Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-11 / 689. szám

Csütörtök Junius 11.1846, 689. PESTI HÍRLAP. Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Kere lipvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi Tjaán dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ julius’ 1-je napjával kezdendő második felére az előfizetésitételek változatlanul az eddigiek ugymind: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. Az előfizetés elogadtatik Pesten (Tam utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek. t Sercr istjos a’ ..Pesti Hirlap’ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Hivatalos közrem. Halálozás: Vámszövetség ’s a’ P. Ztung. 111. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (főisp. helyi, változás , ’stb.) Liptómegye (a’pesti, pozsonyi, zalai körlevél, örökváltsági ügy). Nyitrából (a' pesti, zalai levél ’stb). Vegyes közlemények: Iparegyesületi leczkerend. Tudomásul. Testgyakorlóintézet. Szegény gyermekkórház. Külföld. Hirdetések. JUDVAKOHSZÁO és ERDfelT. ő cs. kir. ap. Fölsége Glanzer Eduárdot körmöczi bányagondnoki segédet urvölgyi bányagondnokká; Lechner Józsefet nagybányai szentkereszti kir. bánya-műgondnokot felsőbányai kir. bányamérnökké, Seitz Jánost felsőbieberstollni bányamérnöki segédet pedig nagybányai szentkereszti kir. bányaműgondnokká; továbbá Reinisch Ágostont offenbányai kir. bányaintézet abrudbányai bányakerületi felügyelőségre, mellyel az első aranybeváltói ülnök és ,királyi ember hivatala van kapcsolatban, érdemesíteni méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a’ károlyvárosi kir. harminczadhivatalnál megüresült áruvizsgálói állomásra Bogdanovics Jánost varasdi k. harminczad-vizsgálót, varasdiharninczad-vizsgálóvá Komlósy József suppaneki áruvizsgálót; továbbá aui harmínczadossá Neuszt János vöröskuti harmainczadost; végre a’ carlopagoi k. harminczadnál megüresült áruvizsgálóságra Pauer Ferencz pesti áruvizsgálói gyakornokot alkalmazta. A’ nagu magy. kir. udv. Kamara Mejáki Ferdinánd rónaszéki kir. szergondnokot szlatinai s.aknahivatali ellenőrködő mázsamesterré léptette elő. B. P. H. ___________ Gyász kir. Idősb szlavniczai Sándor László folyó évi Szentgyörgy’havának 22-kén, munkás életének 59 évében, másrészbeni hosszú és súlyos évnegyednyi betegeskedés után elhunyt Kis-Sztvicsén. — Trencsin megyének egykor fáradhatlan buzgalma, szent törekvésü és hit tisztviselője volt. Binder János gácsi k.sótárnok folyó évi május 20 án meghalálozott. ___________ Vámszövetség és a’ Pester Zeitung. III. A’ P. Zeitung’ vámszövetség“ czimü czikke’ írója eljárásunkat e’ kérdésben tacticává emelé. Mi neki e’ megtiszteltetést vissza fogjuk adni; méltányosak akarván lenni iránta is. Neki is van tacticája; — mert bőven értekezvén e’ tárgyról ’s részletekbe bocsátkozva, s’ a’ tárgynak különösen financzialis oldalát fontolgatva , egy igen lényeges, igen közel fekvő ’s igen financzialis pontot hagyott érintetlenül. Ebben áll tacticája. Miről e tacticáról elfeledkezett , pótolnunk kell, ’s annál fogva előbbi két czikkeinkhez utóiratul még egy harmadikat ragasztunk. Mi annakelőtte igen gyakran hallottuk ’s gyakran olvastuk, hogy Magyarországnak a’ benső vámvonalt meg kell váltania. E’ szójárás azonban haszonvehetlen pénzzé lett; megváltásról szó sincs többé. Ez már minden tekintetben nyereség , a mellynek kivívásában tagadhatlanul érdeme van a’ P. Hirlapnak is. Mist ellenben mondatik , hogy a’ közbenső vámvonal’ megszüntetése hézagot fog a’ magyar kincstárban okozni, ’s e’ hézagot pótolni kötelességünk. Igen, Magyarországnak kötelessége a’ magyar status’ költségeit fedezni, — ezt mi nemcsak elismerjük, hanem meggyaláztatásnak tartanók, ha ezekhez egy szomszéd országnak kellene járulni. Hisszük, hogy országunk’ jobbjai mindnyájan osztoznak velünk e’ nézetben. Knnek agyveleje nem elég fogékony belátni, hogy a’ status’ terheihez járulni első kötelesség , az inkább egy tatár-csorda’, mint egy európai nemzet tagjának való. A’ statusjövedelmek’ rendeltetése a’ statusköltségek fedezése lévén, ha tehát a’ közbenső vámok megszüntetése’ következtében a’ magyar status’ egyéb jövedelmei, a’ magyar statuskiadások’ fedezésére elégtelenek, — a’ hiányt, mihelyt a’ szükség okadatosan ki mutattatik, más után fedezni kell. Megszűnik azonban e’ tekintetben is az intézkedésnek szüksége, ha a’ magyar kincstár a’ vámvonal’ megszüntetése által semmi veszteséget nem fog szenvedni. Ez olly egyszerű logica, hogy elleneinkről fel sem tehetjük, miszerint helyességét tagadni akarhatnák. Ha több ország, melly vámvonalak által egymástól el volt különözve, egyesül, ’s a’ közbenső vámvonalakat eltörli, fenmarad a’ külvámvonal , melly a’ szövetkezett statusokat elválasztja azoktól, mellyek nem társai ezen szövetségnek. A’ külső vámoknak szabályzása illeti ezentúl az összes szövetkezett statusokat, valamint a’ vámjövedelem is közös tulajdonuk , mellyet illő arány szerint osztanak el magok között. A’ német vámszövetségi státusok a’ jövedelemben a’ népesség’ aránya szerint részesülnek Ha Magyarország az örökös tartományokkal vámszövetséget köt, az összes vámjövedelemnek egy része Magyarországot illeti, mert a’ külföldi és jövő ’s vámmal terhelt áruk’egy részét Magyarország fogyasztja, ’s ezen részre eső vámot is fizeti. Magyarországnak ezen osztaléka ki fogná tehát pótolni a’ magyar kincstár’ veszteségét, melly a’ közbenső vámvonal’ megszüntetéséből ered. Elleneink ezt nem fogják talán kétségbe sem vonni, — ’s legfölebb is talán csak annyit kívánhatnak, hogy az örökös tartományok a külföldi árukat népességükhöz képest nagyobb arányban fogyasztván, mint mi, Magyarország ennélfogva egy ideig az összes jövedelemben nem népességéhez aránylag , hanem bizonyos szerződési arány szerint részesüljön. De bármelly arány legyen is ez, — ha főleg tekintetbe vesszük, hogy a’vámszövetség’ külföld’ irányábani vámtariffája lassankint helyesebb elvek szerint alakittatik, miknek alkalmazásából a’ birodalomnak nemcsak nemzetgazdasági, hanem financzialis tekintetben is nem csekély haszna lehet: bízvást hihetjük, hogy a’ reánk eső vámjövedelmi mennyiség az 1,200,000 pftot — a’ P. Ztung szerint a’ magyar kincstár’ mostani tiszta vámjövedelmét — meg fogja haladni. Ha a’ P.Zeitung’ kérdéses czikkének írója a’ vámszövetségi kérdést velünk tovább vitatni hajlandó volna, felszólítjuk és különösen, hogy ezen pontot is figyelmére méltassa, melly körül mai czikkünk forog.— © Fővárosi újdonságok• Nyilatkozat. Sohasem élt a’haza drágább, nyomatékosabb, ünnepélyesebb pillanatokat, mint most, midőn minden oldalról az uj félév közeledik, midőn az előfizetni képes olvasók’ sziveinek megindítására kell öszpontosítani az ujdonságirónak is minden igyekezetét. Nyilatkozik mindenki , ’s ezt tévé e’ napokban különösen egy érzékeny magyar szerkesztő, ki elhagyván „egy részről az ingadozást és határozatlanságot , más részről az expostulation, vociferatiók’ és a’ kérelemgyártás’ politicáját k ölté magára. E’ politika nekünk is fölötte tetszik, ’s máskép’ szólanunk nem lehet, mint az ő hatályos modorában. Ha az ég fiú gyermekkel áldott volna meg — mondjuk mi is ő vele, ’s szinte érezzük, miképen már is szivünk alatt hordozunk valamit — oda vinnék mi is azt az oltárhoz, mint Hannibált atyja oda vitte; de esküt mondatnánk vele, nem arra, hogy vezérczikkeket olvasson, mert hiszen arra szüksége csak tudósnak van Magyarországon, hanem esküt mondatnánk vele arra, hogy az újdonságokat imádja, azok mellett izgasson , ’s ha szükség, „daliásán küzdjön“ — még pedig minél elébb , még mielőtt a’ szopás’ nehezen elhagyható, ideölő mesterségébe egészen beleszoknék. Igen, mi igy cselekednénk! Hatalmasan hatnak ’s megragadnak e’ honban most a’ kornak azon kivánatai, mellyek az újdonságok’ litteraturája felé irányozvák , „mint hatnak az életre a’ szürke napokon robaj nélkül surlódó fellegekből ömlengő villanyfolyamok “ Ezt paródiázni nem szükség, uraim! — legfölebb hozzá lehetne még nagyobb világosság’ okáért tenni azt, ’s mint felnyúlnak a’ mennyország’ árboczai az ős dagály’ szürke sphaerájának tengerédes durranásai között a’ zudult kebel’ bátortalan harmóniájának üdvrágó csontvázaiba. Oh van- e , ki ennek ellent tudna mondani ? Illy mély meggyőződés által lelkesült pillanataikban kerestettünk ’s kérettünk meg jóakaróink által, ’s nem megvetendő honorarium’ és a’ legbensőbb szívélyesség’ ’s reá bírás’ puskáinak minden nemeivel ostromoltattunk „vér- ’s ügyrokonunk és barátink“ meg’ hitvestársaink álal, miszerint az újdonságok’ további vezetését, korunk’, egészségbeli állapotunk ’s házi körülményeink parancsolta akadályok’ daczára is, a’ jövő országgyűlésig megtartanék. A’ választásnak könnyűnek kellett vala lennie, és mégis, látja az ég, nehéz volt! .... Az önmegtagadásnak, az áldozatoknak’s magunk sem tudjuk minek, minden nemet kivántattak tőlünk , ’s mi azokat meghoztuk, ’s rovatunk’ mind szellemi , mind anyagi kezelését „saját számunkra“ felvállaltuk. És ecce : „most már csak annyit mondhatunk, a’ tiszta kebel’ istenségének szende, anda, szelíd, igényte-t len, de mégis menyeileg boldogító érzetében“ , hogy elhatározásunknál megmaradunk, ’s hisszük, miképen a’ haza’ ujságvadászó elemei törekvéseinket a’ helyeslés- és részvétnek hatályos és bátorító kiterjedésében fogják pártolni. Igen, igen megmaradunk a’jövő országgyűlésig mi is, — a’ mikor azután az ország’ 52 megyéje közül, reméljük , eszébe fog jutni legalább egynek, hogy kit kelljen mindeneknek előtte fölküldenie Pozsony’ városába. Mi akkor szabadok leszünk. — Áldást és mielőbbi virányos jövőt nekünk és a’ — hazának ! — F. hó’ 12-én érkezik meg Pesten ifj. Strausz János, a’ tekintetes (ismét egy uj neme a’ spectabiliseknek) 2-ik számú bécsi polgárezred’ karmestere, 32 tagból álló , elismert jelességü zenekarával. Zeneelőadásait — miknek jövedelme jótékony czélokra van szánva — f. hó’ 13-án kezdendi meg d. e. 1 órakor a’ nemzeti színházban, hol saját szerzeményein kívül , más hires szerzők’ műveit is előadandja, és ő általa e’ czélra külön szerkesztett több rendbeli magyarokat és csárdásokat is. Ezen reggélyek a’ rendes bementi díjak’megtartása mellett több napon át fognak folytattatni, ’s azok’ bevégezte után Strausz’ zenekara más nyilvános helyeken lesz működendő. — Ma d. u. 5 órakor ülést tartand a’ magyar Athenaeum a’ casino’ könyvtárában, mellyben Hrabovszky Dávid felolvasást tartand velenczei naplójából. Figyelmeztetjük reá az irodalom’ barátait. — A’ városház és kigyóutcza’ szegletén egy bolt van, mellynek mindkét utczára szóló firmája németül van írva, pedig — mint halljuk — tulajdonosa eredeti magyar ember. Kár , hogy a’ háznak ’s boltjának nincsen három szeglete, akkor még egy harmadik német felírást is csináltathatott volna tölibe. — De mikor a’ városi tanács is német nyelven irt polgári oklevéllel tisztelé meg Liszt Ferenczet , a’ mi csakugyan törvényellenes dolog volna talán ? Persze hogy a’ küldöttség magyar ruhában vivé meg a’ megtiszteltnek az oklevelet, ’s ezen parádé azután elégnek gondoltatik. — A’ conservatoriumot pótló ’s az évre szánt tőkék’ kamatjait használó énekiskola’ növendékei múlt vasárnap zártak próbatéteket a’ nagy redoutteremben, igen csekély közönség’ jelenlétében. Botrányos volt e’ részvétlenség, pedig olly olcsó volt a’ bementi dij ’s annyi az előadott darab, miszerint minden egyes előadott szám nem került többe, mint épen egy váltó krajezárba. Gazdaságos is volt, ’s a’ közönség még sem jött. De sok érdekest és élvezetest is nyújtott ez előadás. A’ növendékek közül különösen kell kiemelnünk Kráhl Máriát, Karch Annát, Szpivák Josephet, Weisz Kornéliát, Rotter Jankát, Szmolka Pétert (kinek most változván hangja, jó lesz, ha egy ideig minél kevesebbet énekel) Paczelt Antalt és Ludvig Jánost. — E’ nevek közül némellyek talán fényesebben fognak ragyogni nem sokára, ha kilépendnek az életbe. — Deák Ferencz, Klauzál Gábor ’s a’magyar ellenzéknek több előkelő vidéki tagjai fővárosunkban mulatnak jelenleg. — A’Honderűt, úgy látszik, Amerikában szerkesztik valahol egy idő óta. Legutóbbi számában egy vers van intézve a’ portugali király ő felségéhez, gömörmegyei táblabiró hazánkfiához, melly igy kezdődik: „Fölség! „nyugatról egy hang üdvözöl meg!“ — úgy látszik, azon beszédét is az amerikai őserdőkben csinálták, mikben a’ „Dom Sebastian“ czimü opera’ alkalmával előállított német színházi colossalis , de ész- és alapnélküli spectaculumokat olly rendkívül felmagasztalta , ’s a’ magyar színház’ e’ tárgyú rendezése fölött már előre is desperál. Mi olly roppant lókomédiát nem várunk , ’s a’ földszin’ hölgyeinek érdekében nem is kívánunk, de több tapintatot, ügyességet’s az akkori kor’ szokásainak ’s az iő és hely’ érdekeinek inkább megfelelő rendezést várunk rendezőinktől mindenesetre , mint ott a’ városi színházban találtunk. Tehát csak csendesen a’ jövendölésekkel. Furcsa, hogy bizonyos idő óta olly csípőssé vált a’ nemzeti színház’ irányában a’ szelíd Honderű. Mintha ennek valami titkos oka volna. ■— Annak a’Spiegelnek már németül is megmondtuk egyszer , hogy csendesen viselje magát philisteri kötelességteljesítésében. De úgy látszik, nem fogott rajta tanácsunk. Az Ungar közöl most egy hosszas czikket, mellyben előadja.