Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-17 / 1054. szám

reformot — Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes utón kivívta a’ törvényes egyetértés. A’ városi tanács ugyan is a’ választó­ polgársággal értesülvén arról, mikép a’ város polgá­rai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők’ komoly fejleményei felett, a’ tanácskozási teremek századokon át zárva volt ajtait 1848-ik évi martius’ 15-én délután 3 órakor a’ népnek megnyitá, ’s miután megértette annak törvényes kivánatait, azokat mint nagyobb részt már eddig elő is kebe­lében ápolt hazafiui óhajtásokat, egy szívvel, egy akarattal elfogadta, magaévá téve, sőt azon tizenkét pontot, mellyeket nagy részben a’ nemzet 1790-ik év óta törvényhozás’ útján is annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta. A’ nemzet’ óhajtásainak említett pontjai fentebb említve vannak. Következtek a’ közgyűlés határozatai , miszerint Pest­város’ iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjeszsze elő az ország rendeinek, ő felségét pe­dig hódolva szeretett koronás királyunkat kérje meg, hogy ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át. b) A’ köz­gyűlés alólirt választmányt bízta meg, hogy a’rend fentar­­tásául czélszerüen intézkedve, határozatait foganatosítsa. Mellyeknek teljesítéséül alólirt választmány, kiküldetésé­hez képest. a) Tüstént átmene Budára a’ nagyméltóságu magyar ki­rályi helyt, tanácshoz, ’s ugyanott azon kormányszéki hatá­rozatot nyerte , melly szerint a’ censura nyomban megszün­­tettetett, a’ sajtóannyi százados bilincsei alól fölszabadult, ’s addig is, mig sajtó törvények hozatandnak, a’ sajtókihágások felett a’ nemzet bizodalmát biró’s a’ nagyméltóságu helytartó tanács által a’ hozandó törvényig ideiglenesen kinevezendő egyének fognakitélni a’ fennálló törvények szerint. íme’ e’ la­pok is tanúsítják a’ határozat foganatát. b) Kieszközöltetett, hogy a’ sor­katonaság nem fog a’ rend fentartásába elegyedni, mellynek biztosításául alólirt választmány intézkedett, hogy a’ pesti polgári őrsereg eddigi száma jelenleg 1500-zal szaporittassék ’s mint nemzeti őrse­reg nemzeti színekkel ékesittessék. c) Kieszközlötte, hogy Stancsics Mihály hazánkfia, ki azért, mert szabadon irt, mint státusfegély Budán le vala tar­tóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, ’s a’ nép kíséretében családjának adatott vissza. Illy békés és törvényes után minden vérontás és csend­zavar nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal megünnepléséül holnap Budapest ki leszen világítva, ’s innentul Pestváros, mint a’ haza’ szive törvényházának tornyán nemzeti szinü zászló lobogand. Budapest a’ törvény’ és béke’ korlátait nem sérté meg, ’s miután a’ rend’ fentartása hazafias érzelmű lakosainak kezébe tétetett, reméli , hogy az egész haza ebben is követni fogja példáját. Költ Pesten 1848-ik évi márt. 15-én, Rottenbiller Leop. s. k. választmányi elnök , Klauzál Gábor s. k., Nyáry Pál s. k., Egressy Sámuel s. k. , Irinyi József s. k., Staffenber­­ger István s. k., Molnár György s. k. , Irinyi Dániel s. k., Vasváry Pál s. k., Petőfi Sándor s. k., Tóth Gáspár s. k., Gyurkovics Máté s. k. , Kacskovics Lajos s. k. A’ másik igy hangzik: Hazafiak! Pestváros’ közönsége alólirt napon a’ hozott ’s más hirdetményben közzéteendő határozatok’ végre­hajtására ’s a’ rend’ fentartására az alólirt bizottmányt közér­telemmel választván, ez ugyancsak mai napon összeülvén kö­vetkezőket határozott: 1) A’ létező polgári őrsereg jelenleg 1500 taggal fog szaporittatni. E’ végett 2) Minden becsületes ember magát mától kezdve a’ város­­házán a’ bizottmány előtt jelentheti ’s ennek birálata után fegyvert és ismertető jelt ingyen fog kapni. 3) A’ most létező polg­­őrsereg is ugyanazon ismertető jelt veszi fel, melly lesz egy nemzeti szalag a’ balkaron ’s nemzeti szinü rózsa a’ fövegen. 4) Az újonnan felveendő polgár­őr a’ létező osztályok’ bármellyikébe állhat be. 5) A’bizottmány, ha szükségét látandja, ezen nemzet­őrséget még szaporitandja. 6) A’ bizottmány teljes bizalommal várja minden becsü­letes hazafitól , hogy a’ személy- és vagyonbátorságot nem fogja megsérteni, sem a’ közbékét és rendet megháboritani. 7) A’ bizottmány minden becsületes hazafitól megvárja, hogy ennek és az őrsereg’ minden egyes tagjai’ intéseit szíve­sen követni és teljesíteni fogja. Polgártársak! jelszavaink : éljen a’ király ! alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség béke és rend ! Költ Pesten 1848-iki mártiushó’ 15-én. A’ bizottmány’ elnöke és többi tagjai: Rottenbiller Leopold s. k., választmá­nyi elnök, Klauzál Gábor s. k., Nyáry Pál s. k., Egressy Samu s. k., Irinyi József s. k., Staffenberger István s. k., Molnár György s. k., Vasvári Pál s. k., Petőfi Sándor s. k., Gyurkovits Máté s. k., Kacskovics Lajos s. k. Esti 7 órakor színház, —jelen esetben nem csupa időtöl­tés többé, hanem a’ nemzeti lelkesedés’ szentegyháza. A’ já­tékrend megváltoztatva, teljes kivilágítás mellett „Bánk bán“ — A’ nemzeti intézet’ tagjai úgy jelennek meg mint nemzet’ polgárai, mindnyájan nemzeti szinü cocordákkal. A’ darab egypár jelenet után félbeszakasztatik, a’ sajtó-szabadság’ ki­vívásából és Stancsics’ kiszabadításából megérkezett nép beto­lul , minden padok megtelnek ; a’ fuladásig nyomott népnek páholy-tulajdonosok nyújtanak le kezet, ’s emelik fel magok­hoz. Minden szem a’színpadra van irányozva, várva, mi­kor fog megjelenni a’ kiszabadi­tot­t fogoly, ő azonban nem jött, mert a’ tudósitás szerint, beteg, levert állapotban van. Egressy Gábor polgártársunk végre kérdést ten : kivánják-e­­ a’ darabot folytattatni, vagy e’ helyett Petőfi’ költeményének f­elszavalását ’s népdalok’ énekeltetését ’s Hunyadi László’ jeles­ áriáit akarják hallani. Közfelkiáltás kiséré az utóbbi indítványt. És hallottuk az „Esküt“ Egressy Gábortól, eze­­rek’ ajkiról viszhangozva, — hallottuk elénekelve, hallottuk a’ Szózatot, Hymnust és Füredy’ népdalait. — Színház után a’ látogatottabb étkező helyek tömve voltak. A’ figyelmes szemlélő pedig, ki e’ nap’ eseményeit látta, meggyőződhetett, miként e’ nép meg van érve a’ szabadabb institutiókra, hogy e’ fiatalabb nemzedék megérdemli, hogy azon szebb jövő’ örö­köse legyen, mellynek kivívásában olly elvitázh­atlan dicső részt ven. ORSZÁGGYÜLÉS. 40-ik orsz. ülés a’ m. foRBnél, mart. 14. d. u. 3 órakor. Tárgy: fölirat országgyűlési teendőink iránt. A’ terem, korlátokon kívül és belől, ’s karzatai a’ kitű­zött idő előtt már egy órával fuladásig tömve voltak. Az or­szágház előtti tért sűrü, kiváncsi tömeg lepte, a’ nép’ minden osztályaiból. Feszülten ’s felhangolt kedélylyel nézett min­denki a’ régen várt történendők elé. A’ hallgatóság szokott­nál izgalmasabb volt; kitörő éljenekkel ’s a’ tetszés’ minden jeleivel fogadta beléptekkor, a’ táblának szilárd hazafiságuk­­ról ismert több tagjait. Végre a’ f­ö­n­s. nádor, a’ közbizalom ’s szeretetnek viharos és szűnni nem akaró nyilatkozása közt, megjelent, ’s elnöki széket elfoglaló. Az általános taps ’s éljenzés’ szün­­tével, G­h­i­c­z­y K. nádori iz.mester az országgyű­lési teendők iránti fölirási javaslatot fel­olvasván : Elnök föns. nádor igy nyilatkozott: az előt­tünk levő ’s épen most felolvasott fölirási javaslat’ fölvételé­nek mai napig elhalasztásától azon eredményt merem remélni, hogy a’ m. főRR. magokévá teszik abbeli javaslatomat, mi­szerint e’ fölirási javaslatot egész terjedelmében, mint felol­vastatott, elfogadni szíveskedjenek. (Helyeslés ’s alig lecsön­­desithető éljen). Midőn tehát a’ felirási javaslatra nézve a’ főRR-nek, mint látom, egyhangú határozatát kimondom (él­jenzés) nyilvánitom azt is, miszerint az, hogy ez országgyűlés eredménydúsan végződjék, szilárd óhajtásom , forró ki­­vánatom! (éljenzés). Mit ma ígérhetek, az, hogy e’ tekin­tetben személyes és hivatalos befolyásomat önálló szi­lárdsággal bizonyosan is használni fogom­­ (kitörő taps, éljenzés, kardesörgetés huzamos ideig). Biztosítom ar­ról is a’ felvet, hogy alkotmányos kifejlődésünkre az orszá­gos rendekkel kezet fogni , jövőben is tisztemnek tartom. (Éljenzés). E’ kettős czél’ elérésére véleményem szerint csak egy az ut, — ez­ a’ szoros egyetértés és összetartás; (helyes­lés) mellyre e’ nehéz időkben a’ m. f.RRet legnagyobb biza­lommal ez alkalommal is felszólitom. — Tessék e’ szerint itélőmester urnak e’ határozatot azonnal átvinni a’ t. RRhez; és itt mindjárt elegyes ülést fogunk tartani. (Háromszoros erő­teljes közfelkiáltás: éljen a’ nádor!) A’ t. RRhez eltávozott nádori itélőmester kevés idő múlva visszatérvén, eljárásáról ekkép­pen jelentést: A’ t. RR-nél bejelentettem a’ m. főRR. izenetet, ’s a’ t. RR. azt határozták , hogy szóbeli üzenetképen tudósítsam a’ m. fORR-et arról, miszerint ők a’ felírást külön országos küldött­ség által akarják ő ige’ trónja elé juttatni, ’s e’ végett a’ me­gyék’ részéről 10, kir. városok’ részéről szinte 10, szabad kerületek’ részéről 2 ’s az egyház’ részéről 4 követeket fog­nak választani; kérik a’ főRR-et is, hogy e’ küldöttségbe ré­szükről is tagokat nevezzenek, mellynek vezérletére a’ föns. főherczeget, országunk’ nádorát, teljes tisztelettel fölkérik. (Éljenzés). Elhatározták egyszersmind , hogy ha ő fölsége a’ t. RR. kiküldötteitől külön értesítést kíván, erre K­o­s­s­u­t­h Lajost, Pestmegye’ követét bízták meg. Végre az orszá­gos küldöttség’ nevébeni szónoklásra ő ingét megkérvén, re­mélik, hogy beszédét a’ divatozó szokás szerint az orsz. kül­döttséggel előre közleni kegyes leend. Elnök föns, nádor. Elfogadják ezeket a’ m. főRR ? (Általános felkiáltás: e 1!) Ha elfogadják , én is szí­vesen kész vagyok a’ küldöttség’ vezetését elvállalni. A’ m. főRR. részéről tehát a’ küldöttségbe következő tagokat neve­zem : b. Vay Miklós koronaőrt, Lonovics József Csanádi püspököt, herczeg Eszterházy Pál soproni, b. Perényi Zsig­­mond ugocsai, ifj. Majláth György baranyai, gr. Károlyi György békési főispánokat, gr. Batthyány Lajost, gr. Czi­­ráky Jánost, gr. Szapáry Antalt, gr. Teleki Lászlót, és b. Wenkheim Bélát. (Helyeslés.) — Van még itt egy szenet, a’ fölirat’ tárgyalásának siettetése végett ; kivánják-e a’ m. fő RR. azt fölvenni ? (általános fölkiáltás : nem.) Gr. Batthyány Laj­os, minthogy e’ dolog tényleg be van végezve , a’ tárgyalásnak ’s felolvasásnak nem látja szükségét. — E’ nyilatkozat általában helyeseltetett. E’ határozatoknak a’ t. RR.ekkel leendő tudatása végett, a’ nádori itélőmester ismét eltávozván , midőn visszajött, fel­olvasá az országos küldöttségbe a’ t. RR. által kinevezett ta­gok’névsorát. Elnök föns. nádor pedig a’ fő-RR. ré­széről még kinevezte Tihanyi Ferencz temesi főispánt ’s Rajacsics József karloviczi érseket; egyszersmind felszólító a’ küldöttség’ tagjait, hogy holnap estére Bécsben jelenjenek meg, ’s holnapután reggel talán ő felsége’ szine előtt fognak megjelenni. Elegyes országos ülésben a’ felirás újólag fel­olvastatott, ’s nádor ő fönsége által aláíratván , lepecsétel­­tetett. A’ n. ra. országbíró, jelenlevén a’ közös tehervise­lés’ tárgyábani orsz. választmány’ minden tagja, jelenté , mi­szerint sokak’ kivánsága az, hogy a’ teendők halmaza miatt a’ mára hirdetett választmányi ülés ne tartassék meg; azért, mivel azon választmány’ tagjainak nagyobb része a’ mai kül­döttségbe is kinevezve­­ van , annak visszaérkezésére tartja fönn magának, az ülés’ idejét kitűzni. Nádor ő fönsége: Ezzel, úgymond, a’ mai ülés­nek vége , de ez ülést ma eloszlatnom lehetlen a’ nélkül, hogy az irántam tanúsított ragaszkodásért hálaérzésemet ne nyilvánitsam, azon meggyőződésemmel, hogy ha e’nehéz időkben szeretett urunk királyunk (éljen !) bennünket arra fel fog hívni, nemcsak mi, hanem az egész nemzet, fejedel­méért minden áldozatra kész leend. — Ezzel az ülés, harsogó éljenzések közt, szétoszlott. Pozsony, hétfőn éjjel­­2 12-kor. Eötvös most jött haza a’ tanácskozmányból. A’ fő­rendi javaslatot, Széchenyiét, t. i. ,az alsóházib éa a’fő­rendi ellenzéki főnökök visszavetették. Hir szerint István főherczeghez felülről rendelet jött, hogy a’ fölirást semmi esetre föl ne bocsáttassa. Odafenn, a’ Széchenyié sem kell. Nem tudom, igaz e e’ hit, vagy csak cselül terjesztik. Azt is mondják, hogy Széchenyi, Vay, Keglevich a’ nádor előtt kijelenték, hogy ők le fog­nak mondani, ha a­ felirat, úgy, mint óhajtják, föl nem megy. ’S az országbírót is ráveszik. E’ hir szerint a’ fő­rendi conservativ rész csakugyan Széchenyi’ javaslatát fogadta el. Egyértelműleg-e, vagy a’ határozottan alkot­mányos rész’ leszavazásával ? nem tudom . . . István fő­ herczeg — ezt is mondják titokban — fölírt, hogy ő a’ felterjesztést nem gátolhatja. Ha mindezek igazak, a’ bi­rodalmi és magyar kormány közt is kenyértördre kezd jőni a’dolog. Mindezek rendkívül gyorsan történnek, ’a a’ közönség azonban, mellyhez csak kevés hir jut el az al­kudozás­oikból, már türelmét kezdi veszíteni. Ha a’ ki­­egyenlítés nem sikerül, rendkívül heves ülések lesznek a’ főrendeknél. Hát a’ rendeknél ! Kossuth a’ legszélső ha­tárig fog menni. A’ főrendi tábla már a’késedelmes fölvé­tellel is mindenfelől veszíti azon kevés népszerűséget is, mellyel bírt. Sokan attól tartanak, hogy az alsóház, a’ főrendek mellőzésével, lelépend a’ törvényszerűség’ teré­ről. Tudná e magával ennyire ragadni Kossuth ez apa­­thiában sínylő köves­i kart? nem tudom.Minden oldalról olly bonyodalmak, mellyeknek kifejlődését előre bajosan lehet látni. Némellyek az országgyűlés’ eloszlatásától tartanak. Én nem hiszem , hogy a’ desperátus osztrák kormány’ eszeveszettsége ennyire merne vetemülni. István fi­ág is föllépne e’ csapás ellen; ez lévén első orsz.gyülés, mellyen elnököl. S az adó, katonaság’ ’stb. megajánlása elma­­radna ? És az iszonyú ingerültség országszerte ! Bécsben a’ belváros’ kapuinál ágyak vannak kisze­­gezve. Akasztófákat festenek Metternich’ számára. Be­szédeket tartanak az utczákon. A’ pestiek jól teszik, ha semmi demonstrátiót nem csi­nálnak a’ főrendi ülés előtt. Ha leveleimben ellenmondásokra találtok : tulajdonít­sátok a’ zavaros állapotnak, mellyben most vagyunk. Márt. 14-én, Ma reggel conferentia volt a’ conservativ részről a’ nádornál. Gyors tudósitás érkezett ez alatt Bécsből. Vé­res összeütközés volt a’ katonákkal. A’ nép , egy tisztet, ki rá lövetett, felkonczolt. A’ királyi családból Fridrich főherczegen és Lajoson követtek el méltatlanságot. Előbb Metternich ’s aztán az nap este Apponyi lemondott. Roppant örömzsi közt tudatá Kossuth ez eseményt. Már most semmi sem megy többé rendes folyamában. Indítvá­nyok tétettek,’s választmányok bízattak meg az alsóházban a'Bajtóügyben,nemzeti országos rendőrség’ felállítására, a’ képviselet’ ügyében. Ezek 24 — 48 óra alatt beadják je­lentésüket. Most délután fö­ldi ülés. A felirat szó nél­kül átment. Többé conservativ szó nem hallatszik. Ma­darász inditványozá az ifjúság’ fölfegyverzését. Nem fo­gadtatott el, mert az egész nemzetet kell felfegyverzeni, mondá Kossuth. Bécsben egy compánia katonaság, melly lőtt, azonnal leöletett. A’ tisztet széttépte a’ nép. Fridrik főherczeget leránták lováról. A’ márt. 10-iki kér. ülésben, megkezdődvén a’ vá­rosoknak szavazataik miatti panaszai, Szumrák J. (Besz­­terczebánya) tartott hosszú beszédet, mellynek kivonatát pótló­lag ime’ közöljük. Ezen kérdést a’ hazára nézve is életkér­désnek tekintvén , ’s meg lévén győződve, hogy hazánkat csak teljes kiengesztelés ’s igazság által lehet megmenteni, gyalá­zatnak ’s gyávaságnak tartaná most, midőn még a’ Rubicon előtt állunk, hallgatni. — A’ törv.javaslatot sem az alkot­mánynyal, sem az osztó igazsággal, sem az üdvös politicával meg nem egyeztetheti. Ez decimátió, több százezer ártatlan ember’ fejére mérve, sőt roszabb, mint anás decimationális ítélet, mert a’ hóhér’ pallosa által kivégzetteket a’ növekedő népesség kipótolja. A’ negyedik rend vagy ártatlan, vagy bűnös. Ha ártatlan, úgy büntetni nem lehet; ha pedig bűnös, ám bű­ntettessék törvény’ értelmében, de a’ pör ne kezdessék végrehajtással, ’s az ítéletet ne hozza az aristocrátia, az egyik perlekedő ’s részrehajló fél. — Elszámlálá ezután a’ vá­rosok’ érdemeit, jótékony hatásukat a’ civilisátióra ’s a’ köz­­állomány’ fentartására.— Honunk csak úgy lehet erős ’s bol­dog, ha erős és hatalmas polgári rende leend. Bizonyítja ezt éjszaki Amerika, Anglia, Francziaország’ példája. — A’ legnagyobb ellenmondásba esnek a’ BR., ha egy részről arról beszélnek, hogy az egész nemzetet jogok’ egyenlőségére akar­ják emelni, más részről a’ negyedik rendet lealacsonyitni, megbélyegezni, szolgaságra vezetni, 30 ártatlan, becsületes, érdemes és részint legrégibb várost, bitorlott hatalmaskodás­sal száműzni, ’s az aristocratiának alkotmányellenes mono­póliumot szerezni igyekeznek. — Illy eljárás kiengesztelhet- 224'I • X'.)

Next