Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-12-16 / 241. szám

ffieffet n­agyobb idén­nyiságban átengedhető. K­iss Ká­roly, alezredes, 1180 Nem hivatalos rész. Képviselőház ülése, decemb. 14 dikén d. u. 4 órakor. Elnök jelenté, mikép Kassánál a kaszás nemzetőrök elfutván, seregünk visszaveretett. A vezénylet vitelére Mészáros Lázár hadügyminister a­jánlkozott. Mészáros hangos éljenzések közt a szószékre lép. És kinyilatkoztatja , hogy ő mindenét, mit az isten adott — habár pénteken jutott is hozzá — kész a honért feláldozni. Mert most mindent, mit csak lehet, tenni a hazáért, szent kötelesség. Hanem egyszersmind méltányosságot is kér, mert sokszor , mint a Lajtánál is, a szerencsétlenség rész akaratnak és nem a véletlen eseményeknek, honnan szár­mazott, tulajdoníttatik. Reméli szónok , hogy Pompejust felül fogjuk múlni, ki minden láb­dobbanásra , 50 ezer embert vélt kiállíthat­ni, de semmit sem ten. És reméli azt is, hogy azt, kit Schlicknek hívnak, mégis fogják sikolni. Ez különben— szónok őt személyesen ismeri — igen jó katona. Végre ismételve, mikép mindent akar tenni,mit csak tehet, azt kéri, hogy ítéljenek felette, de el ne ítéljék. G­e­s­z­e János kérte a házat, hogy a Schlick által fenyegetett vidékre Mészárossal elmehessen. Okul azt hozá fel, hogy igen érzi, mikép már ére­hangjánál fogva is többet tehet csatatéren, mint a tanácskozási teremben. Borsod és Heves vidékén pedig otthonos lévén , a népfel­kelés rendezésére nagy hatással működhetend. A ház helyessé. Az elnök azonban arra figyelmeztető, hogy a kormány tudtával és beleegyezésével lépjen a felajánlott működési térre. Ezen figyelmeztetés többeknek nem tetszett. Azt mondák, hogy Besze nem akar biztos­ként menni, ő maga pedig azt hozta fel, hogy a háztól s nem a kormánytól kér elmehetést, mellynek semmi köze , ha egy képviselő távozási szabadságot kér. Az el­nök újólag is megjegyzi, hogy itt nemcsak elmehetésről, hanem a nép közti működésről is lévén szó, ennek a kor­mány tudtával kell történni. Ezen társalgás folyamán Keresztesi képviselő, a kormánybiztosok nagy száma és innen eredő zavarok, rendetkezések ellen szólalt fel. Indítványozó, hogy a honvédi bizottmány tagjaival vegyülve egy választmány neveztessék ki, kellő ellenőrködés és intézkedés végett. Ekkor Kossuth Lajos bizottmányi elnök lépett a szószékre. Schil­ck benyomulásáról és a kassai veszteségünkről fídvilágvallásul a már ismert részletekhez azt adá, mikép Sch­ick mintegy 10—11 ezerrel ütött be. Pulszki Sándor vezénylete alatt rögtönöztetett ellene egy sereg. De ez már tizeik megtámadási hely. És seregünk jobbára nem­zetőrökből állott. Azért Kassa táján a sereg szétveretett. Szónok megvallja, mikér e hit vé­gle épen nem lepte meg. Mert a veszély rögtön jött, a kormánynak nem is volt .ifije kellően intézkedni. És a nem­eteri intézet ollyan, amily a j­övő bizto­­tékai között, ha kifejtetik, nevezetes tényező lehet , de illy ezélünk jelen alakjában nem felel­het meg. 11 n­­em a honvéd nevezetben valami rendkívüli van. Ezek nem úgy viselik magukat, mint mások. Kassára nézve különösen méltánylattal kell megemlékezni a 42. zászlóaljról. Ez leghátrabb maradt a fölszerelésben. A csatába félig meztelen lábbal, majdnem fegyvertelenül mentek. És mégis ritka vitézséggel küzdöttek, ők a len­gyel csapattal az egész ellenségi tábor­­ben fedezték és biztossá tevék seregünk hátravonulását. És ezt akkor te­vék, midőn a többiek ezrenként futottak. A honvédi név a história lapjain dicső helyet foglaland el. Schlick iránt azonban teljesen nyugottak lehetünk. Mészáros Lázár szíves volt elvállalni a vezényletet. És a kormány mindent megtett, hogy a győzelem biztos le­gyen. Pedig el kell ismerni, hogy a kormánynak majd­nem erőntuli dolgokat kell véghezvinni. A kassai sereg már nehány hét alatt tizedik leend , melly felállittatik , lehetőleg szereltetik. És ez nagy erőfeszítést kívánván, rögtön, sietve meg nem történhetik. Nem azért, mintha elegendő kar nem lenne, vagy a lelkesedés hiányzanék. Hanem mivel sok olly prózai részletek felett kell intéz­kedni, miknek elkészítése, bevégzése idő nélkül vagy időn túl nem létesíthető. De mind a mellett Mészáros Lázár mindennel el leend látva, mi csak kívántatik, hogy az ellenség széttiprása bi­zonyos legyen. Sőt nemcsak a győzelmet tarthatjuk biz­tosnak," hanem előre is úgy tekinthetjük ezen Schlicket, mint fegyverk­eteránet, ki csak azért jó , hogy honvéde­­inket fölfegyverezze. Itt tehát nincs semmi veszély. De egyet lehet óhajtanunk. Azt t. i., hogy azok, kik bajos, veszélyes állásba estek, ne féljenek, ne veszítsék el lélektest­nlétöket. Egy csatavesztés arra nem elegendő ok. Hisz Napóleon is vesztett csatákat. Az,hogy kissé belebb nyomulhatott az ellenség, még nem baj. Ez nekünk ked­vező szolgálatot tehet. Csak meg ne szökjék, vagy a felső tót megyék felé ne vegye útját. Illy helyzetben legjobb azt mondani, mit Bem vezér mondott. Ő az Erdély felé dolgozandó sereg vezénylete átvételére elutazott. E köz­ben híre jött, hogy Urbán II.­Bányát elfoglalta. A bizott­­mányi elnök ezen tényt sajnálattal emlité a Bemhez írt leveleiben. És ez azt feleld, hogy inkább sajnálná azt, ha nem lenne N.-Bányán, mint, ha ott lenne. Mert ez utóbbi esetben őt elfoghatná. Hát Bottal mit csináltunk volna, ha mindig a Drává­nál marad s ott vesztegel ? Hiszen ekkor, mind a mellett, hogy tömérdek költséggel ellátott sereget kelle tartanunk, mégsem lehetett volna valamit is kivinni. Annak tehát még örülni lehet, hogy mélyebben benyomul. A győze­lem biztosítva van. A kormány gondoskodott elegendő erőről és pedig nemcsak rendes véderőről, hanem ele­gendő számról is, melly az ellenségét felülmulandja. De a kormány számol a tiszai törzsökös magyar vidékek né­peire is, számol arra, hogy Borsod és Heves lelkes pol­gárai a legelső intésre ezrenként fognak fölkelni. Csak attól lehet tartanunk, hogy megszökik az ellen­ség. Mert ezen emberek igen sebesen szoktak utazni, így történt most legújabban Hurbánnal is. Ez az előtt isten igéje hirdetője volt, és most ezredes. Ez a múlt napokban beütött Trencsénbe, mert a határszéleket mindenütt nem lehet őrizni. Erre millió honvéd kellene. A beütés után tehát sereg alakíttatott. És ez természetesen néhány napba került. Ez alatt Budebkinnál ütközetre került a dolog. A honvédek és önkénytesek kiálltak. De a kaszás nemzet­őrök nem álltak ki és elfutottak. A nemzetőrséget­ sociális intézetnek kell tekinteni. Azt nem jó bizonyos egységre vonni, hanem a vidékek­hez és ezeknek hajlamaikhoz, szellemükhöz kell alkal­mazni. Schwechatnál megfutottak a kaszások, mert kar­­tácsozták őket, és nekik kaszákkal kellett volna ellent­­állani. Ez pedig nem lehet. Lengyelhonban a kaszások semmivé tették a porosz lovasokat. De erre organisátió kell. Rohanásban, kisebb csapatokban, az ellenséget jobbra balra nyugtalanítva, háborgatva, czélszerűen hasz­náltathatnak, így, illy pontokon ki fogják állani az el­lenséget. Midőn pedig Trencsén megyében az ellenség ellenében részünkről a sereg kiállíttatott, Hurbán megszökött, és Csaczáig, vagy azontúlra is visszavonult. Schlick elő kivono­ulván tehát, ne ijedjünk meg. Hadd jöjjön. Minél közelebb jön, minél mélyebben nyomult be, annál biztosabban a mienk leend. A kormány kötelességének tartja , nem kicsinteni a a vészt, melly nagy, de egyszersmind attól meg sem ijedni. Ha arra kerülne a dolog, hogy tovább a veszély nagyságának ellent nem állhat, ki fogja nyilatkoztatni a háznak, hogy nem képes védeni a házat. De jelenleg azt látja, hogy csak kitörés kell, és a győzelem bizonyos. A Besze által tett ajánlatra a bizottmányi elnök bele­egyezését nyilvánítja, hogy határozza el a ház részének eltávozhatását, ki nem látta szükségesnek arra a bizott­mányt felkérni. Tapasztalata szerint Bosie még mindenütt nagy hatással volt a népre , mellyel magát érintkezésbe tette. Arra azonban figyelmezteti a házat, hogy tul a szükségen a követek jelenlevő száma ne keveesztessék. Most áttér szónok a biztosok kérdésére. Nem lehet olly cholericus véralkat, melly előre kép­zelhető azt, mi velünk most történik. Vannak dolgok, mellyeknek tehetségét erkölcsi tekintetekből becsületes ember el nem hineti. És a camarillának alávalósága mind azt túlszárnyalta, így Hurbán császári ezredes és Raja­­chich, ki a rablócsordákat f­elázttá, a császári háznak hű, kedves emberei. Miért ? mert raboltak , gyújtogattak, és a legiszonyúbb dolgokat vitték végbe? És a magyar nem­zet, melly annyiszor menté meg a trónt, melly legújabb napokban is példátlan hűséget tanúsított, melly tulaágig hitt, — most m­egtámadtatik. Ez borzasztó. Mivel tehát ezek váratlanok voltak, a rendes igaz­gatási formák nem lehettek elegendők. Itt fölkelést kel­lett rendezni, amott seregeket kiállítani és fegyverezni, vagy bizonyos dolgokat el kellett takarítani más vidé­kekre. Illy dolgok közepette a rendeletek szerinti kor­mányzás nem mehetett. Azért egyes egyének bízattak meg a rendkívüli dolgok végrehajtásával, így eredtek a biztosok. És a minta vész emelkedett, és a teendők sza­porodtak, úgy a biztosok számának is nagyobbodnia kellett. Azonban a rendkívüliség már szűnni kezd. A nemzet önbizalomra emelkedik fel, és az ügyek folyama némi rendes kerékvágásba kezd visszatérni. Azért a biztosok is kevesednek, s naponként többen s többen hivatnak vissza, így a felső-lajthai vidéken csak egy biztos fog maradni *). Mert a kormány elve az , hogy a katonai benső műkörben szükség­kép kell lenni egységnek, mint más testületek körében is. De a katonai igazgatás státus in státu nem lehet. Az a kormányzatnak csak egy ágát képezheti. Azért szükségesnek találtatott, hogy a felső tábor körében egy egyén maradjon, ki ott a kormányt képviselje. Azért ott egy biztos maradand, és ez Csányi László. **) Iránya a nemzet teljes bizalommal lehet, ő soha sem vitatja, igaza volt-e valamelly tárgyban, hanem, ha útba igazíttatik , még megköszöni. Kívüle a felső vidéken több biztos nem marad. És ha­sonlóan más vidékről is naponként visszahivatnak a biz­tosok. A kormány maga is azon van, hogy a ház száma, a képviselők sorai minél tömöttebbek legyenek. És azért a biztosok iránt tett figyelmeztetést méltánylattal veszi. A háznak teljes számmal kell lenni. Mert nem tudni, melly órában jöhet ismét egy manifestum, melly felett a képvi­selőknek határozniok kell. Most nincs ministérium, tehát minden illy nagyobbszerű tárgyak felett a háznak kell határozni. Czélszerű tehát, hogy a képviselők, a­honná csak lehet, visszatérjenek hivatásuk helyére. De kéri a bizottmányi elnök a házat, hogy miután kormány úgy is kevesíti lehetőségig a bútorok szám­a ne hozzon semmi éltaláros határozatot. Mert, ha a kor­mány iránt nincs bizalom, csak mondja ki a ház. Az áll tövises pálya, hogy akárki szívesen elhagyandja. És m helyt találkozik, ki képesebbnek hiszi magát a kormán vezetésére, annak rögtön átadardja helyét. De míg a kor­mány meghagyatik, legyen iránta bizalom, és legyen köz­remunkálás a szükséges rendelkezések elkereeítésére. Most együttartás kell. Most mellőzzük az elvkérdése vitatását. Jelenleg a hazamegmentés nagy gondolatába kell egyesülnünk, és előbb az ellenséget kell megvernünk Ha a ház ég , előbb azt el kell oltani. Ha ezeknek vég lesz, akkor rendelkezzék a ház a kormány fölött is. Egyik respublicát, másik mást akar. Most pedig nem érhetünk rá veszekedni. Bármilly színezetűek is a pártol most egyesülniük szükség, hogy legyőzhessük az átkozó reactiót, melly már nyíltan kimondá, hogy alkotmányun­kár eltörleni és nemzetünket az összes birodalomba be­olvasztani akarja. A többi mind könnyű leend. Ha megvertük elleneinket, akkor nyúljünk, ha tetszik az ostracismushoz , és verjük ki egymást. De most r­oszoljunk szét. Mert ha csak egy válik is el, már is gy­ör­gítettük magunkat. Egyes veszteségeken pedig ne akadjunk fenn. Hál istennek, Magyarországnak nincs olly városa, mint Fran­cziaországnak Páris, melly ha el­vész, azt lehet mondan hogy elveszett az egész ország. Magyarország nem ves el, bármelly város elvesztővel sem. A történetek bizonysága szerint, ha volt a magyi forradalmi téren, sohasem vesztett. Győzelme mind biztos volt, ha csak vége felé alkuval meg nem veszte­gettetett. Illy alkura pedig — mondá a szónok — ne érez magában legkisebb hajlamot sem; ollyanra t.i., melt a nemzet jogait, önállását koczkáztatná. Midőn tehát a különböző érdek­harcznak most mi kell szűnni és egyesülni a hon megmentésére , igen jó szolgálatot tesznek ügyünknek, kik érdekharczokat idéz­nek elő akár egyesek, akár néposztályok között. Illyem két a reactióvali szövetkezésről is lehetne gyanu­itan Ellensége a honnak, ki most nemest és parasztot izg egymás ellen. Most holmi legelői kérdésekkel izgat, annyi, mint az erőt szétosztani. A kormány politikája tehát az, hogy az érdekkérdé­sek és minden házi gyerelak s elvvitatások maradjank a haza megmentése utáni időkre. Most egyesíteni kell­­ erőket. Most azon sebeket szükség gyógyítani, mellye­ket az ellenség okozott. Azonban két tárgyat mégis szükségesnek lát a­bizrtc elvégezni. Egyik a kármentesítés. A reactiónak vannak némelly elemei közöttünk. Ezk a kormány előtt ismeretesek. Eddig ellenük nem lépő fel, de ezen figyelmeztetés elegendő legyen arra, hog tudják, mikép a kíméletnek is vannak határai. Ezek azon­ban igen kis számmal vannak. Máskép lehet mondan hogy a volt aristocrátia mindent tesz. Ez okból felőle kell gondoskodni. A kormány ma­, akart a kármentesítésre tervet kidolgozni. De sajnálj, hogy egy nap csak 24 órából áll. Most törvényjavaslat, készíteni fölötte nehéz feldat. A nemességnek pedig mielőbb kellene segély. Nem ma kedvesebb lenne egy veréb , mint holnap. Miután te­hát a kormány rá nem ér, kéri szónok a házat, küldjön­­ egy választmányt, melly a bizottmánynyal együtt eg kármentesítési tervet készítsen. Alapelvül abból kellene kiindulni, hogy a kárment­sítési elv rögtön állapíttassák meg. A becsülgetésre vesztegessük az időt, hanem osztályozzuk, és e szer­ szabjunk ki egy árt, mellynek felét rögtön kellene kis­zetni, a többit pedig részenként. A nemesség is hihetőel nem igen fogja mérlegezgetni, csakhogy mielőbb kap­hasson valamit. A másik tárgy a büntető I.könyv átnézése , ujonnm átalakítása esküttszékek behozatala mellett. Szónok ezt munkára Deák Ferenczet kívánja felkéretni. Az élet-philosophia egyik elve: használni a perczekt. Tegyünk, mit csak lehet. És tegyen az , kinek mihez kétsége van. Ne gondoljunk azzal, hogy egyes hibák­­­hetnek benne, a jövő majd kijavíthatja azokat. De mái esküttszékekre igen nagy a szükség. Ez azon intézi melly még a hol csak létezett, fentarta a szabadságit Ez még az absolutismus önkénye ellen is biztosítja a pol­gári szabadságot. A ház ezen előterjesztést nagy tetszéssel fogadta , elhatározta , hogy D­e­á­k F. a büntető törvényköny kész tervének átdolgozásával bízassák meg. A kármentesítési terv elkészítésére az osztályok külöl külön egy tagot választanak. Petőfi Sándornak egy csatadala olvastatott fel. A H nagy tetszéssel hallgatta. Ö annak kinyomatását és a s.­regekbeni szétosztását kérvén, e végett az érdekes kö­­te­mény a honvédelmi bizottmányhoz küldetik át. Felsőházi ülés, dec. 13-án. Elnök tudatja, hogy van a képviselőháztól egy hatá­rozat a korona megvizsgálása tárgyában, ez leend tárgy az ülésnek. Radvánszky Antal jegyző felolvassa a kép­viselőháznak a korona iránt hozott határozatát. #) Reméljük, hogy ez Dem Imrédi lesz, kinek önkényes eljárása egy pesti ügyvéd ellenében közbeszéd tárgya. S­z­e­r­k. : **) Éljeni — Szerk.

Next