Pesti Hírlap, 1880. március (2. évfolyam, 60-90. szám)
1880-03-01 / 60. szám
1980. március 1. PESTI HÍRLAP. lapot, melyek a nyilatkozatot a kormányra nem épen hizelgő megjegyzésekkel közölték, a belligyér lefoglaltatott. A Sat pasa elnöklete alatt működő közigazgatási bizottság terve szerint jövőre az ottomán birodalom 34 vilajetre (közigazg. kerület) osztatnék fel, Európában, Konstantinápolyt is,ide értve, négy vilajet volna, Kis-Ázsiában s a szigeteken 15, Örményországban és Kurdisztánban 6, Arábiában 6, Mezopotámában 2 és Afrikában 2. Kelet-Rumélia és Kréta szigete egy-egy elkülönített, saját szerkezetű vilajetnek tekintetnék. Rég ideje, hogy az izlám két felekezete, a török és persa, a szunnita és sziíta jó viszonyban igyekezett állni egymással. Erre vall az örvendetes tény, hogy a persa sah a szultánt a persa nap - és oroszlánrenddel diszítteté fel. Kétségtelen, hogy a két mohamedán állam kibékülését Anglia diplomatizálta így kis Oroszország ellen. FŐVÁROSI ÜGYEK. AZ ADÓCSAVAR A FŐVÁROSBAN. Az adókivető bizottságok szorgalmasan dolgoznak. Naponkint más és más kerület lakói részesülnek a furcsa szerencsében, hogy adójuk egy évre megállapíttatik. Bizony senki sem köszöni meg ezt a szerencsét. Köztudomású, hogy a Tisza-kormány adórendszere, és egész pénzügyi politikája az adózsaroláson alapul. Minél többet kiszorítani a szegény polgárból, kinek semmije sincs, ez a jelszó ! S a végrehajtók,adófelügyelők és Isten tudja, hogy hívják őket mind, gondoskodjanak róla, nehogy üres jelszó maradjon-e magasröptű államférfias elv. De ha zsarolnak a vidéken, még inkább teszik ezt a fővárosban. Micsoda gondolat! Itt, az ország közepén, ahol a nyilvánosságnak annyi közege van! Nemez lehetetlen, vagy legalább valószínűtlen, így okoskodnak sokan. És csalódnak. * A fővárosban nem mernek zsarolni az állam hivatalnokai ? Nem merik itt is űzni azon gyönyörű foglalkozást, hogy az adótörvényeknek minden kigondolható furfanggal való elcsavarása által a jogosan kiróható adó kétszeresét és háromszorosát vessék ki a polgárokra ? Hol tennék, ha nem itt ? Hiszen tényleg itt találnak legtöbb olyan embert, aki habár megerőltetéssel mégis ki tudják fizetni a rájuk rótt nagy adóterhet. Ha nagy az adóhátralék, nem is tesznek mást, mint kikeresik az ilyen embereket, és préselik a mig leket. Ők pedig fizetnek míg tönkre nem mennek. Mit is tegyenek? Remonstráljanak ? De hol? Hiszen a kormány jó eleve gondoskodott róla, hogy minden fellebbezési fórumon az ő embereinek szava legyen döntő. Kormányhivatalnok előtt pedig hiában szónokol akárki az adóteher igazságtalan nagysága ellen. Azért derék fővárosi polgártársak csak hallgassatok és fizessetek. A Józsefvárosi Mátyástért az ottani lakosok kérelmére olajlámpásokkal l látják el. A lipótvárosi Il-ik adókivető bizottság holnap hétfőn, március 1-én a lipótvárosi 254—256. régi telekkönyvi házszámok alatt lakó felek III. oszt. kereseti adólajstromát tárgyija. — A közigazgatási bizottsági intézménynek a főváros különleges viszonyaihoz képest való módosítása tárgyában a főv. közg. bizottság által kiküldött albizottság tegnap kezdte meg tárgyalásait és elhatározta, hogy miután határozott missiója van, köteles e kérdés tárgyalásába bocsátkozni. Elrendeltetett tehát egy oly összeállítás készítése, melyből kivehető, mily teendőket róttak az 1876. VI. t. c. óta keletkezett gyámsági, közegészségi, erdő stb. törvények a közig, bizottságra. Ha ez bemutattatik, megkezdődik az érdemleges tárgyalás. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A népnevelők egyesülete ■ma délelőtt közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát az alapszabályok módosítása képezte. A beterjesztett javaslat, mely a 14 évvel ezelőtt létrejött alapszabályoktól több eltérést tartalmaz s a mai viszonyok és igényekhez alkalmazkodik, több rendbeli módosítássalhosszas eszmecsere után elfogadtatott, s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetett. — A budapesti orsz. honvéd egylet ma d. e. 11 órakor közgyűlést tartott, mindenekelőtt fölolvastatott és tudomásul vétetett a választmány ■évi jelentése ; ezután 62 honvédbajtárs kérvénye mutattatott be, de miután a bennefoglalt kívánságok nagyrészét a bizottság már elintézte, annak tárgyalása nem látszott szükségesnek. Bótz honvédhadnagy az alapítandó segélyző egylet érdekében emelt szót, áttérve egyszersmind indítványozta, hogy miután ez egylet a budai és óbudai honvédegylettel egyesült, s így mintegy új egylet támadt, mondja ki a közgyűlés a tisztikar megújítását. Hosszas vita után az elnök határozatiig kimondta az egyletek egyesülését azon feltétellel, hogy ezen új egylet nem tartozik felelősséggel vagy szavatossággal a beolvadt egyletek választmányainak működéséért. A tisztújító közgyűlés még márc. havában meg fog tartatni. Az alapszabályok revisiójára pedig, — ha ez csakugyan szükséges volna — egy szűkebb bizottság fog kiküldetni. — Az első magyar általános tisztviselők egylete (mint a hitelszövetkezet) ma tartotta rendes évi közgyűlését. A felolvasott és tudomásul vett jelentés szerint az egyletnek az év végével 1235 tagja volt, a múlt évben tehát a tagok száma 105-el szaporodott. A lefolyt év üzleti nyereménye 12933 frt 18 kr, melyből a tagilletmények után járó 5 százalékról kamat levonása (5495 frt 73 kr) és a tartalékalap javadalmazására a fennmaradt (7437 frt 45 kr) 5 százaléktalijának (371 frt 85 krnak, levonása után tiszta nyeremény 7065 frt 60 kr. marad) Az alapszabályok módosíására vonatkozó javaslat csekély módosítással elfogadtatott. Ezután a lelépett felügyelő bizottságba megváasztattak Mihálik Gedeon, Petkó István és Néger Adolf s még póttagokul Kuhn Mátyás, Barssy Adolf és Horn Géza. Az első budapesti Önsegélyző egylet ma tartotta IV. rend.évi közgyűlését. A bizottmánynak tudomásul vett jelentése szerint az egyletnek 724 tagja, 62,743 írt 88 kr. vagyona van. A gyűlés az elnöknek, Keményfy alelnöknek, és Becsáry ügyésznek buzgó fáradozásaikért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. TUDOMÁNY és IRODALOM * (A Kisfaludi Társaság titkári hivatalához közelebb három, jeligés levéllel ellátott pályamunka érkezett, melyek mindegyike költői beszély. Címeik a következők: 1) „A rongyszedő leánya“. Jelige: Adjon isten jónapot stb. 2) „Szarvaskő.“ Jelige: Hol van az egykori fény, hol van az egykori zaj ? 3) „A pocsovai harangozó.“ Jelige: Isten áldd meg a magyart jó kedvvel. Minthogy a Kisfaludy-Társaságnak zárt költői pályázata sem tavaly nem volt, sem az idén nincs, a febr. 4-dikén tartott közgyűlés határozatából értesítetnek az említett pályaművek írói, hogy munkáikat, szerzőségük igazolása mellett, a titkártól visszavehetik. * (Petőfi német fordításából) az első füzetet kaptuk meg Aigner kiadásában. E négyéves kis füzetről azért tartjuk kötelességünknek egész körülményesen ítélni, mert a borítékra nyomott prospectus Petőfi összes költeményeinek teljes kiadását ígéri e kidásban, mert ez az egy embernek soha nem sikerülhető nagy munkát többek szövetkezetével akarja elérhetővé tenni. Fájdalom! nem állíthatjuk, hogy a szövetkezetnek túl sikerült volna tenni Neugebaueren vagy csak Kertbenyn is A füzetben Max Farkas aláírással van a legtöbb költemény ellátva. Nem tudjuk ki e műfordító, csak azt, hogy fordításai a leggyöngébbek. Némelyik egészen olyan, mint milyet egy-egy élclapban olvasunk műfordítások cím alatt. Egyike ily fordítmányainak így kezdődik: „Von diesem Orte will ich nimmer weichen, Ist auch mein Loos hier drückend ohne Gleichen; Und wars untrüglich, gälte es mein Leben : Ich würde mich von hier nicht wegbegeben.“ Alig emlékezünk ennél laposabb prózára. Általában szerencsétlen gondolatnak tartjuk Petőfit bármely más nyelvre magyar rhythmus-utánzással fordítani akarni. Most már Hornért és Horácot is modern formában szokás fordítani, pedig a klasszikus alakokra a magyar nyelv is alkalmas. A Magyar rhythmust egyetlen egy modern nyelv sem adhat egészen vissza. Sokkal egyszerűbb lenne modern alakokba átkölteni e dalokat, mint szórnl-szóra magyar sormetszetekkel döcögtetni. Egy előszóban be lehetne aztán egy pár hű fordításban a magyar rhymust is mutatni, de egészem abban tenni át, magyar embernek élvezhetlen, s azt hiszszük, idegennek sem okozhat túlságosgyönyört. Mutatja ez állítás valószínűségét az is, hogy e füzetben a modern formákban átültetettek jóval sikerültebbek. A füzet ára különben 30 kr., kiállítása csinos ; körülbelül 20 füzetre van számítva. •(Heksch Sándor) „Die Donau“ című nagy munkájának három újabb füzetét kaptuk, melyek már tisztán hazánkkal foglalkoznak. Budapest s a Pozsonytól Budapestig vezető Duna-út van tárgyalva a 15—17 füzetben. A legelső füzeteknek hazánkról való „per tangentem“ megemlékezését itt kárpótolja szerző melegen és rokonszenvesen irott rajzaival. A modern Budapest leírása mellett látszik, a bő forrás, melyet alaposan és lelkiismeretesen használt föl, a régi Budapest leírását adandó, a város történetébe a régi regéket, dalokat, mondákat ügyesen szőve közbe. A 17-ik füzethez a Duna térképének 9 és 10. részlete van kitűnő térrajzban mellékelve ; a képek csinosak, bár közülök néhány nem egészen új. E füzetek ára is 30 kr, mint a többié. SZÍNHÁZ és művészet: •(Titilla hadnagy) holnap, hétfőre hirdetett előadása közbejött akadályok miatt szerdára halasztatott, holnap helyette „A sárga csikó"” kerül szinre Komáromi Mariskával Erzsike szerepében. Az előre váltott jegyek holnap (hétfőn) érvényesek, esetleg Szerdára becseréltetnek. Kedden Rónaszékiné Vilma asszony a szegedi színtársulat énekesnője fog a népszínházban vendégszerepelni. „A falu roszsza“ Finum Rózsi szerepében. *8f rrénl(Két-f színház) operájánál változások vannak kilátásban.SJMint olvassuk, Balázsné asszony zokon vette a fizetéséből való levonást s azért távozni készül. Egyik lap nagy hűhót üt mellette és ezt iszonyú méltatlanságnak hirdeti. Igen nagy barátjai vagyunk a lovagiasságnak és udvariasságnak, de bizonyos dolgokban kénytelenek vagyunk igen őszintéknek lenni. Balázsné asszonyt mi igen tiszteljük mint jó koloratúr énekesnőt, de hangja már elvesztette teljesen ércét, csengését, ő pályája zenitlejét meghaladta. Méltányos dolog, hogy amíg valaki folyvást fölfelé halad, pályája tetőpontján áll, addig fizetését emelik. De azontúl a fizetésnek is arányban kell állani a szerepléssel, s az is eltagadhatlan tény, hogy Balázsné asszony ritkán szerepel s mellette folyvást idegen koloratur-énekesnőkre van szükségünk. Mi nem csatlakozunk azon samaritánus véleményhez, hogy a sajtónak nincs köze a A nihilizmus Chinában. Az oroszországi események nagy érdeket kölcsönöznek a fanatikus nihilisták üzelmeinek. Önkénytelenül kérdjük magunktól nem fognak-e ezen ronboló átkothozó eszmék elterjedni Oroszországon kívül is? és a történettudósok buvárlatokba merülnek ezen jelenség eredete, okai és végeredményei tekintetében. Európa még a társadalmi gyermekcipőket taposta, midőn a barbárnak gúnyolt China nemcsak ipar, művészetek, tudomány és találmányok terén, de társadalmi institúciók tekintetében is nagy fejlődést mutatott. A társadalmi előnyök mellett, a haladás árnyoldalai sem maradtak el. Chinában például a nihilista üzelmek, melyek egész Keletázsiát fölforgatták, már századok előtt lezajlottak, mégpedig annak idején oly nagy eredményeket mutathattak, föl, hogy évtizedeken át övék volt az uralom, melyért orosz utánzóik valóban irigyelhetik. A nihilizmus a Buddha tanának elterjedésével egyidejűleg a tizedik századba esik. Ez utóbbi a természeti erők eszmenyitésén alapuló régi népvallást lerombolta. A Nirvánáról szóló tan, az egyén feloszlása a semmiségben szó szerint vétetett és a fenálló rendszer megtámadását vonta maga után. A nihilisták az uralkodó családok kiirtására törekedtek és egy század alatt hat dinasztiát pusztítottak ki. A néptömeg között a folytonos résztermések folytán nagy lett a nyomor; az éhség a legborzasztóbb mérveket ölte és okot szolgáltatott a harcra mindenkinek, mindenki ellen. A nihilizmus által előidézett ezen reménytelen Chaos közepette támadt a socialista tan. Fűhirdetője Wang ngan-Che volt, kihez se’ Proudhon, Lassale, se’ Bakanin és Marx Károly nem voltak hasonlíthatók. Wang-ngan-Che 1027-ben született, kitűnő nevelést nyert és különösen történelmi tanulmányokban igen jártas volt. Életrajzírói, így barátai mint ellenfelei megegyeznek tudományossága, értelmisége és ékesszólása dicséretében. Kitűnő vizsgái, melyek Chinában tudvalevőleg egyedüli eszközei nyilvános hivatalok elérésére és a nihilisták elleni elkeseredett és sikeres harca népszerűvé tevék őt. Az udvar is figyelmessé lett reá, Chen-Tsung császár bemutatta őt magának, megtetszett neki és rövid idő alatt sikerült a merész de finomul diplomatizáló nyitónak az uralkodót eszméi részére megnyerni. Az eddigi császári titkos tanácsos és miniszter Sse-makuang, ki egyike volt China legtekintélyesebb tudósainak és költőinek és helyébe Wang-ngan-Che helyeztetett, de nem anélkül, hogy elődével és pártjával mely különösen a tudósok és irók befolyásos osztályához tartoztak, kevés tusát ne vívott volna. 1069-ben a chinai Lassalle teljhatalommal birt és mindenekelőtt az egyéni tulajdonjog eltörlését hirdető ki a császár nevében. A földbirtok az államénak mondatott, az állam által műveltetett és a jövedelem kiosztatott. Az állam lett az egyedüli gyáros, iparos, kereskedő, szállító, földmivelő. Minden egyéni érdek a közösség által elnyeletett nem volt többé se’gazdag se’szegény. Az első tíz évben csak meglehetősen ment ez a közös élet, de lassanként kezdtek Wang-ngan-Chetanának hátrányai mutatkozni. Hiában, egy 300 milliós állam nem barátklastrom és az egyéni önérdek csakhamar feltolta magát a mindent elmosó socializmus alól. A socialistikus alattvalók hátráltatták és meglopták socialistikus államfejüket ahol csak lehetett, ebből súrlódások támadtak, a megbukott Sse-ma-Kuang és pártja nem nyugodott és midőn a császár néhány év múlva meghalt, az állam oly zilált körülmények között volt, hogy az özvegy császárné elmozdította helyéből Wang-ngan-Chet és helyébe az ókonzervatív Sse-ma- Kuangot hizta meg tanácsadó és a trónörökös nevelője gyanánt. Wang-ngan-Che lejátszotta szerepét, két év után meghalt és újra a régi törvények léptek Chinában érvényre. A borzasztó, erőszakos gyógymód tökéletesem a szerződtetések föltételeihez. Addig amíg a színház országos segélyből tartatik fen, a szerződtetés föltételei nyilvános megvitatás tárgyát képezhetik, s mi határozott visszaélésnek tartjuk Tannerné asszonynak jelenlegi magas fizetését. Ő volna a drámai énekesnő s mellette Pappenheimokat, Wilteket kell szerepeltetni. Redukálja az igazgatóság a kevésbé kedvelt drága primadonnák fizetéseit és szerződtessen egy minden tekintetben jeles énekesnőt, hogy ne kelljen úgy húzni ki az idényt, hogy minden héten más vendéget expediáljon nyakunkra a bécsi ügynökség. Szándékunkban van egyébiránt bővebben szellőztetni az opera ügyeit, egyelőre azonban csak a két primadonna szerződtetet vitájához kívántnak hozzászólani.