Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-06-11 / 895. szám

Péntek 105. Junius 11 1847 HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a­ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Előfizetési figyelmeztetés. Noha e’ félévben a’ lapkiállitás’ költségeit uj erők’ csatlakozása és az országgyűlési tudósítások’ szerkesz­tése tetemesen szaporitandja, melly tudósítások’ terjedelmes és pontos közléséről e’ lapok’ szerkesztője már előre gondoskodott: óhajtottunk volna mindazáltal lapunkkal tovább is az eddigi előfizetési ár mellett szolgálni a’ t. kö­zönségnek. Minthogy azonban legfensőbb rendelet’ folytán, a’ nmlgy budai kir. udv. kincstár által (I. e’ lapok’ 879. számát) az olly hírlapokért, mellyek hetenként kétszer küldetnek szét, a’ postadíj fél évre 48 krról 1 ft 13 krra, ollyakért pedig, mellyek kétszernél gyakrabban küldetnek szét, két pengő­útra emeltetett, erre nézve kénytelenek vagyunk mi is az eddigi szokott fél évi postai előfizetési díjt, a’ legfensőbb rendelet’ értelmében, mellynek megváltoztatásáért az illető helyre mi is folyamodtunk, hetenként 2-szer küldés­nél 24 krral, 4-szer küldésnél pedig 1 ft 12 krral felemelni. Előfizethetni tehát e’ lapok’ július’ 1-je napjával kezdendő második félévi folyamára: Budapesten házhoz­hordással boríték nélkül 5 fttal, postán hetenként borítékban kétszer küldve 6 ft 34 krral, négyszer küldve át 13 krral pengőben. — Az előfizetés elfogadtatik Pesten, hatvani utczai 583. számú Horváth-házban a’ kiadóhivatalban és minden magyar- ’s erdélyországi kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csupáncsak a’ bécsi cs. kir. főpostahivatal’ utján történhetnek. Slanderer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó­ tulajdonosa. TARTATOM Hív. közi. Ki építse az utakat ? T­ör­vényhatósági dolgok: Pestmegye, Bács (közgyűlé­sek). Bereg (Tiszaszabályozás). Pozsonyból (városi dolgok). Külföld. Dunavízállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Az aradi várlótörvényszéliél megüresült tollvivőségre Balogh Imre eddigi iktató lön érdemesítve. — (B.P. H.) Ki építse a’ közutakat? Lónyay Meny­hért’ lapjaink’ 892. számában emlitett nemzetgazdasági munkája, miután megismertet bennünket más nemzetek­ útépítési viszonyaival, előadja, mi csekély az, mi ez rész­ben még hazánkban történt. Ha valódi előhaladást óhaj­tunk, úgymond, nem lehet a­ jelenleg gyakorlatban levő eljárás mellett maradni. Útépítési viszonyainkban csupán általános reform idézhet elő olly sikert, melly a’ kor’ igé­nyeinek megfelel, ’s méltó nemzetünkhöz. Kiterjedt, tökéletes útrendszert, egyedül ingyen mun­ka, még pedig csupán az adózó néposztály’ ingyen mun­kája által létre nem hozhatunk. De még, ha lehetséges volna is, szégyenére válnék egy olly kornak, mellynek szent feladata,régi intézményeinkben megrögzött igazság­talanságokat kiirtani, a’ népre egyenetlenül nehézkedett terheket kiegyenlíteni, ’s olly általános, igazságos jog­­egyenlőséget vívni ki, melly egyedül nyújthat reményt, egy szebb ’s virágzóbb jövőre, melly legbiztosabb garan­­tiája fenállhatásunknak. Nagy hibát követne el a’ tör­vényhozás, ha még továbbra is olly eljárást örökítene meg, melly sem a’kor’ kivánatival, sem az igazsággal, sem a’ czélszerüséggel meg nem egyeztethető. Ha tekintjük más nemzetek’ e’ tárgy körüli eljárását, láthatjuk , hogy az ingyen munkák a’ múlt században még általánosan divatoztak, körülbelől olly alakban, mint jelenleg nálunk , t. i. hogy a’ földmivelő osztály készite kizárólag minden közmunkákat. Kivesszük Angliát, melly régen keresztülmenvén a’ forradalmak, a’ socialis reform’ korszakain, már a­ múlt században mindenki egyenlően , még pedig jövedelem vagy adóarány szerint járult a’ köz­munkákhoz. Azonban még a’ múlt században általánosan terjedtek az igazság’ eszméi, ’s a’ közmunkákhoz járult minden érdeklett, de nem sokára majd nem min­denütt általános lett egy olly rendszer utáni vágyódás , melly tökéletesb sikert legyen képes előidézni, ’s igy fejlődött ki a’ jelenleg életben levő rendszer, melly szerint majd nem minden műveltebb nemzeteknél az ország’ közös költségén készíttetnek’s tartatnak fen az or­szágos útvonalak. A’ vidéki utak pedig adómennyiség , aránylag rendezett fizetések által készülnek ’s tartatnak fen , néhol bizonyos mennyiségben ingyen munkák is lő­vén hozzá; ’s rendesen az illető provinciális hatóság’ ren­delkezési köréhez tartoznak, fenmaradván a’ kormány’ felügyelési ’s a’ törvényhozás’ általános rendelkezési ha­talma. Végre a’ községi utak majd nem mindenütt kizáró­lag a’ községek’ pénz- és ingyen munkabeli erejével készül­nek , gyakran segedelmeztetvén az illető vidéki hatóság­tól , mellynek felügyelése alatt állanak. — Ezek körül­belől azon elvek, mellyet szerint közönségesen rendezve vannak a' nemzetek’ útépitési viszonyai. ’S valóban ezen czélszerű rendszabályoknak lehet tulajdonítani azon nagy­szerű kifejlődést, mellyet egy fél század óta Európában a’ csinált utak nyertek. Csupán Angliában láthatunk különböző eljárást. Ren­desen a’ községek’ költségén ’s ingyenmunkáján készült az utak’ nagyobb része, a’ főbb vonalak pedig társulatok által. Ezen rendszer, mint szerző munkája’ folytan meg­mutatja , más nemzeteknél talán épen ellenkező követ­kezményeket idézett volna elő. Azonban , az alapelv Angliában is ugyanaz, mi az egész száraz­földön. És ezen közönséges alapelv ez, hogy minden utak az ér­deklettek által készíttessenek és tartas­sanak fen. Angliában a­ kisebb vonalakat is általában csupán az érdeklettek készítik; a’ főbb vonalokat társu­latok. S kikből állanak ezen társulatok ? Majdnem ál­talánosan olly vagyonos emberekből, kiknek azon bizo­nyos vonal’ elkészítése különösen érdekekben fekszik. Mivel közönségesen a’ parlament által engedményezett vám be nem hozza a’befektetett tőke’jövedelmét, ’s több­nyire csak a’ fentartási költségeket fedezi; rendesen nem azon szándékból állottak össze a’ társulatok, hogy tőkéi­ket jövedelmezőig befektessék, hanem hogy illető vidékök új utakkal legyen ellátva , mi által mind bir­tokuk’ értéke , mind életkényelmek növekedjék. ’S e’ szerint majd nem egyre megy : akár minden egyesek az által, ha az általános adóból készültek vala az utak, járultak volna az útépités’ költségeihez; akár igy, midőn minden vagyonnal biró földmivelő járult ingyen munkával vagy készpénzfizetéssel az utak’ készítéséhez. A’ vagyonost­ birtokosok az által járultak az előbbenieken kívül az útépítéshez , hogy társulatokba egyesültek; az iparos osztály pedig az által, hogy ez utakon vámot fizet, ’s az útépítésre ’s fentartásra kölcsönöket adott. Tehát Angliában is azon főelv uralkodott, melly szerint az uta­kat az érdeklettek készítsék. Sőt el lehet mondani, hogy Angliában ezen elvet tökéletesben látjuk kivéve, ’s alkal­mazása igen humánus, miután azok, kik 30 font, azaz: 300 pft jövedelemnél kevesebbet bírnak , nem járulnak egyenesen az útépítéshez; midőn más országokban a’ legszegényebb emberek, bárha a’ legcsekélyebb adómeny­­nyiséget fizessék is, mindazon adóval, mellyet az orszá­gos, mind a’ vidéki, mind a’ községi pénztárba fizetnek, járulnak az útépítéshez , ’s még ezen kívül rendesen in­gyen munkát is teljesítenek. Mi történt az újabb időkben hazánkban ? azon korban, mellyet mi előhaladás’ korának szeretünk nevezni. Mi­dőn más nemzetek az átkészitési rendszert az igazság és czélszerüség’ alapjára állították, midőn már milliókra me­nő őszieteket áldoztak e’ köz nemzeti czélra: — akkor, mondhatjuk bátran, hazánkban csinált utak még alig van­nak; alig 30—40 éve, hogy, főkép’ a’ felsőbb megyékben, hol az útkészités kevésb nehézséggel jár, nehány munkás alispánok az ingyen munkákat e’ czélra fordították. Azonban csalódnánk, ha a’ megyei munkák’ eredetét ezen korszakba tennék. Az akkori időkben számnélküli árdol­­got szolgáló jobbágy egyszersmind számtalan megyei munkát dolgozott a’ tisztviselők’ kénye ’s kedve szerint, és többnyire ezek’ hasznára. Midőn más mivelt nemzetek sok milliónyi áldozattal, mondani lehet, tökéletes csinált úthálózattal birtak; ha­zánkban, igaz ugyan, hogy szaporodtak az adózók’ ingyen munkája’ erejével készült utak; de a’ törvényhozás nem is gondolkozott módokról, mellyek által hazánk általános útrendszert nyerjen, csak most kezdé fordítani figyelmét, a’ legnagyobb igaztalanságot magában foglaló ingyen munkák’ czélszerű ’s igazságos szabályozására; ’s mai napig azon osztály készíti az utakat, melly a’ nemzet’ minden terhét egyedül viseli, ’s mind a’ mellett ezen ál­tala csinált utakon, a’ nemzetnek egyedül ezen osztálya fizet vámot. Mindezek fennálló tények, ’s mégis szeretjük nem­zetünket a’ mivelt nemzetek’ osztályába sorozni, szeretjük emlegetni, hogy mi a’ szabad alkotmányos nemzetek közé tartozunk. Olly nemzet, mellynél a’ középkor’ szolga­ságára, igaztalan elnyomására emlékeztető tények állanak fen : nem érdemli a’ „mivelt nemzet“ nevezetet, viselje bár annak külszínét, ’stb ’stb. Azonban szabad legyen remélnünk, hogy rövid idő alatt mindez el fog enyészni, ’s a’ kiváltságos osztály maga fog lemondani a’ mostani korhoz nem illő igazságtalan kiváltságairól. Mig ez tör­ténni nem fog, nincs jövendője e’ nemzetnek ’stb. Törvényhatósági dolgok. PESTMEGYE (első napi közgyűlés’ folytatása). A’ szükség’ esetére a segélyezés ’s előgondoskodás’ ügyével kapcsolatban levő egyéb tárgyakat megszakasztó M.­tbi­­rónak azon inditványa, melly szerint, előadván, hogy az országgyűlés’ ideje köréig, miután addig e’ megyének már csak egy közgyűlése leend , t. i. az augusztusi, ezt megelőzőleg még egy rendkívülit kívánt hirdettetni az utasítások’ elkészítése végett, még pedig úgy, hogy az ezen közgyűlést tudató körlevelekben a’ felveendő tárgyak megemlittessenek, ezenkivül nemcsak a’ közbirtokosok, hanem mindenki meghivassék, kinek a’ tanácskozásokban részt venni joga van; mert, úgymond , fontos tárgyak kerülendvén szőnyegre, mind a’ szerencsés megoldás’ di­csőségét, mind a’ netaláni balkimenetel’ következményeit kívánja minél többekkel megosztani. Azt hívők, hogy ez inditvány szót alig vonand maga után, kivált midőn a’megye’első alispánja kifejté, mi­szerint benne nincs semmi el nem fogadható, miután nem foglal magában semmit, mi eddig is ne történt volna. Egyetlen újság volna a’ rendkívüli közgyűlés, de miután épen augusztusig áll be minden munka’ ideje , az nem augusztus előttre, hanem inkább utánra való leend, és igy róla nem most, hanem a’ jövő közgyűlésen lehetend csak szó. Mind e’ mellett azonban ez egyszerű inditvány olly viszhangra talált a’ túlsó oldal’ kevesebbségénél, melly az előbbi tárgy iránt mutatott apathia után szinte meg­lepő volt,­­s a’ minőre az indítványozó talán maga sem számitott. Egyszeriben felkelőnek ugyanis egy főtiszt, kanonok ur, egy ismeretlen szónok ’s M. kir. udvarnok, ’s mindhárman pártolák a’ senki által nem ostromolt inditványt, mindnyájan saját benső sugallatnál fogva hárítván magokról a’ korteskedés’ vádját; sőt a’ har­madik szónok tovább ment, nevezetesen a’ köznemes­ség’ nevében olly marcalis gyűlést kivánt, mellyen nem­csak a’ közbirtokosok , hanem a’ köznemesség is jelen­legyen, ’s illy czélból szóló a’ köznemességhez, mellynek

Next