Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-05-05 / 281. szám

Szombat 2­ 1. Megjelenik e lap mindennap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhi­­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP. Május 5. 1849. postahivatalnál. — Az ausztriai biroda­lomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt pékl. iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy 4-szer hasábozott apró betűjű sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős ha­­sábú sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. IglpF* Rendkívüli előfizetés. Folyó évi ápril 25-től június végéig a „Pesti Hírlapra“ ezennel előfizetés nyittatik. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó­­udvar 583. sz. a.) és minden állattal mi postahivatalnál.—Előfizetési ár: Buda­pesten házhozhordással 3 ft, a kiadó-hivatalból elhordva 2 ft 30 kr, postán küldve borítékban 3 ft 30 kr p. p. Hivatalos rovat. Rendelet. Tapasztalván, hogy az ellenség vad dühében minden ok nélkül Pestre is általlőni nem iszo­nyodik , minden szerencsétlenség lehető megelőzése vé­gett tehát komolyan felszólítom a közönséget, hogy a Dunaparton, főleg csoportosan, járkálni s gyülekezni óvakodjék. Pesten, május 4-kén 1849. Irányi Dániel, teljhatalmú kormánybiztos. Nyilatkozat. Azon meggyőződésben voltam, hogy a pesti gyárosok, kereskedők, iparosok és mesterem­berek azon pillanatot, melly a fővárost a rabló ellenség zsarnok hatalmától fölszabadítja,teljes hazafiai örömmel és lelkesedéssel fogadandják,és ezt tettel is begyőzni nem kés­nek. És a legfájdalmasabb megilletődéssel tapasztalom, miként a pesti gyárosok, kereskedők, iparosok és mester­emberek — általam fölhiva lévén, a vitéz magyar hadse­reg fölszereléséhez megkivántató czikkek és készletek il­lendő árom­ szállítására, — ők meghazudtolva a hazafiui áldozatra kész érzést,fölszerelés! czikkeiknek és készleteik­nek árut a haza tetemes kárára a képtelenségig fölcsigáz­­ták. — A hazán nyerészkedő illy szívtelenek ellen, kikről világos tudomásom van,hogy a haza ellenségeinek minden szükségletet minél olcsóbb áron szolgálni versenyeztek k­énytelen vagyok úgy intézkedni, mint a hazának olly­ok oldalról igénybe vett anyagi állapota, a haza szabad­ságáért vérét áldozó vitéz magyar hadsereg rögtöni föl­­zerelést igénylő szükséges egyesek méltányos keresetb­­eli tekintete s a szívtelen zsarlások meggátlása kötelessé­gemmé teszik. Ezeknél fogva a pesti gyárosoknak, kereskedőknek, iparosoknak és mesterembereknek ezennel tudtul adom , hogy ha a fölszerelési czikkek és készletek árszabásában megkezdett vétkes lépéseket követni fogják, és illendő procentualis nyereséggel meg nem elégedve a haza zsirját kiserni akarni nem irtóznak, a zsarolók úgy fognak tekin­tetni, mint a haza ellenségei, s vagyonaik elkoboztatnak. Kelt Pesten május 4-én 1849. Lukács Sándor mk., az összes magyar hadse­regnek fölszerelési kormánybiztos. Hadi tudósítások. Görgei tábornok fővezértől az ország k­or­mán­y­z­ó e­l­n­ö­ké­hez következő tudósítások érkeztek: Főhadiszállás Komárom, ápril 25-én, Esztergom kezünkben van. A városban volt ellensé­­­ges Colloredo dandára a híd hajóit megfúrás által haszon­­vehetlenné téve, Tata felé vivő után visszavonult. Ez Alkalommal ismét több fogoly és sok málha birtokába ju­tottunk. A Párkányban állott Újházi vadászok a Dunán átkel­vén, Esztergomban roppant örömrivalgások közt fogad­tattak, és a nemzeti lobogók mindenütt kitüzettek. . A Garan és Nyítra közt szállongó csapat azon egész vidéket az ellenségtől végkép megtisztította, és tegnap­előtt este Vereb­lyt ismét elfoglalta. Ú­j Főhadiszállás Komárom, ápril 26-án 1849.­­ Damjanics és Klapka hadtestei a megszáll­óvá tartott Komárom felszabadítását, ma végkép befejez­ték. A Dana jobb partján levő ütegeket rohammal bevet­ték, és ez alkalommal hat 24 fontos ágyút és két taracz­­kot elfogtak, továbbá 600 fogolyt tettek, köztük a Deutschmeister gyalogságnak egész gránátos osztálya tiszteikkel együtt. A fősereg a Duna jobb partján áll, az osztrák sereg viss­zavonult, a­mennyire kivehető Győr felé. Debreczen, ápril 29-én 1849 Az ország kormányzó elnöke. Kitüntetések. Perczel tábornok újvidéki főhadiszállásán folyó évi ápr. 16-án kelt felterjesztése szerint következő egyéneket a katonai érdemjel harmad­­osztályával feldíszesített: Gál László alezredest és a bács-szegedi hadsereg f­ő hadosztályának parancsnokát, folyó évi mártius 5-ei bajmoki csatábani vezérletéért, hol a szerb sereg általa megveretett, és 3 ágyú elfoglaltatott, továbbá a sz.-tamási ostromnál, hol a csatorna, és Baja közti sánczok elleni támadást vezérlé; és végre Kovil-szentivánnál ápril 13 -i éjjeli megtámadtatás, és abból fejlődött ütközet alkalmá­val, midőn is Perczel tábornok serege balszárnyát vezeté, bebizonyított ügyes tapintatáért, hősies magaviseletéért, és az ellenségnek innét, egész Mod­orin alá,­­ folytonos ütközettel történt visszavezetéséért. Hollán Ernő alezredest, és a péterváradi vár táborkari főnökét, a Futakra, Kisáczra, Karloviczra és Kameniczra történt várerősségbeli kiütések vitéz és ügyes rendezése, valamint a várművek elhanyagolt felfegyver­zésének illő tudományossággali megjavítása eszközlése érte. Szabó István alezredest, és a bács-szegedi had­sereg táborkari főnökét, Bács megye és Csajkás kerület el­foglalására szolgáló hadi munkálatok tervezetében, és ki­vitelében tanúsított ügyessége, vitézsége, és hű­ségéért. Forget őrnagy-dandárnok, s a Vasa-ezred zász­lóaljának parancsnokát a folyó évi mártius 22-ei szöregi csata alkalmával a bács-szegedi sereg jobb szárnyának vezérleténél, Sz. Ivának, az ellenség tüzes védelme ellené­ben — zászlóalja csúcsán szuronyszegezve, rohammal tör­tént elfoglalása, — az april 3-ki sz.-tamási ostromnál a csa­torna és Bara közti sánczoknak szinte rohamm­ali áthá­gása, és végre apr. 13-ki szent-iváni csatánál mindjárt kez­detben, az ellenség rögtönös visszaverése, és ekkor történt súlyos megsebesítése által szerzett érdemeiért. Földvári Sándor őrnagy, s a szegedi csapat parancsnokát, ki ápril 3-án zászlóaljával első indita — dandárnoka Perczel Miklós parancsára — rohamot a hid­­­fősánczok ellen, és azt nagy tüzelés ellenében tántorit­­hatlan vitézséggel folytatva, a hidfősánczon legelső tört be, kezében lobogót tartván, elől csapata bátorítására; az april 6-ik goszpodinczei ütközet alkalmával ismét ő vala csapatával első, ki Perczel tábornok rendeletére a közép­ben, midőn a sereg jobb szárnyán a Turszki zászlóalj, az oda nagy számban csoportozott ellenség által többszörösen visszanyomatott, megrohaná a római sánczokat, azokat megmászá, az ottani védőket feöldesteté és megrémité, s a diadalomnak és ágyú elfoglalásának főtényezője lön. Kölgei Ferencz őrnagyot, ki a 30-ik honv. zászlóaljával az igen veszélyes april 13-ai kovil-sz. iváni csatában, a jobb szárnyon az ellenség elnyomatásának, és egész Villavába visszavezetésének eldöntő tényezője volt; a ritka nagyságú, szinte iszonyú tüzelés közepette legna­gyobb rendben és zárakozva, folytonos küzdelemmel, ret­­tenthetlen bátorsággal vezeté előre zászlóalját, űz­ állo­másról állomásra , és végre egészen mocsár biztosította sánczaiba a dühös ellenséget, honnét diadalmas csapatát, a vezér parancsára ismét a legszebb rendben vezeté visz­­sza a kitűzött tábori állomásra, melly alkalmaknál ritka és megbecsülhetlen komoly bátorságot és ügyességet ta­núsított, ő és az általa jeles tulajdonokkal ellátott 30-ik zászlóalj. Hrabovszki István őrnagyot a 32-ik ezr­­ezredbeli zászlóaljnál; a mindenhonnét ostrom­sánczczal körülvett Pétervárad felmentésére rendelt kiütés vezérle­tében , Kisácznál tanúsított vitéz és ügyes magaviseleté­ért; és ugyanott egyálgyú, egy lobogó elfoglalásáért; nem kevesbbé, mint a Kamenics felé történt kiütés alkal­mával , a több tiszteket vesztő és átalában nem csekély veszélyben levő zászlóalja, vitéz és rendes vezetéséért. Semsei András tüzér századost, s a lovasüteg parancsnokát f. évi mártius 22-ki szőregi csatában, to­vábbá a verbászi megtámadtatás alkalmával, hol fél üte­gével egy ellenséges álgyat fogott el, végre Sz.­Tamás bevételénél, midőn is fél ütegével a hídfő sánczot ostromlá, míg fél ütege Sárpy huszár főhadnagygyal a Turiáról in­tézett oldalas támadást diadalmasan vissza­véré­e tapasz­talt ügyes és vitéz magaviseletéért. Schulek Jenő 50-ik honvéd zászlóalj­beli száza­dost és Perczel tábornok segédét, ki már a letenyei, fri­­daui, czeglédi diadalmaknál, és közelebb a szőregi, sz. tamási, goszpodinczei és kovil-sz.-iváni csatában a vezér parancsainak ritka bátorsággal hű és pontos szétvitele, sőt egyes csapatok előmenetelének, lejtése által nevezetes osztalékkal bir, az ezeknél kivívott érdemekből. Bach József századost, a 7-ik honvédzászlóaljnál, ki Sz. Tamás ostrománál, a diadalt elhatározó hidfosáncz elfoglalásakor, bal szárnyra lévén állomásozva, két szá­zaddal bámulatos ügyességgel közelité meg szuronyt sze­gezve, lövöldözést mellőzve a hidfősáncz rátekintő oldal­vonalát , és az általa megrémítve, és zavarba hozva a benne levő ellenséget, a szegedi csapat vitéz beronthatá­­sát nevezetesen könnyité. Fackh Oszkár 6-ik huszár ezredbeli századost, ki a minden oldalról körülvett, és az ország még függet­len részével a közlekedéstől elzárt, és e miatt legnagyobb veszélyben forgó péterváradi erősségből 13 huszárral f. évi mártius 24-én kitörvén, a hemzsegő lázadók lánczo­­latos csoportjain példás elszántsággal átsietve valamellyik magyar haderőhöz, tudomást szerzendő, valljon áll e meg a magyar független kormány ? és kir-e még a szabadság hadsereget ? És csakugyan 24-én Szeghegyen — Perczel tábornok mozgó hadával találkozott is. Sárpy György, 3-ik huszárezredbeli főhadna­gyot, ki a szőregi csatában martius 22-kén szakaszával az ellenséget megrohanván, egy ágyút és töltés szekeret fog­lalt el; a szent tamási ostromkor pedig a ráczoknak Turia felől intézett oldalas megtámadását, két huszár szakasz­­szal megrohanta, s közülök sokat lekonczolt. Melly kitüntetések a hadügyministerium részéről megerősittettek, és ezennel közzé tétetnek. Kelt Debreczenben, apr. 28-án 1849. Mészáros Láz­ár, Ideiglenes hadügyminister. Felhívás s rendelet a salétrom­termelés ügyében. Jelen körülményeink közt, midőn győzelmes seregeink folytonosan csatázva az or­szág minden részeiben gyorsan győzve haladnak, a lőpor­nak minél nagyobb mennyiségben kiállítása a legsürge­tőbb teendők közé tartozik. Tétettek is már e részben ko­rábban intézkedések, hogy az e czélra megkívántató kén, s salétromban, fogyatkozás ne legyen. A tapasztalás szerint azonban a salétrom-termelésnél a kellék fedezésére az eddig használt módoknál bővebbek, s terjedtebbek kivántatnak. Ennélfogva, minthogy a salétrom-termelésre legalkal­masabbnak mutatkozik a Tisza vidéke, s itt különösen az arra alkalmas helyeken a házak közt ásott föld, — bár­­milly tiszteletben legyen előttem egyébként a hajlék szentsége, — nemcsak számítok, a haza jelen körülményei közt, az illető háztulajdonosok hazafiságára, hanem egy­szersmind szoros kötelességekké teszem, mikép a legna­gyobb óvatossággal s kímélettel, a debreczeni salétrom­­termelési igazgatóság felügyelete alatt történendő ház­­tarást ne akadályozzák, biztosítván őket minden, netalán okozandó kárnak az érintett felügyelőség általi tökéletes és haladéktalan megtéríttetéséről. Felszólíttatnak a salétrom-főzéshez értő s azt a két dunai kerületben űző egyének, hogy az erre nézve sok­kal gazdagabb anyagú tiszai kerületbe költözködjenek át, hol számukra a debreczeni salétrom termelési igazgatóság azonnal alkalmas helyeket jelölene ki, s őket munkájuk megkezdhetésében lehetőleg elősegítendi. Felszólíttatnak ezeken kívül mindazok, kik a Tisza vidékén salétrom-szerűiket elhagyók, hogy azokat újólag felfogják, s szintúgy, mint a jelenleg salétrom-főzéssel foglalkozó karámosak a termelést a lehető szorgalommal folytassák, biztosíttatván arról, mikép a magokat jókor a debreczeni igazgatóságnál jelentők, általa működésük megkezdhetésére, a szükségesekkel el fognak láttatni. Hogy működésükben annál sikeresebben járhassanak el, a salétrom termelők, s családjaik a termelés ideje alatt, ezennel minden közmunkától, és nemzetőri, s népfelkelési szolgálattól felszabadíttatnak, mert a salétrom-termelés által a haza megmentésére szintúgy fontos, sőt nélkülöz­­hetlen hadiszolgálat létetik. Az illető kormánybiztosoknak, hatóságoknak, s hely­ségek előjáróinak meghagyom, hogy a fentebbiek értel­mében a salétrom-termelést hatalmukban levő minden esz­közökkel előmozdítsák. A termelendő salétrom a debreczeni igazgatóság által, és pedig az egyszer fej­tettnek mázsája, hévmérő próba

Next