Pesti Hírlap, 1880. március (2. évfolyam, 60-90. szám)

1880-03-01 / 60. szám

*» «■ - vaszra szintén újra napirendre kerü­), mert gö­rögök, albánok, montenegro, Szerbia, mind nyug­talankodnak , úgy igazán szép kilátásaink nyit­nak a jövendőre. De azért el nem csüggedünk : ezen ország, mely a török­­háborúkat három századon át kiáltotta, ezen monarchia, melyet a nagy Napóleon s a francia háborúk nem tettek tönkre, jöjjön bár muszka és olasz, rác és oláh — nem fog elveszni. A magyar nemzet fogja megmenteni. Az már sokszor megvédelmezte királyát és hazáját. A Deák síremlék bizottságának ma délben tartott ülésén többi között tudomásul vétetett, az építési­­bizottság jelentése, hogy ha az időjárás engedi áprilisban ismét hozzáfognak a munkához és folytatják a síremlék építését. Az országgyűlési függetlenségi párt mai értekezletén több házi ügynek elintézése után elfo­gadta Simonyi Ernő határozati javaslatát, melyben a kormány iránti bizalmatlanság fejeztetik ki, és elhatá­rozta, hogy a költségvetési általános vita befejezése után a párt erre fog szavazni. Következett az államköl­­csönök tőke törlesztése évi járulékainak fedezéséről és a földtehermentesítési kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Beható eszmecsere után jelentéstétel végett egy Simonyi Ernő, Helfy Ignác és Vidliczkay Józseftől álló albizottságnak adattak ki e­­javaslatok. A rábaszabályozási ügyet illetőleg a „Mag“, arról értesül, hogy a 12 milliós szabályozási tervek le­szavazása által a társulati közgyűlésen megbukott kiseb­­ség most arra akarja felhasználni a kormánybiztost hogy a kormány erőszakos beavatkozása segélyével haj­tassa végre a drága terveket ! a kormány rokonszenvét nélkülöző többség foglalkozik azon igen helyes kérdés­sel, hogy vájjon nem lehetne-e az érdekeltség anyagi erőinek megfelelőleg egyszerűbb és olcsóbb terveket és munkaprogrammot készíttetni ? Az osztrák-magyar-szerb vasúti és ke­reskedelmi tárgyalások a nándorfehérvári kor­mányválság folytán ismét fenakadtak. Újabb hírek sze­rint a szerb kormány határozottan ragaszkodik azon felfogásához, hogy a vasúti egyezménynek és a keres­kedelmi szerződésnek egyszerre kell létrejönniük, s ezenkívül még a következő feltételek teljesítését kí­vánja : a budapest-zimonyi vasút okvetlenül készül­jön el, mire a szerb vasutak kiépíttetnek, és az osz­trák-magyar kormány kötelezze magát, hogy támo­gatni fogja Szerbországot a szerb-török, és a szerb­bolgár vasúti csatlakozások ügyében folytatandó tárgya­lásoknál. A tiszavölgyi kölcsönre vonatkozólag a ,,P. N.‘‘ értesülése szerint eddig a bécsi bankegylet, az osztrák földhitelintézet és a hitelbank csoport tettek ajánlatokat a kormánynak. Ez utóbbi válalkozó aján­lata fél százalékkal olcsóbb volt, mint a többi, s épen ezért lépett a kormány ezen csoporttal közelebbi alku­dozásba. A bécsi bankegylet s az osztrák földhitelinté­zet csak azután, hogy látták, hogy eredeti feltételekkel semmire sem mennek, ajánlkoztak a tiszavölgyi társa­ság központi bizottságnál 6° 10-nál olcsóbb kölcsön reali­zálására. Kinevezés: A király Ő felsége Roskoványi Ágost nyitrai püspököt v. b. t. tanácsossá nevezte ki­ falai közt. Alatt folyik a vad Reusz, melynek vizét légsürítésre használják. Ezernégyszáz lóerőt nyújt e folyó vize, s a légsűrítő gépei óriási épületekben helyeztet­tek el, melyekben pokoli zakatolás folyik éjjel­nappal. Az alagútban naponta 150,000 köbmé­ter lég fogy el , ama roppant vizező alig ké­pes a sűrített lég bevezetése által e fogyasztást pótolni. Az alagutfúrás munkálatainak előhaladása a sz. gotthárdi pályánál, hol a kőzetek pu­hábbak sokkal gyorsabb, mint a Mont-Cenisinél volt. Most segít ezen a Ferroux-féle három fú­rógép, mely a legkeményebb sziklát egy óra alatt mélyen megfúrja s ama légnyomásos szál­lító mozdonyok, melyek az anyagot az alagút nyilásáig hordják. E rendkívül alkalmatos gépek a vasút teljes kiépítése után is használatban maradnak, az alagutakon át (melyek száma 92-re rúg) a közlekedési ők eszközük. Fő előnyük abban áll, hogy a mozgásba hozatalukhoz szükséges hajtóerő előállítása tűz, s így füst nélkül történik, mik az alagútban nem teszik a levegőt légzésre alkalmatlanná. Ilyen gépeken szállítják most a kőtörmelékeket, s vi­szik be a vendéget ki látogatóba jön, s enge­délyt tud fölmutatni. Pár percnyi utazás után a folyton szűkülő kapunyitás egyetlen fényes ponttá válik, majd végleg eltűnik szem elől s Csak a lámpák világéinak. Fényüknél a légköz­lekedő csövek, melyek egyikén a már említett módon sűrített tiszta jég vezettetik be, a mási­kon a romlottat kiszivattyúzzák. Alant a falak­ból folyó víz csörgedezik, szerencsére nem túl­ságos bőven, mint a déli oldalon, hol a munká­sok eleimén térdig érő vízben gázoltak. Ily óriási, 8 évig tartó s 15 ezer méter hosszú alagút építése valóban titáni munka volt. — Oroszlánrészét Favre Lajos végzé, e derék svájci, ki egyszerű munkás létére a munkások vezetőjévé küzdé föl magát. Sorsa azonban rend­kívüli tragikusnak nevezhető . Midőn a nagy mű már befejezéséhez közeledik, hirtelen halállal múlt ki, benn az alagútban, 300 méternyire az Andermatti völgy alatt. De talán kevesebb baja volt a természet­tel, mint az építtető társulattal,­­ aztán a teore­tikus szobatudósokkal kik sehogy sem találták helyesnek, hogy a fúrás felülről történik , nem alulról. Szerintük Favre helytelenül járt el, holott a következés neki adott igazat, mert oly hosz­­szú alagútban minden légvezetés dacára sem le­hetett volna a portól és füsttel dolgozni a ma­gasban, ha alulról kezdik a munkát. A vendég, ha a munkavezető beleegyezé­sét megnyeri, jelen lehet a sziklarepesztésnél is, mi borzasztóan szép, de rendkívül izgalmas je­lenet. Előbb történik a fúrás. A légnyomatú gép a szikla elé tolatik, fúróit közvetlen a falhoz igazítják, aztán húsz méter mélységű nyílás készül. Ezekbe helyeztetnek a dynamit lövegek , már 80 méternyire visszavonul mindenki, a ka­nócokat meggyujtják s pár várakozásteljes má­sodperc múlva spokoli dörrenés rázkódtatja meg a barlangot. Óriás flisttömegek törnek elő, a lámpák világát elfojtják, sötétség környékezi a remegő idegent. Arra újabb, hatalmasabb sike­ritő dörrenés, mely elrettenti a legbátrabb szi­két. Az ember ámultan áll, lábai inganak, a sziklafalhoz támaszkodik, rémülve tapasztalja, hogy az is remeg alatta, fölötte, körülötte az­ egész kővilág, a felhőkbe nyúló bércek alapjuk­ban inganak. Iszonyatos kétségbeejtő gondolat, minőket Dante poklában olvashatunk, ki mintha csak itt járt volna, hol a törpe ember harcol az óriások­kal, kísérti az Istent.... — Ez hatalmas repesztés lehetett, vála­szol aztán minden meghatottság nélkül a pokoli színjátékot rég megszokott felügyelő, míg a füst­felhőt a csövekből kiáramló sűrített lég néhány fuvallata eltünteti, s a közönyös arc láthatóvá válik. A vendég alig tud felelni, míg amaz foly­tatja megjegyzéseit. — Ilyen szünetekben végtelen veszélyes volna a robbanás színhelyéhez közelednünk. A kanócok nem egyszerre gyújtják meg a dinamit töltéseket, s kik nem voltak elég elővigyázók, közölök sokan ott feküsznek ma a gösehemeni temetőben. . . S valóban új dörrenések zaja hangzik. A félelem s elfogultság pillanatai azonban ismét elszállanak, s az idegen egész zaj mun­­gást lát előtörni. Némelyek a falba tört rés tá­­kításán működnek, mások a törmelékek fölhal­mozásával, harmadik csoport a rakodással és szállítással foglalkozik. A kalapács, csákány, lapát csattog, pattog, dörömböl, s ez így tart 3—4 órán át.­­ Aztán megállapítják az eredményt : „az alagút ismét hosszabb két méterrel.“Így készült el a XIX század legnagyobb műve .... _________PESTI HÍRLAP.____________ 1880. március 1. A véderő törvényt módosító javaslat végleges megállapítása, valamint több életbeléptetési miniszteri rendelet megbeszélése végett Horst osztrák honvédelmi miniszter a napokban Budapestre érkezik, hogy szemé­lyes tárgyalásokat folytasson kollegájával. Az egyesült ellenzék s a párton kívüliek. Az egyesült ellenzék s a párton kívüliek között a Szilágyi-féle közigazgatási programm alapján tervezett egyesülés sehogy sem tud létrejönni. A mozgalomnak, akármiképen végződjék is, meg van legalább azon egy érdeme, hogy mind az egyesült ellenzékiek, mind a pártonkívüliek között akuttá tette a programmkérdést. Természetes, hogy a­hol oly éles ellentétek lé­teznek , mint minek az értekezleteken a munici­­palisták és a kinevezési rendszer hívei között mutat­koztak, lehetetlen közigazgatási programmol felállítani, a­nélkül, hogy néhányan ki ne váljanak a pártból, s épen mivel e kérdést ily fordulat nélkül úgyis soha sem lehet megoldani, nagyon kár volna elfogadni a mu­­nicipálisu­k indítványát, hogy a közigazgatási kérdés té­tessék le a napirendről, s a fúzió történjék kizárólag a pénzügyi és gazdasági kérdésekre vonatkozó megegye­zések alapján. Sokan vannak különben az egyesült ellenzékiek és a párton kívüliek között, kik még a pénzügyi és közigazgatási programmal sem elégedve meg, egy tel­jes, minden kérdésre­ kiterjedő programmot kívánnak, melynek alapján kormányképes, a többségre jutás kilá­tásával bíró pártot lehetne szervezni. Aligha­nem ezek álláspontja leghelyesebb, mert a programmtalan politi­zálás és miniszteri tárca keresést máris eléggé megke­­serülte az ország.­­ Az egyesült ellenzék tegnap is­mét ülést tartott a közigazgatási programm ügyében. Két indítvány forgott szőnyegen, Apponyi grófé, hogy a párt foglaljon határozott állást a közigazgatási hiva­talnokok állami kineveztetése mellett, és S­i­m­o­n­y­i báróé, hogy az egész ügy tétessék le a napirendről. Hosszas vita után Chorin közvetítő indítványa fogadta­tott el 2 szónyi többséggel, hogy a párt kellőleg minő­sített hivatalnokoknak élethossziglan való működését kívánja, de a kinevezés vagy választás kérdését függő­ben hagyja. A határozat közöltetni fog a párton­kí­­vüliekkel, s azután esetleg új tárgyalások követ­keznek. POLITIKAI SZEMLE. A rablótámadások — úgy lát­szik — nem csupán a L­i­m vidéken, de Her­­cegovinában is napirenden vannak. A „Bohemia“ közöl egy Stolacból keltezett levelet, mely szerint Stolac­ és Ljubinje környékét fegy­veres rablóbandák garázdálkodásai terrorizálják pár hét óta. A katonai parancsnokság a vidék megtisztítására kénytelen volt portyázó csapato­kat kirendelni. Hogy a rablók Montenegróból törnek át, az kétségtelen. A német birodalmi gyűlés pártjai ma és holnap ülést tartanak, melyben elhatározzák, minő álláspontot foglaljanak el a katonai javaslatokkal szemben. Ezek tárgya­lása tudvalevőleg holnap veszi kezdetét, s így érdekes politikai nyilatkozatokra van kilátás. Hír szerint a nemzeti szabadelvű párt tagjai az­ előterjesztések szövegében néhány módosítást szándékoznak javasolni. Többek közt a kor­mánytól kompenzáció gyanánt a kétévi szol­gálati idő behozatalát fogják kívánni és megkísérlik , hogy a csapatlétszám a tör­vényben hétről öt évnyire leszállított időtar­tamra állapíttassák meg Más hír szerint For­­ckenbeck erélyesen sürgeti, hogy a párt mostani helyzetében szorosan összetartson és szabadelvű szellemben lépjen fel. Forckenbeck nézete az, hogy a birodalmi gyűlés ülésszaka azon arány­ban fog jó eredménynyel végződni, am­ely arány­ban a nemzeti szabadelvű párt régi befolyását a kormányra visszanyerni képes. A holnap kez­dődő vita tehát zászlóbontás lesz a szabadelvűek táborában. Általános az érdeklődés a pártvezé­rek , Forckenbeck és Benningsen beszédei iránt. A Pol. Corr. egy párisi levele szerint Hartmann kiadatása Oroszország szá­mára még korántse oly bizonyos, mint azt Né­metország sajtója, főleg a konzervatív lapok tudni vélik. „Minden a vizsgálat eredményétől függ — írja a levelező —, mihelyt Hartmannra nem lehet kétségtelenül rábizonyítani, hogy a moszkvai gyilkolási kísérletnek, az ismert vasúti robbantásnak ő a főokozója, akkor a kiada­tást a francia kormány minden reklamáció­ dacára megtagadja.“ Más részről meg azt jelentik, hogy a radikális képviselők élükön Louis Blanc-kal, egy interpellációt szándékoz­nak a kormányhoz intézni e dologban, és sokan tudni akarják, hogy Andrieux rendőrprefekt, ki ügyetlen túlbuzgalmával a kormánynak s az országnak Hartmann elfogatása által a mostani kellemetlen ügyet varrta a nyakába, állását veszti. Az olasz képviselőház fel­irati j­avaslata többek közt ezen figye­lemre méltó mondatokat is tartalmazza: ..A­ parlament tevékenységének és a nép jólétének egyetlen feltétele a béke, mint a­mely min­den hasznos munkához szükséges. Ez okból a királyi üzenet azon biztosítása, hogy Olaszor­szág barátságát minden állam megbecsüli és­viszonozza, a kamarát örömmel illeti meg. Mi tehát az állami véderő tökéletesítése dolgában benyújtott javaslatok megbírálásakor szilárdan, de nem elhamarkodva igyekezünk eljárni ; szi­lárdan, hogy a magunk jogait biztosítni, böl­csen, hogy más állam jogait tisztelni tudjuk.“ Madridban egy nyilatkozat, melyet az Andalusiából visszatért Martinez Campos tábornagy a szenátus elé terjesztett s melyben tudatja, hogy a Canovas del Castillo - kor­mánynyal szemben ellenzéki állást foglal el, nagy feltűnést keltett mindenütt. Két független

Next