Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-28 / 10. szám

Vsr árnap ÍO Martins 28. 1849 PESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve­­1 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben.—Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 5­3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s­z­e­r hasábozott apró betű­jü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t.­­„ kik e la­pokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 15-kétől kezdve, folyó 1848-ikévi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 2-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr,­­ Buda­­pesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni­ Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban. Pozsony, márt. 23-án. A délelőtti kerületi ülésben Tarnóczy K. indítványa s törvényjavaslata az úrbéri megszüntetett ma­­gánirodalmi javadalmak státusadóssággá leendő átvál­toztatásáról, melly feletti tanácskozás csaknem egész dél­előttöt kihúzta , képezé a tanácskozás tárgyát. Ezután a S­o­is­­s­­­c­h P. által kidolgozott ősiségi 1.javaslat követ­kezett, mellyet azonban a minister­elnöknek, hazánk je­len állapotában legmagasb érdekű nyilatkozata szakasztott félbe. Kihirdető az általa alakított első magyar felelős ministérium tagjainak neveit, úgymint: Elnök, tárcza nélkül: gr. Batthyány Lajos. Belügy: Szemere Bertalan. Ausztriávali viszonyok : hg Eszterházy Pál. Pénzügy: Kossuth Lajos. Hadügy : Mészáros Lázár, ezredes. Közlekedés : gr. Széchenyi István. Cultus 63 nevelés : b. Eötvös József. Földművelés és ipar: Klauzál Gábor. Igazságügy : Deák Ferencz. Mindezen nevek éljenekkel s lelkesüléssel fogadtat­ván , az ülés e fontos közlés után nem érezte magát olly állapotban, hogy tovább tanácskozhassék. A délutáni kerületi s országos rendi és fő­rendi ülésekben a ministérium hatáskörét rendező törv­javaslat iránt meglön az egyezés, és az ő felsége san­­ctiója alá maga a nádor főhg által vitetett fel. Úgy szinte a kármentesítési törvény iránt is a következő szerkezet szerint. Törvényjavaslat az úrbéri megszünte­tett magán­őri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról. Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvényc­ikk által történt megszüntetése következésében rendeltetik : 1. §. Hogy az országgyűlésnek berekesztése után meg­szűnendő úrbéri javadalmak igazságszerinti megbecsül­tetését ő fölsége ministériuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szol­­gáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háram­­lott — nem pedig azon teher, mellyet az, azt szolgáltató alattvalók viseltek. 3. §. A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető miniszer határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesitési tőkét. 4. §. A megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazságministérium által országkerületenként nevezendő négy és a kapcsolt részekben külön egy, öt-öt tagból álló és a státus által díjazandó választmány sommásan ítéli el. 5. §. Az ekkér meghatározandó becsérték fejében a mi­nistérium az illető birtokosoknak haladéktalanul státusköte­lezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fek­vő javak köttetnek le, s a ministérium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére, vagy az említett javaknak rész­­letenkénti eladására 6. §. Az állomány az ekkér biztosított tartozásnak kifi­zetését ezennel lekötelezi, s azt valóságos státusadósságnak elismeri. 7. §. Ezen státusadósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministérium a legközelebbi országgyű­lésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép ha­tároz­and. 8. §. E törvényrendelet ezen státusadósság minden köte­lezvényébe szorul szóra bele­iktatandó. A sajtó­törvényben tetemes módosítások létettek. Az ősiség teljes eltörlésének elve kimondatván, az ősiségi kérdést magukban foglaló­'perek folytatása felfüggesztetik, s a ministérium codex civilis kidolgozására utasíttatik. D­e­á­k F., mint Zala követe, foglalt a táblánál helyet. A törvényjavaslatok egész halmazát fogjuk a holnapi kül­demény­nyel közölni. Részletei a márt. 20-iki kerületi ülésnek. R­e­n­g­e­y F., Szeged követe , Szeged városa nevében forró köszönetet szavaz a táblának, az „országgyűlési teendő­ink“ czimet viselő felírásért. Egyszersmind a törvény előtti a vallásos egyenlőséget még ez országgyűlésen törvénybe iktat­­tatni kéri.­­ Ugyanezen indítvány a budapesti petitió pont­jai közt foglaltatván, míg a petitionális választmánynak ez utóbbi iránti véleménye fölvételnek, függőben hagyatott. Az országgyűlés évenkénti üléseiről szóló (Szemere B. által ki­dolgozott) törvényjavaslat 4. §-sa után Kende Zs. figyel­­mezteti a táblát, hogy az országgyűlés feloszlatásáról nincs a törvényjavaslatban rendelkezés. Kossuth L. szükséges­nek tartja, hogy, ha a ministérium azon véleményben van, mi­ként az országgyűlés által nem támogattatván, egy összehí­vandó másik országgyűlés által támogattatni fogna, azon joga meglegyen, miszerint a népre hivatkozhassék, s az országgyű­lést feloszlathassa, mert csak így tartathatik fel a szükséges harmónia a közvélemény és törvényhozás közt. Ha a ministé­rium másodszor is akarna illyesmit ismételni, kétségkívül re­­volutiót idézne elő; a joggal visszaélés gátját tehát ebben ta­lálja. — Még többen is szólván a tárgyhoz, s a kormány fel­­oszlatási jogát korlátolni és a nemzetet visszaélések ellen biz­­tosítni kívánván, végre abban jön megállapodás, hogy a 4. § után két uj­t iktattassék be, mik szerint ő felségének joga le­gyen ugyan az országgyűlést időközben is feloszlatni és kö­vetválasztást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlést 3 hónap alatt tartozzék összehívni, s az évi ülést a számadá­sok megvizsgálása s költségvetés iránti határozás előtt fel ne oszlathassa. — Még csak a 6. (most 8.) §-nál létezett válto­zás és pótlás, miszerint a követtábla jegyzőinek száma, melly 9-re volt határozva, meg nem határoztatik, s arról létezik ren­delkezés ,­­hogy az első évenkénti ülésben korelnök vigye az elnökséget. Még az évenkénti országgyűlés feletti tanácskozás közben a ministerelnök szólalt fel, bemutatván a hitelintézet iránti, frisen nyomatott törvényjavaslatot, s kérvén annak tanácsko­zás alá vételét. Kétségtelen, úgymond, hogy az úrbéri viszo­nyok rögtön meg fognak szüntetni, mire múlhatlan szükség van; de tagadhatlan az is, hogy ezáltal a nemesi birtokot sú­lyos csapás éri, melly kétszeresen lenne súlyossá az által, ha azon erő , mellyet a földművelő innét merített, rögtön meg­­szüntettetvén, uj forrás nem nyittatnék, mellyből a földbirto­kos, erőt s művelési képességet meríthessen. És e csapás fő­kép magyar fajunkat fogja érni; kötelességének tartja tehát olly inditványnyal lépni elő, melly e bajnak ártalmait kien­gesztelje, s ez­­ egy hypothéca-bank rögtön felállítása, melly azon elvre van alapítva, hogy a kik az úrbéri viszonyok meg­szüntetése által kárt szenvednek, ennek erejéig menő összeget illő kamat mellett kaphassanak, melly csak akkor legyen visz­­szafizetendő, ha a státus által ígért kármentesítés valósággá lesz.­­ A törvényjavaslat helyesléssel fogadtatván, nem so­kára tanácskozás alá vétetett. Az 1. §-nál, melly a ministériumot oda utasította, hogy a hitelintézetet a múlt 1844-iki ország­gyűlés által készített törvényjavas­lat nyomán is állítsa fel. L­é­n­y­a­y M. nem tartá helyesnek az 1844-re hivatkozást, mert az akkori s mostani viszonyok egészen különböznek, s a ministérium, az életbelép­tetésnél, azt fogná észrevehetni, hogy jobb lesz az intézetet más alapra fektetni. Egész általánosságban kíván tehát ma­radni, mert jelen zavart viszonyok közt nincs financier, ki meg tudná mondani, micsoda alapra kell az intézetet biztosan állítani. — Ezt Bónis, Babarczy s többen is pár­tolván, s a szerkezet mellett Kossuth L. által azon felvi­lágosítás hozatván fel, hogy az a ministériumra nézve nem kötelező , s csupán azon tekintetből létetett igy , mert a két tábla közti egyezkedést könnyíti, ha valamelly már fennállóra, vagy elfogadott elvre történik hivatkozás, — az 1. §. említett záradéka csakugyan kihagyatott. A 3-ik §-ban a hitelintézet tartaléktőkéje megalapítására 500 ezer forint rendeltetvén, Kende Zs. ezt kevesli. — Pázmándy D. tekintetbe kell venni azon elveket, mikre a hypothéka-bankok olly országokban, honnét a terv átvé­tetett , alapítva vannak. A hypothéka-bankot jegybankkal összekötni, s amannak nyerészkedni nem szabad. Mert alapja nem letett arany és ezüst, hanem föld, mellyel a jegyeket rögtön beváltani nem lehet. S ezért a hitellevelek olly magas keretre soha sem rúgnak, mint a jegybank-papirosok, de el­lenben annyira le nem esnek, mert biztosabb alapon nyugosz­nak. Az 500 ezer ftát csak úgy tartaná elégnek a tartalék­tőke megalapítására, ha az intézet az úrbéri állapotokkal összeköttetésben nem volna, de így e czélra legalább 2 mil­liót tart szükségesnek, hogy az intézet az első rohamot kiáll­hassa. A minister­elnök ennél üdvösebb indítványt nem te­hetett, mert ezen bank a kamatokat mérsékelt lábra szál­lítja, s az elterjedt uzsoráskodást ellensúlyozza. De ha így marad , a­mint van , általa a bajon segítve nem lesz. A 4-dik §. szerint ugyanis azon birtokosok, kiknek kevés allodiális birtokuk van, elegendő biztosítékot nem nyújt­hatván , a banktól kölcsönt nem kaphatnának. Szükséges­nek tartja tehát, hogy kölcsönbiztosítási alapul az allodi­ális birtokon kívül a felszabadult úrbéri telkek is, egy-egy 100 po­nt erejéig , felvétessenek , mert csak így lesz a tábla azon határozata, miszerint az úrbéri tartozások megszünteté­séért járó kárpótlás, a nemzet becsületével garantíroztatik, sikeresen biztosítva. — Kossuth L. Szívesen járul min­denhez, a­mi a tetemes áldozatokat hozott nemesség könnyí­tésére czélszerűen szolgál, a­nélkül, hogy a hitelintézet sikerét s fennállását kompromittálná. Ha 100 károsított közül 90-en segíthetünk, csupán azért, hogy a többi 10-ről is gondoskodva legyen, a 90-ről a gondoskodás alapjait megrendíteni nem le­het. — Onnét indul hát ki, hogy minél többnek helyzete le­gyen könnyítve , s kevesek miatt a többség ne szenvedjen, s a szerkezetet pártolja. Szathmár követének megfelelt már Kom. követe ; ha a hypothékabank jegybankkal kapcsoltatnék össze, ez által hitelében vesztene , mert ez utóbbinak hitele, ha a jegyek kibocsátásában mértéket nem tart, minden uj jegy­kibocsátás által csökken, sőt ha a kibocsátásban renden túl nem megy is, ki van téve a rögtöni megrohanásnak; ellenben a hitelbanknál a papírok kibocsátása nemcsak nem csökkenti a biztosságot, sőt emeli, mert minden új papír új hypotheká­­lis biztosság szerzésére mutat. Ha a bank tisztán csak hypo­­thékán alapul, nem kell tartani, hogy készpénzt kívánjanak tőle, mellynek agrója nincs, minden ember örömestebb fogad­ván el a papírokat, miknek kelete emelkedhetik.­­ Arra, hogy tartaléktőke alapítására 2 millió vétessék fel, nem akar­ná kötelezni a ministériumot; elég, ha erre neki csak engedelem adatik; tartaléknak igen valószínűleg elég lesz annyi, mennyi a törvényjavaslatban emlittetik, miután a tőke bizonyos ideig fel nem mondható, s a hitelező örömest fogad el pénz helyett papirt, melly a fizetésnek currens médiuma. — A komáromi indítványt, hogy t. i. az úrbéri felszabadult tel­kek is biztosítási alapul vétessenek , ő is óhajtaná, de nem tartja lehetségesnek először a bank érdekében, másodszor a birtokosokéban. A bank érdekében nem, mert noha szóló hiszi, hogy az első magyar kormány az adott nem­zeti becületszónak beváltásához lételét fogja kötni, lehet mégis ember, ki aggódik , s ha az úrbéri telkek is hypothé­­kául vétetnének, következése az lehetne, hogy a legjobb hy­­pothékával fedezett papírok hitele is csökkenne; mihelyt pe­dig ezen papirok örömestebb nem fogadtatnak, mint a kész­pénz , azonnal roszul állana a dolog, s végtelen összegekre lenne szükség. — De a birtokosok érdekében sem. Mert ha ez alkalommal valamelly minimum, p. o. 100 ft kimondat­nék, psychologiai kényszerűség fekszik abban, hogy azt eval­­uatió útján magasbra emelni nem lehetene többé. — Lé­ny­e­g M. A törvényjavaslat czímét „föld­bírt­oki hi­telintézetről“ szólóvá kívánja változtatni, a tartalék­tőkét kevesli, s legalább 1 milliót kíván, melly 30 milliónak félévi kamatját fedezze. Az úrbéri minimumot megelőzve ki­mondani nem szeretné. — Paczolay. A tartalék-ösz­­szegre nézve helyesli a szerkezetet, a komáromi indítványt pedig szükségesnek tartja, mert ha az úrbéri birtok kizárat­nék, ez által az mondatnék ki, hogy az adott nemzeti becsü­­letszónek nincs szilárd alapja. S­z­e­m­e­r­e. Az 500 ezer forintot tartaléktőkéül elégli, az már 20 milliónak félévi ka­matát képezi, s nem képzelhető , hogy senki sem fogna ka­matot fizetni, pedig a tartalék csak a kimaradó kamatok fe­dezésére való. 2 milliónyi nagy összeget kamat nélkül bevez­­tetni kár volna, pedig a tartalékösszeg kamat nélkül fog he­verni. — A 3-ik §. tehát megmaradt. A 4-ik §-ra Szentkirályi M. uj, szabatosb szer­kezetet javaslott, melly­el is fogadtatott. — Ez alkalommal, szó lévén a birtokosok kármentesítéséről, ismét megújult az 53

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék