Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-24 / 8. szám

Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve­­i ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 5-13.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs.­­postahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest, mártius 23-kán. A sajtószabadságnak egy uj­szülötte , egy ügyesen szerkesztett politicai napi­lap, melly az uj korszak dátu­máról „mártius tizenötödike“ nevet visel, illy jel­szó mellett jelenik meg : nem kell táblabiró-politica. Igaza van laptársunknak: semmi széhiség többé a po­liticai jogok gyakorlatában ! De más részről udvari politica sem kell többé. Az összes nemzet érdekei és kivánataihoz képest kell vezetni a belügyeket. A nemzet érdekei és rokonszenvei s nem az udvari emberek előítéletei és elfogultsága szerint kell intézni a külügyeket. A diplomatia is elérte új korszakát, titkainak nap­fényre kell lőni. Mi, kikn­k eddig a tényeket megcson­kítva is csak alig lehet­ registrálnunk, ezentúl hazánk, sőt az ausztriai birodalom külpolitikájáról is tartózkodás nélkül elmondandjuk nézeteinket. Nem vagyunk Lajos Fülöp, sem Metternich tanítvá­nyai. Isten mentsen! Mindemellett azonban tőlök is örö­mest tanulunk. Mit ők tettek, most van ideje óhajtanunk, hogy az európai béke fentartassék. Ez csak úgy történhetik, ha a kü­lhatalmasságok nem­csak elismerik, de barátságos viszonyba lépnek a franczia köztársasággal. Német- és Olaszországban elő kell moz­dítani az alkotmányos irányt. Azon szövetség helyett, mellyet Metternich megbukott politicája kötött Modená­val, a fennálló rendnek (igy nevezte ő a szolgaságot) köl­csönös védelmére , — e szövetség helyett most az alkot­mányos osztrák ministérium azon barátságos tanácsot ad­hatja a pármai és modenai herczegnek, hogy népeiket szintén alkotmányos institutiókkal lássák el. Az ausztriai diplomatának be kell látnia , hogy az alkotmányos biro­dalom nem követheti ugyanazon külpolitikát, minőt ama császár követett, ki főhivatalnokait, halálos ágyán meg­­esketteti, hogy egész életükön át fenn fogják tartani a status quo-t, s a­minőt Metternich követett. Az orosz követnek a bécsi kabinetre gyakorlott befo­lyását is meg kell szüntetni. Tartsa fenn Ausztria, s tartsa fenn Magyarország az udvarias, békés szomszédságot Oroszország irányában, de az orosz szövetségtől nem kevésbbé kell irtózniok, mint a cholerától. Híre volt, hogy az orosz kormány segítséget ajánlott az ausztriai birodalomban föltűnt alkotmányos mozgal­mak ellen. Látjuk eddig, hogy ez ajánlat nem fogadta­tott el. S miután mind az örökös tartományoknak , mind Magyarországnak felelős ministériuma van : biztosítva vagyunk, hogy illy szövetség elfogadtatni ezentúl még kevésbbé fog. Pozsony, márt. 21-én. Deák Ferencz tegnap délben megérkezett. Meg­nyugvással s bizalommal van függesztve reá a közönség sze­me, melly a közelebbi napok villámzó eseményei közt kápráz­­ni s tövedezni kezdett. — Most minden ember ministeri com­­binátiókat csinál. Hogy Deák egyik combinátióból sem ma­rad ki, természetes, s reméljük is tiszta hazaszeretetétől, hogy erős kezét nem fogja megvonni a kormányrudtól. A minister­­elnök sokat tanácskozik vele, s ezen tanácskozás eredménye csak üdvös lehet. A 21-iki gyűlésekben következő törvényjavaslatok fogad­tattak el: 1) törvényczikk a sz. k. városokról. Kevesebb mint egy óra alatt jön átnézve s elfogadva. Kivonata azon nagy törvényjavaslatnak, melly fölött a Bt. két hónapig tanács­koztak a nélkül, hogy egészen bevégezték volna. 2) törvény­­czikkely a községi választásokra nézve, melly a sz. k. váro­sokról szóló törvényhez van támasztva. 3) t.cz. a Jász-kun kerületekről. 4) t.cz. a hajdúkerületről, az előbbi törvények­kel összefüggésben. — A délután 5 órakor tartott országos ülésben mindezen törvényjavaslatok változtatás nélkül átvi­tetvén, a községi választás elvei, W­e­s­z­­­e­r­késmárki kö­vet indítványára, a szepesi 16 városra is kiterjesztettek. — Az országos ülés után következett kerületi ülésben T­a­r­­n­ó­c­z­y K. inditványnyal lépett fel, melly az urbér eltör­lése által megriadt s elcsüggedt kedélyeket némileg meg­nyugtassa, s formulázott törvényjavaslatot mutatott be az úr­béri jövedelmeiket vesztő földesurak kármentesítéséről. Ki­­nyomatni határoztatok. — Végre késő éjig tartó conferentia volt a képviseleti rendszer alapelveiről. A zsidók ellen már két estén s éjen át, de különösen teg­nap este sajnálatos demonstrátiók kezdtek napirenden lenni. Csőcselék nép tartotta ostrom alatt a várhegyalját s azon ut­­czákat, hol a zsidók laknak, és rendre beverte az ablakokat, nem kímélvén természetesen az ott lakó keresztyéneket sem. Csak nagy bajjal sikerült a most keletkező s még nem ren­dezett nemzeti őrségnek a nagyobb kicsapongásokat gátolni,­­ a tömegeket eloszlatni. A csőcselék féktelensége , fájdalom, támaszt és felbátoritást talált azon keserű ellenszenvben, mellyel a városi polgárság nagy része a zsidók ellen viselte­tik. Sok zsidó kegyetlenül megveretett, mindnyájan, ártatlan­­ családaikkal együtt, aggodalom s rettegés közt számlálták a perczeket.­­ A rendetlenkedés ma délelőtt 10 óra körül is­­­­mét megújult, s lopásra és rablásra kezdett fajulni, s ezáltal a kér­­ülés is zavart szenvedett. — B­ó­n­i­s S. megnézvén előbb a garázdaság színhelyét, hol ma a nemzetőrség, különö­sen az o­rszággy. ifjúság, igen erélyesen lépett fel, — felszólita a rendeket, hogy intézkedjenek a rend és csend helyreállításá­ról, s az eseményeket nádor ő cs. k. főherczegségének is fel­jelentvén, őt is, mint az orsz.gy. elnökét hívják fel kellő gon­doskodásra. .Hunkár I. A Bécsből kiszökött, később Bruckban is gyújtogatott, most ide a rendőrségtelen hazába tóduló gaznépnek tulajdonitá a rendetlenkedést, s az elhara­pódzó bajnak gátlására lehető legerősb rendszabályokat kí­vánt, t. i. hogy az ifjúság kezébe lőszer adassék , hogy az út­levéllel el nem látott csavargók a városból kiutasittassanak, s a statárium azonnal kihirdettessék. Mindenekelőtt pedig csendre s rendre szólító publicandumot kell készitni s kihir­detni. — T­a­b­o­d­y P. Nem szeretné azon ifjúságot, mely­­lyel a szülők reá bíztak, veszélybe küldeni, katonaerőt kí­ván alkalmaztatni. Gr A­n­d­r­á­s­s­y Gy. A jelen körülmé­nyekben sokkal alkalmatosbnak tartja az ifjúságot s nemzeti őrséget a rend fentartására, mint a katonaságét. De puskára van szükség, a nélkül katonásdijáték az egész dolog! Gr. Széchenyi István: Azon pillanatban, midőn Ma­gyarország vagyonosai, vagyonuk tetemes részét a szegé­nyebb népnek adják , a tulajdont sértők ellen legszigorúbb fellépést kíván, mert a kímélet által csak a jobbak, a becsü­letesek szenvednének. Gróf Ráday főlovászmester kétségkívül mindent elkövetend a rend és csend helyreállítására, ha ebben a törv­hozás segédhatására is számolhat. — Ezek folytán, az egyik kér. elnök Biró Imrével, Bónis S. és Hunkár I. küldettek át a főherczeget figyelmeztetni, s megkérni czélszerű rendel­kezésre. — Még délelőtt számos kolompos, különösen ollya­­nok, kik a tulajdoni jogról némileg zavart fogalmakkal lát­szottak leírni, a városházához, hűsre vezettettek, s ezen eré­­lyes­ fellépés folytán a csend és közlekedés lassanként helyre állott, de a várhegyalja kapuit folytonosan katonaság őrizte, s a nemzeti őrség meg nem szűnt az utczákon mozogni. Ugyanez időben a pozsonyi lakosság egy része arra hasz­nálta fel a szabadabb mozgalom, a megifjult közélet óráit, hogy a lövölde teremében gyűlést tartott, mellyben követ­kező pontok határoztattak : 1) Neustadt izraelita, a helybeli lap szerkesztője, a szerkesztést azonnal tegye le. 2) A városi sorházban levő izraelita felügyelő (Werkführer) ha­sonlókép hagyja el e hivatalát. Tehát gondoskodtak az igen bölcs és igen liberális urak mind a szellemi, mind az anyagi világról, hogy az ollyan emberek lehelletével ne fertőztessék, kiknek fejére születésük után vizet nem öntöttek. 3) A vá­rosban lakó izraeliták kiüzessenek, s régi lakhelyeikre, a vár­hegyaljára, szorittassanak. 4) A házalás többé meg ne en­gedtessék. — S a két első pont alatt említett egyének csak­ugyan el is távoztak, ügyesen s becsületesen betöltött helyeik­ből. — És e határozatok hozatalában emberek hősködtek, kik hamis csőd miatt kriminális kereset alatt állanak ! Azért szőttem közbe ezen sajnálatos zavargások említé­sét, mivel meggyőződésem szerint ezeknek befolyása alatt tör­tént a városi törvényjavaslat 6. §-ában azon változtatás, melly által a választói jog az izraelitáktól elvétetett, így állott a szerkezet , valláskülönbség nélkül, s most igy áll: törvényesen bevett valláskü­­lönbség nélkül,a miáltal a zsidók kizáratnak. Vi­gasztalásul határozatba ment, hogy a ministérium jövő or­szággyűlésre törvényjavaslatot készítsen , az emancipátiót s azon akadályoknak, mellyek ezt jelenleg gátolják, elhárítását illetőleg.­­ Azoknak, kik a szerkezet változtatását kívánták (Hauzer E., Tomcsányi J., Kortcs G., Hunkár I., Szentkirályi M., Babarczy) főargumentumuk volt az ingerültség, melly a népben a zsidóság ellen uralkodik , s azon föltételek hiánya, mellyek a fennálló idegenség megszüntetésére s a polgári ösz­­szeolvasztás lehetségessé tételére megkivántatnak, miilyen p. o. az, hogy előbb sociális tekintetben olvadjanak össze a ke­resztyénekkel, hogy a keresztyének s zsidók közti vegyes há­zasságok megengedtessenek. Ez utóbbi nézeteket főkép Szent­­királyi M. fejtegető. Mindezek azonban, kik a körülmények s uralkodó ingerültség tekintetéből a zsidókat még kih­agyatni jobbnak tartották, egyszersmind elismerték, hogy ezen eljá­rás a legújabb intézkedések szabad levegőjébe nem illik, hogy ezen igazságnak a Jöbbik során szükségessé lett elis­merése erkölcsi szükség, s elmellőzése következetlenség. — Kossuth L. Ha tanácsosnak tartja a tábla, rendelke­zéseiben nemcsak a szoros igazságot, hanem a körülménye­ket is tekintetbe venni, tegye ezt nem egyes város, p. o. Pozsony , hanem az egész ország szempontjából. Pozsonyban sajnálatos jelenetek történtek, mellyekben szóló meggyőző­dése szerint Pozsony értelmes polgárságának része nincs ; de más részről Pest küldöttség által kéri a teljes vallásegyen-­­­lőséget, s ha itt ingerültséget okozna a szerkezet, másutt is­­s­mét ingerültséget okozhatna az ellenkező. Szóló beszélt Po­­­­zsony városa több érdemes polgárával, kik úgy nyilatkoztak, hogy a tegnapi jelenetek forrása nem gyülölség, hanem félelem , s a félelem eloszlatásával a gyűlölség is eloszlik ; a lakosság nem mint egyéneket gyűlöli a zsidókat, s nem azért, mert más templomba járnak, hanem, mert magukat az életben elkülönzik, p. o. ünnepeikre , szokásaikra, étele­ikre sat. nézve. Tagadhatlan , hogy mind Pozsonyban, mind másutt szomorító jelenetek történtek, s fáj az ember lelke, ha mindenütt látja a szabadság országának terjedését, s ab­ból csak a zsidó­ népet látja kizárva. De az előítélet megvan, s annak vakságával, a költő szerint, istenek is hiába küzde­nek. Szükségesnek látja, hogy külön törvényczikk alkottas­sák , mellyben ki legyen mondva az elv, hogy jogok s köte­lességekre nézve a vallás különbséget nem tesz , s a ministé­rium megbizassék , hogy a kiegyenlítés módjait illetőleg tör­vényjavaslatot készítsen. — Bónis­z. Nem lehet azokkal egy véleményben , kik az ingerültséget veszik tekintetbe ; a törvényhozást apró utczai demonstrációk nem vezethetik, ha­nem csak elv és igazság; a rendetlenkedés hőseit meg kell büntetni, nem pedig annyira megtisztelni, hogy miattuk az igazság szempontja elmellőztessék. Szemtanúja volt szóló, hogy Bécsben a szabadság kivívásában zsidók is lelkesen vettek részt, s a művelt bécsi nép nekik baráti kezet nyúj­tott. — Mind e mellett azonban a törvényesen bevett vallá­sok szűkkeblű eszméje a szerkezetbe igtattatott. — A városi törv.javaslat szerkezetében még következő lé­nyeges változások történtek : Olgyasy J. (Posony) azon in­dítványa , hogy a város törvényhatóságára nézve az előbbi megállapodás tartassák fenn, megbukott ugyan , de a megyék székházai csakugyan kivétettek a városi törvényhatóság alól, mibe a szabad kir. városok is örömest beleegyeztek. Kos­suth indítványára , kik ekkorig városi polgárok voltak, ha a törv.javaslatban foglalt képességgel nem bírnak is , ed­digi jogaikban meghagyatnak ; végre Szentiványi K. indítványára az eddigi városi tisztviselők, ha a közelebbi újonnan rendezett választás alkalmával hivatalaikból kimarad­nának is, mostani fizetéseiket meg fogják tartani. — Szeged és Fehérvár követei, W­é­b­e­r G­y. s H­a­a­­d­e­r Pál előadák legközelebb érkezett utasításaikat, mely­­lyek szerint a pesti 12 pont elfogadtatik , s mellyek már nem az eddigi zárt testületek köréből, hanem az összes városi nép gyűléséből eredtek.­­ Az administrátori rendszert illető két. választmányi munka, melly annak idejében erőhatalommal lepecsételtetett, noha Gál Edvárd tolnai követ annak megégetésére szavazott, bilincseiből felmentetni, a könyv­nyomda tulajdonosának visszaadatni, s az országgyűlési iro­mányok közé soroztatni határoztatott. Törvény czikkely a szabad királyi városokról. 1. §. A város , mint önálló köztörvényhatóság , közdol­gait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvény­­hatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja. 2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve — kivéve a valóságos hadi szolgálatban álló katonákat, szolgálati vét­ségeikre nézve, minden a város határában létező egyének és és javak, különbség nélkül. 3. §. Az alatt, mig a városoknak rendezése iránt köz­­igazgatási tekintetben a törvény részletesen rendelkeznék, következők határoztatnak meg. a) A városok felosztása. 4. §. Olly városok, mellyekben 12,000 lakosnál keve­sebb vagyon, kis városoknak,­­ mellyekben 12,000 lakos­nál több, de 30,000 lakosnál kevesebb vagyon, középváro­soknak,— és mellyekben 30,000 lakosnál több vagyon, nagy városoknak neveztetnek. b) Tisztujitásokról. 5. §. Az országgyűlési követek választásáról az egész or­szágra nézve általánosan külön törvény rendelkezvén , a vá­rosi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik. V­álasztók. 6. §. A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljeskoruak, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, valláskülönbség nélkül, választók, ha a) A város határához tartozó és a telekkönyvben tulaj­don , vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt olly házat, vagy telket, egy év óta birnak , mellynek értéke kis városban 300, középvárosban 700, nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 forint; vagy b) A város határában mint kézművesek , bejegyzett ke­reskedők, gyárosok, egy év óta telepedve vannak, tulajdon mű­helylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, és ha kézművesek , folytonosan legalább egy segéddel dol­goznak. c) Tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek , tanárok , a magyar tudós társaság tagjai , kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40, középvárosban 60, nagy városban 80, Pestvárosban 100 ft házbért fizetnek. d) Ezeken kívül mindazok, kik a város kebelében két év 51

Next