Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-04-08 / 23. szám
308 % költségbe kerülne az országnak , az felkiáltással már csaknem elfogadtatott; midőn gr. Teleki László szót emelt, s először akkor nyilatkozott, hogy nem tudná ugyan azon összeget meghatározni, melly tökéletesen elég volna, de bizonyos summára, a 2 pstra kimondhatja, miképt borzasztóan kevés, egyébiránt a BR-nek arra felszólítását, hogy a napidíj valamivel bebb szállíttassék, ha úgy kívántatik, nem ellenzé. Ebben K. Perényi Zs. is megnyugodott , s a k ft. megemlítését azért sem tartá czélszerűnek , nehogy azt az alsóház eddig nagyobb díjjal ellátott tagjai gúnyul vegyék. Kimondá egyszersmind meggyőződését, hogy majdan , ha a parlamenti formák megerősödtek , eljő az idő , mellyben a képviselő testület tagjai, más országok példájára, semmi fizetést nem húzhatnak. B. Bánffy P. önigazolásául, mikép szándéka gúny nem való, hivatkozott Erdély példájára, hol ezelőtt 5, közelebbi országgyűlésen pedig 6 vott volt a követek napidíja. Gr. Batthyányi Kázmér örülne, úgymond, ha most már olly állásban volnánk, miszerint ki lehetne mondani a fizetés megszüntetését , de mivel ezt még most tenni nem lehet, ha fizetés adatik, a fukarkodást illőnek nem tartja egy nemzethez , mellynek arról kell gondoskodnia, hogy képviselői független állásban legyenek , s ne úgy fizettessenek , mint egy béres vagy inás; azért a BB. javaslatát elfogadja. Többen nyilatkoztak ezután a fizetésnek , mint a parlamenti rendszerrel, az utasításnélküli képviselettel össze nem férhetőnek, már e törvényben teljes megszüntetése mellett, s dr. Pálffy József úgy vélte , hogy ha az angolokat s francziákat annyira szeretjük utánozni, szükség, hogy őket e részben is utánozzuk. Mások csak azt kívánták a BR nek kijelentetni, miszerint kívánatuk jövőre nézve az, hogy a követi fizetés megszűnjék , de ez jelenben nehézséggel lévén összekötve, a díjazást fentartják ugyan, azonban a javaslott összeget (anélkül, hogy a limitációjába bocsátkoznának) sokalják. Marczibányi Antal különösnek tartá, hogy eddig, míg csak néhány osztály volt képviselve, a 6 pft napidíjat senki sem sokalta, és most, midőn az egész nemzet képviselve lesz, 5 ft is sokaltatik. Gr. Károlyi Gy. figyelembe hozta, milly kevéssé alkalmazható nálunk jelenben az angolok és francziákra hivatkozás, amazoknál mindig sok gazdag és független ember volt, ki minden díjt nélkülözhetett, vagy magán-uton azok gondoskodtak a követ fizetéséről, kik benne bizalmat helyezőnek; Francziaországban pedig az ingyen képviselet eredménye az jön, hogy ott a képviselő testület 2/3-át a kormánytól függő hivatalnokok tevék, s legújabban a követeknek 8 pót napidíj fizetése javasoltatik. A rendek által javasolt 5 forintot arra, hogy a képviselők lehetőleg függetlenek legyenek, egy cseppet sem sokalja. — GrTeleky L, ismételve úgy nyilatkozott , miszerint czélszerűtlen volna a mostani, különben is ideiglenes törvényben egy jövőre alkalmazandó elvet kimondani , nem akar arról intézkedni, mi történjék 50 év múlva, hanem arról, mi szükséges a jelen körülményeihez képest. S a mostani viszonyok szerint két szempontot vesz föl: egyik az , hogy miután a választás szélesebb alapra helyeztetett, ne legyen e szélesített bázis illusóriussá; másik az, hogy a követeknek minél függetlenebb állás adassék. Mi az elsőt illeti, alig lesz a 15 millió lélek közt néhány száz ember, ki képes legyen követséget napidíj nélkül vállalni, minek következése az leend, hogy a választást, mellyet népképviseletre helyezénk, a helyett, hogy kiterjesztettük volna, inkább megszorítottuk, és szorosabbá tettük a választói censust, mint volt ezelőtt. (Helyeslés.) Ha pedig a követ független nem lesz, sohasem fog a parlamentre épített szabadság biztos alapokon nyugodni; példa Francziaország, hol szinte nem lévén fizetése a követnek, hivatalra szorult, s a parlamentben többsége volt a kormánynak, de a nemzetnek nem. Gr. Pálffy Józsefnek a ki a díj megszüntetése által a választási jogot illusóriussá válni nem hitte, mert csak az ki ne mondassák, hogy a követnek jutalmat adni nem lehet, a választók gondoskodni fognak, ha kell, annak díjazásáról, kiben bizalmukat helyezik ; mi pedig a függetlenséget illeti, az angol díjazatlan követet függetlenebbnek tartja a magyarnál, ki fizettetik — azt felelé , miszerint e szokást más országban is az alkotmányos élet rosz oldalának tartja; abban, hogy a képviselő a pártokkal, néhány emberekkel egyezkedik, semmi üdvös nincs a hazára. Továbbá, bár a jelen ministérium iránt teljes bizalommal van , de a jövő viszonyokat is tekintetbe veszi, s azon időre, midőn más irányú kormány léphet a térre, óvnia kell a törvényhozó testület függetlenségét. Ez okokból egészen a rendek javaslatát pártolja. Sem czélszerűnek, sem méltányosnak nem tartották a dij megszüntetését még b. Majthényi L., gr. Haller F., Hertelendy J., gr. Zay Károly, s ez utóbbi különösen azért, mert hazánkban a képzettség épen nem áll arányban a vagyonnal. Dijnélküliséget, vagy a lelebszállítást kívánták gr. Zichy Henrik, gr. Cziráky J., gr. Andrássy Gy., ürményi J., gr. Batthyányi Imre, gr. Pálffy Móricz stb. ki így okoskodott : vagy van a választandónak elég vagyona, vagy nincs; ha van, akkor nem kell neki fizetés; ha nincs, akkor kevés dij is elég. A hallgatóság e szóváltások alatt, helyeslése vagy rászalásának élénk jeleivel többször beavatkozván, a miniszerelnök gróf által figyelmeztetett, hogy miután a sajtó már szabad, nem áll többé annak motívuma , miszerint a teremben bizonyos kifakadásokat tűrni szükséges. Elvégre a többség ifj. Majáth Gy. baranyai főispán javaslatát elfogadta, minélfogva a RRnek szentetik , hogy a főRR. a parlamenti kormányrendszer s más országok példájához képest legczélszerűbbnek látnák , hogy a követek ne díjaztassanak ; de ha a RR. jelen hazai körülmények közt ezt el nem fogadhatnák, a napidíj és lakbér javaslott mennyiségét, az abból az országos pénztárra háramlandó nagy terhet tekintve, arányag nagynak tartják, s bebbszállittatni ki-Ezután a BRnek a faizás, elkülönzés és összesítés tárgyábani másod üzenete olvastatván fel: erre nézve az egyesség megtörtént, valamint a sajtótörvényre nézve is. — A RRnek Bielitz és Biala városok üdvözlő iratára (melly még kinyomatva nem lévén , a főRR-rel nem is közöltetett) hozott határozata felolvastatott. — A nemzeti őrseregről szóló törvényjavaslatnak még csak 3. §-ra nézve nem volt egyesség a két tábla közt, e részben felolvastatott a BR. harmadik üzenete. Még most sem nyugodott meg abban a főrendi tábla, hogy az illető törvényhatóságok a qualificáltakon kívül más békeszerető polgárokat is felhívhassanak a közcsend és béke fentartására. Újólag azt ajánlják, hogy e jog csak a „rendezett tanácsú“ községekre szoríttassék. Ezek tárgyalása alatt Ghiczy K. itélőmester a népképviselet tárgyában a válaszüzenetet elkészítvén, az hitelesíttetett. Az ápril 2-iki ülések részletei. Az ápril 2-iki kerületi ülésben Bónisz. a kormányi kinevezéstől függő közhivatalnokok iránti törvénycikkel 8 indítványnyal lépett fel. A magyarnak sikerült — úgymond — kivívni a felelős ministériumot, de hogy ez életbe léphessen, s a ministérium az általa alkalmazott hivatalnokokért felelősséget vállalhasson, szükség, hogy a törvény utján kivüli elmozdihatlanság csupán az igazságkiszolgáltatással megbízott egyénekre alkalmaztassák. — Felolvassa ezután a törv.czikket, mellyet ez elv szerint készített. Mit Pázmándy D. azon megjegyzéssel kisérvén, hogy elvileg elfogadja, azonban tudni óhajtja, valljon a megyei bírák is oda értetnek-e? — erre az inditványozó felelé, miszerint a megyei bírákra ki van a választás elve mondva. — Madarász L. (Somogy) a javaslati 1.czikket elvben szinte osztja, azonban annak rubrumát világosabbnak látja, mint maga a törv.czikk. A biróság kétféle. A municipális biróságokra az eddigi szokást fentartatni kívánja, s ha ez elmozduhatlanság a felsőbb biróságokra értetik csak, szava ellene nincs. A 6 ezer fiős főispánok máig is megvannak, s hivatalukról nemcsak le nem léptek, sőt olly hatást gyakorolnak a felső táblán, mikép mondani lehet, hogy a nemzettel daczoló nézeteket s azt, hogy az alsó tábla üzenetei késleltetnek, visszaküldetnek — egyenesen ők fejték ki. Mi, ha boldogulni akarunk , tovább igy nem mehet, s azon urak ott feleletre vonandók. Felszólítja a ministériumot, avagy e tábla mondja ki, hogy a melly főispánok a kincstárból törvénytelen fizetést húztak s fogadtak el, többé hivatalnokoknak nem tekintetnek. A megyékben most csend van, de ki áll jól, hogy az illyszerü főispánok otthon zavart csinálni nem fognak ? Megyéjében egyébiránt van annyi erő, hogy ha intézkedés nem történik, főispánját maga is el fogja tudni mozdítani. A törvényezikkel csak azon okból is — hogy az illy megyekormányzók leléptessenek— pártolja. . Kossuth- Somogy megye aggodalmait alaposoknak találja, de kérdés, hogy a ministerelnök, — mert még más minister nincs ! — tehet e törvényhozás útján kivül valamit ? Nem ; maga Somogy követe hivatkozott minap a Corpus jurisra, s maga ismeri el, hogy mig a törvhozás valamelly institutiót meg nem változtat, az fennáll. Eddig a törvényhozás az 1536 : 36. t. sz. mellett küzdött, s ez a ministerelnökre nézve kötelező törvény, mit megrontani , ellene kénye-kedve szerint rendelkezni nem lehet. És itt előáll annak szüksége, mit Szabolcs kör. javasolt, különben az új formákat nem lehet consolidálni ; a többség teremtette a ministériumot, szükség, hogy egyéneit ez, tulajdon felelőssége mellett, szabadon választhassa, különben kormányozni lehetetlen. És ha a legközelebbi egyűlésen a ministérium kisebbségben marad, s jó egy radicálisabb vagy conservativebb , hogy fog ez kormányozhatni, ha a közhivatalnokokat megtartani köteles? A bázist mindenesetre meg kell változtatni. A megyei rendszert szereti, habár némileg ellene van is a felelős ministérium eszméjének , de az is igaz , hogy ha a közhivatalnokok elmozdíthatók nem lesznek , akkor nincs, ki felelős miniszer legyen. Somogy k. előterjesztését pártolja. — Ruttkay I. (Zólyom). Azon elvet látja veszélyeztetve a kérdésben levő t.javaslat által , miszerint a birák régi törvényeinknél fogva, még a septemvirátust sem véve ki, a nemzet által választattak; és leginkább is bizik azon bíróban, ki választatik; azonban a t.javaslatot a fel. ministérium életbeléptetéséért elfogadja. — Bó n is S. (Szabolcs): A t.javaslat oka épen az , mit Somogy K. előadott, s az egész olly szellemben van készitve. Mig áll a törvény, hogy a főispánokat csak törvény utján lehet elmozdítani, addig intézkedni a ministériumnak nem lehet; kell törvény, melly kimondja, hogy törvény útján kivül is elmozdithatók ; és mivel több főispán nem a nemzet felvirágzásán, de azon dolgozott , hogy az absolutismus consolidáltassék, el kell őket mozditani. Ez, úgy véli szóló, Somogyot kielégíti. A választást tekintve, a ministérium a többség kifolyása, s míg ilyen, nem félhetni, hogy saját felelősségére olly egyéneket választ, kik a nemzetnek nem tetszenek , ellenkező esetben a ministérium is el fog mozdíttatni, mert neki a többség szellemében kell kormányozni. Bernáth Zs. (Ungh): Két tárgy van szőnyegen , egyik Szabolcs kör. indítványa; másik az, hogy van egy hivatal-lajstrom, mi az új rendszerrel nem fér össze. Ez abból ered, mert ministériumunk van is, nincs is. Az igéret meg van téve, a névsor is kitűzve, de úgy veszi észre, hogy ezen polgártársak közül tárczát eddig még egyik sem kapott. ,,Qui vilit finem, debet habere média, et quidem propria média.“ Eszközöltessék ki , hogy valóban legyen az a ministérium, különben minden perez veszélyt hozhat. A szabolcsi indítványt el kell fogadni, különben nem lehet felelősséget követelni, ha a miniszerek nem szabadon nevezik ki és bocsáthatják el a hivatalnokokat. A lajstromozott administrátorok iránt már ő tett szót ezelőtt néhány nappal, s akkor mondva volt, hogy törvényes intézkedésre szükség nincs, s most ellenkezőt hall ugyan , de azért az indítványt pártolja. Madarász L. közte és a szabolcsi 1.javaslat közt az a különbség, hogy ez elvileg az ő felszólalásából foly. Azt hitte szóló, hogy az administrátori rendszer magától meg fog szűnni, s nem kell reá törvény, melly e törvénytelenséget csak emlékben is fentartva. De hivatkozik Fejérmegyére, hol máig sincs elmozdítva az administrátor, és így a rendszer magától nem szűnt meg. A fejérmegyei administrátornak nincs annyi belátása, hogy szégyenelne lemondani ; lovagiassága daczára bőréhez ragadt az administrátorkodás, és nem hat reá az országgyűlés erkölcsi ereje. Az országgyűlés elmúlik, az illy ember becsuszkál majd egyik ministertől a másikhoz, és móljára is a megyének jut a feladat, tőle magát megszabadítni, mit szóló törvényben szeretne a 6 ezer fiős főispánokra nézve is kimondatni. Kik olly alakban sáfárkodtak, megérdemlik, hogy a törvény róluk megemlékezzék. A ki több jövedelmet húzott, mint illette, via facti megsértette a státust; a ki több pénzt fogadott el, mint a törvény megszabja, hivatalával viszszaélt. — Azon csekély figyelmet , miszerint a felministériumnak kötelességében álljon őket hivatalukból elmozdítani, megérdemlik. (Hosszú tetszés). Míg Magyarországon azon törvény uralkodott, mellyet a kormány meg nem tartott, a megyékben nem volt egyéb erő, mint a negátió; az oligarchák ellen küzdött a megye , és vagy legyőzte, mint Somogyban, vagy legyőzetett, mint sok helyütt; (flontra néz szóló) és midőn a főispánok vexálták a megyéket, mikor tartotta meg a kormány az 1536 : 36. t.czikket ? Mikor adta meg a megyének azt, a kit az kivánt ? Most már nem a bécsi kormánynyal van dolgunk, hanem azzal, kinek Budán a borit is meg lehet csipni. — Sok erőt lát abban, hogy a felelősség nem puszta hang, de ha a ministérium képes volna avagy csak egyes polgárt is igazságtalanul megsérteni, elég hatalma lenne a nemzetnek őt megbüntetni. (Köztetszés). A biztosíték, a hatalom tehát bennünk van, és csak tőlünk függ, hogy a ministérium felelős legyen. — Nem lát abban logicát, hogy mig a főispánok de facto elmozdithatók valónak , az örökös főispánságok mért ne töröltethetnének el? Van család, melly mintha égből vagy — — honnan hozta volna a főispánságot; azért, hogy család, nem áll az elv, hogy el nem mozdítható; valamint az is visszatetsző, hogy érsek, hivatalánál fogva legyen főispán. Ezeknél fogva kívánja, hogy az örökös főispánságok eltöröltessenek, az administrátorok és a 6 ezer fős főispánok pedig elmozdittassanak, és köszönjék meg, hogy ació alá nem vonatnak. (Zajos éljenzés.) Kende Zs. (Szathmár): Véleménye szerint sem létezhet parlamentáris kormány másként, mint, ha a kormánytagok ennek kinevezésétől függenek , hová még a bírákat is kivétel nélkül sorozza; az örökös főispánokat azonban meghagyja. Deák F. Nézete szerint e táblánál a logica az események miatt cassulva van, s a törvényjavaslatok azért annyira eltérők. Megyei bíróság, felelős ministérium, két összeférhetlen eszme, és ott vagyunk, hogy vagy a municipiumot, vagy a felelősséget kell megmentenünk. Illy helyzetben még ország nem volt, s bár ott van a franczia többszöri forradalom, de ezek a nemzet életébe annyira nem vágtak, megváltozott a kormányforma, s a dolgok egyéb része maradt, míg minálunk gyökeres változtatásnak néz egész institutió elébe — Somogy követe előadásához képest kérdi a háztól, valljon a felelősséget úgy érti-e, hogy ez a személyek választására is kiterjed? . Kossuth L. A tárgy iránt úgy gondolkozik , hogy a státustanács felállítása s a kormányszék eddigi tagjainak felosztása, olly átmeneti lépés, mit csak az teszen szükségessé, hogy engedékenyek kívántunk lenni , s a forradalmat a bureaucratia ellenében vér nélkül akartuk kiküzdeni. De ezt nem érti úgy, hogy mivel valaki a kanczellária, vagy a consilium tagja volt, azért mulhatlanul alkalmaztatnia kell, hanem a tagok feloszlatnak, s kiket a ministérium felelőssége mellett alkalmazhatóknak lát, alkalmazza, a többinek pedig megvan díja biztosítása. A státustanácsra nézve mondatik az, hogy a kanczelláriai referendáriusok annak tagjai lesznek, de e státustanács nem administratív testület, és tanácsát a ministérium — minthogy maga felelős tetteiért —csak annyiban követi, mennyiben jónak s tanácsosnak tartja. — Ezeket a tagok felosztására jegyzi meg,— ugyanazok alkalmazása iránti felelősséget pedig úgy érzi, hogy a ministérium olly egyént nevez ki, ki a nép szeretetét s bizalmát birja, — s a ministeri felesség ennél tovább nem is terjedhet, mert mig a minister ember — s nem isten — lesz, egyen tagokban csalatkozhatik, de kötelessége azollyat rögtön elmozdítani. — A kanczellaria is megvallotta, hogy egyik s másik egyénben rettenetesen csalatkozott, de azért el nem hajtotta, sőt támogatta. A ministérium kötelessége, védeni a törvényt minden ember irányában. Azon kérdésre, valljon a ministeri felelősséggel a megyei szerkezet összeilleszthető-e? — igennel felel, mihelyt a felelősség definitióját elmondja. A franczia forradalom előtti ministeri felelősség nem fér össze a municipiumokkal, de az angol és éjszakamerikai igen. Az angol ministérium által kinevezett egyén vakon engedelmeskedni nem tartozik, A volt eset, hogy a jury az alsó tisztviselőt, a törvényellenes tény végbeviteléért, bár az ministeri parancsra történt, két évi fogságra ítélte. Az e tekintetbeni compatibilitás az értelmezéstől függ; szóló az angol és amerikai módot inkább kedvelli, mint a franczia » centralisatiót, melly mellett a nemzet jogai biztosítva nincse-i « nek. — Ha a felelősség úgy értelmeztetik , mint az a törv.» a« javaslatban is áll, hogy felelős a minister az iránt, hogy tör- 1 - vénytelent cselekedni nem fog, végrehajtja azt, mit a törvény * ^ kezelte ímott, s ennek végrehajtását nem fogja elmulasztani, . « I I