Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-17 / 1054. szám

len elkeseredést okozhat, mire a’ jelen komoly'idő épen nem alkalmas. — Átmegy ezután az ellenvetések’ czáfolatára. A’ kis városoktól azért látszanak félni a’ RR., hogy azok nem függetlenek , hanem servilis és absolutisticus elvek’ pártolói. De a’ városokban az administrátori és bureaucrátiai rendszer még nem divatozik, a’ kamarának pedig a’választások és uta­­sitásokba befolyása sohasem volt. Angliában is élnek 2 — 5000 lakosos városok szavazati joggal, ’s nem küldenek-e független egyéneket az alsóházba? Hogy nem servilisek, be­bizonyítják azzal, hogy azon absolutistikus hatalmaskodás el­len, melly szerint orsz.gyűlésen szavazataik elnyomattak, szü­netlenül harczolnak, hogy kormányelleni sérelmeiket épen úgy sürgetik, mint a’ megyék. — A’ másik ellenkező aggo­dalom, hogy t. i. a’ városok, mint democrátiai elvek’ pártolói, az aristocrátiai elemet gyöngitni fogják, szinte alaptalan; mert kilenczszázados história ellenkezőt tanúsít; mert a’ kor­mány, a’ felsőtábla ’s az alsótáblai kisebb aristocratia még akkor is elegendő aristocratai túlsúlyt képeznének, ha a’ vá­rosok’ 48 szavazata megadatnék ; — mert Anglia’ példája bi­zonyítja, hogy ott, noha az aristocrátia csak a’ felsőházban képviseltetik, ’s az alsóházban democrátiai elem uralkodik, az angol aristocrátia a’ világon legvirágzóbb. — Ha a’ negye­dik rend ezen szabadságra , emberiségre ’s jobblétre haladó 19-dik században a’ kér. vál. terve szerint olly szörnyű mó­don megcsonkittalik, ’s az európai nemzetek’ tudomására jó, hogy noha 400 szabad városból, m­ellynek követei Zsigmond király alatt országgyűlésen voltak , most csak 48 képviselte­tik, ’s hogy a’ magyar törv.hozás jelenleg ezekből is 30 vá­rost száműzni igyekszik : minő ítéletet fog hozni a’ jelen or­szággyűlésről a’ világ ’s az utókor? Ezen eljárás oda vezet, hogy maga az alsó tábla, miután benne nem többé az országos KK. és RR., hanem csak egy rend, t. i. a’ nemesség’ képvi­selői parancsolnak , ájult állapotba jut, vagy épen elenyé­szik, ’s a’ m. magna charta elszakittatván, az egész ősi alkot­mány megszűnik.­­ Jelenleg nem az a’ feladat, hogy 4 or­szágos rend’ helyébe népképviseleti rendszer állittassék fel, ’s az ősi alkotm. alsó tábla helyett egy uj, csak 53 megyéből ’s 18 városból álló alsó tábla alakíttassák, hanem hogy minden egyes szabad kir. város’ alkotm. és törvényes szavazatjoga helyreállittassék. Ezen értelme van a’ kir. előadások’ illető pontjának is. A’ törv.javaslathoz mellékelt statistikai adatok­ra nézve megjegyzi, hogy azok teli vagynak hibával, igy pél­dául Pest’ népessége nem 65 ezer, de 100 ezer, Besztercze­­bányáé nem 4,500, de 11,500, Breznóbányáé nem 4,000, de 10,000.­­ Megemlíti továbbá, milly rész volna, ha a’ városi hatóságok közt az előbbi jogegyenlőség eltörültetvén, egy uj és idegenszerü aristocrátia hozatnék be, 18 város t.i., mellyek közt legnagyobb rész csak újabb időkből való, fölébe emeltetnék 30 legöregebb városnak, holott az alkotmány va­lamint a’ régi mágnásokat az újabb mágnásoknak, úgy a’ ré­gibb városokat az újabbaknak alá nem rendelte, ’s a’ városok’ szavazatát soha sem kötötte nagyobb vagy kisebb számú né­pességhez, hanem csak szabad corporátióhoz, territoriális törv.hatósághoz és fekvő vagyonhoz. De nevetséges is volna, ha ugyanazon alkotmány, melly több száz egyes embernek I. i. egyes grófnak, püspöknek, apátnak országgyűlési sza­vazatot adott, a’ városok’ szavazatát népesség’ számához kö­tötte volna, ’s ha mindezeknek a’ felsőtáblán , hol az egész alsó táblát paralyiálható vétó divatozik , szavazati joguk van, nem volna-e legnagyobb képtelenség , ha több ezer szabad egyénből álló sz. k. városok , alkotm. szavazatuktól megúsz­tatnának , ’s nem volna-e a’ legnagyobb ellenmondás, ha a’ törv.hozás’­­-ed részénél a’ feudális rendszer tartatnék fenn, ‘/i részben pedig a’ képviseleti rendszer minden előzmények nélkül alkalmaztatnék. Hivatkozván végre szóló a’ komoly időkre, mellyben élünk, ’s mellyekben az elkeseritett kedé­lyeket kiengesztelni, nem pedig ok nélkül felingerelni kell, ’s a’ bécsi békekötésre és pactum conventumokra, arra kéri a’ BKet, hogy a’ sz. k. városok’ tettlegesen elnyomott egyen­kénti szavazati jogát helyreállítani méltóztassanak. A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga III. Minden kételynek végetvet az 1715. évi 20. tör­­vényezikk’ valóságos értelme fölött az érintett tör­vény’alkotási története, mellyről Liptómegye’ főispánja báró Máj­t­hén­y­i Antal a’ múlt országgyűlésen akként nyilatkozott: „Már magok a’ törvény szavai“­ut de sta­­tutorum ’stb. világosan mutatják, hogy azzal a’ változ­­hatlanság messziről sem vétetett czélba; — erősiti ezt még inkább geneeise, mert — ha nem csalatkozom, — az országos irományok bizonyítása szerint — 1715 ig magok a’ horvátok is örökösen czivódtak a’ fölött, mely­­lyik a’ validum statutum ’s mellyik nem ?’s hogy ezen kedvetlen vetekedésesenek vége szakadjon, magok felvon­­ták , miszerint törvény által határoztassék el, melly sta­tuálok tartassanak ezentúl érvényeseknek ? ’s ennek kö­vetkeztében hozatott a’ mondott 1715 ki országgyűlé­sen a’statumok’ érvényességéről szóló törvény.“ (Főrendi napló I. köt. 356 lap), — jóllehet pedig, erre Horváthon’ követe azt felelé , miként az 1713 évi napló alig talál­ható, ’s igy naplóból a törvényczikk­ eredete nem igen könnyen megmutatható ; a’ liptói főispán’ állításának valóságát nem lehet kétségbe venni , mert fenma­­raduk az 18122/s évi országgyűlést megelőzött horvát tartománygyülésnek irományai ’s jegyzőkönyve, melly­­nek nyomán a’ Czindery által szerkesztett Horváthonról szóló czikkek keletkeztek, ottan pedig, mint a’ zágrábi nemesek’ folyamodványához csatolt hiteles kivonatból ki­tűnik“ , — többek közt olvasható : Ex Actis Generalis RR. Dalm. Croat. et Slavoniae Congregationis die 25. februarii 1709 celebratae . Quantumvis ex promotis anno praeterito sub decuret Diaetae Posoniensis per DD Ma­gnat­es Regii hujus occasion­e...........statutorum preefa­terum Regnorum extra Dinctum Hungariae corditorum et fxinde uti memorati DD. Magnates praetendebant abrogandorum..............inter statum DD. Magnatum et statum­ DD. Nobilium graves admodum diesensiones et differentise evenisser­t...........hae tam­en tantae differen­tiae et diesensionis occasiones..............ubi actis et arti­culis subsequentibus insertum cat, accomodatae sunt et sublatae ’stb.; — (184% Országos Irományok N­. K.) mi­nél fogva tagadhatatlan, hogy a horvátok czivódásai ad­tak a’ kérdéses czikkre alkalmat, ’s koránt sem volt a’ törvényhozás’ czélja ’s szándéka a’ helyhatósági szabályo­kat országgyűlési tárgyalás alól kivenni, vagy változ­­hatatlanoknak nyilvánítani, — mit a’ liptói főispán’ he­lyes kifejezése szerint, képtelenség nélkül nem is állít­hatni; — sőt ezen magyarázat olly következményekre vezetne, mellyeket még a’ legszigoruabb municipalisták sem fogadhatnának el, mert ha e’ szavak „in nullam am­­plius de sui validitate venient quaestionem“ a’ helyha­tósági szabályok’ változhatatlanságát biztosítanák, akkor azok még a tartományi gyűlésen sem jöhetnének kérdés aló­l — mert nem mondatik, in nullam diaetalem ve­­niant quaestionem“, hanem a’ változhatatlanság általá­ban országos törvény által megalapittatván, orszá­gos törvény ellen pedig a’ III. r. 2. ez. szerint a’ tarto­mányi gyűlésnek szabályalkotási jogot nem gyakorolhat­ván,—törvényes törlési hatalom az 1791. 12. t. ez. erejénél fogva csak ő felségét az országosan összegyülekezett ren­dekkel illetvén , — a’ tartományi gyűlés’ kezei kötva volná­nak minden jövőre,— mit azonban a’ municipalisták a' Drá­ván túl nem­ vitatnak, sőt ellenkező meggyőződésüket a’ latin nyelv’használatának eltörlése iránt alkotott szabályok által tettleg bebizonyították; minélfogva vagy az 1715: 120. czikket egyedül az országgyűlésre, mellyről szó sires benne, ezokitani, vagy szabályaikat örökké váltózhatat­lanoknak elismerti, az örök teepedés’ tanát vezérelvül ki­tűzni , vagy az említett magyarázat’ alaptalanságát ön­ként bevallani kénytelenek, mert Szemereként ész, tör­vénykönyv ’s történet egyaránt mellettünk szól,­s kétség kívül helyezik, miként a’ kapcsolt részek’ helyhatósági szabályai a’ törvényhozás’ körén kívül vagy felül nem es­hetnek, annál inkább, mivel Varasdmegye’ örökös főis­pánjának, gróf Erdődy János’ lelkes nyilatkozata szerint, de nem bizonyítható, „hogy azon törvények, mint például az 1715 : 120* iki, mellyeket a’ magyarok hoztak ’s idő­vel meg is erősítettek, a’ magyarok által törvényhozás’ útján el nem törültethetők.“ (184%­iki főrendi napló I. 352.1.). Távol legyen azon értelem, mintha a’ százados törvények ’s szokások által szentesített municipalitást végkép’ felforgatandónak állítanám, mert a’ szent korona hatalmas ernyőzete alatt százados viharok között, felfede­­zett helyhatósági jogokat, mellyek’ példáira nemcsak a’ kapcsolt részekben, hanem a’ jász kunok’, hajdúk’, szepe­­siek’, fiumeiak’­stb. intézményeiben akadunk, alkotmányos szerkezetünkkel olly szoros viszonyban vannak, hogy vál­toztatásuk csak törvényhozás’ útján történhetik; egyedül azt vitatom, azt igyekeztem kimutatni, miszerint a’tör­vényhozás’ ész- és alkotmány szülte jogaihoz tartozik azok felett eldöntőleg határozni. — Ezen tagadhatatlan igaz­ságnak , ezen nemcsak alkotmányos, hanem észszerű elv­nek vitatásában semmi sérelem nem rejlik a’ kapcsolt ré­szek’ lakosaira nézve, mert ők a’ törvényhozás’ legszebb jogának gyakorlatában a’ magyarokkal együtt résztvesz­­nek, nemcsak országos követeik, hanem főpapjaik, ország­­nagyaik, káptalaai, kerületi ’s városi követeik által, a’vá­rosi ’s kerületi szavazatok’ elrendezése, az egyes megyék’ külön képviseletének törvényes megállapitása után s pe­dig arra még nagyobb befolyással birandanak, mert azon számos törvények, mellyek a’ municipális jogokról szól­nak , az összes törvényhozás’ méltányosságának ’s azok iránti hajlamának nyilt tanujelei; mert a’ törvényhozó ha­talom az országos rendeket, ő fölségével koronás kirá­lyunkkal illeti, mellynek atyai szándékát ’s minden alatt­valói iránti szeretetét törvényes kivánalmaik’ teljesítése’ biztos zálogául tekinthetik. Hagyjanak tehát fel a’függet­lenségi igényekkel; a’ törvényhozó test’ irányában köves­sék mindnyájan kebelbeli legnagyobb hatóságok’, a’ lel­kes Zágrábmegye’ ’s „frigyünk’apostolainak“, a’ hős Turmezőnek, magasztos hazafias példáját, ’s ismerjék el valahára, miként szabályalkotási joguk törvényben gyökerezvén, törvény által rendeztetvén, a’ törvénynél nagyobb hatású nem lehet, ismerjék el, hogy a’ melly hatalom az ország’ ’s kapcsolt részeinek az 1741: 8. t.czikk által biztosított sar­kalatos jogai fölött tanácskozik, ’s ő felsége’ meg­egyezésével is határoz , ugyanezt helyhatósági jogai­kra nézve is teheti; fontoljuk meg, miként nem ör­­állási viszketegben, hanem közös hazafiai érzületben, testvéreik’ rokonszenvében rejlik jogaik’ főbiztosítéka, miként nálunk is lejárt az elkülönözés’, — a középkori státusszerkezet’ ideje, —az állodalmi egység korunk irányzatát átlengő hatalmas szellemének ellentállani lehe­tetlen, — engedni kötelességök, mivel b. Eötvösként ,,a’ történetek megmutatták , hogy nemzet, melly nem tör­vényhozásában kérése kifejlődése’ főeszközét, soha nagy nem lesz“ (Reform, 237. 1.) — & Törvényhatósági dolgok­ SZEGED, mart. 11-kén. — Tegnap a’ tanács és vá­lasztó polgárság elegyes­ülést tartott.Tárgya vals, hazánk’ békés utáni átalakulása tárgyában kelt fölirása a’ t. Kir. és RR-nek. Az említett fölirásért, egyetlen ellenkező szó nélkül, közértelmüleg hálás köszönet szavazta­tott az alsóháznak. Sőt a’ felírásban foglaltakat nem elé­gelvén , követeinknek utasításul adatott, hogy azokon felül még a’ törvényelőtti egyenlőséget, úgy a’ teljes val­lás- és sajtó­szabadságot is a’ förrásra tétetni sürgessék. — Véleményünk szerint ugyan, e’ részletességek nem a’ fölirás, hanem ragd az annak idején előterjesztendő tör­vényjavaslat’ tárgyai. Mindazáltal jól esik a’ tanács és választópolgárság’ részéről, kivált *’ jelen viszonyok kö­zött, — az alkotmányos szabad érzelemnek olly manifestá­­tióját látni, melly 55.000 főnyi népességünk’ keblében, lelkesült viszhangra talál. ’S a’ legjellemzőbb az, hogy ama’ manifestátió azon tanács és választópolgárságtól szár­mazik, mellyről a’ legközelebb múlt tisztujitás’ befejezté­vel, az akkori kir. biztos B. A. h. tanácsos és csongrád­­megyei követ imigy nyilatkozott: „És igy e’tanács és választópolgárság, legnagyobb örömemre, conserva­­t­i­v szellemben töltetett be.“ ABAUJBOL. — Nálunk gyakran tartatnak kisgyü­­lések, ’s az ezek iránti gyakorlatot már csak azért is fenn­­tartják kassai táblabiráink, mert azokban általában fejbi­­czentésekkel minden ellenőrködés nélkül az elnökség’ aka­rata szerint végezhetvén be gyakran nagyobb figyelmet érdemlő tárgyakat is, mások azon gyönyörüket látsza­nak élvezni, hogy kisgyűiléei hosszadalmas jegyzőkönyvek’ hitelesítésében fárasztani vélik az évnegye­des közgyűlésre bejött RR. és RR. figyelmét. Hogy azonban a’ törvé­nyességen bármi módon ejtett sajátszejü sérelmeket so­hasem szokták a’ RR. figyelmetlenül hagyni, mutatja a’ fiebr. 21. közgyűlésünkben egy illy kisgyűlés’ jegyző­könyve’ hitelesítésekor felmutatott helyt.tanácú intézvény’ ezen kitétele által: ,,A’ Sz. Istvánról nevezett fővallási társulatban ’stb. előidézett néhány conalitationális szó­noklat. — A’ szónokok mindnyájan kimondták a’ fővallás szóban rejlő sérelmet, ’s felírást kértek, csak tiszt. Bo­­sányi J.biró e’ honban fővallást ismerő egyetlen egyén adta elő azon meggyőződését, hogy — szerinte — az in­tézmény’ ezen kitétele nem lévén törvényellenes, az a’szó’ teljes értelmében jól szerkezeti. — És midőn nem tud­tunk magunk közt tisztába jöni, valljon azt, a’ helyi­ ta­nács önakaratilag úgy rendelte-e szerkesztetni ? vagy pedig az ott alkalmazásban levő, nyelvünk’ gramaticáját nem ismerő idegen ajkú fogalmazók’ hibája által csúszott be a’ sérelmes kifejezés ? Ezek iránt a’ h. tanácstól értesí­tést kérve, felírunk. Nagyon csalódnék, ki Abaujt conservativ szellemű me­gyének tartaná, mert ki e’ megye’ múltját komoly figye­lemmel kisérte, által fogja látni, hogy nálunk az ellenzéki tűz még soha ki nem aludt. Abauj az ármánykodások’ idejében is derék, jellemes, ellenzéki tagokat mutathatott fel. Mig multunk ’s e’ jelen között párhuzamot vonva, egy képletben engedik Abaujt festeni a’teendők, jelen köz­gyűlésünk’ eseményeit sietek a’ t. ez. közönségnek által­­adni. — Végeztetvén a’ fővallás feletti vita, Semsey Al­bert t.biró indítványt tett, ’s azon nyájas modorral, melly­­be a’ legkellemetlenebb tárgyakat is olly meglepőleg ügye­sen szokta burkolni, előadta, hogy nekünk a' kormányban bizalmunk, nincs,mert megszegte a’törvényeket, az 1536 : 32., 1790: 10., 12.­­ cz.,és mivel a’kormány’ rész eljárása, az országgyűléshez érkezett leiratban negative elismerte­tik, ezeknek követeink általi kimondatását indítványozta, ’s azt, hogy az 1507 : 7., 8. t.cz. értelmében a’ kormány büntettessék; a’hadi adót mindaddig megtagadjuk, mig a' sérelem’ mindegyike nem orvosoltatik, és hogy a’ ké­tes eredményű országgyűlés’ eloszlatásától sem félünk, ’s inkább feláldozzuk ezen eredményeket, semhogy jogaink veszélyeztessenek. A’ jobboldal élre állott, ’s szokott kö­vetkezetlenséggel kezdte meg szónoklatát, mert tudta bár, hogy maga e’ párt vezete bennünket e’ térre, mégis tudomáshiánynyal akarák megmutatni az inditvány’ alap­talanságát. — Itt kezdeték meg kimutatása azon logicai hiánynak , mellyel ezen jobboldali párt szokta eljárásai­ban 'magát bélyegezni, 's kimondatott levezetésökre, hogy kik a' jogok’ conservatiójáért nevezik magokat conserva­­tiveknek , törvényellenes eljárásokat pártolnak. Tiszt. B­o­s­á­rt­y­i S. ur ismét meggyőződése’ becsületességére hivatkozott; ’s ha Abauj már régebben fel nem mondja az administrátori sérelmet, szónok ur aligha készen nem volt a’ kormánynak ezért üdvözletét indítványozni. — Ilyen szellemben szólott még nehány szónok, de első al­ispánunk P­a­t­a­y Sámuel, egy a kormány’ javára czélre ülvén indítványt „várjunk még a kormány után, az ujabb rescriptumig, reméljünk benne ezentúl is“ találván ki, a’ conservativek ezt sürgették , mivel az inditványozási jo­­got tőlünk megtagadni épen nem valónak képesek. — U­j­h­á­z­y László ezek közben egy rajzot mutatott fel a’ conservativ párt’ keletkezésében , ’e elejökbe tartotta az igazság’ tükrét. K. J. m.alispán vivőit legkeményebb szónoklattal a’ kormány mellett. Sok conservativek adták még az ügyet magokkal együtt kapóra , ’a akarának Kazinczy G. elől, hátulsó ajtókon kibúvni , de mind hiában; önmagok ostorozák magokat. O.— János, kit decemberi gyűlésünkben az elnökség’ azon ta­lálmánya, miszerint a’ mozsonyi és pesti felirási indítvá­nyok’ elfogadását újságlapból diplomatikai elég tudomás­sal lehet indítványozni, örömre ragadott, mert nyers erő­szülte többségükben tudta, hogy leszavazhatnak bennün­ket; most az ellenzéki oldalról történt ezen indítványté­tel,­­ mert intelligens többségben háromszor olly szá­munk van, mint minő az ő statuequojuk, és így az ellen­zéknek nyers erőre számolni nem is feladata , nem akarta helyén­ történtnek látni, természetesen azért, mert az ő 44* 225

Next