Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-04-26 / 273. szám

Pest, ápril 25. Hő­­seregünk folyvást a Rákoson táboroz, a vezértá­bornok jónak látja, nem vonulni a városba, hol a vitézek jobban elszó­ldnának , mig künn a subád téren a sereg minden perczben együtt van. Az idő különösen kedvező a szabad ég alatti táb­­o­zásra , az ég derült a jég tavaszian enyhe. És Rákos, az elhunyt hős­ök hajdani gyülhelye, olly hosszú pihenés után, ismét zajg és pezsg a harczi élet mo­rajában , s költőnk nem mondhatná többé . Hallgatva áll Rákosnak szent határa, Al régen hallgat immár a magyar . Tegnap este két zá­szlóalj jött be a váro­sba őrseregül, mellyet időszakonként más és más váltand fel. Tisztjeik, a derék honvédek s huszárok koszorúk és bokrétákkal terhelten, mindenütt örömrivalgásokkal fogadtatnak. A budai hadfoknál s várban még mindig császáriak tanyáznak, nem mintha elmenni nem akarnának, de mi­vel hogy nem mehetnek, el­le én vágtautják Görgeynek túl a Dunán álló serege által. A múlt éjjel Ó-Budán mulatni akartak , azaz lopt­ak és raboltak, — a vészharangra ö­szegy­ült lakosság azon­­b­a szétverte őket­, négy horvát ott is hagyta fogát. Közlekedés a két város között nem létezik, csak gyé­ren surran át egy-egy csőinek a Dunán, messze a város fölött, és alatt, hozván a szabad Pestbe áhítozókat. Általuk értesültünk, mint bizonyosról, hogy Jellachich, a nagy bán, a kedves rebellis hivatalairól leköszönt, s Zágrábba szeretne ha a menni, ha mehetne, mert most már r­ibant qua poterant, qua non poterant, non ibat. Guyon a Listha mellett áll, Görgei Komáromból, hol­tegnapelőtt főhadi­szállása volt, terjeszkedők lefelé, s ma­gyar vendégszereteténél fogva szándékozik itt marasztalni a császáriakat. Temesvárra és Zimonyba megnyilt a rendes postajá­rás, jeléül annak, hogy az ottani vidéken is már nemzeti sínek lobogn­a. A szent és igaz ügy győzelme kis­éri mindenütt a magyar fegyvert, melly rövid időn az a nyi oldalról megtámadott és szaggatott hazát egészen meg­­tisztita a­dja a piszkos rabló elemtől. És hála neked óh hatalmas Isten! hogy illy fegyvert ad el kezeinkbe, az igaz ügy és megsértett nemzetiség boszús fegyverét, melly egy év alatt másfél százezerre növekedve tönkre teszi a háromszáz éves fegyelmű, ma­gát „soha le nem győzöttnek“ dicsekvő osztrák sereget, kivívja a nemzet régi jogát, visszaállítja függetlenségét, s példát mutat Európának, mint kell a vérrel kivívott sza­badságot megérdemleni. B. Európa csendes, 1849-ki april 24-ke ünnepén szavaltatott a nemz. színházban. Európa csendes, újra csendes, Elzugtak forradalmai. Szégyen reá! — lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egymagára A gyáva népek a magyart, Láncz csörg minden kezén, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kellne esnünk, Hát busuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg! Oh­hon! inkább Ez legyen a mi lelket ad. Emelje ez fel lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Melly, a midőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Ha a mi fényünk nem lobogna, A véghetetlen éjen át, Azt gondolhatnák fen az égben, Hogy elenyészett a világ. 1­3. Csütörtök PESTI HÍRLAP April 20. 1849. Megjelenik e lap mindennap, hírffel kivéve. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhi­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden Hivatalos rovat. Rendelet. Pestváros hatóságai felelet terhe alatt oda utasittatnak, mi zerint minden netalán még kéznél lehető fagyvereket, ugyszinte akár m féle áll .dalait ja­vakat azonnal a térparancsnok ágnál (Kerepesi út, Má­tyás király czímű vendégfogadóba is feljelentsék vagy beadják. — Pestmelletti tábor, april 26 án 1819. A t­­­­ o­b . tábornok és a második h­adtest para­ncsnoka. Hirdetés. Minden hatóságok és azok hivatal­nokainak, kik a törvényes magyar kormány alatt mű­ködtek , az országos kormány további rendelkezéséig hi­vatalaikba ideiglenesen azonnal ismét belépni meghagya­tik, hogy a nyilvános ügyek igazgatásáb­an semmi aka­d­ály ne történjék. — P­ét melletti tábor, apr. 26-án 1849. Aulich, tábornok és a második hadtest parancsnoka. Tekints reánk, tekints ! szabadság ! Ismerd meg mostan népedet, Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. Vagy kell-e még több, hogy áldásod Ne érdemeden szálljon ránk ! E hűtlen korban mi utolsó Egyetlen hiveid valánk. Petőfi Sándor: Fővárosi újdonságok. — A budai o­dalról, Vörösvár felől tegnap délután “ürv és tartós ágy­úzás hallatszott. — — Weiden tábornok, agyvelő gyuladásban történt halálának hite mindig bizonyosabbá kezd válni. — — Múlt éjjel a város megőrzésére egy pár honvéd század és megfelelő számú lovasság jött be a fővárosba. Az utczák, mell­eken keresztül mentek , azonnal kivilá­­gittattak, úgy szinte az ujpiacz is, a hol megállapodtak.­­ Tegnap a szegény Budáról, melly a sok boldog és szabad városok és helységek közepette még mindig nyög az osztrák vasvessző alatt és könyezve hallja a testvér­­város örömzaját, a szegény Budiról tegnap vészharangok zúgtak át hozzánk. Vagy száz horvát t. i. rabolni ment­­ Budára, de a nép őket úgy fogadta, mint rablókat fo­gadni szokás, a vészharangok hallatára a bud­­ak is se­gítségökre mentek és a horvát rablók kö­zt vagy 40 el­esett, a többieket a várból rendcsinálás végett lesietett katonák ragadák el a nép méltó bosznia elől. A polgárok között csak egynehányan kaptak csekély sebet. A horvát rablók ezen kirándulásából a császáriak Bu­­dáróli eltakarodását akarják következtetni. — Beszélik, hogy a budai katonaság ki akart vonulni a várból, de magyar vitézeinkre akadván, sietve siettek is­mét vissza fészkükbe, honnét remegve néztek körül a jog­­tapodók. — Nemzeti színházunkban tegnapelőtt, az előre hirde­tett ,Capricioia­ czimű vígjáték helyett, a föltűnt szabad naphoz illőleg érdekes ének és szavalati egyveleg rendez­tetek 2 fel­idásban. A színház nem volt ugyan tömve, de az örömittas közönség lelkesedése annál határtalanabb. Az előadást megnyitó Rákóczi-induló harsány taps- és rivalgásokkal ismételteték. Ezt követé a Kölcsei hymnusa, melly után Hollósi Kornélia szép hangja zengett az ismert népdalban: „Télen nyáron pusztán az én lakásom.“ Fáncsi Petőfinek illy­szimű egy versét, ,Európa csendes“; Komlóssi Ida pedig, különösen nagy hatással, Erdélyi Kiadó­­ nevezetű költeményét szavalta el. A többféle ope­rákból előadott dalok közt, mint mindig, úgy most is ki­tűnő tetszésben részesült az ismert harczias párdal a Pu­ritánokból Füredi és Reina ajkairól, s a Benyovszkiban előjövő szép mazur, hizalmas férfi k­runk által énekelve. A közönség azon örömremén­nyel hagyhatta el a művé­szet eme csarnokát, miszerint ez esttől fogva színházunk ismét visszalép előbbi jogaiba, s mint nemzeti intézet, el­foglalja azon helyet, mellyet bírnia és betöltenie nemcsak szabad, de egyszersmind kötelessége is. A magyar hadseregbeli sebesült vitézek felsegélésére Gaertner F. J. pesti fénymázgyáros, kiadó hivatalunknál 5 pengő ftát tett le *). Buda-Pestnek lelkes női! Kezéig a nagy nap, s szeretett hazánk fővárosából is ma holnap ki lesznek verve a szabadság-tipró zsoldosok; de a népszabadság szilárdítása áldozatokat kíván, s a sza­badság szent harcza minden erőt megérdemel. Polgárnők­­ mi nem küzdhetünk a bajnok férfiak so­raiban , de beköthetj­ük a hont védők vérző sebeit, eny­híthetjük a szenvedő honfiak fájdalmait. — Egyesüljetek hát akaratban és tettben, de minden előleges és innepélyes értekezés nélkül e szent czélra; s tartson mindegyik közületek csak annyi kórházi készletet elrejtve, mi egyetlen egy vitéznek ápolására szükséges,— hogy midőn eljő a véres diadal napja, teljesíthető legyen a hála kötelesség, melylyel honunk szabaditóinak tartozunk. Nőtársaim! mi a Tiszának vészkörnyezte, de szabad tévéin megértők rabságtok sóhaját, — engedjétek hin­nünk, hogy felszólításunk nálatok viszhangra talál. Kell Debreczenben, márt 29-én 1849. Kossuth Lajosné, mint a sebesült vitézek ápolására alakult nőegylet elnöke Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a nemzetgyűlés április 14-diki üléséről. 1849-dik év apr. 14 ke örök emlékű marad Magyar­ország történetében. A nemzet képviselői szokott t­anács­kozási teremekben egybegyüjtenek, hogy nagyszerű fel­adatuk egyik fő kérdését megoldják, s hogy Magyarország és ennek élén állott Habsburg lotharingiai uralkodóház sorsa felett rendelkezzenek. És hogy a hozandó határo­n) Hasonnemű adakozások e­zentúl is elfogadtatnak a „Pesti Hírlap“ kiadó hivatalában. zat­ok annál nagyobb nyilvánossággal és ünnepélyességgel történjenek, az ülés a reformátusok nagy templomában tartatott meg, több ezernyi nép jelenlétében. Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke vitéz hadseregn­ek nyert csatáiról és győzelmes előhala­­dásáról tevén jelentést, kiemeli azon körülményt, misze­rint itt az idő, hogy Magyarország, három százados bi­lincseit lerázva, az európai státus­család körében méltó helyét elfoglalja, és jöjjön tisztába azon dynastiával, m­ily e nagylelkű és hűségében rendületlen nemzet sze­­retetét és hűségét, örökös hitszegéseivel, kifog­yhatlan árulásaival könnyelmüleg örökre eljátszotta. — És hogy a nemzetgyűlés e tekintetben határozzon, ezt kivánja tőle a ne­mzet, melly szabadságharczunk terheit híven és ha­zafias készséggel hordozza; ezt igényli tőle a vitéz had­sereg, melly hazá­nk megmentéséért életét feláldozd; ezt sürget­i a körülmények, miszerint a tartalni czélzott európai congressusban rólunk nélkülünk ne határozzanak; szóval erre híja fel a képviselőházat a haza, a világ és az isten, a­miért is a kormányelnök úr következő határoza­tokra szól­ta fel a képviselőházat: Indítványok: Mondassák ki a nemzet nevében határozatilg: 1) Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdély­­lyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal eg­etemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilvánittatik; s ezen egész státus te­rületi egysége felosztható annak , s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2) A Habsburg-lotharingiai ház a magyar nemzet el­leni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem kü­lönben azon merény által, miszerint az ország területi ép­ségének eldirabolását, Erdélynek és Horvátországnak Ma­gyarországtól­ elszakítását, és az ország önálló státus éle­tének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s a végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet le­­gyilkolására használó nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét, úgy a pragmatica sanc­iát, mint általá­ban azon kapcsolatot, melly két oldalú kötések alapján közötte s Magyarország és tartozmányai között fenállott: ezen hitszegő Habsburg-lotharingiai ház, Magyarország, a vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden orszá­gok és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország te­rületéről és minden polgárjogok élvezetéből számkivet­­tetik. A­mint hogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztett­nek, és számüzöttnek a nemzet nevében nyilvánittatik. 3) Midőn a magyar nemzet elidegenithetlen termé­szetes jogánál fogva az európai státus-családba önálló s független szabad státusként belép, egyszersmind kinyi­latkoztatja, hogy minden más státusok irányában, ha sa­ját jogai nem sértetnek, békét és barátságot tartani, s kü­lönösen azon népekkel, mellyek ez előtt velünk egy feje­delem alatt állottak, valamint a szomszéd török birodalmi és olasz tartományokkal jó szomszédságot alapítani s foly­tatni, és a kölcsönös érdekek alapján barátságos kötések­kel szövetkezni elhatározott akarata. 4) Az ország jövendő kormány­rendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, míg ez a fentebbi alapelvek nyomán megállapíttat­­nék, az országot egész egyetemes kiterjedésében, egy kormányzó elnök fogja a maga mellé veendő ministerek­kel, úgy saját magának, mint az általa nevezendő minis­tereknek személyes felelősségük és számadási kötelezett­ségük mellett kormányozni. 5) Ezen határozatokban foglalt elveknek nyíl­atkot­­ványba foglalása s fogalmazása 3 tagbóli választmányra bizatik. A nemzet képviselői egyes akarattal és közmegegye­zéssel magukévá tevék Kossuth Lajos kormányelnök ur indítványait, s a több ezerre menő nép roppant lelke­sedéssel tszhangozá a nemzet képviselőinek szentesítő szózatát. Örömköny­ük ragyogónak a nép ezrei szemei­ben, és nincs kétség benne, hogy a nemzet millióinak he­lyeslő mennydörgése hírül adja Európának s a világnak, miszerint a képviselőház mai nevezetes határozataiban az emberek és nemzetek sorsát bölcsen intéző isten akarata nyilatkozott. A nemzet millióinak e mennydörgő szózata, nemzeti feltámadásunk bölcső­ éneke, s a száműzött hit­szegő uralkodó háznak hattyúdala leend. Kossuth Lajos képviselő negyedik indítványára a ház egy szívvel és lélekkel kinyilatkoztatá, miszerint osztatlan bizodalma Kossuth Lajos eddigi kormány­­elnök úr rendületlen hazafiúságában központosul, miért őt kormányzó elnöknek megválasztja és felelős ministé­­rium alakítására utasítja. A hozott határozatokban fog­­lalt elveknek nyilatkozványba foglalása pedig Kossuth L., Szacsvay Imre és Gorove István képviselő urakra bízatott. Előle­ges közlés a felsőház ápr. 14. üléséről. A felsőház t. elnöke K. Perényi is mellőzhetten köte­lességének tartá azon lenni, hogy a képviselőház mai ülé­sében hozott nagyszerű határozatok a felső háznak azon­nal tudomására jussanak, mi végett a képviselőház elnö­kétől az indítványokat s a határozatokat megkapván, postahivatalnál. — Az ausztriai biroda­lomba s egyéb külső tartományokba küldetni kívánt példa iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy■ 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős ha­­sábú sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. Lapjaink ezentúl reggel fognak megjelenni.

Next