Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-17 / 1054. szám
len elkeseredést okozhat, mire a’ jelen komoly'idő épen nem alkalmas. — Átmegy ezután az ellenvetések’ czáfolatára. A’ kis városoktól azért látszanak félni a’ RR., hogy azok nem függetlenek , hanem servilis és absolutisticus elvek’ pártolói. De a’ városokban az administrátori és bureaucrátiai rendszer még nem divatozik, a’ kamarának pedig a’választások és utasitásokba befolyása sohasem volt. Angliában is élnek 2 — 5000 lakosos városok szavazati joggal, ’s nem küldenek-e független egyéneket az alsóházba? Hogy nem servilisek, bebizonyítják azzal, hogy azon absolutistikus hatalmaskodás ellen, melly szerint orsz.gyűlésen szavazataik elnyomattak, szünetlenül harczolnak, hogy kormányelleni sérelmeiket épen úgy sürgetik, mint a’ megyék. — A’ másik ellenkező aggodalom, hogy t. i. a’ városok, mint democrátiai elvek’ pártolói, az aristocrátiai elemet gyöngitni fogják, szinte alaptalan; mert kilenczszázados história ellenkezőt tanúsít; mert a’ kormány, a’ felsőtábla ’s az alsótáblai kisebb aristocratia még akkor is elegendő aristocratai túlsúlyt képeznének, ha a’ városok’ 48 szavazata megadatnék ; — mert Anglia’ példája bizonyítja, hogy ott, noha az aristocrátia csak a’ felsőházban képviseltetik, ’s az alsóházban democrátiai elem uralkodik, az angol aristocrátia a’ világon legvirágzóbb. — Ha a’ negyedik rend ezen szabadságra , emberiségre ’s jobblétre haladó 19-dik században a’ kér. vál. terve szerint olly szörnyű módon megcsonkittalik, ’s az európai nemzetek’ tudomására jó, hogy noha 400 szabad városból, mellynek követei Zsigmond király alatt országgyűlésen voltak , most csak 48 képviseltetik, ’s hogy a’ magyar törv.hozás jelenleg ezekből is 30 várost száműzni igyekszik : minő ítéletet fog hozni a’ jelen országgyűlésről a’ világ ’s az utókor? Ezen eljárás oda vezet, hogy maga az alsó tábla, miután benne nem többé az országos KK. és RR., hanem csak egy rend, t. i. a’ nemesség’ képviselői parancsolnak , ájult állapotba jut, vagy épen elenyészik, ’s a’ m. magna charta elszakittatván, az egész ősi alkotmány megszűnik. Jelenleg nem az a’ feladat, hogy 4 országos rend’ helyébe népképviseleti rendszer állittassék fel, ’s az ősi alkotm. alsó tábla helyett egy uj, csak 53 megyéből ’s 18 városból álló alsó tábla alakíttassák, hanem hogy minden egyes szabad kir. város’ alkotm. és törvényes szavazatjoga helyreállittassék. Ezen értelme van a’ kir. előadások’ illető pontjának is. A’ törv.javaslathoz mellékelt statistikai adatokra nézve megjegyzi, hogy azok teli vagynak hibával, igy például Pest’ népessége nem 65 ezer, de 100 ezer, Beszterczebányáé nem 4,500, de 11,500, Breznóbányáé nem 4,000, de 10,000. Megemlíti továbbá, milly rész volna, ha a’ városi hatóságok közt az előbbi jogegyenlőség eltörültetvén, egy uj és idegenszerü aristocrátia hozatnék be, 18 város t.i., mellyek közt legnagyobb rész csak újabb időkből való, fölébe emeltetnék 30 legöregebb városnak, holott az alkotmány valamint a’ régi mágnásokat az újabb mágnásoknak, úgy a’ régibb városokat az újabbaknak alá nem rendelte, ’s a’ városok’ szavazatát soha sem kötötte nagyobb vagy kisebb számú népességhez, hanem csak szabad corporátióhoz, territoriális törv.hatósághoz és fekvő vagyonhoz. De nevetséges is volna, ha ugyanazon alkotmány, melly több száz egyes embernek I. i. egyes grófnak, püspöknek, apátnak országgyűlési szavazatot adott, a’ városok’ szavazatát népesség’ számához kötötte volna, ’s ha mindezeknek a’ felsőtáblán , hol az egész alsó táblát paralyiálható vétó divatozik , szavazati joguk van, nem volna-e legnagyobb képtelenség , ha több ezer szabad egyénből álló sz. k. városok , alkotm. szavazatuktól megúsztatnának , ’s nem volna-e a’ legnagyobb ellenmondás, ha a’ törv.hozás’-ed részénél a’ feudális rendszer tartatnék fenn, ‘/i részben pedig a’ képviseleti rendszer minden előzmények nélkül alkalmaztatnék. Hivatkozván végre szóló a’ komoly időkre, mellyben élünk, ’s mellyekben az elkeseritett kedélyeket kiengesztelni, nem pedig ok nélkül felingerelni kell, ’s a’ bécsi békekötésre és pactum conventumokra, arra kéri a’ BKet, hogy a’ sz. k. városok’ tettlegesen elnyomott egyenkénti szavazati jogát helyreállítani méltóztassanak. A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga III. Minden kételynek végetvet az 1715. évi 20. törvényezikk’ valóságos értelme fölött az érintett törvény’alkotási története, mellyről Liptómegye’ főispánja báró Májthényi Antal a’ múlt országgyűlésen akként nyilatkozott: „Már magok a’ törvény szavai“ut de statutorum ’stb. világosan mutatják, hogy azzal a’ változhatlanság messziről sem vétetett czélba; — erősiti ezt még inkább geneeise, mert — ha nem csalatkozom, — az országos irományok bizonyítása szerint — 1715 ig magok a’ horvátok is örökösen czivódtak a’ fölött, melylyik a’ validum statutum ’s mellyik nem ?’s hogy ezen kedvetlen vetekedésesenek vége szakadjon, magok felvonták , miszerint törvény által határoztassék el, melly statuálok tartassanak ezentúl érvényeseknek ? ’s ennek következtében hozatott a’ mondott 1715 ki országgyűlésen a’statumok’ érvényességéről szóló törvény.“ (Főrendi napló I. köt. 356 lap), — jóllehet pedig, erre Horváthon’ követe azt felelé , miként az 1713 évi napló alig található, ’s igy naplóból a törvényczikk eredete nem igen könnyen megmutatható ; a’ liptói főispán’ állításának valóságát nem lehet kétségbe venni , mert fenmaraduk az 18122/s évi országgyűlést megelőzött horvát tartománygyülésnek irományai ’s jegyzőkönyve, mellynek nyomán a’ Czindery által szerkesztett Horváthonról szóló czikkek keletkeztek, ottan pedig, mint a’ zágrábi nemesek’ folyamodványához csatolt hiteles kivonatból kitűnik“ , — többek közt olvasható : Ex Actis Generalis RR. Dalm. Croat. et Slavoniae Congregationis die 25. februarii 1709 celebratae . Quantumvis ex promotis anno praeterito sub decuret Diaetae Posoniensis per DD Magnates Regii hujus occasione...........statutorum preefaterum Regnorum extra Dinctum Hungariae corditorum et fxinde uti memorati DD. Magnates praetendebant abrogandorum..............inter statum DD. Magnatum et statum DD. Nobilium graves admodum diesensiones et differentise evenissert...........hae tamen tantae differentiae et diesensionis occasiones..............ubi actis et articulis subsequentibus insertum cat, accomodatae sunt et sublatae ’stb.; — (184% Országos Irományok N. K.) minél fogva tagadhatatlan, hogy a horvátok czivódásai adtak a’ kérdéses czikkre alkalmat, ’s koránt sem volt a’ törvényhozás’ czélja ’s szándéka a’ helyhatósági szabályokat országgyűlési tárgyalás alól kivenni, vagy változhatatlanoknak nyilvánítani, — mit a’ liptói főispán’ helyes kifejezése szerint, képtelenség nélkül nem is állíthatni; — sőt ezen magyarázat olly következményekre vezetne, mellyeket még a’ legszigoruabb municipalisták sem fogadhatnának el, mert ha e’ szavak „in nullam amplius de sui validitate venient quaestionem“ a’ helyhatósági szabályok’ változhatatlanságát biztosítanák, akkor azok még a tartományi gyűlésen sem jöhetnének kérdés alól — mert nem mondatik, in nullam diaetalem veniant quaestionem“, hanem a’ változhatatlanság általában országos törvény által megalapittatván, országos törvény ellen pedig a’ III. r. 2. ez. szerint a’ tartományi gyűlésnek szabályalkotási jogot nem gyakorolhatván,—törvényes törlési hatalom az 1791. 12. t. ez. erejénél fogva csak ő felségét az országosan összegyülekezett rendekkel illetvén , — a’ tartományi gyűlés’ kezei kötva volnának minden jövőre,— mit azonban a’ municipalisták a' Dráván túl nem vitatnak, sőt ellenkező meggyőződésüket a’ latin nyelv’használatának eltörlése iránt alkotott szabályok által tettleg bebizonyították; minélfogva vagy az 1715: 120. czikket egyedül az országgyűlésre, mellyről szó sires benne, ezokitani, vagy szabályaikat örökké váltózhatatlanoknak elismerti, az örök teepedés’ tanát vezérelvül kitűzni , vagy az említett magyarázat’ alaptalanságát önként bevallani kénytelenek, mert Szemereként ész, törvénykönyv ’s történet egyaránt mellettünk szól,s kétség kívül helyezik, miként a’ kapcsolt részek’ helyhatósági szabályai a’ törvényhozás’ körén kívül vagy felül nem eshetnek, annál inkább, mivel Varasdmegye’ örökös főispánjának, gróf Erdődy János’ lelkes nyilatkozata szerint, de nem bizonyítható, „hogy azon törvények, mint például az 1715 : 120* iki, mellyeket a’ magyarok hoztak ’s idővel meg is erősítettek, a’ magyarok által törvényhozás’ útján el nem törültethetők.“ (184%iki főrendi napló I. 352.1.). Távol legyen azon értelem, mintha a’ százados törvények ’s szokások által szentesített municipalitást végkép’ felforgatandónak állítanám, mert a’ szent korona hatalmas ernyőzete alatt százados viharok között, felfedezett helyhatósági jogokat, mellyek’ példáira nemcsak a’ kapcsolt részekben, hanem a’ jász kunok’, hajdúk’, szepesiek’, fiumeiak’stb. intézményeiben akadunk, alkotmányos szerkezetünkkel olly szoros viszonyban vannak, hogy változtatásuk csak törvényhozás’ útján történhetik; egyedül azt vitatom, azt igyekeztem kimutatni, miszerint a’törvényhozás’ ész- és alkotmány szülte jogaihoz tartozik azok felett eldöntőleg határozni. — Ezen tagadhatatlan igazságnak , ezen nemcsak alkotmányos, hanem észszerű elvnek vitatásában semmi sérelem nem rejlik a’ kapcsolt részek’ lakosaira nézve, mert ők a’ törvényhozás’ legszebb jogának gyakorlatában a’ magyarokkal együtt résztvesznek, nemcsak országos követeik, hanem főpapjaik, országnagyaik, káptalaai, kerületi ’s városi követeik által, a’városi ’s kerületi szavazatok’ elrendezése, az egyes megyék’ külön képviseletének törvényes megállapitása után s pedig arra még nagyobb befolyással birandanak, mert azon számos törvények, mellyek a’ municipális jogokról szólnak , az összes törvényhozás’ méltányosságának ’s azok iránti hajlamának nyilt tanujelei; mert a’ törvényhozó hatalom az országos rendeket, ő fölségével koronás királyunkkal illeti, mellynek atyai szándékát ’s minden alattvalói iránti szeretetét törvényes kivánalmaik’ teljesítése’ biztos zálogául tekinthetik. Hagyjanak tehát fel a’függetlenségi igényekkel; a’ törvényhozó test’ irányában kövessék mindnyájan kebelbeli legnagyobb hatóságok’, a’ lelkes Zágrábmegye’ ’s „frigyünk’apostolainak“, a’ hős Turmezőnek, magasztos hazafias példáját, ’s ismerjék el valahára, miként szabályalkotási joguk törvényben gyökerezvén, törvény által rendeztetvén, a’ törvénynél nagyobb hatású nem lehet, ismerjék el, hogy a’ melly hatalom az ország’ ’s kapcsolt részeinek az 1741: 8. t.czikk által biztosított sarkalatos jogai fölött tanácskozik, ’s ő felsége’ megegyezésével is határoz , ugyanezt helyhatósági jogaikra nézve is teheti; fontoljuk meg, miként nem örállási viszketegben, hanem közös hazafiai érzületben, testvéreik’ rokonszenvében rejlik jogaik’ főbiztosítéka, miként nálunk is lejárt az elkülönözés’, — a középkori státusszerkezet’ ideje, —az állodalmi egység korunk irányzatát átlengő hatalmas szellemének ellentállani lehetetlen, — engedni kötelességök, mivel b. Eötvösként ,,a’ történetek megmutatták , hogy nemzet, melly nem törvényhozásában kérése kifejlődése’ főeszközét, soha nagy nem lesz“ (Reform, 237. 1.) — & Törvényhatósági dolgok SZEGED, mart. 11-kén. — Tegnap a’ tanács és választó polgárság elegyesülést tartott.Tárgya vals, hazánk’ békés utáni átalakulása tárgyában kelt fölirása a’ t. Kir. és RR-nek. Az említett fölirásért, egyetlen ellenkező szó nélkül, közértelmüleg hálás köszönet szavaztatott az alsóháznak. Sőt a’ felírásban foglaltakat nem elégelvén , követeinknek utasításul adatott, hogy azokon felül még a’ törvényelőtti egyenlőséget, úgy a’ teljes vallás- és sajtószabadságot is a’ förrásra tétetni sürgessék. — Véleményünk szerint ugyan, e’ részletességek nem a’ fölirás, hanem ragd az annak idején előterjesztendő törvényjavaslat’ tárgyai. Mindazáltal jól esik a’ tanács és választópolgárság’ részéről, kivált *’ jelen viszonyok között, — az alkotmányos szabad érzelemnek olly manifestátióját látni, melly 55.000 főnyi népességünk’ keblében, lelkesült viszhangra talál. ’S a’ legjellemzőbb az, hogy ama’ manifestátió azon tanács és választópolgárságtól származik, mellyről a’ legközelebb múlt tisztujitás’ befejeztével, az akkori kir. biztos B. A. h. tanácsos és csongrádmegyei követ imigy nyilatkozott: „És igy e’tanács és választópolgárság, legnagyobb örömemre, conservativ szellemben töltetett be.“ ABAUJBOL. — Nálunk gyakran tartatnak kisgyülések, ’s az ezek iránti gyakorlatot már csak azért is fenntartják kassai táblabiráink, mert azokban általában fejbiczentésekkel minden ellenőrködés nélkül az elnökség’ akarata szerint végezhetvén be gyakran nagyobb figyelmet érdemlő tárgyakat is, mások azon gyönyörüket látszanak élvezni, hogy kisgyűiléei hosszadalmas jegyzőkönyvek’ hitelesítésében fárasztani vélik az évnegyedes közgyűlésre bejött RR. és RR. figyelmét. Hogy azonban a’ törvényességen bármi módon ejtett sajátszejü sérelmeket sohasem szokták a’ RR. figyelmetlenül hagyni, mutatja a’ fiebr. 21. közgyűlésünkben egy illy kisgyűlés’ jegyzőkönyve’ hitelesítésekor felmutatott helyt.tanácú intézvény’ ezen kitétele által: ,,A’ Sz. Istvánról nevezett fővallási társulatban ’stb. előidézett néhány conalitationális szónoklat. — A’ szónokok mindnyájan kimondták a’ fővallás szóban rejlő sérelmet, ’s felírást kértek, csak tiszt. Bosányi J.biró e’ honban fővallást ismerő egyetlen egyén adta elő azon meggyőződését, hogy — szerinte — az intézmény’ ezen kitétele nem lévén törvényellenes, az a’szó’ teljes értelmében jól szerkezeti. — És midőn nem tudtunk magunk közt tisztába jöni, valljon azt, a’ helyi tanács önakaratilag úgy rendelte-e szerkesztetni ? vagy pedig az ott alkalmazásban levő, nyelvünk’ gramaticáját nem ismerő idegen ajkú fogalmazók’ hibája által csúszott be a’ sérelmes kifejezés ? Ezek iránt a’ h. tanácstól értesítést kérve, felírunk. Nagyon csalódnék, ki Abaujt conservativ szellemű megyének tartaná, mert ki e’ megye’ múltját komoly figyelemmel kisérte, által fogja látni, hogy nálunk az ellenzéki tűz még soha ki nem aludt. Abauj az ármánykodások’ idejében is derék, jellemes, ellenzéki tagokat mutathatott fel. Mig multunk ’s e’ jelen között párhuzamot vonva, egy képletben engedik Abaujt festeni a’teendők, jelen közgyűlésünk’ eseményeit sietek a’ t. ez. közönségnek általadni. — Végeztetvén a’ fővallás feletti vita, Semsey Albert t.biró indítványt tett, ’s azon nyájas modorral, mellybe a’ legkellemetlenebb tárgyakat is olly meglepőleg ügyesen szokta burkolni, előadta, hogy nekünk a' kormányban bizalmunk, nincs,mert megszegte a’törvényeket, az 1536 : 32., 1790: 10., 12. cz.,és mivel a’kormány’ rész eljárása, az országgyűléshez érkezett leiratban negative elismertetik, ezeknek követeink általi kimondatását indítványozta, ’s azt, hogy az 1507 : 7., 8. t.cz. értelmében a’ kormány büntettessék; a’hadi adót mindaddig megtagadjuk, mig a' sérelem’ mindegyike nem orvosoltatik, és hogy a’ kétes eredményű országgyűlés’ eloszlatásától sem félünk, ’s inkább feláldozzuk ezen eredményeket, semhogy jogaink veszélyeztessenek. A’ jobboldal élre állott, ’s szokott következetlenséggel kezdte meg szónoklatát, mert tudta bár, hogy maga e’ párt vezete bennünket e’ térre, mégis tudomáshiánynyal akarák megmutatni az inditvány’ alaptalanságát. — Itt kezdeték meg kimutatása azon logicai hiánynak , mellyel ezen jobboldali párt szokta eljárásaiban 'magát bélyegezni, 's kimondatott levezetésökre, hogy kik a' jogok’ conservatiójáért nevezik magokat conservativeknek , törvényellenes eljárásokat pártolnak. Tiszt. Bosártyi S. ur ismét meggyőződése’ becsületességére hivatkozott; ’s ha Abauj már régebben fel nem mondja az administrátori sérelmet, szónok ur aligha készen nem volt a’ kormánynak ezért üdvözletét indítványozni. — Ilyen szellemben szólott még nehány szónok, de első alispánunk Patay Sámuel, egy a kormány’ javára czélre ülvén indítványt „várjunk még a kormány után, az ujabb rescriptumig, reméljünk benne ezentúl is“ találván ki, a’ conservativek ezt sürgették , mivel az inditványozási jogot tőlünk megtagadni épen nem valónak képesek. — Ujházy László ezek közben egy rajzot mutatott fel a’ conservativ párt’ keletkezésében , ’e elejökbe tartotta az igazság’ tükrét. K. J. m.alispán vivőit legkeményebb szónoklattal a’ kormány mellett. Sok conservativek adták még az ügyet magokkal együtt kapóra , ’a akarának Kazinczy G. elől, hátulsó ajtókon kibúvni , de mind hiában; önmagok ostorozák magokat. O.— János, kit decemberi gyűlésünkben az elnökség’ azon találmánya, miszerint a’ mozsonyi és pesti felirási indítványok’ elfogadását újságlapból diplomatikai elég tudomással lehet indítványozni, örömre ragadott, mert nyers erőszülte többségükben tudta, hogy leszavazhatnak bennünket; most az ellenzéki oldalról történt ezen indítványtétel, mert intelligens többségben háromszor olly számunk van, mint minő az ő statuequojuk, és így az ellenzéknek nyers erőre számolni nem is feladata , nem akarta helyén történtnek látni, természetesen azért, mert az ő 44* 225