Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-07 / 687. szám
zott, miszerint a’ kereskedővilág annak terméketlenségét, nem sokára, elismerni kénytelenitteték; a’ várva várt segély nem érkezett , ’s már kezdék a’ jószágoknak a’ Luiza utoni szállítása’ czélszerűtlenségét, főkép’ Fiume felé, elismerni. — Nagy része a’ magyar áruknak elhagyá a’ magyar tengermelléki kivitelt, leginkább pedig Fiúmét,’s Zeng felé véve útját, hol a’ kivitel a’ jelen évben (mi sajnos , ’s ennek még sajnosabb jövendőjétől félünk) sokkal nagyobb, mivel szoros számítás szerint egy mérő gabona 13 pookrral szállittatik olcsóbban oda , mint Fiuméba. — Hogy ha a’ magyar tengermellék ezen szomorú tapasztalást olly időben tette volna , mikor a’ kereskedés’ eszméje földünkön még ismeretlen volt, akkor ebbeni fájdalmunk sokkal tűrhetőbb volna , mint most, midőn a’ kereskedés minden érző ember’ fő gondoskodási tárgya , ’s minden nemű lapjaink’ egyik fő feladata; ’s midőn nemcsak ezen kizárólag a’ kereskedésre szentelt népe tengermellékünknek, hanem az egész műveit (civilisált) Európa , a’ magából fejlődő ,s még sok érintetlen kincsekkel bíró magyar hontól méltán várja, hogy az a’ nagy világgal kereskedésre egyetlen alkalmas városának, Fiúménak, megkivántató eszközt szolgáltasson; most midőn egy részről az ausztriai tartományokban a’ bécs-trieszti vasút óriási lépésekkel halad vége felé, más részről pedig a’ katonai hatóság, a’ török határszélen, Károlyvártól Zengig , egy rövidebb ’s kevesebb vám alá vetett ’s már kész mesterséges út’ építése és más czélszerű intézmények által, a’ portékák’ vitelét Zeng felé törekszik fordítani, mi már részint sikerült, illy fenyegető körülmények között, mondom , a’ jelen mérleg’ szomorú eredményeit hazafias kebel közönbösséggel nem szemlélheti. — Ki a’ magyar viszonyokkal ismeretes, tudja, hogy az országban két nagy politicai párt létezik, ’s mindkettő hirdeti, hogy szándéka a’ kereskedést előmozdítani. Önök vagy is azon rész, mellyhez e’ lapok’ vezetői a’ régibb idők óta tartozónak, mindent elkövettek’s követnek, hogy nemzetünk’ figyelmét fordítsák a’ tengerpartra. Azonban mindeddig nem történt semmi. De csak kitürés, lankadatlan izgatás , ’s rövid idő alatt minden kedvező szint válthat. Az itteni kereskedővilág, melly politicánk’ részletességeibe nem elegyedik, valamint az idegenek, kik az efféle ügyekben még járatlanabbak, rólunk nem kedvező véleménynyel vannak. — A’ franczia igy szól „payez et vous serez consideré“ mivel pedig mi a’ fizetésről még hallani sem akarunk, e’szerint minket sem considerálnak, azaz vesznek számba, ’s igazuk van. — Az angol, ki még rövidebben ítél más nemzetről, minket nem is ismer, ’s ha ismer is, nem tartja érdemesnek rólunk beszélni. Nem régiben egy angol utazótól, keresztül utazta’ alkalmával, kérdem a’ véleményét Magyarhon ’s népeiről; „neki tetszik Magyarország“ Jön a’ felelet „különösen a’ magyar nép, mivel az a’ földnek legszerencsésebb lakosa.“ ’S én ennek további bővebb értelmét megtudni szándékozván, azon választ kapám „hogy ő még soha és sehol annyi önelégültet nem látott és talált mint a’ magyar földön.“ Mellőzöm e’ szavak’ bővebb fejtegetését, kinek kinek tulajdon belátására bízván. — De térjünk a’dologra; értem a’ magyar tengermellék’ 1843. katonai évbeni kereskedelmi mérlege’ taglalatját, egybehasonlitva az 1843/4-ik évivel. Ha csak felülegesen hasonlítjuk ez utolsó év’ kereskedelmi mozgalmát az 1843/4-kivel, már is feltűnik a’ hiány. — Tekintsük meg csak közelebbről ezen számokat, ’s világosan kitűnik a’ kár. A’ fő veszteség van a’kivitelnél, az 1843/4-ik évben 4,567472 pee forint áru jószág vizetett ki, az 184-ben 4,152503 ftnyi, ’s itt a’ veszteség 414,969 forint, melly mintegy kilenczed részszel kevesebb az előbbemnél, azaz Magyarországból ’/6 részszel kevesebb vitetett ki a’ magyar tengermellékeken 1843/5 évben, mint 1843/4-ben, ’s itt van a’ nagy veszteség , mert a’ kiviteli kereskedés, mint a’ magyar kereskedés’ fő alapja , van itt kérdésben, erre van Fiuménak jövendő reménye ’s minden újabb combinatio építve, mint p. o. a’ vukovár-fiumei vasut’stb. De vegyük még közelebbről szemügyre a’ kiviteli kereskedést, ’s átlátjuk, miszerint csak ezen egy kereskedési ág életeleme Fiuménak, ’s a’ bevitel még nem is mint kereskedés, hanem mint egy kis szállitványi vagy átviteli foglalkozás szemlélhető , úgy anynyira, hogy hat millió kivitel mellett a’ magyar tengermellék megélhetne, de egy tízszer nagyobb bevitel mellett, mint az eddigi, kénytelen volna elveszni, mert a’ kivitel csekély értékű portékákból áll, mellynek szállítása szárazon több fáradságot kíván, forgalomba hozza a’hajózást a’ folyókon, a’ fuvarosokat a’ szárazon, a’ réveket és a’ tengeri hajózást. — Azon sok fuvarosok , kik a’ portékát a’ tenger mellé szállítják , bérök’ egy részét a’ révben költik el, ’s ez által a’ lakosok’ jólétét segélik elő. — A’ kivitel továbbá olly czikkekböl áll, mellyeknek, mint p. o. a’ gabonának fentartására nagy hely kívántatik, mi által a’ raktárok’ tulajdonosai nyernek. —Gabona, fanemük és dohány nagy terjüségök miatt sok ember kézen mennek keresztül, azoknak a’ raktárba ’s onnan a’ hajóra vitelére sok ember kívántatik. — A’ dohánynál megemlítendő , hogy az nagyobb részint itt válogattatik , mire ismét sok kéz szükséges , ’s utazó és más kereskedősegédeket vont ide. — Dohány, rongy és gabona hozzák ezenkívül életbe az itteni sok apró gyárakat, a’ hires és nagyszerű papírgyárt és abonamalmot. — A’ hely’ szűk volta nem engedi, hogy a’ tviteli czikkek’ bővebb taglalásába bocsátkozzam; legyen elég a’ mondottak’ bizonyítására, miszerint, ha a’ magyar kereskedelmi társaság olajmagokkal 1844/s évben nagyobb forgalmat gyakorlott is, mint 184-ben, még nem oszlatja el aggodalmunkat, mert már ez évben ezen czikk’ kivitele itt csaknem egészen megszűnt; a’ gabona és kender’ kivitelének kitűnő csökkenése a’ legsajnálkozásra méltóbb , ’s különösen a' kenderkivitel, az ó futótérben egészen megszűnt , nem folytatván kereskedését ezen czikkel azon trieszti ház, mellynek ügyvitele itt egy hazánkfiára volt bízva. — A’ nem rég’ alapult magyar kereskedelmi társaságon ’s nehány trieszti kereskedőn kívül, az egész magyar tengermelléki kivitel, itteni kereskedők ’s nagyobbára tulajdon tőkéjük által űzetik, ’s azon nyereség, melylyet a’ kereskedés ad, itteni kereskedők’ kezei közé jutván, pénz kerül forgásba a’ rév’ mindenrendü lakosai között. Az 1843/4 évben nyereség nevelte jólétét, keletét’s építészeti kedvét Fiúménak, ’s ha az itteni tehetösb kereskedők most Zeng felé vitetik is jószágaikat , városunk ezzel még mindig nyer, idejövén a’ nyereség; de ha ezen környülmények továbbra is úgy maradnak, akkor az itteni egynéhány tőketulajdonos Zengbe költözik , mivel minden kereskedő ott kivan leginkább lenni, hol legtöbb a’ foglalatossága, a’ kereskedőnek, ha nem magyar, minden rév egyforma, ’s ubi bene , ibi patria , — de ekkor, kevés év’ töltével, fű nőne utczáin az egykor , azaz jelenben , nagy reményű Fiúménak. — Az 1845/1 év’mérlege még sajnosabb eredményű leend, mert most, midőn a’legnagyobb mozgalomnak kellene uralkodni mind szárazon mind vizen, szinte semmi sem látható. — A’ mi a’ bevitelt illeti, az mint mindig úgy most is szinte ~o. --- Azon szép számok, mellyek a’ mérlegben láthatók, a’gyarmati és déli gyümölcsczikkek’ nagyszerű értékei, mellyek Triesztből nagy részint mint átviteli portéka, Szerbországba, és egy kis része Magyarhonba küldetik, — mellyből itt legkevesebb speculate nyereség sem marad , mert az abból származó jövedelem , melly a’ szállitványos (Spediteur), hajós és fuvaros’ kezébe megy, — kevés, — csekély lévén termék és nehézségök ezen portékáknak, hat személy és két ló elegendő az egész fiuméi bevitelre. — Említettem már előbbeni közlésemben, hogy ezen bevitelt is , csak a’ Luizaut’ igazgatóságának köszönhetni, melly a’ beviteli vámot 18 krról 10-re szállította mázsánkint*) ,’s, mindezen csekély haszon mellett , még sem tagadhatni, hogy a’ bevitel figyelmet érdemel, hogy ha ugyan is egyszer elismertetik , hogy a’ portékaszállitás, a’ szerb és magyar földre, Fiúmén keresztül hasznosabb és czélszerűbb, mint Laybach felé, akkor pártoltatni fog ezen vonal minden magyar kereskedő által; ’s jelentékennyé és állandóvá válván a’ Fiúmén keresztüli bevitel (mi végre előbb a’ kivitelnél megnevezett akadályok elháritandók) a’ mostani csekély szállitványi foglalkozás valódi kereskedéssé válhatna, mert akkor találkoznának itt is egyének, kik a’ gyarmati czikkeket és déli gyümölcsöket nagyobb mennyiségben hozatnák, ’s azokkal a’ magyarok’ szükségeit fedeznék. Ezek szerint a’ hon legyen vigyázattal arra, hogy a’jószágszállitás Magyarországból ’s ennek középpontjából Fiúméba és vissza olcsóbban, bátorságosan ’s ne lassúbban történjék, mint a’ trieszt- laubachi vonalon. — Cz. J. Tervésiyhatósági dolgok* UNGMEGYÉBÖL Ungvár, május’25-én. Évnegyegyedes közgyűlésünk’ e’ hó’ 25-én véve kezdetét, első alispánunk’ elnöklete alatt. — A’ még nálunk annyira szokásban levő scontrók’ felolvasása után , a’ több évekre terjedett kisgyülések’jegyzőkönyvei hitelesíttettek. — De hála az egeknek mi is elérendjük már jövőre, hogy elnöklő alispánunk , évnegyedes közgyűléseinket mindenkor a’ megye’ belállapotáról, jelentésével fogja megkezdeni. — A’ jegyzőkönyvek’ felolvasása után, a’felsőbb helyekről érkezett , több rendbeli intézvények’ felolvasása következett. Ezen intézvények közül leginkább kettő voná magára figyelmöket a’ rendeknek. Az elsőben felszólítja a’ megyét a’ helyt, tanács , hogy adná okát, miért vetett ki országgyűlési költségek’ fejében többet, mint a’mennyi valósággal szükséges, azon költségek’ fedezésére. Többen azt álliták, hogy a’ ht.tanácsnak joga nincs abba beleavatkozni, mert a’ nemesség maga javai felett, öntetszése ’s akaratja szerint, rendelkezhetik, — de azért mégis fel fogjuk terjeszteni okainkat. A’ másodikban ő felsége, a’ görög n. egyesült egyházi rendnek kérelmére, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy mind az, mi a’ róm. cath. vallásból az evang. vallások’ bármellyikére leendő átmenet’ eseteit illetőleg a’ múlt országgyűlési 1844-ik évi 111. t.cz. 5-ik §-tól kezdve, a’ 11. §-ig megállapittatott, a’ görög n. e. vallásuakra is alkalmaztassék. Ezen intézvény, törvénybe iktatás’ tekintetéből, az utasításokkal foglalkozó választmánynak kiadatni rendeltetett. Olvastatott a’ zalai ismeretes körlevél, melly fölmutatja a’ nemzetnek, több évek alatt ’s különösen az újabb időkben alkotmányán ejtett vérző sebeit — A’ többség felkiáltással kiváná ez ügyet magáévá tenni, de azok, kik a’ levélben vagy igen kevés , vagy pedig semmi sérelmet nem láttak? — szólani kívántak , ’s igy igen kevesek’ felszólalása után , az elnök kimondá a’ határozatot, melly szerint fájdalmas részvéttel fogadván e’ megye’ rendet is a’ tisztelt felhívó megye által felhozott sérelmeket, elhatározók, hogy ezek közül mindazokat, mellyek iránt eddig is felírás’ útján segíteni kívánónak, ’s mellyek iránt már tevőleges utasítása is van e’ megyének, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmány országos sérelmek közé leendő iktatás végett sorozza, a’ többire pedig véleményes jelentését adja be. E határozat felolvasása után többen felszólamlottak, úgy vélekedvén, hogy olly értelemben mondatott ki e’ határozat , miszerint az egy bihari sérelmet kivéve — miután az jelenleg vizsgálat alatt van, — a’ többit e’ megye is mint sérelmet magáévá teendi. — Egy öreg táblabiró az elnökségnek roszalá, hogy miért vétett fel olly későn azon életkérdésbe vágó levelet, de tt határozat változatlanul maradt. És valóban azon határozatiak megmagyarázására valósággal commentár kell, hogy a’t. olvasó közönség okos lehessen belőle. Én szerintem ezek lennének azon tárgyak , mellyek iránt ezen megye részint felirt, részint pedig tevőleges utasítással van ellátva. A’ horvátországi zavarok miatt felirtunk őfelségéhez, és mint sérelmet utasításul kívánjuk adni követeinknek. Honfis egyének ügyében szinte felírással járultunk ő felségéhez ipttt részek* visszacsatolása iránt már tevőleges utasitásont van, hogy mint sérelem tárgyaltassék az országgyűlésen. — A’ biharmegyei, továbbá a’ pesti és pozsonyi sérelmek, minthogy ezek iránt sem fel nem irtunk, sem utasítással ellátva nem vagyunk,a’ választmányhozi utasításra ítéltettek ugyan a’ határozat’ értelme szerint, de reméljük, hogy e’ megye, melly eddig testvérei’minden fájdalmaiban részt ven, ezen alkotmányán ejtett súlyos sérelmeket sem fogja behunyt szemekkel elnézni. — Zágrábmegyének levele — miután már e’ részben a’ múlt országgyűlésre is adunk utasítást, — tudomásul vétetett. Hontmegyének levele — mellyben egy töredék’ eljárása ellen emel szót — szinte tudomásul vétetett. Zalamegyének a’nyelvmivelő iskolai társulatok ellen intézett rendelet’ ügyében kelt levelére határozták, hogy az e’ tárgybani intézkedhetés végett, a’ felhívó megye az intézvényben felhívott tiltó okok’ közlésére szólít—tassék fel. — Szabolcsmegye’ levelét — melly az országgyűlésének minél előbbi megtartása iránti felírásra hiv fel bennünket, — nem pártolta e’ megye, azon egyszerű okból, mivel úgy is nem messze van már azon idő , a’ mikor törvényszerüleg tartozik a’ fejedelem országgyűlést tartani. Turopolya’ községének, a’ királyi biztos elleni panaszos levelét fájdalommal véve e’ megye , ’s egyhangúlag pártoló. Szolgabiráink’ jelentéséből kitűnt az , hogy mi az ipar’ tekintetéből nem vagyunk olly hátramaradva, mint mi magunk gondolánk. — Megyénkben többféle hasznos irányú társulatok, gyárak, nevelő intézetek léteznek. — Van ugyan is nemzeti iskolánk, van a’róm. kath. külön iskolájuk, van posztógyárunk , fürészmalmunk, czukorgyárunk, vashámorunk, és egy gyár, melly a’megyénkben létező porczellán-földet idegen alkatrészeitől megtisztítja , hogy igy megtisztítva adjuk a’ külföldnek, mert mi — fájdalom — fel nem használhatjuk, — van még védegyletünk és casinói egyesületünk. Végül nem hagyhatom említetlenül, a’ görög egyesültek mi nagy ellenszenvvel viseltetnek nyelvünk ellen. — Egy szolgabiránk ugyanis azt jelenté, hogy minden egyéb népiskolákban tanítják a’ magyar nyelvet, csak a’ görög egyesültekében nem, — sőt az is állittatik, mintha eziránt nekiek felsőbb helyről parancsolatuk is lenne. — Ennek folytán meghagyatott a’ többi szolgabiráknak is, hogy járásaikban az iskolákat figyelemmel tartsák , ’s jelentést tegyenek, hogy a’ megye hathatós rendeléseket tehessen.— Törvényszékeink junius’ 8-án kezdődnek, évnegyedes gyűlésünk pedig augustusban.— Böszörményi József. ZÓLYOMBÓL. Beszterczebánya, május’ 20-áról. E’ hó’ 12-én kezdeték meg évnegyedes közgyűlésünk, főispáni elnöklet alatt. — A’ szokásos üdvözlet után fölkelő első alispánunk, ’s hivatalosan bejelentette, miszerint, i. e. februárhó’ 25-én tartatott törvényszék’ megnyitása’ alkalmával, ő míg a főispán úrral kedvetlen érintkezésbe jött. Mert ugyan is a’ mondott napon, midőn a' törvényszéki elnökséget a’ főispán által elfoglalva lenni látta, azt nyilatkoztató elnöklő ő mgának egész Hiedelemmel, miszerint akkép’ van meggyőződve, hogy, alispáni törvényes jogainál ’s a’ megye’ önállásánál és bírói hatóságánál fogva, az elnöki szék őt illeti; ’s minthogy ezen jogának sértetlen fentartását legszebb törvényes tiszti kötelességének ismerné, és a’ zólyomi alispánok, a’ megye’ önállása ’s helytartósági jogai felett őrködni ’s azokat híven fentartani, a’ törvényhozáson kívül keletkező főispáni uj rendszer’ ellenében nem rég’ hozott megyei határozat által, különösen köteleztetnének,szóló alispán ekkoron az elnöki székben ülőhöz azon kérdést intézte: valljon fog-e a’ fentebbi nyilatkozat és kifogás’ ellenére is a’ törvényszéken elnökölni ? — mire főispán ur azt adván válaszul, hogy miután ő felségétől nyert főispáni hivatalánál ’s fenálló törvényeknél és szokásnál fogvást a’ megyei törvényszékben is magát törvényes elnöknek ismeri, ott igen is elnökölni fog, — a’ jelentő első alispán főispán urnak törvényszékbeni elnöklete ellen óvást tett, ’s az ő maga’ válaszában foglalt okokra ellenokok’ felhozatalát a’ maga’idejére és helyére fentartotta. Minthogy pedig szóló alispán törvényszékbeni részvéte’ helyének csupán és egyedül az elnöki széket ismeri, ez azonban már el vala foglalva, illy körülmények között azon törvényszékben részt venni nem akart, ’s abból, a’ fenálló megyei határozat’ folytán, nekie három nappal a’ törvényszék’ kezdete előtt benyújtott iratokat magával visszavivén, eltávozott,’s noha hatalmában állott volna egy más törvényszéket alakítani, és a’ főispáni elnöklet alatt összeült törvényszéket iratok’ hiányában magától megszüntetni, azonban a’ dolgot túlfeszíteni nem ki-* vánványas iratokat, midőn azok’ átvételére a’ főjegyzős’ *) Nem akarom az előadottak által tagadni, hogy, egypár itleni kereskedő által, néhány czikk (mint p. o. kávé, czukor, füge , olaj, babérgyümölcs , babérlevél, babérolaj ’stb) szállittatik Magyarországba , ’s a’ közelfekvő horvát városokba, de ez mind megemlítésre sem méltó apróság, mert a’ növekedésnek a’ kereskedés’ ez ágában semmi nyoma sem tapasztalható. 1 886