Pesti Hírlap, 1882. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-01 / 32. szám
1882 február 1. január 2- án reggel visszamentek Mosztárba és Nevesinjébe. A lázadók vesztesége ismeretlen, úgy látszik azonban, hogy jelentékeny volt Csapataink a következő veszteséget szenvedték: A 3. számú sorgyalogezred tisztjei közül elesett: Urban Lipót főhadnagy, legénysége közül : súlyos sebett kapott: Kobzik János szakaszvezető, könnyű sebet kapott: Walasek József tiszthelyettes, Chytil János szakaszvezető és Psensik Arthur gyalogos. A 26. tábori vadász-zászlóalj legénysége közül : súlyos sebet kapott: Wiesinger Miksa tizedes. A XVII. hadosztályparancsnokság január 30-ai kelet alatt továbbá jelenti, hogy azon a napon délután Korto mellett a Svorcsán magaslatokon, fél óráig tartó ütközet volt. A lázadók, kik mintegy 40-en lehettek, a montenegrói határ felé futamodtak meg. Csapataink nem szenvedtek vereséget. Az ellenség vesztesége ismeretlen. * Szerajevóból egyik bécsi lap magánkézből a következő érdekes jegyzeteket veszi : — jan. 22. Városunk már egész táborhoz hasonlít A hivatalokban lázasan dolgoznak, hogy az elhatározó lépés mindent készen találjon. A katonai őrségek mindenütt meg vannak erősítve. Itt-ott a benszülött lakosság összeg ütekezik s szövi tovább a fölkelés láthatatlan fonalait, melyek már az egész okkupált területet behálózzák. A város alatti barlangokban mindig eleven mozgalom uralkodik. A csapatok teljesen föl vannak szerelve s a várossal csak a legszükségesebb ügyekben érintkeznek. Zászlóalj zászlóalj után érkezik a városba csengő zenével. Az érkező katonák sok pénzt hoznak a városba. — jan. 23. Minden oldalról a hadoszlopok megtámadásáról, csetepatékról s a fölkelők üldözéséről érkezik hír. A vad hegységekben a felkelők legnagyobb segítségüket bírják, különben szabatos katonai vezetés látszik meg mozdulataikon. O b a d i c h tábornok Szerajevóban időzik. * A Krivoljeból cattarói tudósítások jelentik • Január 23-án este 8 órakor a lisinai, perasztói, orahovaci és morinjei hegyláncokon a fölkelők számos jeltüzét lehetett szemlélni. Ily után köztik egymással a a jelentékenyebb eseményeket. A fölkelőknek, mint tudva van, az a céljuk, hogy a tengerpartok felé általános támadást intézzenek, mielőtt nagyobb csapaterősítés érkezhetik. Címadással akarják hatalmukba keríteni a parti helyek lőszer és fegyverkészletét, miután abban szükséget látnak. Az újabban érkező csapatoknak csupán az a rendeltetésük, hogy a zárkordont megerősítsék. A csapatok már most 42 zászlóaljból, azaz 19.000 emberből állnak , Boszniában pedig e hó 24-éig 39 zászlóalj volt 18,000 katonával. Poljice falu mellett Szutics bandája egy század katonát megtámadott. Az ütközet órák hosszat tartotta a felkelők visszavonulásával végződött. Szuticsot elfogták. Az ubici törzs harcosai e hó 22-én a templomban újra összegyülekeztek s elhatározták, hogy nem harcolnak tovább, hanem meghódolnak. A krivosjeiek azzal fenyegetőztek, hogy egy nagyobb csapattal rajtuk fognak törni. Az utóbbiak ennélfogva a partvidékre akarnak vándorolni osztrák védelem alá. PESTI HÍRLAP Monarchiánk és Oroszország. (Az osztrák-magyar-orosz háború eshetősége.) Egyre szaporodnak a jelenségek, melyek arra mutatnak, hogy Oroszország keze bujtogatja titokban a délszavokat. A külföldi sajtó több lapja ily körülmények között nem tartja kizárva a monarchiánk és Oroszország közti háború eshetőségét. A , Pall Mall Gazette“ következőleg nyilatkozik a hercegovinai fölkelésről . „Napról-napra fokozódik a valószínűség, hogy a kollízió Ausztria-Magyarország s Montenegó közt nem lesz kikerülhető. Nem fognak ugyan formaliter háborút üzenni, mert a montenegrói fejedelem megtett mindent, amit a Habsburg-ház tőle követelt, de alatt-valói fenyegető állást foglalnak s csatlakozni akarnak a fölkelőkhöz, mely esetben az osztrák-magyar kormány nem igen fog különbséget tehetni montenegróiak s fölkelők közt. Egy montenegrói háború tehát igen valószinti, de az felette komoly vállalat lesz. Eltekintve a majdnem legyőzhetetlen katonai nehézségektől, melyekkel a fekete hegyek közti hadviselés jár minden Montenegróra mért csapás keresztül fog vezetni Oroszországon s bár akár a jelen körülmények közt visszariad a háborúnak még csak gondolatától is, nem lesz képes azt kikerülni, ha Ausztria Magyarország nagyon is messzire találna menni. Pedig Montenegróban igen könnyen lehet „nagyon is messzire“ menni.“ Szentpétervárról megbízható forrásból értesítik a lembergi „Dziennik Polszki“-t, hogy ott általánosan elterjedt a nézet, miszerint Ausztria- Magyarországgal rövid időn kitör a háború; erről mint elhatározott dologról beszélnek. Ez irányban a panszlavisták főizgitói : Akszakoff és Katkoff. A panszlavisták saját felelősségökre csinálnak politikát, mint a török háború előtt. Előre is hangosan mondják, hogy egy negyed év múlva az egész Balkán félsziget lángba borul. Drentelen tábornok, Kiev főkormányzója Pétervárról parancsot kapott, hogy a gaie iai vasúti, torirdai és úthálózatról megbízható adatokat szerezzen. Odesszából Bukarestbe érkezett utasok beszélik, az orosz városokban nyíltan toborzanak önkényeseket Ausztria- Magyarország ellen. Minden embernek kétszáz rubelt adnak foglalóul. Mihelyt százat gylőttek, Bulgárián keresztül rendeltetésük helyére szállítják őket. A „Contemporary Review“ című folyóiratban bizonyos madame Novikoff a szerb válságról s Mihály szerb metropolítia letételéről egy cikket közöl. Ugyanezen cikk heves kifakadásokat tartalmaz Ausztria- Magyarország ellen. Hogy ezen asszonyság — aki pedig Oroszországnak jól ismert ügynöke —kormánya megbízásából ilyen hangon ír, az mindenesetre az „idők érdekes jelei“ közé tartozik. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A színházi tűzbiztonsági rendszabályoknak immár sügőssé vált tárgyalása végett a főv. állandó színházvizsgáló bizottmány mára ülésre volt összehiva, de az elnökön és hivatalnok tagokon kívül — senki se jelent meg. — A főváros már régóta sürgeti a katonai térparancsnokságnál, hogy a Rákoson levő elemi katonai lövőtér mintában szűnjön meg, a katonaság más helyen keressen lövőteret, miután a gubacsi határon közel fekvő zöldeken munkálkodó munkások élete veszélyeztetve van. Ezen irány újabb sürgetésre a katonai hatóság azt kéri most a fővárostól, hogy ezen elemi katonai lövőtér jövőre is a régi területen maradhasson, miután más alkalmas helyet nem találni. Különben is a harcászati és tábori lőgyakorlatok, amelyek ezen lövőtér mellett tartattak, s tulajdonképen ezek veszélyeztették az életbiztonságot, ezentúl már a Paskál-malom melletti eldeken fognak tartatni, azért a főváros beleegyezését a kérelembe, azt hiszi a két hatóság, nem fogja megtagadni. A régi posta utcai Müllerséle ház megvétele iránt tett javaslatot a főv. közoktatási bizottság abból a célból, hogy ott helyezzék el a piaristák épültében lévő elemi iskolát. Ezen javaslatot a pénzügyi bizottság elé vitték tegnap, ez meg miután a háztulajdonosnak (a korona sörház volt korcsmárosa) alternatív ajánlata volt , a kibérlés mellett nyilatkozott. Ma került az ügy a tanács elé, ez is már már kimondta a bérletet. Amidőn a háziúrnak levele érkezik, hogy ha meg nem veszik a házat, bérbe nem adja, mert mostani bérlőjével kellemetlensége lenne, így tehát a fővárosnak nem marad más hátra, mint uj ház után nézni. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A vörös kereszt egylet következő felhívást bocsátotta ki: Lelkes honleányok ! Boszniába és Hercegovinába küldött táborozó fiaink egészségének megóvására lényeges befolyással van, ha ütereiket melegen tarthatják ; kérem tehát gyapjúból készült kézelőket és gyapjuharisnyákat készíteni és azokat mielőbb a magyar országos vörös-kereszt egylet női osztályához elküldeni. (II. Lánchd utca 1.) Budapest, 1882. jan. 31. Gr. Zichy Nándorné s. k. elnök. — Az orsz. honvédegylet közp. választmánya február hó 2 án (csütörtökön) délután 4 órakor a szokott helyen rendes havi ülését tartja. — Az országos nőiparegylet I. évi febr. hó 14. d. u. 4 órakor az egylet helyiségeiben (Kazinczy utca 3.) rendkívüli közgyűlést tart, az egylet összes tagjai ez után is meghivatnak. Tárgy : a szövőszékek beszerzése és női szövőipar fejlesztése érdekében megindult mozgalom anyagi támogatása. Az elnökség. 3 POLITIKAI SZEMLE. Az új francia kabinet. Az új francia kabinet tegnap délelőtt Freyernet elnöklete alatt minisztertanácsra jött össze, melyen megállapították a kormány programmját, a pénzügyi tárcát sem véve ki, melyre nézve az hallatszik, hogy Say diadalra juttatta a maga elveit, melyek tudvalevőleg a rentekonverzió és a vasutak visszavásárlása ellen irányulnak; elhatározta a minisztertanács azt is, hogy a kereskedelmi és földmivelési tárca továbbra is elválasztva marad s ehez képest valószínűleg Hervé belép a kabinetbe. Az új kabinet első minisztertanácsa három órán át tartott. Délután a képviselőkamra tartott ülést. Rouvier, Gambetta minisztériumának kereskedelmi minisztere, törvényjavaslatot terjesztett be, mely szerint a kamra felhatalmazza a kormányt, hogy a fennálló kereskedelmi szerződéseket három hóra meghosszabbítsa. Lebaudy a bizottság nevében azt jegyezte meg, hogy várhatnánk két napig, míg az új minisztérium a kamrában megjelenik. Gambetta azonban két okot hozott fel a jelentés azonnal való megszerkesztése mellett : egyik a kérdés megoldásának sürgőssége, a másik a többi kormányokkal szemben e tekintetben vállalt kötelezettség. Lebaudy erre megadta magát s az ülés a bizottság tanácskozásának tartamára felfüggesztetett. Az újólag megnyitott ülésen Lebaudy felolvasta a bizottság jelentését, mely azt indítványozza, hogy a kormány hatalmaztassék fel a fennálló kereskedelmi szerződéseket március 1-ig meghosszabbítni; a meghosszabbítás május 15-ig azonban csak azon hatalmakra nézve legyen kiterjeszthető, kik aj kereskedelmi szerződéseket márc. 1-ig aláírják. Waddington a vitának elnapolását indítványozta, mit azonban a kamra Rouvier azon megjegyzése után, hogy az uj kabinetnek szabadságában fog állani, használni vagy nem használni a felhatalmazást, elutasított s elfogadta a bizottság indítványát. Az uj kormánynyal az államtitkárok is változnak. Eddig elé következő jelölt-névsor került forgalomba: De ve 11e belügyi, Jean Casimir Perier külügyi, Varambon igazságügyi, Bennet oktatásügyi, Martin Feuit1e tengerészeti alállamtitkár. Azt hiszik, hogy Chanzy tánokot sikerül Freycinetnek rábírni a pétervári nagyköveti állomásra való visszatérésre. Az új kabinet hat szenátusból és öt képviselőből áll. Freycinet, Ferry és Say adják meg jellegét, mint általán hiszik, haladottabb lesz Freycinet és Ferry korábbi kabinetjeinél, amennyiben a szenátus is jobban republikánus színezetet nyert az utolsó pótválasztások óta; politikája csaknem oly határozott lesz, mint Gambettáé, de kalandoktól úgy otthon, mint kifelé tartózkodni fog s ebben a tekintetben nem követi Gambetta példáját. Önkénytelenül is feltolakodik azonban e biztositásokkal szemben az a kérdés: vájjon meddig fogja e mérsékeltebb irány tarthatni magát a jelen kamara mellett ? A német birodalmi gyűlés, melyet Bismarck bg múlt évi november 17-én nyitott meg trónbeszéddel, tegnap fejezte be első ülésszakát, mely viharos jelenetben ugyancsak gazdag volt, alkotásai közül pedig legnevezetesebb : negyven millió birodalmi költség megszavazása a hamburgi vámcsatlakozásra s Windthorst indítványának elfogadása a jogosulatlan egyházi cselekvényeket meggátló törvény felfüggesztése iránt. Az új görög képviselő kamarát György király vegnap trónbeszéddel nyitotta meg. A beszéd kiemeli, hogy általános európai érdekű okoknál fogva némileg módosították a görög-török határvonalra nézve az európai hatalmasságok által hozott határozatokat. A görög kormány belátván, hogy hasztalan volna minden ellenállás a hatalmasságok egyértelmű óhaja s az általuk hozott újabb határozatok ellen, elfogadta e modifikációkat s elismerve a hatalmasságok által a görögök érdekében tett fáradozásokat, békésen szábotta meg a török részről átengedett tartományokat. A trónbeszéd továbbá kifejezést ad azon reményének, hogy sikerülni fog eloszlatni a Görög és Törökország közt még ma is fennforgó nehézségeket. Végül ajánlja a kamarának a kormány által elhatározott rendkívüli pénzügyi s katonai intézkedések elfogadását s megemlíti az előkészület stádiumában lévő vasúti építkezéseket. Konstantinápolyi jelentés szerint komoly jellegű lázadás tört ki Yemenben. úgy hírlik, hogy Hafiz Izmail pasa főkormányzót Sanában, a jemeni fővárosban teljesen bezárva tartja a felkelők jelentékeny hadserege s a legközelebbi jövőben várható az elűzött Abdul Mutaleb-nak mekkai nagyseriffé való visszahelyezése.