Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-12-16 / 241. szám
ffieffet nagyobb idénnyiságban átengedhető. Kiss Károly, alezredes, 1180 Nem hivatalos rész. Képviselőház ülése, decemb. 14 dikén d. u. 4 órakor. Elnök jelenté, mikép Kassánál a kaszás nemzetőrök elfutván, seregünk visszaveretett. A vezénylet vitelére Mészáros Lázár hadügyminister ajánlkozott. Mészáros hangos éljenzések közt a szószékre lép. És kinyilatkoztatja , hogy ő mindenét, mit az isten adott — habár pénteken jutott is hozzá — kész a honért feláldozni. Mert most mindent, mit csak lehet, tenni a hazáért, szent kötelesség. Hanem egyszersmind méltányosságot is kér, mert sokszor , mint a Lajtánál is, a szerencsétlenség rész akaratnak és nem a véletlen eseményeknek, honnan származott, tulajdoníttatik. Reméli szónok , hogy Pompejust felül fogjuk múlni, ki minden lábdobbanásra , 50 ezer embert vélt kiállíthatni, de semmit sem ten. És reméli azt is, hogy azt, kit Schlicknek hívnak, mégis fogják sikolni. Ez különben— szónok őt személyesen ismeri — igen jó katona. Végre ismételve, mikép mindent akar tenni,mit csak tehet, azt kéri, hogy ítéljenek felette, de el ne ítéljék. Gesze János kérte a házat, hogy a Schlick által fenyegetett vidékre Mészárossal elmehessen. Okul azt hozá fel, hogy igen érzi, mikép már érehangjánál fogva is többet tehet csatatéren, mint a tanácskozási teremben. Borsod és Heves vidékén pedig otthonos lévén , a népfelkelés rendezésére nagy hatással működhetend. A ház helyessé. Az elnök azonban arra figyelmeztető, hogy a kormány tudtával és beleegyezésével lépjen a felajánlott működési térre. Ezen figyelmeztetés többeknek nem tetszett. Azt mondák, hogy Besze nem akar biztosként menni, ő maga pedig azt hozta fel, hogy a háztól s nem a kormánytól kér elmehetést, mellynek semmi köze , ha egy képviselő távozási szabadságot kér. Az elnök újólag is megjegyzi, hogy itt nemcsak elmehetésről, hanem a nép közti működésről is lévén szó, ennek a kormány tudtával kell történni. Ezen társalgás folyamán Keresztesi képviselő, a kormánybiztosok nagy száma és innen eredő zavarok, rendetkezések ellen szólalt fel. Indítványozó, hogy a honvédi bizottmány tagjaival vegyülve egy választmány neveztessék ki, kellő ellenőrködés és intézkedés végett. Ekkor Kossuth Lajos bizottmányi elnök lépett a szószékre. Schilck benyomulásáról és a kassai veszteségünkről fídvilágvallásul a már ismert részletekhez azt adá, mikép Schick mintegy 10—11 ezerrel ütött be. Pulszki Sándor vezénylete alatt rögtönöztetett ellene egy sereg. De ez már tizeik megtámadási hely. És seregünk jobbára nemzetőrökből állott. Azért Kassa táján a sereg szétveretett. Szónok megvallja, mikér e hit végle épen nem lepte meg. Mert a veszély rögtön jött, a kormánynak nem is volt .ifije kellően intézkedni. És a nemeteri intézet ollyan, amily a jövő biztotékai között, ha kifejtetik, nevezetes tényező lehet , de illy ezélünk jelen alakjában nem felelhet meg. 11 nem a honvéd nevezetben valami rendkívüli van. Ezek nem úgy viselik magukat, mint mások. Kassára nézve különösen méltánylattal kell megemlékezni a 42. zászlóaljról. Ez leghátrabb maradt a fölszerelésben. A csatába félig meztelen lábbal, majdnem fegyvertelenül mentek. És mégis ritka vitézséggel küzdöttek, ők a lengyel csapattal az egész ellenségi táborben fedezték és biztossá tevék seregünk hátravonulását. És ezt akkor tevék, midőn a többiek ezrenként futottak. A honvédi név a história lapjain dicső helyet foglaland el. Schlick iránt azonban teljesen nyugottak lehetünk. Mészáros Lázár szíves volt elvállalni a vezényletet. És a kormány mindent megtett, hogy a győzelem biztos legyen. Pedig el kell ismerni, hogy a kormánynak majdnem erőntuli dolgokat kell véghezvinni. A kassai sereg már nehány hét alatt tizedik leend , melly felállittatik , lehetőleg szereltetik. És ez nagy erőfeszítést kívánván, rögtön, sietve meg nem történhetik. Nem azért, mintha elegendő kar nem lenne, vagy a lelkesedés hiányzanék. Hanem mivel sok olly prózai részletek felett kell intézkedni, miknek elkészítése, bevégzése idő nélkül vagy időn túl nem létesíthető. De mind a mellett Mészáros Lázár mindennel el leend látva, mi csak kívántatik, hogy az ellenség széttiprása bizonyos legyen. Sőt nemcsak a győzelmet tarthatjuk biztosnak," hanem előre is úgy tekinthetjük ezen Schlicket, mint fegyverketeránet, ki csak azért jó , hogy honvédeinket fölfegyverezze. Itt tehát nincs semmi veszély. De egyet lehet óhajtanunk. Azt t. i., hogy azok, kik bajos, veszélyes állásba estek, ne féljenek, ne veszítsék el lélektestnlétöket. Egy csatavesztés arra nem elegendő ok. Hisz Napóleon is vesztett csatákat. Az,hogy kissé belebb nyomulhatott az ellenség, még nem baj. Ez nekünk kedvező szolgálatot tehet. Csak meg ne szökjék, vagy a felső tót megyék felé ne vegye útját. Illy helyzetben legjobb azt mondani, mit Bem vezér mondott. Ő az Erdély felé dolgozandó sereg vezénylete átvételére elutazott. E közben híre jött, hogy Urbán II.Bányát elfoglalta. A bizottmányi elnök ezen tényt sajnálattal emlité a Bemhez írt leveleiben. És ez azt feleld, hogy inkább sajnálná azt, ha nem lenne N.-Bányán, mint, ha ott lenne. Mert ez utóbbi esetben őt elfoghatná. Hát Bottal mit csináltunk volna, ha mindig a Drávánál marad s ott vesztegel ? Hiszen ekkor, mind a mellett, hogy tömérdek költséggel ellátott sereget kelle tartanunk, mégsem lehetett volna valamit is kivinni. Annak tehát még örülni lehet, hogy mélyebben benyomul. A győzelem biztosítva van. A kormány gondoskodott elegendő erőről és pedig nemcsak rendes véderőről, hanem elegendő számról is, melly az ellenségét felülmulandja. De a kormány számol a tiszai törzsökös magyar vidékek népeire is, számol arra, hogy Borsod és Heves lelkes polgárai a legelső intésre ezrenként fognak fölkelni. Csak attól lehet tartanunk, hogy megszökik az ellenség. Mert ezen emberek igen sebesen szoktak utazni, így történt most legújabban Hurbánnal is. Ez az előtt isten igéje hirdetője volt, és most ezredes. Ez a múlt napokban beütött Trencsénbe, mert a határszéleket mindenütt nem lehet őrizni. Erre millió honvéd kellene. A beütés után tehát sereg alakíttatott. És ez természetesen néhány napba került. Ez alatt Budebkinnál ütközetre került a dolog. A honvédek és önkénytesek kiálltak. De a kaszás nemzetőrök nem álltak ki és elfutottak. A nemzetőrséget sociális intézetnek kell tekinteni. Azt nem jó bizonyos egységre vonni, hanem a vidékekhez és ezeknek hajlamaikhoz, szellemükhöz kell alkalmazni. Schwechatnál megfutottak a kaszások, mert kartácsozták őket, és nekik kaszákkal kellett volna ellentállani. Ez pedig nem lehet. Lengyelhonban a kaszások semmivé tették a porosz lovasokat. De erre organisátió kell. Rohanásban, kisebb csapatokban, az ellenséget jobbra balra nyugtalanítva, háborgatva, czélszerűen használtathatnak, így, illy pontokon ki fogják állani az ellenséget. Midőn pedig Trencsén megyében az ellenség ellenében részünkről a sereg kiállíttatott, Hurbán megszökött, és Csaczáig, vagy azontúlra is visszavonult. Schlick elő kivonoulván tehát, ne ijedjünk meg. Hadd jöjjön. Minél közelebb jön, minél mélyebben nyomult be, annál biztosabban a mienk leend. A kormány kötelességének tartja , nem kicsinteni a a vészt, melly nagy, de egyszersmind attól meg sem ijedni. Ha arra kerülne a dolog, hogy tovább a veszély nagyságának ellent nem állhat, ki fogja nyilatkoztatni a háznak, hogy nem képes védeni a házat. De jelenleg azt látja, hogy csak kitörés kell, és a győzelem bizonyos. A Besze által tett ajánlatra a bizottmányi elnök beleegyezését nyilvánítja, hogy határozza el a ház részének eltávozhatását, ki nem látta szükségesnek arra a bizottmányt felkérni. Tapasztalata szerint Bosie még mindenütt nagy hatással volt a népre , mellyel magát érintkezésbe tette. Arra azonban figyelmezteti a házat, hogy tul a szükségen a követek jelenlevő száma ne keveesztessék. Most áttér szónok a biztosok kérdésére. Nem lehet olly cholericus véralkat, melly előre képzelhető azt, mi velünk most történik. Vannak dolgok, mellyeknek tehetségét erkölcsi tekintetekből becsületes ember el nem hineti. És a camarillának alávalósága mind azt túlszárnyalta, így Hurbán császári ezredes és Rajachich, ki a rablócsordákat felázttá, a császári háznak hű, kedves emberei. Miért ? mert raboltak , gyújtogattak, és a legiszonyúbb dolgokat vitték végbe? És a magyar nemzet, melly annyiszor menté meg a trónt, melly legújabb napokban is példátlan hűséget tanúsított, melly tulaágig hitt, — most megtámadtatik. Ez borzasztó. Mivel tehát ezek váratlanok voltak, a rendes igazgatási formák nem lehettek elegendők. Itt fölkelést kellett rendezni, amott seregeket kiállítani és fegyverezni, vagy bizonyos dolgokat el kellett takarítani más vidékekre. Illy dolgok közepette a rendeletek szerinti kormányzás nem mehetett. Azért egyes egyének bízattak meg a rendkívüli dolgok végrehajtásával, így eredtek a biztosok. És a minta vész emelkedett, és a teendők szaporodtak, úgy a biztosok számának is nagyobbodnia kellett. Azonban a rendkívüliség már szűnni kezd. A nemzet önbizalomra emelkedik fel, és az ügyek folyama némi rendes kerékvágásba kezd visszatérni. Azért a biztosok is kevesednek, s naponként többen s többen hivatnak vissza, így a felső-lajthai vidéken csak egy biztos fog maradni *). Mert a kormány elve az , hogy a katonai benső műkörben szükségkép kell lenni egységnek, mint más testületek körében is. De a katonai igazgatás státus in státu nem lehet. Az a kormányzatnak csak egy ágát képezheti. Azért szükségesnek találtatott, hogy a felső tábor körében egy egyén maradjon, ki ott a kormányt képviselje. Azért ott egy biztos maradand, és ez Csányi László. **) Iránya a nemzet teljes bizalommal lehet, ő soha sem vitatja, igaza volt-e valamelly tárgyban, hanem, ha útba igazíttatik , még megköszöni. Kívüle a felső vidéken több biztos nem marad. És hasonlóan más vidékről is naponként visszahivatnak a biztosok. A kormány maga is azon van, hogy a ház száma, a képviselők sorai minél tömöttebbek legyenek. És azért a biztosok iránt tett figyelmeztetést méltánylattal veszi. A háznak teljes számmal kell lenni. Mert nem tudni, melly órában jöhet ismét egy manifestum, melly felett a képviselőknek határozniok kell. Most nincs ministérium, tehát minden illy nagyobbszerű tárgyak felett a háznak kell határozni. Czélszerű tehát, hogy a képviselők, ahonná csak lehet, visszatérjenek hivatásuk helyére. De kéri a bizottmányi elnök a házat, hogy miután kormány úgy is kevesíti lehetőségig a bútorok száma ne hozzon semmi éltaláros határozatot. Mert, ha a kormány iránt nincs bizalom, csak mondja ki a ház. Az áll tövises pálya, hogy akárki szívesen elhagyandja. És m helyt találkozik, ki képesebbnek hiszi magát a kormán vezetésére, annak rögtön átadardja helyét. De míg a kormány meghagyatik, legyen iránta bizalom, és legyen közremunkálás a szükséges rendelkezések elkereeítésére. Most együttartás kell. Most mellőzzük az elvkérdése vitatását. Jelenleg a hazamegmentés nagy gondolatába kell egyesülnünk, és előbb az ellenséget kell megvernünk Ha a ház ég , előbb azt el kell oltani. Ha ezeknek vég lesz, akkor rendelkezzék a ház a kormány fölött is. Egyik respublicát, másik mást akar. Most pedig nem érhetünk rá veszekedni. Bármilly színezetűek is a pártol most egyesülniük szükség, hogy legyőzhessük az átkozó reactiót, melly már nyíltan kimondá, hogy alkotmányunkár eltörleni és nemzetünket az összes birodalomba beolvasztani akarja. A többi mind könnyű leend. Ha megvertük elleneinket, akkor nyúljünk, ha tetszik az ostracismushoz , és verjük ki egymást. De most roszoljunk szét. Mert ha csak egy válik is el, már is györgítettük magunkat. Egyes veszteségeken pedig ne akadjunk fenn. Hál istennek, Magyarországnak nincs olly városa, mint Francziaországnak Páris, melly ha elvész, azt lehet mondan hogy elveszett az egész ország. Magyarország nem ves el, bármelly város elvesztővel sem. A történetek bizonysága szerint, ha volt a magyi forradalmi téren, sohasem vesztett. Győzelme mind biztos volt, ha csak vége felé alkuval meg nem vesztegettetett. Illy alkura pedig — mondá a szónok — ne érez magában legkisebb hajlamot sem; ollyanra t.i., melt a nemzet jogait, önállását koczkáztatná. Midőn tehát a különböző érdekharcznak most mi kell szűnni és egyesülni a hon megmentésére , igen jó szolgálatot tesznek ügyünknek, kik érdekharczokat idéznek elő akár egyesek, akár néposztályok között. Illyem két a reactióvali szövetkezésről is lehetne gyanuitan Ellensége a honnak, ki most nemest és parasztot izg egymás ellen. Most holmi legelői kérdésekkel izgat, annyi, mint az erőt szétosztani. A kormány politikája tehát az, hogy az érdekkérdések és minden házi gyerelak s elvvitatások maradjank a haza megmentése utáni időkre. Most egyesíteni kell erőket. Most azon sebeket szükség gyógyítani, mellyeket az ellenség okozott. Azonban két tárgyat mégis szükségesnek lát abizrtc elvégezni. Egyik a kármentesítés. A reactiónak vannak némelly elemei közöttünk. Ezk a kormány előtt ismeretesek. Eddig ellenük nem lépő fel, de ezen figyelmeztetés elegendő legyen arra, hog tudják, mikép a kíméletnek is vannak határai. Ezek azonban igen kis számmal vannak. Máskép lehet mondan hogy a volt aristocrátia mindent tesz. Ez okból felőle kell gondoskodni. A kormány ma, akart a kármentesítésre tervet kidolgozni. De sajnálj, hogy egy nap csak 24 órából áll. Most törvényjavaslat, készíteni fölötte nehéz feldat. A nemességnek pedig mielőbb kellene segély. Nem ma kedvesebb lenne egy veréb , mint holnap. Miután tehát a kormány rá nem ér, kéri szónok a házat, küldjön egy választmányt, melly a bizottmánynyal együtt eg kármentesítési tervet készítsen. Alapelvül abból kellene kiindulni, hogy a kármentsítési elv rögtön állapíttassák meg. A becsülgetésre vesztegessük az időt, hanem osztályozzuk, és e szer szabjunk ki egy árt, mellynek felét rögtön kellene kiszetni, a többit pedig részenként. A nemesség is hihetőel nem igen fogja mérlegezgetni, csakhogy mielőbb kaphasson valamit. A másik tárgy a büntető I.könyv átnézése , ujonnm átalakítása esküttszékek behozatala mellett. Szónok ezt munkára Deák Ferenczet kívánja felkéretni. Az élet-philosophia egyik elve: használni a perczekt. Tegyünk, mit csak lehet. És tegyen az , kinek mihez kétsége van. Ne gondoljunk azzal, hogy egyes hibákhetnek benne, a jövő majd kijavíthatja azokat. De mái esküttszékekre igen nagy a szükség. Ez azon intézi melly még a hol csak létezett, fentarta a szabadságit Ez még az absolutismus önkénye ellen is biztosítja a polgári szabadságot. A ház ezen előterjesztést nagy tetszéssel fogadta , elhatározta , hogy Deák F. a büntető törvényköny kész tervének átdolgozásával bízassák meg. A kármentesítési terv elkészítésére az osztályok külöl külön egy tagot választanak. Petőfi Sándornak egy csatadala olvastatott fel. A H nagy tetszéssel hallgatta. Ö annak kinyomatását és a s.regekbeni szétosztását kérvén, e végett az érdekes kötemény a honvédelmi bizottmányhoz küldetik át. Felsőházi ülés, dec. 13-án. Elnök tudatja, hogy van a képviselőháztól egy határozat a korona megvizsgálása tárgyában, ez leend tárgy az ülésnek. Radvánszky Antal jegyző felolvassa a képviselőháznak a korona iránt hozott határozatát. #) Reméljük, hogy ez Dem Imrédi lesz, kinek önkényes eljárása egy pesti ügyvéd ellenében közbeszéd tárgya. Szerk. : **) Éljeni — Szerk.