Pesti Hírlap, 1882. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-01 / 32. szám

1882 február 1. január 2- án reggel visszamentek M­o­sz­­tárba és Nevesinjébe. A lázadók vesztesége ismeretlen, úgy látszik azonban, hogy jelen­­tékeny volt Csapataink a következő vesz­teséget szenvedték: A 3. számú sorgyalogezred tisztjei közül e­l­­esett: Urban Lipót főhadnagy, legénysége közül : súlyos sebett kapott: Kobzik János szakaszvezető, könnyű sebet kapott: Walasek József tiszthelyettes, Chytil János szakaszve­­zető és Psensik Arthur gyalogos. A 26. tábori vadász-zászlóalj legénysége közül : súlyos sebet kapott: Wiesinger Miksa tizedes. A XVII. hadosztályparancsnokság január 30-ai kelet alatt továbbá jelenti, hogy azon a napon délután K­o­­r­­­t­o mellett a Svorcsán magaslatokon, fél óráig tartó ütközet volt. A lázadók, kik mintegy 40-en lehettek, a montenegrói határ felé futamodtak m­eg. Csapataink nem szenvedtek vereséget. Az ellenség vesztesége ismeretlen. * Szerajevóból egyik bécsi lap magán­kézből a következő érdekes jegyzeteket veszi : — jan. 22. Városunk már egész táborhoz hasonlít A hivata­lokban lázasan dolgoznak, hogy az elhatározó lépés min­dent készen találjon. A katonai őrségek mindenütt meg vannak erősítve. Itt-ott a benszülött lakosság összeg­ ü­­tekezik s szövi tovább a fölkelés láthatatlan fo­nalait, melyek már az egész okkupált terüle­tet behálózzák. A város alatti barlangokban min­dig eleven mozgalom uralkodik. A csapatok teljesen föl vannak szerelve s a várossal csak a leg­szükségesebb ügyekben érintkeznek. Zászlóalj zászlóalj után érkezik a városba csengő zenével. Az érkező ka­tonák sok pénzt hoznak a városba. — jan. 23. Minden oldalról a hadoszlopok megtámadásáról, csetepatékról s a fölkelők üldözéséről érkezik hír. A vad hegységekben a felkelők legnagyobb segítségüket bírják, különben szabatos katonai vezetés látszik meg mozdulataikon. O b a d i c h tábornok Szerajevóban időzik. * A Krivoljeból cattarói tudósítások jelentik • Január 23-án este 8 órakor a lisinai, perasztói, orahovaci és morinjei hegyláncokon a fölkelők számos jeltüzét lehetett szemlélni. Ily után köztik egymással a a jelentékenyebb eseményeket. A fölkelőknek, mint tudva van, az a céljuk, hogy a tengerpartok felé álta­lános támadást intézzenek, mielőtt nagyobb csapaterősí­tés érkezhetik.­­ Címadással akarják hatalmukba kerí­teni a parti helyek lőszer és fegyverkészletét, miután abban szükséget látnak. Az újabban érkező csapatoknak csupán az a ren­deltetésük, hogy a zárkordont megerősítsék. A csapatok már most 42 zászlóaljból, azaz 19.000 emberből állnak , Boszniában pedig e hó 24-éig 39 zászlóalj volt 18,000 katonával. P­o­l­j­i­c­e falu mellett S­z­u­t­i­c­s ban­dája egy század katonát megtámadott. Az ütközet órák hosszat tartotta a felkelők visszavonulásával végződött. Szuticsot elfogták. Az ubici törzs harcosai e hó 22-én a templomban újra összegyülekeztek s elhatározták, hogy nem harcolnak tovább, hanem meghódolnak. A krivosjeiek azzal fenyegetőztek, hogy egy nagyobb csapattal rajtuk fognak törni. Az utóbbiak ennélfogva a partvidékre akarnak vándorolni osztrák véde­lem alá. PESTI HÍRLAP Monarchiánk és Oroszország. (Az osztrák-magyar-orosz hábo­rú eshetősége.) Egyre szaporodnak a jelenségek, melyek arra mutatnak, hogy Oroszország keze bujtogatja titokban a délszavokat. A külföldi sajtó több lapja ily körülmé­nyek között nem tartja kizárva a monarchiánk és Orosz­ország közti háború eshetőségét. A , Pall Mall Gazette“ következőleg nyilatkozik a hercegovinai fölkelésről . „Napról-napra fokozódik a valószínűség, hogy a kollízió Ausztria-Magyarország s Monteneg­ó közt nem lesz kikerülhető. Nem fognak ugyan formaliter háborút üzenni, mert a montenegrói fejedelem megtett mindent, a­mit a Habsbur­g-ház tőle követelt, de alatt-­­­valói fenyegető állást foglalnak s csatlakozni akarnak a fölkelőkhöz, mely esetben az osztrák-mag­yar kormány nem igen fog különbséget tehetni montenegróiak s fölkelők közt. Egy montenegrói há­ború tehát igen v­al­ó­szi­n­ti, d­e a­z f­e­lette komoly vállalat lesz. Eltekintve a majdnem legyőzhetetlen katonai nehézségektől, me­lyekkel a fekete hegyek közti hadviselés jár minden Montenegróra mért csapás keresztül fog veze­tni Orosz­országon s bár a­kár a jelen körülmények közt visszariad a háborúnak még csak gondolatától is, nem lesz képes azt kikerülni, ha Ausztria Magyarország na­gyon is messzire találna menni. Pedig Montenegróban igen könnyen lehet „nagyon is messzire“ menni.“ Szentpétervárról megbízható for­rásból értesítik a lembergi „Dziennik Polszki“-t, hogy ott általánosan elterjedt a nézet, miszerint Ausztri­a- Magyarországgal rövid időn kitör a háború; erről mint elhatározott do­logról beszélnek. Ez irányban a panszlavisták főizg­itói : Akszakoff és Katkoff. A panszlavisták saját felelős­ségökre csinálnak politikát, mint a török háború előtt. Előre is hangosan mondják, hogy egy ne­gyed év múlva az egész Balkán félsziget lángba borul. Drentelen tábornok, Kiev főkormány­zója Pétervárról parancsot kapott, hogy a g­a­­­i­e i­a­i vasúti, torirdai és úthálózatról megbízható adatokat szerezzen. Odesszából Bukarestbe érkezett utasok beszélik, az orosz városokban nyíltan toborzanak ö­n­k­é­n­y­­­e­s­e­k­e­t Ausztria- M­agyarország ellen. Minden embernek kétszáz rubelt adnak foglalóul. Mihelyt százat g­y­lőt­tek, Bulgárián keresztül rendeltetésük helyére szállítják őket. A „Contemporary Review“ című folyóiratban bi­zonyos madame Novikoff a szerb válságról s Mihály szerb metropolítia letételéről egy cikket közöl. Ugyanezen cikk heves kifakadásokat tartalmaz Ausztria- Magyarország ellen. Hogy ezen asszonyság — aki pedig Oroszország­nak jól ismert ügynöke —kormánya megbízá­sából ilyen hangon ír, az mindenesetre az „idők érdekes jelei“ közé tartozik. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A színházi tűzbiztonsági rendszabályoknak immár sü­gőssé vált tárgyalása végett a főv. állandó szín­­házvizsgáló bizottmány mára ülésre volt összehiva, de az elnökön é­s hivatalnok tago­kon kívül — senki se jelent meg. — A főváros már régóta sürgeti a ka­tonai térparancsnokságnál, hogy a Rákoson levő elemi katonai lövőtér mint­á­ban szűnjön meg, a katonaság más helyen keressen lövő­teret, miután a gubacsi hatá­ron közel fekvő zöldeken munkálkodó munkások élete veszélyeztetve van. Ezen irán­y újabb sürgetésre a ka­tonai hatóság azt kéri most a fővárostól, hogy ezen elemi katonai lövőtér jövőre is a régi te­rületen maradhasson,­­ miután más alkalmas helyet nem találni. Különben is a harcászati és tábori lőgyakorlatok, a­melyek ezen lövőtér mellett tartattak, s tulajdonképen ezek veszélyeztették az életbiztonságot,­­ ezentúl már a Paskál-malom melletti eldeken fognak tartatni, azért a főváros beleegyezését a kérelembe, azt hiszi a két hatóság, nem fogja megtagadni.­­ A régi posta utcai Mülle­r­­s­é­l­e ház megvétele iránt tett javaslatot a főv. közoktatási bizottság abból a célból, hogy ott helyezzék el a piaristák épü­ltében lévő elemi iskolát. Ezen ja­vaslatot a pénzügyi bizottság elé vitték tegnap, ez meg miután a háztulajdonosnak (a korona sör­ház volt korcsmárosa) alternatív ajánlata volt , a kibérlés mellett nyilatkozott. Ma került az ügy a ta­nács elé, ez is már már kimondta a bérletet. A­midőn a háziúrnak levele érkezik, hogy ha meg nem veszik a házat, bérbe nem adja, mert mostani bérlőjével kelle­metlensége lenne, így tehát a fővárosnak nem marad más hátra, mint uj ház után nézni. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A vörös kereszt egylet következő felhívást bocsátotta ki: Lelkes honleányok ! Boszniába és Hercegovinába küldött táborozó fiaink egészségének megóvására lényeges befolyással van, ha ütereiket melegen tarthatják ; kérem tehát gyapjú­ból készült kézelőket és gyapjuharisnyákat készíteni és azokat mielőbb a magyar országos vörös-kereszt egylet női osztályához elküldeni. (II. Lánc­hd utca 1.) Buda­pest, 1882. jan. 31. Gr. Zichy Nándorné s. k. elnök. — Az orsz. honvédegylet közp. választmánya február hó 2 án (csütörtökön) délután 4 órakor a szokott helyen rendes havi ülését tartja. — Az országos nőiparegylet I. évi febr. hó 14. d. u. 4 órakor az egylet helyisé­geiben (Kazinczy utca 3.) rendkívüli közgyűlést tart, az egylet összes tagjai ez után is meghivatnak. Tárgy : a szövőszékek beszerzése és női szövő­ipar fejlesztése érdekében megindult mozgalom anyagi támogatása. Az­­ elnökség. 3 POLITIKAI SZEMLE. Az új francia kabinet. Az új francia kabinet tegnap délelőtt Frey­­ernet elnöklete alatt minisztertanácsra jött össze, melyen megállapították a kormány programmját, a pénzügyi tárcát sem véve ki, melyre nézve az hallatszik, hogy Say diadalra juttatta a maga elveit, melyek tudvalevőleg a rentekonverzió és a vasutak visszavásárlása ellen irányulnak; elhatározta a minisztertanács azt is, hogy a kereskedelmi és földmivelési tárca továbbra is elválasztva marad s ehez ké­pest valószínűleg H­e­r­v­é belép a kabinetbe. Az új kabinet első minisztertanácsa három órán át tartott. Délután a k­é­p­v­is­e­l­ő­kam­ra tartott ülést. Rouvier, Gambetta minisztériumának kereskedelmi minisztere, törvényjavaslatot ter­jesztett be, mely szerint a kamra felhatalmazza a kormányt, hogy a fennálló kereskedel­mi szerződéseket három hóra meg­hosszabbítsa.­­ Lebaudy a bizottság ne­vében azt jegyezte meg, hogy várhatná­nk két napig, míg az új minisztérium a kamrában meg­jelenik.­­ Gambetta azonban két okot hozott fel a jelentés azonnal való megszerkesztése mel­lett : egyik a kérdés megoldásának sürgőssége, a másik a többi kormányokkal szemben e tekin­tetben vállalt kötelezettség. Lebaudy erre meg­adta magát s az ülés a bizottság tanácskozásá­nak tartamára felfüggesztetett.­­ Az újólag megnyitott ülésen Lebaudy felolvasta a bi­zottság jelentését, mely azt indítványozza, hogy a kormány hatalmaztassék fel a fennálló keres­kedelmi szerződéseket március 1-ig meghosszab­­bítni; a meghosszabbítás május 15-ig azonban csak azon hatalmakra nézve legyen kiterjeszt­hető, kik aj kereskedelmi szerződéseket márc. 1-ig aláírják. Waddington a vitának elna­polását indítványozta, mit azonban a kamra Rouvier azon megjegyzése után, hogy az uj kabinetnek szabadságában fog állani, használni vagy nem használni a felhatalmazást, elutasított s elfogadta a bizottság indítványát. Az uj kormánynyal az államtitkárok is változnak. Eddig elé következő jelölt-névsor ke­rült forgalomba: D­e v­e 11­e belügyi, Jean Ca­simir Peri­er külügyi, Varam­bon igazság­ügyi, Bennet oktatásügyi, Martin F­e­u­i­t1­e tengerészeti al­államtitkár. Azt hiszik, hogy C­h­a­n­z­y tánokot sikerül Freycinetnek rábírni a pétervári nagyköveti állomásra való visszaté­résre. Az új kabinet hat szenátusból és öt kép­viselőből áll. Freycinet, Ferry és Say adják meg jellegét, mint általán hiszik, haladot­tabb lesz Freycinet és Ferry korábbi kabi­netjeinél, amennyiben a szenátus is jobban re­publikánus színezetet nyert az utolsó pótvá­lasztások óta; politikája csaknem oly határo­zott lesz, mint Gambettáé, de kalandok­tól úgy otthon, mint kifelé tartózkodni fog s ebben a tekintetben nem követi Gambetta pél­dáját. Önkénytelenül is feltolakodik azonban e biztositásokkal szemben az a kérdés: vájjon meddig fogja e mérsékeltebb irány tart­hatni magát a jelen kamara mellett ? A német birodalmi gyűlés, melyet Bismarck bg múlt évi november 17-én nyitott meg trónbeszéddel, tegnap fejezte be első ülésszakát, mely viharos jelenetben ugyancsak gazdag volt, alkotásai közül pedig legneveze­tesebb : negyven millió birodalmi költség meg­szavazása a hamburgi vámcsatlakozásra s Windt­­horst indítványának elfogadása a jogosulatlan egyházi cselekvényeket meggátló törvény fel­függesztése iránt. Az új görög k­é­p­vi­s­el­ő k­a­ma­r­á­t György király vegnap trónbeszéddel nyitotta meg. A beszéd kiemeli, hogy általános európai érdekű okoknál fogva némileg módosították a görög-török határvonalra nézve az európai ha­talmasságok által hozott határozatokat. A gö­rög kormány belátván, hogy hasztalan volna minden ellenállás a hatalmasságok egyértelmű óhaja s az általuk hozott újabb határozatok ellen, elfogadta e modifikációkat s elismerve a ha­talmasságok által a görögök érdekében tett fárado­zásokat, békésen szá­botta meg a török részről áten­gedett tartományokat. A trónbeszéd­ továbbá kifeje­zést ad azon reményének, hogy sikerülni fog elosz­latni a Görög é­s Törökország közt még ma is fennforgó nehézségeket. Végül ajánlja a ka­marának a kormány által elhatározott rendkí­vüli pénzügyi s katonai intézkedések elfogadá­sát s megemlíti az előkészület stádiumában lévő vasúti építkezéseket. Konstantinápolyi jelentés szerint k­o­­m­oly j­ellegű láza­dás tört ki Y­e­men­ben. úgy hírlik, hogy Hafiz Izmail pasa főkormányzót Sanában, a jemeni fővárosban teljesen bezárva tartja a felkelők jelentékeny hadserege s a legközelebbi jövőben várható az elűzött Abdul Mutaleb-nak mekkai nagy­seriffé való visszahelyezése.

Next