’ lapok’ vezetői a’ régibb idők óta tartozónak, mindent elkövettek’s követnek, hogy nem­zetünk’ figyelmét fordítsák a’ tengerpartra. Azonban mind­eddig nem történt semmi. De csak kitürés, lankadatlan izga­tás , ’s rövid idő alatt minden kedvező szint válthat. Az itteni kereskedővilág, melly politicánk’ részletességeibe nem elegyedik, valamint az idegenek, kik az efféle ügyekben még járatlanabbak, rólunk nem kedvező véle­ménynyel vannak. — A’ franczia igy szól „payez et vous serez consideré“ mivel pedig mi a’ fizetésről még hallani sem akarunk, e’szerint minket sem considerálnak, azaz vesznek számba, ’s igazuk van. — Az angol, ki még rövi­debben ítél más nemzetről, minket nem is ismer, ’s ha is­mer is, nem tartja érdemesnek rólunk beszélni. Nem régiben egy angol utazótól, keresztül utazta’ alkalmával, kérdem a’ véleményét Magyarhon ’s népeiről; „neki tetszik Magyaror­szág“ Jön a’ felelet „különösen a’ magyar nép, mivel az a’ földnek legszerencsésebb lakosa.“ ’S én ennek további bővebb értelmét megtudni szándékozván, azon választ kapám „hogy ő még soha és sehol annyi önelégültet nem látott és talált mint a’ magyar földön.“ Mellőzöm e’ szavak’ bővebb fej­tegetését, kinek kinek tulajdon belátására bízván. — De térjünk a’dologra; értem a’ magyar tengermellék’ 1843. katonai évbeni kereskedelmi mérlege’ taglalatját, egybe­­hasonlitva az 1843/4-ik évivel. Ha csak felülegesen hasonlít­juk ez utolsó év’ kereskedelmi mozgalmát az 1843/4-kivel, már is feltűnik a’ hiány. — Tekintsük meg csak közelebbről ezen számokat, ’s világosan kitűnik a’ kár. A’ fő veszteség van a’kivitelnél, az 1843/4-ik évben 4,567472 pee forint áru jószág vizetett ki, az 184­­-ben 4,152503 ftnyi, ’s itt a’ veszteség 414,969 forint, melly mintegy kilenczed rész­szel kevesebb az előbbemnél, azaz Magyarországból ’/6 részszel kevesebb vitetett ki a’ magyar tengermellékeken 1843/5 évben, mint 1843/4-ben, ’s itt van a’ nagy veszte­ség , mert a’ kiviteli kereskedés, mint a’ magyar keres­kedés’ fő alapja , van itt kérdésben, erre van Fiuménak jövendő reménye ’s minden újabb combinatio építve, mint p. o. a’ vukovár-fiumei vasut’stb. De vegyük még közelebb­ről szemügyre a’ kiviteli kereskedést, ’s átlátjuk, miszerint csak ezen egy kereskedési ág életeleme Fiuménak, ’s a’ be­vitel még nem is mint kereskedés, hanem mint egy kis szállitványi vagy átviteli foglalkozás szemlélhető , úgy any­­nyira, hogy hat millió kivitel mellett a’ magyar tenger­mellék megélhetne, de egy tízszer nagyobb bevitel mellett, mint az eddigi, kénytelen volna elveszni, mert a’ kivitel csekély értékű portékákból áll, mellynek szállítása szára­zon több fáradságot kíván, forgalomba hozza a’hajózást a’ folyókon, a’ fuvarosokat a’ szárazon, a’ réveket és a’ ten­geri hajózást. — Azon sok fuvarosok , kik a’ portékát a’ tenger mellé szállítják , bérök’ egy részét a’ révben költik el, ’s ez által a’ lakosok’ jólétét segélik elő. — A’ kivitel továbbá olly czikkekböl áll, mellyeknek, mint p. o. a’ ga­bonának fentartására nagy hely kívántatik, mi által a’ rak­tárok’ tulajdonosai nyernek. —Gabona, fanemük és dohány nagy terjüségök miatt sok ember­ kézen mennek keresztül, azoknak a’ raktárba ’s onnan a’ hajóra vitelére sok ember kívántatik. — A’ dohánynál megemlítendő , hogy az na­gyobb részint itt válogattatik , mire ismét sok kéz szük­séges , ’s utazó és más kereskedősegédeket vont ide. — Dohány, rongy és gabona hozzák ezenkívül életbe az itteni sok apró gyárakat, a’ hires és nagyszerű papírgyárt és abonamalmot. — A’ hely’ szűk volta nem engedi, hogy a’ tviteli czikkek’ bővebb taglalásába bocsátkozzam; legyen elég a’ mondottak’ bizonyítására, miszerint, ha a’ magyar kereskedelmi társaság olajmagokkal 1844/s évben nagyobb forgalmat gyakorlott is, mint 184­­-ben, még nem oszlatja el aggodalmunkat, mert már ez évben ezen czikk’ ki­vitele itt csaknem egészen megszűnt; a’ gabona és kender’ kivitelének kitűnő csökkenése a’ legsajnálkozásra méltóbb , ’s különösen a' kenderkivitel, az ó futótérben egészen meg­szűnt , nem folytatván kereskedését­ ezen czikkel azon trieszti ház, mellynek ügyvitele itt egy hazánkfiára volt bízva. — A’ nem rég’ alapult magyar kereskedelmi társa­ságon ’s nehány trieszti kereskedőn kívül, az egész ma­gyar tengermelléki kivitel, itteni kereskedők ’s nagyob­­bára tulajdon tőkéjük által űzetik, ’s azon nyereség, mely­­lyet a’ kereskedés ad, itteni kereskedők’ kezei közé jutván, pénz kerül forgásba a’ rév’ mindenrendü lakosai között.­­ Az 1843/4 évben nyereség nevelte jólétét, keletét’s építé­szeti kedvét Fiúménak, ’s ha az itteni tehetösb kereskedők most Zeng felé vitetik is jószágaikat , városunk ezzel még mindig nyer, idejövén a’ nyereség; de ha ezen környül­­mények továbbra is úgy maradnak, akkor az itteni egy­néhány tőketulajdonos Zengbe költözik , mivel minden kereskedő ott kivan leginkább lenni, hol legtöbb a’ foglala­tossága, a’ kereskedőnek, ha nem magyar, minden rév egy­forma, ’s ubi bene , ibi patria , — de ekkor, kevés év’ töltével, fű nőne utczáin az egykor , azaz jelenben , nagy reményű Fiúménak. — Az 1845/1 év’mérlege még sajnosabb eredményű leend, mert most, midőn a’legnagyobb moz­galomnak kellene uralkodni mind szárazon mind vizen, szinte semmi sem látható. — A’ mi a’ bevitelt illeti, az mint mindig úgy most is szinte ~o. --- Azon szép számok, mellyek a’ mérlegben láthatók, a’gyarmati és déli gyümölcs­­czikkek’ nagyszerű értékei, mellyek Triesztből nagy részint mint átviteli portéka, Szerbországba, és egy kis része Magyarhonba küldetik, — mellyből itt legkevesebb specu­late nyereség sem marad , mert az abból származó jöve­delem , melly a’ szállitványos (Spediteur), hajós és fu­varos’ kezébe megy, — kevés, — csekély lévén ter­mék és nehézségök ezen portékáknak, hat személy és két ló ele­gendő az egész fiuméi bevitelre. — Említettem már előbbeni közlésemben, hogy ezen bevitelt is , csak a’ Luizaut’ igaz­gatóságának köszönhetni, melly a’ beviteli vámot 18 krról 10-re szállította mázsánkint*) ,’s, mindezen csekély haszon mellett , még sem tagadhatni, hogy a’ bevitel figyelmet érdemel, hogy ha ugyan is egyszer elismertetik , hogy a’ portékaszállitás, a’ szerb és magyar földre, Fiúmén keresz­tül hasznosabb és czélszerűbb, mint Laybach felé, akkor pártoltatni fog ezen vonal minden magyar kereskedő által; ’s jelentékennyé és állandóvá válván a’ Fiúmén keresztüli bevitel (mi végre előbb a’ kivitelnél megnevezett akadályok elháritandók) a’ mostani csekély szállitványi foglalkozás valódi kereskedéssé válhatna, mert akkor találkoznának itt is egyének, kik a’ gyarmati czikkeket és déli gyümöl­csöket nagyobb mennyiségben hozatnák, ’s azokkal a’ magyarok’ szükségeit fedeznék. Ezek szerint a’ hon legyen vigyázattal arra, hogy a’jószágszállitás Magyarországból ’s ennek középpontjából Fiúméba és vissza olcsóbban, bá­­torságosan ’s ne lassúbban történjék, mint a’ trieszt- lau­­bachi vonalon. — Cz. J. Tervésiyh­atósági dolgok* UNGMEGYÉBÖL U­n­g­v­á­r, május’25-én. Évnegye­­gyedes közgyűlésünk’ e’ hó’ 25-én véve kezdetét, első alispánunk’ elnöklete alatt. — A’ még nálunk annyira szo­kásban levő scontrók’ felolvasása után , a’ több évekre ter­­jedett kisgyülések’jegyzőkönyvei hitelesíttettek. — De hála az egeknek­­ mi is elérendjük már jövőre, hogy elnöklő al­ispánunk , évnegyedes közgyűléseinket mindenkor a’ me­gye’ belállapotáról, jelentésével fogja megkezdeni. — A’ jegyzőkönyvek’ felolvasása után, a’felsőbb helyekről ér­kezett , több rendbeli intézvények’ felolvasása következett. Ezen intézvények közül leginkább kettő voná magára figyel­­möket a’ rendeknek. Az elsőben felszólítja a’ megyét a’ helyt, tanács , hogy adná okát, miért vetett ki országgyű­lési költségek’ fejében többet, mint a’mennyi valósággal szükséges, azon költségek’ fedezésére. Többen azt álli­­ták, hogy a’ ht.tanácsnak joga nincs abba beleavatkozni, mert a’ nemesség maga javai felett, öntetszése ’s akaratja szerint, rendelkezhetik, — de azért mégis fel fogjuk ter­jeszteni okainkat. A’ másodikban ő felsége, a’ görög n. egyesült egyházi rendnek kérelmére, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy mind az, mi a’ róm. cath. vallásból az evang. vallások’ bármellyikére leendő átmenet’ eseteit ille­tőleg a’ múlt országgyűlési 1844-ik évi 111. t.cz. 5-ik §-tól kezdve, a’ 11. §-ig megállapittatott, a’ görög n. e. vallá­­suakra is alkalmaztassék. Ezen intézvény, törvénybe iktatás’ tekintetéből, az uta­sításokkal foglalkozó választmánynak kiadatni rendeltetett. Olvastatott a’ zalai ismeretes körlevél, melly fölmutatja a’ nemzetnek, több évek alatt ’s különösen az újabb idők­ben alkotmányán ejtett vérző sebeit­ — A’ többség felkiál­tással kiváná ez ügyet magáévá tenni, de azok, kik a’ le­vélben vagy igen kevés , vagy pedig semmi sérelmet nem láttak? — szólani kívántak , ’s igy igen kevesek’ felszó­lalása után , az elnök kimondá a’ határozatot, melly sze­rint fájdalmas részvéttel fogadván e’ megye’ rendet is a’ tisztelt felhívó megye által felhozott sérelmeket, elhatáro­zók, hogy ezek közül mindazokat, mellyek iránt eddig is felírás’ útján segíteni kívánónak, ’s mellyek iránt már tevő­leges utasítása is van e’ megyének, az országgyűlési uta­sításokkal foglalkozó választmány országos sérelmek közé leendő iktatás végett sorozza, a’ többire pedig véleményes jelentését adja be.­­ E határozat felolvasása után többen felszólamlottak, úgy vélekedvén, hogy olly értelemben mondatott ki e’ hatá­rozat , miszerint az egy bihari sérelmet kivéve — miután az jelenleg vizsgálat alatt van, — a’ többit e’ megye is mint sérelmet magáévá teendi. — Egy öreg táblabiró az elnök­ségnek roszalá, hogy miért vétett fel olly későn azon életkérdésbe vágó levelet, de tt határozat változatlanul maradt. És valóban azon határozatiak megmagyarázásá­ra valósággal commentár kell, hogy a’t. olvasó közönség okos lehessen belőle. Én szerintem ezek lennének azon tár­gyak , mellyek iránt ezen megye részint felirt, részint pe­dig tevőleges utasítással van ellátva. A’ horvátországi za­varok miatt felirtunk őfelségéhez, és mint sérelmet uta­sításul kívánjuk adni követeinknek. Honfis egyének ügyében szinte felírással járultunk ő felségéhez ipttt részek* vissza­csatolása iránt már tevőleges utasitásont van, hogy mint sérelem tárgyaltassék az országgyűlésen. — A’ biharme­­gyei, továbbá a’ pesti és pozsonyi sérelmek, minthogy ezek iránt sem fel nem irtunk, sem utasítással ellátva nem va­gyunk,a’ választmányhozi utasításra ítéltettek ugyan a’ ha­tározat’ értelme szerint, de reméljük, hogy e’ megye, melly eddig testvérei’minden fájdalmaiban részt ven, ezen alkot­mányán ejtett súlyos sérelmeket sem fogja behunyt sze­mekkel elnézni. — Zágrábmegyének levele — miután már e’ részben a’ múlt országgyűlésre is adunk utasítást, — tu­domásul vétetett. Hontmegyének levele — mellyben egy töredék’ eljárása ellen emel szót — szinte tudomásul véte­tett. Zalamegyének a’nyelvmivelő iskolai társulatok el­len intézett rendelet’ ügyében kelt levelére határozták, hogy az e’ tárgybani intézkedhetés végett, a’ felhívó me­gye az intézvényben felhívott tiltó okok’ közlésére szólít—­tassék fel. — Szabolcsmegye’ levelét — melly az ország­gyűlésének minél előbbi megtartása iránti felírásra hiv fel bennünket, — nem pártolta e’ megye, azon egyszerű ok­ból, mivel úgy is nem messze van már azon idő , a’ mikor törvényszerüleg tartozik a’ fejedelem országgyűlést tar­tani. Turopolya’ községének, a’ királyi biztos elleni panaszos levelét fájdalommal véve e’ megye , ’s egyhangúlag pár­toló. Szolgabiráink’ jelentéséből kitűnt az , hogy mi az ipar’ tekintetéből nem vagyunk olly hátramaradva, mint mi ma­gunk gondolánk. — Megyénkben többféle hasznos irányú társulatok, gyárak, nevelő intézetek léteznek. — Van ugyan is nemzeti iskolánk, van a’róm. kath. külön iskolá­juk, van posztógyárunk , fürészmalmunk, czukorgyárunk, vashámorunk, és egy gyár, melly a’megyénkben létező porczellán-földet idegen alkatrészeitől megtisztítja , hogy igy megtisztítva adjuk a’ külföldnek, mert mi — fájdalom — fel nem használhatjuk, —­ van még védegyletünk és casinói egyesületünk. Végül nem hagyhatom említetlenül, a’ görög egyesül­tek mi nagy ellenszenvvel viseltetnek nyelvünk ellen. — Egy szolgabiránk ugyan­is azt jelenté, hogy minden egyéb népiskolákban tanítják a’ magyar nyelvet, csak a’ görög egyesültekében nem, — sőt az is állittatik, mintha eziránt nekiek felsőbb helyről parancsolatuk is lenne. — Ennek folytán meghagyatott a’ többi szolgabiráknak is, hogy járá­saikban az iskolákat figyelemmel tartsák , ’s jelentést te­gyenek, hogy a’ megye hathatós rendeléseket tehessen.— Törvényszékeink junius’ 8-án kezdődnek, évnegyedes gyű­lésünk pedig augustusban.— Böszörményi József. ZÓLYOMBÓL. Beszterczebánya, május’ 20-áról. E’ hó’ 12-én kezdeték meg évnegyedes közgyűlésünk, fő­­ispáni elnöklet alatt. — A’ szokásos üdvözlet után fölkelő első alispánunk, ’s hivatalosan bejelentette, miszerint, i. e. februárhó’ 25-én tartatott törvényszék’ megnyitása’ al­kalmával, ő míg a főispán úrral kedvetlen érintkezésbe jött. Mert ugyan is a’ mondott napon, midőn a' törvényszéki el­nökséget a’ főispán által elfoglalva lenni látta, azt nyilatkoz­tató elnöklő ő mgának egész Hiedelemmel, miszerint akkép’ van meggyőződve, hogy, alispáni törvényes jogainál ’s a’ megye’ önállásánál és bírói hatóságánál fogva, az elnöki szék őt illeti; ’s minthogy ezen jogának sértetlen fentartását legszebb törvényes tiszti kötelességének ismerné, és a’ zó­lyomi alispánok, a’ megye’ önállása ’s helytartósági jogai felett őrködni ’s azokat híven fentartani, a’ törvényhozáson kívül keletkező főispáni uj rendszer’ ellenében nem rég’ ho­zott megyei határozat által, különösen köteleztetnének,szóló alispán ekkoron az elnöki székben ülőhöz azon kérdést intéz­te: valljon fog-e a’ fentebbi nyilatkozat és kifogás’ ellenére is a’ törvényszéken elnökölni ? — mire főispán ur azt adván válaszul, hogy miután ő felségétől nyert főispáni hivatalánál ’s fenálló törvényeknél és szokásnál fogvást a’ megyei tör­vényszékben is magát törvényes elnöknek ismeri, ott igen is elnökölni fog, — a’ jelentő első alispán főispán urnak törvényszékbeni elnöklete ellen óvást tett, ’s az ő maga’ vá­laszában foglalt okokra ellenokok’ felhozatalát a’ maga’ide­jére és helyére fentartotta. Minthogy pedig szóló alispán törvényszékbeni részvéte’ helyének csupán és egyedül az elnöki széket ismeri, ez azonban már el vala foglalva, illy körülmények között azon törvényszékben részt venni nem akart, ’s abból, a’ fenálló megyei határozat’ folytán, nekie három nappal a’ törvényszék’ kezdete előtt benyújtott ira­tokat magával visszavivén, eltávozott,’s noha hatalmában ál­lott volna egy más törvényszéket alakítani, és a’ főispáni elnöklet alatt összeült törvényszéket iratok’ hiányában ma­gától megszüntetni, azonban a’ dolgot túlfeszíteni nem ki-* vánvány­as iratokat, midőn azok’ átvételére a’ főjegyző­s’ *) Nem akarom az előadottak által tagadni, hogy, egypár itleni kereskedő által, néhány czikk (mint p. o. kávé, czuk­or, füge , olaj, babérgyümölcs , babérlevél, babérolaj ’stb) szállittatik Magyarországba , ’s a’ közelfekvő horvát váro­­sokba, de ez mind megemlítésre sem méltó apróság, mert a’ növekedésnek a’ kereskedés’ ez ágában semmi nyoma­­ sem tapasztalható. 1­ 886

Next